Röviden:
Éghajlat
Az utóbbi ötmillió év hőmérsékletváltozásai
A pleisztocén klímát az ismétlődő nagy eljegesedések (glaciálisok) és a jég időleges visszahúzódásával jellemzett interglaciálisok jellemezték, amelyek általában néhány tízezer évig tartottak. Az időszakban hat glaciálist (Biber-, Duna-, Günz-, Mindel-, Riss- és Würm-glaciális) és öt interglaciálist (Biber–Duna-, Duna–Günz-, Günz–Mindel-, Mindel–Riss-, Riss–Würm-interglaciális) különböztetünk meg.
Európában és Észak-Amerikában eljegesedési központok alakultak ki, ahonnan a jég a peremek felé terjedt. A jég legnagyobb kiterjedése idején több száz méter vastag jégréteg borította Európát a Temze vonalától az Alpokon és Kárpátokon át a Don és Dnyeper folyók torkolatvidékéig; Észak-Amerikát pedig kb. a 40. szélességi fokig, vagyis a mai Philadelphia és St. Louis városok vonaláig.
A jégkorszakok és jégmentes periódusok váltakozásával Földünk klímaövezetei is vándoroltak észak-déli irányban: ez a mozgás akár 20 °földrajzi szélességet is kitett. A jéggel együtt mozgott a növényzet, és vele az állatvilág. Így fordult elő, hogy például a Kárpát-medencében és a mai Dél-Franciaországban az eljegesedések alatt tundra éghajlat, illetve a mai Szahara területén pedig mediterrán éghajlat uralkodott.
Lásd: Wikipedia
Ebből nekem az következik, hogy a jelenkori emberiség történelmében először egy hosszú felmelegedési időszak végefelé a hőmérséklet emelkedés fokozódik.
Persze beszélhetünk az ózonpajzs csökkenéséről, a széndioxid feldúsulásáról, meg minden ilyesféle környezetkárosító hatásokról, de ezek csak megerősítik azt, hogy bennevagyunk a következő felmelegedési periódusban.
Rengeteg példa van ami a múltból valamilyen szerencse folytán fennmaradt. Térképek, térképrészletek, mint pl. a híres Piri Reiss féle világtérkép, ami a Déli sark környékét két szigetként ábrázolja. Régi történetek, amiket a modern tudomány különféle népek eredettörténetének tart. a legismertebb természetesen a Noé bárkája, ami végül az Ararát hegyén kötött ki. És mit tesz isten, a modern légifelderítés valóban talált kb. 6000 m magasan egy hajó alakú valamit az Ararát oldalában egy lejtő tetején, amit azóta se vizsgáltak meg rendesen.
Mindenféle felfedezők rengeteg könyvet írtak az Elfeledett világok titkairól, de ezeket se vették komolyan. Mint ahogy a Gizehi piramisok is csak 6000 éve épültek a hivatalos dogma szerint. Mert hogy az iszlám a Világ kezdetét i.e. 4000 körülre datálja. S mivel a Világ csak akkor kezdődött, nyilvánvaló, hogy ami ez elé mutat, az csak mese lehet. És szerintük itt a Pont.
Vagy a modern tudósok felfedezték, hogy Indiában a mohendzsarói tetemek mind a mai napig sugároznak, ami egy atomtámadás következménye lehetett, mint azt a Védák leírták. De hát, az is csak mese, saga, eredettörténet ...
Kiváncsi lennék, erről, hogy jön a következő felmelegedési időszak, mi a véleményetek?
Éghajlat
Az utóbbi ötmillió év hőmérsékletváltozásai
A pleisztocén klímát az ismétlődő nagy eljegesedések (glaciálisok) és a jég időleges visszahúzódásával jellemzett interglaciálisok jellemezték, amelyek általában néhány tízezer évig tartottak. Az időszakban hat glaciálist (Biber-, Duna-, Günz-, Mindel-, Riss- és Würm-glaciális) és öt interglaciálist (Biber–Duna-, Duna–Günz-, Günz–Mindel-, Mindel–Riss-, Riss–Würm-interglaciális) különböztetünk meg.
Európában és Észak-Amerikában eljegesedési központok alakultak ki, ahonnan a jég a peremek felé terjedt. A jég legnagyobb kiterjedése idején több száz méter vastag jégréteg borította Európát a Temze vonalától az Alpokon és Kárpátokon át a Don és Dnyeper folyók torkolatvidékéig; Észak-Amerikát pedig kb. a 40. szélességi fokig, vagyis a mai Philadelphia és St. Louis városok vonaláig.
A jégkorszakok és jégmentes periódusok váltakozásával Földünk klímaövezetei is vándoroltak észak-déli irányban: ez a mozgás akár 20 °földrajzi szélességet is kitett. A jéggel együtt mozgott a növényzet, és vele az állatvilág. Így fordult elő, hogy például a Kárpát-medencében és a mai Dél-Franciaországban az eljegesedések alatt tundra éghajlat, illetve a mai Szahara területén pedig mediterrán éghajlat uralkodott.
Lásd: Wikipedia
Ebből nekem az következik, hogy a jelenkori emberiség történelmében először egy hosszú felmelegedési időszak végefelé a hőmérséklet emelkedés fokozódik.
Persze beszélhetünk az ózonpajzs csökkenéséről, a széndioxid feldúsulásáról, meg minden ilyesféle környezetkárosító hatásokról, de ezek csak megerősítik azt, hogy bennevagyunk a következő felmelegedési periódusban.
Rengeteg példa van ami a múltból valamilyen szerencse folytán fennmaradt. Térképek, térképrészletek, mint pl. a híres Piri Reiss féle világtérkép, ami a Déli sark környékét két szigetként ábrázolja. Régi történetek, amiket a modern tudomány különféle népek eredettörténetének tart. a legismertebb természetesen a Noé bárkája, ami végül az Ararát hegyén kötött ki. És mit tesz isten, a modern légifelderítés valóban talált kb. 6000 m magasan egy hajó alakú valamit az Ararát oldalában egy lejtő tetején, amit azóta se vizsgáltak meg rendesen.
Mindenféle felfedezők rengeteg könyvet írtak az Elfeledett világok titkairól, de ezeket se vették komolyan. Mint ahogy a Gizehi piramisok is csak 6000 éve épültek a hivatalos dogma szerint. Mert hogy az iszlám a Világ kezdetét i.e. 4000 körülre datálja. S mivel a Világ csak akkor kezdődött, nyilvánvaló, hogy ami ez elé mutat, az csak mese lehet. És szerintük itt a Pont.
Vagy a modern tudósok felfedezték, hogy Indiában a mohendzsarói tetemek mind a mai napig sugároznak, ami egy atomtámadás következménye lehetett, mint azt a Védák leírták. De hát, az is csak mese, saga, eredettörténet ...
Kiváncsi lennék, erről, hogy jön a következő felmelegedési időszak, mi a véleményetek?
