Hunok, magyarok

Bihar

Kitiltott (BANned)
Ördögtől valók...
A maják képírása is ördögtől való, ugyanúgy mint a magyarok által is használt ősi "Agaba" rovásírás.
A XVI. században a térítők és püspükeik a maja írásokat ugyanúgy elégették Mexikóban, Közép Amerikában, mint itt Vajk idejében a rovásírásos iratokat...
Már jópár évtizede azon munkálkodik sok ember, hogy a maja írást "visszahozza" , vagyis megfejtse. A nagy égetés következtében jelenleg Madridban, Drezdában és Párizsban, Mexikóban találhatók csak maja könyvek, "kódexek", a felsoroltaknál talán 1-1 darab van belőlük. Mexikóban még a kőbevésett képírások sokasága maradt fenn.
Milyen sematikus és végtelenűl ostoba volt a katolikus klérus hozzáállása az ősi írásokhoz. Ha egy népnél nem a latinbetűs írást találta meg...Azonnal ördögözött, holott ezt bizonyítani is lehetetlen. Mindenesetre minden népet megakartak fosztani ősi kultúrájuktól és írásuktól. Így működött a radírjuk és inkvizíciójuk a középkorban. Érdekes ez Egyiptomra mintha nem terjedt volna ki.
A maja írást a kódexek alapján fejtették meg, kemény munkával és sokára. Rafinek, Fortemann, Thompson,Raszkoljakov, David Stuart...és mások. A sorból Stuart emelkedik ki, ő tett pontot a maja írás értelmezésére, mely ma teljeskörű.
A maja írásban összevonások is vannak, ugyanúgy mint pl a rovásírásban is előfordul ilyesmi, melynek ligatúra a neve. Stuart ezekre is rájött.
A maja írás pedig egyfajta képírás és eléggé stilizált, nehéz értelmezni, de azért lehet. Megtaláltak egy "királylistát" is a majáknál. Elolvasták. Csillagászati ismereteikről is vannak már bizonyságok.
Néhol Mexkóban a maják területein már tanítják is az ősi, sok jeles képírásukat.
A székely-magyar rovásírás esetében azért sokkal jobb volt a helyzet, mint a maják esetében.
Akit a téma jobban érdekel halgassa meg a Hun Tv-archivum-maja írás előadást. Érdekes új ismeretek találhatóak ebben..
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
A jégkor után a hunfajú népek..
A hunfajú népek legnagyobb szervezetbe foglalója a Hun Törzsszövetség volt, mely Ordoszban alakult meg ie. 4040-ben. Bevezette a rovásírást - az addigi képírás helyett- és bevezette a 24 törzzsel való megbeszélés után az általános tóremhitet. A Törzsszövestség elég laza volt, általában a törzsek egyetértésével hozták a fontosabb döntéseket a szövetség fősámánjai és az Öregek Tanácsa.
A jégkor nagy változást hozott az akkori emberek életében, de
ez a változás a jégkor után is folytatódott. Mivel a jégkort egy hatalmas -mintegy 70-szeres magyarországnyi- mediterrán óceáni szigeten élték túl a hunfajú népek, azután ez a nagy sziget elsüllyedt. Ezt a misztikusnak tartott -más népektől- szigetet ma Mu-nak is nevezik. Északi maradványát ma Hawaiinak nevezik.
A sziget elsüllyedése azért követezett be, ie. 5038-ban, mert nagyjából é-ny irányban ezen egy vulkanikus hegység húzódott, mely igen aktív volt. Ráadásul az olvadás nagy tengerszint emelkedést is okozott, megy a tengerfenékre többletnyomásként hatott.
A Hun Törzsszövetség első fejedelme -Agaba- pedig keresni kezdte a szigetről eltávozott rokonnépeket. Ezt úgy tudta megtenni, hogy akár hajósokat küldött meghatározott vidékekre, akár pedig lovasokat. Az expedíciók népe pedig vagy ifjú sámán, vagy tárkány vagy rimalány volt.
Egyik első nagy expedícióra már ie. 4020-ban sor kerűlt. Ebben három 150-200 fős csapat indult el, egy darabig közös irányba -nyugatra- majd szétválva más helyekre.
A felderítők közűl a Viroláj vezette csapat az Uralt elérve ennek nyugati oldala előtt észak felé indult tovább, a mai lappokig, finnekig.
Uzapani pedig amikor megközelítette Mezopotámia észi területeit, akkor délre kanyarodott., elment a sumérokhoz, Egyiptomba, az Indushoz.
Számunkra a legérdekesebb KERKA volt, aki Magyarka után a Kárpát-medencébe indult. Magyarka a Kaukázus előterében lévő város volt, a Kuma folyónál, ezt még Kerkáék előtt alapította kb 1000 évvel Magya fejedelem, aki egy sumériai útra jött el a még éppen létező nagy szigetről. A sumérok ekkor már a legkorábbi expedíciókkal eljöttek a közös ős-szigetről annak elsüllyedése előtt 2-3 évtizeddel.
Kerka pedig -Gula sumér pateszi vezetésével- be is jött ide és elkezdte felderíteni az egykori őshaza jégkor utáni állapotát. Kiderűlt, hogy az egykori kb 120 melegforrásból csak 15-20 maradt meg, valamint a jégkort túlélő kisebb emnbercsoportokat is talált itt. Ez külön történet..
Kerka később visszament Ordoszba, azonban csapatából mintegy 100-an ittmaradtak. A későbbiekben pedig általában 20 évenként kisebb betelepülő hunfajú csoportok kerestek itt hazát.
A három kalandozó csoport különben találkozott a visszaút előtt és még felderítették a Bajkál tó környéki állapotokat is..
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Pár mondatban a sumér írásról és Gilgamesről.Gilgames születéskori neve Árpád volt..
Az alábbi írástörténeti adatok részletesen Forrai Sándor Az ősi magyar rovásírás-ókortól napjainkig- c könyvében megtalálhatóak.
A sumér írás megfejtésén Rawlinson és Hincke dolgoztak a legeredményesebben, a XIX. szd. közepén.
A nimrudi ástások folyamán újabb agyagtáblák kerűltek elő, mellyek szintén segítették a kutatókat. A Gilgames eposz agyagtáblái 1873-ban kerűltek elő. Ebben a vízözön leírása alig tér el Mózes I. könyvének 6-8 részében leírtaktól. A bárka építéséről is találtak ebben részletes leírásokat. Gilgamesnek a VÍZÖZÖNT UT-NAPISTIM (azaz SAMASNA VAGY NOÉ) mondja el ebben az eposzban Gilgamesnek.
A fetiek azért érdekesek, mert elég sok vízözön volt. Ennek okait itt most nem taglalnám. Vaggyis az egyik nagy vízözönről van szó...Az eposz pedig lehet, hogy időben összevon, az egyik nagy vízözön ugyanis ie. 5020-5030 között lehetett, de Gilgames ie. 3500 körűl élt. Így nehéz meghatározni találkozhatott-e Samasnával?
Gilgames mint az agyagtáblák is igazolják, valóságos személy volt. Ő volt az Uruk dinasztia ötödik tagja. DE EZ IS TÖBB KÉRDÉST VET FEL. aZ URUK TÖRZS UGYANIS ELKÉPESZTŐEN ŐSI TÖRZS VOLT, MÉG AZELŐTTRE IS IGAZ EZ, AMIKOR MÉG NEM A SUMÉRFÖLDÖN ÉLTEK ÉS NEM AZ ITTENI URUK város URALKODÓI VOLTAK.
A Gilgames egy "hősi név", mellyet Ő egy viadal győzteseként vett fel, eredetileg Arpahnak (Árpádnak) született..
Suméria politkai, katonai központja is volt egyidőben Uruk. Nem is beszélve arról -hosszabban-hogy Jézus itt alapította -a Nagytemplomban- egyistenhitű a szeretetet, mmegbocsájtást hírdető vallását. Ezért a magyarok ősvallásnak is a neve: uruki hit ill. vallás.
Egy uralkodónak -Assurbanipalnak- is előkerűlt a palotájából , Ninivéből (ma: Mószul ez) egy írás, mely a vízözönnel foglalkozik.
Hicks is kimutatta, hogy az ékírás a suméroktól származik. Náluk is -a kényszer hatására- az írások nagy változásokon mentek át az ékírás már késöinek mondható.
Sok -még képírásos - emlék is fenmaradt Sumériában. Így pl Sulgi Ur városának egyik királyától is maradtak képírásos szobrok. A szövegük szerint a korrupcióra és qaz igazságtalanságra utalnak a szövegeik..Találtak Tell Harmalban (Irak) matematikai szövegeket tartalmazó pecséthengereket is, ezek a pít, a négyzetreemelést, a háromszögek geometriáját stb tartalmazzák..mely utóbbiak legalább 2000 évvel megelőzik Euklideszt.
A sumér képírásból tehát különböző írások fejlődtek ki...Az időben minden változó.
Az Árpádok Gilgamest tekintették ősüknek. Ez a feltételezés azonban már összefügg a jégkor utáni nagy kataklizmákkal is, mellyek bekövetkeztek a felmelegedés során. Ekkor ugyanis hatalmas vándorlási folyamatok indultak el a Csendes óceán térségéből (Ataisz) ...sokkal később pedig az Atlanti óceántól is (Atlantisz).
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Az első nagy kalandozás (vagy expedíció) természetesen sok új ismeretet is hozott a Hun Törzsszövetség számára. Amikor visszaérkezett Viroláj, Uzapani és Kerka, akkor leírták -róvósámánok és Rima asszony (Agaba felesége) - az útjaik tapasztalatait. Ebből így arvisurák lettek és megőrződtek. Megőrződtek, mert ezeket napjainkban kizárólag ezért lehet tudni, olvasni. Persze annyi év távlatából már csak az írás maradt meg..mert az aranylap nem korrodál gyorsan..
A nagy hármas expedíció Magyarkáig már ismert úton lovagolt el. Útjaik innentől váltak szét. Magyarka a Kaukázus előterében volt a Kuma folyónál. Sokáig létezett ez a város, még Bendeffy is említi, akit kevesen ismernek, mert az előbbi településről szóló könyve -a Kuma Magyarország a címe- csak egyszeri kiadást ért meg. Nade ő volt az első aki mégis felfedezte azt a magyarok számára is jelentős várost (Bendeffy 1960-as években halt meg) . Addig tudni sem akartak erről és fejedelmeiről, mondjuk Gyeretyánról és arról sem, hogy Róma Szt László idejében ide püspöki székhelyet varázsolt, a térítés okán. Bendeffy könyve alapos és érdekes is, a kintmaradó magyarokkal is foglalkozik. Róluk még Mátyás király is tudott, sőt késöbb is voltak akik ismerték a helyét és fontosságát. Persze a cári hittérítők is megtették a magukét Magyarka ügyében..
Bendeffy különben mérnök volt és nem történész, de egy sajátos keleti hun-magyar történésszé képezte magát. Ezt életében még elismerték, hogy később elfelejtsék..például mamár senki sem ismeri szinte. Érdekes, hogy sem László Gyula, sem Győrffy sem mások, mintha nem ismernék Bendeffy könyvét...úgytettek legalábbis. Ausztráliából egy kutatótól kaptam magam is az információt Róla, sőt ez a hölgy elküldte a könyvét is. Ennek tartalmát sajnos még vázlatosan sem tudom leírni, hosszú, adatokkal zsúfolt könyv ez.
A fenti elhallgatás és más eltüntetési csiribák az okai annak, hogy őstörténelmünk nem jól, nem eléggé ismert, modhatni sehogyansem. Korunkban millió esélye van ennek a csorbának a kiküszöbölésére, hát akkor miért nem...? Ez viszont valakik éredekeit szolgálja, mert huzamosabb ideje így van. Az identitástudatra nézve pláne nem közömbös a mostani helyzet. Pedig erre nagy szükség van...(l: Katalónia), sok a rombolója..is.
Sok nemzet ma Európában a történelmét férceli, teletömi valótlanságokkal, nemlétező királyait mutogatja vagy nem létező hőseit dettó......akiknek pedig ezt nem kell tenniük, azokét elhallgatják? Mégis, kik a magyarok?
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
A tatárlaki korongról pár mondatban..
Erdélyben, Tatárlakán egy Vlassa nevű régész találta meg a kiégetett agyagkorongot, 1961-ben. A korong írásjelei
-ezt állapították meg erről- az uruki képjeleknél mintegy 1000 évvel idősebbek, a C14 kormeghatározás alapján, azaz minimum 6000 évesek. Természetesen az uruki jelekre erősen hasonlítanak, szinte azonosak. Ez egyben azt is jelentheti, hogy Urukból nem a megfelelő, vagyis a koronggal azonoskorú jelekkel hasonlították össze ezeket, mert ilyet nem találtak, hanem egy későbbivel . Így a korong és képírásjelei legalább hatezer évesek, de inkább többek, ez pedig egyezik is az Arvisurában lévő, jégkor utáni első erdélyi honfoglalók (Kerka) bejövetelével..
Harmatta János írástörténész és Makkay János régész foglalkozott sokat a kis koronggal, jeleivel.
A hamut, emberi csontokat is tartalmazó tatárlaki gödőrben -melyben megtalálták- még egy kis szögletes, hansoló jelekkel ellátott kis égetett agyaglap is volt, erre most nem történik kitérés.
Valószínűnek látszik, hogy a gödör fölötti máglyán elégettek egy halottat, akinek a nyakában volt a nagyasszonyhoz, Napatyához fohászkodást tartalmazó korong. A halott korát kb 35 évesre tették.
Torma Zsófia (az első régésznő) is talált rengeteg , hasonló jellel ellátott cseréptöredéket a Maros mellett a XIX. szd. végén, utalt is ezekkel kapcsolatban sumér hasonlóságokra. De őt lesopőrték eleinte az ellenfelei. Harmatta szerint Kubány vidékén is találtak igen hasonló korongot. Harmatta szerint a kis korong (6 cm átmérőjú) tatárlaki homokos agyagból készült, tehát nem hizták ide távolról.
Molnár V József szerint a korongon lévő képjelek ezt négy mezőre osztják és ez a "Napforgó" ősi jelképe. A korong magát a Napot, az osztások a forgást szimbolizálják. Makkay pedig "tatárlaki leletek" címen adott ki egy monográfiát, 1990-ben. Ez nemcsak a kis koronggal, hanem a térségében talált összes hasonló agyagcseréppel foglalkozik.
Makkay "áldozati gödörről" beszél, holott köztudott, hogy sok hunfajú nép elégette, hamvasztotta a halottait. A hunok nem mutattak be sohasem emberáldozatokat, embereiket feláldozva.
A korong megfejtett szövege:
"Oltalmazónk! Minden titkok dicső nagyasszonya!
Vigyázó szemed óvjon (engem, minket..) Napatyánk fényében"
A korongról még természetesen lehetne beszélni..A korong másolata KKolozsváron van, az egyik múzeumban, az eredetit valahová eldugták és nem beszélnek róla. Mintahogy az itthoni "illetékes magyarok" sem. Teljesen felborítaná a finnugráló elméletüket..reménykedem, hátha a magyarok egyszer felfedezik ezt a kis ereklyét. Amelyre ez már 51 éve vár...
,
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
A mongolok készülődéseiről, sámánjaikról, Kubilájról.
Az erősödö mongolok Dzsingisz regnálásától nemcsak a hadseregüket fejlesztik, hanem sámánképzéseket is tartanak. Nagy szükségük volt ugyanis az egységes szemléletű szellemi emberekre.
Most csak a magyar vonatkozásokról írnék pár mondatban.
A mongolok ebben az időbenm is tudták, hogy rokonnépek vagyunk és lehetővé tették, hogy magyarok is részt- vegyenek a sámánképzéseiken.
A sámánképzéseiket eleinte a Bugátban ( a mai ujgúr terület közelében) később az új főváros, Karakórum területén tartották meg. A sámánokat 5 évig tanították mindenféle akkor szükséges tudományra, többek között az arbagságra (orvos), a hunfajú népek őstörténelmére, de tanítottak egy kis matematikát, gazdálkodást és ipari tevékenységeket, hadászatot stb is.
Az első aki résztvett -még a bugáti képzésen- Pósa Pál volt, aki 1190-95 között tanult a mongoloknál. Pósa később kancellár lett és két rokonfiút is irányított a képzésekre, mellyet a király hagyott jóvá. Pósa András (Anonymus) 1230-35 között tanult, de már Karakórumban és Pósa Gyula is itt tanult, illetve ő később Rómában kat. pap is lett.
Pósa Andrásnak Bajdár kán volt a mongol neve.
A kijelölés általában úgy történt, hogy a tanulók (5 éveként 2 fő) nemesi származásuak legyenek.
A Pósa Pál utáni tanulókból felsorolok néhányat: Üröm vitéz, Turcsi rimalány, Masa, Gács (Pósa szárm.), Zernye rimalány, Mohos vitéz, Ják Géza..De a fentieknél sokkal fontosabb személy is itt tanult: Ungika 1225-től (úz származású volt), akinek az apja Ung vitéz volt.
Ungika azonban nem jött vissza a sámánképzés (1225-30 )után, hanem férjhezment Toluj herceghez, aki Dzsingisz legifjabb fia volt..
Ögödej halála (1241) után egy rövidebb átmeneti időszak következett a mongol nagyfejedemek között, így Ungika legidősebb fia Möngke is nagykán lett, de hamar meghalt. Ungika korban következő fia, Kubiláj (a nyugati és magyar történ-észek inkább nevezik őt -tévesen- Kublájnak) azonban szintén nagyfejedelem, nagykán lett és ő hosszú ideig uralkodott, egészen IV. Béla, majd V. István ill. Kun László királyaink idejében.
Ungika a mongol és magyar gyorspostával (külön történet ez) ÉLETE VÉGÉIG TARTOTTA A KAPCSOLATOT A KANCELLÁRIÁVAL.
Még egy nagyon lényeges dolog: Ungika érte el, hogy a mongol csapatokat kivonják az országból 1242-ben, hírtelen. Ennek okát ma sem ismerik...ám mindenféle találgatásokkal szokták a mongolok gyors kivonulását magyarázni.-
Kubiláj is egy külön történet, legfőbb testőre a magyar Finta volt, fővezére pedig Baján..ő egyben a kinaiak császárja is , egészen fantasztikus udvartartással és szokásokkal, hatalmas és győztes csatákkal.... Ő volt az aki a mai Pekinben a város belvárosaként létező négyzetes elrendezést, városszerkezetet kialakította.
A mongolok uralkodó családja pedig az egyik magyari fejedelem (Oposur) Farkas nevű fiától ered úgy tartották, aki kb 750-ben élt.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
De hamár a mongoloknál tartunk...
Ebben az évben a mongolok megünnepelték Dzsingisz kán születésének 850. évfordulóját.
Hatalmas szobrot is emeltek a nagykánnak, Ulánbatortól (régi neve: Urga) mintegy 100 km-re, keletre.
Külön ünnepségen emlékeztek meg az állami vezetők is Dzsingisz kánról. Akinek egy nagyobb kultuszt is ezeretnének teremteni a világon a nagykánjuknak.
Dzsingisz annakidején ugyanúgy temették el, mint Atillát, a sírjának a helye pedig ismeretlen, ezért a kutatások eddig nem vezettek eredményre. Remélhetőleg nem is fognak. A Dzsingisz alapította egykori mongol főváros -Karakórum- helye természetesen ismert, itt régóta feltárások is folynak.
Atilla után 443 évvel született a nagykán, a Farkas nemzetségből. A Farkas nemzetség mongolokhoz benősült őse -Farkas- pedig visszavezethető az Elődházhoz.
Atilla temetési helye egykor ismert volt, mindenféle ellenkező vélemény ellenére. Ezt nem sikerűlt a temetkezést végzők lenyilazásával megoldani, ugyanis a temetésen nemcsak ők vettek részt..Baján avar fejedelem, amikor ide érkezett 568-ban, akkor fősámánját -Szekszárdot- utasította is a sír megnyitására. Ebből azonban nem lett semmi, mert a sírhelyet őrző lovasok Szekszárdot és lovasait megkergették. Szekeszárdot meg is sebesítették, aki többé már nem mozdult ki városából. Végűl Atillát elvitték az országból, biztonsági okokból, előbb a Volgához, majd az Ural egyik titkos barlangjába..hogy itt aludja örök álmát, a pergője társaságában, írja az Arvisura.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
--Halotti Beszéd---
Ezt a beszédet Pósa Gyula írta, aki szerzetesnek számított. Mivel a magyarok csak Vajk után kezdték bevezetni a latinbetűs írást, azért a szavak leírása nem volt ezzel egyszerű sokáig. Nem volt minden hangra megfellelő betű, továbbá az idegen és magyarul nem jól értő, beszélő papok sokszor félreértették a magyar neveket és beszédet, így pl a neveknél ez máig követhető..
Ez a folyamat mintegy 300 évig tartott, amikorra már beiktattak az egyes olyan hangokhoz is új latin betűket, mellyek alkalmasak voltak a megfelelő kiejtéssel harmonizáló írásra (pl ilyen a ly..) is.
Mindezt azért írtam le, hogy jelezzem, a Halotti Beszéd még akkor keletkezett, amikor nem teljesűlt a latin betűs írással jól leírni a hangokat, pl ez a "Fehérvárra menés" is katasztrófálisan is sikerűlt ... a valóságos beszédnek ehhez kevés köze lehetett. De ma úgy olvassák néha a Halotti Beszédet, mintha eleink így beszéltek volna kb 800 éve...ez pedig nem így volt. Ebből pedig az következik, hogy a ...látjátok feleim szümtükkel...-szerű ferdítésekkel írt beszéd nem tükrözi igazán a XII. században beszélt nyelvünket, azok hangjait, az említett kettős okból.
Vagyis: az árpádházi királyok alatti beszédünk és a mai között nincs közel sem akkora szakadék, mintahogy azt többen beállítják. Ezt bizonyítják a hun szavakat tartalmazó igen ősi kódexek is.
A címerek a nemesek számára III. Béla (1173-96) idején készültek először nagyobb mennyiségben. A turulos, oroszlános, halas, lovas, medvés, szarvasos, vadkanos, bölényes...stb címereket pénzért kapták meg a nemesek.
A címerek a kancellárián készültek el, először 72 nemzetség, nemesi familia részére, a nemesi levelekkel.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
A Kárpát-medencében élő rokonnépeinkről...vázlatosan..,
Igen alaposan ismerték eleink, azaz a honfoglalók a Kárpát-medencében élő rokonnépeiket. Ezek létszáma is ismert volt, mert népszámlálások is történtek a törzseiknél. Erről talány annyit, hogy 896 -ban a medencében kereken félmillió volt a rokonnépeink létszáma. A honfoglalóké pedig 456 000 főt tett ki. Ugyanis megszámlálták a beérkezőket is..
Sok hullámban sokféle rokonnép élt itt a magyarok előtt. Ennek a visszatelepülésnek a kezdete kb ie. 4010 volt, amikor kisebb felederítőcsoport érkezett ide, ezt pedig a Kerka felderítőcsoportja követte, aki ie. 4000 körűl járt itt. Nemcsak itt jártak, hanem részletes felderítést is végeztek a jégkor utáni helyzetről és a jégkort túlélő kislétszámú, kicsit szétszóródott népet is megtalálták. Kerka lovasai közűl már sokan ittmaradtak. Ekkor alapították meg pl -a mai székelyeknél lévő- Parajdot is. Kerka emberei általában a felső Sajónál és Tiszánál telepedtek le.
Kerka jelentést is írt (arvisurát) a tapasztaltakról, amikor Ordoszba (ma Kína, a Sárga folyónál..) visszaérkezett.
Ordoszban az ie. 4040-ben alapított Hun Törzsszövetség működött. Magyarok még nem voltak a törzsszöv. tagjai, mert még magyar nép nem is létezett, ők később, rokonnépek összeházasodásaiból (iu. 200) alakultak ki, az Uralnál.
Száz évenként érkeztek ezután un kalandozó -és nagyrészt ittmaradó- csoportok, mert Ordosz az egykori -jégkor előtti- őshazát beakarta népesíteni. Ennek okaira most nem térnék ki.
Csak felsorolásszerűen: Kerka csapata után Balog érkezett ide lovasaival ie. 3770 körűl, hozzájuk fűződik pl Debrecen alapítása. Balog idején már 8 törzses az ittlévők létszáma, őket Békés fejedelem vezeti, majd Balog..Ekkor már megalapítják Szegedet (Tisza sámán fia volt) is.
A száz évenkénti kisebb csoportok érkezése nem szakadt meg Balog idejében sem.
Erdély első nagyobb betelepülői Esküllö és népe voltak, ők Aranyosszéken alapítottak telepűlést, Esküllöt pedig Barca követte ie. 1610-ben, ők a mai Barcaságban éltek.
Az erdélyi régióban letelepedni kívánó görögöket pedig Pannon kergeti ki az országból, ie. 800-ban- Pannon népe ezután kettéválik, 40%-uk Erdélyben maradt a tyumenynek a tobbi pedig a Dunántúlra (később: Pannonia) települ. Pannont "rendcsinálónak" rendelte ide Ordosz. Pannon szkítákkal, avarokkal, kabarokkal, úzokkal ... érkezett és teljes létszámban itt is maradtak ők.
Pannontól kezdődően pedig már sok népcsoport jelent meg itt, pl a Sajónál az úzok is, több hullámban. Persze pl úzok érkeztek kisszámban már Kerkával is, akinek igen színes sámán csapata volt.
Nem beszáltem még az egyes expedíciók összetételéről sem. Ezt nem is részlketezem, csak annyit írnék róluk, hogy Pannonig az expedíciók kizárólag sámánokból, rimalányokból és tárkányokból álltak. Útvonaluk sarkalatos pontja pedig MAGYARKA városa volt, mely a Kumánál létezett, a Kaukázus előtt. Magyrka kb jó száz éve tünt el...kb 7000 éves multja után. Magyarkán minden expedíció átjött keletről -esetenként a Selyemúton- érkezve.
A róamaiak iu. 6.-ban történt betörése és dunántúli területfoglalása utáni években sok szkíta érkezett ide, Kövesd idejében. Ők építették a Csörsz (Csősz) árkot, Egert, Gyöngyöst..Jézus korában. nemcsak szkítákből álltak az ő népeik sem. A római támadás idején komoly csatákat vívott a Hun Törzsszöv. a kínaiakkal, ezért nemtudott a légiók ellen segítséget nyujtani.
Kassát kabarok alapították ie. 2800-ban. Veszprémet, Pécset, Sopront, Kőszeget, Kapuvárt, Pétet, Lébényt, Kanizsát stb pedig a Pannon időkben az uralkodó Pannon család alapítja..Veszprém Pannon unkájának a neve, aki itt sámánközpontot alapított. A Pannon- szkíták Pécs alapítói voltak, nagy bazilikát is építenek ide, Szombathelyre pedig ISIS szentélyt, utóbbit ma a rómaiaknak "adják"...
Köves népe után érkeztek e jászok (iu. 20 körűl) pár év mulva a kunok (Kiskunságra) települnek sz országba.
Veszprémmel vepszék is jönnek az országba. A betelepedésekkel kapcsolatban olyan helyzet alakult ki, hogy sok rokonnépünk több hullámban érkezett ide, pl a kabarok, úzok, szkíták stb is.
A széki hunok (ma: székelyek) pedig szintén tobb alkalommal érkeznek ide . Ők ekkor már az ordoszi hazájukat felcserélve a Balhas (Bolhás) tó környékén éltek. Az első székely tyumeny Pozsonyba és környékére , Szegedre és környékére érkezik, ill. a Maros felső folyásához is telepedtek később (a 3. tyumeny).
A római idők végén pedig Etruszk légiósok közűl is maradtak itt. Az etruszkok azonban rokonaink voltak...de visszatelepültek ide a honfoglalás környékén avarok is, akiknek az ősei még Nagy Károly idején keletre költöztek.
Közben "erre járt" Atilla és népei, akik szintén rokonnépeink és egyrészük itt is maradt Csabával. (daha-dákok, kazahunok, úzok...egyik betelepedéseként)
Az éppenhogy említett helyzet fogadta tehát a honfoglaló magyarokat. Azonban ez a sok rokonnép időben elhúzódó betelepedése nem véletlen. A magyarokból pedig -10 törzs érkezett- öt törzs nem mondható magyarnak, magyarinak, hanem kabarnak, kasszunak, oguznak... inkább. A Nyék törzs pedig igen különös törzs volt. Őket akár suméroknak is mondhatjuk, vagy barszilnak is. Ők a honfoglalás szellemi vezetői.
Így összesűrítve lehet nem eléggé érthető az őstörténelmünk, a Kárpát-medence magyar honfoglalás előtti helyzete. Az őstörténelmünkről sokan azt gondolják, hogy nem is volt...tévednek. Azonban igen eseménydús, kicsit bonyolult, nem leegyszerűsíthető. Valóban a Kárpát-medence népeinek megismerése a jégkor után nem kis feladat.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Még valami a rokonnépekről..
Általában azt tapasztaltam az őstörténet megismerésekor, hogy a hunfajú népek körében egyeltalán nem volt hangsúlyos az, hogy esetenként összefogtak vagy egyűttéltek, ill. összeházasodtak a rokonnépeikkel. De még a fejedelmek házassága is ilyen volt, Pl Árpád első felesége -Abacil- Nyék törzsbeli, a második -Eperjes- pedig Kabar volt és sorolhatnám. A Nyék törzset mint "suméros" törzset emlegeti az Arvisura.
A magyarok esetében pedig igencsak kiemelt rokonnépeknek számítottak a kabarok, a besenyők, avarok, úzok.. például. Sarolt pl besenyő volt. Akikkel probléma adódott azok a tatárok (erdélyi betörések), a mongolok (1241/42) és talán a IV. Béla idejében érkezett kunok voltak. A korábban érkezett kunok (a kiskunságiak) nem okoztak itt feszűltségeket. A besenyők pedig általában nem, de előfordultak főként a honfoglaláskor, hogy megtámadták a magyarokat, de Gyula tenyő népe békésen élt---Békésben (Gyulán is, mellyet ők alapítanak még Réka idején).
Az úzok/palócok, jászok sokat dolgozó szorgalmas népei és a magyarok között egyetértés volt. A vepszék nagyon beolvadtak már a honfoglaláskor, így ők nem is említhetőek ebben az időben már, ugyanez a helyzet a több hullámban érkezett ummai úzokkal, kazahunokkal is.Székelyföld pedig a magyar honfoglaláskor már megvolt, betelepült. A több hullámban érkezett kisebb szkíta csoportok is beolvadtak már Árpád idejében, akár a Dunántúlon laktak, akár az Alföldön, vagy Egerben, Gyöngyösön, Makláron, Szihalomban....
Sokat lehetne még a kérdésről írni úgygondolom. Sok rokonnéppel pedig már a honfoglalást követően, ill. ez előtt sem találkoztak eleink, pl a manysikkal, újgúrokkal, mandzsukkal, garaúzokkal (grúz), örményekkel, mordvinokkal, udmurtokkal, marikkal, komikkal, tungúzokkal stb...a törökökkel pedig az ismert történet szerint..
Jelenleg pedig az a helyzet, hogy a kunokon, kazahunokon, palócokon, jászokon kívűl már a többi rokonnép egyeltalán nem ismeri a multját és magyarnak gondolja önmagát. A leginkább jellemző kabar terűletre (Kassától Ungvárig) is áll az előbbi megállapítás. Nem tudják, hogy a kabarok mennyire "adtak" a januári medvetorokra ( 896-ban még Árpád is résztvett az abaujvárin!) nem ismerik, hogy Kassa volt a törzseik fejedelmi központja és a kegyhelyük Abaujvár volt..ugyanúgy mint az ősidőkben. Mikor ugyan már létezett Kassa, csak Ordosztól keletre volt és Munkács is ugyanígy egy keleti telepűlés neve, mely a fősámáni székhelyükként regnált, Ordosztól az óceán felé lévő területen..Azon a környéken, ahol most Hohhot van és a kínaiak Hun Múzeuma épült.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
A magyarok közvetlenűl a honfoglalás előtt..
A vérszerződést a honfoglalásra készűlő törzsek a Jászvásár közeli Szeret folyónál kötötték meg. Itt egyúttak 892-ben nagyszalát is tartottak.
A vérszerződést olyan törzsek fejedelmei kötötték meg, akik vállalták is a bejövetelt a Kárpát-medencébe. Ezek voltak: Kéri (Huba), Keszi (Tühötöm), Kűrt (Áldor), Gyarmat-Kasszu (Szeret), Megyer (Kurszán és fia Könd), Kunmagyari (Szeret és Madaj), Ogúz (Előd), Tarján (Ond), Nyék (Laád, Árpád fia), és a Jenő (Tas) törzsek.
A Gyarmat törzs osztódott ekkor, egyik fele kintmaradt, ugyanúgy nem jött be a Gyula és a Béla törzs sem.
Mivel Illmérke rendelkezett a Gyarmat törzs egyik felével, ezért ők kintmaradtak, Illmérke megsértődött Árpádra, mert a felesége halála után őt -aki Abacil testvére volt- nem kérte feleségűl. A Gyula törzs pedig "elbesenyősödött", a Béla törzs is keverék törzs volt.
Szeret Álmos unokája volt, a Kendice nevű lányától.
A honfoglalás finise 892-től bontakozott ki, amikoris még két nagy kovácsműhelyben is hadfelszereléseket, kardokat gyártottak, Az egyik Kievben volt, a másik keletebbre.
A honfoglalási tervet Álmos fia Kurszán (845-99) készítette, aki 5 éves honfoglalásra gondolt. A tervhez az Öregek Tanácsa a vezető sámánokés a bevatottak is hozzászóltak. A véleményúk eltérő volt. Árpád szerint csak a három északi hagót kellene figyebevenni (Uzsoki, Verecke, Körösi). A tervb azonban hat hágóval számolt, köztük egy keletivel (Borgói) két délivel (Tömösi, Vöröstoronyi) is. Végűl -Álmos döntése szerint-a felsorolt hat hágót akarták igénybevenni, ide osztották be a törzseket és melléjük hátvéd ill. felvezető lovasokat is beosztottak.
Már évekkel a honfoglalás előtt a tárkányok kitisztították a hágókat és kutakat is ástak.
Árpád már háromszor is járt a Kárpát-medencében tájékozódni korábban, sőt az új felesége (Verecke kabar fejedelem lánya, Eperjes) is kassai volt.
Igen feszűlt volt itt, úgy nyugaton (germán betorés fenyegetett) mint északon (szláv betörés készült) ezért Verecke is sűrgette Zalánnal (Erdély) és Téténnyel (kazahun fejedelem) a mielőbbi honfoglalást.
Keleten ugyanekkor alábbhagyott már a kazár fenyegetés, azonban azért még itt is voltak fenyegetettséget okozók, pl a besenyők. A bolgárok ekkor már a Dunához költöztek régen, azonban Bizánc őket is a magyarok ellen hangolta. Kétféle bolgár nép élt ekkor: a Duna fölött a Mén Maróté, akik ragaszkodtak hagyományaikhoz, nyelvükhöz és a Duna alatt a Simeoné, akik már bizánci hitre tértek. Az utóbbaiakat hangolta Bizánc a magyarok ellen.
A déli hágók a bolgárok miatt nem látszottak biztonságosnak, Árpád ezért az igénybevételük ellen beszélt.
Hamarosan igaza is lett..
A törzsekről azt lehet rőviden megjegyezni, hogy három alkalmi -többnyire tárkányokból álló- törzs volt a honfoglalók között. A kintmaradó Gyula törzs pedig ekkor Jászvásáron élt, a fél Gyarmat Kievben, a Béla pedig egészen a szavárdok környékén.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Kazáriáról..(1)
Kazária a Káspi északkeleti oldala előtt létezett, a kezdetekben, később a Volgán túl, majdnem a Donig foglalt területet. A mai kazakisztán lenne az egykori Kazária utódállama, azonban ez ma területi értelemben sok korrekcióra szorulna.
Első fővárosa Bakát volt, az Aral tótól nem messze keletre. Bakátot a Béla törzs védte. Kazária alapvetően kazahunok vezetésével alakult ki/meg.
Aladár, aki Buda fősámán (Atilla bátyja) fia volt, Atilla temetése után visszakényszerűlt keletre, ő volt KAZÁRIA ALAPÍTÓJA 453 UTÁN, DE EKKOR MÉG CSAK EGY NAGYON LAZA ÁLLAMRÓL LEHET BESZÉLNI.
Aladár azonban sohasem volt a kazárok fejedelme, ő inkább a Déli Ural keleti oldala előtt (ma Tyumeny városa ez)alapította meg fővárosát, mellyet Ural-Budának neveztek.
Kazária fejedelmei később befogadtak több délről -az arabok elől- menekülö népcsoportot, így a zsidókat is.
Kazáriából Baján avar és kabar törzsei -öszesen kilenc törzs- pedig 568 után elvándorolt, főként a Kárpát-medencébe.
Kazária tehát egy jelentős új régióval gazdagodott, az avar költözés miatt.
Már 650 után elég erős, kora középkori államalakulat Kazária. Adókat szedett az utazóktól, kereskedőktől, révpénzekért is kinyujtotta a kezét, legelőhasználatért dettó..és önmaga is kereskedett. A délről érkezők pedig a lányaikat a kazár vezetőkhöz feleségűl adták, így ezeknél egyre jobban az érdekelvűség kezdett eluralkodni.
Mivel a délről érkező arabok hódítani akartak, ezért sok csatába kellett Kazáriának bonyolódnia 650 után. A csatákhoz a kétfelé osztódott Magyar Törzsszövetségből (magyariakra és magyar törzsekre) elsősorban a magyar törzseket (későbbiekben Lebed a fejedelmük) vették igénybe. A magyar törzsek mindenkori fejedelme pedig egyben a kazár fővezér lett.
A kazárok híresen gazdagok voltak.
Az erőteljes arab nyomulás ellen később a magyar törzseket Baku fölött helyezték el, a magyariakat pedig az előbbiektől északra a Káspi-Don vonalán.
Közben Kazária új fővárost is épített, a Volga mellett, Alkazárt.
Nagyon sok magyar és magyari harcos esett el az arab csatákban, sokszor a fejedelmeik fiai is meghaltak. Ezek a csatározások pedig nem akartak megszünni, sőt 825-ben arab győzelemmel végződtek, így Kazária meggyengűlt.
A magyariak ekkortól egyre nyugatabbra húzódtak az Ural-Volga térségéből, különösen 825 után.
Ugyanis a magyariak eleve a Volgától nyugatra, a magyarok keletre helyezkedtek el, 275 után, egészen az erősebb arab támadásokig. Ez a sok támadás tette lehetővé, hogy a Nyék törzs már 850-ben a mai Kiev (Kevevára) fölé Győrbe költözzön.
A kazár fejedelmeknek nem tetszett a magyariak mozgolódása, nyugati irányban történő húzódása, mely már Edemen majd Ügyek (Álmos apja) idején erősödik meg.
 
Bízom benne, hogy jó helyen járok, és a honfoglalás elmélet szintjét meghaladó olvasók is járnak erre. Ugyanis, egy ritka csemegét szeretnék ajánlani.
Tóth Gyula új tanulmánya (Szekiz-Munduz címmel) a Constantinus éráról olyan következtetéseket tartalmaz, amit nagyon nehéz felfogni, elsőre, talán másodjára is. A hollywood-i filmekben ilyesmit soha nem fogunk megtalálni, de talán máshol sem. Érdemes a monitor elé készíteni egy kis rágcsálni valót, aztán ínyenc módjára elkezdeni olvasni. Mélyebb összefüggéseket valószínűleg csak a korábbi írásaival együtt lehet megérteni. Jó szívvel ajánlom a (hun)magyar történelem iránt érdeklődőknek.
 
Utoljára módosítva a moderátor által:
Oldal tetejére