Hírek IMF: Európa nagy bajban van

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) sürgeti az európai uniós tagállamokat, hogy hárítsák át a fogyasztókra az emelkedő energiaköltségeket. Szerintük ennek a lépésnek az lenne az eredménye, hogy az emberek energiatakarékosabban fogyasztanának és környezetbarátabb energiaforrásokra térnének át.

Az európai kormányoknak – amelyek eddig árszabályozással, adócsökkentéssel és támogatásokkal próbálták megvédeni a háztartásokat – az IMF szerint „engedniük kellene, hogy az üzemanyagköltségek teljes emelkedését áthárítsák a végfelhasználókra, ezzel is ösztönözzék őket az energiatakarékosságra és a fosszilis tüzelőanyagokról való leszokásra” – írta blogbejegyzésében Oya Celasun, az IMF európai részlegének igazgatóhelyettese.

Celasun szerdai írásában kiemelte, hogy a kormányoknak ugyanakkor prioritásként kell kezelniük az alacsony jövedelmű háztartások támogatását, hiszen kevésbé képesek megbirkózni a megugró energiaárakkal.

A FOGYASZTÓI ÁRAK AZ ENERGIAI TERÉN ÉVES SZINTEN KÖZEL negyven SZÁZALÉKKAL EMELKEDTEK AZ EURÓÖVEZETBEN,

az Egyesült Királyságban pedig 57 százalékkal. A pandémiát követően a gáz és az olaj nagykereskedelmi ára folyamatosan emelkedni kezdett, majd ezt fokozta az orosz–ukrán háború. Ez jelentős terheket ró a szegényebb háztartásokra, amelyek pénzük nagyobb részét Európa-szerte most áramra és gázra költik. Ezért az IMF sürgeti a széles körű támogatási intézkedéseket és segélyeket.


Szinte minden kormány beavatkozott az árakba

Az Európában bevezetett intézkedések közé tartozik az energiaár-korlát. Ezeket a kormányok Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Magyarországon vezették be. A villamosenergia-adót Németországban és Hollandiában csökkentették, de van, ahol az energiaár-támogatás mellett döntöttek: Olaszországban és Görögországban. Ehhez hasonló támogatások vannak még Németországban és az Egyesült Királyságban is.

Mivel azonban „a fosszilis tüzelőanyagok valószínűleg még egy ideig drágák lesznek, a kormányoknak hagyniuk kell, hogy a kiskereskedelmi árak emelkedjenek. Ezzel az energiatakarékosságot segítik, de meg kell közben védeniük a szegényebb háztartásokat” – mondta Celasun. Az IMF arra figyelmeztetett, hogy a meglévő széles körű támogatási rendszerek nemcsak késleltetik az energiasokkhoz való alkalmazkodást, hanem magas szinten tartják a globális energiakeresletet és -árakat is.

Az IMF becslése szerint sok országban az emelkedő energiaárak elleni küzdelem költségei idén meghaladják a GDP 1,5 százalékát.

Andrew Kenningham, a Capital Economics közgazdásza szerint az európai kormányok az elkövetkező hónapokban a célzottabb támogatás irányába fognak elmozdulni, „egyszerűen azért, mert az egyetemes energiatámogatások költségei megfizethetetlenek lesznek”. Kenningham megjegyezte, hogy az IMF csak korlátozottan támogatja a villamosenergia-termelőkre kivetett egyszeri, váratlanul felmerülő adókat – ahogy arról a Financial Times beszámolt.

Szabó Gyula

1659566088009.png
 
ez az irodai irott malaszt, a valóságot nem ismerők, netán direkt letagadók magyarázatai.
Aki meg már látott ilyet a gyakorlatban, az tudja, hogy okos ám gátlástalan emberek a paragrafusokat és a nagy magyar rögvalóságot nálad ezerszer jobban ismerve, hogy forditották arra tudásukat, hogy lehet ezt a mechanizmust rendszerszinten kijátszani :(

Mostani hír, hogy az OMSZ vezetőit kirugták, mert egy eleve valószínűségekkel megadott meteorológia esemény kisebb valószínűségű eseménye következett be.
Gondolom a hozzád hasonlók párhuzamos valóságban élők ezt is jogosnak tartják, mert ezek a gazok megtorpedózták a nagyszerű tüzijátékot - no meg halvány lila segédfogalmatok sincs arról, mi a légkörtudomáyn, mi a valószínűség fogalma egy kaotikus rendszerben, meg egyébként is hithű mamelukok vagytok, akiknek nem az ország és a maygarság érdeke fontos, hanem a Kárpát-medence Géniuszának, orbán viktor Úrnak és rendszerének minél tovább történű megszilárdítása.

Eleve itt senki se kellett volna kirúgni, de ha már az erőből vagdalkozó kormány ilyen, akkor a döntést hozó operatív törzs fejét kellett volna eltávolítani, nem a tudomány mai állásának megfelelően állástfoglaló szakértőket.
De aki nem azt mondja amit a kormány akar, az ellenség meg a Nyugat kéme, pont mint rákosi idején, sikerült oda visszaérnünk a nyugatellenes és általatok melegen támogatott orbán uralma alatt.

Még két év ezzel a kormánnyal és látva honnan meddig bontották a jogállamot, akkor eljön az amire a magadfajta és zum60szerű autokrata erőszakos barmok vágynak, ilyen embereket mint az OMSZ vezetői elítélnek szabotázsért és a kanada.hu fórumát bannolják, mert teret enged a rendszerellenes gondolatoknak és akkor tényleg rákosi időkben leszünk.

Hajra, biztos idevágytok :(
 
Van egy Robert Seethaler nevu osztrák forgatokonyviro, szinesz
Egy gyenge pillanataban irta:
"A rosszindulat egyrészt kíváncsivá, másrészt vakká tesz, az ember csak azt látja, amit látni akar."
 
Europa nagy bajban van...
Päivi Räsänen finnbelugyminisztert birosag elé állitották, mert Pál apostolt idezte a kozosségi médiában.
A jelenlegi finn miniszterelnok meg:
Fa1sHwGXoAAOobd


Sanna Marin szerdán a nagyköveti értekezlet után egy sajtónyilatkozatban megerősítette, hogy a közösségi médiát bejárt képen ő látható, a fotó pedig július elején készült, a Ruisrock Fesztivál estéjén az elnöki rezidencián.

Nem tartom helyénvalónak, hogy ez a kép elkészült, elnézést kérek
– nyilatkozta az újságíróknak Marin.

Hat igen!
Europaban valamik nagyon nem stimmel!
 
Europa nagy bajban van...
Päivi Räsänen finnbelugyminisztert birosag elé állitották, mert Pál apostolt idezte a kozosségi médiában.
A jelenlegi finn miniszterelnok meg:
Fa1sHwGXoAAOobd


Sanna Marin szerdán a nagyköveti értekezlet után egy sajtónyilatkozatban megerősítette, hogy a közösségi médiát bejárt képen ő látható, a fotó pedig július elején készült, a Ruisrock Fesztivál estéjén az elnöki rezidencián.


– nyilatkozta az újságíróknak Marin.

Hat igen!
Europaban valamik nagyon nem stimmel!
Aberrált. Ennyi. s tudatosan, évtizedek munkájával vált ilyenné.
 
a háboru az egy dolog, mindenki részt vett benne ... az azt követő osztozkodás már teljesen más.
Miért a vesztes háborúk azok általában területi veszteségekkel járnak, jártak.
Ja, és nem mindegy hogy ki kezdi a háborút.....Magyarország akkor SEMMIT nem nyerhetett volna ezért is írom hogy a magyar uralkodó osztály a hibás az akkori ország megcsonkításában.
 
Miért a vesztes háborúk azok általában területi veszteségekkel járnak, jártak.
Ja, és nem mindegy hogy ki kezdi a háborút.....Magyarország akkor SEMMIT nem nyerhetett volna ezért is írom hogy a magyar uralkodó osztály a hibás az akkori ország megcsonkításában.
Ez marhasag!
Egy háborut ki nyer meg, vagy ki veszit, és hogy mi van utana az egeszen mas dolgoktol fugg!
Nemetország felgyujtotta az egesz vilagot, aztan mára ugyan akkora mint volt!
A két német ország egyesitese nem revizionizmus meg hasonlok hanem izéééé

Egy sima komcsi pőropaganda, hogy magyarország azért mert...

Magyarország egyszeruen azert mert volt aki sokkal erosebb volt, és az érdekei ezt kivantak meg!
A nemzetkozi politikaban xarnak arra nagy ivben hogy uralkodo osztaly, meg belevitte, meg hasonlok..
 
Ez marhasag!
Egy háborut ki nyer meg, vagy ki veszit, és hogy mi van utana az egeszen mas dolgoktol fugg!
Nemetország felgyujtotta az egesz vilagot, aztan mára ugyan akkora mint volt!
A két német ország egyesitese nem revizionizmus meg hasonlok hanem izéééé

Egy sima komcsi pőropaganda, hogy magyarország azért mert...

Magyarország egyszeruen azert mert volt aki sokkal erosebb volt, és az érdekei ezt kivantak meg!
A nemzetkozi politikaban xarnak arra nagy ivben hogy uralkodo osztaly, meg belevitte, meg hasonlok..
Marhaság??
Ki kezdte a háborút?
Két németország ahogy írod NÉMETORSZÁG másik magyarország nincs.
Hiszen visszakapta az elvett területeket magyarország is de, nem tudott élni a lehetőséggel.
Nem szarnak arra hogy ki az uralkodó osztály, hisz azzal van kapcsolatuk. Ők a háború mellett döntöttek így jártak.
Kivéve ha Neked is volt a mai határokon kívül birtokod.
Mert a lakosságot a birtokosok telepítették le a magyar királyság területére és amíg rá nem jöttek hogy ők is lehetnének önállóak addig nem is volt baj... (lásd a mai menekült hullámokat)
Sokkal erősebbek voltak? Ezt így utólag Te látod de, akik kirobbantották nem vették észre?
Vagyis visszatértünk oda hogy mindenki hibás csak a kirobbantók nem....
Mert kiprovokálták az erősek....
 
Marhaság??
Ki kezdte a háborút?
Két németország ahogy írod NÉMETORSZÁG másik magyarország nincs.
Hiszen visszakapta az elvett területeket magyarország is de, nem tudott élni a lehetőséggel.
Nem szarnak arra hogy ki az uralkodó osztály, hisz azzal van kapcsolatuk. Ők a háború mellett döntöttek így jártak.
Kivéve ha Neked is volt a mai határokon kívül birtokod.
Mert a lakosságot a birtokosok telepítették le a magyar királyság területére és amíg rá nem jöttek hogy ők is lehetnének önállóak addig nem is volt baj... (lásd a mai menekült hullámokat)
Sokkal erősebbek voltak? Ezt így utólag Te látod de, akik kirobbantották nem vették észre?
Vagyis visszatértünk oda hogy mindenki hibás csak a kirobbantók nem....
Mert kiprovokálták az erősek....
Nezz utana mi volt a Morgenthau terv, és miert nem valosulhatott meg, ki nem engedte!
 
Megmagyarazni mindent meg lehet, de Talleyrandnak messzemenoen igaza volt:
"A történelmet csak a tények érdeklik, a többi az etikusokra tartozik"
 
"A történelmet csak a tények érdeklik, a többi az etikusokra tartozik"
Vagy egyx masdik dokumentum és TÉNY amirol ma nem szoktak beszelni:

A második világháború után a Wehrmacht és a Waffen-SS egykori tagjai a berlini kormány tudta nélkül illegális hadsereget hoztak létre, azzal a céllal, hogy megvédjék az országot egy esetleges szovjet inváziótól - derült ki a német külföldi hírszerző szolgálat, a BND archívumában lapuló, újonnan felfedezett 321 oldalas dokumentumgyűjteményből.




Merre tovább, NSZK?​

A nagyjából kétezer fős titkos hadsereget a Wehrmacht veteránjaiból és egykori SS-tagokból verbuválták 1949-ben, mindezt a nyugatnémet kormány tudta és jóváhagyása nélkül. A cél az volt, hogy megvédjék a születőfélben levő Németországi Szövetségi Köztársaságot (NSZK) a Szovjetuniótól; működésükhöz baloldali politikusoktól - például az SPD megreformálásában kulcsszerepet játszó szociáldemokrata képviselőtől, Fritz Erlertől - szereztek információkat és diákok után kémkedtek, így került célkeresztjükbe többek között Joachim Pecker, a moszkvai nyugatnémet nagykövetség egykori magas rangú diplomatája.

A dokumentumokra Agilolf Kesselring történész bukkant rá, aki a Független Történelmi Bizottság megbízásából a BND elődje, az úgynevezett Gehlen-szervezet történetét kutatja. A dokumentumok szerint Konrad Adenauer német kancellár csak 1951-ben értesült a titkos alakulat létezéséről, ám akkor úgy határozott, nem tiltja be a nyilvánvalóan illegálisan működő hadsereget, amelynek létszáma - a források tanúsága szerint - háború esetén 40 ezerre duzzadt volna.

A németországi fegyveres erők későbbi vezetőinek szerepvállalása azt jelzi, hogy az árnyékhadsereget nem lehetett félvállról venni. A történet legfontosabb szereplője Albert Schnez volt. Schnez 1911-ben született, a második világháborúban ezredesi rangig vitte, majd végigjárta az 1955-ben létrehozott Bundeswehr szamárlétráját is. Az ötvenes években előbb Franz Josef Strauss kereszténydemokrata párti védelmi miniszter mellett dolgozott, majd Willy Brandt kancellársága idején a német hadsereg főparancsnoka volt. Schnez elmondása szerint a titkos hadsereg létrejöttét Hans Speidel német tábornok, a NATO szárazföldi erőinek későbbi közép-európai főparancsnoka és Adolf Heusinger, a Bundeswher első főfelügyelője is támogatta.

A titkos hadsereg ötlete Schnez fejéből pattant ki: az akkoriban fa, gyapjú és háztartási eszközök kereskedelmével foglalkozó férfi számos összejövetelt szervezett a német 25. gyaloghadosztály veteránjai számára, egyrészt hogy támogassák a harcokban elesettek özvegyeit és árváit, valamint hogy felelevenítsék a háborús emlékeket. Ezen beszélgetések alkalmával mindig felmerült a kérdés: mi történne, ha a Szovjetunió vagy kelet-európai szövetségesei lerohannák a fiatal, védtelen Németországot?




A Schnez köré gyűlt csoport szentül hitte: hagyni kell, hogy az NSZK-t megszállják az agresszorok, az egyedüli megoldás, ha partizánháborút folytatnak az ellenség ellen és az országhatárokon kívül szervezik újra a hadsereget. A lehetséges fenyegetésre válaszul Schnez hamarosan úgy döntött - megszegve ezzel a Németországot megszállási övezetekre osztó négy győztes nagyhatalom katonai szervezetek felállítását tiltó rendelkezéseit -, hadsereget szerez.

Schnez üzletemberektől és német veteránoktól kapott támogatásokat, kapcsolatba lépett néhány veteránszervezettel, egyes szállítmányozással foglalkozó német vállalatnál pedig az után érdeklődött, hogy milyen járműveket tudnak felajánlani abban az esetben, ha Németország háborúba sodródik. Az árnyékhadsereg felfegyverzésének ügyét Anton Grasser, egykori gyalogsági tábornok intézte, aki 1950-ben a bonni szövetségi belügyminisztériumban kezdte meg háború utáni karrierjét.

A Schnez-Truppe egykori tisztekből, a Wehrmacht elitegységeinek teljes katonai vezetéséből, s olyan gyorsreagálású erőkből állt volna, amelyeket rövid idő alatt lehetett volna a keleti határokhoz vezényelni. Schnez listája végül biztonsági okokból csak kétezer tiszt nevét tartalmazta, de akár 40 ezer ember is csatlakozott volna, ha beáll a hadiállapot az NSZK és a Szovjetunió között. Az az egyelőre hiányos dokumentumokból nem derül ki, hogy a német erőket hol tudták volna háború esetén megszervezni; a források szerint Schnez svájci helyszínekről tárgyalt, illetve felmerült Spanyolország is.

Szélsőjobboldali kapcsolat​

A kortárs beszámolók Schnezt energikus szervezőnek, ugyanakkor beképzelt és tartózkodó személyiségnek festik fel. Schnez fenntartotta kapcsolatait a különböző szélsőjobboldali szervezetekkel, s tárgyalt Otto Skorzeny SS Obersturmbannführerrel is, aki a második világháború alatt több kommandós akciót irányított, többek között Benito Mussolini kiszabadítását, valamint Horthy Miklós kormányzó fiának elrablását is. Az egykori SS-tiszt hasonló terveket szövögetett, mint Schnez; a két férfi között 1951 februárjában együttműködés körvonalazódott, de azt nem tudni, hogy ebből mi lett.

Az illegális hadsereg működtetésére Schnez a nyugatnémet titkosszolgálattól remélt anyagi segítséget. 1951. július 24-én felajánlotta árnyékhadseregét Reinhard Gehlennek, a BND jogelődjének számító Gehlen-szervezet vezetőjének. A dokumentumokból kiderül, hogy a Gehlen-szervezet 1951 tavaszán értesült a Schnez-Truppe létezéséről, a források Schnezt "különleges kapcsolatként" emlegetik, neve mellett pedig a kevésbé hízelgő "Schnepfe" (szalonka) név szerepel.

Valószínűleg Gehlen lelkesedése nagyobb lett volna, ha Schnez egy évvel korábban, a koreai háború (1950-1953) kirobbanásakor ajánlja fel szolgálatait. Akkor Bonn és Washington is fontolóra vette az egykori német elitegységek felfegyverzését és a szövetségesek érdekeinek való alárendelését, Adenauer azonban visszakozott, s inkább az NSZK mélyebb nyugati integrációján, illetve a Bundeswehr felállításán dolgozott.

A Schnez-Truppe ezt a törekvését veszélyeztette, s ha kiderül létezése, az nemzetközi bonyodalmakkal járt volna. Ennek ellenére a német kancellár nem tett lépéseket az illegális hadsereg megszüntetése felé, ami érdekes kérdéseket vet fel: vajon nem arról volt-e szó, hogy Adenauer nem akart konfliktusba keveredni a Wehrmacht és a Waffen-SS befolyásos veteránjaival?

Adenauer reálpolitikusként tisztán látta 1951-ben, hogy még éveket kell várni a Bundeswehr felállítására, így Schnez és bajtársainak lojalitása elemi érdeke, ha a legrosszabb bekövetkezik. Ezért is bízták meg a Gehlen-szervezetet a Schnez-Truppe tagjainak megfigyelésével. A két csoport szoros kapcsolatban maradt, megosztották hírszerzési információikat, ám a Gehlen-szervezettől várt (nagyobb) anyagi támogatás elmaradt, így a hadsereg 1953 őszére teljesen felélte pénzügyi forrásait. Azt nem tudni, hogy az árnyékhadsereg pontosan mikor oszlott fel, a 2007-ben elhunyt Schnez soha nem beszélt akkori tevékenységéről.
 
Utoljára módosítva:
Vagy egyx masdik dokumentum és TÉNY amirol ma nem szoktak beszelni:

A második világháború után a Wehrmacht és a Waffen-SS egykori tagjai a berlini kormány tudta nélkül illegális hadsereget hoztak létre, azzal a céllal, hogy megvédjék az országot egy esetleges szovjet inváziótól - derült ki a német külföldi hírszerző szolgálat, a BND archívumában lapuló, újonnan felfedezett 321 oldalas dokumentumgyűjteményből.




Merre tovább, NSZK?​

A nagyjából kétezer fős titkos hadsereget a Wehrmacht veteránjaiból és egykori SS-tagokból verbuválták 1949-ben, mindezt a nyugatnémet kormány tudta és jóváhagyása nélkül. A cél az volt, hogy megvédjék a születőfélben levő Németországi Szövetségi Köztársaságot (NSZK) a Szovjetuniótól; működésükhöz baloldali politikusoktól - például az SPD megreformálásában kulcsszerepet játszó szociáldemokrata képviselőtől, Fritz Erlertől - szereztek információkat és diákok után kémkedtek, így került célkeresztjükbe többek között Joachim Pecker, a moszkvai nyugatnémet nagykövetség egykori magas rangú diplomatája.

A dokumentumokra Agilolf Kesselring történész bukkant rá, aki a Független Történelmi Bizottság megbízásából a BND elődje, az úgynevezett Gehlen-szervezet történetét kutatja. A dokumentumok szerint Konrad Adenauer német kancellár csak 1951-ben értesült a titkos alakulat létezéséről, ám akkor úgy határozott, nem tiltja be a nyilvánvalóan illegálisan működő hadsereget, amelynek létszáma - a források tanúsága szerint - háború esetén 40 ezerre duzzadt volna.

A németországi fegyveres erők későbbi vezetőinek szerepvállalása azt jelzi, hogy az árnyékhadsereget nem lehetett félvállról venni. A történet legfontosabb szereplője Albert Schnez volt. Schnez 1911-ben született, a második világháborúban ezredesi rangig vitte, majd végigjárta az 1955-ben létrehozott Bundeswehr szamárlétráját is. Az ötvenes években előbb Franz Josef Strauss kereszténydemokrata párti védelmi miniszter mellett dolgozott, majd Willy Brandt kancellársága idején a német hadsereg főparancsnoka volt. Schnez elmondása szerint a titkos hadsereg létrejöttét Hans Speidel német tábornok, a NATO szárazföldi erőinek későbbi közép-európai főparancsnoka és Adolf Heusinger, a Bundeswher első főfelügyelője is támogatta.

A titkos hadsereg ötlete Schnez fejéből pattant ki: az akkoriban fa, gyapjú és háztartási eszközök kereskedelmével foglalkozó férfi számos összejövetelt szervezett a német 25. gyaloghadosztály veteránjai számára, egyrészt hogy támogassák a harcokban elesettek özvegyeit és árváit, valamint hogy felelevenítsék a háborús emlékeket. Ezen beszélgetések alkalmával mindig felmerült a kérdés: mi történne, ha a Szovjetunió vagy kelet-európai szövetségesei lerohannák a fiatal, védtelen Németországot?




A Schnez köré gyűlt csoport szentül hitte: hagyni kell, hogy az NSZK-t megszállják az agresszorok, az egyedüli megoldás, ha partizánháborút folytatnak az ellenség ellen és az országhatárokon kívül szervezik újra a hadsereget. A lehetséges fenyegetésre válaszul Schnez hamarosan úgy döntött - megszegve ezzel a Németországot megszállási övezetekre osztó négy győztes nagyhatalom katonai szervezetek felállítását tiltó rendelkezéseit -, hadsereget szerez.

Schnez üzletemberektől és német veteránoktól kapott támogatásokat, kapcsolatba lépett néhány veteránszervezettel, egyes szállítmányozással foglalkozó német vállalatnál pedig az után érdeklődött, hogy milyen járműveket tudnak felajánlani abban az esetben, ha Németország háborúba sodródik. Az árnyékhadsereg felfegyverzésének ügyét Anton Grasser, egykori gyalogsági tábornok intézte, aki 1950-ben a bonni szövetségi belügyminisztériumban kezdte meg háború utáni karrierjét.

A Schnez-Truppe egykori tisztekből, a Wehrmacht elitegységeinek teljes katonai vezetéséből, s olyan gyorsreagálású erőkből állt volna, amelyeket rövid idő alatt lehetett volna a keleti határokhoz vezényelni. Schnez listája végül biztonsági okokból csak kétezer tiszt nevét tartalmazta, de akár 40 ezer ember is csatlakozott volna, ha beáll a hadiállapot az NSZK és a Szovjetunió között. Az az egyelőre hiányos dokumentumokból nem derül ki, hogy a német erőket hol tudták volna háború esetén megszervezni; a források szerint Schnez svájci helyszínekről tárgyalt, illetve felmerült Spanyolország is.

Szélsőjobboldali kapcsolat​

A kortárs beszámolók Schnezt energikus szervezőnek, ugyanakkor beképzelt és tartózkodó személyiségnek festik fel. Schnez fenntartotta kapcsolatait a különböző szélsőjobboldali szervezetekkel, s tárgyalt Otto Skorzeny SS Obersturmbannführerrel is, aki a második világháború alatt több kommandós akciót irányított, többek között Benito Mussolini kiszabadítását, valamint Horthy Miklós kormányzó fiának elrablását is. Az egykori SS-tiszt hasonló terveket szövögetett, mint Schnez; a két férfi között 1951 februárjában együttműködés körvonalazódott, de azt nem tudni, hogy ebből mi lett.

Az illegális hadsereg működtetésére Schnez a nyugatnémet titkosszolgálattól remélt anyagi segítséget. 1951. július 24-én felajánlotta árnyékhadseregét Reinhard Gehlennek, a BND jogelődjének számító Gehlen-szervezet vezetőjének. A dokumentumokból kiderül, hogy a Gehlen-szervezet 1951 tavaszán értesült a Schnez-Truppe létezéséről, a források Schnezt "különleges kapcsolatként" emlegetik, neve mellett pedig a kevésbé hízelgő "Schnepfe" (szalonka) név szerepel.

Valószínűleg Gehlen lelkesedése nagyobb lett volna, ha Schnez egy évvel korábban, a koreai háború (1950-1953) kirobbanásakor ajánlja fel szolgálatait. Akkor Bonn és Washington is fontolóra vette az egykori német elitegységek felfegyverzését és a szövetségesek érdekeinek való alárendelését, Adenauer azonban visszakozott, s inkább az NSZK mélyebb nyugati integrációján, illetve a Bundeswehr felállításán dolgozott.

A Schnez-Truppe ezt a törekvését veszélyeztette, s ha kiderül létezése, az nemzetközi bonyodalmakkal járt volna. Ennek ellenére a német kancellár nem tett lépéseket az illegális hadsereg megszüntetése felé, ami érdekes kérdéseket vet fel: vajon nem arról volt-e szó, hogy Adenauer nem akart konfliktusba keveredni a Wehrmacht és a Waffen-SS befolyásos veteránjaival?

Adenauer reálpolitikusként tisztán látta 1951-ben, hogy még éveket kell várni a Bundeswehr felállítására, így Schnez és bajtársainak lojalitása elemi érdeke, ha a legrosszabb bekövetkezik. Ezért is bízták meg a Gehlen-szervezetet a Schnez-Truppe tagjainak megfigyelésével. A két csoport szoros kapcsolatban maradt, megosztották hírszerzési információikat, ám a Gehlen-szervezettől várt (nagyobb) anyagi támogatás elmaradt, így a hadsereg 1953 őszére teljesen felélte pénzügyi forrásait. Azt nem tudni, hogy az árnyékhadsereg pontosan mikor oszlott fel, a 2007-ben elhunyt Schnez soha nem beszélt akkori tevékenységéről.
...s még millió hasonló történet....
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,792
Tagok
615,334
Legújabb tagunk
Rencsi1018
Oldal tetejére