A Nemzetközi Valutaalap (IMF) sürgeti az európai uniós tagállamokat, hogy hárítsák át a fogyasztókra az emelkedő energiaköltségeket. Szerintük ennek a lépésnek az lenne az eredménye, hogy az emberek energiatakarékosabban fogyasztanának és környezetbarátabb energiaforrásokra térnének át.
Az európai kormányoknak – amelyek eddig árszabályozással, adócsökkentéssel és támogatásokkal próbálták megvédeni a háztartásokat – az IMF szerint „engedniük kellene, hogy az üzemanyagköltségek teljes emelkedését áthárítsák a végfelhasználókra, ezzel is ösztönözzék őket az energiatakarékosságra és a fosszilis tüzelőanyagokról való leszokásra” – írta blogbejegyzésében Oya Celasun, az IMF európai részlegének igazgatóhelyettese.
Celasun szerdai írásában kiemelte, hogy a kormányoknak ugyanakkor prioritásként kell kezelniük az alacsony jövedelmű háztartások támogatását, hiszen kevésbé képesek megbirkózni a megugró energiaárakkal.
A FOGYASZTÓI ÁRAK AZ ENERGIAI TERÉN ÉVES SZINTEN KÖZEL negyven SZÁZALÉKKAL EMELKEDTEK AZ EURÓÖVEZETBEN,
az Egyesült Királyságban pedig 57 százalékkal. A pandémiát követően a gáz és az olaj nagykereskedelmi ára folyamatosan emelkedni kezdett, majd ezt fokozta az orosz–ukrán háború. Ez jelentős terheket ró a szegényebb háztartásokra, amelyek pénzük nagyobb részét Európa-szerte most áramra és gázra költik. Ezért az IMF sürgeti a széles körű támogatási intézkedéseket és segélyeket.
Szinte minden kormány beavatkozott az árakba
Az Európában bevezetett intézkedések közé tartozik az energiaár-korlát. Ezeket a kormányok Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Magyarországon vezették be. A villamosenergia-adót Németországban és Hollandiában csökkentették, de van, ahol az energiaár-támogatás mellett döntöttek: Olaszországban és Görögországban. Ehhez hasonló támogatások vannak még Németországban és az Egyesült Királyságban is.
Mivel azonban „a fosszilis tüzelőanyagok valószínűleg még egy ideig drágák lesznek, a kormányoknak hagyniuk kell, hogy a kiskereskedelmi árak emelkedjenek. Ezzel az energiatakarékosságot segítik, de meg kell közben védeniük a szegényebb háztartásokat” – mondta Celasun. Az IMF arra figyelmeztetett, hogy a meglévő széles körű támogatási rendszerek nemcsak késleltetik az energiasokkhoz való alkalmazkodást, hanem magas szinten tartják a globális energiakeresletet és -árakat is.
Az IMF becslése szerint sok országban az emelkedő energiaárak elleni küzdelem költségei idén meghaladják a GDP 1,5 százalékát.
Andrew Kenningham, a Capital Economics közgazdásza szerint az európai kormányok az elkövetkező hónapokban a célzottabb támogatás irányába fognak elmozdulni, „egyszerűen azért, mert az egyetemes energiatámogatások költségei megfizethetetlenek lesznek”. Kenningham megjegyezte, hogy az IMF csak korlátozottan támogatja a villamosenergia-termelőkre kivetett egyszeri, váratlanul felmerülő adókat – ahogy arról a Financial Times beszámolt.
Szabó Gyula
Az európai kormányoknak – amelyek eddig árszabályozással, adócsökkentéssel és támogatásokkal próbálták megvédeni a háztartásokat – az IMF szerint „engedniük kellene, hogy az üzemanyagköltségek teljes emelkedését áthárítsák a végfelhasználókra, ezzel is ösztönözzék őket az energiatakarékosságra és a fosszilis tüzelőanyagokról való leszokásra” – írta blogbejegyzésében Oya Celasun, az IMF európai részlegének igazgatóhelyettese.
Celasun szerdai írásában kiemelte, hogy a kormányoknak ugyanakkor prioritásként kell kezelniük az alacsony jövedelmű háztartások támogatását, hiszen kevésbé képesek megbirkózni a megugró energiaárakkal.
A FOGYASZTÓI ÁRAK AZ ENERGIAI TERÉN ÉVES SZINTEN KÖZEL negyven SZÁZALÉKKAL EMELKEDTEK AZ EURÓÖVEZETBEN,
az Egyesült Királyságban pedig 57 százalékkal. A pandémiát követően a gáz és az olaj nagykereskedelmi ára folyamatosan emelkedni kezdett, majd ezt fokozta az orosz–ukrán háború. Ez jelentős terheket ró a szegényebb háztartásokra, amelyek pénzük nagyobb részét Európa-szerte most áramra és gázra költik. Ezért az IMF sürgeti a széles körű támogatási intézkedéseket és segélyeket.
Szinte minden kormány beavatkozott az árakba
Az Európában bevezetett intézkedések közé tartozik az energiaár-korlát. Ezeket a kormányok Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Magyarországon vezették be. A villamosenergia-adót Németországban és Hollandiában csökkentették, de van, ahol az energiaár-támogatás mellett döntöttek: Olaszországban és Görögországban. Ehhez hasonló támogatások vannak még Németországban és az Egyesült Királyságban is.
Mivel azonban „a fosszilis tüzelőanyagok valószínűleg még egy ideig drágák lesznek, a kormányoknak hagyniuk kell, hogy a kiskereskedelmi árak emelkedjenek. Ezzel az energiatakarékosságot segítik, de meg kell közben védeniük a szegényebb háztartásokat” – mondta Celasun. Az IMF arra figyelmeztetett, hogy a meglévő széles körű támogatási rendszerek nemcsak késleltetik az energiasokkhoz való alkalmazkodást, hanem magas szinten tartják a globális energiakeresletet és -árakat is.
Az IMF becslése szerint sok országban az emelkedő energiaárak elleni küzdelem költségei idén meghaladják a GDP 1,5 százalékát.
Andrew Kenningham, a Capital Economics közgazdásza szerint az európai kormányok az elkövetkező hónapokban a célzottabb támogatás irányába fognak elmozdulni, „egyszerűen azért, mert az egyetemes energiatámogatások költségei megfizethetetlenek lesznek”. Kenningham megjegyezte, hogy az IMF csak korlátozottan támogatja a villamosenergia-termelőkre kivetett egyszeri, váratlanul felmerülő adókat – ahogy arról a Financial Times beszámolt.
Szabó Gyula
