Ingatlan Magyarországon

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Kijelölték a luxusövezeteket

Rendkívüli közgyűlésén megszavazta a luxusadótörvényhez kapcsolódó rendeletet a Fővárosi Közgyűlés. A testület 15 értékövezetet állapított meg, az ingatlantulajdonosoknak ez alapján kell bevallaniuk az adót legkésőbb április 30-áig.

A tavaly ősszel elfogadott és ez év januárjában életbe lépett luxusadótörvény csak az új adónem kereteit jelölte ki. Az adó kivetését és beszedését az egyes települések önkormányzatai határozzák meg legkésőbb március 31-éig megalkotandó rendeleteikben.

A durván 1,1 milliárd forintnyi költségvetési bevételt hozó luxusadó legnagyobb hányadát a fővárosban hajtják be, és azt a törvény értelmében nem kerületenként róják ki, hanem a budapesti önkormányzat szedi be egy összegben.

15 értékövezet Budapesten

Ennek jegyében alkotta meg a 2006–2007. adóévekre vonatkozó rendeletét a Fővárosi Közgyűlés, amelyet március 13-án késő délután megtartott rendkívüli közgyűlésén – minősített többséggel – el is fogadott a testület. A rendelet 15 értékövezetet állapít meg a 2005. évi értékviszonyok alapul vételével. Az értékövezetek kerületi határokra tekintet nélkül egy-egy településrészre vonatkoznak, azaz egy kerületen belül többször is előfordulhatnak, vagy egy-egy értékövezet az adott kerületben egyáltalán nem található.

Az ingatlanokat három csoportba sorolták: egylakásos házak, társasházak és üdülők kategóriájába, ennek megfelelően kell alkalmazni a megállapított átlagos négyzetméterárakat, illetve a törvényben szereplő alsó és felső értékhatárokat.

A törvény egyébként számos korrekciós tényező alkalmazását is előírja, annak függvényében, hogy milyen az adott ingatlan komfortfokozata, állaga, építésének ideje, illetve, hogy hány éven belül volt felújítva.


<TABLE borderColor=#ffffff cellSpacing=0 cellPadding=0 align=center bgColor=#ffffff border=3><TBODY><TR><TD>
2.jpg
</TD></TR><TR><TD>
s.gif
</TD></TR><TR><TD class=kepala align=middle></TD></TR></TBODY></TABLE>Százmillió felett

A luxusadó a törvény és a települések rendeletei szerint meghatározott értékekre alapuló ingatlanadó, amely a 100 millió forint feletti ingatlanokra vonatkozik. Az adó mértéke a lakóingatlan értékének 100 millió forint feletti része után 0,5 százalék. Az adót az adóhatóság határozattal állapítja meg az adózó bevallása alapján. Bevallást első ízben 2006. április 30-ig kell benyújtani.

<TABLE borderColor=#ffffff cellSpacing=0 cellPadding=0 align=center bgColor=#ffffff border=3><TBODY><TR><TD>
3.jpg
</TD></TR><TR><TD>
s.gif
</TD></TR><TR><TD class=kepala align=middle></TD></TR></TBODY></TABLE>Évi egymilliárd forint

A törvény előkészítése során – konkrét adatok hiányában – a luxusadó hatálya alá kerülő ingatlanok száma országosan mintegy 11 ezerre tehető. Ebből tízezer lakás és ezer üdülőépület, amelyek átlagos értéke körülbelül 120 milliárd forint. Ennek megfelelően éves szinten mintegy 1 milliárd forint adóbevétellel számol a Pénzügyminisztérium.

Hogy ebből az összegből mekkora rész esik Budapestre, azt ugyancsak nem lehet tudni, mivel erre vonatkozó egységes adathalmaz a fővárosban sincs. Csak azt lehet pontosan tudni, hogy a fővárosban mintegy 960 ezer lakás, lakóépület található, az üdülők száma nem ismert. A most elfogadott rendelet előkészítésében többek között az illetékhivatal vagyonátruházási szerződéseinek adatait, a GKI szakvéleményét és a kerületi jegyzők tapasztalatait vették alapul.

Az előkészítő munka és a közgyűlés vitája során ugyanakkor ellenzéki képviselők kifogásolták az értékövezetek helytállóságát. Úgy vélték, az anyag nem következetes, például a nagy forgalmú utak melletti ingatlanokat túlértékeli, miközben a környéken lévő csendesebb mellékutcák épületeit kisebbre értékeli. Elhangzott az is, hogy a körzetek túl elnagyoltak, hogy a tömegközlekedés jelenléte néha hátrányt, néha meg előnyt jelentett. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) véleménye szerint pedig a luxusadótörvény egyenesen alkotmányellenes, és ezért – mint az a Magyar Hírlap keddi számában olvasható – arra kérte a fővárosi testületet, hogy küldje a törvényt az Alkotmánybíróság elé.

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD class=cim10>
Nézze meg az ön utcáját!
</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width=130>Az alábbi linkekre kattintva megnézheti, hogy az egyes budapesti kerületek mely utcái melyik övezetbe esnek.
I. kerület
II. kerület
III. kerület
IV. kerület
V. kerület
VI. kerület
VII. kerület
VIII. kerület
IX. kerület
X. kerület
XI. kerület
XII. kerület
XIII. kerület
XIV. kerület
XV. kerület
XVI. kerület
XVII. kerület
XVIII. kerület
XIX. kerület
XX. kerület
XXI. kerület
XXII. kerület
XXIII. kerület</TD></TR></TBODY></TABLE>
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Lakáspiac - a vidék leszakad

Miközben országos szinten visszaesett az új lakások építése 2005-ben, Budapesten tavaly is pörgött a lakáspiac. A beruházások harminc százaléka a fővárosban valósult meg, miáltal több mint 12 ezer új lakást adtak használatba a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön publikált friss statisztikáiból.

Az elmúlt év során 41 ezer lakásra adtak ki használatbavételi, 51,5 ezer lakásra építési engedélyt országos szinten. A használatba vett lakások száma 6 százalékkal, az új lakásépítési engedélyeké 10 százalékkal kevesebb, mint 2004-ben volt. A lakásépítések 30 százaléka a fővárosban valósult meg.

Budapest az országos trenddel szemben

Mialatt Budapesten 21 százalékkal több új lakást, szám szerint 12 303-at vettek használatba, az ország többi nagyvárosában (megyei jogú városokban) és a községekben 20 százalékkal esett vissza a lakásépítés. A budapesti új lakásoknál közel egyharmaddal nőtt az értékesítésre épített, vállalkozói lakások száma, országos átlagban ez 12 százalékos növekedést jelentett ebben a körben.

Ezzel párhuzamosan 18 százalékkal kevesebb lakás épült természetes személy beruházásában, saját használatra. A lakosság és a vállalkozások építtetői részarányának előző évi 57-38 százalékos adata 2005-re 50-45 százalékra módosult. A települési önkormányzatok 600 bérlakást építtettek. Az építési formák terén 2005 volt az első év, amikor az új többszintes, többlakásos és lakóparki épületekben több lakás épült, mint új családi házakban.

Kisebb lakások épülnek

A kivitelezésben az építőipar fölénye 2001 óta nő a házilagos kivitelezéssel szemben; 2005-ben már az új lakások több mint kétharmadát építették. A lakásépítés jelentős területi és szerkezeti változása is eredményezte, hogy az épített lakások átlagos alapterülete 6 négyzetméterrel, Budapesten 9 négyzetméterrel kevesebb, mint az előző időszakban volt. A 87 négyzetméteres országos átlagnak a fővárosi megfelelője 62 négyzetméter. A 2005-ben használatba vett lakások összes alapterülete Budapesten 6 százalékkal több, országos átlagban 13 százalékkal kevesebb, mint 2004-ben volt.

A kiadott új lakásépítési engedélyek is a többszintes, többlakásos építkezések további térnyerését mutatják. A fővárosban létesítendő új lakások 92 százalékát, országos átlagban 57 százalékát ilyen formában kívánják megvalósítani, az egylakásos új családi házak 36 százalékos részarányt jelentenek. A kis lakások növekedési tendenciája folytatódik. Budapesten az új 3 és többlakásos épületekre kiadott engedélyek szerint 2 százalékkal nagyobb alapterületen 13 százalékkal több lakást terveznek felépíteni, mint a 2004-ben engedélyezettek alapján.

Több üdülő épült

Budapesten és Komárom-Esztergom megyében mind a kiadott új lakásépítési engedélyek, mind a használatba vett lakások száma növekedett 2005-ben, az ország nagyobbik felében – 11 megyében, köztük a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régió egészében – mindkét mutató csökkent.

Az üdülőépítésben is a vállalkozások megnövekedett szerepe eredményezte a 2005. évi fejlődést. Az előző évhez képest 23 százalékkal több, közel 1000 üdülőegységet vettek használatba, aminek közel egyharmadát vállalkozások építtették értékesítési céllal.
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Közel a mélypont a használt lakások piacán

Előrehozott vásárlásokat eredményezhetnek a lakástámogatási rendszer szigorításáról hallható kormányzati kiszivárogtatások az új lakások piacán, a használt lakások pedig a tartós áresés után hamarosan újra drágulhatnak – vélte Nagygyörgy Tibor, az Otthon Centrum vezérigazgatója a társaság által készített Lakáspiaci Monitor aktuális számának prezentációján.

Az év első negyedére vonatkozó lakáspiaci elemzés konklúziójaként Nagygyörgy Tibor kiemelte: éleződő beruházói verseny jellemzi a piacot, amelynek bizonyos szegmenseiben strukturális túlkínálat jellemző. Ez különösen a rosszabb helyen lévő tömegtermékek részpiacára érvényes, ahol ezzel párhuzamosan a fejlesztők profitrátájának folyamatos szűkülése is érzékelhető.

A lakáspiac kockázatait illetően a szakember hangsúlyozta, hogy a hazai devizaadósok, illetve a hazai piacon tartósan magas keresletet támasztó külföldi befektetők szempontjából különös figyelem övezi a nemzetközi kamatlábak mértékét és a forint árfolyamát, a magyar piaci szereplők szempontjából pedig a költségvetés helyzetének, az esetleges megszorításoknak és az állami lakástámogatások szigorításának van kiemelt jelentősége.

Ami pedig a lakáspiacban rejlő lehetőségeket illeti, Nagygyörgy Tibor szerint a növekvő banki verseny, a kedvezőbb hitelfelvételi lehetőségek, és például a szociális lakások kedvezményes áfakörbe sorolása adhatna lendületet.

Statisztika és piaci tapasztalatok

Az év első három havában az Otthon Centrum (OC) piaci tapasztalatai ellentétesek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt héten közölt számaival, amelyek mind a lakásépítések, mind pedig a használatba vételi engedélyek számában visszaesést jeleztek, és ráadásul a vállalkozói lakásépítések számának csökkenését is kimutatták.

Az OC szakemberei ezzel szemben erős keresletet és változatlan dinamikájú fejlesztői aktivitást tapasztaltak az év első két hónapjában, márciusban és áprilisban érzékeltek némi visszaesést a keresleti oldalon, amit a választásoknak és a lakástámogatási ígéretek (például a Fészekrakó korhatárának 40 évre történő emelése, vagy a használt lakások támogatott hitelplafonjának 5-ről 10 millió forintra emelése) miatti kivárásnak tulajdonítanak. A lakástámogatások szigorítását rebesgető kormányzati híresztelések viszont éppenhogy előrehozott vásárlásokra sarkallhatják a potenciális vevőket, de nagy keresletbővülésre nem számítanak a szakemberek. Véleményük szerint mindenesetre nem lesz lanyhább az idei lakáspiac a tavalyihoz képest, a második félév ugyanis a KSH és a piac tapasztalatai szerint is rendre erősebb az első hat hónapnál.

Kereslet és kínálat

A fővárosi lakáskereslet zöme változatlanul a 40-60 négyzetméteres (másfél vagy 1 plusz 2 félszobás) lakásokra irányul, és egyre inkább kitolódik a belvárostól kijjebb eső kerületek irányába. Az utóbbi idők trendjeként a vevők ma már nem idegenkednek a IV., a XVI., a XVII., a XIX., és a XXII. kerületektől sem, igaz, továbbra is a belsőbb pesti kerületek és bizonyos budai részek számítanak slágernek.

A kínálat ugyanakkor nem feltétlenül igazodik a kereslethez, egyes kerületekben és a kifejezetten tömegtermékeket kínáló projektek esetében strukturális túlkínálat a jellemző, miáltal helyenként egyre nehezebb értékesíteni az elkészült lakásokat. A beköltözhető, de eladatlan lakások számát jelenleg 1600-ra becsüli Valkó Dávid, az OC vezető elemzője, aki szerint ez a szám év végére 3-4 ezerre emelkedhet a fővárosban.

A fejlesztők egyébként továbbra is az I., II., V., VI., VII., VIII. kerületeket részesítik előnyben, ezeket tartják a legmegbízhatóbbnak a jelentős áremelkedés és a folyamatos külföldi aktivitás miatt is. Az elmúlt évek nagy lakópark-beruházásai miatt viszont kifulladóban van a IX, a XI., a XIII. és a XIV. kerület, ahol a már említett túlkínálatos helyzet a legerősebben érzékelhető.

Fővárosi áralakulás

Ami a teljes budapesti újlakás-kínálatot illeti, a tavalyi év becsült 256 milliárd forintos összvolumenéhez képest idén várhatóan 275 milliárd forint értékben épülnek új lakások a fővárosban. Az árak részpiaconként erősen változnak (lásd a fenti térképet is): a magas presztízsű hegyvidék és a Várhegy 500-1300 ezer forintos négyzetméterárai jelentik az egyik végletet, a periferikus kertváros és az úgynevezett átmeneti zóna pedig az alsó szélsőértéket, 250 ezer forintról induló négyzetméterárakkal.

Az egész újlakás-piacra jellemző, hogy az automatikus év eleji áremelések idén elmaradtak, viszont az ötszázalékos áfacsökkentés nem eredményezett automatikusan négyszázalékos áresést. Az árak csökkentésével a legvégső esetben élnek a beruházók, fogalmaztak az OC szakemberei, ehelyett inkább különböző akciók (beépített bútorok, kedvezményes árú garázs, kedvezőbb fizetési ütemezés) révén adnak kedvezményeket a vevőknek.

Az elmúlt években folyamatosan szűkült az olló az új és használt lakások árai között, ám Nagygyörgy Tibor szerint a használt lakások ára lassan eléri a mélypontot, ahonnan már csak emelkedés következhet. Az eladók mindenesetre hosszú ideje nehéz helyzetben vannak, amit jól mutatnak a piaci tapasztalatok: minden második meghirdetett használt lakás nem talál gazdára egy éven belül.
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
<TABLE class=cim10 cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD align=middle>
2_N.jpg

</TD><TD width=6> </TD></TR><TR><TD align=middle><!--

-->Új lakások árai Budapesten (Forrás: Otthon Centrum)</TD></TR></TBODY></TABLE>
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Szigorít a kormány a lakáshiteleknél

A forintalapú lakáshitelek törlesztőrészletei akár 50 százalékkal is nőhetnek a kormány szigorító intézkedései nyomán – a Világgazdaság információi szerint.

Nagy horderejű szigorító lépésre készül a kabinet a lakástámogatások terén, ez egyúttal a lakáshitel-törlesztés után igénybe vehető szja-kedvezmény eltörlését is maga után vonná. A kormány megszüntetné a forrásoldali jelzáloglevél kamattámogatását – értesült lapunk gazdasági minisztériumi forrásból. A tervezett intézkedés túl van az ötlet szintjén: a törvényjavaslatot már megszövegezték, és az egyike lenne a kormányfő által beharangozott és a parlament elé terjesztendő több mint egytucatnyi jogszabály-módosításnak.

A lépés vélhetően azt eredményezné, hogy a forintalapú lakáshitelek kamatai néhány százalékponttal, a törlesztőrészletek pedig jelentősen, akár 50 százalékkal is emelkednének, ez még inkább a devizakölcsönök felvételére ösztönözné a lakosságot. Az eddig felvett hiteleket a szigorítás várhatóan nem érintené, hiszen annak alkotmányossági akadálya lehet. A költségvetés érezhető tehertől szabadulna meg, hiszen a büdzséből lakástámogatásra ilyen jogcímen kifizetett összeg az idén lapunk kalkulációi alapján 150-180 milliárd forintra rúghat. Mivel az intézkedés az amúgy is tért vesztett forintalapú lakáshitelek vonzerejét gyakorlatilag nullára redukálná, nem lenne új belépő a rendszerbe, az eddig felvett kölcsönök utáni támogatás pedig idővel „kifutna”. Így a szigorítás tízmilliárdos nagyságrendű megtakarítással járhat az államkasszának.

Egy másik oldalon is tehermentesítené a támogatásmegvonás a költségvetést. Az állami kamattámogatással felvett hitelek törlesztőrészletei után személyijövedelemadó-kedvezmény jár: bizonyos feltétel mellett új lakás esetén az éves törlesztés 40 százalékát, használtnál 30 százalékát kitevő, de legfeljebb 120 ezer forint összegű lehet a kedvezmény öt adóéven keresztül. A kamattámogatás kiiktatása maga után vonná az szja-kedvezmény megszűnését is, ez számításaink szerint néhány milliárd forintot hozhat a büdzsé konyhájára.
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Erősen indul az idei lakáspiac

Az idei év lendületesen indult a hazai lakáspiacon, egyelőre nincs látványos jele a szezonális visszaesésnek. A kampányígéretek ugyanakkor visszahúzhatják a keresletet.

A 2006. januárjában életbe lépett áfacsökkentés nem jelentett automatikus 4 százalékos árcsökkenést, de engedményben sok beruházó átengedi ezt a különbözetet a vásárlóknak. A parlamenti választások ugyanakkor májusig kockázati tényezőt, keresletet mérséklő hatást jelentenek, ha az ígéretekbe – bármelyik politikai oldalról – bekerül a lazítás (például a támogatott hitel emelése, további áfacsökkentés) – hangzott el a pénteken megnyílt Lakásvásárhoz kapcsolódó konferencián.

Emelkedő költségek, csökkenő profitabilitás

Az Otthon Centrum legutóbbi felmérése szerint a fővárosban jelenleg 10-25 millió forint közötti értékben keres új lakást a potenciális vásárlók fele. A Duna két partja között van émi eltérés: Pesten 10-15 millió forintért, Budán 12-25 millió forintért nézelődik a költözni vágyók 50 százaléka. A lakást keresők egyharmada 41-60 négyzetméter alapterületű lakást vásárolna.

A beruházói oldalon egyértelmű költségnövekedés figyelhető meg, ennek fő okai a növekvő telekárak, a növekvő építési költségek, -beleértve a munkaviszonyok „fehérítését". Az emelkedő marketing- és értékesítési költségek a kiadások teljes összegének általában 4-5 százalékát teszik ki, de a külföldieket célzó beruházásoknál akár a 8-10 százalékot is elérhetik. Mivel – a felmérés eredményei szerint – ezek a pluszköltségek nem háríthatók át teljes mértékben a vevőkre, folyamatosan szűkül a fejlesztők profitrátája.

Aktívak a fejlesztők

Budapesten jelenleg mintegy 250 lakásépítő cég aktív, az Otthon Centrum felmérése szerint ebből 53 cég van jelen egyszerre 150-nél több lakással. Az izraeli tulajdonosi érdekeltségbe tartozó cégeket gyors döntések, mély piacismeret és jelentős kockázatvállaló képesség jellemzi, míg az újonnan piacra lépő spanyol és ír cégeknél megfigyelhető a lassabb döntéshozási folyamat, a piac alapos felmérése. Ennek megfelelően a spanyol és az ír érdekeltségbe tartozó befektetők leginkább a prémiumszegmensben pozícionálják magukat.

Nagygyörgy Tibor, az Otthon Centrum Rt. vezérigazgatója a március 3-án nyílt Lakásvásár-konferencián kifejtette, felméréseik szerint nem lankad a fejlesztői aktivitás Budapesten. Ezt bizonyítja a tavaly újabb rekordot döntő, 12 300 fővárosi új lakás átadása, s a társaság várakozásai szerint újabb 13 ezer lakás készülhet el Budapesten 2006-ban is. Az átadott lakások összértékét megbecsülve ugyancsak töretlen bővülést lehet tapasztalni, 2005-ben 261 milliárd forint volt, 2006-ban pedig már 304 milliárd forintra tehető a befektetői összvolumen.

Nem mindent szív fel a piac

A társaság fővárosi lakóprojekt-felmérése szerint, 2005 legvégén 514 – négylakásosnál nagyobb – lakóprojekt állt értékesítés alatt, melyek keretében mintegy 29 400 lakás kerül átadásra a 2005-2007. közötti időszakban. Ebből 197 nagyobb, mint 50 lakásos. Míg 2005-ben 78 nagyobb projektet adtak át, idén közel 100 projekt átadása várható.

Fontos mutató az új építésű lakásoknál az értékesítettségi ráta, ezzel kapcsolatban általában csak becslések jelentek meg ez idáig. Az Otthon Centrum felmérése szerint 2005. év végén 2300 beköltözhető – tehát már átadott – lakás várt gazdára a fővárosban, ebből 2000 a 30 lakás feletti projektekben. A piaci felszívás jelenlegi ütemét és a bővülő kínálatot, valamint változatlan piaci környezetet alapul véve, 2006 végére ez a szám a négyezres nagyságot is meghaladhatja.

Arányaiban kevés beköltözhető lakás áll szabadon a VI., VII., XIII., XV., XVI., XVII., XVIII., XXII. kerületekben. Ezzel szemben az I. és a XIV. kerületben jóval kisebb az értékesítettségi ráta, melyet jelentősen befolyásolhat egy-egy nagyobb projekt lassú értékesítése.

A lakáspiac működését mindenképpen kedvezően befolyásolná az egyelőre elhalasztott, de tervezett munkaerőköltséget érintő áfacsökkentés a szociális célú építéseknél, illetve a lakásfelújításoknál; az állami támogatások növelése; illetve a külföldi vásárlók továbbra is töretlen befektetési kedve – vélte előadásában Nagygyörgy Tibor.
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Folytatódik a lakásépítési boom

Lassul a budapesti lakásépítési piac növekedési üteme, de mivel tavaly minden eddiginél több, közel 23 ezer lakás építése volt folyamatban a fővárosban, az idén rekordmennyiségű, 9 ezer lakás átadása várható Budapesten – mondta Ongjerth Richárd, a Studio Metropolitana ügyvezető igazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.

Mivel a tavalyi év során minden eddiginél több lakás építését kezdték el a fejlesztők, 2006-ban az átadásra kerülő lakások mennyisége várhatóan meghaladja a tavalyi értéket – állítja legfrissebb ingatlanpiaci tanulmányában a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. és az E-Build Információs és Tanácsadó Kft. Az újonnan induló beruházások összes lakásszáma azonban idén már nem fogja elérni a 2005-ös rekordszintet.

Nagy beruházások, nagy fejlesztők

A tavaly újonnan indult építkezések együttes lakásszáma 11 678, ez 28 százalékkal haladja meg a 2004-es adatot. Ez a minden képzeletet túlszárnyaló növekedés annak ellenére következett be, hogy egyre többet lehet hallani eladatlan és eladhatatlan lakásokról, a piac telítettségéről. Mindenesetre idén ez a teljesítmény már nem fog megismétlődni a szakemberek szerint, akik a 2006-ban újonnan induló projektek összes lakásszámát 8500–9500 közé várják.

2005-ben hat olyan építkezés kezdődött meg, ahol az egy ütemben épülő lakások száma meghaladta a háromszázat. Ezek közül a három legnagyobb a csepeli Rákóczi Liget (483 lakással), a Bartók Béla úton pedig a Mandarin Kert (472 lakással) és az István Park (402 lakással) volt Zugló és Erzsébetváros határán.

A 15 legnagyobb fővárosi lakásfejlesztő cég ranglistájának élén 2004-hez képest annyi változás történt, hogy a korábbi második Autóker Holding megelőzte az AL Holdingot. A lista harmadik helyén változatlanul az Olimpia Csoport áll. A dobogós helyen álló cégek jelentősen, közel 30 százalékkal növelték az épülő lakásaik számát. A tavalyi két-két kerület helyett jelenleg mindhárom társaság három kerületben fejleszt, ami területi értelemben diverzifikáltabb portfóliót jelent. A Reax Invest Rt. évtizedes múlttal rendelkezik a fővárosi lakásépítésben, a negyedik helyre számos új beruházásával került, melyek egyidejűleg öt különböző kerületben zajlanak.

Fordulat Pest megyében

A tanulmány szerint a tavalyi év változást hozott a Budapest környéki fejlesztések tekintetében. Korábban ugyanis azt lehetett látni, hogy a soklakásos fővárosi projektekben érdekelt cégek nem mutattak túlzott érdeklődést a Pest megyei lehetőségek iránt, a budapesti piac telítődésével viszont ezen a téren változás mutatkozik. A fokozódó érdeklődés alapján azt várják a szakemberek, hogy a 2006-ban elinduló 30 lakásosnál nagyobb, új építkezések együttes lakásszáma meg fogja haladni az egy évvel korábbi adatot.


Kevés bérlakás épül

A 2005-ben a Közép-Magyarországi régióban 11 beruházás keretében összesen 515 bérlakás állt kivitelezés alatt, ezeknek több mint a fele a XIII. kerületben. 218 lakás építése be is fejeződött az év végéig. 2006-ban 285 bérlakást adnak majd át a fővárosban; ebből 112 Angyalföldön, 84 pedig Kőbányán létesül. 2006-ban Budapesten az új kivitelezések száma csökkeni fog. A tavaly indult hat fejlesztés 285 lakásával szemben 2006-ban mindössze három új beruházás megkezdése várható, összesen 71 lakással. Mindhárom projekt a Ferencvárosban valósul meg.

Pest megyében 2005-ben gyakorlatilag nem beszélhetünk önkormányzati lakásépítésről. Tavaly mindössze egy építkezés volt. 2006-ban szerény előrelépés várható. Százhalombattán egy 24, Gyálon pedig egy 34 lakásos beruházásról tudunk, mindkettő megvalósítását erre az évre tervezik.

A jelenlegi kormányzati álláspont az építés helyett a szociális lakbértámogatásra helyezi a hangsúlyt. Ez azonban nem teremti meg annak a lehetőségét, hogy a piacra várt magánbefektetők az általuk elvárt megtérüléssel kalkulálhassanak.

Egyre több az idősotthon


2005-ben a régióban 1140 férőhely állt építés alatt idősotthonokban, ami dinamikus, közel 30 százalékos bővülést jelent a megelőző évhez képest. Tavaly átadták az eddigi legnagyobb ilyen típusú beruházást, az Arany Alkony Paskál Otthont, ahol 600 férőhely létesült.

2006-ban visszaesést várunk az idősotthonok építése terén. A Fővárosi Önkormányzat három létesítmény építésével, illetve rekonstrukciójával közel 400 férőhely létesítését tervezi, de a kezdési időpontok még nem ismertek.

Tovább nőtt a magántőke szerepe, tavaly a férőhelyek több mint 90 százaléka magánbefektetők finanszírozásában épült. A beruházások területi elhelyezkedésében nincs változás: a fejlesztők továbbra is az agglomerációban látnak fantáziát.

Beruházások a rozsdaövezetben


A város fejlődésére, a városképre igen kedvező hatással vannak a rozsdaövezetben zajló ingatlanberuházások, ezért ezek vizsgálatára a tanulmány különösen nagy figyelmet fordít. 2005-ben 44 jelentős beruházás zajlott a főváros rozsdaövezetében, melyek közül 24 lakásprojekt, 20 pedig nem lakáscélú fejlesztés. A legalább 50 lakásos vállalkozói fejlesztések keretében Budapesten kivitelezés alatt álló lakások 30 százaléka, 6861 lakás rozsdaterületen helyezkedik el.

A lakásépítő társaságokon kívül változatlanul az irodaházakat fejlesztő cégek mutatnak érdeklődést a rozsdaövezeti lehetőségek iránt. Ezt jól mutatja, hogy a 20 nem lakásfunkciójú épület között 13 irodaházat találunk, összesen 191 ezer négyzetméter együttes alapterülettel. A rozsdaövezet egyes részeit a jövőben is az ipar és a logisztika hasznosítja. 2005-ben öt ilyen építkezés volt folyamatban.

Népszerű a Duna-part

A Duna közelségét leginkább az irodafejlesztők és a lakásberuházók keresik. A fővárosban a folyó mentén végig találunk irodaprojekteket: Graphisoft Park, Europa Tower, Duna Tower, Roosevelt 7/8, Lánchíd Palota, Infopark, Millenniumi Városközpont. A legnagyobb dunaparti lakásberuházás a Marina Part a FOKA-öböl területén, ahol a tavaly elindult harmadik ütemmel együtt már 847 lakás építése van folyamatban.
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Rugalmasabb hitelezésre kényszerülnek a bankok

Egyértelmű lassulás érzékelhető a lakáshitelezésben, amely a banki feltételek lazítására ösztönzi a bankokat. Az Ecostat elemzése szerint már elkezdődött az a folyamat, amelynek során például alacsonyabb kamatfelárral és alacsonyabb önrésszel juthatnak forráshoz a magánszemélyek.

A lakáshitelezés fénykora a 2003-as esztendő volt, akkor egy év alatt csaknem 200 ezer lakáshitel-szerződést engedélyeztek a bankok a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. 2004-ben drasztikus visszaesés következett be (124 ezer ilyen szerződést kötöttek), a tavalyi évben pedig még ennyit sem, alig többet, mint 121 ezret. A kihelyezett hitelösszeg – az átlagos kölcsön nagyságának emelkedése révén – azért enyhe növekedést mutatott, de a trend egyértelmű: a jelenlegi támogatási és piaci feltételek mellett már az eddigi dinamikát is nehezen tudják tartani a kereskedelmi bankok és a jelzálog-hitelintézetek.

Ösztönözni kell

A megtorpanás ellen, amelyben az Ecostat Ingatlanmonitor tanulmányának legfrissebb száma szerint az új lakások nehezebb értékesíthetősége és a használt lakások piacának megmerevedése is szerepet játszik, a kondíciók enyhítésével igyekeznek tenni a bankok. A kutatóintézet tapasztalatai szerint legalábbis egyre több, korábbi feltételen lazítanak, és több bank leszállította a minimálisan elvárt önrész mértékét. Erre a lakáslízing-konstrukciók terjedése is ösztönzi a „klasszikus” hitelt nyújtó intézményeket, az önerő nélküli lehetőség ugyanis sokak szemében tűnik vonzónak.

A lakáslízinggel kapcsolatban ugyanakkor az Ecostat is megjegyzi, hogy annak terhe, a havi lízingdíjak összege 1,5-2 százalékkal drágább a hagyományos hitelek havi törlesztőrészletéhez képest, így kizárólag a tartósan magas havi fizetéssel bíró ingatlanvásárlók számára jelent alternatívát. További kötöttség, hogy a nullaszázalékos önerő ma még a fővárosban és vidéken is csak az új építésű lakásoknál vehető igénybe, míg használt lakást lakáslízinggel is legalább 30-40 százalékos önerővel lehet megtenni.

Minden ötödik hitel deviza

A folyósított lakáshitelek szerkezetében egyébként érdekes változás következett be az utóbbi időben: egyre többen fordítják használt lakásra a felvett összeget. 2005-ben a lakáscélú hitelek 50,2 százalékát vették fel használt lakás vásárlására, míg egy évvel korábban csak 34,6 százalék volt ez az arány, vagyis ezzel együtt csökkent az új lakásra és építésre felvett hitelek száma. A tavalyi évben a használt lakás vásárlásáára felvett hitelek összege meghaladta az építési és újlakás-vásárlási hitelekét. Eközben nőtt a lakáshitelek átlagos futamideje (a 2004-es 12,8 évről 2005-re 14 évre), és tovább emelkedett a devizában felvett hitelek aránya.

Az idei év első negyedében például már a lakáshitelek ötödét devizában igényelte a lakosság. A devizahiteleknél nem jár állami támogatás, a kezelési költségek, jutalékok rendre magasabbak, ám mivel jellemzően így is kedvezőbbek a törlesztés szempontjából, népszerűségük töretlen. E népszerű, alacsonyabb kamatú hitelforma fő veszélyforrását, az árfolyamkockázatot egyre több bank fix devizaárfolyamra kötött szerződésekkel küszöböli ki, jegyzi meg az Ecostat.

<TABLE borderColor=#ffffff cellSpacing=0 cellPadding=0 align=center bgColor=#ffffff border=3><TBODY><TR><TD>
2.jpg
</TD></TR><TR><TD>
s.gif
</TD></TR><TR><TD class=kepala align=middle></TD></TR></TBODY></TABLE>A devizahitelek térhódításával folyamatosan csökken a támogatott lakáshitelek aránya. 2005-ben összesen 121 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 538 milliárd forint értékben, ennek 36 százaléka volt államilag támogatott. Az ezt megelőző évben a 124 ezer engedélyezett hitel értéke 512 milliárd forint volt, ezeknél az állami támogatás mértéke még jóval nagyobb, 61 százalék volt. Egy-egy ügyfél részére 2005-ben átlagosan 4,4 millió forint összegű hitelt engedélyeztek, míg egy évvel korábban az átlag 4,1 millió forint volt.

Hitel nélkül nem megy

Az Ecostat felmérése szerint egyébként az összes (bármilyen célra) hitelt felvenni szándékozó magánszemély közül jelenleg 43 százalék fordítaná ház- vagy lakásfelújításra a kért összeget, 17 százalékuk önálló házat vásárolna, 15 százalék pedig lakásvásárlását oldaná meg a hitel segítségével. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a hitelfelvétel leggyakoribb indoka a lakásigények kielégítése. Az Ecostat következtetése szerint a vásárlók jelentős többsége csak hitel igénybevételével képes házat vagy lakást vásárolni. Az ingatlanpiac viszont bizonyos mértékig telítődött, s főleg az alacsony jövedelmű csoportok lakásigénye nincs kielégítve, akik ingatlan vásárlásakor mindenképpen hitel felvételére szorulnak.
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Jövőre lehet értékalapú ingatlanadó

Semmi technikai akadálya nincs, hogy jövő januárban érvényes törvény szabályozza az ingatlanadót – vélik a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők.

A luxusadótörvény kapcsán az értékelési infrastruktúra kialakult, a jogszabály melléklete településtípusonkénti négyzetméterárakat és korrekciós szorzókat tartalmaz, így a lakóingatlanok adóztatása e tekintetben előkészített – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója. Jelenleg is van olyan közteher – nevezetesen a vagyonátruházási illeték –, amelynek az alapja az ingatlan értéke, vagyis a háttér rendelkezésre áll – mondta Oszkó Péter, a Deloitte partnere.

Abban egyetért a két szakember, hogy a magánszemélyeket terhelő ingatlanadó esetén egy bizonyos határ alatt az illető mentesüljön a kötelezettség alól, míg a többi tulajdonos a limiten felüli rész után fizessen. Akar 0,5 százalékos adókulcsot tartana elfogadhatónak, és a több ingatlannal rendelkező tulajdonos esetében kötelezővé tenné az összeszámítást. Oszkó 0,25 százalékos adókulcsot ajánlana. A szakértők szerint 0,5 százalékos adókulccsal 130-150 milliárd forint folyhatna be az államkasszába, míg a 0,25 százalékos kulcs 75-100 milliárdos többletet eredményezne.

Nem egyértelmű azonban annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az adónem sújtsa-e vállalkozókat is.
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Javuló-romló ingatlanpiac

A GKI Gazdaságkutató szerint derüre, az Ecostat szerint borúra áll a hazai ingatlanbarométer. Most akkor javulás vagy romlás? A FigyelőNet utánajárt: a vállalati szféra bolondította meg a barométert.

Egymásnak ellentmondó konjunktúravárakozásra jutott két kutatóintézet az ingatlanpiac idei első negyedéves szondázását követően. Az Ecostat összegzése szerint múlt év végéhez képest 1,5 százalékponttal romlott az ingatlanbarométer, a GKI ezzel szemben 7 százalékpontos javulást mért.

Első körben Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató munkatársa nem nagyon talált magyarázatot az ellentétes eredményre, az esetlegesen eltérő felmérési módszerekkel próbálta magyarázni a történteket. A GKI következtetésének helyessége mellett azzal érvelt, hogy a 4-5 hónapja tartó óvatos, de kedvező piaci várakozásokkal miért menne szembe az ingatlanpiac, ami nem lenne logikus viselkedés.

Optimista lakosság

A GKI felmérése szerint a lakosság körében egyértelműen optimista volt a hangulat, a múlt év végéhez képest mérhetően többen jelezték lakásvásárlási, illetve felújítási szándékukat. Petz Raymund ezzel kapcsolatban a FigyelőNetnek elmondta: választási években megszokott trend, hogy a voksolást megelőzően a lakosság pozitív fordulatot vár a megalakuló kormánytól, ami a kereslet prognosztizált növekedésében csapódik le.


Mértékében eltérő, de szintén enyhe javulást mért a lakosság körében az Ecostat is – mondta lapunknak Liskáné Pólya Lenke, mégha csak 0,4 százalékos is volt az elmozdulás. Lényegében szinten maradt az ingatlanforgalmazók, viszont javult az önkormányzatok várakozása, utóbbit a kutató arra vezeti vissza, hogy az őszi helyhatósági választások előtt a települések további fejlesztésekre számítanak.
Romlott ugyanakkor az Ecostatnál a vállalati szektor konjunktúravárakozása – hívta fel a figyelmet Liskáné Pólya Lenke, elsősorban a kisvállalkozói körben, akiknél a költségérzékenység sokkal jellemzőbb, irodát, raktárat hamarabb számolnak fel, költöztetnek akár lakóingatlanukba, ha kedvezőtlennek ítélik meg piaci helyzetüket.
Valójában itt bukik ki az ellentétes konjunktúraeredmény magyarázata, ugyanis a GKI a vállalkozások részéről is enyhe keresleti növekedést mért – tudtuk meg Petz Raymundtól. A GKI-nál emellett az ingatlanfejlesztők is rózsásabban látják a közeljövőt, a lakáspiac kivételével.

Eltérő árprognózis

Jelentősebb eltérés tapasztalható a két kutatóintézet között a lakásárak jövőbeni alakulásával kapcsolatban is. Míg az Ecostat szerint fél év alatt akár 6 százalékkal is nőhetnek az új lakások árai Budapesten, a GKI mindössze 2 százalékos drágulásra számít. Vidéken ugyanezek a számok 3,6, illetve 0–1,7 százalék.


Még szembetűnőbb a várakozások eltérése a használt lakások árainak tekintetében. Az Ecostat a fővárosban 4,7 százalékos, vidéken 2,9 százalékos emelkedéssel kalkulál. Ezzel szemben a GKI Budapesten stagnáló, vidéken pedig egyenesen csökkenő árakat vár, utóbbiak mértéke a kutató szerint akár a 6 százalékot is elérheti.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD class=ArticleDetailTitle colSpan=2>Viren építkező magyarok

</TD></TR><TR><TD class=ArticleDetailAbstract vAlign=top><RTE>Alig bontották le az engedély nélkül épült magyar ingatlanokat a horvátországi Vir szigetén, máris újabbakat húznak fel honfitársaink ugyanott - írja a HVG.</RTE> </TD><TD class=ArticleDetailThumbnail vAlign=top align=right width=120></TD></TR><TR><TD class=ArticleDetailText colSpan=2><RTE><SCRIPT language=JavaScript> <!-- var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write('<sc'+'ript language=JavaScript src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=21014&ord='+ord+'"></scr'+'ipt>');//--> </SCRIPT><SCRIPT language=JavaScript src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=21014&ord=18376943"></SCRIPT><NOSCRIPT> </NOSCRIPT>A helyszíni tudósító szerint ugyanazok építkeznek néhány kilométerrel arrébb, mint akiknek lebontották házaikat.
Az egyébként több esetben szintén építési tilalom alá eső területen épülő ingatlanokba az elbontott házak ablakait, nyílászáróit építik be.
Az elhíresült építtető Vass Holding azt ígéri ügyfeleinek, hogy ha a horvát állam nem fizet jóvátételt, akkor magyarországi ingatlanberuházásokkal igyekeznek kárpótolni őket.
</TD></TR></TBODY></TABLE>
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Kétmillióért is lehet házat kapni

A legolcsóbb budapesti sorházi lakás 6,9 millió forintba kerül, de Zalában 1,9 millióért felújítandó, kétszobás, 70 négyzetméteres házat lehet venni, 3 ezer négyzetméteres kerttel – legalábbis az Otthon Centrum kínálatában.

Legújabb összeállításában az elérhető legolcsóbb lakásokat vette górcső alá az Otthon Centrum mintegy 11 ezres adatbázisa alapján. Az eredmények ebben a szegmensben is hatalmas különbségeket mutatnak a főváros és vidék között.

Pesti garzon 5 millióért

A legolcsóbb kategóriát a régi építésű téglaházak lakásai képviselik a fővárosban, de Budát ebben az esetben elfelejthetjük. Pesten a ferencvárosi rehabilitációs területen a Klinikák metrómegállónál egy II. emeleti, felújítandó, cserépkályhás garzon tulajdonosa lehet, aki 4,8 millió forintot megad érte. Ha fontos a lakás jó állapota, akkor a VIII. kerületben, a Baross utcában vásárolható I. emeleti, felújított garzon 5,4 millióért.

Ha valaki mindenképpen Budához ragaszkodik, akkor a használt lakások között az Otthon Centrum kínálatában már 6,9 millió forintos áron szerepel egy budafoki sorházas lakás, saját parkolóval (igaz a lakás csak nagyobb garzon méretű).

Csepelen 7,6 és 9,5 millió forint között lehet válogatni 200-500 négyzetméteres saját kertes házak közül. A pesti oldal magas presztízsű XVI. kerületében – Sashalmon – ennél egymillióval drágábban 40 négyzetméteres, továbbépíthető házrészhez lehet jutni.

Érdekes, hogy hasonló áron és méretben bőséges a panelkínálat a fővárosban. Itt a komfortossággal nem lehet gond, a saját kertről viszont le kell mondanunk. Az előbb említett budafoki sorház áráért VIII. kerületi, erkélyes, III. emeleti garzont vehetünk. 7 és 7,5 millió között rákoskeresztúri, kispesti, illetve Havanna lakótelepi lakásokból válogathatunk. Ez utóbbi ráadásul másfél szobás, VIII. emeleti és felújított. Ugyancsak 7,4 milliós áron Budán, a XI. kerületben (Kelenföldön) is vehetünk nagy teraszos, XII. emeleti garzont.

Az új lakásoknál (a családi, iker- és sorház kategóriában) 20 millió forintnál kezdődnek az árak, a méret pedig minimum 70-75 négyzetméter. Az új társasházi lakások közel duplájába kerülnek a használtaknak. Például a X. kerületi nagyobb beruházások mellett a budai XXII. kerületben is kapható egy-másfél szobás, 26-32 négyzetméteres lakás 8 és 9 millió forint között. Kőbányán földszinti 30 négyzetméteres garzon kerül ennyibe, majdnem lakásméretű saját kertrésszel és nagy terasszal.

Zalai kertesház 2 millió alatt

Vidéken az árak jóval alacsonyabbak. A falvakban a fővárosi árakhoz szokottaknak gyakran döbbenetesen olcsóak a családi házak. Például az Otthon Centrum kínálatában található Zala megyében 1,9 milliós áron hirdetett felújítandó, kétszobás, 70 négyzetméteres ház, 3 ezer négyzetméteres kerttel. Ugyancsak Zala megyében 2 millió alatt vásárolható felújítandó garzon, vagy 3,8 millióért 103 négyzetméteres háromszobás, földszinti, ugyancsak felújítandó lakás saját kerttel és garázzsal. Frekventáltabb helyeken azért a vidéki árak is közelítik a fővárosit: például keszthelyi földszinti minigarzont 4,7 millió forintért kínál a tulajdonosa.

Vidéken panellakást 15-20 százalékkal olcsóbban lehet venni, mint Budapesten. Ebben a szegmensben 6 millió alatt már bő a kínálat, s ezért ráadásul tágas, kétszobás (55-60 négyzetméter közötti), III. emeleti, erkélyes lakást is vehetünk például Makón vagy Nagykanizsán.

A budapestihez képest vidéken jóval nagyobb árkülönbség mutatkozik a használt és új családi házak között. Frekventált helyen, a Velencei-tónál már alig 7 millió forint felett 63 négyzetméteres új házat vehetünk 1000 négyzetméteres telken. Amire figyelni kell, hogy vidéken gyakran árulják a házakat 40-90 százalékos készültségi állapotban. Például egy péceli, 110 négyzetméteres ikerház fele – 50 százalékos készültséggel – 12,6 millió forintért szerepel az Otthon Centrum adatbázisában.

Az Otthon Centrum javaslata: akinek néhány millió forintnyi befektetni való pénze van, az a kisméretű lakásokkal (főleg a városközpontok közelében) mindenképpen jól jár.
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Kevés lakást vettek a külföldiek

Az első negyedévben 1081 ingatlant vásároltak külföldiek Magyarországon, ami 8 százalékos visszaesést jelent éves összevetésben. Továbbra is a főváros a legnépszerűbb, míg a Balaton környéke egyre kevésbé az – derül ki az adatokból. Elemzők szerint a számokból még nem lehet messzemenő következtetést levonni.

A külföldiek által vásárolt 1081 ingatlan döntő többsége lakás. Budapesten 315 ingatlant vásárolt külföldi, a listán második Bács-Kiskun megye 137 ingatlannal. A többi megyében 100 alatt maradt az ilyen fajta adásvételek száma, így elmondható, hogy a Balaton környékén lévő ingatlanok nem lettek kapósabbak az elmúlt évben.

A belügyi tárca nyilvántartása szerint az első negyedévben a németek vásárolták a legtöbb ingatlant, őket a románok követik, míg a hollandok megelőzték a Budapest iránt az elmúlt időszakban élénken érdeklődő íreket.

Az első negyedévben mindig kevesebb ingatlant vásárolnak a külföldiek, így az adatokból kibontakozó trend akár meg is fordulhat az év egészében – nyilatkozta lapunknak Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzője.
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Vegyünk-e még horvát ingatlant?

A Vir-szigeti botrányok láttán érthető, ha elbátortalanodnak a nyaralót, apartmant vásárolni tervező magyarok. Pedig a horvát ingatlanpiac még mindig vonzó, befektetésként sem rossz döntés. Az önálló ingatlanvásárlást ugyanakkor nem tanácsolják a szakemberek.

A Zadarhoz közeli Viren történtek rávilagítanak arra, hogy mennyire fontos ismerni a helyi viszonyokat, a horvát törvényeket, jogszabályokat és a nyelvet. „Kilenc papír kell egy szabályszerű ingatlan-vásárláshoz” – hívja fel a figyelmet Szilágyi Judit, a Judit Tours ügyvezető igazgatója, de hogy melyek ezek a bűvös dokumentumok, amelyek hiányában problémás lehet az ügylet, azt a horvát piacot régóta ismerő szakember megtartja magának.

Helyismeret kell

Az önkéntes vásárlás minden általunk megkérdezett ingatlanpiaci szakértő szerint több szempontból kockázatos, egyrészt, mert a földhivatali nyilvántartás sok helyütt kaotikus (állítólag nem ritka a ceruzával írt tulajdoni lap), másrészt a közvetítő nyelvet eleve nem szeretik a horvát eladók, harmadrészt pedig az egész partszakaszt nagyon behatóan ismerni kell. „Volt, aki például Senj környékén szeretett bele a tájba, és ott vett magának nyaralót, ahol két hegy találkozásánál egy szélcsatornában folyamatosan süvít a szél, és gyakorlatilag nem lehet megmaradni” – hoz példát arra az esetre Szilágyi Judit, hogy ha jogilag minden rendben is van, akkor is pórul járhatnak a tájékozatlan vevők.

Aki viszont jól választ, jó helyen, jó adottságokkal bíró új épületet vagy mondjuk egy monarchiabeli villát (ilyet már csak elvétve találni), tartósan népszerű és keresett partszakaszokon vagy településeken, az akár évi 30 százalékos értéknövekedéssel számolhat – mondja Szilágyi Judit. Hasonlóképpen jó befektetésnek ítéli a horvát piacot Görög Áron, az Otthon Centrum Holiday vezetője. Szerinte, aki még most beszáll, az részesülhet a horvát ingatlanboomból, még akkor is, ha az már néhány évvel ezelőtt elkezdődött.

Évek óta drágul

Van olyan partközeli ház, amelyben például egy 53 négyzetméteres apartman öt évvel ezelőtt 150 ezer német márkába (75 ezer euróba) került, most öt perc alatt elvitték 180 ezer euróért – meséli Szilágyi Judit. Ez a húszszázalékos drágulás nem is tekinthető extrém példának, teszi hozzá Görög Áron, aki az elmúlt két évben évente 15-20 százalékos áremelkedést tapasztalt átlagosan. Véleménye szerint az átlagos négyzetméterár 2004 nyarán durván 1200 euró volt, idén jellemzően 1700-1800 euró vagy ennél több.

Alapvetően három területre szokás osztani a horvát tengerpartot: északról dél felé haladva Isztriára, a Kvarner-öbölre és Dalmáciára (amelyen belül további három, északi, középső és déli dalmát partszakasz különíthető el). Ha a négyzetméter-árakat tekintjük, akkor a szakemberek szerint nagyjából egy sávban mozognak a nyaralók árai. Ha legális, akkor tehát Dalmácia sem olcsóbb Isztriánál, az általános tévhittel ellentétben. Isztria előnye, hogy közel van, 5-6 órán belül elérhető, itt 1800 eurós átlagos négyzetméterárral lehet számolni. A védett Kvarner-öböl még gyorsabban elérhető (autóval öt órán belül), részben ennek, részben kedvező klímájának köszönheti a magyarok körében is nagy népszerűségét, ám itt már magasabb, 2000 eurós négyzetméterárak a jellemzőek.

Veszedelmes viszonyok Dalmáciában

A buldózeres bontásig fajult ingatlanbotrányok már Dalmáciához kötődnek, ám a szakemberek szerint ettől még nem kell leírni ezt a partszakaszt. Czibere Ilona, a Mitropas US ingatlanközvetítő cég ügyvezető igazgatója szerint Horvátországon belül csak Vir-szigetén van a mostani botrányhoz hasonlítható veszély, máshol nem kell ilyesmitől tartani. „Virre azt szokták mondani, hogy itt még a templomnak sincs építési engedélye” – erősíti meg a sajtóban már több helyütt idézett közvélekedést. Egyébként a Mitropa US-nek is volt ügyfele, aki itt vásárolt, annak ellenére, hogy, mint Czibere Ilona mondja, ők óvatosságra intették az illetőt. Irreálisnak tűnt ugyanis, hogy valaki 5 millió forintért jusson egy általában 15 milliót érő ingatlanhoz. Hasonlóan aránytalan akciós ajánlatokkal egyébként mind a mai napig találkozni néhány ingatlanközvetítő cég kínálatában: a gödöllői Infinity 3000 Kft. például még mindig 1000 eurós négyzetméteráron kínál apartmanokat Viren, sőt egész családi házakat közvetlenül a part mentén ugyanennyi pénzért.

Gyanús, és jogilag rendezetlen viszonyokkal Szilágyi Judit szerint viszont nem kizárólag Viren lehet találkozni. Erre utalnak a már megkezdett bontások Brac- és kicsit északabbra Rab-szigetén is, de a következő gócpont a szakember szerint a Zadartól délre fekvő Primosten környékén lehet, ahol szintén nagyobb számban húztak fel illegális nyaralókat.

A legális ingatlanok árai természetesen Dalmáciában sem alacsonyak, sőt, például Dubrovnikban és Splitben igencsak borsosak. Itt már inkább 3000-5000 eurós négyzetméterárakkal lehet találkozni, részben köszönhetően az elmúlt években nagyobb számban ott megjelent nyugat-európai befektetőknek (két évvel ezelőtt még 2000 euróval is lehetett valamit kezdeni). Arra a kérdésre, hogy ilyen ütemben vajon emelkednek-e még tovább az árak az elkövetkező években, egymástól eltérően vélekednek a szakemberek.

Szilágyi Judit szerint továbbra is szinte biztos az évi akár 30 százalékos értéknövekedés, míg Czibere Ilona úgy véli, hogy a következő öt évben már nem prognosztizálható jelentős növekedés. Ő legfeljebb a kifejezetten tengerparti ingatlanokban lát befektetési szemmel fantáziát, az épületek zömét szerinte „csak” nyaralóként érdemes tekinteni. Hasonló végkövetkeztetést von le Görög Áron is, aki szerint, ha valaki biztos és magas hozamban bízik, akkor jobb, ha inkább Bulgária felé kacsingat.

Szigorú szabályok
2004-ben fogadták el azt a környezet-védelmi törvényt, amely megtiltja a tengerparttól 70 méterre húzódó sáv beépítését. Az építési hatóságok szigorúan betartják a jogszabályokat, és nem adnak engedélyt senkinek, aki a parthoz ilyen közel szeretne építkezni. Nem adnak építési és használatbavételi engedélyt akkor sem, ha például nincsen közművesítve a telek, az ivóvizet, az elektromos áramot szigorúan kötelező bevezetni a telekre, és a szennyvíz-elvezető csatornát is ki kell építeni.

A hatóságok szigorúak, és állítólag azzal sem lehet védekezni, hogy például a vonatkozó törvények életbe lépése előtt kezdett el valaki építkezni. A bontás jogosságát firtató kérdésünkre Nagy Zoltán ügyvéd, ingatlanjogász általánosságban úgy fogalmazott: alapvető kérdés, hogy az adott ingatlannak volt-e építési engedélye. Ha nem volt, akkor teljesen mindegy, hogy egy új jogszabály is még időközben életbe lépett. Ha viszont esetleg volt korábban építési engedély, és ezt követően hozták meg a part menti építkezést tiltó jogszabályt, akkor ennek visszamenőleges alkalmazása alapvető jogelveket sértene, tette hozzá Nagy Zoltán.

Akinek viszont nem volt építési engedélye, az egy egyébként létező adásvételi szerződéssel sincs kisegítve, a hatóságok ugyanis engedély hiányában nem tudták a vevő nevére írni az ingatlant, így például egy esetleges bontásnál sem őt értesítik, hanem az építtető, jellemzően Horvátországban bejegyzett cég képviselőjét. Így fordulhat elő, hogy a magyar tulajdonos késve és csak közvetve értesül bármilyen problémáról, esetleg éppen a sajtóból tudja meg, hogy már nem áll a háza.
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Javuló-romló ingatlanpiac

A GKI Gazdaságkutató szerint derüre, az Ecostat szerint borúra áll a hazai ingatlanbarométer. Most akkor javulás vagy romlás? A FigyelőNet utánajárt: a vállalati szféra bolondította meg a barométert.

Egymásnak ellentmondó konjunktúravárakozásra jutott két kutatóintézet az ingatlanpiac idei első negyedéves szondázását követően. Az Ecostat összegzése szerint múlt év végéhez képest 1,5 százalékponttal romlott az ingatlanbarométer, a GKI ezzel szemben 7 százalékpontos javulást mért.

Első körben Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató munkatársa nem nagyon talált magyarázatot az ellentétes eredményre, az esetlegesen eltérő felmérési módszerekkel próbálta magyarázni a történteket. A GKI következtetésének helyessége mellett azzal érvelt, hogy a 4-5 hónapja tartó óvatos, de kedvező piaci várakozásokkal miért menne szembe az ingatlanpiac, ami nem lenne logikus viselkedés.

Optimista lakosság

A GKI felmérése szerint a lakosság körében egyértelműen optimista volt a hangulat, a múlt év végéhez képest mérhetően többen jelezték lakásvásárlási, illetve felújítási szándékukat. Petz Raymund ezzel kapcsolatban a FigyelőNetnek elmondta: választási években megszokott trend, hogy a voksolást megelőzően a lakosság pozitív fordulatot vár a megalakuló kormánytól, ami a kereslet prognosztizált növekedésében csapódik le.


Mértékében eltérő, de szintén enyhe javulást mért a lakosság körében az Ecostat is – mondta lapunknak Liskáné Pólya Lenke, mégha csak 0,4 százalékos is volt az elmozdulás. Lényegében szinten maradt az ingatlanforgalmazók, viszont javult az önkormányzatok várakozása, utóbbit a kutató arra vezeti vissza, hogy az őszi helyhatósági választások előtt a települések további fejlesztésekre számítanak.
Romlott ugyanakkor az Ecostatnál a vállalati szektor konjunktúravárakozása – hívta fel a figyelmet Liskáné Pólya Lenke, elsősorban a kisvállalkozói körben, akiknél a költségérzékenység sokkal jellemzőbb, irodát, raktárat hamarabb számolnak fel, költöztetnek akár lakóingatlanukba, ha kedvezőtlennek ítélik meg piaci helyzetüket.
Valójában itt bukik ki az ellentétes konjunktúraeredmény magyarázata, ugyanis a GKI a vállalkozások részéről is enyhe keresleti növekedést mért – tudtuk meg Petz Raymundtól. A GKI-nál emellett az ingatlanfejlesztők is rózsásabban látják a közeljövőt, a lakáspiac kivételével.

Eltérő árprognózis

Jelentősebb eltérés tapasztalható a két kutatóintézet között a lakásárak jövőbeni alakulásával kapcsolatban is. Míg az Ecostat szerint fél év alatt akár 6 százalékkal is nőhetnek az új lakások árai Budapesten, a GKI mindössze 2 százalékos drágulásra számít. Vidéken ugyanezek a számok 3,6, illetve 0–1,7 százalék.


Még szembetűnőbb a várakozások eltérése a használt lakások árainak tekintetében. Az Ecostat a fővárosban 4,7 százalékos, vidéken 2,9 százalékos emelkedéssel kalkulál. Ezzel szemben a GKI Budapesten stagnáló, vidéken pedig egyenesen csökkenő árakat vár, utóbbiak mértéke a kutató szerint akár a 6 százalékot is elérheti.
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Visszatérnek a vevők a Balatonra

Már nemcsak eladnak a Balaton partján, megjelentek az ingatlant kereső külföldiek is. Úgy tűnik, lassan véget ér a hét szűk esztendő, így ma jó befektetés lehet a tó körüli vásárlás.

Eddig felfedezetlen célpontra bukkantak a Balaton és a Velencei-tó környékén a vállalkozó kedvű hazai ingatlan-befektetők. Egy - feltehetően a közeljövőben, a második NFT keretében megjelenő - pályázat révén ugyanis a rendszerváltás előtt épült, lerobbant vállalati üdülőkomplexumok felújításához vissza nem térítendő uniós támogatás igényelhető majd. Ez és a nyomott ingatlanárak együttesen egy remek üzlet alapjait teremhetik meg - legalább is azoknak, akiknek akad minimum 100 millió forintjuk, illetve képesek összeszedni ekkora finanszírozási forrást.

Uniós löket

Mint Torma Steffi, a balatonfüredi ImmobilienMarkt ingatlaniroda egyik vezetője mondja, az elmúlt hetekben három olyan, közvetlen tóparti, nagy értékű üdülőkomplexum eladásáról értesültek az északi parton, amelyre több mint egy éve nem akadt vevő. A három, egyenként egy hektárosnál nagyobb üdülő egyikén vitorláskikötő is kialakítható, kettőn pedig szálloda is van. A három üzlet összértéke 1,5 milliárd forint feletti.

Hasonló tapasztalatokról számol be Simon Amarilla, a Siófoki Otthon Centrum ki&shy;rendeltség irodavezetője is: a vállalkozók körében a „szocreál” üdülők felkapottak lettek, mert a várható pályázati támogatás révén fantáziát látnak az efféle ingatlanokban. Az alku azonban a déli parton is kötelező, akadt olyan vállalati üdülőtelep, amelyet először 200 millió forintra tartott a tulajdonos, de végül 100 millió forintot sem kapott érte.

Persze az ügyesen alkudozó vállalkozók élete sem fenékig tejfel, s bár a korszerűsítést, valamint a funkcióváltást várhatóan támogatja a pályázat, új apartman lakásokat például nem lehet majd uniós pénzből építeni. Igaz nyugdíjasház, vagy éppen osztott üdülési jog (time share) értékesítése szóba jöhet.

Mindent egyszerre

Akinek azonban nincsenek százmilliói, az is nyugodtan belevághat a vízparti ingatlanvásárlásba, jelenleg ugyanis remek lehetőség kínálkozik a befektetési célú vételekre. Nem csupán az állami támogatásra ácsingózó vállalkozók, hanem immár a külföldi befektetők is kezdik ismét felfedezni a Balatont. A folyamat azonban még a legelején tart, s nyitott kérdés, megvalósul e az a számtalan fejlesztés, amelyek közül jó néhány az SCD cégcsoporthoz köthető.

A két éve lapunknak még igen pesszimistán nyilatkozó Torma Steffi most derűlátóbb. Állítása szerint egyre több az érdeklődő, vannak külföldiek is köztük, s üzletkötés több akad, mint tavaly, ám az igények továbbra is magasabbak, mint az anyagi lehetőségek. Még mindig nagyon kevés a fizetőképes vásárló. Nincs nagy változás abban, hogy fényévekre vannak egymástól a kínálati árak, illetve a vevők elképzelései.

„A vevők mindent akarnak egyszerre: víz közeli, panorámás önálló házat fillérekért, míg az eladók a nagy alapterületű, szürke tucat-ingatlanjaikért is legalább annyit szeretnének kapni, mintha azok kitűnő adottságúak lennének” - jellemzi a helyzetet az ImmobilienMarkt társvezetője. Akad olyan nagyobb, víz közeli családi ház, amelyet több mint egy évig árultak, s a kért 47 millió forint helyett végül mindössze 34 millióért lehetett eladni. Ráadásul az eset az efféle ingatlanok közt nem kirívó - meséli Torma Steffi.

Kevéssé látja tágnak a kereslet és a kínálat közti rést Simon Amarilla, bár elismeri, hogy a túl magas eladói elképzelések a mai napig megvannak, és a vevők is sokszor elrugaszkodnak a talajtól „meglehetősen irreális elvárásaikkal”. Az angolok és az amerikaiak általában a víztől legfeljebb másfél-két kilométerre, legfeljebb páréves, önálló családi házat keresnek, s azokat hallomás alapján 10-12 millió forintért megvehetőnek vélik.

„Szerencsére amikor az angol ügyfelek szembesülnek a valósággal, nem szaladnak el, hanem tudomásul veszik: az árak magasabbak, mint amire az otthon hallott beszámolók alapján számítottak, de folytatják a keresést.”

Fapados befektetők

Az mindenképpen elgondolkodtató, hogy a nívósabb balatoni ingatlanok árai ma már nem sokkal maradnak el az angolok és az írek körében kedvelt mediterrán, főként spanyol tengerparti övezetek árszínvonalától. Holott a nyaralási szezon ott jóval hosszabb, a környezet is kellően fejlett, s ami az északi „fapados nyaralók” számára a legfontosabb: diszkont repülőjáratok tucatjai kötik össze Nagy-Britanniát és Írországot a spanyol tengerpart számos kisebb-nagyobb településével.

Ha ettől a sűrűségtől még messze járunk is, azért a Balatonnak is megvan már az első ilyen összeköttetése: május elején beindult az egyelőre csak hetente háromszor közlekedő London-Balaton Ryanair járat. A Balaton így már csupán néhány órányira van a brit fővárostól, abból pedig, hogy az olcsó jegyek egész nyárra gyorsan elfogytak, arra lehet következtetni, nem lesz probléma a gép telítettségével. A legtöbb angol és ír kisbefektető a balatoni árak látványos növekedését várja, ugyanúgy, ahogy történt ez az elmúlt években jó pár olyan spanyol, olasz, illetve francia célállomáson, ahová a fapadosok járatot indítottak.

A sármelléki Fly Balaton reptérhez legközelebb fekvő nagyváros Keszthely, az ottani Otthon Centrum iroda vezetője, Surányi Norbert szerint a dán, az ír és a spanyol befektetők mellett szinte az első járatokkal megérkeztek az angol anyanyelvű érdeklődők is. (Füredre és Siófokra is eljutottak már az első „fapados ingatlanvásárlók”.) Az ingatlanszakértő mindenesetre azt tartja a legfontosabbnak, hogy egy írországi nagybefektető már jelen is van a térségben. Zalacsány és Kehidakustány közt nemzetközi golfpályát építenek 2008-ig. A hozzá tartozó exkluzív 400 lakásos apartman ház és villapark 2009-ig készül el, de már az ingatlanok jelentős része gazdára talált.

Spekulálnak

Egyesek három-négy év alatt az árak megduplázódására számítanak. Az ingatlanfejlesztő óvatosabb, de optimista, hiszen szerinte a golfkomplexumok világszerte kiemelkedő pénzügyi hozamot biztosíthatnak az ingatlanbefektetőknek, mert a várható értéknövekedés mellett a visszabérlés is javítja a befektetés hozamát. Az épületeket ugyanis luxusüdülő-parkként hasznosítanák, amelyben valószínűleg egy ismert nemzetközi szállodalánc lesz a partner, s az ígért golf világversenyek széles és színvonalas közönséget vonzanak majd.

Az efféle nagyberuházások azonban a környékbeli többi ingatlan iránt is felkeltik a külföldiek érdeklődését - állítja a keszthelyi Otthon Centrum vezetője. Ennek első jele, hogy a 15-30 millió forint között kínált újszerű, önálló családi házak iránt máris számos ír és angol befektető érdeklődik, főként spekulációs céllal. A reménybeli vevők szerint három év alatt ezek az ingatlanok, vagy épp Keszthely elegáns belvárosi lakásai is jóval értékesebbek lehetnek, nem csak a golfpályához épülő elegáns villapark lakásai, rezidenciái. Mindezt persze az eladók - akik között sok német, jórészt idős befektető is van -, másképp gondolják. Közülük ma sokan jó állapotú, sok esetben felújított nyaralóiktól is megválnak alacsony áron, miközben honfitársaikra vevőként is számítanak azok, akik bíznak a fellendülésben. A londoni Ryanair-járat sikere esetén bizonyosra vehető a Frankfurt-Hahn-Sármellék légihíd kiépülése is, s ennek hatására Németországból is új vevők landolhatnak a magyar tenger partján. Az ingatlanszakemberek azonban szinte kizártnak tartanak egy, a 6-7 évvel ezelőttire emlékeztető, újabb látványos ingatlanár-ugrást.
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Velencei tó: magyar terep

Sok tekintetben a balatonihoz hasonló „nehéz piac” a Velencei-tó környéke is. A közép-kategóriában, a 20-40 milliós ingatlanoknál nagyon nagy a kínálat és szerény a kereslet, akár csak a magyar tengeren. Nagy különbség viszont, hogy a Velencei-tó körül a külföldi vásárlók zömét lényegében a hazatelepülő magyarok adják - derül ki a székesfehérvári Élvit ingatlaniroda referensének szavaiból.

Fejérné Csete Katalin szerint - hasonlóan a balatoni piachoz - a legtöbben 10-15 millió forint körüli kis házat, vagy olcsóbb, akár már 2-3 millió forinttól kapható üres telket keresnek. A Velencén épülő új termálfürdő azonban (a siófoki mega-fejlesztéshez hasonlóan) javítja a környező ingatlanok értékesítésének esélyét. Bár külföldi vásárló kevés van, a tavat a fővárosból kiköltöző honfitársaink rohama utolérte, hiszen például egy budaörsi munkahelyre sokkal gyorsabb beérni a tó keleti partjáról, mint mondjuk Pest déli csücskéből. Jellemző az is, hogy a nyugdíjasok, vagy a korhatárhoz közelítők az év melegebb felét a tó közelében töltik.
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Lakáspiac: az első vevő az úr

Sokszor hangoztatott vélemény immár évek óta, hogy az új lakások piacán az éleződő versenyhelyzet miatt a vevő az úr. A legelőnyösebb helyzetben azok vannak, akik egy induló beruházás kezdeti szakaszában vásárolnak lakást, ők akár 3 százalékkal is olcsóbban vásárolhatnak – véli lapunkhoz eljuttatott elemzésében az Otthon Centrum.

A nagyobb lakóprojektek értékesítése általában előértékesítési periódussal indul. Ennek megkezdéséhez nem feltétel az építési engedély megléte. A projekt ekkor még nem rendelkezik végleges marketinganyagokkal, a lakások pedig végleges alaprajzzal, s az átadási dátum is legfeljebb hónapos intervallummal van megadva.

Mivel azonban a beruházás banki finanszírozása megszerzésének alapja a hitelintézetek részéről elvárt 20-25 százalékos értékesítettség, a fejlesztők ebben a szakaszban sokféle vevőcsalogató módszerrel élnek – írja összeállításában az Otthon Centrum. A háromszázalékos árelőny mellett ilyen módszer például a sokszor kedvező, alacsony kezdőrészletű fizetési ütemezés vagy egyéb extrafelszereltség nyújtása.

Ezekkel az esetleges bizonytalanságokból eredő kockázatot kompenzálják az előértékesítési periódus szakaszában. Az Otthon Centrum tapasztalatai szerint ez az időszak rövidülő tendenciát mutatva jellemzően 1-3 hónapig tart. A banki finanszírozás megszerzésétől és a jogerős építési engedély meglététől, az alapító okirat elkészítésével azonban már lényegesen csökken a vevők bizonytalansági kockázata, és az előszerződések helyett már végleges szerződések köthetők.
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem lesz lakásvásárlási stop

Stagnáló, enyhén visszaeső keresletre és szinten maradó lakásárakra számítanak a fejlesztők, akik szerint a Gyurcsány-csomag nem okoz majd hirtelen törést.

Az emelt adóterheknek, új adónemeknek, emelkedő energiaáraknak és az állami elbocsátásoknak valószínűleg a lakáspiacon is lesz némi visszafogó, átcsoportosító hatásuk, de várhatóan nem okoznak hirtelen törést a keresleti oldalon – nyilatkozta lapunknak Hajnal István, a Biggeorge’s-NV Ingatlanfejlesztő Rt. vezérigazgatója.

A fejlesztőknek ugyanakkor egyre nehezebb a dolguk: ma már nehezebben és lassabban lehet eladni a tipikus tömegigényeket kielégítő, külsőbb városrészekben található tucatlakásokat. Céltudatos termékfejlesztésre van szükség – véli a szakember, aki szerint ma már szinte csak a jól megközelíthető, leginkább kötött pályás járművel elérhető, jó tervezésű, magas minőségű, vagy valamilyen más szempontból egyedi, illetve zöldövezeti lakásokra van biztos kereslet.

Az év első fele egyébként stagnáló keresletet hozott a hazai lakáspiacon, és a Gyurcsány-csomag már ismertetett intézkedései miatt a második hat hónapban sem várható fellendülés. Sőt, egyes becslések szerint a fejlesztők jelentősebb árcsökkentéssel kell hogy reagáljanak a hirtelen visszaeső keresletre. A 20-30 százalékos lakásárcsökkenések prognózisa alaptalan – véli Hajnal István –, miután mostanában már egy-egy projekt teljes nyereségtartalma 10-15 százaléknál nem több. Ráadásul a fejlesztők költségei sem csökkennek, a jó fejlesztésű telkek és az építőanyagok például folyamatosan drágulnak. A szakember szerint legfeljebb egy-egy régóta eladatlan új lakás esetében fordulhat elő az, hogy nagyobb árkedvezménnyel csalogatják a vevőket a beruházók, de ez nem általános a piacon.

Továbbra is élénk kereslet van viszont a luxuslakásokra mind a belföldi, mind pedig a külföldi vásárlók körében. Pest belvárosában és a Duna-parton ez az árak alakulásában is meglátszik: lassan közelítünk az uniós átlagokhoz, és elérjük például a 4000 eurós berlini belvárosi szintet.
 
Oldal tetejére