Ingatlan Magyarországon

Forgoszel témája a 'Pénzpiac' fórumban , 2006 Január 27.

  1. joalmos

    joalmos Kitiltott (BANned)

    Forgoszél te nem vagy tisztába a magyar lakás helyzettel! Akinek kellene a kölcsön lakásra az nem kap mert nincsen neki egy tehermentes ingatlan fedezetnek. Nem tugya felmutatni a vételár 4o%-át, és nem rendelkezik 25oooo-ezer netto keresettel. máskép: kölcsönt az kap nálunk aki bebizonyitja, hogy nincsrá szüksége. Én már ezeket a dolgokat tapasztaltam!!!!!!!
     
  2. andika

    andika Állandó Tag

    Nettó 160.000Ft összjövedelemmel, 30% alappal amit a kedvezmények tettek ki és egy vállalati kamatmentes kölcsön két éve lakunk a 47 m3-es 1 és 1/2 szobás új lakásunkban.
    Nem szabad feladni!
     
  3. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    HAt nekem kulon tapasztalatom van az ingatlan ugyben MO-on.
    Mi 2 szoba komfortos nyaralo de lakhato hazikot nem tudunk eladni mar 2 eve.
    Bp-tol 20 percre, szep telekkel bekeritve.
    7.5-8.5 millioert. Pedig minden megoldast megprobaltunk atminositessel lehet hitelre is ugy se sikerult.
    3% adnank aki eladja de meg arra se talaltam embert. Az ingatlan iroda meg csak igerget......
    :(
     
  4. dokipari

    dokipari Új tag

    Érdekelne helyileg holvan ez a háziko? :00:
     
  5. Spanky

    Spanky Állandó Tag

    Vid fel 7%-ra, biztos egybol kerul ra vevo. ;)
     
  6. allegro

    allegro Állandó Tag

    Az ingatlanpiac teljesen leült Mo-n. Sok az eladó ingatlan, kereslet meg nincs. A viszonylag olcsó Bp-i kislakások, meg a luxus, 300-500 milliós lakóépületek mennek, a nyaralókat meg egyébként is nehéz eladni. A középosztálynak nincs pénze. A drága benzin ár mellett mindenki meggondolja, hogy akár 50 km-t is autózzon nyaralójához. Hiába a magasabb közvetítő díj, ha egyszer nincs kereslet. Egyébként meg elszálltak az árak, a belvárosban az irodák m2 árai a New Yorki-val vetekszik. Szóval minden szélsőséges.
     
  7. mongol

    mongol Új tag

    ......

    Néhány hónapig angol ingatlanbefektetőnek dolgoztam, mivel tényleg leült a piac, apróért vettük (vette) az ingatlanokat.
    A külföldi vásárlók becsületére legyen mondva, ideköltöztek, gazdálkodnak, beilleszkedtek, nem ingatlanmanipulációkat folytattak, amire az itt élők nagyon allergiások.
    Nem tudom. Személy szerint híve vagyok a multikultnak.
     
  8. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Igazan jo hallani, hogy pozitivan iteled meg az ujabb letelepulteket a multikat.
    Mindig hittem benne hogy az uj a mas az mindig pozitiv elore menetelet jelent. Mindenesetre kiprobalni ki kell, ha nem felel meg akkor lehet alakitani rajta. Soha nem ertettem azokat meg akik eleve mar csak elutasitanak mindent.
     
  9. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Beállt az ingatlanpiac

    Folytatódtak az elmúlt időszak trendjei az ingatlanpiacon: az eladatlan új lakások száma alig szűkül, az ár sok esetben alku tárgya, élénkülés csak a felújítási piacon várható – derül ki az Ecostat második negyedéves Ingatlanbarométeréből.

    Az Ecostat Gadaságelemző és Informatikai Intézet negyedéves ingatlanpiaci tanulmánya szerint nem történt nagy meglepetés az utóbbi hónapokban. Az országgyűlési választások, a Gyurcsány-csomag néven emlegetett megszorító intézkedések és a kormány Új egyensúly programja a piaci szereplők tapasztalatai és várakozásai alapján viszonylag érintetlenül hagyja az ingatlanpiacot – fogalmazott Belyó Pál, az intézet igazgatója keddi sajtótájékoztatóján.

    Leginkább az energiaárak emelkedése befolyásolhatja a forgalom összetételét, és egyes ingatlantípusoknál emelkedhetnek a fenntartási költségek. Az áfakulcs emelkedése, és a jövedelmi viszonyokban bekövetkező változások negatívan befolyásolhatják az ingatlanok létesítését. Ezek a tényezők ronthatják a magas közös költségű lakótelepi lakások eladhatóságát, ezzel a lakótelepi lakásokból továbbköltözők terveit, így lassítják a lakásmobilitást.

    Az ingatlanpiac egészére ugyanakkor ennél nagyobb hatása lesz a bővülő uniós forrásoknak – tette hozzá a szakember –, amelyek, főként 2007-2008-tól az infrastrukturális beruházásokat, illetve a lakás- és egyéb ingatlanfelújításokat pörgethetik fel. Ez utóbbi szegmensre a panelfelújítási program is élénkítő hatással lehet.

    Trendek 2006-ban

    Új lakások piaca
    • jelentős a kínálat, hosszabbodik az értékesítés ideje
    • csökken a lakóparki kereslet
    • az ár egyre inkább alku tárgya
    • kedvezmények a nehezen eladható lakásokra
    • növekszik az egyedi, és luxusingatlanok kereslete
    • több, korábban indult komplex lakóparki fejlesztés üteme lassul


    Használt lakások piaca
    • a jó adottságú lakások kereslete stagnál
    • árnövekedés néhány jó fekvésű területen
    • a korszerűtlen és magas rezsijű lakások kereslete csökken
    • kislakások eladása tovább tart


    Irodapiac
    • élénk kereslet, főleg Budapesten
    • javuló kihasználtság (11-13 százalékos üresedési ráta)
    • igény a jó megközelíthetőségre, parkolásra
    • fejlesztések magas ütemben


    Lakásbérleti piac
    • növekszik a befektetési céllal létesített és kiadott lakások száma
    • a bérlakások kínálata bővül, növekszik a kiadási idő
    • a bérleti díj stagnál, néhol csökken


    Telekpiac
    • beruházási telkek kereslete nő
    • túlkínálat az üdülőtelkeknél
    • építési telkek eladási ideje nő;
    • lassabb árnövekedés (korábban 10 százalék)


    Stagnáló építkezések

    Az Ingatlanbarométer indexe 2006 második negyedévében 46,9 százalék lett (0,4 százalékkal magasabb az előző negyedévi értéknél), ami azt mutatja, hogy a piac bővülésében és szűkülésében bízók aránya nagyjából kiegyenlített. Az ingatlanpiaci jellemzők, elsősorban a kínálati viszonyok az első negyedévihez képest érdemben nem változtak: a bővülés elérte jelen időszaki felső határát, így a következő években már csak néhány területen várható kismértékű élénkülés.

    2006 első felében az ingatlanforgalom és a fejlesztések magas szinten stabilizálódtak, a teljesítmények a korábbi szinttől kissé elmaradtak. E tendenciák az év második felében várhatóan folytatódnak. Az eladásra, bérlésre váró épületek, kereskedelmi centrumok, irodaházak, szállodák létesítése az előző évihez közelálló szinten lesz.

    A piaci szereplők előrejelzései a kereslet szempontjából alig változnak, s az igények továbbra is széles sávban szóródnak. Az első negyedévben érzékelhető mértékű keresletnövekedést csak a vállalati szféra jelzett, júniusi előrejelzésük az elmúlt negyedévinél valamivel optimistább. A lakásépítési adatokból viszont az látszik, hogy ebben az évben kismértékben elmarad az építések száma az előző évitől, kedvező esetben is legfeljebb stagnál. A visszaesés azért nem lesz drámai az Ecostat prognózisa szerint: az éves teljes volumen 2006-ban is megközelítheti az előző évi mintegy 40 ezres lakásszámot.

    Az újonnan épített lakások átlagos területe ez év első negyedévében 2 négyzetméterrel haladta meg az elmúlt évi 87 négyzetméteres lakásnagyságot, ez azonban nem jelent lényegi változást a lakások összetételében. Továbbra is rengeteg kis lakás épül, miközben a piac igényli a nagy alapterületű, kiváló minőségű, egyedi kivitelezésű, luxusingatlanokat is.

    A jövedelmek egyre szélesebb sávban polarizálódnak, ennek megfelelően az ingatlanpiaci igények is széles skálán mozognak, és a mennyiségi lakásépítés mellet növekszik a minőségi lakások száma.

    Vegyes ármozgások

    A lakóház, illetve lakásingatlan árak a téli hónapokban csökkentek, a következő időszakban differenciáltan változhatnak. Az ingatlanpiac bizonyos szegmenseiben jelentősen növekedhetnek az árak, a nagy alapterületű, jó beosztású lakások esetében az inflációt is meghaladó drágulás lehetséges. Az új építésű, de a nem különleges tulajdonsággal és fekvéssel bíró ingatlanok ára várhatóan kevésbé növekszik, illetve nem változik, s jelentős árcsökkenés sem zárható ki a korszerűtlen, magas közös költségű lakótelepi lakásoknál.

    Az üdülők és üdülőtelkek piaca évek óta stagnál, s a jövőbeni kilátások sem kedvezőek. Az üzleti célú üdülők, üdülőtelkek piaca továbbra is lanyha, újjáéledése több évet igényel, struktúrája fokozatosan átalakul, feltételezhetően a bővülő belföldi turizmus igényeihez fog alkalmazkodni. A forint gyengülése, a lakosság jövedelmének csökkenése, valamint az időjárási viszonyok idén a belföldi turizmus erősödését eredményezhetik, ez azonban nem a meglévő üdülők és üdülőtelkek piacát élénkíti még, hanem a szállodakihasználtságot javítja.
     
  10. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Közeledünk a párizsi lakásárakhoz

    Európa fővárosainak lakásárai igen széles skálán mozognak: Dublin és London a legdrágább, Szófia pedig a legolcsóbb, mégis 15 évig kell spórolni egy garzonlakásért is – derül ki az Otthon Centrum legfrissebb elemzéséből.

    A használtlakás-árakat összevető elemzés Európa hét országának fővárosát vizsgálja. London, Párizs, Dublin és Bécs mellett néhány kelet-közép-európai város is a listára került: Prága, Budapest és Szófia lakásárai is nagy szóródást mutatnak. Európa keleti és nyugati féltekéje az árakon és a minőségen túl a tulajdonviszonyokban is különbözik: Nyugat-Európában ugyanis inkább bérelni, mint venni szeretnek az emberek.

    Budapest: 200 ezertől kétmillióig

    Budapest központi belvárosában (leszűkítve az 5. és az 1. kerületre) általában 300 és 800 ezer forint között szóródnak a négyzetméterárak. A dunai panorámás, jó állapotú nagypolgári lakások esetében ez kicsivel 1 millió forint fölé is kúszhat, ám ez szűk kínálatot jelent. Ezen a központi részen egy garzonlakás 7-8 évnyi „totális" spórolással vásárolható meg (165 ezer forintos havi bruttó átlagbér mellett), míg egy nagyméretű, frekventált helyen lévő luxuslakásért több mint 100 évnyi bérünket kellene félretenni.

    A tágabb belvárosban bőséges a kínálat a 250–350 ezer forint közötti kategóriában. A panelárak városszerte 170–230 ezer forintos négyzetméterár között mozognak, ám az elitlakótelepeken a 300 ezres határt is elérhetik. A városszerte legolcsóbb – de lakható – körülbelül 6 millió forint körüli áron kínált panel- és téglalakások megvásárlásához 3 évnyi spórolás szükséges.

    Kertvárosi családi házak (Csepeltől a budai hegyekig) 200–400 ezer forintos fajlagos áron kaphatók. Itt az extra luxuskategória is nagyon ritkán megy 700 ezer forint fölé. Mivel itt a méretek természetesen nagyobbak, mint a lakásoké, általában hosszabb ideig kell gyűjtögetni
    rájuk.

    Prága: drágább, mint Budapest

    Prága az utóbbi években igazi turistaközpontja lett Közép-Európának, s ez az ingatlanok áraiban is megmutatkozik, legalábbis Budapesttel összehasonlítva. A város történelmi központjában elég nagy szórással, 500 ezer és 1 millió forintos négyzetméterár között lehet lakásokat találni a gyakran több száz éves házakban. A többi belső kerületben az ár 250 és 700 ezer forint körül alakul. Itt egy átlagos lakást 11–14 évnyi spórolással vásárolhatunk meg a 170 ezer forintos – a magyarországinál hajszálnyival magasabb – bruttó átlagbérrel kalkulálva.

    A hirdetésekben megjelenő panelárak is meglepő módon 20–40 százalékkal magasabbak a budapestinél, s 250 és 300 ezer forint között ingadoznak fajlagosan.

    Szófia: panelkínálat

    Szófiában a kínált lakások legnagyobb része a XX. század második felének különböző évtizedeiben épült paneltömbökben található, amelyek a város minden részét meghatározzák. A panellakások gyakran még önkormányzati tulajdonban vannak, és évek kérdése, míg lakójuk tulajdonába kerül.

    A fajlagos árak itt is a központban a legmagasabbak, ám csak 300 és 350 ezer forint között ingadoznak négyzetméterenként. Más helyeken 180–200 ezer forint az átlagos ár. A panelárak viszont a budapestihez nagyon hasonlóak, négyzetméterenként 180 és 200 ezer forint között alakulnak.

    A lakások megfizethetősége a vizsgált városok közül itt a legkedvezőtlenebb. A 45 ezer forintos átlagbért félrerakva 15 év alatt is csak egy másfél szobás panellakást vehetünk. Egy központban lévő tágas lakásért viszont már 50–60 évet kell spórolni.

    Bécs: kilenc számjegyű árak

    A Bécsben értékesítésre kínált lakások jellemzően nagyon jó állapotban vannak. A Ringen – a belvárost körülvevő útgyűrűn – belüli kerületek kínálata jellemzően presztízsingatlanokat tartalmaz. Itt a régi, de legtöbbször jól karbantartott nagypolgári épületekben általában hatalmas méretű (főleg 100 és 200 négyzetméter közötti) lakásokat árulnak.

    Ezen a területen az átlagos négyzetméterárak 1 millió forint fölött vannak, és gyakran meghaladják a 2 milliós határt is. A lakások ára legtöbbször csak kilenc számjeggyel írható le. Egy igen kicsi, 40 négyzetméteres tipikus első lakást ugyanakkor már hatévi nemzeti átlagkeresetből (havi 630 ezer forint) meg lehet vásárolni.

    A tágabb belvárosban már jóval alacsonyabb, 6-700 ezer forintos négyzetméterárak jellemzőek. A kertvárosban megint kicsit felszöknek a fajlagos árak – ismét 1 millió forintos négyzetméterár az átlag. A ritka, 1960-70-es évjáratú, telepszerű beépítésű házakban – itt persze nem a nálunk elterjedt, alacsony presztízsű paneltelepekre kell gondolni – 4–500 ezer forint a jellemző négyzetméterár, s egy 90 négyzetméteres lakásért itt is csak 5–6 évnyi bruttó bért kell félrerakni.

    Dublin: kisebb lakások rekordáron

    Írországban jellemzően nem a lakás tényleges mérete számít, hanem a hálószobák száma szerint tartják nyilván az ingatlanokat, s internetes adatbázisokban is inkább eszerint lehet keresni az ingatlanok között. Méretükben a dublini lakások elég kicsik más fővárosokhoz képest. A társasházi lakások mérete ritkán haladja meg a 70 négyzetmétert, s a belvárosi részeken is elterjedt sorházi ingatlanok sem nagyobbak 120 négyzetméternél.

    Dublin különlegesen drága városnak mutatkozik az összes többi európai fővároshoz viszonyítva. Itt a legolcsóbb környéken is közel másfél millió forint felettiek a fajlagos lakóingatlan árak. A kertváros a legdrágább körzete a városnak, ahol a 3 millió forintos négyzetméterár sem egyedülálló. Ezt kivéve az árak négyzetméterenként 1,3 millió és 2 millió forint között ingadoznak.

    Mivel a fajlagos lakásárak az egekbe szöknek a zöld szigeten, összértékben az ingatlanok ára – kis méretük ellenére is – kitűnik a nyugat-európia mezőnyből. Mivel a rekord lakásárak mellé durván 500 ezer forintos havi bruttó bért rakhatunk összehasonlításként, a legolcsóbb, kis méretű lakáshoz is 14–15 évet kellene spórolni – ha hitelfelvétel nélkül akarnánk megvenni.

    London: megfizethetetlen árak a Temze partján

    Értékben a brit főváros lakásárai a dubliniakhoz hasonlítanak leginkább. Az összehasonlítást nehezíti, hogy itt még ritkábban lehet négyzetméterben megadott méretadatokra bukkanni; a paramétereket a hálószobák számában adják meg. Az írországinál jó egyharmadával magasabb átlagbérek miatt a lakások megfizethetősége összességében kedvezőbb (átlagosan 10–17 évnyi spórolással).

    Természetesen a londoni City – a város abszolút közepe – a többi európai fővároshoz hasonlóan nagyon magas árú környék, ahol többnyire hagyományos társasházi lakásokat értékesítenek. A város összes többi részében jellemzőek a gyakran összetéveszthetően hasonló sorházak és ikerházak.

    A központnál is drágábbak a lakások a Temze partján, például dél-nyugaton, ahol – egy friss brit ingatlan-statisztika szerint – 143 millió forint az átlagos lakásár, vagy az északi városrész központjában, ahol 142 millió forint ez a mutató. A város délkeleti és keleti részei a legolcsóbb környékek közé tartoznak a 80–90 milliós átlagárakkal, ám magyar viszonylatban már ezek is megfizethetetlennek tűnnek.

    Párizs: a miénkhez hasonló belvárosi árak

    Párizsnak, az örökké divatos kulturális központnak minden kerületében találunk számos öreg, nagypolgári típusú épületet. Ezek többnyire szépen karban vannak tartva és a lakások is relatíve jó állapotúak. Itt is jellemzőbb a lakások bérbeadása, mint az eladása, s így legtöbbször bérleti és kínálati árat is tartalmaznak az ingatlanértékesítők ajánlatai.

    Az egész tágan vett városközpontban jellemzőek az 1 és 2 millió forint közötti fajlagos árak. Persze a legbelső kerületekben, és a – budapesti V–VI. kerületek belső részeihez hasonlító – 16. és 17. kerületben nem ritka a 2 millió forint feletti négyzetméterár sem. Itt egy kis garzont hét, egy 220 négyzetméteres nagypolgári lakást viszont már csak 55 évnyi átlagbérből (havi 600 ezer forint) lehet megvásárolni. A lakások mérete a Budapesten is jellemző nagy szóródást mutatja.
     
  11. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Balatoni ingatlanok: mindkét part eladó

    Továbbra is rengeteg az eladó nyaraló a Balatonnál, igazi vevők helyett azonban inkább csak nézők vannak. Egy-két településen viszont egy őszi boom előszelét érzékelik.

    Napi egy eladandó ház – illusztrálja a balatonparti túlkínálatot Torma István. A füredi Immobalaton Kft. ingatlanközvetítő iroda vezetője szerint havonta harminc potenciális új üzletet ezen a piacon képtelenség lebonyolítani. Érdeklődők vannak, sokan néznek házakat, de szinte mindenki féláron akar hozzájuk jutni.

    A kereslet és kínálat nehezen találkozik: „Van, aki 10 millióért keres 25 milliós házat, de nemrégen Kanadából jelentkezett egy érdeklődő, aki a 72 milliós hirdetésre 32 millió forintos ajánlattal próbálkozott volna” – meséli Torma István. „Tíz-húsz százalékot lehet alkudni az árból, de ennél többet aligha engednek az eladók, márha egyáltalán nyitottak az alkudozásra – teszi hozzá.”

    Generációváltás

    A helyzet tehát nem sokat változott tavaly óta. A 15-20 évvel ezelőtti, Kádár-korszakban épült szocreál nyaralók tulajdonosai egyre nagyobb számban próbálják pénzzé tenni tulajdonukat. Ezt a szakemberek egyfajta generációváltással magyarázzák: a mai fiatalok körében korántsem olyan felkapott a tó környéke, mint korábban volt. A régen tömegesen idejáró német turisták is jórészt elpártoltak, és mindeközben lerobbantak az ingatlanok, de drágultak a nyaralótartással kapcsolatos költségek. Drága az autópálya, még drágább a benzin, sokat kell költeni a felújításra, és a bérbeadást vagy egyéb hasznosítást is különböző adók terhelik.

    A kínálati piacon az eladóknak nemcsak hogy alább kell adniuk a remélt vételárból, de hosszas kivárással is szembe kell nézniük. Ma már általában 1-2 éves értékesítési idővel kell számolni, de van aki nyolc éve akasztotta ki az „eladó” táblát.

    Ennél gyorsabban csak a kivételesen jó adottságú házakat vagy telkeket kapkodják el. Ilyenre is akad példa: egy összközműves, építési engedéllyel rendelkező vízparti telek nemrégiben két nap alatt ment el Balatonalmádiban, de jó eséllyel mérettetnek meg a kivételes panorámájú üdülők vagy telkek is.

    Túlkínálat apartmanokból is

    A lanyha kereslet ismeretében érdekes látni a gomba módra szaporodó lakóparkokat, apartmanházakat a tó mindkét partján. A beruházók ez esetben a luxusfogyasztókat célozzák meg igényes kivitelezésű lakásokkal, külső és belső medencével, szaunával, helyenként portaszolgálattal, fitneszteremmel. Csak Füreden öt ilyen épült az elmúlt 1-2 évben, összesen 250 új lakást kínálva, de több száz lakás készült el, illetve készül most is Siófokon, Keszthelyen, Földváron és más nagyobb városokban. A szkeptikusok úgy vélik, ezeket már nem tudja felszívni az egyébként is csekély kereslet, és félő, hogy lesz olyan beruházó, amelyik bedől a finanszírozási terhek súlya alatt.

    Az efféle apartmanok egyébként – bár itt is van némi árlemorzsolódás – nem olcsók, 300 ezer forintos négyzetméterárukkal már-már fővárosi szinten vannak. Van ahol egy 60 négyzetméteres apartmant 30 millió forintért (500 ezer forintos négyzetméterárban) kínálnak, ezért az árért azonban már egy 100 négyzetméternél is bőven nagyobb családi házat is megvehetünk. Ráadásul az új beruházások esetében a lakásokhoz – irreálisan sok pluszpénzért – kínált garázsokról és a magas járulékos költségekről sem szabad megfeledkezni. (A medencék üzemeltetése és minden egyéb „extra" révén a közös költség havi 20-40 ezer forint körül alakulhat.) Másrészről viszont akár állandó lakásnak is beillenek, és hosszú távon jó befektetésnek is bizonyulhatnak – feltéve, hogy bekövetkezik egy szemléletváltás, amely révén a magyar tengert ismét tömegek találják majd vonzónak.

    Őszi boom?

    Nem mindenhol van pangás, állítja viszont a dél-balatoni ingatlanpiacot ismerő Szabó Tibor. A balatonlellei Korrekt Ingatlanközvetítő Iroda vezetője például rég nem látott nyüzsgést tapasztal a vevők részéről is. Döntően magyarok, kisgyermekes családok, vagy éppen nyugdíjasok keresnek maguknak nyaralót, és az érdeklődés a forró nyári napokban sem szűnik. „Márpedig ez azt vetíti előre, hogy ősszel igazi boom lehet” – mondja a szakember, aki szerint az elmúlt időszak forintgyengülése és a kamatadó szeptemberi életbe lépése is az ingatlanok felé tereli az érdeklődőket.

    20 milliós lélektani határ

    Szabó Tibor tapasztalatai szerit tehát kezd élénkülni a vásárlói, befektetői kedv, ám igaz, hogy a legtöbben az olcsóbb – 10 millió forint alatti –, de azért vízközeli ingatlanokat keresik. A vevők többsége legfeljebb 20 millió forintot hajlandó fizetni, ez olyan lélektani határ, amit nem szívesen lép át az átlagos magyar vásárló.


    <TABLE borderColor=#ffffff cellSpacing=0 cellPadding=0 align=center bgColor=#ffffff border=3><TBODY><TR><TD>[​IMG]</TD></TR><TR><TD>[​IMG]</TD></TR><TR><TD class=kepala align=middle></TD></TR></TBODY></TABLE>

    Több balatoni ingatlan-adatbázist átböngészve arra jutottunk, hogy ennyi pénzért azért már lehet válogatni mindkét oldalon (igaz, az északi part továbbra is mintha 5-10 százalékkal drágább lenne): vehetünk egy teljesen új építésű kisebb vagy egy 70–80-as évekbeli 100 négyzetméteres társasházi lakást, és még szélesebb palettából válogathatunk a családi házak között. Ebben a kategóriában ugyanúgy kínálnak új építésű, kisebb nyaralókat, mint ahogy 180 négyzetméteres villákat is, jó esetben felújított állapotban. Eggyel feljebb ugorva az árlistán 20-30 millió forintért pedig már egy többgenerációs, 200–300 négyzetméteres új építésű házat is lehet találni.


    <TABLE borderColor=#ffffff cellSpacing=0 cellPadding=0 align=center bgColor=#ffffff border=3><TBODY><TR><TD>[​IMG]</TD></TR><TR><TD>[​IMG]</TD></TR><TR><TD class=kepala align=middle></TD></TR></TBODY></TABLE>

    A legtöbben kisebb családi házat keresnek, lehetőség szerint újat és olyat, amelyik nem kerül többe 15-16 millió forintnál – mondja Szabó Tibor. Aki nem befektetési vagy hasznosítási céllal, hanem pusztán saját élvezetére vásárolna nyaralót, az a mostani kereslet-kínálati viszonyok közepette különösen jó helyzetben van. Az eladóknak viszont tudomásul kell venniük, hogy a nagyobb méretet nem lehet arányosan érvényesíteni az árakban, és a kisebbek már csak a fokozottabb érdeklődés miatt is viszonylagosan többe kerülnek.

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" bgColor=#ffffff border=0><TBODY><TR><TD class=cikk_link colSpan=2><TABLE borderColor=#ffffff cellSpacing=0 cellPadding=0 align=center bgColor=#ffffff border=3><TBODY><TR><TD>[​IMG]</TD></TR><TR><TD>[​IMG]</TD></TR><TR><TD class=kepala align=middle></TD></TR></TBODY></TABLE>[​IMG]

    <!-- forum --><!-- forum end --><TD width=2>[​IMG]</TD></TR></TBODY></TABLE>
     
  12. sztzs

    sztzs Állandó Tag

    Érdekelne

    Debrecen-Hajdúszoboszló-vagy Nádudvar használt ingatlanvásárlás, önerő nélkül...
     
  13. FiFike

    FiFike Állandó Tag

    SZtzs mi az :"önerő nélkül"
     
  14. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    down payment

    van itt is ilyen rent to own.
     
  15. sztzs

    sztzs Állandó Tag

    úgy látom, már megmagyarázták. Tehát a teljes vételár hitelre. Egy albérlet a fiamnak 30E Ft/hó+rezsi, nos, én némi önerővel vettem lakást és törlesztek 13E/hó...de erre nincs jelzálog, mert még nincs kifizetve, a fiam jobban járna, ha a hitelt fizetné ennyivel, mint albérletet.
     
  16. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Sokan lakást vesznek az egyetemi évekre

    Az iskolai év kezdete mindig nagyot lendít az ingatlanpiacon, különösen az albérletek piacán, de lakást is egyre többen vásárolnak gyermeküknek az egyetemi évekre. Budapesten 80-100 ezer forint, a vidéki egyetemi városokban pedig 45-70 ezer forint között mozog az albérletek átlagára.

    Az Engel Group úgy véli, sokaknak egyre inkább megéri lakást vásárolni gyermeküknek, minthogy havonta fizessék a sokszor borsos albérleti díjakat. Lakatos György, az Otthon Centrum ingatlan-tanácsadója tapasztalataira alapozva lapunknak elmondta, hogy lakásvásárlási szándékkal főleg vidékiek keresik meg, melynek okát az egyre könnyebb hitelhez jutásban látja.

    Ilyenkor leginkább az egyetemek környéki kisebb – egy-másfél szobás – paneleket keresik körülbelül 10 millió forintos határig – mondta el a FigyelőNet kérdésére Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzője. Sokszor az eladhatatlannak vélt lakások is gazdára találnak – jegyezte meg Valkó.

    Növekvő kereslet az új építésű lakások iránt

    Az Otthon Centrum szakértője a lakásbérlés terén tapasztalt trendekkel kapcsolatban elmondta, hogy egyre többen keresnek berendezett, jól felszerelt, internetes kapcsolattal rendelkező lakásokat. Az új lakások iránti kereslet megnőtt az utóbbi években. Ilyen albérleteket elsősorban külföldiek keresnek, de a magyar diákok között is egyre nagyobb az érdeklődés – mondta Valkó.

    A magyar diákokra jellemző, hogy fejenként 20 ezer forint plusz rezsiért keresnek albérletet, és leginkább az egyetemek környékén. A 30–40 négyzetméteres lakásokat 50 ezer forint plusz rezsiért, a 40–50 négyzetméteres lakásokat pedig általában 60-65 ezer forintért kínálják – mondta Lakatos. Egy 50 négyzetméteres lakást az iskolák közelében azonban akár 100 ezer forintért is ki lehet adni – jegyezte meg Valkó.

    A diákok körében a fővárosban nagyon kedveltek a XI. kerületben a Műegyetem környéki kis utcák, de az is megfigyelhető, hogy a kedvezőbb árak reményében sokan keresnek lakást a IX. kerület Duna közeli részén, amely még mindig közel vannak az iskolához, és akár 15-20 százalékkal is olcsóbb lehet – osztotta meg a tapasztalatait Lakatos.

    Eltűnik a kaució

    További jellegzetességként említette meg Valkó, hogy a három hónapos kaució kiveszőben van: mostanában leginkább egy hónapra kérnek előleget, de egyre gyakrabban előfordul, hogy a főbérlők nem kérnek semmit előre.

    Külföldi diákok

    A fővárosi piacon külön kategóriát jelentenek a külföldi diákok, akik Budapesten korábban szinte kizárólag az V., VI. és VII. kerületben kerestek maguknak lakást. Manapság azonban már az egyetemi városrésztől távolabb eső, például a III. kerületi lakóparkokat is szívesen válaszják, aminek oka a környékbeli főiskolákra járó diákok számának növekedése – áll az Engel Group közleményében.

    A III. kerületi Sun Palace-ban van arra is példa, hogy egy-egy lakást teljes bútorzattal és konyhafelszereléssel szeretnének bérelni a külföldi fiatalok. Az ilyen típusú lakóparkokban leginkább a 100-150 ezer forintos árkategóriában kínált kiadó lakások után nagy az érdeklődés. Ezt a trendet Valkó Dávid is megerősítette a FigyelőNetnek.

    Lakatos ugyanakkor megjegyezte: a külföldi albérletkeresőkkel sokszor nehéz dolguk van az ingatlanközvetítőknek a felmerülő nyelvi problémák miatt. Ebben a szakmában ugyanis nem általános a nyelvtudás – tette hozzá.

    Vidéken olcsóbb

    Vidéken is főleg az egyetemi városokban élénk az albérleti piac, de az árak jóval alacsonyabbak, mint a fővárosban. Pécsett vagy Győrben a kertvárosi és lakótelepi részeken egy másfél-két szobás bútorozott lakást 30-45 ezer forintért kínálnak, de a városközponthoz és az egyetemhez közeli ingatlanokért akár 50-75 ezer forintot is elkérnek.

    Főként az elsőéveseknél jellemző, hogy a szülők befektetési céllal az albérlet helyett inkább lakást vásárolnak, amelyet a gyermekük tanulmányainak befejeztével értékesítenek. A győri Városrét-projekt beruházója szerint a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem hallgatói között is egyre többen vannak azok a diákok, akik nem kollégiumban, albérletben, hanem saját lakásban laknak egyetemi éveik alatt. Így várható, hogy e szegmensben is némileg élénkül majd az ingatlanpiac.
     
  17. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Akár huszonöt százalékkal olcsóbb a panel

    A magyar lakásállomány 18,5 százalékát kitevő panellakások ára az elmúlt másfél évtized alatt csökkent, a régebben épült téglalakásokhoz képest 15-25 százalékkal olcsóbbak. Értéknövelő hatása van azonban a Panel Plusz programnak, emellett igen keresettek a lakótelepen gyakori lakásméretek – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.

    Magyarországon a 4,2 milliós lakásállomány 18,5 százaléka iparosított technológiával épült. Az 1961 és 1992 között felépült 508 ezer panellakás mellett további 270 ezer épült blokk, öntött-, alagútzsalus, vasbetonvázas épületekben, ezek alkotják összességében az úgynevezett szocialista típusú lakótelepeket.

    Budapest 191 ezer panellakása az országos állomány 22,6 százalékát adja, és a lakosság is hasonló arányban érintett, amivel fővárosunk a környező országokkal összehasonlítva a középmezőnyben található. Az országban mintegy 600 lakótelep épült, ebből 9 tartalmaz 10 ezernél több lakást. Hét óriástelep Budapesten, egy-egy pedig Miskolcon és Pécsett található.

    Panel: az alsó harmad

    A panellakások reálértéke az elmúlt másfél évtized egészére vetítve – elsősorban a kereslet csökkenése miatt – csökkent. A lakótelepi paneles technológiával épített lakások a lakáspiac presztízs szerinti alsó harmadába tartoznak, a piac fejlődése a szegmensen belül azonban differenciálódáshoz vezetett. A panellakások piacán lényeges árbefolyásoló szerep jut a lakások építési idejének, méretének, fekvésének, emellett fontos tényező a lakótelepek társadalmi miliője, valamint az ebben gyökerező imázs. Piaci tekintetben a legkilátástalanabb helyzetben a hetvenes évek során épült házgyári lakótelepek vannak.

    A kedvezőtlen fekvés, az igénytelen lakókörnyezet, az embertelen lépték, a látványos társadalmi szegregáció együttesen rendkívül alacsonyan tartja a keresletet az itt található lakások iránt.

    A panel- és téglalakásárak az ezredfordulóig nagyjából azonosak voltak: jó minőségű, új társasházi lakáskínálat híján a két termék egymás reális versenytársa volt. Amikor azonban 2000-től hihetetlenül megnőtt a kínálat, az új lakások növekvő aránya és a javuló lakásminőség miatt gyorsan elszakadt egymástól a panel és a hagyományos építés átlagára. Ráadásul a 2000-ben bevezetett állami hiteltámogatási rendszer az új építésű lakások vásárlására ösztönzött.


    Magas fenntartási költségek

    Jelenleg Budapesten 15-25 százalékos különbség mutatkozik a panellakások és a régebben épült téglalakások árai között. Ez éppen elegendő ahhoz, hogy a vevők árérzékenysége érvényesüljön a választáskor, és a panelek iránt folyamatos maradjon a kereslet. Bár a lakótelepek lakásösszetétele kis változatosságot mutat, a mostanában igen keresett 1+2 fél, 2, 2+fél szobás lakástípusokból bő a választék. Ugyanígy kedvező a telepeken élők ellátása (boltok, szolgáltatások, szociális ellátás), és a tömegközlekedés is többnyire jól megoldott.

    A panelek legfőbb problémáját a magas fenntartási költségek jelentik. A jövő év végéig a napokban meghosszabbított Panel Plusz Hitelprogram az önerőhöz biztosít kedvező hitellehetőséget energiamegtakarítási korszerűsítésre, gépészeti felújításokra és a környezet rendbetételére, lakásonként maximum 1,2 millió forintos felújítási összeg esetén. Az Otthon Centrum tapasztalatai szerint a panelpiacon érezteti hatását a program: a sikerrel pályázó épületekben gyorsabban, és az eredetileg meghirdetetthez közelebbi áron lehet eladni a lakásokat.

    A panellakás-vásárlók legfőbb keresési kritériuma azonban nem a minőség, hanem az ár marad. A tízmillió forintos limit – ami Újpesttől Újbudáig, nagyjából mindenhol egyformán tartja magát – jól elhatárolja a keresett, viszonylag gyorsan eladható kis lakások kategóriáját a nagyobb, drágább rezsijű panelektől.
     
  18. tothek

    tothek Állandó Tag

    Azt hiszem Debrecenben még a panellakások sem olcsók, elég sok van belőle, de elég drága, ám mégis azok a megfizethetők.
    A társasházi lakásokat még drágábban adják, s ráadásul ott még mindig nincs kifutóban, mint az ország más részein, ahol pl. annyi új építésű lakás van, hogy az építési vállalkozók bedőlnek tőle, s a használt lakást meg eladni sem lehet, nemhogy panelt.
    Azt hiszem sztzs jó kis harc lesz, mert Bp. után Debrecenben a legmagasabbak a lakásárak, dehogy miért?
    Ilyenkor - tanévkezdés idején - talán jobban mozog az ingatlanpiac és szerencsésebbek lesztek.
     
  19. platon

    platon Állandó Tag

    A panellakások árai várhatóan tovább stagnálnak, vagy éppen csökkenő tendenciát mutatnak. Jól érzékelteti a bizonytalanság okait: növekvő fentartási költségek, a rezsi. Továbbá a Panel + bizonytalan finanszírozása. Az állami és önkormányzati pénzek elapadnak. Sok a kivitelezési probléma is, melyek lassítják a felujjításokat. Mind ezek a keresletekben megigyelhetők.
     
  20. tothek

    tothek Állandó Tag

    Ez biztos így van,de még mindig jobb a panel a semminél és nekem az a tapasztalatom, hogy néhány modernül kivitelezett lakóparki vagy társasházi lakás hiába korszerűbb és olcsóbb, sokszor olyan rossz beosztású, hogy az már szörnyű.
    Laktunk panelben, a rezsi valóban sok volt, a konyha, fürdőszoba pici, a 2 szoba kellmes, világos volt.
    Ez az ún. amerikai típusú garzon (50 m2) szintén kicsi hármunknak, viszont olcsó és jó helyen van (volt), amíg a környéken ki nem írtották a zöldet, s mindent lebetonoztak az újonnan épített társasházi lakásoknak, s most úgy látjuk egymás életét, mintha gettóban laknánk. Még szerencse, hogy közelben lakik az apám kertes házban egy jó kis udvarral.
    Sajnos a betegsége miatt nem tudunk helyet cserélni, nem bírná a szíve a 3. emeletet.
     

Megosztás