Az iraki parlament olyan módosításokat fogadott el az ország személyi állapotról szóló törvényéhez, amelyek ellenzői szerint gyakorlatilag legalizálnák a gyermekházasságot, írja a Guardian. A módosítások az iszlám bíróságoknak nagyobb hatáskört biztosítanak a családi ügyekben, ami az aktivisták szerint aláássa Irak 1959-es személyi státusztörvényét, amely egységesítette a családjogot és biztosítékokat hozott létre a nők számára.
Az iraki törvények jelenleg a legtöbb esetben 18 éves kort határoznak meg a házasságkötés alsó korhatáraként. A kedden elfogadott módosítások lehetővé tennék, hogy a papok az iszlám jog saját értelmezése szerint döntsenek, amely egyesek szerint lehetővé teszi a lányok tizenéves korban történő házasságát – vagy akár kilencéves korban is, az iszlám jog dzsaafari iskolája szerint, amelyet sok iraki síita vallási hatóság követ.
Intisar al-Mayali emberi jogi aktivista, az Iraki Női Liga tagja szerint az anyakönyvi törvénymódosítások elfogadása „katasztrofális hatással lesz a nők és lányok jogaira, mivel a lányok korai életkorban fognak férjhez menni, ami sérti a gyermeki élethez való jogukat, és megzavarja a nők válási, felügyeleti és örökösödési védelmi mechanizmusait”.
Az elsősorban konzervatív síita törvényhozók által szorgalmazott változtatásokat a törvények iszlám elvekhez való igazításának és az iraki kultúrára gyakorolt nyugati befolyás csökkentésének eszközeként védik a módosítások támogatói.
A parlament egy általános amnesztiatörvényt is elfogadott, amely a szunnita fogvatartottaknak kedvez, és amely a korrupcióban és sikkasztásban érintett személyek számára is felmentést jelent. Emellett elfogadtak egy föld-visszaszolgáltatási törvényt is, amelynek célja a kurd területi követelések kezelése.
Az ülés káoszban és eljárási szabálysértésekkel kapcsolatos vádakkal ért véget. Egy névtelenséget kérő parlamenti tisztviselő szerint az ülésen jelen lévő törvényhozók fele nem szavazott, amivel megszegték a törvényes határozatképességet. Az elmondása szerint egyes képviselők felmásztak a parlamenti emelvényre. Az tény, hogy az ülés után több törvényhozó panaszkodott a szavazási eljárásra, amelynek értelmében a három vitatott törvényről együtt szavaztak.
Haász János
Az iraki törvények jelenleg a legtöbb esetben 18 éves kort határoznak meg a házasságkötés alsó korhatáraként. A kedden elfogadott módosítások lehetővé tennék, hogy a papok az iszlám jog saját értelmezése szerint döntsenek, amely egyesek szerint lehetővé teszi a lányok tizenéves korban történő házasságát – vagy akár kilencéves korban is, az iszlám jog dzsaafari iskolája szerint, amelyet sok iraki síita vallási hatóság követ.
Intisar al-Mayali emberi jogi aktivista, az Iraki Női Liga tagja szerint az anyakönyvi törvénymódosítások elfogadása „katasztrofális hatással lesz a nők és lányok jogaira, mivel a lányok korai életkorban fognak férjhez menni, ami sérti a gyermeki élethez való jogukat, és megzavarja a nők válási, felügyeleti és örökösödési védelmi mechanizmusait”.
Az elsősorban konzervatív síita törvényhozók által szorgalmazott változtatásokat a törvények iszlám elvekhez való igazításának és az iraki kultúrára gyakorolt nyugati befolyás csökkentésének eszközeként védik a módosítások támogatói.
A parlament egy általános amnesztiatörvényt is elfogadott, amely a szunnita fogvatartottaknak kedvez, és amely a korrupcióban és sikkasztásban érintett személyek számára is felmentést jelent. Emellett elfogadtak egy föld-visszaszolgáltatási törvényt is, amelynek célja a kurd területi követelések kezelése.
Az ülés káoszban és eljárási szabálysértésekkel kapcsolatos vádakkal ért véget. Egy névtelenséget kérő parlamenti tisztviselő szerint az ülésen jelen lévő törvényhozók fele nem szavazott, amivel megszegték a törvényes határozatképességet. Az elmondása szerint egyes képviselők felmásztak a parlamenti emelvényre. Az tény, hogy az ülés után több törvényhozó panaszkodott a szavazási eljárásra, amelynek értelmében a három vitatott törvényről együtt szavaztak.
Haász János
