Elnezest de ki aza szent szellem?
" .......és az Isten Szelleme lebeg a vizek felett...."
1 Mózes 1:2.
Ő a Szent Szellem, Isten Szelleme, a Szentháromság 3. tagja az Atya és a Fiú mellett.
Mivel Isten teremtett mindent, ezért ez a 3-as tagolódás nagyon sokmindenben visszaköszön, pl. a zenében is.
Ott van dallam, szöveg és ritmus.
Hogy a Szentháromségon belül kinek mi elsődlegesen a "funkciója", a zenén keresztül könnyen be lehet mutatni.
Az Atya a dallam, aki kijelöli az irányvonalakat, megrajzolja az íveket, pauzákat - szüneteket - helyez el, ami a korszakváltásokat jelenti....kijelöli az ütemszámot, hogy mi meddig tart.
A fiú a szöveg, az Ige, ami a tartalmi mondanivalót hordozza.
A Szent Szellem pedig a ritmus, amely életet visz az egészbe és meghatározza a dolgok karakterét.
Amikor Isten beszél, szól, akkor mindig igét mond, mivel az Ige az Isten beszéde.
Amikor a Szent Szellem meghallja az Igét, megeleveníti azt, életet visz bele.
A Szent Szellem az Ige végrehajtó ereje.
Amikor Isten kimondta, hogy legyen valami, akkor az Ige azt végrehajtotta, és az lett.
Isten így teremtette a teljes látható világot.
Jézus kereszáldozatának nem "csupán" az volt a célja, hogy az emberek bűneit eltörölje, mert ha csak ez történt volna, attól nem sokminden változott volna meg, mert ettől még az ember utána is bűnt-bűnre halmozott volna.
Azért kellett elvennie a bűneinket, mert akiben nincs bűn, azt az Ige igaznak, szentnek nyílvánítja, pontosabban, ahogy maga az Ige mondja:
" ...hivatalos szent...."
Róma 1:7.
Engem nem a pápa által és nem is a földi életem elmúlása után, hanem a a megtérésem pillanatában a Mennyben jogerősen nyivánítottak szentté.
Ott ez már egy eldöntött tény, itt a földön viszont még át kell mennem a megszentelődés folyamatán, de Isten megígérte, hogy aki elkezdte bennünk a jó munkát, az be is fogja felyezni azt.
Azért kell az embernek szentté válnia Jézus Krisztusban, hogy Isten Szelleme belé költözhessen, hiszen Ő szent, ezért csak a szentekkel vállal közösséget.
Ha pedig a Szent Szellem beköltözik az ember szellemébe, akkor onnantól kezdve az embernek nyert ügye van, ugyanis már nem a testi ösztönei szerint, hanem Isten vezetése szerint cselekszik.
Az Isten szelleme nélküli embert a testi vágyai és kívánságai vezetik, és a cselekedetei és beszéde e szerint alakul, míg számomra már Isten törvényének a megtartása olyan egyszerű és természetes, mint az 1x1, mert aki bennem lakik, az nem tud bűnt elkövetni.....Ő szereti Isten törvényét, és a legtermészetesebb számára, hogy eszerint éljen.
Jézus Krisztus valami fantasztikus dolgot szerzett meg a számunkra.........általa Isten Szellem hosszú idő után újra visszaköltözhetett az emberbe.
Izraelt a pusztai vándorlás során csak kísérni tudta Isten Szelleme - éjjel tűz, nappal felhő formájában -, ma viszont már teljes közösséget is tud vállalni az emberrel.
" A test azonban nem a paráznaságnak rendeltetett, hanem az Úrnak, és az Úr a testnek."
1 Korintus 6:13.
Isten azért teremtette meg az ember, hogy benne lakozzék, vagyis magának.
A bűn miatt viszont átmeneti időre - Jézus keresztáldozatáig -, ki kellett az emberből költöznie, ami a kőből épült templom volt.
Jézus azt mondta Izrael népének, hogy latrok barlangjává tették Isten templomát.
Ő itt nem csupán arra gondolt, hogy pl. galambárusok költöztek a templomba és ott árúsították az Isten által tisztátalannak vélt dolgokat, hanem azt, hogy:
" Nem tudjátok-e, hogy ti Isten temploma vagytok és az Isten Szelleme lakozik bennetek?"
1 Korintus 3:16.
Az ember eredendően egy teplom, amelyben Isten Szelleme lakozik. De ezt a templomot - a testünket - latrok, azaz gonosz szellemek és démonok lakhelyévé tettük. A bűn miatt az ember szellemében egy helycsere történt. A bűnnel az ember testében létjogosultságot kapott gonosz szellemek távozásra késztették Isten Szellemét, és elhagyta az embert.
Jézus Krisztusban viszont újra helyreállította az eredeti rendet.
Hogy milyen az, amikor valaki Isten Szelleme által szól, azt megpróbálom Neked egy példával elmagyarázni.
Jézus is szinte minden mondandóját példázatokban adta át, aminek az az oka, hogy a mindennapi életből vett események - amelyekkel szinte mindannyian szembesültek -,segített megragadni a mondanivalójának a lényegét. Az Ő példázatai elsősorben a földműveléssel és halászattal, az akkori emberek mindennapi tevékenységével és megélhetésével volt kapcsolatos, mert ebben mindannyian benne voltak. Mivel ma Magyarországon a földművelésünk és állattenyésztésünk - elsősorban az uniónak köszönhetően - nem olyan jelentős, mint amilyen lehetne, és amilyen tökéletes adottságokat kapott ez az ország ehhez, és a halászat Trianon óta nem nagyon jellemző, ezért nem innen veszem a példáimat.
Onnan veszem, amiket ma megélünk......
Van 2 jóbarát, akik az érettségi után felvételt nyertek ugyanarra az egyetemre és kollégisták lesznek. Első nap, amikor beköltöznek a kollégiumba, elkezdenek beszélgetni az egyik leendő szobatársukkal.
Majd a 2 barát megosztja a tapasztalatát az új személyről.
Az egyik elmondja, hogy neki milyen szimpatikus így első beszélgetésre az illető, míg a másik negatívabban viszonyul hozzá. Ugyanarról az emberről más véleményen vannak.
Amikor az emberek beszélnek Isten igéjéről, a Bibliáról, Jézusról, bár uyanarról a könyvről és látszólag ugyanarról a személyről beszélnek, ugyanabból idéznek - szó szerint is -, mégis számtalan igeértelmezés lát napvilágot.....teljesen - még önmagában is, nem csak az Igéhez viszonyítva - ellentétes dolgokat állítanak Istenről, Jézusról, a kijelentéseiről.....
Miért van ez?
" Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek szelleme, amely őbenne van......"
1 Korintus 2:11.
Azt mondja Isten, hogy azért vagyunk más véleményen ugyanarról a személyről, mert szubjektív az ismeretünk. Mivel az ember lényege, a személyisége a szellemébe van beágyazva, ezért ezt kívülállóként, az értelmünkön, a róla kialakitott benyomásainkon keresztül nem tudjuk megragadni. Kialakul egy vélemény róla, de ez részben, vagy néha teljes egészében más lehet, mint aki ő valójában. Ezért van az, hogy sokszor igen nagy csalódások, vagy éppen pont az ellenkezője, kellemes meglepetések érnek egy általunk ismertnek hitt emberrel kapcsolatban.
Az Ige így folytatódik:
" Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Szelleme."
Amennyiben az embertársainkat nem vagyunk képesek teljes egészében és a valóságnak megfelelően megismerni, hogy ismerhetnénk meg Istent, amikor Ő szellem.
Istenről egyetlen egy módon lehet objektív , a valósággal megeggyező ismeretet szerezni....az Ő Szelleme által.
" Nekünk azonban az Isten kijelentettte az Ő Szelleme által, mert a Szellem mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is."
1 Korintus 2:10.
Csak az ismeri Istent, aki rendelkezik Isten Szellemével, a Szent Szellemmel, mert a teljes világmindenségben nincs más személy rajta kívül, aki ismeri Őt, egyedül csak a Szent Szellem.
Minden más ismeret hamis, és csupán feltételezés.
Ismereteket tudunk szerezni, de Isten lényegét megragadni így nem lehet.
Lehetetlenség Őt megismernünk a természetes emberi tudásunk és elménk által. Ő ugyanis csakis és kizárólag a szellemen keresztül ad kijelentést Önmagáról.
És itt most nem a Szent Szellemre, Isten Szellemére gondolok, hanem a saját emberi szellemünkre......a szellemünkön keresztül tudjuk Istent megragadni, oda kapjuk az információkat Isten Szelleme által.
Csak van egy probléma......a bűn miatt az ember szelleme a halál állapotába került, ami pedig halott, nem képes reagálni, nem képes ismeretet befogadni.
Akinek Isten igéje bolondság, és úgy gondolja, hogy az Igével csak az emberiség agyilag elcsökevényesedett rétege tud jóban lenni, annak van egy rossz hírem:
" Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten szellemének dolgait, mert bolondságok neki, meg sem értheti...."
1 Korintus 2:14.
Az érzéki ember az a lelki ember, akit nem a szelleme, hanem az akarata, az érzelmei és az értelme vezet.
Azt mondja az Ige, hogy az ilyeneknek bolondság az ige, és azért, mert hiányzik belőlük az a "képesség", hogy bekapcsolódjanak a menny körforgásába, halott a szellemük, vagyis tulajdonképpen egy csökkentett üzemmódban élnek, alapfokozaton, és ha ebben maradnak, ez az állapot nem képes a mennybe juttatni őket.
A szellemünk megelevenedésének a képességét is Jézus szerezte meg nekünk a kereszten, mert akiben nincs bűn, annak a szellem újra él, ugyanis a szellemet a bűn öli meg.
Aki igei módon megtér, annak Jézus engesztelő áldozatának köszönhetően a bűnei meg lesznek bocsájtva, az ezért járó jogos büntetést Jézus elrendezte, a szellemünk felszabadul a bűn terhe alól, és képes lesz a Szent Szellem által kijelentett dolgokat dekódolni a szellemén keresztül és az Istenről adott ismereteket befogadni.
Az Ige azt mondja, hogy azok Isten fiai, akiket Isten szelleme vezet, nem pedig azok, akik magukat annak gondolják. Akiket pedig Isten szelleme vezet, azok tudnak a Szent Szellem által imádkozni, vagyis nyelveken szólni.
Nem igaz, hogy ez csak a korai egyház tagjainak adatott meg, hiszen a szellemet nem vonta vissza Isten, ma is itt van, itt van a földön...Jézus maga helyett küldte el. Márpedig ha itt van, ugyanazoknak ma is meg kell lennie az igaz egyházban, mint az apostolok idejében!
Ma is lehet és kell is nyelveken szólni!
Én például a nyelveken szólás által tudtam megragadni azt, hogy milyen az, amikor valamit lélekből vagy szellemből teszek.
Pl. amikor olvasok,akkor az egy lelki tevékenység, mert az értelmemet és a gondolataimat használom. Amikor pedig nyelveken imádkozom, az egy szellemi tevékenység, amelyben az értelmem nem vesz részt, éppen ezért egy Krisztusban újjászületett ember képes valami olyanra, amire egy megváltatlan ember nem...egyszerre, párhuzamosan lelki és szellemi tevékenységet is tudok folytatni.
Ha olvasok egy könyvet, közben tudok szellemben imádkozni, anélkül, hogy a könyvben olvasottak megértése gátolva lenne, hiszen az értelmemre nincs szükség, amikor nyelveken szólok......ez egy fantasztikus dolog......
Ezért mondja az Ige:
"A szellemi ember azonban mindent megítél, de ő senkitől sem ítéltetik meg."
1 Korintus 2:15.
Egy szellemi embert nem lehet hamis igeértelmezésekkel megetetni és elfogadtatni azt velük, mert egyből átlátnak a hazugságon.
" Mert ki érte fel az Úrnak értelmét, hogy megoktathatná őt? Bennünk pedig Krisztus értelme van."
1 Korintus 2:16.
Az a beszéd, amely által én szólok - és a közösségem többi tagjai is -, nem a miénk, úgy kaptuk.......és ez mindenkinek a rendelkezésére áll - sőt, ennél sokkal magasabb szinten is, én most egyenlőre itt tartok -, aki hajlandó Jézus keresztáldozatát elfogadni.......
Ma a világ sokmindent bolondságnak tart, de a legnagyobb bolondság az, ha nem veszünk arról tudomást, hogy Jézus mit tett meg értünk.....hogy meghalt azért, hogy élhessünk......hogy újra közösségünk lehessen Istennel.
Jogos lesz Isten ítélete azok számára, aki ilyen nagy kegyelmet figyelmen kívül hagynak?
Igen, jogos lesz, mert mit lehetne még többet adni a bűnösökért, Istenkáromlókért és azokért, akik kigúnyolják, kinevetik, káromolják Őt annál, mint amit Ő adott....a saját fiát áldozta fel értünk, személy szerint mindegyikünkért, és ezzel valami olyat kaptunk meg, amibe ha az ember belegondol, emberi értelemmel nem is képes felfogni:
Azt, hogy egy szellemi emberben ki is él és ki által is él?
Figyelj, mert nehéz lesz elhinni:
Ugyanaz a szellem él bennünk, aki teremtette a világot.......aki égitesteket adott, aki a vizeknek határt szabott, aki hegyeket és völgyeket formált, és benépesítette azt állatokkal és növényekkel.....aki a zebrák és tigrisek szőrzetének csíkozását úgy oldotta meg, hogy mégcsak véletlenül se legyen benne 2 egyforma......aki a virágok szirmait millió variációban helyezte el és mindegyiknek külön illatot adott.....aki emberek milliárdjait úgy teremtette meg, hogy 2 egyforma ne legyen benne se külsőleg, se belsőleg, és akiknek egy külön személyazonosítót, ujjlenyomatot is adott.......
Isten úgy teremtette meg a világot, olyan védjegyekkel látta el, hogy még csak véletlenül se jusson az az eszedbe, hogy ez csak úgy a semmiből lett......minden emberi értelmet és intelligenciát meghaladó tervezés áll mögötte.
Ugyanaz a szellem él bennünk, aki fenntartja a világot.......aki megszünteti a világot.....aki Jézus Krisztust kihozta a sírból, a halálból!
Ezért ennek fényében nem beképzeltség, ha azt mondom, amit Pál apostol:
" Úgy gondolom, bátor lehetek némelyekkel szemben, akik úgy gondolkodnak felőlünk, mintha mi test szerint élnénk."
2 Korintus 10:2.