Jézus az Ember, akiben teljesen jelen volt az Isten, azt mondta magáról én vagyok az út, az igazság az élet. Ő mondta, hogy kérjetek és kaptok.
Ő vízválasztó az emberek számára: mert vagy igazat mondott, és akkor örömmel követhetjük Őt, mert valóban kérésünk után Tőle kapunk, -
vagy pedig nem, és akkor felejtsünk el mindent ami vele kapcsolatos, de a szeretettel együtt - mert akkor a harckocsiké, és a rakétáké az adu.
Az észérvek önmagukban kevesek. Kijelentést kell kapnunk Tőle, ami hitet jelent, bizonyosságot az értelem számára is.
Hogy is várhatná el Isten, hogy higyjünk benne, ha nem adna bizonyosságot? Hogy várhatnánk el a vaktól, hogy lásson?
Nem szenvedtünk eleget a káosztól, a kétségektől? És még folytassuk? Tele van hazugsággal és manipulációval a világ, lasszóval kell fogni az igaz embert, és az igaz szót.
Ezt az embereket kínzó, gonosz állapotot, azonnal fel tudja számolni bennünk az Isten. Mert Ő megszabadít. Igy is hívják, szabadító, üdvözítő.