A most következő helyeken nem ritka, hogy az emberek akár a 100 éves kort is megérik, időskorukban pedig boldogságban és egészségben töltik mindennapjaikat.
Közel egy évszázaddal ezelőtt az átlagéletkor világszerte mindössze 31 év volt. Manapság azonban nemcsak hosszabb ideig él az ember, hanem sokkal több öröme is telik az életben. Mindez egyrészt az egészségügyi fejlesztéseknek, másrészt a biztonságos életkörülményeknek köszönhető. Bizonyos helyeken a természet közelségének, valamint a táplálkozásnak hála mindez fokozottan igaz. Az úgynevezett Kék Zónában a helyiek általában akár két évtizeddel is tovább élvezik a földi létet, mint mi. A National Geographic kutatásából kiderül, hogy mindez nem is a géneknek, sokkal inkább az életmódnak köszönhető. Mindegyik közösségre igaz, hogy az emberek étrendje gazdag és tápláló, egészséges, és nem feldolgozott ételekben, állati eredetű táplálékban szegény. A jó hír az, hogy ezeket a szokásokat bárki beépítheti a mindennapjaiba!
Okinava, Japán
A National Geographic felmérése szerint ez a Dél-Japánban található sziget ad otthont a legtöbb 100 évnél idősebb embernek. Ami azonban még ennél is érdekesebb, az, hogy az okinavaiak láthatólag lassabban öregszenek, mint az átlagember a nemi hormonok magasabb szintjének köszönhetően. Egy hetvenéves férfit például a csontok és a hormonok alapján mindössze ötvennek saccoltak. A helyiek nagyrészt alacsony kalóriatartalmú növényi étrendre támaszkodnak, több szóját és tofut fogyasztanak, mint bármely más közösség a Földön. Mindez kutatások szerint nagyban hozzájárul a daganatos megbetegedések, valamint a menopauzával kapcsolatos szövődmények kockázatának csökkentéséhez is. Az okinavaiak a hara hacsi bu elvet követik, azaz csupán addig esznek, amíg 80 százalékban el nem teltek. A Wisconsin–madisoni Egyetemen készült kutatás szerint a csökkentett kalóriatartalmú étrend elősegíti a hosszabb élettartamot, csökkenti az olyan korral járó megbetegedések kialakulásának kockázatát, mint a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák.
Ikaria, Görögország
Ikariát nemes egyszerűséggel csak úgy nevezik, hogy „a sziget, ahol az emberek elfelejtenek meghalni”. Sokan úgy gondolják, hogy ezen a helyen található a fiatalság forrása, hiszen a helyieknek nem kell félniük sem a demenciától, sem az időskorra jellemző krónikus megbetegedésektől. Ikaria szigetén a 90 éves kor egyáltalán nem számít különlegesnek. A helyiek étrendje főképp gyümölcsökből, zöldségekből, babból és olívolajból áll. Lakosai akár hajnalig is fent vannak, szeretnek szórakozni és nevetni, a társasági életet rendkívül fontosnak tartják. A hegyeken is átkelnek azért, hogy fenntartsák barátaikkal, ismerőseikkel a kapcsolatot, emellett mindennap szakítanak némi időt egy kis délutáni szunyókálásra is. A délutáni alvás a kutatások szerint 35 százalékkal is képes csökkenteni a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Az okinavaiakhoz hasonlóan ők is az említett kalóriamegvonás elvét követik.
Nicoya, Costa Rica
Ez a 80 mérföld hosszú félsziget Costa Rica partjainál található. Érdekes módon lakosai nemcsak tovább élnek Costa Rica-i társaiknál, de egészségesebbek is, emellett sokkal kevésé szenvednek a stressz okozta panaszoktól. A nicoyaiak fontosnak tartják a családi kötelékeket és azt, hogy minden életszakaszban legyenek céljaink. A Psychological Science című folyóirat szerint a céltudatosság növeli az élettartamot, és jó hatással van a mentális egészségre is. Az itt élők kevesebb eséllyel szenvednek szív- és érrendszeri betegségektől, valamint a különböző szellemi és testi fogyatékosságoktól, mint a többi Costa Rica-i, minthogy odafigyelnek a kalóriafogyasztásra, és úgynevezett „kemény vizet” isznak. Nicoyán ugyanis a víz magas ásványianyag-tartalmú, kalciumban és magnéziumban gazdag.
Hunza-völgy
A Hunza-völgy az egyik legbámulatosabb hely a világon. A Pakisztán legészakibb részén található területen az emberek nem csupán sokáig élnek, de boldogságban, egészségben töltik mindennapjaikat még 80, sőt 90 évesen is. Dr. Robert McCarrison India brit megszállásának idején India táplálkozási szokásait kutatta, amikor felfedezte a hunza népet, ahol bár az orvos, a kórház ismeretlen fogalomnak számított, az emberek mégis 100 évesen is jó egészségnek örvendtek. Az alig harmincezer fős népcsoport a pakisztáni, orosz, kínai határ találkozásánál él a hegyek között, melyek átlagmagassága hat-hét és fél ezer méter. Az eddig rögzített adatok szerint Jeanne Calment volt az egyik legidősebb ember a Földön, aki 122 éves korában halt meg, de manapság akadnak 125 éves férfiak és nők is Hunza-völgyben, akik a földeken dolgoznak, és hegyet másznak, hogy megszerezzék a napi betevőt.
A sárgabarackot, amely itt a táplálkozás alapja, Hunza-aranyként emlegetik. A magját szintén megeszik, akár naponta 30-at is elfogyasztanak belőle, az olajából pedig hatékony bőrápolót készítenek. Sokak szerint valószínűleg ennek köszönhető, hogy a hunza nők még idősebb korukban is kevésbé ráncosak. A népcsoport hosszú életét állítólag az ivóvíznek is köszönheti. Vizük a hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik, és gazdag ásványi anyagokban, melyeket természetesen a hunzák fogyasztotta növények is felvesznek. Így az itt élő emberek ásványianyag-fogyasztása a napi háromszorosa annak, ami a nyugati civilizációra jellemző.
Közel egy évszázaddal ezelőtt az átlagéletkor világszerte mindössze 31 év volt. Manapság azonban nemcsak hosszabb ideig él az ember, hanem sokkal több öröme is telik az életben. Mindez egyrészt az egészségügyi fejlesztéseknek, másrészt a biztonságos életkörülményeknek köszönhető. Bizonyos helyeken a természet közelségének, valamint a táplálkozásnak hála mindez fokozottan igaz. Az úgynevezett Kék Zónában a helyiek általában akár két évtizeddel is tovább élvezik a földi létet, mint mi. A National Geographic kutatásából kiderül, hogy mindez nem is a géneknek, sokkal inkább az életmódnak köszönhető. Mindegyik közösségre igaz, hogy az emberek étrendje gazdag és tápláló, egészséges, és nem feldolgozott ételekben, állati eredetű táplálékban szegény. A jó hír az, hogy ezeket a szokásokat bárki beépítheti a mindennapjaiba!
Okinava, Japán
A National Geographic felmérése szerint ez a Dél-Japánban található sziget ad otthont a legtöbb 100 évnél idősebb embernek. Ami azonban még ennél is érdekesebb, az, hogy az okinavaiak láthatólag lassabban öregszenek, mint az átlagember a nemi hormonok magasabb szintjének köszönhetően. Egy hetvenéves férfit például a csontok és a hormonok alapján mindössze ötvennek saccoltak. A helyiek nagyrészt alacsony kalóriatartalmú növényi étrendre támaszkodnak, több szóját és tofut fogyasztanak, mint bármely más közösség a Földön. Mindez kutatások szerint nagyban hozzájárul a daganatos megbetegedések, valamint a menopauzával kapcsolatos szövődmények kockázatának csökkentéséhez is. Az okinavaiak a hara hacsi bu elvet követik, azaz csupán addig esznek, amíg 80 százalékban el nem teltek. A Wisconsin–madisoni Egyetemen készült kutatás szerint a csökkentett kalóriatartalmú étrend elősegíti a hosszabb élettartamot, csökkenti az olyan korral járó megbetegedések kialakulásának kockázatát, mint a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák.
Ikaria, Görögország
Ikariát nemes egyszerűséggel csak úgy nevezik, hogy „a sziget, ahol az emberek elfelejtenek meghalni”. Sokan úgy gondolják, hogy ezen a helyen található a fiatalság forrása, hiszen a helyieknek nem kell félniük sem a demenciától, sem az időskorra jellemző krónikus megbetegedésektől. Ikaria szigetén a 90 éves kor egyáltalán nem számít különlegesnek. A helyiek étrendje főképp gyümölcsökből, zöldségekből, babból és olívolajból áll. Lakosai akár hajnalig is fent vannak, szeretnek szórakozni és nevetni, a társasági életet rendkívül fontosnak tartják. A hegyeken is átkelnek azért, hogy fenntartsák barátaikkal, ismerőseikkel a kapcsolatot, emellett mindennap szakítanak némi időt egy kis délutáni szunyókálásra is. A délutáni alvás a kutatások szerint 35 százalékkal is képes csökkenteni a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Az okinavaiakhoz hasonlóan ők is az említett kalóriamegvonás elvét követik.
Nicoya, Costa Rica
Ez a 80 mérföld hosszú félsziget Costa Rica partjainál található. Érdekes módon lakosai nemcsak tovább élnek Costa Rica-i társaiknál, de egészségesebbek is, emellett sokkal kevésé szenvednek a stressz okozta panaszoktól. A nicoyaiak fontosnak tartják a családi kötelékeket és azt, hogy minden életszakaszban legyenek céljaink. A Psychological Science című folyóirat szerint a céltudatosság növeli az élettartamot, és jó hatással van a mentális egészségre is. Az itt élők kevesebb eséllyel szenvednek szív- és érrendszeri betegségektől, valamint a különböző szellemi és testi fogyatékosságoktól, mint a többi Costa Rica-i, minthogy odafigyelnek a kalóriafogyasztásra, és úgynevezett „kemény vizet” isznak. Nicoyán ugyanis a víz magas ásványianyag-tartalmú, kalciumban és magnéziumban gazdag.
Hunza-völgy
A Hunza-völgy az egyik legbámulatosabb hely a világon. A Pakisztán legészakibb részén található területen az emberek nem csupán sokáig élnek, de boldogságban, egészségben töltik mindennapjaikat még 80, sőt 90 évesen is. Dr. Robert McCarrison India brit megszállásának idején India táplálkozási szokásait kutatta, amikor felfedezte a hunza népet, ahol bár az orvos, a kórház ismeretlen fogalomnak számított, az emberek mégis 100 évesen is jó egészségnek örvendtek. Az alig harmincezer fős népcsoport a pakisztáni, orosz, kínai határ találkozásánál él a hegyek között, melyek átlagmagassága hat-hét és fél ezer méter. Az eddig rögzített adatok szerint Jeanne Calment volt az egyik legidősebb ember a Földön, aki 122 éves korában halt meg, de manapság akadnak 125 éves férfiak és nők is Hunza-völgyben, akik a földeken dolgoznak, és hegyet másznak, hogy megszerezzék a napi betevőt.
A sárgabarackot, amely itt a táplálkozás alapja, Hunza-aranyként emlegetik. A magját szintén megeszik, akár naponta 30-at is elfogyasztanak belőle, az olajából pedig hatékony bőrápolót készítenek. Sokak szerint valószínűleg ennek köszönhető, hogy a hunza nők még idősebb korukban is kevésbé ráncosak. A népcsoport hosszú életét állítólag az ivóvíznek is köszönheti. Vizük a hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik, és gazdag ásványi anyagokban, melyeket természetesen a hunzák fogyasztotta növények is felvesznek. Így az itt élő emberek ásványianyag-fogyasztása a napi háromszorosa annak, ami a nyugati civilizációra jellemző.
