Jókai out?

A miniszterelnök második kedvenc napilapjában Jókait már a magyar irodalomból való kirekesztéstől óvják, az ügyben még véletlenül sem illetékes államtitkár szerint Jókairól nincs vita, holott dehogy nincs, meg lesz is, amíg emberek olvasnak magyar nyelven, egyrészt a szövegekhez értők körében, másrészt a szülők között, akik egymás között beszélik meg, hogy mit kezdjenek az aktuális kötelező felett idegeskedő gyerekeikkel. A gyerekek talán nem sokat vitáznak ezen, én sem olvastam el, te sem olvastad el, jól van, menjünk focizni.

A ránehezülő víztömeg törte-e magának e kaput, vagy a föld alatti tűz repeszté kétfelé a hegyláncot? Neptun alkotta-e ezt, vagy Volcán? Vagy ketten együtt? - teszi fel a nagy kérdést Jókai, mi pedig tegyük fel azt a kérdést, hogy tízből vajon hány tizenhat éves jut el ebben a könyvben a szerző nőképéig, vagy akár csak a tizedik oldalig.


Pedig tizenhat éves korukra már bőven túl vannak azon, hogy „kicsiny diák koromban szép diszkant hangom volt; aztán három humaniorum classisnak énekszóval kellett kísérni felekezetünk minden halottját”, azaz dehogy vannak túl, A kőszívű ember fiait sem olvassa el már senki, illetve az önök gyerekei vagy unokái biztosan, de rajtuk kívül senki, a szabályt erősítő kivételek száma is minden bizonnyal folyamatosan csökken.

Meg általában az olvasó embereké is.

Utóbbitól talán nem független, hogy az internet egyik fele menten lincselésbe kezd, ha kedvenc szerzőjüket vagy az ő nőképét támadás éri, holott írókról, meg műveikről véleménye éppen bárkinek lehet. A miniszterelnök második kedvenc napilapjában Jókait már a magyar irodalomból való kirekesztéstől óvják, az ügyben még véletlenül sem illetékes államtitkár szerint Jókairól nincs vita, holott dehogy nincs, meg lesz is, amíg emberek olvasnak magyar nyelven, egyrészt a szövegekhez értők körében, másrészt a szülők között, akik egymás között beszélik meg, hogy mit kezdjenek az aktuális kötelező felett idegeskedő gyerekeikkel. A gyerekek talán nem sokat vitáznak ezen, én sem olvastam el, te sem olvastad el, jól van, menjünk focizni.

Vitatkozni egyébként sokat lehetne, például Jókai nőképén is, hiszen nem szükségszerű, hogy a Jókait olvasó lányok feleség korukban majd engedelmesen szolgálják a férjüket, éppen arra vannak egyébként a pedagógusok, hogy a szöveg ne csak úgy lebegjen a diákok fejében, hanem együtt értelmezzék, és megbeszéljék például, hogy az anyukájuk miért nem úgy viselkedik, mint azok a nők a könyvben. A vita és a gondolkodás megúszása, ha ehelyett inkább egyszerűen csak nem olvasnánk valamit, és ezért sem tragédia egyébként, ha a kormány beleerőlteti rossz ízlésű minisztere kedvenc szerzőit a tananyagba; értő tanárokkal meg lehet azt is beszélni, hogy ha valaki nem jó író, viszont ostobaságokat gondolt a világról. A gyerekek sem hülyék egyébként, senki sem megy majd karddal az udvari szünetre, mert Petőfi sem akart ágyban, párnák közt meghalni.

A vitát viszont akkor sem szabadna megúszni – nem is lehet, csak eltolni évekkel és megutáltatni az olvasást még néhány generációnyi diákkal –, amikor arról kéne beszélni, hogy egy mai gyerek mást akar és mást tud olvasni, mint egy tíz-húsz-harminc évvel ezelőtti kortársa, sőt a mai gyerekek és mai gyerekek között is van különbség, ezért nyugodtan ki lehet húzni a kötelezők közül még az apukák meg a miniszter kedvencét is, meg ki lehet hagyni a Bánk Bánt is, meg Az arany embert is, ha a tanár úgy látja, hogy a gyerekeket nem érdekli.

Olvassanak mást, olvassanak tényleg bármit.

Selmeci János

Jokai.jpg
 
Jókai.....nagyon szeretek olvasni de, a kötelezőket már csak azért sem.
Egyiket sem olvastam el utána olvastam itt ott és így írtam róla illetve beszéltem.
Akkoriban nem volt még internet. Betanultam azt amit hallani akartak és ennyi...
Meg is lepődtem amikor mesélték akik olvasták hogy milyen névcsere volt a testvérek közt...legközelebb azt is belevettem a mesélésembe.
Számomra még a cím sem volt érthető miért kőszívű ? Hogy lehet egy szív kő??,
Egri csillagok detto.
Pál utcai fiúk nem értettem azt a közeget sem.
Kincskereső kisködmön történetekről csak annyit hogy borzasztóan szomorú még a kedvemet is elvette az élettől.
Inkább a Három testőrt illetve a Monte Christó grófját olvastam. Azok lekötöttek nem akartak a szórakozáson kívül mást adni.
De, lehet hogy a tanár volt a hibás mert semmi beszélgetés csak olvasd és írj róla fogalmazást és jöhet a következő.
Na, de hogy visszatérjek Jókaihoz nem hagyott nyugodni a író és elkezdtem a könyvtárból kikölcsönözni a könyveit huszonegynéhányat olvastam és az egyik kedvencem lett. Nem jó időben vagy nem megfelelő háttérismerettel kezdtem neki mert azon kívül hogy kötelező semmit sem tudtam róla de, utána sem....szerintem az iskola volt az egyik hiba hisz csak elvárás volt de, semmi segítség a megértéséhez.
 
Lehet, hogy Varró Daninak le kellene fordítani magyarról magyarra (a 200 évvel ez előttit maira) Jókait ésakkor ok lenne?
Amúgy jogos. Ez alapon javaslom a világirodalom jelentős írói közülni Dosztojevszkijt meg Tolsztojt is a cirkalmas körülírásai miatt.
Sőt ne cicózzunk, töröljük mindkét Tolsztojt!
Shakespeare meg csak eredeti óangolban mehet.
Homéroszon még gondolkodom.
 
Ahhoz előbb meg kellene tanítani őket olvasni.
Az veszélyes! Eleg, ha annyit tudnak, hogy melyik logo mellé kell ikszelni.
Amúgy valamikor az őskorban (mult század hatvanas évek vége) elkezdtem Vas Gerebent olvasni.
Tele volt olyan ismeretlen (akkor még azt hittem erdélyi magyar) szavakkal, mint teátrum, megegzaminálni,...
Nehéz volt, de pár év multán értettem meg (amikor idegen nyelveket kezdtem tanulni), hogy ezek nemzetközileg használt kifejezések, amik régen megvoltak a magyar myelvben is, csak a nyelvújítás "hazavágta" őket. Most kb. azt a kevés maradékot is el akarjak venni.
Bár, ahogy látom a mai fiatalok nyelvezete már az én korosztályom nyelvhasznalatától is jelentősen eltér, pedig ez csak 40-50 év...
 
Vitatkozni egyébként sokat lehetne, például Jókai nőképén is, hiszen nem szükségszerű, hogy a Jókait olvasó lányok feleség korukban majd engedelmesen szolgálják a férjüket, éppen arra vannak egyébként a pedagógusok, hogy a szöveg ne csak úgy lebegjen a diákok fejében, hanem együtt értelmezzék, és megbeszéljék például, hogy az anyukájuk miért nem úgy viselkedik, mint azok a nők a könyvben.
Igen ez is elég sok 19 századi műben van így ábrázolva a NŐ otthon főz takarít , melyik ma lánynak tetszik ez??,
Beülni a gazdag férfi mellé és szórakozni. Ez a cél ami érthető is. Másra ott a bankkártya.
Vagy.
Legyél gazdag és befolyásos magad. Vállalkozz illetve tanulj.
Verne írásaiban még ennél is árnyaltabbak a női szereplők.
Nem is kell csodálkozni hogy a mai írók eléggé nagy része nő illetve hogy a fantasyt is kisajátították.
 
Az veszélyes! Eleg, ha annyit tudnak, hogy melyik logo mellé kell ikszelni.
Ez nem magyar sajátosság. Nézz szét Európában... az elsők között az iskolákat záratták be, és ebben a tanávben már nem is várható, hogy az oktatás újra rendszeressé váljon. Meglátjuk, milyen változást hoz az ősz, mert a jelenlegi helyzet sokak számára már elfogadhatatlan.
 
A miniszterelnök második kedvenc napilapjában Jókait már a magyar irodalomból való kirekesztéstől óvják, az ügyben még véletlenül sem illetékes államtitkár szerint Jókairól nincs vita, holott dehogy nincs, meg lesz is, amíg emberek olvasnak magyar nyelven, egyrészt a szövegekhez értők körében, másrészt a szülők között, akik egymás között beszélik meg, hogy mit kezdjenek az aktuális kötelező felett idegeskedő gyerekeikkel. A gyerekek talán nem sokat vitáznak ezen, én sem olvastam el, te sem olvastad el, jól van, menjünk focizni.

A ránehezülő víztömeg törte-e magának e kaput, vagy a föld alatti tűz repeszté kétfelé a hegyláncot? Neptun alkotta-e ezt, vagy Volcán? Vagy ketten együtt? - teszi fel a nagy kérdést Jókai, mi pedig tegyük fel azt a kérdést, hogy tízből vajon hány tizenhat éves jut el ebben a könyvben a szerző nőképéig, vagy akár csak a tizedik oldalig.


Pedig tizenhat éves korukra már bőven túl vannak azon, hogy „kicsiny diák koromban szép diszkant hangom volt; aztán három humaniorum classisnak énekszóval kellett kísérni felekezetünk minden halottját”, azaz dehogy vannak túl, A kőszívű ember fiait sem olvassa el már senki, illetve az önök gyerekei vagy unokái biztosan, de rajtuk kívül senki, a szabályt erősítő kivételek száma is minden bizonnyal folyamatosan csökken.

Meg általában az olvasó embereké is.

Utóbbitól talán nem független, hogy az internet egyik fele menten lincselésbe kezd, ha kedvenc szerzőjüket vagy az ő nőképét támadás éri, holott írókról, meg műveikről véleménye éppen bárkinek lehet. A miniszterelnök második kedvenc napilapjában Jókait már a magyar irodalomból való kirekesztéstől óvják, az ügyben még véletlenül sem illetékes államtitkár szerint Jókairól nincs vita, holott dehogy nincs, meg lesz is, amíg emberek olvasnak magyar nyelven, egyrészt a szövegekhez értők körében, másrészt a szülők között, akik egymás között beszélik meg, hogy mit kezdjenek az aktuális kötelező felett idegeskedő gyerekeikkel. A gyerekek talán nem sokat vitáznak ezen, én sem olvastam el, te sem olvastad el, jól van, menjünk focizni.

Vitatkozni egyébként sokat lehetne, például Jókai nőképén is, hiszen nem szükségszerű, hogy a Jókait olvasó lányok feleség korukban majd engedelmesen szolgálják a férjüket, éppen arra vannak egyébként a pedagógusok, hogy a szöveg ne csak úgy lebegjen a diákok fejében, hanem együtt értelmezzék, és megbeszéljék például, hogy az anyukájuk miért nem úgy viselkedik, mint azok a nők a könyvben. A vita és a gondolkodás megúszása, ha ehelyett inkább egyszerűen csak nem olvasnánk valamit, és ezért sem tragédia egyébként, ha a kormány beleerőlteti rossz ízlésű minisztere kedvenc szerzőit a tananyagba; értő tanárokkal meg lehet azt is beszélni, hogy ha valaki nem jó író, viszont ostobaságokat gondolt a világról. A gyerekek sem hülyék egyébként, senki sem megy majd karddal az udvari szünetre, mert Petőfi sem akart ágyban, párnák közt meghalni.

A vitát viszont akkor sem szabadna megúszni – nem is lehet, csak eltolni évekkel és megutáltatni az olvasást még néhány generációnyi diákkal –, amikor arról kéne beszélni, hogy egy mai gyerek mást akar és mást tud olvasni, mint egy tíz-húsz-harminc évvel ezelőtti kortársa, sőt a mai gyerekek és mai gyerekek között is van különbség, ezért nyugodtan ki lehet húzni a kötelezők közül még az apukák meg a miniszter kedvencét is, meg ki lehet hagyni a Bánk Bánt is, meg Az arany embert is, ha a tanár úgy látja, hogy a gyerekeket nem érdekli.

Olvassanak mást, olvassanak tényleg bármit.

Selmeci János

Csatolás megtekintése 1780729
Szinte valamennyi Jókai regényt olvastam, igaz más generáció vagyok. Úgy gondolom hátránya nem származik senkinek abból, ha magyar történelem szép leírását elolvassa, Jókai művein keresztül. Ilyen alapon nem kell fejben összeadni, ott a gép, nem kell elolvasni semmit, mert ott az internet és sorolhatnám tovább. Ne is beszéljünk Shakespeare műveiről, már szokatlan a nyelvezete stb. Sorolhatnánk még sok regényt, verset. Nyilván a női szerepek, feladatok megváltoztak. Jól van ez így. Gondolom nem akarja senki elküldeni a nőket bogyót szedni és a férfiak sem indulnak vadászni, azért hogy húst egyenek.

 
A vita az innentől kezdődött
Száműzné a kötelező olvasmányok listájáról Jókai Mór Aranyemberét és Szabó Magda Bárány Boldizsár című verses meséjét Tóth Krisztina – vette észre a hvg.hu az interjút, amelyet a József Attila-díjas költőnő adott nemrég a Könyves Magazinnak. Az ok a nőalakok ábrázolása:

Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat, és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Timár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik, hanem csinosan várja Timárt, amikor az éppen ráér. Hasonló problémám van az alsósoknak ajánlott Bárány Boldizsárral. Felsorolom Borbála tulajdonságait: szerény, halk szavú, szorgos. Mindig melegen teszi a levest az ura elé. Rendben tartja a házat, és amint van egy kis ideje, rohan a fodrászműhelybe. Sose ül le. Aranykezű, azaz mindig jókat főz. Bertalan, az apa ezzel szemben zord, kevés szavú. Amikor Boldizsár elcsavarog, komoran lecsatolja a nadrágszíját. Lili lányom szerencsére nem értette, miért csatolja le: azt hitte, csak azért, mert nagyon teleette magát. Rémes… A gyerekeink az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek
– fakadt ki a költőnő
  • Betiltásról senki nem beszélt, a véleményemet kérdezték. Szabad elmondanom, ugye? Vagy maga a vélemény van betiltva?
  • Egy írót nem illik ismeretlenül letegezni. Lekurvázni, csak mert valamiről mást gondol, főképpen nem. Bájtalan gesztus.
  • A költőnő szépen hangzik, kissé a tőgypörköltre hajaz, de van ám nekem számtalan prózakötetem. Angolul, németül, spanyolul, olaszul, finnül, svédül satöbbi. Bár tudjuk, az író ezen a vidéken férfiember, de mégis jelzem azért – még mindig halkan.
  • Azt kérném, hogy még a legelszántabb Jókai-rajongók se tegyenek kutyaszart a postaládámba. Gusztustalan dolog. Nem illik ilyet csinálni.
 
A kormány válaszol is..
Jókai Mórnak a magyar irodalomban helye van, ez nem lehet vita tárgya – szögezte le az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtök reggel, utalva Tóth Krisztina írónő közelmúltbeli, nagy vihart kavart interjújára, amiben azt mondta: ha egy könyvet le kellene mindenképp venni a kötelező olvasmányok listájáról, akkor ő Jókai Az arany ember című művét venné le, méghozzá „nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt”. Hasonlók a problémái Szabó Magda Bárány Boldizsár című művével is.
 
Tóth Krisztina – József Attila-díjas költőnő
  • Betiltásról senki nem beszélt, a véleményemet kérdezték. Szabad elmondanom, ugye? Vagy maga a vélemény van betiltva?
Véleményt nyilvánítani szabad, még akkor is, ha az olvasóközönség ezzel nem ért egyet, és továbbra is Jókait, Mikszáthot és Gárdonyit részesíti előnyben vele szemben (ez is egyfajta vélemény nyilvánítás az olvasóközönség részéről).
  • Egy írót nem illik ismeretlenül letegezni. Lekurvázni, csak mert valamiről mást gondol, főképpen nem. Bájtalan gesztus.
  • A költőnő szépen hangzik, kissé a tőgypörköltre hajaz, de van ám nekem számtalan prózakötetem. Angolul, németül, spanyolul, olaszul, finnül, svédül satöbbi. Bár tudjuk, az író ezen a vidéken férfiember, de mégis jelzem azért – még mindig halkan.
  • Azt kérném, hogy még a legelszántabb Jókai-rajongók se tegyenek kutyaszart a postaládámba. Gusztustalan dolog. Nem illik ilyet csinálni.
Kutyaszar a postaládában?
Véleményt nyilvánítani az olvasóközönségnek is szabad.
Aki nem tud jobbat írni, mint Jókai, az ne kritizáljon, maradjon csendben és inkább olvasson!
 
A kötelező olvasmányok listája folyamatosan változik, én nemrég ellenőriztem, hogy mik a kötelezők általános iskolában és sok olyan könyvet találtam, amik nem voltak kötelezők nekünk. Iskolától függően még ajánlott olvasmány listák is vannak, így a mai olvasni szerető gyerekeknek van miből válogatni. Nem kellene átpolitizálni az irodalmat. A nők ábrázolása megfelelt a kor szellemiségének, nyilván ez ma már magyarázatra szorul. Be lehetne építeni a tananyagba több női írót is, valamint nőket jobban középpontba helyező műveket. Azért problémás Jókai kivétele a kötelezők közül, mert ha nem tanítanák az iskolában, sokkal kisebb eséllyel kerülne egy mai fiatal kezébe. Az általános műveltséghez viszont hozzátartozik ez az ismeret és egy régebbi kor nyelvezetének megértése is.. Talán az lenne a megoldás, hogy egy könyve legyen kötelező, a többi pedig ajánlott olvasmány. Szerintem is túl nagy a nyomás a diákokon, túl sok anyagot próbálnak átadni nekik, de ahhoz, hogy fejlődjön a szövegértésük, mindenképpen olvasni kell. Persze lehet mondani, hogy mindegy, hogy mit olvas, de szerintem a minőségi olvasmányok megismerését nem lehet átugrani. Nagyon sok múlik a lelkes tanárokon, hogy át tudják-e adni az olvasás szeretetét.
 
Véleményt nyilvánítani szabad,
Ja. De talán illik akkor jelezni is, hogy :
"Véleményem szerint..."
"Úgy vélem..."
"Álláspontom/nézetem szerint..."
"Szerintem..."
Meg aztán illik kivetíteni egy olyan korszakot a mára, amelyben még szavazati joga sem volt az "erősebbik" nemnek (de még sok férfinek sem)?

még akkor is, ha az olvasóközönség ezzel nem ért egyet, és továbbra is Jókait, Mikszáthot és Gárdonyit részesíti előnyben vele szemben (ez is egyfajta vélemény nyilvánítás az olvasóközönség részéről).
Milyen elmaradottak? Csak azért, mert holmi 100-150 éve ismertek, előnyben részesíteni egy 20 éve József Attila dijassal szemben?
Kutyaszar a postaládában?
Véleményt nyilvánítani az olvasóközönségnek is szabad.
Na ezt speciel nemhogy nem tették, hanem ő kérte, hogy ne tegyék. Megjegyzem szép irodalmi stílus...
Aki nem tud jobbat írni, mint Jókai, az ne kritizáljon, maradjon csendben és inkább olvasson!
Már, ha tud, mert néha úgy érzem, hogy kormányzati cél a (funkcionális) analfabetizmus.
 
A kötelező olvasmányok listája folyamatosan változik, én nemrég ellenőriztem, hogy mik a kötelezők általános iskolában és sok olyan könyvet találtam, amik nem voltak kötelezők nekünk. Iskolától függően még ajánlott olvasmány listák is vannak, így a mai olvasni szerető gyerekeknek van miből válogatni. Nem kellene átpolitizálni az irodalmat. A nők ábrázolása megfelelt a kor szellemiségének, nyilván ez ma már magyarázatra szorul. Be lehetne építeni a tananyagba több női írót is, valamint nőket jobban középpontba helyező műveket. Azért problémás Jókai kivétele a kötelezők közül, mert ha nem tanítanák az iskolában, sokkal kisebb eséllyel kerülne egy mai fiatal kezébe. Az általános műveltséghez viszont hozzátartozik ez az ismeret és egy régebbi kor nyelvezetének megértése is.. Talán az lenne a megoldás, hogy egy könyve legyen kötelező, a többi pedig ajánlott olvasmány. Szerintem is túl nagy a nyomás a diákokon, túl sok anyagot próbálnak átadni nekik, de ahhoz, hogy fejlődjön a szövegértésük, mindenképpen olvasni kell. Persze lehet mondani, hogy mindegy, hogy mit olvas, de szerintem a minőségi olvasmányok megismerését nem lehet átugrani. Nagyon sok múlik a lelkes tanárokon, hogy át tudják-e adni az olvasás szeretetét.
Ez inkább a globális trend egyik mellékcsapása, ami hajaz az 1984-re. Mindig az aktuális értékrendhez kell igazítani a múltat a kultúrát, stb. Viszont az a legpocsékabb dolog, amikor a ma embere kér mai értékekeket kér számon akár évtizedekkel vagy évszázadokkal ezelőtt élt embereken. MIntha a középkori akasztást elítélnék,, mert nem villamosszékez használtak.
Igen a nők sokáig a konyhában gürcöltek, aztán két vh és stb. után kivívták az egyenlőséghez való jogot, a realitásban még zajlik a harc. Viszont nem lehet azt írni, hogy a 19. századi nő az aztán be nem tette a lábát a konyhába. Voltak ilyenek, csak ők vagy magas ranggal vagy írtó gazdag férjjel rendelkeztek.
 
Azt gondolom, az a fontos, hogy a gyerek érdeklődését "elkapjam", mert csak ő, kizárólag ő tud majd továbblépni, amikor én már sehol nem leszek az életében.

Ezért ezeket a műveket filmen néztük - "a kőszívűt" is, a "kisködmönt" is, a pálutcaiakat" is és az Egri csillagokat is. A könyvekből részleteket olvastunk.
Jókaiból a Szegény gazdagokat néztük.
De filmen néztük a Schindler listáját is, a Winnetou-t is, rengeteg természetfilmet, több más film mellett (pl. Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán), mert azt gondolom a jó film is élmény.
Nem bíztam a véletlenre, látják-e a Tüskevárt vagy a Tenkes kapitányát.
Viszont olvastunk Thomas Hardyt (Kalandozásaink az Ördöglyukban), Durellt (Családom és egyéb...), Kőbaltás embert (mert a törit is én tanítottam, s így fért bele), Fehér Klárát (Mi, szemüvegesek), végig az Anna Frank naplót, Kőszegi Ábel Töredék című könyvét, de jó könyv volt a Timur és csapata is, s csak mert orosz, nem volt fúj, kakis.

Ezek sokszor csak úgy fértek az anyagba, ha "csak" olvastunk - pontosabban én olvastam, nekik pedig "pergett a film".
Kevesebb nyelvtant tanítottam, mégis jobban tudtak helyesen írni. Igaz, a szárazabb nyelvtani ismeretek kevésbé mentek.
Nem bántam meg, és a visszajelzések szerint ők sem.
Mert a könyv nem azért jó, mert van mit olvasni, hanem azért, mert lehet rajta gondolkodni, azonosulni, elhatárolódni - magunkat elhelyezni a világban, jókedvűnek lenni általuk, vagy szomorúnak, átélni olyat, amit egyébként nem élnénk át másképp.
S csak ezt beszéltük meg, mit éreznek, mit gondolnak, mit tennének.
S persze kicsit pihentek is - mert ez is fontos, szerintem, mert nem lehet mindig, minden nap, minden órán megfelelni. Elengedhették magukat.

Tóth Krisztina pedig csak a véleményét mondta el - ez a minősíthetetlen cirkusz, amit körékerítettek, mindannyiunk szégyene, és meglehetősen alacsony szintet mutat.
 
Utoljára módosítva:
Olvasom a hozzászólásokat a FB-n....szánalmasok.
˝hogy mernek jókaihoz hozzányúlni??˝...˝nem olvasol jókait, de, buta vagy..˝és így tovább....
Mivel a kormány képviselője megmutatta a támadás írányát így most neki mennek bárkinek aki kritizálja a kötelező olvasmányokat teljesen mindegy ki az.
Újabb választó vonal...régebben, kokárdát teszel?....most,... olvasod jókait???
Más a véleményed ? Elvágom a torkod...ez volt a buszon mert valakinek nem tetszett hogy milyen feliratú maszkot viselt az egyik utas...
Szép új világ..
 
Régen olvastam valahol: "A gyilkosság a kritika szélsőséges formája."

Akkor még eszembe sem jutott, hogy pár év, és valósággá válik.
Már évek óta valóság. Főleg mióta a fb és társai elterrjedtek és minden fotelhuszár felkent lovagja lesz egy ügynek és szent háborút hírdet. Ez a saját véleményem szerint részben a pc hibája. Nem megbeszéljük, megvitatjuk a gondokat, hanem tabunak nyilvánítjuk egy ideológiai ok miatt és aki megszegi a tabút azt üldözzük. Az egyetem safe space? Aztán a valóságtól össze dől az emberke. Mivel valaki nem jó vitázó ne legyen miniszterelnöki vita (magyarország)? A népszavazás megossza az embreket ne legyen (belgium és hollandia)? A k... f... g... politikusok és ideológusok le se tolj... milyen károkat okoznak. Az alábbi idézetben a kommunistát nyugodtan le lehet cserélni a politikussal. Tisztelet a kivételnek.

A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.”
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,708
Tagok
615,330
Legújabb tagunk
AYN123
Oldal tetejére