Itt a masodik resz !
Udvozollek benneteket !
Annyira jol esett erdeklodesetek, hogy lustasagomat felreteve, nekikezdtem potyogtetni a folytatast. Az ez gepelesemet ugyanis maskeppnem lehet nevezni.
----------------------------------------------------------------------
Preparalt fenykepek
Amikor a szakemberek osszehasonlitottak a Hold felszinerol keszult regebbi es ujabb felveteleket, kulombsegeket vettek eszre rajtuk. Ez arrol a celtudatos tevekenysegrol tanuskodik, hogy valaki eliminalta azokat a reszleteket, melyek tul nyilvanvaloan voltak abrazolva.
Ugy latszik, a hivatalos kepek nagy resze retusalva volt azert, hogy a hivatalos szervek eltitkoljak azt, ami kulonben lathato volna rajtuk.
Ezenfelul, sohasem voltak kozzeteve az ORBIT szondak fenykepei, melyek a Mare Crisium kornyeket valamint a Plato Aristarcus kratereket abrazoltak. Ahol mint ismeretes megfigyelheto volt bizonyos ”holdaktivitas”. Titok fedi tovabbra is mas projektek sorsat is. Ennek tokeletes peldaja a Klementina kemszatelit, melyet az amerikai hadsereg lott fel 1994 januarjaban Vandenburg-i tamaszpontjarol. Tobbek szerint ez a szatelit nagy felbontasu kamerakkal, valamint ultraibolya es infravoros berendezesekkel volt felszerelve. A misszio sikeresen befelyezodott, a vilag viszont a mai napig hiaba varja, hogy megtudja, milyen titkokat rejt a holdfelszin.
Hold anomaliak
1974-ben William H. Corliss elhatarozta, hogy felterkepezi es katalogizalja a naprendszerunk kulonlegesnek mondhato jelensegeit.
1985-ben megjelent publikaciojaban 108 oldalon Hold-anomaliakrol ir. Tobb felyezetben taglalja a Hold orbit-anomaliait, fenntartasairol ir a Hold geologiajat illetoleg, ir a Hold fenyjelensegeirol, a holdkorul eszlelt szatelit mozgasokrol, teleszkopos es vizualis megfigyeleseirol, a Hold-idojarasrol a Hold fogyatkozasairol valamint a Hold magneses tererol.
1998-ban a tudosok nyilvanosan kijelentettek azt a meglepo eszreveteluket, hogy a holdon viz van. Ez nem volt felfedezes, csak egy nagyon elkesett beismerese annak, ami mar tobb evtizede ismert volt!
Es ahol viz van, ott atmoszferanak is kell lennie.
Ahol atmoszfera van, ott leteznie kell elegseges gravitacionak ahhoz, hogy ezt az atmoszferat megtartsa.
Majdnem hihetetlenul hangzik, hogy mar az otvenes(!) evekben egyes asztronomusok be tudtak bizonyitani a Hold letezo atmoszferajat. E tudosok egyike M. K. Jessup volt, aki a Michigeni egyetemen adott elo matamatikat es asztronomiat, es a legnagyobb foldi refraktacios teleszkop szerkesztoje volt a deli felteken. Akkoriban a The Expanding Case for UFO! konyvet publikalta.
A masik bator asztronomus V. A. Firsoff volt, aki a Strange World of the Moon konyv iroja.
Mindket konyv rengeteg bizonyitekot hozott fel a Holdfelszinem letezo vizrol, atmoszferarol, novenyvilagrol.
A ket konyv kiadasanak megvolt az eredmenye. Mindket konyv terjeszteset leallitottak.
-----------------------------------------------------------------------------
Eddig birtam. De meg legalabb ketszer ennyi van hatra! Kibirjatok?
Addig is toltsuk fel egyuttesen energiakeszletunket! :34: