Kínáról bővebben

Csatolás megtekintése 236161

Csatolás megtekintése 236162

nagyon sok mindent tudok ezekről a mások által annyira nem biztos, hogy jól ismert emberek életéről, szokásairól.
De ami engem a legjobban lenyűgözött az a hagyományos kínai gyógyászat. Sajnos kipróbáltam. De szinte hihetetlen csodákat művel

Kedves Bemak5 !

Kifejtenéd bővebben a csodát .... engem érdekel a téma..
Egy utazás - gyógykezelés - előtt állok, de nem tudok dönteni !

kína

Nyáron júliusban voltunk a kislányomnál, aki pekingben tanul-dolgozik. A lényeg, hogy szerelmese mindennek ami Kína, Ázsia.
Még 2007 nov-ben trombózist kaptam. Ezek után elkezdték vizsgálni az okát. Hasnyálmirigy cisztákat állapítottak meg. Nov-febr. közt ne tudd meg mennyi vizsgálaton mentem keresztül. Febr. 19-én akartak műteni, de hál a volume korlátnak, fél órával a műtét előtt hazaküldtek. Ekkor 44 kg. voltam, eredetileg 67 körül. Kaptam egy csomó gyógyszert, erőm egyenlő volt a nullával. Vízhajtó, hasnyálmirigy-enzimek, stb. Egy csomó drasztikus szer. Ezek után mentünk Pekingbe, ahol hoztam a formámat. Állandóan a mellékhatásoktól voltam rosszul. Így kerültem a klinikára, mivel a Móni már nem állhatta, hogy mindig szarul vagyok. A doki rátette három ujját a pulzusomra, a nyelvemet nézegette, majd megmondta mi bajom, (a Móni nem tudta pontosan, hogy milyen diagnózisokat állítottak fel M.o-on, mivel nem volt itthon), csak azt fordította le amit a kínai doki mondott. Egy tea keveréket írt fel, hogy azt igyam naponta kétszer. Na ezek után, mikor hazajöttünk már csak ezt iszom. Pénteken megyek megint ct-re. Majd kiváncsi leszek az eredményre, az lenne csoda, ha a ciszták is eltüntek volna. Már 56 kg-nál tartok.
Ha még érdekel ezek után is a téma, szívesen megosztom veled a tapasztalataimat.
Különben Erikának hívnak

Természetesen érdekel a folytatás...a részletek !!!!

Én meg sajnos a tibetit próbáltam ki, de az sem semmi, ahogy a priluáikkal bűvészkednek. Ja, és semmi placebo, alapból nem bízom semmiféle orvosban, szal tényleg a bogyóknak kellett hatniuk.

Szia GyMary, emléksze rád a mókusról és az elixírről, van már egy éve legalább, hogy nem hallottam rólatok, történt azóta valami változás?

Skar alias Ludmilla

Emlékeim a régi Pekingről.
1992-ben csavarogtam Kínában közel egy hónapig. Mind a mai napig szívesen emlékszem élményeimre, és ha van ország, ahová még egyszer szeretnék eljutni az életben, az Kína.
Budapest – Moszkva – Irkutszk - Ulan Ude – Zabajkál - Peking. A Transz-szibériai expresszel hosszában keresztülutazni a hatalmas orosz birodalmat, látni a Tajgát, a Bajkál tavat, ez már önmagában is élmény. Nem is beszélve az utasokról, akik a világ minden táját képviselték. A szomszédfülkében például USA-amerikai és argentin diákok utaztak. De az igazi élmény mégis Kína. A futballpálya nagyságú vasúti váróterem, a 2 méter magas drótkerítések közé szorított tömeg a pénztárak előtt, és a géppisztolyos őrök a pénztárak fölött kiépített állványzaton – még most a szemem előtt lebeg. Igen, ez is Kína.

Az FEC és a Change money.
Akkoriban még léteztek az utcán sétáló idegeneket lépten-nyomon leszólító „efíszí” nők, és a „cséndzs mani”, pénzváltó emberkék. Úgy tudom, hogy ma már történelem az „efíszí”, (megszűnt) de én még saját úti élményeimként tartom számon ezt a jelenséget. Szóval efíszí, vagyis angolul FEC = Foreign Exchange Certificate. Ez egy bankjegy kinézetű, csak külföldiek által birtokolható fizetőeszköz volt. Ezt kaptad a bankban, ha dollárt váltottál. A külföldi sem dollárral, sem Kína hivatalos fizetőeszközével Népi Yüan Remimbí-vel nem fizethetett akkoriban Kínában, csak FEC-vel. Ezt persze senki sem tartotta be, és lépten-nyomon váltottuk a pénzünket Yüanra. És, bár a kínaiaknak börtön járt a külföldi fizetőeszköz birtoklásáért, a kínaiak vadásztak a dollárra, és az utcán elhaladva melletted suttogták „Cséndzs mani!” És persze megpróbáltak átverni. Időnként sikerült is nekik. A másik jelenség az „efíszí” nők voltak. Ugyanúgy működött, mint az „cséndzs mani”, azaz az utcán, a melletted elhaladó nő odasúgta neked „efíszí”. Ez azt jelentette, hogy ő nem dollárra, hanem FEC-re utazik, és azt szeretne váltani Yüan Remimbíre. Ugyanis csak FEC-vel lehetett vásárolni a sajátosan kínai vásárlóközpontokban a Friendship Store-okban. Itt olyan árucikkek voltak, amelyekhez a köznép nem juthatott hozzá. A bőség és a gazdagság áradt ezekből az áruházakból. Gyönyörű, egyedi készítésű kínai bútorok, jádekő szobrok, csillogó karórák, ruhák, minden ami egy nyugatinak Kínából kellhet.
És természetesen sétáltam a Mennyei béke terén, azaz a Tienanmen téren, és megmásztam a Kínai Nagy Falat is. Ezek nélkül nem igazi a kínai utazás.

Bő egy heti pekingi csavargás után leutaztam Kantonba. Másfélnapi út vonattal. A táj, mintha képes meséskönyvet lapozgatnál. Itthon tél volt, december, Kantonban pedig 20 – 25 fok meleg. Szandálban és T-shirtben sétálgattam az utcán és a Gyöngy folyó partján. Gyönyörű parkok, hatalmas buddhista kolostorok, csillogó szállodák, és mindenhol irtózatos tömeg. Itt, a járdára leterített abroszon egy bicikliszerelő műhely, amott az utcára nyíló garázsban mini étterem működött törpe székekkel és asztalokkal, koldusok és temérdek ajándéktárgy butik mindenfelé. Kanton nyüzsgő város, nemzetközi csavargók, hontalanok társaságának egyik kedven gyülekező helye. Nem piskótáknak való hely. Egy Youth Hostelben laktam, 2 dollár volt egy ágy egy éjszakára. Szobatársaim egy koreai kardvívó és egy amerikai főiskolai tanár volt. A kardvívó egy marha nagy karddal mászkált fel-alá a városban. Ott ezt is lehetett. A recepció melletti bárban sörözgetve egyszerre csak magyar káromkodást hallok. Egri diákok voltak.....

Itt abba is hagyom, mert különben egy-kettőre könyv kerekedik ki az élményeimből. Ez pedig csak egy hozzászólás – ugyebár.
Üdv.
Ark.

nekem megadatott h tavaly kinn legyek kínában, pekingben...

nagy fal, tiltott város, nyári palota, stb...

csodálatos!!!

vágyom vissza

Én sokszor jártam Kínában, de sajnos nem fogott meg. Ami érdekelt volna a hunok nyomai, Ordos, Tibet, a Góbi egy része az mind tiltott terület külföldinek.

Ezután már csak arra lennék kíváncsi, hogy ki lehetett Peking alapítója és a hunok Parajdnak nevezték-e?
Ja és Kubiláj (kivolt?) tényleg Ungika fia volt és nagyapja pedig Dzsingisz? Mintha Ő és kortársai négyzetekben gondolkodtak volna?

Ennyi lenne Kína?
Sablonos dolgok, de valami nagyon érdekes pl. az kinai opera, vagy a történelme , amint azt oposur is kérdezi.
Bár a kérdésre válaszólva, szerintem vannak tévedések.
Mi bizonyítja, hogy Peking alapitásakor a Parajd nevet kapta. Mert ha utánanézünk több neve is volt, de Parajd nem.
Unginka, érdekes név, de a mongolok története nem ismeri őt. Sorghaghtani Beki volt Kubilaj anyja aki kereit nezeségből származott.
A négyzetes gondolkodás pedig épitészetükben tükröződik.

valaki nem tudja, hogy Hongkongban mennyi az átlagfizetés. érdemes kimenni egy diplomásnak angol nyelvtudással?

Wang Zhaojun

Az időszámitás előtt első században, vagyis kínai Han dinasztiákor, Kína dél-nyugati részében fekvő hunok nevű kisebb nemzetiségben harc történt, öt vezető harcolt egymással, és végül csak két vezető élte túl. E két vezető; attól félt, hogy a kínai han dinasztia hadserege harcot indít a hunokkal. Az egyik vezető a neve Hu Hanye, Chanan nevű városba, han dinasztia fővárosába utazott el, és találkozott kínai királlyal. E vezető remélte, hogy han dinasztia támogathatja őt. A han dinasztia király szivesen fogadta Hu Hanyét, és ajándékot adott neki. Ezután a han dinasztia támogatásával, Hu Hanye újra egyesítette hunok nemzetiséget.
A két nemzetiség közötti barátságért, Hu Hanye harmaszor Chanan-ba utazott el, és találkozott han dinasztia királlyal. Remélte, hogy a király egy harcegnőt adhat neki, hogy felesége legyen. a király egyértett, de nem az ő lányát akarta küldeni, csak egy szolgálónőt . Ezután a király elmondta minden szolgálónőnek, hogy ha valaki a hunok vezetőjének felesége lenne, akkor a király lánya is lenne.
Wang Zhaojun egy szolgálónő volt, más neve Wang Qiang. Ő egy nagyon aranyos és szép nő volt, szolgalmasan tanult, nagyon szépen beszélt mindenkivel. Ő is ezt a hírt hallota, a maga vidámságért és jövőjéért, a han és hunok közötti kapcsolatokért, szeretett a hunok vezetőjének felesége lenni. A han dinasztia királya ezt hallota, és nagyon örült, azt meghatározta, hogy egy nagy szabású esküvőt fog tenni ennek a párnak.A hun király is nagyon örült, hogy egy ilyen szép lány ő felesége lesz. A hun király és Wang Zhaojun együtt ment a Han császárhoz és köszöntést adtak. A Han császár is először látta Wang Zhaojun szolgáló nőt. A Han szokás szerint a Han császár ajántékot is adott ennek a párnak.
Ezután Wang Zhaojun szép piros ruhában, egy elegáns fehér lóval el utazott Chanan, Han dinasztia fővárosából a hun térségre. Amikor érkezett hun térségen, szorgalmasan tanult hun szokásokat, és utána jól tudott élni e térségen. Ő egy nagyon barátságos nő jó kapcsolt a hun népekkel, és a népek nagyon szereti Wang Zhaojun-t.
Wang Zhaojun a hun térségen élt a haláláig. Ő által a hun népek Han dinasztiai kultúrát tanult. A két nemzet közötti jól kapcsolatok voltak. A halála után a gyermeke is e térségen éltek, és szorgalmasan dolgoztak a két nemzeti közötti kapcsolatokért. Hun népek nagyon szeretik Wang Zhaojun-t, és halála után nagy temetőt épitettek neki. Most e temető a kínai belső mogolia tartomány Huhehaote nevű városban fekszik
A hun király is nagyon örült, hogy egy ilyen szép lány ő felesége lesz. A hun király és Wang Zhaojun együtt ment a Han császárhoz és köszöntést adtak. A Han császár is először látta Wang Zhaojun szolgáló nőt. A Han szokás szerint a Han császár ajántékot is adott ennek a párnak.
Ezután Wang Zhaojun szép piros ruhában, egy elegáns fehér lóval el utazott Chanan, Han dinasztia fővárosából a hun térségre. Amikor érkezett hun térségen, szorgalmasan tanult hun szokásokat, és utána jól tudott élni e térségen. Ő egy nagyon barátságos nő jó kapcsolt a hun népekkel, és a népek nagyon szereti Wang Zhaojun-t.
Wang Zhaojun a hun térségen élt a haláláig. Ő által a hun népek Han dinasztiai kultúrát tanult. A két nemzet közötti jól kapcsolatok voltak. A halála után a gyermeke is e térségen éltek, és szorgalmasan dolgoztak a két nemzeti közötti kapcsolatokért. Hun népek nagyon szeretik Wang Zhaojun-t, és halála után nagy temetőt épitettek neki. Most e temető a kínai belső mogolia tartomány Huhehaote nevű városban fekszik
A hun király is nagyon örült, hogy egy ilyen szép lány ő felesége lesz. A hun király és Wang Zhaojun együtt ment a Han császárhoz és köszöntést adtak. A Han császár is először látta Wang Zhaojun szolgáló nőt. A Han szokás szerint a Han császár ajántékot is adott ennek a párnak.
Ezután Wang Zhaojun szép piros ruhában, egy elegáns fehér lóval el utazott Chanan, Han dinasztia fővárosából a hun térségre. Amikor érkezett hun térségen, szorgalmasan tanult hun szokásokat, és utána jól tudott élni e térségen. Ő egy nagyon barátságos nő jó kapcsolt a hun népekkel, és a népek nagyon szereti Wang Zhaojun-t.
Wang Zhaojun a hun térségen élt a haláláig. Ő által a hun népek Han dinasztiai kultúrát tanult. A két nemzet közötti jól kapcsolatok voltak. A halála után a gyermeke is e térségen éltek, és szorgalmasan dolgoztak a két nemzeti közötti kapcsolatokért. Hun népek nagyon szeretik Wang Zhaojun-t, és halála után nagy temetőt épitettek neki. Most e temető a kínai belső mogolia tartomány Huhehaote nevű városban fekszik .(China ABC)

Akkor most nézzük mit is mond az Arvisura:

230. Arvisura

"A kinajok nagy fejedelme gyakorlatilag a hunok adófizetőjévé vált és súlyos kötelezettségeket vállalt.
Később a megkötött szerződés nem teljesítése miatt Matyó a hadisarc növelését sürgette. Li-Pang mindig igyekezett kibúvókat keresni és vonakodott a szigorított hadisarc megfizetésétől. Ezért a Nagy-Kőfalat nagyszámú katonasággal erősítette meg. Matyó igen jól kiképzett hadserege újból áttörte a Nagy-Falat, majd a Hun-síkságot teljesen elfoglalta. Ezért Matyó az újabb szerződésben már azt követelte, hogy hun földművelők telepedhessenek le újból a Hun-síkságon, a Hangun folyó jobb ol*dalán és Li-Pang adja hozzá feleségül a leányát. Matyónak ezzel az volt a célja, hogy a Hun Törzsszövetség későbbi hódítását
törvényessé és maradandóvá tegye. Ezzel teljesülhet Agaba fősámán tanítása, hogy a hunok birodalma az egyik Nagyvíztől a másik Nagyvízig terjedhessen.

Cserébe Hunbál felnövekvő leányai közül Li-Pang fejedelmi férfi lépett házasságra a sok nyelvet beszélő szépséges Szalajkával, aki az előző évben a Nagy Süán egyik győztese volt és rimalány fogadalmat tett. Matyó ezzel a fogásával a kinajok vezetőségéről és terveikről állandó tájékoztatást kapott.

Így a szép Cen fejedelmi leányka Matyó 25. felesége lett. Li-Pang a szerződésben kikötött hadisarc mennyiségét nem tudta teljesíteni, mivel nekik is fogytán volt az élelmük, viszont kézművesekkel rendelkeztek, ezért Li-Pang egy szép, drágaköves palotát építtetett Ordoszban hozományként. Ezt elnevezték „Matyóvár”-nak, amely a kinajokkal rokonszenvező fekete hunok állandó tanácskozó helyévé lett.

Matyóvár kertjében állott az Aranyasszony szent helye, ahol a szép Cen fejedelmi asszony örök hűséget esküdött. Ennek a kegyhelynek legszebb zugában helyezték el a drágaköves menyasszonyi fejdíszt, amelyet a leégett régi kegyhelyről mentettek ki a sámánifjak. Az egyik kiemelkedő mozzanata volt, hogy a 24 Hun Törzsszövetség vezérei felújították a kinaj vendégekkel a régi „Béke és Rokopság” örök időre kötött szerződést. Tehát ezzel a házassággal Li-Pang megoldott egy fontos kérdést, az eddigi „Béke és Barátság” szerződését egy fontosabb szerződéssel váltotta fel, hogy a Hangun folyó völgyében élő népek barátságban éljenek egymással.
Cen fejedelmi asszony halála előtt bevallotta, hogy Li-Pangnak az volt az elgondolása, hogy a kinajoknál az ősök tisztelete miatt a nép gyorsabban fog szaporodni és a 24 Hun Törzsszövetség, ha most fölényben is van katonai erejénél fogva, de később alulmarad."

Hun korona Ordoszból

Hahoot város múzeumában őriznek. A korona két részből áll. Az alsó, arany spirális körpánt súlya 1022 gramm, a felső, arany körpajzson álló türkizfejű aranytestű turul súlya 192 gramm. A körpántot és a turult süvegre rögzítve viselte a király. A türkizből készített fejet és a farktollat úgy illesztették a turul testéhez, hogy a király fejének biccentésére a madár feje és farka is megbillent, így követte a király mozdulatát. A spirális körpánton sárkány, kos és párduc látható.




A szobor a múzeum bejáratánál található.A férfi alakon látható a korona.

orvoslás

A hagyományos kínai orvostudományban a han nemzetiségi gyógyászat rendelkezik a leghosszabb történetével, leggazdagabb elméleti ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal.
A hagyományos kínai gyógyászat már az őskorban önállóan rendszerbe foglalt elméletekből és gyakorlati kezelési tapasztalatokból állt, amely szüntelenül gazdagodott és fejlődött a hosszú idők folyamán. Elméleti rendszert és kezelési gyakorlatot, tapasztalatokat gyűjtöttek rendszerbe kiváló orvosok, iskolák és szakdokumentációk gazdagították a hagyományos kínai orvostudományt.
A több mint 3000 évvel ezelőtt a Sárga folyó mentén használt, a későbbi ásatások során a föld alól előkerült jóslócsont-feliratokon tízegynéhány betegségről és azok gyógyításáról lehet olvasni. A Zhou-dinasztia idején ismerték a négy diagnosztikai eljárást, a ránézést, a hallgatózást, a kérdezést, és a pulzustapintást. A gyógyítási eljárások között főleg növényi eredetű gyógyszerek hasznosítása, akupunktúra és sebészeti eljárások szerepeltek. Feltehetően a Qin és Han-dinasztia idején, az időszámításunk előtti IV-V. században született a Huang Di Nei Jing, amely rendszerbe fogott orvoselméleti dolgozatok gyűjteménye, a belgyógyászati kóros állapotot elemző munka. A könyv címe körülbelül „Fizika könyvé”-nek fordítható. A Han-dinasztiában már annyira fejlődőtt a kínai orvostudomány, hogy Zhang Zhongjing összeállíthatta az „Általános elméletek és gyakorlatok a lázzal járó, illetve lázra utaló betegségek kezelésére„ című szakkönyvet. Ezt a müvet, amely dialektikusan elemzi a kórok keletkezésének lehetséges okait és kezelési gyakorlatokat ajánl, a történelem során a hagyományos kínai orvostudomány fejlődési alapjának tekintik. A Han-dinasztia hiteles történetírásában feljegyezték, hogy a kor kiváló orvosa, Hua Tuo „Ma Fei San„ néven ismert érzéstelenítő gyógyszerrel operált, és más sebészeti eljárásokat végzett vele.
Az időszámítás szerinti 220 és 589 között a Jin, valamint a Déli és Északi dinasztiák korában, továbbá 581 és 960 között, a Shui és Tang-dinasztiák idején nagyot fejlődött a pulzusdiagnosztika. Az orvosnak ki kell tapintania hatot-hatot egy-egy csuklóm. A sokféle észlelhető pulzusminőség alapján megállapítják a betegséget. A Jin-korban Wang Shuhe a meglevő gyakorlatok alapján 24 pulzusterápiát állított fel, ami „Pulzusok könyve„ néven maradt fenn. Korabeli orvostudományi alkotások között van még „Az akupunktúra általában”, valamint a Ge Hong által szerkesztett „Bao Pu Zi„ és „Zhou Ho Fang„ Ez utóbbi már egy kicsit foglalkozik az ásványércekből égetés útján orvosságot előállító eljárással, és az orvoslás céljából történő kémiai kísérletezéssel. Volt továbbá „A Lei Gong akupunktúra és moxaégetés„ sebészeti alkotás volt „Liu Juan Zi orvosi repeptek„ műve, a „Betegségek eredeteiről„ pedig kórelemző mű. „A koponyáról„ című alkotás elsősorban gyermekgyógyászati gyűjtemény. A „Felújított gyógynövények gyújteménye„ című könyv az orvoslás történetében az első gyógynövény-lexikon volt. A szemészetről szólt a „Yin Hai Jing Wei„. A Tang-korban Sun Simiao tollából a „Qian Jin Yao Fang„, azaz „Értékes, bevált orvosi receptek gyűjteménye„ és Wang Taótól a „Wai Tao Mi Yao„ című sebészeti könyv származott.
Az i. sz. 960 és 1279 közötti Song-dinasztia korában igen népszerű volt az orvosképzés. Nagyot fejlődött az akupunktúra. Wang Waizi keze nyomán készült rézből két életnagyságű emberi test, amelynek a felületén tűszúrási pontokat jelöltek ki oktatás céljából. A kínai orvostudományok szerint a testünkben három keringést különböztetünk meg, a szúrási pontok az egyik keringési hálózatot mutatják. A tűszúrással gyógyító hatást lehet elérni.
Az i. sz. 1368-1644 közötti Ming-dinasztia idején az orvosok lehülés miatt keletkezett, lázzal járó és fertőző betegségeket különböztettek meg, kiemelték a tífuszt és más erősen fertőzó kórokat. Az orvostudományban pedig megjelent a fertőző betegségek elleni orvosi beavatkozásokról szóló „Wen Re Lun„ című alkotás.
A Ming-dinasztia volt az a korszak, amikor a nyugati orvostudomány eljutott Kínába, a nyugati orvostudománytól sokat vettek át a korabeli kínai orvosok.

Kínai Orvoslás...lassan képet kapok arról, vagy csak tapogatózok a kapcsoló felé, hogy végre felolthassam a villanyt. Nagyon érdekes maga a kínai gyógyászat. Év elején találtam egy kínában tanult orvost, aki kigyógyított a rettegett endometriózisból.
Nem voltam sose híve a késnek, s most is az alternatív megoldásokat kerestem. S szembe jött velem.
Túlvagyok 30 akupunkúrán, sok hipnózison, mély nyirok masszázson, talpmasszázson, sima nyirokmasszázson. Megtanultam hipnózis alapjait...
Nagyon sok lelki oldás is kellett ahhoz hogy eljussak a célhoz, de igen, elértem!
Szívesen mesélek arról miket éltem át, mi az ami nagyon nehéz volt.
Hogyan kell máshogy gondolkozni, arról nehéz beszélni, mert az egy út amin végig kell menni, s nem rohangálni a nyugati orvoshoz, ha azt érezzük, hogy mégse hat semmi sem.

2010 óta érdekel a kínai gyógyászat, közelebb mégis csak most kerültem hozzá.

Tobai Rebeka írta:

Kínai Orvoslás...lassan képet kapok arról, vagy csak tapogatózok a kapcsoló felé, hogy végre felolthassam a villanyt. Nagyon érdekes maga a kínai gyógyászat. Év elején találtam egy kínában tanult orvost, aki kigyógyított a rettegett endometriózisból.
Nem voltam sose híve a késnek, s most is az alternatív megoldásokat kerestem. S szembe jött velem.
Túlvagyok 30 akupunkúrán, sok hipnózison, mély nyirok masszázson, talpmasszázson, sima nyirokmasszázson. Megtanultam hipnózis alapjait...
Nagyon sok lelki oldás is kellett ahhoz hogy eljussak a célhoz, de igen, elértem!
Szívesen mesélek arról miket éltem át, mi az ami nagyon nehéz volt.
Hogyan kell máshogy gondolkozni, arról nehéz beszélni, mert az egy út amin végig kell menni, s nem rohangálni a nyugati orvoshoz, ha azt érezzük, hogy mégse hat semmi sem.

2010 óta érdekel a kínai gyógyászat, közelebb mégis csak most kerültem hozzá.

Kattints a kibontásához...

Szia Rebeka!

Engem nagyon érdekel! Kérlek mesélj róla.

Üdv: Lányi János

Szia János,

Melyik részéről meséljek? A gyógyulásról, az orvosról....az útról....???

üdv
Rebeka

Tobai Rebeka írta:

Kínai Orvoslás...lassan képet kapok arról, vagy csak tapogatózok a kapcsoló felé, hogy végre felolthassam a villanyt. Nagyon érdekes maga a kínai gyógyászat. Év elején találtam egy kínában tanult orvost, aki kigyógyított a rettegett endometriózisból.
Nem voltam sose híve a késnek, s most is az alternatív megoldásokat kerestem. S szembe jött velem.
Túlvagyok 30 akupunkúrán, sok hipnózison, mély nyirok masszázson, talpmasszázson, sima nyirokmasszázson. Megtanultam hipnózis alapjait...
Nagyon sok lelki oldás is kellett ahhoz hogy eljussak a célhoz, de igen, elértem!
Szívesen mesélek arról miket éltem át, mi az ami nagyon nehéz volt.
Hogyan kell máshogy gondolkozni, arról nehéz beszélni, mert az egy út amin végig kell menni, s nem rohangálni a nyugati orvoshoz, ha azt érezzük, hogy mégse hat semmi sem.

2010 óta érdekel a kínai gyógyászat, közelebb mégis csak most kerültem hozzá.

Kattints a kibontásához...

Szia Rebeka !

Engem is érdekel! Főként az út és a gyógyulás, de szívesen olvasnék az orvosról is.

Üdv.: Kata