Az EU-s országok pekingi nagykövetei közös jelentésben tiltakoznak Kína fő külpolitikai-gazdasági projektje ellen, az Egy övezet, egy út vagyis az Új Selyemút ellen, melynek mögöttes célja a „teljes afro-eurázsiai térség gazdaságának átállítása úgy, hogy Kína váljon mindezek központjává”.
A tervet az 28 EU-tagországa közül 27 pekingi nagykövete aláírta, kivéve egyet, a magyar nagykövet ugyanis egyedüliként nem csatlakozott a Kínát elítélő dokumentumhoz.
A terv jelentés szerint többek között átláthatatlan, és ellentmond az EU kereskedelmi elveinek és érdekeinek.
Az Orbán-kormány a térségben elsőként tárta szélesre kapuját Kína előtt a 2012-ben meghirdetett úgynevezett „Keleti Nyitás” stratégia részként, amelynek gazdaságpolitikai célja, hogy a magyar exportpiacok földrajzi diverzifikálásával a magyar kivitel harmada keletre, elsősorban Ázsiába menjen. Az eddig jelentősebb eredményeket felmutatni nem képes keleti nyitás azonban túlmutat a külkereskedelmi dimenzión, mivel Orbán Viktor a kínaihoz hasonló autoriter politikai-gazdasági modellekre követendő mintaként, a nyugati liberális demokráciák érvényes kihívójaként tekint.
Magyarország 2015-ben elsőként csatlakozott az „Egy út egy övezet” kezdeményezéshez, Orbán Viktor pedig többször is jelezte, hogy egyáltalán nem érdekli, milyen politikai berendezkedés van Kínában.
A globalizáció régi modellje véget ért, a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé, és a világ egy tekintélyes részének elege lett abból, hogy fejlett országok kioktatják például emberi jogokból, piacgazdaságból – hangsúlyozta.
S habár Peking regionális stratégiájában Magyarország semmilyen kiemelkedő szerepet nem játszik, ezt a hozzáállást minden bizonnyal értékelik Pekingben is. Ahogyan azokat a politikai gesztusokat is, hogy Magyarország 2016-ban Görögországgal és Horvátországgal közösen fúrta meg az EU közös határozatát a dél-kínai szigetvitáról, illetve, hogy az EU aláírjon egy, a Kínában megkínzott ügyvédek és emberi jogi aktivisták mellett kiálló állásfoglalást.
A tervet az 28 EU-tagországa közül 27 pekingi nagykövete aláírta, kivéve egyet, a magyar nagykövet ugyanis egyedüliként nem csatlakozott a Kínát elítélő dokumentumhoz.
A terv jelentés szerint többek között átláthatatlan, és ellentmond az EU kereskedelmi elveinek és érdekeinek.
Az Orbán-kormány a térségben elsőként tárta szélesre kapuját Kína előtt a 2012-ben meghirdetett úgynevezett „Keleti Nyitás” stratégia részként, amelynek gazdaságpolitikai célja, hogy a magyar exportpiacok földrajzi diverzifikálásával a magyar kivitel harmada keletre, elsősorban Ázsiába menjen. Az eddig jelentősebb eredményeket felmutatni nem képes keleti nyitás azonban túlmutat a külkereskedelmi dimenzión, mivel Orbán Viktor a kínaihoz hasonló autoriter politikai-gazdasági modellekre követendő mintaként, a nyugati liberális demokráciák érvényes kihívójaként tekint.
Magyarország 2015-ben elsőként csatlakozott az „Egy út egy övezet” kezdeményezéshez, Orbán Viktor pedig többször is jelezte, hogy egyáltalán nem érdekli, milyen politikai berendezkedés van Kínában.
A globalizáció régi modellje véget ért, a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé, és a világ egy tekintélyes részének elege lett abból, hogy fejlett országok kioktatják például emberi jogokból, piacgazdaságból – hangsúlyozta.
S habár Peking regionális stratégiájában Magyarország semmilyen kiemelkedő szerepet nem játszik, ezt a hozzáállást minden bizonnyal értékelik Pekingben is. Ahogyan azokat a politikai gesztusokat is, hogy Magyarország 2016-ban Görögországgal és Horvátországgal közösen fúrta meg az EU közös határozatát a dél-kínai szigetvitáról, illetve, hogy az EU aláírjon egy, a Kínában megkínzott ügyvédek és emberi jogi aktivisták mellett kiálló állásfoglalást.
