Kínos élmények

sincomi témája a 'Humoros írások' fórumban , 2007 Augusztus 13.

  1. kurta

    kurta Állandó Tag

    edigi életem ligcikibb sztoriát szeretném elmesélni nektek!!! Tavaly évvégén elhatároztuk a csajokkal, hogy utolsó héten kimegyünk egyik délután a kollégiumból felfedezni az új EU-s játszótereket. Megérkeztünk a játszótérre és éltük a második gyerekkorunkat tizenhétéves fejjel. Én beleültem egy forgó székbe, először tetszett a dolog, majd amikor beindult a forgás, már nem tudtam fékezni sem, és kezem-lábam égnek állt. Kiabáltam, hogy - Valaki segítsen már, állítsátok már meg ezt a szart, mindjárt elokádom magam!!! - Teszem hozzá, a játszótéren kb. 20 ember volt, abból a fele felnőtt. Két barátnőm a háttérben szakadt a röhögéstől, másik aki mellettem állt, úgy röhögött, hogy még segíteni sem tudott, de egyszer csak elkaptam a kezét és megált a forgó. Nagy nehezen kimásztam belőle, két lépés után összecsuklottam, úgy remegtem és szédültem még vagy fél óráig. Barátnőim értesítettek, hogy mindenki az egész játszótéren a térdét csapkodva sírt a röhögéstől, még az ötéves gyerekek is.
     
  2. jepeti

    jepeti Állandó Tag

    ...és a Te születésnapodat mikorra tették?
     
  3. sincomi

    sincomi Állandó Tag

    Kínos

    Kínos! - Nem tud számolni

    Az iskola megtanít számolni de nem beszél arról hogy ez egy fajlagos képesség.
    A falumban van egy kereskedô. Az egyik napon a lánya ült a pénztárnál. Utólag megnéztem a számlát és valami nem stimmelt. Visszamentem és megmondtam. A javamra nem ütötte be a joghurtot. Megfizettem és ezzel elmentem.
    Tegnap az apja – egy rutinos kereskedô - ült a pénztárnál mert a pénztárosa a szabadságon volt. Kiderült hogy ö is a saját vesztességére számolt. Láttam hogy hajszolt volt és megértettem, de mi lett volna ha az én vesztességemre számolt volna? Vagy talán meg is tette aznap és valaki meggondolatlanul emiatt megbántotta. Én ezt nem tudhatom de ez az eset is egy jó példája annak hogy képességeink fajlagosak. - Hogyan vezetsz ha felbosszantottak?
    Az elvárásaink szerint minden ember kiképzett és boldogan él. Pedig sok minden csökkenteni tudja a fajlagos képességét. A kínos a dologban hogy errôl keveset tud a társadalom. Egyszerûen nem tanítják és ezzel a tudatlansággal okozunk sok keserûséget egymásnak.

    netkobzos
     
  4. sincomi

    sincomi Állandó Tag

    Szia jepeti!

    Az én születésnapomról van egy pontos feljegyzés tehát nemkellett tenni ide vagy oda.
    A Jésus születésnapját nemismerjük mert biztos nemis volt érdeke hogy ünnepeljük különben meglenne a bibliában. A halála ünneplését azonban kötelezové tette és ismert is a napja.

    netkobzos
     
  5. sincomi

    sincomi Állandó Tag

    Az elôitéletek világából

    Kínos! - Az elôitéletek világából.


    Gyakori elôitéletek – példák.


    1. Egy muszlim sohasem ismeri el hogy hibázott ezért nem lehet ôket komolyan venni.
    2. A keleterurópaiak csak azért jönnek Svédbe hogy garázdálkodjanak.
    3. A cigányok mindég lopnak.

    A magán elôitéleteimbôl egy csokor:


    1. Elôitéletmentesen élni nem lehet.
    2. Egy elôitéletben lehetséges sok hasznos információ.
    3. Ha valaki a fülembe suttog valamit abban biztos hogy van valami...
    4. A politikusok mindég hazudnak
    5. Hogyha magyar egyet akar, éppen amit én.

    Tudsz te is néhányat. Vagy kínos ráismerni a sajátjaidra?


    netkobzos
     
  6. sincomi

    sincomi Állandó Tag

    Az elôitélek világából2

    Kínos! - Az elôitéletek világából2.


    "Dohányozni életveszélyes!"


    Vannak olvasóim akik szerint – sarkalatosan fogalmazva – minden elôitélet rossz és elvetendô. Ez a hozzáállás filozófikus. A filozófiában az igazságot keresik és az elôitéletek már a megfogalmazásukból eredve elvetendôk. Ugyanis saját magukat cimkézik azokká.


    A gyakorlati szinten azonban más a helyzet. Az egyik elôitéletem szerint:


    "Aki magyar ugyanazt akar, amit persze én akarok."


    Ezzel szemben létezik többek között a következô is:


    "Minden magyar az mást akar."


    Egy kocsmai beszélgetés szintjén sok hasonló elôitélet elhangozhat. Az emberek szívesen hangoztatják az elôitéleteiket, maguk sem tudják sokszor hogy azok, és nem is veszik ôket komolyan.
    Ha valaki mégis vitába szállna valamelyik ellen kukackodásnak tartanák talán vagy akaratoskodásnak mert mindenki tudja hogy hülyeség az egész baráti beszéd és nem kell a tüdôre szívni. Jóllehet ugyan hogy másnak más a véleménye de az csak más. Ha még nincs eldöntve hogy mi az igazság akkor minden vélemény csak egyformán más lehet


    Persze akadnak olyanok is akik számára egy egy elôitélet nem hülyeség. Jómagam is azok közé tartozom. De hová menjek vele ha megakarok szabadulni tôle a meggyôzés által. Kivel beszélgessek/vitázzak/kérjek magyarázatot ha egy hülyeségben hinni nem akarok.


    A média is csak ímmel ámmal foglalkozik ezzel a kérdéssel.
    Ha beteg vagy akkor megtudhatod hogy mit kell csinálnod. De hogy miért higyjed el azt hogy..., ha egy dohányzó orvos mondja neked, hogy ne dohányozz mert az életveszélyes; hátha csak elôitéletes!??


    netkobzos
     
  7. bacsipista

    bacsipista Állandó Tag

    Előítélet nélkül?

    Megosztok veletek egy viccet és döntsétek el,hogy van-e benne igazság.

    Fehér és fekete gyerekeket szállít az iskolabusz.
    A vezető kénytelen megállni, mert az ifjak egymásnak esve
    kegyetlenül csépelik társaikat.
    A sofőr véget vet a verekedésnek. Leszállítja őket a buszról,
    kioktatja őket:
    - Államunkban minden ember egyforma. Legyen fehér, barna vagy fekete
    nem számít. Ezért éljetek úgy, hogy tudjátok nincs különbség köztetek.
    Hazafelé ne legyen több vita, vegyétek úgy, hogy mától midnyájan
    KÉK-ek vagytok.
    - Most pedig beszállás a buszba! Sorakozó!
    Elsőnek szálljanak be a világoskékek, utánuk menjenek a sötétkékek!


    Ez vicc vagy valóság?
     
  8. sincomi

    sincomi Állandó Tag

    Kínos!

    Kínos! - Az elôitéletek világából3.


    Ilyen szeretnék lenni!


    Az olvasóim közül többen reagáltak. Néhány példa.


    1. Vannak jóindulatú elôitéletek jegyezte meg valaki. Ha valakirôl pl pozitív az elsô benyomásom akkor azt terjesztem mások felé. Ez egy egyfajta pozitiv elôitélet. - Nagyon érdekes megjegyzés, azt hiszem hogy könnyû megérteni. Remélem hogy jobban kifejti majd a kedves olvasóm.
    2. Egy másik olvasóm már az elsô szó hallatára – amikor valaki igaznak próbálja cimkézni/bemutatni a mondanivalóját már "tudja" hogy hazugsággal áll szemben. Ez nem csoda hogy elôfordul mert az elôitéletek nem akarnak meggyôzni valakit, vagy vitára tárni a dolgot, hanem elvárják hogy csak úgy mint igazságot, gondolkodás nélkül elfogadják ôket. És ezt érezni is lehet a szituációban, azt hogy az elvárás szerint nyersen kell elfogyasztani ôket. Ha valaki tehát nem képes/vagy nem akar az "igaza" mellett érvelni, nemcsoda hogy ilyen ellenérzéseket válthat ki a mondanivalója.
    3. Más olvasóim az az elôitéletek hasznáról írnak nekem. Ezek között találhatók a "szenvedôk" Hasznosak lehetnek - mondja az egyik olvasóm – a csalódások szempontjából. Minden csalódásból ugyanis tanulni is lehet. De a helyreállítás évekig is eltarthat vagy soha nem valósul meg. Ez bizony szomorú is lehet ha pl félreértés az alapja.
    4. Bölcs naivitás?
    Ennek egyik változata az egyik "elôitéletementes" olvasóm. Elcsodálkoztam hogy ilyenek is léteznek. Ezek azok akik mint ártatlan gyermeki lélekkel, nyitott karokkal (majdnem naivan lehetne mondani) viszonyulnak mindenkihez. Ezek sokat szenvedhetnek de a csalódásuk árán leplezôdnek le igazán a hazugságok és ezt pedig mint haszont könyvelik el.
    Ez a fajta viszonyulás a gyermekkorra jellemzô a legjobban de amint észlelem a felnôttek között is megtalálható ez a fajta jellemvonás.
    Mint módszert is érdemes felismerni mert írígylésreméltó is lehet azok számára akik túlzottan óvatosak mint pl én. E hozzáállás szerint tehát mindent elfogadok mint információt amíg az ellenkezôjérôl még nem gyôzôdtem meg.
    Ilyen a teljesen nyitott ember amely befogadja az információt de nem tartja – egyenlôre - sem elôitéletnek sem igazságnak, hanem csak mint "útjelzöt" használja amit tesztelni kíván majd amikor ez lehetségesé válik
    .
    Ilyen nyitott emberé szeretnék válni én is.


    Netkobzos
     
  9. sincomi

    sincomi Állandó Tag

    Elôitéletek

    Kínos! - Az elôitéletek világából4


    "Az elôitéletek titkozítása"


    Igazán érdekes hogy egy furcsa figyelmeztetés ugrott elô ebben témában. Most ezt szeretném kommentálni.


    "Erröl a témáról ne beszélj mert csoportokat sértegethetsz" hangzik a jóakaratú figyelmeztetés.


    Itt nem megállapításokról van szó hanem elôitéletekröl de mégis ez a "védôintezkedés" követi a mondottakat. Nagyon furcsának találom a figyelmeztetést és ezért fontos errôl szólni itt néhány szót.


    Az aktuális írásom amely kiválthatta ezt a figyelmeztetést feltehetöleg – idôbeli összhang - a dohányzó orvoskat sértené. De ki az aki megtilthatja nekik hogy ne dohányozzanak hiszen az az ö dolguk azaz egy privát ügy. De ez is, ha tetszik vagy nem egy elôitéletekbôl származó felfogás. Mert hogyan lehet a dohányzás az orosoknál egy csupán privát ügy ha következtetéseket von le errôl egy fiatal aki látja. - Hát az orvos számára nem életveszélyes a dohányzás? amikor az orvos azt is tudja hogy a fiatal úgy itél amit lát. Az orvos ne legyen iszákos vagy dohányzó drogozó stb mert ezt elvárja egy bensô érzés ami van bennünk.


    Az én célom egyáltalán nem az hogy sértegessem az orvosokat hanem hogy helyreállítsam a kommunikációt. Mégpedig úgy hogy a fiatalok is megértsék hogy mégis miért teszi. Mert itten éppen az a bökkenô anirôl éppen nem illik kérdezôsködni: - Hát miért dohányzik a doltor úr?!


    Amíg ezt vagy hasonló kérdéseket az orvosok sértegetésnek veszik fel nehéz lesz a betegségmegelôzéséért való munkájuk mert ellentmondásosak.


    Nekem mégis furcsa hogy ez a sértôdékenység védelme mögött elrejtett filozófia takarnivalónak tünik. De egyáltalán létezik-e egy ilyen sértôdött érzékenység az orvosok között? Vagy ez is csak egy elôitélet? Miért félünk kérdôzösködni?


    Engem már a hallgató koromban érdekelt a probléma. Egy ebédlôben ültem egy dohányzó orvossal egy asztalnál Umeoban – akkor ez még megtörténhetett – most már tilos ott a dohányzás. Az orvos akihez a következô kérdést fûztem egyáltalán nem sértôdött meg. Rákérdeztem hogy hogyan bizhatok meg én egy orvosban aki dohányzik – azaz nem törödik a saját egézségével – ha engem az egézségem érdekel. A válasza itt most mellékes mert a lényeg az hogy egyáltalán nem sértôdött meg a kérdésen hanem normálisnak tartotta. Ekkor azt tanultam meg hogy a kényes kérdések is feltehetôk mert az orvosok is tudatában vannak ennek az ellentmondásnak és megmagyarázni is tartják szügségesnek ha egy fiatal kérdez erröl.


    Ne védjük tehát az orvosokat – félve hogy megsértôdnek- mert biztos hogy nem sértödnek meg hanem elmagyarázzák szamárságuk okát ebben a tekintetben. - Kérdezz nyiltan mert így elkerülheted a helytelen következtetéseket amelyek az elôitéletekhez vezethetnek. Megtanulhatod ekkor hogy miért érvényes rád a
    "Dohányozni életveszélyes!"
    és miért nem az orvosra. Mert erre is van magyarázat. És ehhez amagyarázathoz jogod is van hozzájutni mert nem titok legalábbis nem szabad hogy az legyen. Minden elôitélet megmagyarázásához van ugyanis jogod mert nem elôitéletekkel születtél.


    netkobzos
     
  10. sincomi

    sincomi Állandó Tag

    Kínos!

    Kínos! - Az elôitéletek világából5
    Olvasóim véleményeibôl egy csokor. Elôitéletek? Neked kell eldönteni.
    1. "Az elôitélet tényleg veszélyes lehet, mert az embert nem engedi gondolkodni, hanem egyfajta gondolatsémákba szorítja be. Így aztán elvezet(het)i a valóságtól."
    - Az elôitéletek érdeke hogy ne gondolkozz.
    2. "… a személyiség szabadságának a feltétele a régi gondolatsémaktól való megszabadulás." Holnaptól úgy csinálom és kész. Nincs kész. Hatalmas út az átszellemüléstôl kezdve a megvalósításig, de megéri!"
    - Ha a tudat felszínére kerûl az elôitélet attól kezdve mégis könyebb megszabadulni tôle. Elôitéleteink, bizonyos értelmezésben mindég is lesznek de nem jó ha szabadlábat kapnak. Ha megtudjuk az igazat akkor könyebb lesz a gondolatcsere.
    3. A kocsmológia, a "jópofa" elôitéletes poénok stb csak a szórakoztatásra alkalmasak. De a jóbôl is megárt a sok – hamar megúnjuk az élet mint kabaré unalmas lenne.
    - Ha a magunkba nézünk akkor észrevesszük hogy van egy bensô indítékunk elöbb utóbb kivetkôzni az elôitéletekbôl. Legfeljebb, a távlatba nézve csak szórakoztatni tudnak néha.
    4. A Wass Albert azt hiszem valami koncessust akart elérni a magyarok között.
    - Ma is hiányt éreznek ebben a magyarok. De aki hiszi hogy ez elérhetô az egy elôitélet eredménye. Mert teljes koncessus még sokáig nem jöhet létre. Az Istennek sem sikerült eddig koncessust létesíteni a hívei között. De az egymás emberi megbecsülése mégis elérhetô és kívánatos. A szeretet létezhet koncessus nélkül is.
    5. Hogyha magyar akkor mást akar. Miért?
    - Az elôitéleteink megfogalmazása gyakran tudatosan egy túlzás, túl sarkalatosak. Ha kezdjük leboncolni ôket akkor nevetségessé válnak. Persze az elôitéletek nem akarják hogy boncolgassuk ôket.
    netkobzos
     
  11. Filu1

    Filu1 Állandó Tag

    sajnos néha én is előítéletes vagyok.. néha? mondjuk inkább mindig...
     
  12. sincomi

    sincomi Állandó Tag

    Elôitéletek

    Kínos! - Vallási elôitéletek

    A Jézus tanítványainak is voltak elôitéleteik
    Jézus megjósolja halálát a tanítványainak (Máté 16:22)
    Ekkor jön elô Péter elôitélete:
    " Nem történhet meg veled az ilyesmi" - Máté 16:22
    A Jézus megfordul és mondja Péternek
    "Távozz tôlem Sátán!"
    Mert az emberek módján gondolkodott. Elôitéletes volt. Az elôitélete mégis megbocsajtható volt mert nem ismerte még a teljes valóságot azaz mit jelentenek teljességében a Jézus szavai.
    Később a történtek után jutott az eszébe hogy Jézus mindent elôre megjósolt és ekkor megértette.
    Itt az az érdekes hogy a Jézus beszél hozzájuk de mégsem értik a teljes tartalmát. Az ilyen eset többször is megtörtént a tanítványainál (Máté 16:6...) Tehát így is keletkezhetnek elôitéletek/félreértések/hiányos felfogásrészek. Hallunk/olvasunk valamit pl a Bibliát de csak egy részét értjük meg. De nem baj, mert ezek az elôitéletek/tulajdonképpen csak kezdeti felfogások amelyek azonban hasznosak lehetnek a teljes tudás elérésének a folyamatában.
    Így van ez a tudományban is - ahol nagyon gyakoriak az elméletek amelyek ujabb elméletekhez vezethetnek amíg kiderûl végre az igazság - és így van ez a Biblia olvasásánál is. Ha azt gondoljuk hogy megértettük akkor talán még teljességében nem tartunk ott. De másképpen/gyorsabban egyszerû en nem megy mert talán többször is elkel olvasni még... és talán arra is szügség lehet még hogy valaki megmagyarázza (Apostolok Csel 8:26...)
    A valóság megismerése mindég idôbe tellik. Ezen az úton megesik hogy elöször rosszul látunk valamit/vagy nem azt látjuk amit kell csak torzképet stb, de ha megvizsgáljuk közelebbrôl a dolgot akkor a tudásunktól függöen lassan jobban látunk.
    A tanítványok felfogásai is sokat változtak az idôk folyamán. De miután Jézus meghalt és eljött a pünkösdi Lélek megvilágosodott elôttük sokminden. Biztosak lettek a dolgukban.

    netkobzos
     
  13. sincomi

    sincomi Állandó Tag

    ôszinteség

    Szeretjük az ôszinteséget!


    De mégse bírnánk élni életünket egy teljesen ôszinte emberrel
    mint Claire Castillon-al.


    17 nyelven jelentek meg már az írásai
    Az álnokság elleni keresztes hadjárat elkötelezett harcosa.


    Az álnokság azt jelenti hogy valaki szebbnek/jobbnak állítja be valaki magát mint ahogy az van a valóságban.


    Claire emiatt olyan öszinte hogy éppen az ôszinteség okoz neki problémát és a környezetének is. Az ember spontánt azt hinné hogy azért ôszinte mert szeret provokálni, de nála nem errôl van szó. Tulajdonképpen csak az álnokságot útálja teljes szívébôl.


    A keresztes hadjáratát az álnokság ellen a regényeiben teszi. Egy novella gyüjteménye magyarul "Bogár" nevet viselhetne. Egy elképesztôen rothadt viszonyról az anya és gyermeke között szól nyers gátlások nélküli nyelven. Arra emlékeztet hogy mi a másik oldalon mennyire szeretünk szépítgetni. "Csak a szépre emlékezem" mellet még hozzáteszünk is. Ide tartozik a szélsôséges szépségápolás iránti érdekeltség is.


    "Kevés barátaim vannak de azokkal teljesen öszinte akarok lenni" mondja Claire Castillon.Egy visszahúzódott romantikus ember vagyok és szeretek lekvárt fôzni amikor éppen nem írok.


    Hát éppen ezért – a nyitott ôszintesége miatt - kevés a barátja.


    netkobzos
     
  14. sincomi

    sincomi Állandó Tag

    Kínos

    Egy megtébolyodott

    életveszélyes segíteni akaró...
    Még ma is terheli a lelkiismeretemet
    Egyszer történt velem valami amirôl már réges szerettem volna írni mert úgy érzem hogy egy nagy sebet hagyott nálam a találkozásunk. De akkor nem volt rá szavam, a pecsét amit rátehettem volna. De most megvan, azt hiszem egy tragikummal végzett megtébolyodott esetrôl van szó.
    Ez a találkozás megrendített mert sohase hittem volna hogy ilyesmi is megtörténhet. Két kocsi került a hófallba a busszal való ütközés után. Az utasok jajgatása hallatszot csak amikor leszálltam a buszról. Az egyik kocsi fényt bocsájtott ki és én azon szorgoskodtam hogy hogyan fordítsam semlegesre az autó kulcsát nehogy égni is kezdjen, vagy felrobbanjon a kocsi.
    De a kocsi másik oldalán már szorgoskodott egy ember hogy "kimentse" az utasokat a kocsiból, de ök ezt nem akarták, és annak ellenére hogy talán tiz perc és ott lettek volna a mentôk mert közel volt a kórház. Többen jelentek meg ott a helyszínen de nem tettek semmi különöset a szerencsétlenekért és gondoltam így volt a helyes, esetleg meleg takarót tettek rájuk, inni adtak nekik ebben a hideg téli havas és síkos és sötét reggelen.
    Csak egy ember, úgy láttam megtébolyodott állapotban munkálkodott hogy "kimentse" az egyik kocsiból a sérült utasait. Nem kért segíséget – ez is furcsa volt - mintha mindent maga akart volna megcsinálni de jelentkezôk sem voltak csak én, de nekem egészen más volt a véleményem hogy itt ebben az esetben mit kellene tenni tehát... De hát ha többet tudtam is hogyan vegyem át a vezetést? Hogyan megszólítani ezt a... itt fizikai erô kellet volna.
    Valahogy egy olyan lehetettlen kínos és furcsa mentális helyzet állt elô – mit lehet tenni ilyenkor?. Egy maximalis, a józan ész tehetettlenségének a jele vagy micsoda? A busz soffôrje telefonált ugyan a mentôkért de utána ott ült maga is tehetettlenül, ôtöle vártam hogy segítsen a helyzeten de ô is biztos sokkos állapotban volt. Egy tragikus szerencsétlenség és utána kínos csend és egy nyomott hangulat, alig mozdult valaki csak a tébolygó segítô és néhány kíváncsiskodó. Felmértem a helyzetet hogy nekem kellene itt írányitani a dolgot és legalább arra inteni... hogy megvárni a mentôket – mondtam is - de mit tegyek, hogyan megszólítani ezt a fejetlenül akaratoskodó segíteni akaró embert. Kicsoda ô és tudja hogy mit csinál? Nem hallgat rám, de miért hallgatna talán ô tudja jobban a dolgát?! Mert én úgy gondoltam józan ésszel hogy ezzel hogy elôre kihúzza az utasokat a kocsiból többet árt mint használ. A felrobbanás veszélyét már áthidaltam. Tulajdonképpen csak várni kellet volna és kiszolgálni ôket a lehetöségek szerint. A legtöbben ezt is tették.
    Engem ez a megtébolyodott "segítô" sokkolt meg a legjobban ebben a szerencsétlenségben.
    Az ujságból tudtam meg hogy ketten meghaltak a történtek folyamán. És én még ma is azon gondolkodom hogy fölösleges volt. Semmi baj nem lett volna ha ez a megtébolyodott úr nem hatalmaskodott volna ezen a helyzetben. Ki volt Ö? Mit tudott? Mit tegyünk mi akik azt hisszük hogy jobban tudjuk... mit kellene tenni. És valóban jobban tudjuk? Senki sem merte megfékezni Ôt. Hogyan csak elképzelni azt, ilyen esetben, hogy én meggátoljak egy segíteni akarót? Egy maxinâlisan kínos helyzet.
    Magamra is gondolva elrettentô lehet a helyzet amikor, a szerencsétlenség közepette, a legnagyobb szerencsétlenség az amikor egy megtébolyodott akar segíteni és elrontja. Jaj nekünk ha ilyenekkel találkozunk, amikor már eléggé tragikus a helyzetünk és ekkor egy tudatlan jótakaró csak súlyosbíthatja...
    Egy ismerôsöm is összeütközött egy szarvassal a kocsijával. A nyakgerince sérült meg. Ezért gondoltam hogy nagyon fontos azt tudni hogy hogyan kiemelni a sérülteket a kocsiból. Ha nem tudom hogyan kell csinálni akkor azt hiszem jobb ha megvárom az erre képzetteket. - De hogyan uralkodjon a józan ész az ilyen helyzetekben?

    netkobzos
     
  15. sincomi

    sincomi Állandó Tag

    Kínos

    Kínos! - Mi történik most?
    :confused:
    Evolúció vagy forradalom

    Szeretném evolúciónak nevezni az aktuális folyamatokat, mert úgy is nevezik sokan. Más néven változásoknak vagy reformoknak stb de ezt én nem tehetem. Mert hogy ez evolúció lenne abban nem vagyok biztos.
    Régebben lehetett reformokat csinálni mert akkor voltak stabílabb rendszerek/életformák a társadalomban és egy új reform nem "fordította fel" az egész társadalmat.
    De most mi van? Itt nem evolúció folyik hanem revolúció és az sem helybéli, hanem világraszóló. Bárhová is tekintünk forradalmi változások vannak folyamatban az éghajlattól kezdve az emberek szívében is. Nagy változások ezek egy történelmi viszonylatban nézve és tehát nagyon rövid idô alatt. Hát mi ez ha nem egy újfajta világraszóló forradalom?
    Egy illúzió csupán hogy ezt a folyamatot gátolni lehetne/reformálni más irányba lehetne terelni mert egy forradalmat nehéz az akaratunk szerint most tudni levezetni. - Svédben is volt népszavazás és a nép ellene szavazott a jobboldali közlekedés bevezetésének. De ennek ellenére mégis úgy lett. de vannak sok más példák is. - Csak a folyamat végén látunk majd tisztán mert a folyamat még mindég folyik.
    Ez a folyamat legjobban a gazdagsági/pénzügyi rendszeren mutatkozik meg talán a leglátványosabban, nem kell tovább részleteznem...
    Több helyrôl érkeznek belátások hogy "egy forradalmat éltünk át" szavakkal. Vagy egy "paradigma váltás" – on estünk át stb amikor végre megértették hogy mi történt.
    Ilyenkor sokan itt a forradalom mellé szegôdnek, mások kételkednek vagy ellene feszülnek. A forradalmat egy ellenforradalom követheti azaz kiélezôhetnek az ellentétek.
    A folyamatról lehet ugyan különbözô véleményünk és csak akkor lehet egyetértés ha értjük hogy mi is történik tulajdonképpen. - Hová visz a vonat, de ezt ki tudja megmondani?
    A forradalom folyamatát bárhogy is ellenezzük nem lehet leszavazni. Pl ha az egézségügy költségei határ nélkül folytatódhatnának akkor is oda juthatunk hogy az ország lakosságának a fele a másik beteg fél ellátásával kell hogy legyen majd elfoglalva. De akkor ki fogja ezt megfizetni? Tanulmányok mutátták ki ugyanis, hogy az emberek egézségi statusza nem javul egyenes arányban a befektetett egészségügyre szánt összegek növelésével. De jó lenne ha így volna, ha csak a pénz kérdése lenne? Egy bizonyos önvédô egézségi ismeretekre nagy szügség lesz a jövôben. Ide vezet a forradalom?

    netkobzos
     
  16. sincomi

    sincomi Állandó Tag

    Felelôség - hová lett?

    A felelôség felhigulásáról – Légy szolidáris!

    Mi az ami vezérel bennünket?

    Egy érdekes jelenség a felelôség felhigulásának a ténye.
    Ha a családban történik valami baleset akkor a fejlemény az hogy a felelôség felerôsödik egy maximális értékre. Egy családi hajtóerô gerjeszti az egyesült felelôség kibontakozását.

    A felelôségem felhigulása olyankor történik meg amikor pl a városban járva a város terére érkezem. Megpillantok ott egy embert az aszfalton fekve talán 50 méterre tôlem. De azt is látom hogy senki sem törôdik vele/nincs ott nála se útba oda, mert mindenki megy és teszi a dolgát. Azaz ezt én így biztosan nem tudhatom hogy mi történt ott ezelött – mielött megpillantottam volna - de feltételezem. Nem is tudom elképzelni hogy a segítség már ne lenne útban. Emellett sietôs dolgom is van és ezért gondolom hogy

    1. Itt már valaki biztos intézkedett, tehát mehetek tovább.
    2. Vagy pedig, mert látom senki sem mozdul ott a férfi irányába hogy segítsen - tehát nem tragikus a helyzet. Mert akik közelebb mennek...
    3. Az is lehetséges gondolom most – hogy a fekvô férfit már biztos valaki leellenôrizte, másképpen ez nem lehet – a férfi talán sokat ivott és hát miért ivott sokat - az ô felelôsége hogy jelenleg fekszik de majd lábrakell valahogy. Ilyet már láttam én is méghozzá egy árokban fekvôt.

    De még itt sincs vége a felelôség felhigulásának mert úgye

    4. Érzem és tudom hogy utána kellene járni most a dolognak és segíteni valahogy mert ezt követeli a társadalmi norma. Ezt ugyanis elvárja tôlem a társadalom amelyben élek hogy megtegyem. De ennek a követelménynek van egy ezzel ellentében mûködô versenytársa.
    5. Ez ellen lép fel egy másik társadalmi követelmény vagy inkább személyi olyan – mert ilyet gyakran halottam már - hogy ne rakjam az orrom a mások dolgába. Mert az is elképzelhetô ugye hogy itt már megpróbáltak segíteni persze de a felkvö elutasította hogy segítsenek neki, menjenek a … mondván trágalkodva. És hogyha hívnám pl a rendôrséget akkor meg onnan nem mehetek tovább míg megnem érkeznek és meghallgatják az én beszámolómat. Így tehát nem tudom menny idôre nála kell maradnom mert cserbenhagyni azt már akkor lehetetlen. Inkább tovább pucolok mintha nem is láttam volna.
    6. Egy speciális dolog a saját félemem ami abból ered hogy ezzel a situációval nem vagyok – hogy így fejezzem ki magam - megszokva. Mit kell itt tenni és hogyha rosszul teszem akkor kié lesz a felelôség? És hátha még elájulok a látották után. Ezt felelôséget nem vállalhatom!

    Ha nálad nem észleled a felelôség hasonló felhigulását ilyen esetekben akkor egy különleges ember vagy mert sokaknál ez történik És ez történik nagyban a társadalomban is. Ezért követeljük a szolidáris magatartást egymástól – azaz egy mástól. De errôl a felelôség felhigulásárol nem merünk beszélni. Miért? Mert tabu?

    netkobzos
     
  17. sincomi

    sincomi Állandó Tag

    Szolidarítás határa

    Meddig bírja a szolidarítás?

    A felelôség felhígulásának társadalmi következményei... - drágább élet!

    Mindenütt mindenre vannak határok. Egy alapvetôen elfogadott norma részemrôl a következô: Csak annyi felelôséget vállalok amennyit képes vagyok elviselni. Hát ez nem mindég sikerül.
    Ez a szabály az amely általánosan meghatározza az általam meghatározott határokat. Elismerem azonban hogy néha higítom is itt a felelôségemet különbözô okokból. De erre most nem térek ki.

    A társadalom amelyben élek úgy van berendezkedve – ez nagyon fontos a számomra - hogy ha én már nem bírom(-ám) felelôséggel ott azt átveszi tôlem, aminek persze nagyon örülök. Minden fejlettebb társadalomban ez így van. Ìgy példaul a biztosítás területén. Ez egy nagyon fontos közérdekû létesítmény.

    Ha vettem egy uj kocsit – amit persze nem vettem – de mondjuk hogy mégis megtettem, persze hogy bebiztosítom. Valahol a határon kívül a biztosítóm veszi át a felelôséget/költségeket – ha történne valami - vagyis annak döntô részét és ezt neked is köszönhetem mert te szolidárisan befizetted a biztosítás díját. Eddig minden rendbe is volna addig amig én betartom a szabályokat stb. A szolidarítás eszméje képez így számunkra egy bizonyos olcsó biztonságot.

    A határokat azonban önkényesen/tudatosan vagy felelôtlenül tágítani is lehet. S ha így a felelôség tudata fellazul és tömegesen fellép akkor egy általános felelôségfelhigulásról/felelôséginflációról lehet beszélni. A biztositást ugyanis ki lehet játszani mindenféle trükökkel. De mondjuk ha nem is vagyok ittas csak nem jól aludtam és bevettem egy tablettát már talán akkor is veszélyes lehetek a közlekedô társaimra. Ha sokan vagyunk akik iszunk és vagy nem pihenünk eleget akkor azzal felelôségünket higgítjuk fel és veszélyessé válhatunk a trafikban és ezáltal drágább lesz a mindenki biztositása. Drágább lesz az élet.

    A szolídarítás ilyenkor lassan megszûnik és bevezetik az egyénre szabott biztosítási díjat.

    pl < 22 év aluliak
    kezdôk
    gyakori törvénysértôk
    specialis betegek
    … meg mit tudom én

    nagyobb biztosítási összeget fizetnek majd.

    Hasonló folyamatok történhetnek a társadalom más szektoraiban – drágább lesz végül a életünk. A tendenciák mutatják hogy a felelôségfelhígulás növekedése miatt a szolidarítás nem lehet végnélküli.

    Ha cigarettázom akkor nagyobb felelôséget kell hogy vállajak az egézségemért vagy pedig meg kell fizetni az egézségügynek azért hogy vegye át a felelôséget. Ezért fizetek pl cigarettadót. Nem várhatom ugyanis el azt hogy a végletekig mások fizessék az én költségeimet, vagy...? Elôbb utóbb úgyis megúnják.

    A jövôben tehát ezzel számolmi kell. Vannak akik... , hogy ha nem lesz elég szolidarítás akkor a szeretetnek kell itt feloldani a határokat. Neked mi a véleményed? Meddig lehet préselni a szeretet hogy a butaságainkért is felelôséget vállaljon?

    netkobzos
     
  18. sincomi

    sincomi Állandó Tag

    Kínos!

    Kínos - Vallási elôitéletek

    Az Isten hat nap alatt teremtette meg a világot!

    1. Ez persze nem igaz

    De az Isten mindenható, tehát ha nem úgy van akkor nem volna az!

    2. Persze ez sem igaz

    De ez olvasható a bibiliában!

    3. Ez sem igaz! Hol?

    Lukács 1:36,37

    4. Olvasd el még egyszer!

    netkobzos
     
  19. sincomi

    sincomi Állandó Tag

    Kínos!

    Kínos! - A gatyámat nem adom oda!

    Normalis(?) extremisták(szélsôségesek) is vannak

    A világunk új(?) jelensége az extremizmus. Van annál extrémebb extremizmus mint amikor az ember saját is magát felrobbantani képes, csak azzal céllal, hogy minél többet vigyen másokat a másvilágba stb?
    Ezt nevezném az extremek csúcsának mert ennél nagyobb b&ucirc;nt nehezen tudok elképzelni. Egy b&ucirc;n amit büntetni sem lehet. Az igazságszolgáltatást is teljesen tehetettlenné teszík az ilyen esetek. Mert egy megtörtént esemény ahol a tettes is meghal ott büntetni hogyan? Hiszen ha nincs is halálbüntetés de a terrorista már egy halálbüntetéssel sújtotta magát. A terrorista így megszégyeníti még azokat is akik a halálbüntetés ellen szónokolnak. - Tehetettlenek vagytok mert a javamra szolgál a mérleg. Ha én hôsi halált halok akkor nem hiába - többet sôt ártatlanokat viszek magammal stb.
    Persze a hitük szerint talán a mennybe képzelik magukat. Ez már igazán az extremizmus szelleni csúcsa lenne. Erre nem találok egy alkalmasabb szavat pedig érzem hogy kellene.
    Teljesen megbénulva próbálom megérteni ezeket a terroristákat de nem tudom.
    De ma fedeztem fel hogy úgymond vannak mini terroristák is azaz extrémek amelyek közöttünk élnek és talán mindennapi a találkozásunk velük.
    Egy fiatal emberrôl halottam ezt konkrétan, aki sokat dolgozik de amikor megkapja a fizetését azonnal elkölti a pénzét. - Honnan tujdam hogy élek holnapig mondja - hiszen bármikor meghallhatok. Hát megvettem ezt különleges gyémántos órát most mert a közönségesek vacakok.
    Hát szerintem ez is egy extrém felfogás. Azért mert a karóra egy centivel sem fogja tudni meghoszabítani vagy megvédeni az éltét. De az életvitele rövídíteni igen. És ezzel a logikával fejbeüthetik ôt, már ma, éppen az órája miatt. Mi haszna tehát az áldozatnak? A filozófiája rájöttem hasonló az önfelrobbantó terroristáéhoz. Azt csinálja ami a saját vesztébe vezethet, tehát nyitott szemmel elkölti a pénzét hogy, hogy aztán, majd ne legyen az orvoshoz sem, aki segíteni tudna rajta ha leütik.
    Az élet azért van
    hogy ki kell oltani
    a pénz meg azért van
    hogy el kell költeni
    Az extremisták hasonlóan gondolkodnak Ezek a túlzások rajongói. De várjunk csak...
    A szégyenemre rájöttem most hogy én is extremista vagyok. Annyiszor megbüntettek már a parkolásaim miatt hogy megúntam a feledékenységemet. Mialatt mások perelnek vagy robbantanak ha nem tetszik valami, addig én azt tartottam az exremt legjobbnak hogy elválok a kocsimtól. Most már legalább én vagyok teljes biztonságban emiatt, azaz megtarthatom a gatyámat. És a pokolba sem kerülök emiatt

    netkobzos
     
  20. rada.balint

    rada.balint Állandó Tag

    cska egy jó tanács ha kínos dolog történik akkor, azt csak úgy szabad mondani: "Ez oylan kínos, hogy mától mással történt"
     

Megosztás