Könyv születik- Irj Te is egy sort hozzá!

Előttük állt az egész délután, az este és az egész éjszaka. Az igazat megvallva azt nem szerették volna kettesben tölteni.

Mind a ketten egy ill. egy-egy hölgy társaságára vágytak. A nők azonban nem teremnek csak úgy, minden bokorban így tehát
bár macerás a dolog, de meg kell keresni őket. Elindultak tehát...

Elindultak tehát, hogy felkeressenek egy kuplerájt, a hölgyekért

Bizony ám!

A kuplejár bejárata előtt Sam mondta a barátjának, hogy meggondolta magát és ő ide nem fog bemenni.
Eszébe jutott neki Pintyőke.

A telefonba Pintyőke panaszosan sírt és kérte, hogy találkozzanak mert őt most rúgták ki a munkahelyéről.
Kezd becsavarodni és szüksége van egy barátra. Sam már indult is hozzá.

Meglátva Pintyőke gyönyörű könnyáztatta arcát és sírástól bedagadt szemét egy pillanatra benn rekedtek a vigasztaló szavak.
Megköszörülte a torkát és nehezen tudott csak megszólalni. Pintyőke részletesen elmondta, okát sem tudták adni, hogy miért
küldték el. Imádott a könyvtárban dolgozni. Szerette az embereket és őt is szerették sokan.

Sam megrendülten hallgatta Pintyőke panaszait. Magához szorította a remegő nőt, és közölte vele minden rendben lesz.
Pintyőke nem tudott megnyugodni és állandóan azt kérdezte, hogyan és mikor rendeződik az élete. Sam szerint, az a legjobb,
ha most alszik egy nagyot és reggel majd kitalálnak valamilyen megoldást.

Genialis írta:

Féligazságok, ezért is védik olyan agresszívan őket, így vonnak falat önmaguk és az igazság közé...

Kattints a kibontásához...

igazság nocsak nocsak de a közhelyek hmm miért? mert lopni élvezet...
természetesen egy ˝pchikologiai˝? védekezés műfaj mi he?

Genialis írta:

Melyik hölgy páciensemtől hallottam ezt folyton....arra emlékszem, hogy eleinte nem mondta ki konkrétan, hogy a társa impotens, mindig csak ilyen vagy ehhez hasonló célzásokat tett, és várta, hogy reagáljak rá és én mondjam ki helyette, persze nem tettem-gondolta Sam, a nő ideges volt a felgyülemlett szexuális feszültség miatt, ingerült és kiéhezett ,alig várta, hogy végre valaki jól "meggyömöszkélje".....talán ez az oka, hogy most itt van, a konkrét oka.....jó lesz vigyázni, már csak egy hisztérika hiányzik az életemből.....egy túlfűtött, időzített bomba,mert ez a nő az és minél hevesebben tiltakozik a saját vágyai ellen, annál hevesebben fogják azok felőrölni ,egy idő után mindenkit birtokba vesznek,vajon ő meddig bírja még....
Milyen különös, amikor először bejött és velem beszélgetett egy ceruzát tartott a kezében és bár nem tudott róla ,mivel ez egy önkéntelen viselkedés volt, úgy csinált ,mintha ki akarná verni, közben meg engem bámult. Az első pillanatban azt gondoltam ennyi élvezet nekem is jár, de persze 2 perc után rászóltam és megkértem tegye el, aztán megbeszéltük ezt a problémát, ekkor majdnem elment, mert annyira váratlanul érte az észrevételem, és a saját lelepleződése...aztán később ez segített hozzá ,hogy jobban megnyíljon Ágnes asszony.....
"Tudja, a férjem mindig mások előtt így viccel az impotenciájával, de amikor nem áll fel neki, az egyáltalán nem vicces.... " Erre a mondatra a hatodik kezelés után került sor, haladunk, haladunk, ha elhozza a férjét is lecserélem az autót-gondolta magában Sam....

Kattints a kibontásához...

én azt hiszem ebben a hosszú küzdelemben már te magad váltál szörnyeteggé kedves pschi ....

közhely... közhely...

Ó, azok az emberek, akik számára vigaszt nyújt az ottrombaság, igazán szánalmasak , kiégett elméjükben nincs helye már másnak, csak az állati ösztönöknek, ezek a jelek szimbolikusan is megjelennek karakterválasztásukban. (Lásd a fenti hozzászóló avatarját)
Ha-ha-ha, de nagy az Isten állatkertje-gondolta Sam és ameddig ez így marad, nekem is lesz mindig munkám.

Másnap reggel Sam felébredt és egyedül volt. Ez nem járja- gondolta, hol van Pintyőke. Idegesen magára rángatta a nadrágját
és futott a part felé. Őszintén remélte, hogy a lány nem csinált semmi butaságot.

Sam nagyon gyorsan futott a part fele, de amikor odaert nem akarta elhinni amit latott a szeme elott. Pintyoke teste lebegett a viz tetejen . Sam gyorsan feleje uszott de tudta hogy hiaba. Nem tudott mar az erzelmein uralkodni es el kezdett sirni. Odaert Pintyoke teste melle es magahoz szoritotta erosen . Es egy ido utan feladta o is a harcot es mind a ketten lefele sulyedtek a viz ala es vegre megtalaltak az orok nyugalmat. VEGE.

A nő némi habozás után válaszolt ,szólitson Évának ,és már hozta is a két kockacukrot.

Egyre mélyebbre merültek együtt, csak egymásra vágytak, azt hitték minél több rétegen hatolnak át, annál többet és többet tárhatnak fel a sötét mélységből és a végén minden világossá válik. Nem ez történt, a világosság csak feltárta a mélyen eltemetett problémákat, a megoldásra azonban nem tudtak rájönni, minden láthatóvá vált és rémisztővé, azt hitték a kapcsolatuk majd ezt is kibírja, de nem így lett. Mindketten katarzisra vágytak, mert többet véltek felfedezni a másikban egy embernél, de nem volt ott más csak a valóság, és ez mindkettejüknek csalódást okozott. Mi is csak emberek vagyunk, ő sem olyan mint amilyennek képzeltem, amilyennek szerettem volna látni még az elején....kiábrándultak lettek, kiszerettek egymásból és a merülés közben nem vették észre, hogy minden mást kirekesztettek az életükből, a saját világuk pedig immár nem oltalmat, hanem börtönt jelentett számukra.Saját labirintust ahol minden ajtó mögött egy probléma dörömbölt.
-Ennek a felismerésnek is itt volt az ideje, mert a szerelemre is áhítattal tekintünk, megkonstruáljuk, aztán közben észre sem vesszük, hogy már csak erőlködünk ,próbáljuk mindenáron ráerőszakolni az elképzelésünket a valóságra , a jelen pillanatra, anélkül, hogy megélnénk azt. És miért? Mert félünk. Mitől? A hétköznapiságtól ,az élettől, a mindennapok kihívásaitól, a problémáinktól , a fájdalomtól. Az elkerülhetetlentől....attól, hogy emberek vagyunk.... Sam cigarettáért nyúlt és miközben a szemben lévő ház elfüggönyözött ablakaira tekintett azon gondolkodott milyen egyszerű az élet ha önmagában tekintem ,olyannak mint amilyen...leszívta a keserű füstöt és a füsttel együtt kifújt minden gondolatot magából és elcsendesedett.....elmerült önmagában

Itt van például a cigarettás doboz intő óvása, ami így szól: a dohányzás öregíti a bőrt. Mennyire félrevezető és csak félig igaz. Azt kellene ráírni, hogy minden egyes nap amit megélsz öregíti a bőrt,minden egyes nap öregebbé tesz , az idő öregíti a bőrt, nem a dohányzás és az időről nem is lehet leszokni....

Sam mélázását félbeszakította a telefon csörrenése.
-Tessék, szólt bele.
-Jó napot kívánok, az Észak-Magyarországtól keresném, fantasztikus előfizetési akciónk egyik nyertese lehet, ha most megrendeli a lapot fél évre ajándékba kap egy ütvefúrót 25786 forint értékben.
Sam nagy lélegzetet vett, elemelte a fülétől a kagylót és az íróasztala lapjához nyomta, ahogy csak bírta, aztán ismét a füléhez emelte és így szólt: Nem olvasok szemetet, és nincs is szándékomban, ha még egyszer felhívnak, panaszt teszek zaklatásért és ajándékba egy magas összegű kártérítési pert akasztok az önök nyakába, magának hogy tetszik?
Némaság felelt a kérdésre.
-Remélem érthetően fejeztem ki magam-toldotta meg Sam. -Megértette amit mondtam?
-Ezek szerint önt nem érdekli az ajánlatunk?
-Ez még kérdés?
-Szóval nem.
-Árulja már el, kedves uram, hogyan választják ki a magukfajtát?
-Miért fontos ez?
-Csupán azért ,mert a kritériumaik túl alacsonyak, akárcsak a maga felfogó képessége..... Kínos csönd telepedett közéjük.
-Miért nem mondja már, amit mondania kell-kérdezte Sam.
-Mégis mi lenne az-kérdezett vissza az ismeretlen hívó.
-Elnézést a zavarásért, sajnálom, hogy raboltam az idejét, gyerünk próbálja csak meg.
-Elnézést a zavarásért, viszont hallásra.
Kíváncsi vagyok mikor hívnak újra-gondolta Sam. Terápiát ajánlanék az egész telemarketinges csapatnak: hogyan zaklassunk finoman címmel.
Ideje lenne főzni valamit, egy kávé is megteszi.

Ám gyomra valamiért mégis hangos kordulással adta tudtára, itt bizony a fekete nedű nem lesz elég. Nagyot sóhajtott, ám nem érzett ingerenciát, hogy bármiféle érdembeli munkát is végezzen aznap. Újra a telefonkagylóra nézett, amit az előbb mérgeen lecsapott, és a füléhez emelte. Ujjaival az asztalon dobolt, miközben hallgatta az aktuálisan hívott pizzéria andalító várakoztató dallamát. Már majdnem állva éhenhalt, mikor valaki beleszólt a kagylóba. Mogorván rendelt, majd a címét megadva lerakta a készüléket.
Tekintete újra a cigarettás dobozra tévedt, de megemberelte magát. Ma már nem szívhat többet, abból semmi jó nem sülne ki, a végén tényleg ráncos lenne. Bár, amennyit az utóbbi időben a homlokát ráncolta, csodálta, hogy még nem vésődött árok a két szeme közé.
Időközben a futár is kiért, kifizette az ételt, majd a melegen gőzölgő dobozzal tért vissza. Letette az asztalra, és a fotelba rogyott. Csak nézte a dobozt, és gyomra hangos korgása mellett azon gondolkozott, vajon tényleg ennyire elcseszett az élete?

Végül engedett a kísértésnek, és kinyitotta a pizzás dobozt.