Könyvek

pteeniko

Állandó Tag
Állandó Tag
Robert Merle

Sziasztok!
Én két nagyon jó könyvet olvastam mostanában,mindkettő Robert Merle irománya:
-Malevil
-Védett férfiak
Azoknak tudom ajánlani akik szeretik a jövőben kalandozó történeteket.A Malevil egy atomtámadásról szól és az utána levő életkörülményekről,a Védett férfiak pedig egy gyilkos vírusról szól ami elpusztítja Amerikában az ivarérett férfiak nagy részét.Így kialakul egy női diktatúra amerikában.
Szerintem nagyon érdemes őket elolvasni.:D
 

palmisike

Állandó Tag
Állandó Tag
5090_cover.jpg


Nemeskürty Istvánnak az 1514 és 1552 közötti magyar történelemről szóló három írásáról így vall a szerző.
"Történelemről írni számomra mást jelent, mint történelmet írni. Történelmet írni: tudomány, történelemről írni viszont írói tevékenység."

Mindenkinek ajánlom
 

eriol

Állandó Tag
Állandó Tag
hát, én mindenek előtt Terry Pratchett könyveit ajánlanám
és legkevésbé sem csupán a fantasy kedvelőknek
ugyanis a világról ír
arról a világról, amiben mi is élünk
csak egy kicsit kifordítja, megfűszerezi,
hogy élesebb képet kapjunk.
Ami nagyon jó a könyveiben, hogy rengeteget lehet rajtuk nevetni,
és hogy elképesztően jól meglátja a dolgok lényegét.
Én legelőször a Bűbájos bajok-at olvastam
és hát, mit mondjak? azóta a szerelmese vagyok
nem jelenhet meg úgy műve, hogy meg ne venném
habár némelyiket lehetetlen megszerezni
azért ez ne szegje senki kedvét
 

freni

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok!
Ha egy jót akartok nevetni, a sorozat végén meg egyet sírni, akkor érdemes beszereznetek Sinéad Moriarty: Babablues, Született szülők, Egyről a kettőre című műveit.
Röviden arról szól, hogy mit meg nem tesz egy pár a babáért, aztán végül örökbe fogadnak, de persze mire végre hazaviszik magukkal a kisbabát a csajszi teherbe esik.
Rettenetesen jó humorral mutatja be ezeket az éveket a szerző. Egy lendületes, nagyon könnyed kis sorozat. Mindenkinek csak ajánlani tudom!
 

Tunude

Állandó Tag
Állandó Tag
Márai: A gyertyák csonkig égnek a kedvenc regényeim egyike. Mély barátságról szól, és igen elgondolkodtató. Ajánlom én is mindenkinek.
 

drumba

Állandó Tag
Állandó Tag
Dr. Kárpáti György

Sziasztok!

Bár neméppen mondható szépirodalmi műnek, de mindenki számára melegen tudom ajánlani Dr. Kárpáti György Medencék, gólok, pofonok című könyvét. A szerző többszörös olimpiai bajnok vizipólós, kalandjait Peterdi Pálnak mondta tollba, ennek megfelelően garantált a jó szórakozás. Többször is olvastam már, mindíg átsegít a rossz közérzeten...
 

Cressida Beau Pr

Állandó Tag
Állandó Tag
Furán hathat, de én pl. imádom az Anyegint. =D
Ajánlanám egyébként a Büszkeség és balítéletet, vagy Jane Austen akármelyik könyvét. Mostanában jelent meg a Jane Austen naplója is. =)
 

Kryssz

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok! Aki igazán ki akar kapcsolódni és nem riad vissza a vaskos olvasmányoktól... na nekik ajánlanék egy sorozatot. George R.R. Martin Tűz és jég dala. Ez egy fantasysorozat eddig 4 kötete jelent meg magyarul angolul azt hiszem ötnél tart. Nagyrészt Westeroson, egy királyságban játszódik, középkori szinten áll a tudományuk, de lassan feltűnik benne a mágia is, sárkányokkal, boszorkánymesterekkel.
Egy háború kibontakozását kísérhetjük figyelemmel. Minden van benne ami egy igazán izgalmas könyvhöz kell. Szerelem, gyilkosság, nyomozások, lovagi tornák, hatalmas csaták, ármánykodások... stb. Remélem sikerült néhányotoknak kedvet csinálnom hozzá.
 

niola

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok! Én egy írót ajánlok a figyelmetekbe: Gary Chapmant. Ő a szeretetnyelvről ír, hogy az emberek különböző módokon érzik, ha szeretik őket. Hasznos olvasmány, ha valaki kíváncsi erre a nézőpontra. Mellesleg az életben is alkalmazhatóak a tanácsai.
 

Kovács Erika

Állandó Tag
Állandó Tag
A Szeress Mexikóban c. könyvet olvastam tegnap. Nem tudom, hogy rajtam kivül kinek volt olyan nagymamája, aki a valós cselekmények elmesélése közben átcsapott a fantázia világába. Az enyém ilyen volt. A könyv olyan érzéseket váltott ki belőlem, mintha nagymamám mesélne. A könyv maga jó szagú, életszerű családtörténet, megfűszerezve konkrét receptekkel és némi mesével.
 

orsicu

Állandó Tag
Állandó Tag
Nemrég megkaptam Vaszary Gábor: Amiről a férjek álmodoznak c. kötetét. Nagyon jó a stílusa, a humora! Könnyed, de mégis elgondolkodtató.
 
Szia!
Stephan Arroyo könyveit érdemes tanulmányozni, nekem egy asztrológus ismerősöm ajánlotta, a saját radixom elemzésénél is az ő könyveit használtam.
Kinga
 

Péva

Állandó Tag
Állandó Tag
Gabriel García Márquez

Kimásoltam Márquez könyvéből pár pici részletet.
Talán kedvet kaptok az elolvasásához.
Sok elmarasztaló kritikát olvastam róla, amikkel nem értek egyet.

Gabriel García Márquez<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
BÁNATOS KURVÁIM EMLÉKEZETE<o:p></o:p>
<o:p></o:p>
A kilencvenedik születésnapom évében azt az ajándékot találtam ki magamnak, hogy egy szűz kamaszlánnyal töltök egy szenvedélyes éjszakát. Eszembe jutott Rosa Cabarcas, egy titkos találkahely tulajdonosnője, aki értesíteni szokta a jobb ügyfeleit, ha akadt egy feltálalható primőrje. Sem az ilyen, sem a másféle obszcén csábításnak nem engedtem soha, de ő nem hitt az elveim tisztaságában. Az erkölcs is csak idő kérdése, mondta egy kaján mosollyal, majd meglátod. Valamivel fiatalabb volt nálam, és már olyan sok éve nem hallottam róla, hogy akár meg is hallhatott már. De az első telefoncsengetés után ráismertem a hangjára, és rögtön a tárgyra tértem:<o:p></o:p>
- Ma akarok.<o:p></o:p>
Rosa felsóhajtott: Jaj, te bölcsek bölcse, húsz évre eltűnsz, aztán csak azért jössz vissza, hogy lehetetlent kérj. De rögtön visszanyerte üzleti hangját, és fél tucat jobbnál jobb lehetőséget ajánlott, igaz, csupa használt árut. Mondtam, hogy nem, szűznek kell lennie, és a ma éjszakára kell. Mire ő megkérdezte: Mit akarsz bebizonyítani magadnak? Semmit, feleltem a legfájóbb pontomon megsebezve, tisztában vagyok vele, hogy mit tudok, és mit nem tudok. Az asszony szenvtelen hangon jegyezte meg, hogy a tudósok mindent tudnak, egyet azért mégsem: nincsenek már szüzek sehol a világon, csak ti, az augusztusiak. Miért nem rendelted idejében? Az ihlet nem jelenti be magát előre, mondtam. De várni talán hajlandó, mondta ő, mert mindig is bölcsebb volt bármely férfinál, és arra kért, hogy legalább két napot adjak neki, hadd nézzen körül a piacon. Mire komolyan figyelmeztettem, hogy egy ilyen ügyletnél, az én koromban, minden óra egy évnek számít. Akkor nem lehet, mondta ő a legcsekélyebb kétség nélkül, de nem bánom baszd meg. Így izgalmasabb, egy óra múlva hívlak.<o:p></o:p>
Mondanom sem kell, már mérföldekre látszik rólam, hogy csúnya, félénk ember vagyok, és anakronisztikus jelenség. De nem akartam ilyennek látszani, ezért mindent megtettem, hogy épp az ellenkezőjének lássanak. Mind a mai napig, amikor is úgy döntöttem, hogy saját, szabad akaratomból elmesélem, milyen vagyok, ha nem másért, hát csak azért, hogy megnyugtassam a lelkiismeretemet. Azért kezdtem azzal, hogy felhívtam Rosa Cabarcast a szokatlan kéréssel, mert a mából visszanézve, akkor kezdődött el az új életem, egy olyan életkorban, amelyben a halandók többsége már halott.<o:p></o:p>
Egy gyarmati kori házban lakom a San Nicolás park napos oldalán: Életem minden napját itt töltöttem nőtlenül, és vagyontalanul…<o:p></o:p>
[…]<o:p></o:p>
A ház belseje tágas és napfényes, stukkóval borított boltívek vannak benne, a firenzei mozaikpadlónak sakktábla mintája van, és a négy nagy üvegajtó egy hosszú erkélyre nyílik… […]<o:p></o:p>
Amikor harminckét éves koromban egyedül maradtam, beköltöztem szüleim egykori hálószobájába, ajtót vágattam a könyvtárszoba felé, és elkezdtem elárverezni mindazt, ami felesleges volt mindennapi életemhez; végül majdnem mindentől megszabadultam, a könyvek és a gépzongora kivételével.<o:p></o:p>
Negyven éven át a Béke Hírlap táviratdagasztója voltam, vagyis az volt a feladatom, hogy bennszülött prózánkban rekonstruáljam és kerekítsem ki a világ híreit, amiket röptükben kaptunk el a csillagközi térben száguldó rövidhullámokon vagy Morse-jelekben.<o:p></o:p>
[…]<o:p></o:p>
Az ötödik évtizedet taposva akkor kezdtem elképzelni, hogy milyen is lesz az öregség, amikor észrevettem magamon az első memóriazavarokat. […] Volt olyan nap, hogy másodszor is megreggeliztem, mert elfelejtem, hogy egyszer már ettem, és megtanultam, mi az az ijedtség barátaim arcában, amikor nem mernek szólni, hogy ugyanazt a történetet mesélem el nekik, amit már az előző héten is elmeséltem. Addigra már a memóriámban volt egy lista az ismerős arcokról, meg egy másik a hozzájuk tartozó nevekről, de amikor köszönni kellett nekik, nem tudtam összehozni a neveket és az arcokat.<o:p></o:p>
A szexuális életkorom sohasem okozott gondokat nekem. Mert az, hogy mire vagyok képes, nem annyira éntőlem függött, mint inkább a nőktől, és ők, ha akarják, tudják, hogy mit hogyan. Ma csak nevetek azokon a nyolcvanéves fiúkon, akik ijedten fordulnak orvoshoz ezek miatt, mert nem tudják, hogy a kilencveneseknél még rosszabb a helyzet, de már nem számít: csak annak lehet panasza, aki él. Az viszont az élet igazi diadala, hogy az öregek emlékezete mindent kiejt magából, ami felesleges, de az olyan dolgok esetében, amelyek igazán érdekelnek minket, ritkán mondja fel a szolgálatot. Cicerónak van erről egy igen találó mondata: Nincs az az öregember, aki elfelejtené, hogy hova rejtette el a kincsét.<o:p></o:p>
[…]<o:p></o:p>
Sohasem feküdtem le olyan nővel, akinek ne fizettem volna, és azt a keveset, aki nem volt hivatásos, ésszel-erővel meggyőztem róla, hogy fogadja el a pénzt, akkor is, ha utána kidobja a szemétbe. Húszéves koromban elkezdtem vezetni egy kimutatást: név, életkor, helyszín meg egy rövid emlékeztető a körülményekről és módozatokról. Ötvenéves koromig ötszáztizennégy nő, akikkel minimum egyszer együtt voltam. Aztán, amikor már a testem nem bírta az iramot annyi nővel, abbahagytam a listát, mert papír nélkül is fejben tudtam tartani őket. Megvolt a magam külön etikája. Sosem vettem részt csoportos dáridókon, nyilvános viszonyt sem folytattam, nem adtam ki titkokat, és se testi, se lelki kalandokat nem fecsegtem ki, mert fiatal korom óta tudtam, hogy egyiket sem lehet büntetlenül elkövetni.<o:p></o:p>
[…]<o:p></o:p>
Ezek után, felkészültem rá, hogy aznap éjjel minden megtörténhet velem, végigdőltem az ágyon, és vártam, hogy kilencvenegy éves korom első pillanatában elhatalmasodik rajtam a végső fájdalom. Távoli harangszót hallottam, éreztem az oldalán fekvő Delgadina lelkének illatát, hallottam egy kiáltást a láthatárról, meg egy ember zokogását, aki talán egy évszázaddal azelőtt halt meg abban a szobában. Ekkor végső leheletemmel eloltottam a lámpát, ujjaimat az ujjaiba kulcsoltam, hogy kézen fogva magammal vigyem, és megszámoltam a tizenkét éjféli harangkongást, tizenkét utolsó könnycseppet ejtve, míg fel nem hangzott az első kakaskukorékolás, és rögtön utána a diadalmas harangzúgás és ünnepi petárdadurrogás, mely mind annak örömére szólt, hogy épségben és egészségben túléltem a kilencvenedik évemet.<o:p></o:p>
[…]<o:p></o:p>
 

caloger

Állandó Tag
Állandó Tag
Szervusztok!

Ha esetleg van olyan ember közöttetek aki érdeklődik a XX. sz- i sokszor megnyomorított, megalázott magyar parasztsorsa iránt, annak ajánlom Fekete István Zsellérek, ill. Gyeplő nélkül c. -ű regényét.

Szép könyvélményeket!
 

halebopp

Állandó Tag
Állandó Tag
A rám valaha volt legnagyobb hatású könyv "Günter Grass: A bádogdob" volt. Valószínűleg soha többet nem fogom újra elolvasni (túlságosan is magába szívott, amikor olvastam, igaz annak legalább 10 éve...), de szerintem a jövőben már nem fog rám ennyire hatni könyv.
 

Novelyn

Állandó Tag
Állandó Tag
Én a napokban végeztem ki a Genezis trilógia első két kötetét. Korábban nem ismertem az írót, csak találomra választottam ki, de nem bántam meg. Nem is tudom, hová lehetne sorolni a stílusát, kicsit talán Dean R. Koontz-ra hasonlít. Nem ír rosszul, viszont a sztori igazából már elcsépelt.. a szokásos ősgonosz megjelenése stb. De annak ellenére, hogy nem talált ki újat, tetszett eddig, bár nálam közrejátszik az is, hogy tetszik a helyszín, egy antarktiszi kutatóállomás. Valamiért mindig könnyebben megfognak az olyan helyszínek, ahol a szereplők el vannak szigetelve.
Ajánlom mindenkinek, aki már nem tud mihez nyúlni, egyszer megéri elolvasni, de nem szabad túl sokat elvárni tőle.
 

Fernik12

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem is olyan régen olvastam Christopher Moore- vérszívó démonok könyvét. Igen érdekes és vicces egy könyv.
 
Oldal tetejére