Küldetéses Gyermekek: Autisták és Indigók

gernis

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia Dreamaya!

Bocsi, csak azért nem írtam, mert vártam, hogy Te írj, válaszolj...... hihi!

Megcsináltam pár tesztet.... Olvasgattam a neten..... sőt, ma megvettem az enneagram bölcsessége c-ű könyvet... :)

Egyenlőre még csak a magam típusát típusait olvastam el.... :)
Éljen az egó! hihi!
Éljen az Uránusz! hihi! (rajta fekszik az ascendensemen) - és azért éljen, mert élég sok "Aha-élményem" volt, és ez uránuszi energia. hihi.

Találkoztam valakivel a hálón, aki régóta olvasgat az eneagramról, ezt írta nekem:

".........Egyik napról a másikra látod az emberek tetteiben a miérteket.
Látod a gyermekkort a párkapcsolati életét,a munkához való hozzáállást..
Olyanokká válnak az emberek mint egy térkép,amin tudod,hogy honnan hová tart!
Szörnyű érzés szembesülni ezzel a teherrel..
Nem tudsz rajtuk segíteni,mert azt sem tudják mi a bajuk..
A legnagyobb probléma mégsem ez,hanem az,hogy elveszel az ismeretlenben,mert a régi éned már elmúlt,de az új még nincs sehol..."

Erről mi a véleményed?

Várom válaszaid!
Üdv: Gernis
 

dreamaya

Kitiltott (BANned)
Szia kiss
Rengeteget beszélgettem gondolatban Veled - az autizmusról, a skizofréniáról, a lelkiismeretfutamról, a segítő szindrómáról stb. - de nem érkeztem leírni ill. inkább attól féltem, hogy ítéletként hathat.
De egyébként is irtózatosan kellett hajtanom a héten minden téren.

1x valami üvegkárral kapcsolatos ügyet intéztem és a biztosítónál leszólított a portánál 1 ügynök: rám akart tukmálni valamit.
Udvariasan azt feleltem neki: én már nagy kislány vagyok és ha akarok valamit, akkor én magam járok utána ezen a téren is.

Más ember miképpen filozofálja meg, hogy ne tegye meg azt, amit kellene vagy hogyan hasson blokkolóan másokra: az az ő problémája, tükre.
Ezért én a magam módján foglalkozom az enneagrammal: kizárólag önmagamat vizsgálom, alakítom vele.
De még nagyon az elején tartok és a róla való fecsegés energiáját is beléfektetem inkább.
Én Feldmár András stílusát szeretem: miért (IS) ne...?
Igyekszem valamiért küzdeni és nem ellene, de ez a látszólag laza hozzáállás is tetszetős számomra :)


gandhi_pd.jpg

"Csak akkor beszélj, ha a csendnél értelmesebbet tudsz mondani."
Mahatma Gandhi
 

dreamaya

Kitiltott (BANned)
Jó reggelt, Istenem. Örülök a mai napnak. Örülök, hogy élek.
Ezt el akarom mondani neked.
Nem mindenkinek ilyen ez a mai nap.
Ezért adj nekem ragyogó szemeket, segítőkész kezeket, figyelmes füleket, meleg szavakat, előzékeny csendben maradást,
érzékeny tekintetet mindarra, ami a sorok között húzódik meg, és másokra is átterjedő vidámságot.
Ajándékozz meg engem arra való világos emlékezéssel, hogy ma jól érzem magam;
hogy emlékezzek erre, ha egyszer magam leszek nyomorult.
Mindannyian fény és sötétség között tartunk tefeléd.
Jó reggelt, Istenem. Örülök, hogy élek.
Köszönöm a mai napot.
Ámen.
(Dietrich Bonhoeffer)
prayer114.100185915_std.jpg

Csatolás megtekintése 281498
 

Kicsi Fecske

Állandó Tag
Állandó Tag
A csoda.

Az eset megtörtént. Világhálón kering ez a történet, amely egy valóban
megtörtént, tanulságos esetről ad hírt.

Egy kislány bement a szobájába és a szekrénykéje mélyéről előhúzott egy
lekváros üveget. Kiöntötte a padlóra az üvegben lévő érméket és
gondosan számolni kezdte. Háromszor is megszámolta, mert a végösszegnek
nagyon pontosnak kellett lennie. Nem hibázhatott. Ezután óvatosan
visszatöltötte a
pénzérméket az üvegbe, rázárta a tetejét, és kisurrant a hátsó ajtón A hat
háztömbnyire lévő patikába ment, amelynek ajtaja fölött a nagy vörös Indián
Törzsfőnök képe volt látható. Türelmesen várt a patikusra, hogy szentelne rá
egy kis figyelmet, de a patikus éppen nagyon el volt foglalva.
Tess - így hívták a kislányt - megcsoszogtatta a lábát a padlón. Semmi.
Megköszörülte a torkát úgy, hogy a legkellemetlenebb hangot adja, amit csak
lehet. Ez sem volt sikeres. Végül kivett egy érmét az üvegből és
megkocogtatta a pult üvegét. Ez használt!
- És te mit szeretnél? - kérdezte a patikus érezhetően bosszús hangon. -
Éppen a testvéremmel beszélek Chicagóból, akit már ezer éve nem láttam -
tette hozzá a patikus, mint aki választ sem vár a kérdésére.
- Én pedig az én testvéremről szeretnék beszélni veled - mondta Tess a
patikuséhoz hasonlóan bosszús hangon. - Az öcsém nagyon beteg és egy csodát
szeretnék venni neki.
- Tessék? - fordult hozzá a patikus.
- A neve Andrew és valami csúnya dolog nő a fejében, és az Apukám azt
mondta, hogy csak egy csoda mentheti meg őt. Hát tessék mondani, mennyibe
kerül egy csoda?
- Kislányom, mi nem árulunk csodákat. Sajnos nem tudok neked segíteni -
felelte a patikus, kissé megenyhült tónusban.
- Figyelj, nekem van pénzem, meg tudom fizetni. Ha nem lenne elég,
kipótolom. Csak mondd meg mibe kerül.

A patikus testvére, akivel eddig beszélgetett, jólöltözött férfi
volt.Lehajolt a kislányhoz és megkérdezte:
- Mondd csak, miféle csodára van az öcsikédnek szüksége?
- Azt nem tudom - válaszolt Tess könnyes szemmel - csak azt tudom, hogy
nagyon beteg és Anyu azt mondta, hogy valami operációra volna szüksége De
Apu nem tudja megfizetni, ezért szeretném odaadni az én pénzemet.
- Mennyi pénzed van? - kérdezte a chicago-i férfi.
- Egy dollár és tizenegy cent - felelte Tess alig hallhatóan - Ez az összes,
ami van, de tudok többet is szerezni, ha kell.
- Nahát, milyen csodálatos véletlen! - mosolygott a férfi - Egy dollár és
tizenegy cent - éppen az a pontos összeg, ami egy kisfiú csodájának az ára.
Egyik kezébe tette a pénzt, a másikkal kézen fogta a kislányt:
- Vezess engem haza hozzátok, szeretném látni az öcsédet és találkozni a
szüleiddel. Lássuk, hátha van nálam egy olyan csoda, amit te szeretnél.

A jólöltözött férfi Dr. Carlton Armstrong volt, sebészorvos, aki az
idegsebészetre specializálódott. Ingyen elvégezte az operációt, és nem telt
bele sok idő, amire Andrew ismét otthon volt, épen, egészségesen. Anya és
Apa boldogan beszéltek arról az esemény-láncolatról, ami idáig vezetett.
- Ez a műtét egy igazi csoda volt - suttogta Anya - vajon mennyibe került
volna?
Tess mosolygott. Ő pontosan tudta, mennyibe került a csoda: egy dollárba és
tizenegy centbe. no és egy gyermek töretlen hitébe. Egy csoda nem a
természet törvényeitől függ, hanem magasabb törvények működésétől.
 

ZumiIzgi

Állandó Tag
Állandó Tag
sziasztok

Sziasztok!
Én egy indigó anyuka vagyok, kristály gyerekkel megáldva kiss

Családi problémák miatt keresem az alábbi művet:

Faragó Ferenc: Az autizmus metafizikája

Láttam itt részleteket belőle.
Jó lenne e-bookban vagy akár nyomtatott példányban is.
Tudtok segíteni?:confused:


Előre is köszi.

Z
 

dreamaya

Kitiltott (BANned)
Faragó Ferenc: Az autizmus metafizikája...


Azt hiszem, hogy mindnyájan elfogadhatjuk azt az állítást, hogy valóság csak egy van. Van azonban az állításnak egy másik fele is, ami így hangzik: de a valóságnak számtalan sok megközelítési formája lehet. Valóság és megközelítési forma, ez az a két fogalom, amihez egy kicsit közelebb kell kerülnünk, hogy jól értsük azokat a gondolatokat, amiket az autizmusról egy kicsit másképpen mondanék.

Elöljáróban hadd álljon itt Buddha vak bölcseinek története.

Buddha, amikor a dolgok milyenségéről töprengett, felkérte a vak bölcseket, hogy mondják meg milyenek is az elefántok. A bölcsek, mit is tehettek volna mást, odaléptek az elefánthoz és körbetapogatták. Ki az ormányát, ki az oldalát, ki a fülét, ki a hátulját -, ahogy hozzáfértek az állathoz. Mindegyikük letapogatta, érzékelte a saját területét és beszámoltak az érzéseikről Buddhának. Természetesen mindenki mást és mást mondott, de az is nyilvánvaló, hogy voltak közös, egyforma élmények is. Ugyanarról a dologról beszéltek, más és más megközelítésben, valami kis közös hasonlósággal.

Ha az autizmust behelyettesítjük Buddha elefántjával, elmondhatjuk, hogy sok-sok bölcs ember vizsgálta már ezt a dolgot és mindenki mást tapasztalt, némi közös körítéssel. Ez a dolgok természete. Minthogy a vak bölcsek sem vesztek össze a vizsgálódásuk után, nekünk sem szabad összeakaszkodnunk a különböző vélekedéseink miatt. Már csak azért sem mert jómagam egy egész másfajta megközelítéshez jutottam vak tapogatódzásom közben. Felvállalva azt, hogy semmiféle törekvés nem volt bennem azirányban, hogy tudományoskodónak látszódjam. Ez a más megközelítés abban foglalható össze, hogy a dolgok nem alulról, hanem felülről meghatározottak, nem kívülről, hanem belülről jönnek és alapjában véve nem láthatóak, hanem láthatatlanok. Ez utóbbit már a Kis Herceggel együtt tudhatjuk: "a lényeg sohasem látható".

A tudomány nem tudott ezidáig megbirkózni azzal a kérdéssel, hogy mi okozza az autizmus kórképét, bár ígéretet kaptunk, hogy egy évtizeden belül meglesz a jó válasz. És ha tudjuk a jó választ, akkor mi lesz? - hangozhatna a rosszmájú kérdés. Az igazi miértjét akkor sem fogjuk megtudni, a dolgok végső oka rejtve marad. Azzal, hogy megbizonyosodhattunk a down-szindrómával kapcsolatban, hogy azt kromoszóma-probléma okozza -, többet tudunk-e? Nyilvánvalóan nem, mert a lényeg sohasem látható. Az analógiák egész sorát mondhatnám: a gravitációról szinte már mindent tudunk, amit a fizika szintjén tudni lehet, de a végső okát nem. Azt, hogy miért van, hacsak nem azért, hogy Newton fejére essen az alma.

Az autizmus lényege is a fizikai, biológiai, kémiai, pszichológiai stb. világon túl van. Meta ta fizika. Az igazi kérdés az lehet, hogy egyáltalán miért van autizmus? Milyen sorsrealizálások mentén vált szükségessé - a biológiai világból nézve - ez a rendellenesség? Ha az autizmus a jin, akkor mi a jang? Vagy megfordítva. Milyen karmatörvény determinálja, hogy a fizikai világban megjelenjenek, inkarnálódjanak olyan személyiségek, mint amilyeneket "pervazív zavarok" címszó alatt leír a pszichológia. Az a pszichológia, amelyik éppen tárgyáról, a lélekről képtelen beszélni, és csupán a viselkedésből kíván messzemenő következtetéseket levonni az emberi lélekkel kapcsolatban. A lélek behaviorista megközelítése számomra elfogadhatatlan még ateista, pozitívista meghatározottság esetén is. Ez a fajta pszichológia megpróbál agyi struktúrákat keresni a lelki megnyilvánulásainkhoz, mintha az valamiféle "terméke" lenne agyunknak, mint például az epe a májé stb…

Az autizmus sokkal inkább szociológiai kórkép, mint pszichológiai. Arról van benne szó, hogy a kommunikációs, információs entrópiának áldozatai vannak. A technokrácia az emberi evolúciót olyan irányba kényszeríti, melynek információs, kommunikációs meghatározottságai a mérvadók. Egyszerűbben szólva, aki jól tud kommunikálni, kiválóan tud információkat gyártani, továbbítani és fogadni, az még darwini értelemben túlélő. Herbert Spencer óta hisszük - ha ki nem is mondjuk - a szociáldarwinizmust. Törvényerőre emelkedett a "struggle for life", a harc az életért ideológiája. A harctér a kommunikációs-, szociális kapcsolatteremtő képesség, információs bázis. És az áldozat az, aki nem vesz részt, vagy nem akar részt venni ebben a küzdelemben, és a részt venni tudók és akarók nézőpontjából az "outsider" mindig fogyatékosnak tűnik. (Valami el-"fogy" benne, ami a másikban túlburjánzik.)

"Mondom nektek: az embernek az ítélet napján minden fölösleges szóról számot adnak, amit kiejtenek a szájukon" (Mt. 12.36.), vagy: "Senki meg ne tévesszen titeket üres beszédével, hiszen éppen ezekért sújtja Isten haragja az engedetlenség fiait" (Ef.5.6.) és "A csend az, amit nem hallhatunk, akárhogy figyelünk is rá. " (Tao te king XIV. f.)

A sorstörténetek kavalkádjában mindenki csak a saját maga üdvéért küzd - bár ezt az üdvöt manapság inkább karriernek kell nevezni - s aki ebben a küzdelemben (struggle for life) nem vesz részt ,az szociológiai értelemben is marginalizálódik. Az autizmus nem a magány sorsszimbóluma, hanem a kívülálló (outsider) örökös emberi meg- és elítélésének sorskataklizmája. Az autizmusnak a magányhoz nincs semmi köze. A magány szociológiája a tömegben elidegenedett sorsok fájdalmas feljajdulása. Ennek a jellegtelen tömegnek (massza) az infrastruktúrája a kommunikáció túláramlása, az információk prostitúciója (minden információ minden információval, gátlástalanul, szeretetáthatás híján), és az úgynevezett szociális kapcsolatok felszínessége, érdekekhez fűződése és instabilitása.

Lehet, hogy az autista személyiség azért nem "tud" - minden próbálkozásunk ellenére - integrálódni a fentiekben vázolt és sokak által normálisnak nevezett társadalmi-szociális közegbe, mert képtelen köntörfalazni, színlelni, mellébeszélni. Mert nincsenek hátsó gondolataik, "egyzsebű" lények: ugyanazon zsebben hordják meglévő gondolataikat és kimondott szavaikat. Csak a saját fejükkel tudnak gondolkodni, a máséval nem. Az autizmussal élő nem lát a dolgok mögé, nem tud olvasni a sorok között, nem érti a szavak mögötti jelentéseket. Nem tudja az érdekeit és senki érdekét képviselni, az autista az anti-diplomata személyiség, sajátos fiziognómiával, mely nem teszi őt alkalmassá semmiféle képmutatásra. Hiányzik belőle – ami a „normális” emberben többé-kevéssé megvan – a farizeus archetipus. Az autista a szent balek, az autista személyiség teljes válsága az ártatlan és a megromlott világ örök antagonizmusából fakad, és ettől pervazív.

A legtöbb ember a lelkében érezhető szorongás elől a nyilvánosságba, a sürgésbe-forgásba, a tömegbe menekül. Másokhoz igazodva (alkalmazkodó képesség!) azzal igazolja magát, hogy „mások is így tesznek”. Aki nem alkalmazkodik, arra a bélyeg a magának való, az autos. Ennyi fogyatékosságot egy jól(túl)funkcionáló civilizáció már nem tud tolerálni. Így jutnak el ezek a személyiségek a mai modern Taigetos-ra, amely az esélyegyenlőség frázisától visszhangzik.

Csuang-ce a tao emberéről szóló példázatában egy óriási fáról ír. A fa ágai görbék, csomósak, deszkának alkalmatlanok. Gyökerei szerteágazóak, korsó nem készíthető belőlük. A levelei keserű ízűek, átható szaguk bódító. De a fa tündöklő szépséggel magasodik a táj fölé - és nem jó semmire! Vajon hány szülő és családtag kényszerült gondolni ilyesmit, mikor gyermeke ügyét intézte? Intézte a korai óvodáskortól az esetleges lakóotthoni elhelyezésig.. Szembesülve a környezete kimondatlan és kimondhatatlan ítéletével: hogy „nem jó semmire”, és önmaga sziszifuszi erőfeszítését megtestesítő képpel, ahogy egy fa magasodhat tündöklő szépségével a táj fölé. Egy ilyen sorsot átható fájdalommal csak egyet lehet tenni: elviselni. Mint ahogy a keresztet sem lehetett annak idején a Golgotára vezető úton félredobni: Én ezt nem viszem! Vigye már más is! Miért pont én vagyok ilyen szerencsétlen? Nem tettem én semmi rosszat!

Az autizmus ténye metafizikai válasz egy anarchikus, szekularizálódó, túlpörgő, zaklatott korra, s ha ez az aion továbbra is ilyen marad, akkor felkészülhetünk, hogy még több autista gyermek fog születni. Ilyen születések oka egy másfajta Csernobil, ahol a káros anyag-kibocsátás nem a légkörbe, hanem a szellembe kerül.

Még egy autista választ szeretnék ideidézni. Diogenész az ókori görögség fura, bogaras, bizonyos területeken kimagasló képességű – talán autisztikus embere, mint mindig, a hordója előtt ülve szemléli a körötte zajló világot. Nagy Sándor, aki sokat hallott már erről a különc, más dimenzióban élő emberről felkeresve őt felajánlotta neki, hogy bármit kívánhat tőle, hatalmánál fogva teljesíti azt. Diogenésznek csupán egyetlen kérése volt: „Állj odébb, mert elveszed a napfényt előlem!” A kérés egyenes, nem körmönfont, nincs hátsó szándék vagy mögöttes gondolat, egyszóval autisztikus.

Azt hiszem, a szülők részéről a legnagyobb nehézség abból fakad, hogy be kell látniuk, a gyermekeik állapota nem változtatható meg. Nem egyfajta betegséggel állunk szembe, ami orvosok, gyógyszerek és az idő hatására elmúlhat. Az autizmus sors, mégpedig nemcsak egy-egy sors, az érintetté, hanem sajnos a szülőké is. A sors nehézségei bármilyen magas színvonalra is emelkedjenek , megmaradnak. Például akinek a sorsa a szegénység, az szegény marad, és jó, ha ezt tudja, mert nem kínozza magát értelmetlen vagyonszerzéssel. Ez nem fatalizmus, ez saját alkotó erőinknek tiszteletben tartása, nem kényszeríteni olyasvalamire, amire nem képes. Egy a fontos, az ember ne érzékenyüljön el, ha önmagáról van szó. Ne sajnálja magát, ne érzelegjen. Minél indulatmentesebben tudja látni azokat az erőket, amelyek mozgatják a jót s rosszat egyaránt, annál inkább ura tud lenni önmaga sorsának. Autista gyermek és szülőjének sorsa közös tőről fakad és végig közel, szinte egymás mellett fut. Ezt a szülők is nagyon jól tudják, és a nyelv is híven tükrözi ezt az alapállást. A gyermekről beszélve a szülő nagyon gyakran többes szám első személyben fogalmaz: „mi már ezt és ezt csináljuk”, „már iskolába járunk”, „önállóan öltözködünk” stb. Az a szülő teszi jól, ki sorsát (sorsukat) elfogadja. Nem keres külső bűnbakot, nem okolja önmagát, hisz itt szó sincs bűnről. A szakember (pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, pszichiáter, szociális munkás) szerepe ebben a sorsszerű szemléletben a külső fix pont szerepe. Ők kívülről – saját sorstörténéseikből – látják a dolgokat. A probléma megoldására ők sem képesek, erre nincs hatalmuk, de erőt, biztatást, kitartást, külső tartást kell, hogy sugározzanak. „Mindenkinek megvan a maga keresztje” – tartja a mondás. A szülőnek a „szülőség”, a szakembernek a „szakemberség” – a kettő csak együtt ér valamit.

Végezetül a sorsok milyenségéről, nehézségéről testet, lelket, szellemet próbáló kihívásairól hadd álljon itt Hamvas Béla A fák című esszéjéből egy részlet. A sorstörténet egy hársfáé, de tulajdonképpen bárkié lehet.

„Ez a hársfa a Bakony egy völgyében nő, ahol a völgy megszűkül, és a déli oldalon tíz-tizenkét tonnás sziklák a hegyoldalból merednek elő. A mag két szikla közé esett. Amíg azt a vastagságot, amit a kövek engedtek, elérte, csaknem akadálytalanul nőhetett. De nem tartott soká. Akkor nekifeszült a köveknek és szétnyomta őket. Most felülről rázuhant egy háznagyságú szikla és eltakarta. A hárs kibújt alóla. Gyökereivel az alsó kövekbe megkapaszkodott, és elkezdte a sziklát nyomni fölfelé. Amelyik kő az útjában állt, azt megrepesztette. Két helyen, közvetlen a törzs mellet, asztalnagyságú tömbök zuhantak rá. A Fa rájuk borította kérgét, rájuk ömlött, mint élő lárva, és a két tömböt egyszerűen megette. Az alatta levő köveket szétmorzsolta úgy, hogy gyökereivel átölelte őket és szorította, mint az óriáskígyó, míg a kövek megfulladtak, vagyis darabokra omlottak, évekig tartó halálos szorításban kinyomta belőlük az ellenállást. Most a hársnak három derékvastagságú gyökere van. Az egyik több kanyarulat után, amit a sziklatömbök közt tesz, egyenesen befúródott a hegyoldalba. A másik szétágazik negyven, vagy ötven szálra, ötvenujjú rettentő marok, melynek fogásába belenyög a sziklagerinc. A harmadik gyökér félig meztelen, mert a kövek kigurultak alóla s a víz a földet kimosta, olyan ez a csupasz gyökér, mint a felvágott hasból kiboruló belek tömege. És fölötte három ember vastagságú, négyemeletes, egyenes törzs rohan bele a térbe, magával rántva ágaik és leveleinek roppant tömegét, él, mint egy hallhatatlan nevetés.

Jó lenne tudni, mit gondolt ez a hársfa önmagáról, amikor még mag volt. Szabályos és arányos akart lenni, mint minden fa, ideális, mint minden lény, ideális lény. De nem volt álmodó. Egy álmodót a sziklák elnyomtak volna. Nem volt hóbortos. Egy hóbortos türelmetlenségében már megszökött volna. Megszökni annyi, mint a sorsot megtagadni. A sorsot megtagadni annyi, mint gyengének lenni. Gyengének lenni, annyi mint legyőzetni.”

 

Kicsi Fecske

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy mosoly.

"Egy mosoly téged, és engem is felderít,
ingyen van, mint a fény, és a víz.
Ha megfáradsz utadon, pihenni marasztal,
Ha szomorúság ér, megvigasztal.
A bajban jónak és rossznak egyaránt,
Mosolyt adjunk vigasz gyanánt.
Nem számít, hogy szegény, vagy gazdag,
Nem kerül semmibe, kedvére fogyaszthat.
Legyen koldus, vagy tolvaj, fiatal, vagy öreg,
Egy természetes mosoly mindig jól jöhet.
Erőt meríthet belőle a gyenge,
Az erősnek meg elmegy a bunyótól a kedve.
Ez egy olyan áldás, melyet akkor kapunk,
Ha másoknak szívből adunk."

(Ismeretlen szerző műve.)
 

redlion

Kitiltott (BANned)
Vannak az indigógyerekek, a kristálygyerekek és a kölcsönkapottak.
Mindegyik kategória olyan fejlett lelkeket takar, akik vagy előzőleg, vagy már korábban más bolygórendszerekben éltek, de később leszülettek a földi közösségbe. Jellemzően igen nagy tudást rejt a tudatalattijuk.
Az indigógyerekeknek pontos emlékeik vannak az előző életükről. A kristálygyerekek már csak benyomásokkal rendelkeznek. A Kölcsönkapottakra is jellemző az, ami az indigókra, de testi alkatukban is hordozzák a származási rendszerben jellemző alkatot.
2007 januárjától születnek ún. csillaggyermekek. Számukra az a csillagkép hordoz érzelmi töltést, ahonnan a lelkük származik. Mindegyik kategória visszavágyik oda, ahonnan ideszületett. Számukra a földi környezet olyan, mintha egy felnőtt embernek az óvodába kellene visszaülnie.

Sajnálatosan vannak olyan szülők, akik összetévesztik a különös adottságú gyermekeket a neveletlen elkényeztetett viselkedés-zavaros gyermekükkel.
 

Jogica

Állandó Tag
Állandó Tag
Vannak az indigógyerekek, a kristálygyerekek és a kölcsönkapottak.
Mindegyik kategória olyan fejlett lelkeket takar, akik vagy előzőleg, vagy már korábban más bolygórendszerekben éltek, de később leszülettek a földi közösségbe. Jellemzően igen nagy tudást rejt a tudatalattijuk.
Az indigógyerekeknek pontos emlékeik vannak az előző életükről. A kristálygyerekek már csak benyomásokkal rendelkeznek. A Kölcsönkapottakra is jellemző az, ami az indigókra, de testi alkatukban is hordozzák a származási rendszerben jellemző alkatot.
2007 januárjától születnek ún. csillaggyermekek. Számukra az a csillagkép hordoz érzelmi töltést, ahonnan a lelkük származik. Mindegyik kategória visszavágyik oda, ahonnan ideszületett. Számukra a földi környezet olyan, mintha egy felnőtt embernek az óvodába kellene visszaülnie.

Sajnálatosan vannak olyan szülők, akik összetévesztik a különös adottságú gyermekeket a neveletlen elkényeztetett viselkedés-zavaros gyermekükkel.

Üdv!
Ne haragudj, hogy a te válaszodat kapom elő, de még nem volt időm a fórumot végigolvasni, és ez meg itt volt a végén. ;)
1. Az Indigógyerekek jelentős része már nem is gyerek, hanem felnőtt. Elég kemény átalakuláson mennek át. Tehát ők is úton vannak a Kristály-állapot felé. Más bolygórendszerről? Az indigók többségének elég sok inkarnációja volt. Éppen tölthették egy másik bolygón is, de érdekes elmélet. :o
2. Az Indigók sem mind emlékeznek előző életükre. De a születés utáni időkre már igen. (Az első 3 évükre is intenzíven akár!)
3. a Kristályok azért nem emlékezgetnek előző életeikre, mert általában nem volt nekik. Annyira tiszta lelkek, hogy többnyire ez az első inkarnációjuk.
4. Kölcsönkapottak. Na ez nekem nagyon új. Erről még nem jött információ. :rolleyes:
5. Szerencsére már egyre több ember/szülő/tanár ismeri fel a mai gyermekek ezen különlegességét. És már nem kezelik őket úgy, ahogy szegény Indigókat gyermekségük idején.
Amúgy én azt vettem észre, hogy a Kristály-gyermekek mostanában nagyon hisztisek. :) De sebaj, fő, hogy ők már csak a jóra törekednek. Ez csak egy végső eszköz náluk valószínűleg.:)

Mindenkinek szép napot!
Üdv, Jogica
 

Kakukkmadár

Állandó Tag
Állandó Tag
Az indigók kristályossá válása

Az elkövetkező időszakban muszáj lesz az indigó lét minőségét megváltoztatni, ezért már jó ideje érezhetik az indigók a bennük zajló változásokat. Az ok, hogy kristályossá kell válni, mivel a megemelkedett Föld rezgésszintjén nem tudnának élni.
 
I

ionon

Vendég
Vannak az indigógyerekek, a kristálygyerekek és a kölcsönkapottak.
Mindegyik kategória olyan fejlett lelkeket takar, akik vagy előzőleg, vagy már korábban más bolygórendszerekben éltek, de később leszülettek a földi közösségbe. Jellemzően igen nagy tudást rejt a tudatalattijuk.
Az indigógyerekeknek pontos emlékeik vannak az előző életükről. A kristálygyerekek már csak benyomásokkal rendelkeznek. A Kölcsönkapottakra is jellemző az, ami az indigókra, de testi alkatukban is hordozzák a származási rendszerben jellemző alkatot.
2007 januárjától születnek ún. csillaggyermekek. Számukra az a csillagkép hordoz érzelmi töltést, ahonnan a lelkük származik. Mindegyik kategória visszavágyik oda, ahonnan ideszületett. Számukra a földi környezet olyan, mintha egy felnőtt embernek az óvodába kellene visszaülnie.

Sajnálatosan vannak olyan szülők, akik összetévesztik a különös adottságú gyermekeket a neveletlen elkényeztetett viselkedés-zavaros gyermekükkel.
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CUser%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Üköm ükjének, az ükjének, az ükjének az ükje ki élt 5000évvel ezelőtt kőkorszaki gyermek volt ő volt a KŐ GYERMEK?
 

Kakukkmadár

Állandó Tag
Állandó Tag
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CUser%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Üköm ükjének, az ükjének, az ükjének az ükje ki élt 5000évvel ezelőtt kőkorszaki gyermek volt ő volt a KŐ GYERMEK?

Hát nem is tudom...én is indigó felnőtt vagyok, de nemigazán tudom, mi voltam előző életemben, de azt már régóta tudom, hogy máshogy érzek, gondolkodom , mint a környezetemben sokan ( aminek elutasítás, kiközösítés lett a következménye ). A fiam kristálygyermek, meg egy kicsit csillag is, a lányom indigó, mint én és a férjem is indigó. Szóval nekem nem furcsa, hogy a gyerekek mások, hogy energiával gyógyulnak, hogy nyitottak és nem félnek semmitől, érzékenyek, szabadon engedem, hadd tapasztaljanak. A baj ott kezdődik, hogy a mai társadalom, nevelési módszerek ezeket a gyerekeket problémás, figyelemhiányos, hiperaktívnak bélyegzik meg, ezzel a szülőnek feladják a leckét: megvédeni a gyereket bármi áron, vagy addig gyúrni, míg " normálisan" fog reagálni a helyzetre.
 

kékvyrág

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok
Nekem autista a kisebbik fiam.12 éves és nem beszél.
Itt szeretnék beszélgetni arról,milyen,ha beteg gyerek van a családban.
 

Cklara

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia Kékvyrág!

Nekem, nincs ilyen gyermekem, de mnt gyógypedagógus, kijavíanálak, ha elfogadod. NEM BETEG. Csak kicsit MÁS. De mindannyian valamiben különbözünk.
Üdvözlettel:
Cklara
 

b.p.

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Kékvyrág! A témában már nagyon sok mindenről esett szó, érdemes esetleg azokat a beszélgetéseket is átfutnod.
 

kékvyrág

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok.

Az én fiam nem beszélő autista.
És a helyi városi autista iskolából kitették.Most magántanuló már 3 éve.Kezdtük az iskolát. heti 6 óra két napra elosztva.A többi időtt itthon tölti a legtöbbet velem ketesben.És néha nagyon jó lenne ,ha több idöm lenne nélküle amit eltölthetek de nincs sajnos igy marad a net.persze csak addig amig ő is hajlandó a netes játékokkal játszani.
 

kékvyrág

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia nem tud irni olvasni mivel beszélni sem.Az iskolában komunikációs kártyákat használnak.Rajzolni sem tud.Egyedül amiben kiválló jelenleg az a netes játékok játszása.és köztül levő böngészés.Na meg ami meglepő szeret varni kézimunkát x szemeket is var.De mintát még nem.
 
Oldal tetejére