Keresztenyzene ,vers, hit, Biblia

Mosoly1

Állandó Tag
Állandó Tag
Napi evangélium


2009. május 19. – Kedd Búcsúbeszédében Jézus ezt mondta tanítványainak: „Most elmegyek ahhoz, aki küldött engem. Senki sem kérdi közületek, hová mégy. De mivel ezt mondtam nektek, szomorúság tölti el szíveteket. Pedig én az igazságot mondom: Jobb nektek, ha én elmegyek, mert ha nem megyek el, a Vigasztaló nem jön el hozzátok. De ha elmegyek, majd elküldöm őt nektek. Amikor eljön, meggyőzi majd a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről. A bűnről: mert nem hittek bennem. Az igazságról: mert az Atyához megyek, és már nem láttok engem. Az ítéletről: mert a világ fejedelmét már elítélték.”
Jn 16,5-11

Elmélkedés: Jézus kissé rejtélyes kijelentést tesz, amikor azt állítja az eljövendő Szentlélekről, hogy Ő fogja meggyőzni a világot a bűnről, majd hozzáteszi, hogy azért, mert nem hittek benne, azaz Jézusban. Úgy tűnik tehát, hogy a Lélek nem általában a bűnről fogja meggyőzni az embereket, hanem Jézus elutasításának bűnéről. Ha figyelmen kívül hagynánk Isten jóságát, irgalmát és üdvözítő szándékát, könnyen abba a tévedésbe esnénk, hogy ez a meggyőzés valamiféle vádat, ítéletet, sőt kárhoztatást jelent. A meggyőzés valódi célja azonban az emberek üdvösségre segítése. Ezzel a küldetéssel jött Krisztus, s ezt a feladatot folytatja a Szentlélek is. E meggyőzés tehát egyrészről azt jelenti, hogy a Szentlélek segít belátni vétkeinket, másrészről megmutatja a bűntől való szabadulás útját, a bűnbocsánatot. A Szentlélek ajándék számunkra, hogy lelkiismeretünk felismerje bűnösségünket, és ajándék, amely a megváltottság tudatát ébreszti fel bennünk.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Bölcs Szeretet, add, hogy okosan szeresselek! Édes Szeretet, add, hogy édesen ízleljelek! Drága Szeretet, add, hogy csak neked éljek! Hűséges Szeretet, légy vigasztalóm, segítőm minden szükségben! Részvevő Szeretet, te légy minden munkám munkása bennem! Győzedelmes Szeretet, adj kitartást melletted mindörökké!
 
Utoljára módosítva a moderátor által:

migPeti

Állandó Tag
Állandó Tag
Reményik Sándor:

Az ige
Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,
És áhítattal ejtsétek a szót,
A nyelv ma néktek végső menedéktek,
A nyelv ma tündérvár és katakomba,
Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek



E drága nyelvet porrá ne törjétek,
Ne nyúljon hozzá avatatlanul
Senki: ne szaggassátok szirmait
A rózsafának, mely hóban virul.
Úgy beszéljen ma ki-ki magyarul,
Mintha imádkozna,
Mintha aranyat, tömjént, myrrhát hozna



És aki költő, az legyen király,
És pap, és próféta és soha más,
Nem illik daróc főpapi talárhoz,
S királyi nyelvhez koldus-dadogás.



Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,
Vigyázzatok: a nyelv ma szent kehely,
Ki borát issza: Élet borát issza,
Előre néz s csak néha-néha vissza -,
S a kelyhet többé nem engedi el!
 

Mosoly1

Állandó Tag
Állandó Tag
Napi evangélium


2009. május 20. – Szerda Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: „Még sok mondanivalóm volna nektek, de nem vagytok hozzá elég erősek. Amikor azonban eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet titeket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek. Megdicsőít engem, mert az enyémből veszi, amit majd hirdet nektek. Minden, ami Atyámé, enyém is. Ezért mondtam, hogy az enyémből veszi, amit majd hirdet nektek.”
Jn 16,12-15

Elmélkedés: Jól tudjuk, hogy, hogy a mindennapi életben milyen nehéz felismernünk a kerülendő rosszat és a megteendő jót. Értelmünket is sokszor homály fedi, máskor pedig akaratunk bénul meg, amikor a jót kellene tennünk vagy éppen akaratunk nem képes arra, hogy ellenálljunk a rossz megtételének. Lelkiismeretünk szüntelenül a jó és a rossz megkülönböztetésén fáradozik, legalábbis, ha helyesen működik, s készségesek vagyunk hallgatni indításaira. A Jézus által megígért Szentlélek, akit a mi Urunk az Igazság Lelkének nevez, ezt a lelki tevékenységet segíti. Segít a felismerésben, és erősíti akaratunkat is. Ebben az értelemben a Szentlélek a lelki megújulás, újjászületés forrása és ösztönzője. Ha hallgatunk a Lélek sugallataira, elindulhatunk az újjászületés útján.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Mélyszívű Szeretet, sohasem hagytál el, most hát neked ajánlom lelkemet! Halálom óráján végy magadhoz, szavaddal szólíts hozzád, mondván: Ma velem leszel; immár hagyd el a számkivetést, jöjj a múlhatatlan Holnapra, az örökkévalóságba! Ott leszek én, Jézusod, az örök Ma, a fényességes; én vagyok kezdete és vége minden teremtménynek; nem köszönt már rád többé a mulandó holnap, hanem bennem vár rád az örök Ma, hogy miként én élek, te is élj bennem, aki Jézusod, szerelmed vagyok és legyen vég nélkül örvendezésed.
 

stefike0

Állandó Tag
Állandó Tag
Napi áhitat

Tévút helyett ösvény
"1Fenyegető jövendölés Egyiptom ellen: Száguld az ÚR gyors felhőn: Egyiptomba megy. Meginognak előtte Egyiptom bálványai, Egyiptom szíve megdermed keblében. 2Egyiptomit egyiptomira uszítok, hogy testvér testvér ellen, ember embertársa ellen, város város ellen, tartomány tartomány ellen harcoljon. 3Oda lesz Egyiptom bátorsága, tanácstalanná teszem. Kérdezgetik majd a bálványokat és a szellemeket, a halottidézőket és a jövendőmondókat. 4De én kiszolgáltatom az egyiptomiakat egy keménykezű úrnak, egy erőskezű király uralkodik majd rajtuk! - így szól az Úr, a Seregek URa. 5Kiapad a tenger vize, kiszárad, kiszikkad a folyam. 6Bűzössé válnak a folyók. Egyiptomban a Nílus ágai leapadnak, kiszáradnak. Elfonnyad a nád és a sás. 7A Nílus menti tisztások a Nílus torkolatánál és minden vetés a Nílus mellett elszárad, eltűnik, semmivé lesz. 8Szomorúak a halászok, gyászolnak mind, akik a Nílusban horgásznak, elalélnak, akik hálót vetnek a víz színére. 9Szégyent vallanak a len megmunkálói, a gerebenezők és vászonszövők. 10Levertek lesznek a kötélverők, bánkódnak mind a napszámosok. 11Milyen ostobák Cóan vezérei, a fáraó legbölcsebb tanácsosai! Esztelen tanácsot adnak. Hogy meritek mondani a fáraónak, hogy bölcsek vagytok, régi királyok sarjai?! 12Hol vannak bölcseid? Mondják meg neked, ha tudják, mit határozott a Seregek URa Egyiptom felől! 13Bolondok lettek Cóan vezérei, Nóf vezérei becsapódtak. Tévútra vezették Egyiptomot a tartományok vezetői. 14Mert beléjük öntötte az ÚR az ámítás lelkét, hogy tévútra vezessék Egyiptomot minden vállalkozásában, ahogyan a részeg beletéved okádékába. 15Nem sikerül Egyiptomnak semmiféle vállalkozása, bármire vállalkozik a fő vagy a farok, a pálmaág vagy a káka. 16Azon a napon olyan lesz Egyiptom, mint az asszonyok: borzadni és rettegni fog a Seregek URa fölemelt kezétől, mert fölemeli ellene. 17Egyiptom rettegni fog Júdától: ha csak említik is előtte, már retteg a Seregek URának végzésétől, amelyet ellene hozott. 18Azon a napon öt olyan város lesz Egyiptomban, amely kánaáni nyelven beszél, és a Seregek URára esküszik. Az egyiket Nap-városnak nevezik. 19Azon a napon oltára lesz az ÚRnak Egyiptomban, a határán pedig az ÚRnak szentelt oszlop. 20A Seregek URáról tanúskodó jel lesz ez Egyiptomban. Ha segítségért kiáltanak az ÚRhoz sanyargatóik miatt, küld szabadításukra olyan vezetőt, aki megmenti őket. 21Akkor megismerteti magát az ÚR Egyiptommal, és Egyiptom megismeri az URat. Tisztelni fogják az URat véresáldozattal és ételáldozattal. Fogadalmat is tesznek az ÚRnak, és teljesítik. 22Ha csapással sújtja is az ÚR Egyiptomot, de meg is gyógyítja. Megtérnek az ÚRhoz, ő pedig meghallgatja és meggyógyítja őket. 23Akkor majd országút vezet Egyiptomból Asszíriába, úgyhogy az asszírok Egyiptomba, az egyiptomiak pedig Asszíriába mehetnek, és Egyiptom Asszíriával együtt tiszteli az URat. 24Azon a napon Egyiptom és Asszíria mellett Izráel, mint harmadik ország, áldás lesz a földön. 25A Seregek URa pedig ezt az áldást mondja: Áldott Egyiptom, az én népem, és Asszíria, kezem alkotása, meg Izráel, az én tulajdonom!" (Ézsaiás 19)

Egyiptomról sok helyen olvashatunk a Bibliában, sok esemény van, ami közös Isten népével. Megismerhették az Úr hatalmát a tíz csapás által, amikor ellene álltak a kivonulás alkalmával, és nem akarták elengedni a Mózes által vezetett népet. A próféta felhívja Jeruzsálem figyelmét, hogy Egyiptom nem tud rajtuk segíteni, mert Isten ítélete utoléri Egyiptomot. "Száguld az Úr gyors felhőn." A rájuk váró ítélet: "Meginognak előtte Egyiptom bálványai... testvér testvér ellen, ember embertársa ellen, város város ellen, tartomány tartomány ellen harcoljon." Egyiptom bölcsei tanácstalanok lesznek, bálványaik nem segítenek, sem a jövendőmondók. Az Úr kiszolgáltatja őket egy keménykezű úrnak, Asszíriának. A külső csapások mellett belső csapások is sújtják majd, melyek tönkreteszik kereskedelmüket. A Nílus, ami termékennyé teszi a földet, nem árad meg, mellékágai kiszáradnak és növényzete is elszárad. Ezért a halászok és a vászonszövők gyászolnak majd. Meglátja majd Egyiptom, hogy az Úr felemelte a kezét ellenük. "Egyiptom rettegni fog Júdától", mert tudják, hogy a Seregek Ura velük van. Egyiptom és Asszíria megtér az Úrhoz, és a tévút (bálványimádás, hadakozás) helyett a barátság ösvényén járnak majd. /PD/


Személyválogatás nélkül
"11Amikor pedig Kéfás Antiókhiába jött, nyíltan szembeszálltam vele, mivel okot adott arra, hogy megfeddjem. 12Mielőtt ugyanis odajöttek néhányan Jakabtól, együtt evett a pogányokkal. Amikor pedig azok megérkeztek, visszahúzódott és elkülönült, mert félt a zsidó származású testvérektől. 13Képmutató módon viselkedett vele együtt a többi zsidó is, úgyhogy képmutatásukba még Barnabás is belesodródott. 14De amikor láttam, hogy nem az evangélium igazságának megfelelő egyenes úton járnak, mindnyájuk előtt ezt mondtam Kéfásnak: "Ha te zsidó létedre pogány módra, és nem zsidó módra élsz, hogyan kényszerítheted a pogányokat, hogy zsidó szokás szerint éljenek?" " (Galaták 2,11-14)

Péter az Úr Jézus tanítványa volt, az evangéliumot nem emberektől tanulta, hanem Isten kijelentéséből nyerte. Pál nagyra becsülte Pétert, mégis azt mondja: "nyíltan szembeszálltam vele, mivel okot adott arra, hogy megfeddjem". Péter a pogány megtértekkel együtt evett, amíg zsidó testvérei meg nem érkeztek. Azt követően elkülönült tőlük: "visszahúzódott és elkülönítette magát, mert félt a zsidó származású testvérektől... képmutatásukba még Barnabás is belesodródott". Pál apostol nem értett egyet azokkal, akik úgy vélték, hogy körülmetélkedés és az étkezésre vonatkozó törvény betartása nélkül nincs üdvösség. Az üdvösség hit által, kegyelemből van, és nem a törvény cselekvéséből. "Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez: nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék." (Ef 2,8-9) Pál nyíltan figyelmezteti Pétert, hogy tanítása nincs összhangban a cselekedetével, és következetlenségével sokakat megzavar. A köpönyegforgató életmód semmilyen körülmények között sem egyeztethető össze a krisztusi élettel. Segítsen az Úr következetesen hirdetni és cselekedni az igét! /PD/
 

kata53

Állandó Tag
Állandó Tag
AZ ÜDVÖSSÉG
Lecsendesedve rád figyelni,
Uram, nincs ennél üdvösebb semmi.
Ha elnémul a földi gond, a lárma,
A menny derűjét élvezem már ma.
Mert itt kezdődik az üdvösség,
Mikor kitárul felettünk az ég,
Otthonunkba betér a Mester,
Hatalmasan szól, szeretettel:
Bűnök többé itt nem tanyáznak,
Mert ma üdvössége lett e háznak.

Gerő Sándor
 
Utoljára módosítva a moderátor által:

Mosoly1

Állandó Tag
Állandó Tag
Napi evangélium


2009. május 21. – Csütörtök Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: „Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszontláttok engem, (mert az Atyához megyek.)” Tanítványai erre így tanakodtak: „Mit akar mondani ezzel: Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszontláttok engem? És hogy: Az Atyához megyek? Mit jelent az, hogy: Még egy kis idő? Nem értjük, mit beszél.” Jézus észrevette, hogy kérdezni akarják, így szólt tehát hozzájuk: „Azon tanakodtok, hogy azt mondtam: Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszontláttok engem? Bizony, bizony, mondom nektek: Sírni fogtok és jajgatni, a világ pedig örül. Szomorkodni fogtok, de szomorúságtok örömre fordul.”
Jn 16,16-20

Elmélkedés: Jézus arról beszél tanítványainak, hogy milyen sors vár rá. Előre megmondja nekik távozását és visszatérését. A tanítványok persze nem értik ezeket a szavakat, s valószínűleg újabb magyarázatuk sem oszlatja el kételyeiket. Nagypénteken, Jézus kereszthalálakor fogják megtudni, hogy mit jelent az Úr távozása. Ez az a pillanat, amely még inkább elbizonytalanítja őket, s ezen esemény után még inkább nem értik, hogy miként fog Jézus visszatérni, hogyan láthatják őt újra. A feltámadás jelenti majd harmadnap a visszatérést, de ezt az Atyához való örök visszatérés követ. Jézus elmenetele a feltétele annak, hogy eljöjjön a Szentlélek, aki az ő művét fogja folytatni a világban. A tanítványokat és minket is öröm tölt el egyrészt amiatt, hogy küldetését befejezvén Jézus visszatér Atyjához, másrészt amiatt, hogy Szentlelke által örökre velünk marad.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Drága Jézus! Segíts, hogy fényed hordozói lehessünk, bármerre visz utunk. Töltsd el szívünket életadó Lelkeddel, itass át és végy birtokba minket oly teljességgel, hogy életünk már csak a Te kisugárzásod legyen. Ragyogj át rajtunk, és úgy élj bennünk, hogy mindenki, akivel találkozunk, a Te jelenlétedet érezze meg általunk. Többé már ne minket lássanak, hanem egyedül Téged, Jézus. Maradj velünk, s akkor úgy ragyoghatunk, ahogyan Te ragyogsz, s világossággá válhatunk mások számára is.
 

stefike0

Állandó Tag
Állandó Tag
Napi áhitat

Az eljövendő Jézus dicsősége
"1Ez Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amelyet Isten adott neki, hogy közölje szolgáival mindazt, aminek hamarosan meg kell történnie, és amelyet angyalával elküldve kijelentett szolgájának, Jánosnak. 2Ő pedig bizonyságot tett Isten igéjéről és Jézus Krisztus bizonyságtételéről; mindenről, amit látott. 3Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket, és megtartják azt, ami meg van írva bennük: mert az idő közel van. 4János, az Ázsiában levő hét gyülekezetnek: Kegyelem néktek és békesség attól, aki van, és aki volt, és aki eljövendő, és a hét lélektől, akik trónusa előtt vannak; 5és Jézus Krisztustól, a hű tanútól, aki elsőszülött a halottak közül, és a föld királyainak fejedelme; aki szeret minket, és vére által megszabadított bűneinktől, 6aki országa népévé tett minket, papokká az Isten, az ő Atyja előtt: övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen. 7Íme, eljön a felhőkön, és meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték, és siratja őt a föld minden nemzetsége. Úgy van. Ámen. 8Én vagyok az Alfa és az Ómega így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható." (Jelenések 1,1-8)

A mennybemenetel, a hazaérkezés napja csodálatos nap. Betekintést adhat ebbe, ha meggondoljuk, milyen ünnepélyes fogadtatásban volt részük azoknak a királyoknak, akik győztesen mentek haza a csatából. Amikor Dávid a filiszteusok leverése után Saul királlyal hazatért, Izrael városaiból kivonultak az asszonyok, és azt énekelték, hogy "megölt Saul ezer embert, Dávid meg tízezer embert!" (1Sám 18,6-7) István, az első vértanú halálának leírásán keresztül nyerhetünk betekintést a mennyei fogadtatásba. "Íme, látom az eget megnyílva, és az Emberfiát, amint az Isten jobbja felől áll." (ApCsel 7,56b) Csodálatos fogadtatás az, amiben István részesül, de mennyivel ünnepélyesebb lehetett Jézus Krisztus mennybemenetele, fogadtatása! Jézus Krisztus visszajön. "Úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe." (ApCsel 1,11) Első eljövetelekor "megüresítette önmagát, megalázta magát, szolgai formát vett fel", de nem fogadta ez a világ, és kevesen ismerték fel benne Isten Fiát. Újból eljön, és az eljövendő Jézus dicsőségét "meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték... Úgy van. Ámen." (7. v.) /PD/


Betekintés a mennybemenetel titkaiba
"31Amikor kiment, így szólt Jézus: "Most dicsőült meg az Emberfia, és az Isten dicsőült meg őbenne; 32ha pedig az Isten dicsőült meg benne, az Isten is megdicsőíti majd őt önmagában, sőt azonnal megdicsőíti őt. 33Gyermekeim, még egy kis ideig veletek vagyok: kerestek majd engem, és ahogyan megmondtam a zsidóknak, hogy ahova én megyek, oda ti nem jöhettek, most nektek is ezt mondom. 34Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! 35Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást." 36Simon Péter megkérdezte tőle: "Hova mégy?" Jézus így felelt: "Ahova én megyek, oda most nem követhetsz, de később majd követsz."" (János 13,31-36)

Az Úr Jézus gondoskodik arról, hogy felkészítse a tanítványokat az ő eltávozására, és parancsot ad arra az időre, amikor nem lesz velük. "Most dicsőült meg az Emberfia, és az Isten dicsőült meg benne." (31. v.) Jézus Krisztus beszélt szenvedéséről és haláláról, ami által Isten dicsőíttetik meg. Az elválás szomorúsággal tölti el tanítványait, akiknek sok megtapasztalásban és áldásban volt részük Jézus mellett. "Az Isten is megdicsőíti majd őt..." (32. v.), az Emberfiát, amiért elvégezte a megváltás munkáját. Olyan nevet ad neki, mely minden név fölött való. Minden hatalmat neki ad mennyen és földön, és minden térd meghajol előtte, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. "Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemel, aszerint, amit e testben cselekedett: akár jót, akár gonoszt." (2Kor 5,10) Jézus utolsó parancsa, hogy tanítványai úgy szeressék egymást, ahogyan arra ő példát mutatott. Ez a tanítványok legfőbb jellemvonása! Hadd jellemezzen ez minket, jelenkori tanítványait is! /PD/
 

stefike0

Állandó Tag
Állandó Tag
Napi áhitat

Jel és magyarázat
"1Abban az évben, amikor Asdód alá érkezett az a hadvezér, aki Szargón asszír király parancsára megostromolta és elfoglalta Asdódot, 2abban az időben így szólt az ÚR Ézsaiáshoz, Ámóc fiához: Vedd le a zsákruhát a derekadról, és húzd le a sarut a lábadról! Ő így is tett, és mezítelenül, saru nélkül járt. 3Akkor ezt mondta az ÚR: Ahogyan szolgám, Ézsaiás mezítelenül és saru nélkül jár három esztendeig, intő jelül Egyiptom és Etiópia számára, 4úgy hajtja el az asszír király Egyiptom rabjait és Etiópia foglyait, ifjakat és véneket, mezítelenül és saru nélkül, csupasz fenékkel, Egyiptom szégyenére. 5Akkor majd reszketni és szégyenkezni fognak, akik Etiópiában bíztak, és Egyiptommal dicsekedtek. 6Akkor ezt mondják e partvidék lakói: Hogyan tudnánk mi megmenekülni, ha az is így járt, akiben bíztunk, és akihez segítségért folyamodtunk, hogy mentsen meg bennünket az asszír királytól?!" (Ézsaiás 20)

Az Úr mindent megtesz annak érdekében, hogy üzenetét érthetővé tegye az emberek számára. "Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által..." (Zsid 1,1) Ézsaiás prófétához szólt, hogy adja át az Egyiptom és Etiópia (szerecsenország) bukásával kapcsolatos üzenetet. A prófécia szerint a bukás Asszíria által valósul majd meg. Ez folytatása a 18. és 19. fejezetekben már olvasott jövendölésnek. A próféta jel által továbbította az üzenetet. Három esztendeig Ézsaiás nem viselt külső ruházatként zsákruhát és sarut. Így hirdette azt, amit az Úr cselekedni fog az említett országokkal, és mindezt tudnia kell Júdának is. A próféta a jel magyarázatát is elmondja. Ahhoz hasonlóan, ahogy ő ruha és saru nélkül jár, Egyiptom és Etiópia foglyait is ruházat nélkül hurcolja el Asszíria. Egyesek Júdában szövetségre akartak lépni ezzel a két nemzettel, hogy megmeneküljenek Asszíriától. Apróféta figyelmezteti őket, hogy ezek elbuknak, magukon sem tudnak segíteni majd. Tanuljuk meg Istenre bízni életünket, benne nem fogunk csalódni. /PD/



Előbb négyszemközt dorgálj!
"15"Ha vétkezik atyádfia, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt: ha hallgat rád, megnyerted atyádfiát. 16Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egy vagy két embert, hogy két vagy három tanú szava erősítsen meg minden vallomást. 17Ha nem hallgat rájuk, mondd meg a gyülekezetnek. Ha pedig a gyülekezetre sem hallgat, tekintsd olyannak, mint a pogányt vagy a vámszedőt. 18Bizony, mondom néktek: amit megköttök a földön, kötve lesz a mennyben is, amit pedig feloldotok a földön, oldva lesz a mennyben is. 19Bizony, mondom néktek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám. 20Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük."" (Máté 18,15-20)

Betekintést nyerhetünk Jézus Krisztus népének életébe, amely esendő és egymás ellen sokszor vétkező emberekből tevődik össze. Az igeszakasz a konfliktusok megoldására és a helyesen gyakorolt intésre nézve ad útbaigazítást. Először négyszemközt dorgálj! "Ha vétkezik atyádfia, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt..." Inteni nem kellemes, de az kell, hogy kezdeményezze, aki ellen vétkeztek, vagy aki tanúja volt atyjafia vétkének. Jézus óva int a pletykától és az ítélkezéstől. Ezekkel ellentétben a testvéri, bizalmas beszélgetés fontosságát emeli ki. Ez az út testvérünk megnyeréséhez és a bűn megvallásához. Ha ez eredménytelen, a következő intésnek két vagy három tanú jelenlétében kell történnie. Testvérünk bűne mások előtt még mindig maradjon titok! Ha ezen a szinten elismeri és megbánja, amit tett, tekintsük elrendezettnek, és maradjon mások előtt titok! Amennyiben továbbra is hajthatatlan, nem karja megbánni vétkét, a gyülekezet mint a földi legfelsőbb fórum hatáskörébe kerül. Ha a gyülekezetre sem hallgat, hasonló a helyzete a legbűnösebb ember helyzetéhez. Óvjon meg ettől bennünket az Úr! /PD/
 
J

juliapeic

Vendég
Ne aggódj!

Amikor azt hiszed,
elfogyott az erőd,
karnyújtásnyira van
tőled a Segitő.

Amikor úgy látod,
minden út bezárult,
''csak nézz rám,, szól az ÚR
mert az út én vagyok.

Amikor úgy érzed,
megcsaltak emberek,
tárd ki a szivedet
egészen Istennek.

Amikor azt mondod,
''tovább nem birom,,,
csak az Úrhoz fordulj,
s a hited megújul.

Ha eged beborul,
a lábad roskadoz,
ne aggódj,mert az Úr
kezében a sorsod.

(Erdélyi László)​
 

kata53

Állandó Tag
Állandó Tag
Keresztelő János

Nem lehetek többé

én nagy és dicső!
Ki világ bűnét magára veszi:
Isten Báránya jő!
Siklós József
 

kata53

Állandó Tag
Állandó Tag
NAPI ÁHÍTAT

EZ MEGMAGYARÁZ MINDENT

"Hogy mindnyájan egyek legyenek; amint te énbennem, Atyám, és én tebenned, hogy ők is egyek legyenek mibennünk" (Jn 17,21).
Ha magányos úton jársz, olvasd el János 17-et! Ebből világosan megérted, miért vagy ott, ahol vagy: Jézus azért imádkozott, hogy mint Ő, egy légy az Atyával. Segítesz-e Istennek abban, hogy meghallgassa ezt az imádságot, vagy más célt tűztél ki magad elé? Amióta tanítvánnyá lettél, nem lehetsz többé olyan független, amilyen ezelőtt voltál.
Istennek nem az a célja, hogy feleljen imádságunkra, de az imádság által fel tudjuk fogni Isten elgondolását, és ezt teszi világossá a főpapi ima (Jn 17). Egyetlen imádság van, amit Istennek meg kell hallgatnia, ez Jézus imádsága: "Hogy egyek legyenek, amiképpen mi egy vagyunk". Ennyire szorosan egyek vagyunk-e Jézus Krisztussal?
Isten nem törődik a mi terveinkkel; nem kérdi meg: "Akarsz-e átmenni ezen az elhagyatottságon, ezen a felforduláson?" Ő megengedi ezeket, hogy a célját elérje. Ezek a dolgok, amiken így át kell mennünk, vagy szelídebbé tesznek, jobb, nemesebb férfiakká és nőkké, vagy még gáncsoskodóbbak, hibakeresőbbek, még inkább a magunk útjához ragaszkodók leszünk. A velünk történő dolgok vagy gonoszokká vagy szentekké tesznek. Ezt pedig az dönti el, hogy milyen kapcsolatban vagyunk Istennel. Ha azt mondjuk: "Legyen meg a te akaratod", elnyerjük a János 17 vigasztalását; az a tudat vigasztal, hogy a mi Atyánk a maga bölcsessége szerint cselekszik. Amikor megértjük mit akar Isten, többé nem leszünk hitványak és cinikusok. Jézus nem kevesebbet kért a számunkra, mint a vele való teljes egységet, mint ahogyan Ő egy volt az Atyával. Sokan távol állunk még ettől, de Isten mégsem akar magunkra hagyni, amíg eggyé nem leszünk vele, mivel Jézus imádkozott ezért az egységért.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

URAM

Uram, többet
Kérem a Lélek szent lángját?
Tisztítsd meg szívem hő vágyát,
Tedd szentté lábam alatt a földet!

Utad enyém,
De ha még feltámad bennem,
Hogy jó lenne másfelé is mennem,
Te szent kardoddal tiltón állj elém!

Maradj közel,
Szeretett Ötvösmestere,
Míg lelkem ezüst tengere
Kiábrázolja Szent Arcod! Jövel!

Olyan leszek
Előtted majd, mint a rózsa,
Hibátlan! Szent virradóra
Új illatárral áldozom neked.


Amy Carmichael



Sillye Jenő és barátai
Szép ,új remény
 

kata53

Állandó Tag
Állandó Tag
Pecnyík Pál: Vár Atyánk!

Ma sok milliárdos - balgán - azt gondolja,
vígan élhet, hiszen van sok milliója.

Nem hajlik a szíve, jótékonykodásra,
vígan dőzsöl amíg, éhen hal sok társa!

Pedig csak sáfára annak, amit gyűjt itt,
semmit nem hozott be, ki sem vihet semmit!

Nem is gondol arra, míg fut a földön át,
hallhatatlan lelkét, mi várja odaát.

Bár volna ideje, bőségesen arra,
hogy eldöntse: lelke, jobbra megy vagy ballra.

Ha addig nem választ, amíg szíve megáll,
a semlegessége, mégis, örök halál!

Vajon van értelme, szert tenni sok kincsre?
Sokan születnek most, kevésre, vagy nincs-re.

Temetők hirdetik, hogy itt marad minden,
túlvilágra semmit, nem vihetünk innen.

Lelkünk kopott sátra, itt marad, porrá lesz,
láthatatlan lelkünk, visszatér Istenhez.

Ám, csak ha Szent Fiát, befogadtuk itt lenn,
úgy, Szent hajlékába, vár minket az Isten.
 

Árvai Emil

Állandó Tag
Állandó Tag
Carla Muir írásában olvasható a következő történet:

Egy nagyvárosban egy sikeres kozmetikai cég pályázatot hirdetett a lakosság körében: a legszebb nő fényképét kellett beküldeniük egy rövid történet kíséretében. Pár héten belül több ezer levél érkezett. Az egyik annyira megragadta egy munkatársuk figyelmét, hogy a főnök asztalára tette. Olyan fiú írta, aki elég nehéz családi körülmények között élt. A következők álltak levelében: "Az utcánk végén lakik egy gyönyörű asszony. Minden nap meglátogatom. Amikor nála vagyok, a világ legfontosabb gyerekének érzem magam. Ha a problémáimról beszélek neki, mindig végighallgat. Megért engem, és mikor hazaindulok, utánam szól, hogy milyen büszke rám." A fiú a következőképpen fejezte be levelét: "Ezen a képen láthatják, hogy ő a legeslegszebb asszony. Ha majd egyszer megnősülök, azt szeretném, hogy nekem is ilyen szép feleségem legyen, mint ő."
A főnök érdeklődését fölkeltette a levél, elkérte a hozzá tartozó fényképet. A titkárnője erre megmutatta neki egy idős, ráncos arcú, ősz hajú, kerekesszékben ülő asszony fényképét.
"Ez az asszony nem nyerheti meg a pályázatot - mondta a főnök. - Ugyanis akkor az egész világ megtudná, hogy a szépséghez nincs szükségük a mi termékeinkre."

Ez a fiú értékes igazságot fedezett föl: a szépség - a valódi szépség - belülről fakad és onnan sugárzik kifelé. Hogy hol van az igazi szépség forrása? A szívünkben.
-----------------------------------------------
(E. Mittelstadt. Lydia 2009/1)
 

Mosoly1

Állandó Tag
Állandó Tag
Napi evangélium


2009. május 23. – Szombat Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: Bizony, bizony, mondom nektek: Bármit kértek majd az én nevemben az Atyától, megadja nektek. Mindeddig semmit sem kértetek az én nevemben. Kérjetek, és kaptok, hogy örömötök teljes legyen! Ezeket hasonlatokban mondtam nektek. Eljön az óra, amikor már nem hasonlatokban szólok, hanem nyíltan beszélek az Atyáról. Azon a napon majd az én nevemben kértek, és nem mondom azt nektek, hogy én kérem értetek az Atyát. Hiszen az Atya szeret titeket, mivel ti is szerettetek engem, és hittétek, hogy az Istentől jöttem. Eljöttem az Atyától és a világba jöttem. Most elhagyom a világot, és visszatérek az Atyához.
Jn 16,23b-28

Elmélkedés: Mennybemenetelét megelőzően Jézus arról beszél tanítványainak, hogy most elhagyja a világot és visszatér az Atyához, akitől jött. Szavainak egyszerűsége mögött végtelen nyugodtságot érzek. Jézus nyugalma abból fakadhat, hogy a rábízott küldetést hűséggel teljesítette. Mindent megtett, amit az Atya rábízott. Tanúságot tett Isten szeretetéről, s ennek köszönhetően mindenki számára megismerhetővé vált Isten. A szeretet önfeláldozásával érte el tetőpontját, amelyet az Atya elfogadott, s amely a megváltást szerezte meg nekünk.
Távozásakor Jézus nyugodt, mert tudja, hogy a hamarosan elérkező Szentlélek folytatni fogja munkáját a világban. A Lélek fog működni tanítványaiban, s ő szenteli meg életüket.
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Köszöntelek, ó örömünknek Anyja. Te valóban áldott vagy, mert az asszonyok között egyedül te voltál méltó arra, hogy Teremtőd anyja légy. Boldognak mondanak téged minden nemzetek. Ó Mária, ha beléd vetem bizalmamat, üdvözülni fogok. Ha oltalmad alatt leszek, nincs mitől félnem, mert aki téged tisztel, annak birtokában vannak az üdvösség fegyverei, melyeket Isten csak azoknak ad meg, akiket üdvözíteni akar.
Jeruzsálemi Szent András
 

stefike0

Állandó Tag
Állandó Tag
Napi áhitat

Éber őrálló
"1Fenyegető jövendölés Babilónia ellen: Ahogyan a szélviharok törnek elő dél felől, úgy közeledik a síkság felől, a félelmetes földről. 2Szörnyű látomásban ez jutott tudtomra: Csal a csaló, pusztít a pusztító! Vonulj ellene, Élám, ostromold, Média! Minden sóhajtozásnak véget vetek. 3Ezért görcsös fájdalom fogja el derekamat, olyan kínok gyötörnek, mint a szülő nő kínjai. Megzavarodtam, nem hallok, megriadtam, nem látok. 4Háborog a szívem, reszketés fogott el. Az eddig áhított alkonyat rettenetes lett nekem. 5Terítik az asztalt, rendezik a szőnyegeket, esznek-isznak. Rajta, vezérek, kenjétek a pajzsot! 6Mert ezt mondta nekem az ÚR: Menj, állíts őrszemet, és amit lát, jelentse! 7Lovasokat látott, lovasokat kettesével, meg szamarakon és tevéken nyargalókat. Erősen és feszülten figyelt, 8majd felordított, mint az oroszlán: Uram, őrhelyemen állok mindennap, őrségen állok minden éjjel! 9Jönnek már a lovasok, lovasok kettesével! Akkor megszólalt, és ezt mondta: Elesett, elesett Babilon! Minden istenszobra a földön hever összetörve! 10Ó, agyoncsépelt és megtiport népem! Amit a Seregek URától, Izráel Istenétől hallottam, azt jelentettem nektek. 11Fenyegető jövendölés Dúmá ellen: Kiáltást hallok Széírből: Őrálló, meddig tart még az éjszaka, őrálló, meddig tart még az éjjel? 12Közeleg a reggel, de még éjjel van - felelt az őrálló. Kérdezhettek, de inkább akkor, ha majd visszajöttök. 13Fenyegető jövendölés Arábia ellen: Arábia bozótjaiban töltsétek az éjszakát, Dedán karavánjai! 14Hozzatok vizet a szomjazónak, Téma földjének lakói, és adjatok kenyeret a menekülőknek! 15Mert fegyver elől menekültek el, kivont kard elől, kifeszített íj elől és súlyos harcból. 16Mert ezt mondta nekem az Úr: Egy év múlva, amilyen a bérlőnek az éve, vége lesz Kédár minden dicsőségének. 17Kevés marad meg a kédári hősök íjaiból, Izráel Istene, az ÚR mondja ezt." (Ézsaiás 21)

Ézsaiás arról prófétál, hogy a Méd-Perzsa Birodalom legyőzi Babilóniát. A látomás nagy hatással van a prófétára: "görcsös fájdalom fogja el derekamat... mint a szülő nő kínjai". Babilon bukása örömteljes lesz, mert a zsidók hazatérését jelenti, ellenségeik legyőzetését és a bálványisten összetöretését. Az Úr éber őrálló állítására szólítja fel népét. Feszült figyelésre van szükség, hogy észrevegyék a lovasokat. Ézsaiás újból elmondja: "a Seregek Urától, Izrael Istenétől hallottam, azt jelentettem nektek" (10. v.). Nem szabad szövetséget kötni és segítséget kérni Babilóniától, mert elesik. Babilónia jelképezi az Isten nélküli világot. Az Úr "elítéli a nagy paráznát, aki paráznaságával megrontotta a földet", öröm lesz a mennyben Babilon bukásán (Jel 19,1-5). "Hallottam, hogy egy másik hang szól az égből: Menjetek ki belőle, én népem, hogy ne legyetek részesek bűneiben, és hogy a rá mért csapások ne érjenek titeket!" (Jel 18,4) Nagyon fontos meglátni a helyünket, és odaállni éber őrállóként (Hab 2,1). Legyen elhatározásunk Ézsaiáséhoz hasonló: "Uram, őrhelyemen állok mindennap..." (Ézs 21,8). /PD/


A megátalkodottat kerülni kell!
"9Levelemben már megírtam nektek, hogy nem szabad kapcsolatot tartani paráznákkal. 10De nem általában e világ paráznáival vagy nyerészkedőivel, harácsolóival vagy bálványimádóival, hiszen akkor ki kellene mennetek a világból. 11Most tehát azt írom nektek, hogy ne éljetek közösségben azzal, akit bár testvérnek neveznek, de parázna vagy nyerészkedő, bálványimádó vagy rágalmazó, részeges vagy harácsoló. Az ilyennel még együtt se egyetek. 12Mert mit tartozik rám, hogy a kívül levők felett ítélkezzem? Nem a belül levők felett ítélkeztek-e ti is? 13A kívül levőket pedig Isten fogja megítélni. Távolítsátok el azért a gonoszt magatok közül!" (1Korinthus 5,9-13)

Napjainkban nagyon népszerű környezetünk negatív változásairól beszélni, a levegő szennyeződéséről, különböző régi és új, ismert és ismeretlen betegségek terjedéséről, amelyek fertőzik és pusztítják világunkat. A fertőzések nagy részével szemben már rég bevált módszer a védőoltások használata, valamint a fertőző helyek kerülése. Sajnos, nemcsak fizikailag, de lelki értelemben is ki van téve az egyén, valamint a gyülekezet a különböző "fertőzéseknek". Ezt látva Pál apostol többször is megírta, mi a tennivalója a gyülekezetnek, hogy ebben a megromlott, fertőzött világban legyen egy hely, ami ezektől a bűnöktől mentes. Kerülnünk kell a parázna, nyerészkedő, bálványimádó, rágalmazó, részeges, harácsoló embereket, még akkor is, ha testvérnek nevezik magukat (11. v.). A világban levő bűnt Isten megítéli. A mi feladatunk, hogy megtérésük érdekében mentő szándékkal és szeretettel tegyünk bizonyságot nekik. A gyülekezetben viszont a bűnben élőt, a megátalkodottat kerülni kell. Ne egyetek együtt velük, sem úrvacsorai, sem más alkalommal, ugyanis egy kicsiny kovász az egész tésztát megposhasztja, és a gyülekezet szentségét és tisztaságát veszti el ezáltal. /PD/
 

stefike0

Állandó Tag
Állandó Tag
Napi áhitat

A hitetlen nép
"1Fenyegető jövendölés a látomás völgye ellen: Mi történt veled, hogy mindenki a háztetőkre ment? 2Csupa lárma, zajongás a város, vigadozik a vár! Sebesültjeidet nem kard sebezte meg, halottaid nem harcban estek el. 3Vezetőid mind egy szálig elmenekültek, nyíllövés nélkül kerültek fogságba. Mind fogságra jutottak, akiket csak megtaláltak, bármily messze futottak. 4Azért ezt mondom: Ne nézzetek rám, keservesen sírok! Ne zaklassatok vigasztalásotokkal, hiszen népem pusztulóban van! 5Mert zűrzavar, eltiprás és kavarodás napja jön az Úrtól, a Seregek URától a látomás völgyére. Aláássák a falat, és kiáltás hangzik a hegy felé. 6Élám fölveszi tegzét, jön harci kocsikkal, emberekkel, lovasokkal, Kír is pajzsot ragad. 7Gyönyörű völgyeid megtelnek harci kocsikkal, a lovasok felsorakoznak a kapu előtt. 8Leleplezték Júda védelmét: megszemlélitek azon a napon az Erdő-házának fegyvertárát, 9meglátjátok, mily sok rés van a Dávid városán, és összegyűjtitek az Alsó-tó vizét. 10Összeírjátok Jeruzsálem házait, egyes házakat leromboltok a várfal megerősítésére. 11Medencét csináltok a két várfal között a Régi-tó vizének. De aki ezt cselekszi, azzal nem törődtök, és nem látjátok meg azt, aki régóta készíti! 12Az Úr, a Seregek URa azon a napon sírásra és gyászolásra hív, kopaszra nyírásra és zsákba öltözésre. 13De csak vigasság és öröm van, marhákat vágnak, juhokat ölnek, húst esznek, és bort isznak: Együnk-igyunk, hisz holnap meghalunk! 14Kijelentette nekem a Seregek URa, hogy nem engesztelődik meg irántatok emiatt a bűn miatt halálotokig sem! - mondja az Úr, a Seregek URa." (Ézsaiás 22,1-14)

A"látomás völgye" - ez Jeruzsálem költői neve lenne - Kr. e. 701-ben kis híján az asszírok martalékává lett. Érthető, ha az ostromtól megviselt lakosok, miután a lapos háztetőkről körültekintve megláthatták, hogy a verhetetlennek hitt hódítók eltakarodtak, fergeteges népünnepélybe kezdenek. Mindenki boldog, csak a próféta keserű. Ő jól látja, hogy megszabadultak ugyan egy ember tervezte vésztől, de a kívánatos megtérés elmulasztása miatt az Örökkévaló megsemmisítő ítélete továbbra sem hárult el a fejük fölül. A nép megtéretlenségét, az Úr iránti hűtlenségét-hitetlenségét a testi létüket fenyegető ostrom leplezte le. Hogy bennünk mi lakik, az többnyire akkor lesz nyilvánvalóvá, ha sorscsapásokkal szembesülünk. A keresztyénségével hivalkodó magyarság általános megtéretlensége is csak a nagy világégést követő intézményesült istentagadás korszakában lepleződött le igazán. A kegyelettel emlegetettek, a hitükért lágert, börtönt, sőt a mártíriumot is vállalók ezrei sem feledtethetik, hogy ez időben több százezernyi egyháztag tűnt el, igaz "csak" lelkileg. Igen sok rangos keresztyén elöljáró átállt az ellenséghez, és ezzel meghalt, de nem a hitért, hanem a hitnek. Közösségünkből is nem egy ifjúsági vezető, gyülekezeti munkás osont el akkoriban Démász halálba vezető útján, a politikai vagy gazdasági érvényesülés igézetében. Némelyek viszont a titkon vagy nyíltan űzött élvhajhászattal próbálták közömbösíteni a főleg jogi létbizonytalanság nyomasztó hangulatát: "Együnk, igyunk, építkezzünk, utazzunk... Éljünk - jól!" Az említettek hűtlensége-hitetlensége nyilvánvaló. Ám mint vélekedjünk azokról, akik a 8-11-ben leírtakhoz hasonlóan mintha a jó részt választották volna? Akik a rontás elhárítása érdekében ügyszeretettől vezérelve buzgólkodtak. Néha a különféle támadások által veszélybe sodort gyülekezeti életet ápolva, vagy a diktatúra puhulását kihasználva különféle megmozdulásokat szervezve és imaházakat építtetve. Tény, hogy jórészt ezeknek a serényeknek köszönhető gyülekezeti és egyházi kereteink átmentése a mába. Ám ha csak ennyi történt, pusztán ezzel nem lehetünk elégedettek, mert Isten sem az. Az Úr előtt ma is utálatos a hittagadás és az élvek kergetése, de nem hatja meg a mégoly kegyes cselekvés sem, ha azt önmagában, az egyedül szabadító Úr Jézust kifelejtve tesszük meg előmenetelünk és megmaradásunk alapjává. Ezt elismerve mondjuk el imádságként a BGyÉ 230. énekének veretes sorait: "A szívemet átadom én, Ó, nézd, leteszek mindent lábad elé. Mi nélküled benne volt, kár és szemét. Uram, szívemet átadom én." /GyK/




Lázadás Isten királysága ellen
"1Jeroboám király tizennyolcadik évében Abijjá lett Júda királya. 2Három évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja neve Míkájáhú volt, a gibeai Úriél leánya. Háború tört ki Abijjá és Jeroboám között. 3Abijjá indította meg a háborút négyszázezer válogatott harcosból álló haderővel. Jeroboám pedig nyolcszázezer válogatott harcossal indult harcba ellene. 4Abijjá kiállt a Cemáraim-hegyre, amely az Efraim hegyvidékén volt, és így szólt: Hallgassatok meg engem, Jeroboám és egész Izráel! 5Nektek tudnotok kellene, hogy az ÚR, Izráel Istene Dávidnak és fiainak adta Izráel királyságát, örökre megmaradó szövetséggel. 6De fölkelt Jeroboám, Nebát fia, Salamonnak, Dávid fiának a szolgája, és föllázadt ura ellen. 7Hitvány és elvetemült emberek gyűltek hozzá, és ellene szegültek Roboámnak, Salamon fiának, mivel Roboám még ifjú és lágyszívű volt, és nem volt elég erős velük szemben. 8Ti most azt gondoljátok, hogy elég erősek vagytok az ÚR királyságával szemben, amely Dávid fiainak a kezében van, mert nagy tömeggel vagytok, és veletek vannak az aranyborjak, amelyeket Jeroboám csináltatott, hogy isteneitek legyenek. 9Elkergettétek az ÚR papjait, Áron fiait és a lévitákat! Olyan papokat szereztetek magatoknak, mint más országok népei: akárki eljött egy fiatal bikával vagy hét kossal, hogy fölavassák, papja lehetett azoknak, amik nem istenek. 10Mi azonban megmaradtunk Istenünk, az ÚR mellett, nem hagytuk el őt. A papok az ÚR szolgálatában állnak, Áron fiai és a léviták is munkában vannak. 11Minden reggel és minden este égőáldozatokat és jó illatú füstölőszereket füstölögtetnek az ÚRnak. Sorba rakják a kenyeret a tiszta asztalon, meggyújtják az arany lámpatartó mécseseit minden este, mert mi megtartjuk Istenünknek, az ÚRnak a szolgálatát, de ti elhagytátok őt. 12Bizony, velünk van vezérünk, az Isten, és papjai zengő trombitákkal fújnak riadót ellenetek! Izráel fiai, ne harcoljatok őseitek Istene, az ÚR ellen, mert nem boldogultok!" (2Krónikák 13,1-12)

Sokan megvallják, hogy nem szeretik a történelmet. Nem tehetnek róla. Rossz szemlélettel mutatták be nekik a múlt eseményeit, csupán az anyagi mozgatórugókra és az éppen hatalmon levők érdekeire figyelve. Nekem szerencsém volt, atyai barátommá lett hívő történelemtanárom segédkönyvtárosaként órákon keresztül tanulhattam tőle az igazi történelmet, amely hús-vér emberek jó vagy rossz tetteinek láncolatában bomlott ki előttem, és ami a legfontosabb: a Mindenható által meghatározott erőtérben. Minderre a koronát áldott emlékű tanárom, Baranyai Mihály tette fel, amikor átszellemült arccal idézte az ifjúkorában megtanult mondást: "History is His story", azaz: "A történelem az ő története". Ha így szemléljük a múltat, és belőle okulva napjaink történéseit, akkor a kuszának tűnő jelenben is képesek lehetünk arra, hogy eligazodjunk. Ám ha ez nem valósulna is meg, tovatűnik az eseményekkel kapcsolatos tehetetlenségünk miatt kialakuló elveszettségérzetünk. Bár sokszor nem érthetjük, hogy mi is történik valójában, de azt tudhatjuk, hogy Isten kezéből nem csúsznak ki sem az események, sem a mi porszemnyi életünk. Igénk egy kettészakadt, a testvérháború küszöbén álló két országféllel foglalkozik. A leírásból nyilvánvaló - és ezt világi források is megerősítik -, hogy a mérhető tényezőket tekintve az északi országrész volt az erősebb. Az igeszakaszt továbbolvasva azonban megtudhatjuk, hogy végül mégis a gyöngébbnek vélt Júda győzött. Az esetünkben meghatározó lelki tényezők különbsége alapján a déli országrész javára billent a mérleg. Abíjjá király látnoki szavaiból megértjük, hogy az isteni szövetséget megtörők túlereje is kevés, hogy legyűrje a nagyon is gyarló, de az Úrral kötött szövetséghez ragaszkodva mégiscsak nemesebb júdaiakat. A golgotai váltsághalál óta minket már egy, a réginél becsesebb új szövetség kapcsol az Úrhoz egy testi és még inkább lelki veszedelmekkel fenyegető világban. Önmagunkban vereségre ítélt emberek vagyunk. Ám nincs okunk a kétségbeesésre. Abíjjá gyermeki bizakodását fölerősíti Pál máig érvényes hitvallása: "Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?" (Róm 8,31) Megtérésünkkor szövetséget kötöttünk Urunkkal, s ezt gyöngeségünk tudatában, gyermeki bizalommal újítjuk meg minden egyes úrvacsora során. Tegyük ezt most is egy énekvers szavaival imádkozva: "Tégy foglyoddá, Uram, Akkor szabad leszek; Késztess megadnom önmagam, Győzelmet úgy veszek! Ha küzdve küszködöm, A földre roskadok, De ha karod lesz börtönöm, Akkor erős vagyok." (BGyÉ 314) /GyK/
 

Mosoly1

Állandó Tag
Állandó Tag
Napi evangélium


2009. május 24. – Urunk mennybemenetele Abban az időben Jézus megjelent a Tizenegynek, és így szólt hozzájuk: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik. A híveket ezek a jelek fogják kísérni: A nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken beszélnek, kígyókat vehetnek a kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik. Ráteszik a kezüket a betegekre, és azok meggyógyulnak.” Az Úr Jézus, miután ezeket elmondta nekik, felvétetett a mennybe, és helyet foglalt az Isten jobbján. Ők pedig elmentek, és mindenütt hirdették az evangéliumot. Az Úr együtt munkálkodott velük, és az igehirdetést megerősítette a jelek által, amelyek kísérték őket.
Mk 16,15-20

Elmélkedés: Sorsunk és küldetésünk
A világirodalomban és a magyar irodalomban nagyon sok vers és elbeszélés dolgozza fel azt a témát, hogy milyen gondolatok járnak a hazatérő ember fejében. Az írók és költők általában személyes élményekről vallanak az ilyen művekben. A szülőfalujától messzi városban tanuló ifjú hazafelé tart a szülői házba, a mesterséget kitanult legény hazatér otthonába, vagy a távoli országban harcoló katona végre hazatérhet, s közben gondolkoznak. Az út hazafelé hosszú. Akár gyalog mennek vagy lóháton, akár vonattal vagy repülővel, van idő a gondolkozásra. Átgondolják, hogy mi minden történt velük azóta, hogy elhagyták szülőhelyüket, mi mindenen mentek keresztül az elmúlt években. Elképzelik, hogy milyen változásokon mehetett át időközben szülőfalujuk, s milyen lesz az első találkozás szüleikkel és barátaikkal. A hazatérő embernek sok mondanivalója van és szeretni mindent megtudni, ami távollétében odahaza történt. Talán már mindannyiunkkal történt ilyen eset, amikor hosszabb távollétet követően hazafelé tartottunk és gondolkoztunk útközben.

A mai napon Jézus mennybemenetelének van az ünnepe. Arra emlékezünk, hogy Jézus hazatér. Vajon milyen gondolatok jártak a fejében? A kérdésre válaszolva nem kell sokat képzelődnünk, hiszen a szentírásból pontosan tudjuk, hogy mire gondolt Jézus a világból való távozását, mennybemenetelét megelőzően. Szent János evangélista az utolsó vacsora leírásánál hosszasan, egészen részletesen elbeszéli, hogy miként készült Jézus erre az útra. Többek között ezt mondja apostolainak: „Az Atya szeret titeket, mivel ti is szerettetek engem, és hittétek, hogy az Istentől jöttem. Eljöttem az Atyától és a világba jöttem. Most elhagyom a világot, és visszatérek az Atyához” (Jn 16,27-28). E szavakból világosan láthatjuk, hogy Jézus nem egyszerűen arra készül, hogy távozzon ebből a világból, hanem ez a távozás egyúttal visszatérést jelent a mennyei Atyához, akitől jött. Oda tér vissza, ahonnan jött. Az utolsó vacsorán a későbbiekben Jézus az Atyához fordul a következő szavakkal: „Én megdicsőítettelek téged a földön: befejeztem a művet, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem. Most te is dicsőíts meg engem, Atyám!” (Jn 17,4-5). Jézus tehát annak tudatában készül visszatérni a mennybe, hogy földi küldetését teljesítette. És Jézus dicsőségről beszél. A mennybemenetel számára nem egy helyváltoztatás, eddig a földön volt, mostantól pedig a mennyben lesz, hanem megdicsőülést jelent számára. A mi Urunk visszatér abba a mennyei dicsőségbe, ahonnan eljött közénk. A mennybemenetel szó tulajdonképpen egy kifejezés arra, hogy az Atya megdicsőíti, felmagasztalja a Fiút, aki elfoglalja a mennyben az őt megillető helyet (vö.: Mk 16,19). Ezt látszik alátámasztani az, hogy az evangéliumokban mondanivalóját tekintve szorosan összetartozik Jézus feltámadása és mennybemenetele, hiszen mindkét eseménynél arról van szó, hogy az Atya megdicsőíti Jézust. Érdemes arra is odafigyelnünk, hogy mind az evangéliumok, mind az Apostolok Cselekedeti (ApCsel 1,9-11) nagyon egyszerűen fogalmazzák meg a történteket. Jézus az apostolok és tanítványok szemeláttára felemelkedett az égbe és egy felhő eltakarta. A szent írók szándéka nem az, hogy valamiféle diadalmas, dicsőséges égbeszállást tárjanak elénk. A történet mondanivalója egyszerűen megfogalmazható: miután feltámadását követően Jézus többször is megjelent övéinek és találkozott velünk, most egy érzékelhető jelét adja annak, hogy közvetlen jelenléte a világban megszűnik, visszatér a mennybe, és ígéretet tesz, hogy a hamarosan elérkező Szentlélek által követőivel marad a világ végéig (vö.: Mt 28,20).

Miként egykor az égre szegezett tekintettel álló apostoloknak sem volt könnyű, ugyanúgy nekünk is nehéz elképzelünk, hogy hova is távozott Jézus. Több, e naphoz kapcsolódó liturgikus szokás is segítette, illetve segíti sok helyütt manapság is az ünnep megértését. Szokás például, hogy az evangélium felolvasását követően eloltják a húsvéti gyertyát és elviszik a feltámadt Jézus szobrát. Még olyanról is hallottam, hogy egy templomban a feltámadt Jézus szobrát valamilyen szerkezettel a magasba emelték, s eltűnt a templom mennyezetén kialakított nyílásban. A hívek pedig úgy nézték végig e felemelkedést, miként az apostolok nézhették egykor Jézus mennybemenetelét.

Befejezésül még két, komolyabb dologról ejtsünk szót legalább röviden. Először is arról, hogy Jézus minket is a mennybe vár. Megmutatja nekünk az utat, az üdvösség útját, a mennybe vezető utat és azt szeretné, ha mindannyian eljutnánk oda. Tanítványaiként erre a sorsra számíthatunk. Másodszor pedig ne feledkezzünk el arról a parancsról, amit egykor a mi Urunk az apostoloknak adott, s amely nekünk is szól: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot!” (Mk 16,15). Vagy ahogyan Máté írásában olvashatjuk: „Menjetek, tegyetek tanítványommá minden népet!” (Mt 28,19). Legyünk Krisztus hűséges tanítványai és tegyük az Ő tanítványává az embereket: ez a mi küldetésünk!
(Horváth István Sándor)

Imádság:

Uram! Ahol te vagy, ott a mennyország, s ahol te nem vagy, ott a halál meg a kárhozat. Te élsz minden vágyamban, és azért lehetetlen, hogy folyton utánad ne kiáltsak, hozzád ne fohászkodjam. Te vagy reményem, bizodalmam, te vagy vigasztalóm, hozzám mindenben leghűségesebb.
Kempis Tamás
 

stefike0

Állandó Tag
Állandó Tag
Napi áhitat

A hűtlen vezetők
"15Így szól az Úr, a Seregek URa: Menj el Sebna udvarmesterhez, a királyi palota gondnokához, és mondd: 16Honnan vetted a jogot, vagy ki engedte meg neked, hogy itt készíts magadnak sírboltot? Magas helyen készítetted sírodat, sziklában jelöltél ki magadnak hajlékot! 17Pedig keményen megfog téged az ÚR, és erős hajítással messzire elhajít. 18Egy csomóba göngyölítve becsomagol, és labdaként hajít egy igen tágas földre. Ott halsz meg, ott lesznek ragyogó szekereid, te, urad házának gyalázata! 19Kivetlek tisztségedből, megfosztalak állásodtól. 20Azután Eljákimot, Hilkijjá fiát nevezem ki szolgámmá, 21palástodat rá adom, övedet rá erősítem, és neki adom hatalmadat. Ő viseli gondját Jeruzsálem lakóinak és Júda házának. 22Az ő vállára teszem Dávid palotájának kulcsát. Amit kinyit, nem tudja bezárni senki, és amit bezár, nem tudja kinyitni senki. 23Szilárd helyre erősítem, mint valami szöget. Ott lesz a díszhely atyja házában. 24Őrá aggatják atyja házának minden díszét, sarjadékait és ivadékait, minden apró edényt, tálakat és mindenféle korsót. 25De így szól a Seregek URa: Egyszer majd kilazul a szilárd helyre erősített szög, letörik és leesik. Összetörik a teher, amely rajta volt. Megmondta az ÚR." (Ézsaiás 22,15-25)

Néha egy-egy elöljáró áldás helyett tehertétellé válik, olykor el is bukik. E jelenséget szemlélteti igénk Sebna, majd az őt váltó Eljákim sorsával. Sebna a felfuvalkodottság miatt bukott el. Jaj, ha valaki megbízását már nem szolgálatnak, hanem kiváltságokra jogosító lehetőségnek véli. Ha az lesz egy elöljáró fő gondja, hogy miként híresülhet el a jelenben, és miként őrizheti meg emlékét az utókornak (16. v.). Sajnos a közösség sokféle okból eltűrheti az efféle magatartást, de Isten okulásunkra olykor közbelép, és beüt a megaláztatás. Az udvarmesterből például írnok lesz (36,3), díszsírhelye is kárba vész, minden bizonnyal deportáltként fejezi be életét. Eljákim oly ranghoz jutott, amelynek egyik vonása az Úr Jézus méltóságjelzői között tűnik fel ismét (Jel 3,7). Hogy lehet, hogy mégis elhanyatlott? Őt a vezetők típusbetegsége, a rokonpártoló személyválogatás rontotta meg (24-25. v.). E vétek elkerülésére külön gondot kell fordítanunk viszonylag zárt közösségünkben, ahol szinte mindenki rokon, s ezért több lehetőség adódik az efféle bűnre, mint a nagyobb egyházakban. Uram, oltalmazd meg a kísértés idején szolgáidat, akiket őrzésünkre rendeltél! /GyK/





A Szentlélek gyümölcse: az öröm
"10Engedd, hogy vidámságot és örömöt halljak, és megújuljanak tagjaim, amelyeket összetörtél. 11Rejtsd el orcádat vétkeim elől, töröld el minden bűnömet! 12Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem! 13Ne vess el orcád elől, szent lelkedet ne vedd el tőlem! 14Vidámíts meg újra szabadításoddal, támogass, hogy lelkem készséges legyen, 15hogy taníthassam utaidra a hűtleneket, és a vétkesek megtérjenek hozzád." (Zsoltárok 51,10-15)

A legtöbb ember azért (is) ódzkodik a hívőségtől, mert itt-ott összeszedegetett örömmorzsáit félti tőle. Ezért aztán a bűnbánatról már hallani sem akar, s ezzel éppen az örömhöz vezető egyetlen kaput véti el. Az Úr Jézus mondta: "Boldogok, akik (bűneik miatt) sírnak, mert ők megvigasztaltatnak". Az évszázadokkal idősebb 32. zsoltár pedig arról tesz bizonyságot, hogy a titkolt bűnnel együtt jár a folytonos jajgatás, melyet az őszinte bűnvallás nyomán azonnal fölvált az öröm. Ezt a folyamatot részletezi a mostani ige. A bűnbánó az irgalmas Istentől várja, hogy az örömrontó bűntől és a bűnkövetkezményként reá zúduló bajokból megszabadítsa. Bizonyos abban, hogy ha megtisztult a bűnbocsánatban, az Úr ismét boldogító közösségébe fogadja őt. Bízva várja lelki rokkantságából való kigyógyítását, és a szabadulás bőven áradó örömét, mely hajtóereje lehet a ma még bűnben veszteglőket Istenhez fordító szolgálatában. A zsoltáros vágya beteljesedett. E bizonyságtétele által bűnösök sokasága találta meg Jézus Krisztusban Szabadítóját, élete értelmét, és a Szentlélek gyümölcseként az áhított örömöt. Uram, ajándékozz meg örömöddel, hogy boldogítva mások örömre derítője lehessek én is! /GyK/
 

kata53

Állandó Tag
Állandó Tag
NAPI ÁHÍTAT

AZ ÖNZÉS PRÓBÁJA

"Ha te balra tartasz, én jobbra megyek; ha te jobbra mégy, én balra térek" (1Móz 13,9).
Amint az Istenben való hitből kezdesz élni, a leggazdagabb és legcsalogatóbb távlatok tárulnak fel előtted, és mindaz jog szerint a tied. De ha hitből élsz, akkor mindenekelőtt azt a jogodat fogod gyakorolni, hogy lemondasz jogaidról és Isten választására bízod magad. Isten néha megengedi, hogy olyan próbába juss, ahol jogod lenne a jóléthez, megilletne téged, ha nem a hit életét élnéd. De ha hitből élsz, akkor teljes örömmel lemondasz jogodról és Istenre bízod a választás jogát. Ez önfegyelem, ennek segítségével a természeti szellemivé alakul át, az Isten szavának való engedelmesség által.
Ha életünk vezére a jog, akkor ez szellemi látásunkat eltompítja. Az Istenben hívő élet nagy ellensége nem a bűn, hanem az a jó, amelyik nem a legjobb. A jó mindig ellensége a legjobbnak. Ábrahám a világ szerint a legbölcsebben járt volna el, ha ő maga választ. Joga volt ehhez és a körülötte élő emberek bolondnak tarthatták, mert nem választott. Sokan közülünk azért nem jutnak szellemileg előbbre, mert inkább azt választják, amihez joguk van, ahelyett, hogy egészen Istenre bíznák, hogy Ő válasszon. Meg kell tanulnunk a szabályt: úgy járni, hogy szemünk Istenen legyen. "Járj énelőttem" (1Móz 17,1).

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből


Lukátsi Vilma:

Hátha terem még?

Elhallgatott a kiáltó szava,
repedt nádakat ingat a szél,
nem zeng ének az Olajfák hegyén,
a kerteken fehérlik a dér,
„a fejsze a fák gyökerén!”

– Nem halljátok milyen csikorogva
fordul az esztendő a tengelyén?
Ítélettel terhes a jövő
annak, aki csak magának él,
dús lombozattal, de gyümölcstelenül:
„a fejsze a fák gyökerén!”

Mindegy, hogy minek álcázzuk
önzésünk üdezöld leveleit,
a Gazda jár a szőlőskerteken,
és megjelöli a fák törzseit…

Ha a Vincellér elébe nem áll
könyörgő szóval:
– Hátha terem még?
– Vajon esztendő virradna-e még?

Átszegzett keze tartja vissza
– talán egy évig –
tőlünk a fejszét!
 

danorb

Állandó Tag
Állandó Tag
"Uram, Neked nem nehéz segíteni az erőtlent
a sokasággal szemben! Segíts meg bennünket, Urunk, Istenünk, mert Rád támaszkodunk...
Uram, Te vagy a mi Istenünk, mutasd meg, hogy ember nem tehet Ellened semmit!" (2Krónika 14:10)

 
Oldal tetejére