Keresztenyzene ,vers, hit, Biblia

kerersztenyzene, vers, Hit , Biblia



<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CKata%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} h1 {mso-margin-top-alt:auto; margin-right:0cm; mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; mso-outline-level:1; font-size:24.0pt; font-family:"Times New Roman"; font-weight:bold;} p {mso-margin-top-alt:auto; margin-right:0cm; mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> NAPI ÁHÍTAT
<!--[if !supportLineBreakNewLine]-->
<!--[endif]--><o></o>
MÉG MINDIG EMBERI!<o></o>

"...akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére cselekedjetek" (1Kor 10,31).<o></o>
A testté létel nagy csodája egy kisgyermekben megy végbe, a megdicsőülés nagy csodája újra leereszkedik a démonoktól megszállt völgybe, a feltámadás csodája pedig egy tengerparti reggelibe alázkodik bele. Ezek nem ellentétek, hanem Isten nagy kijelentései.<o></o>
Hajlamosak vagyunk arra, hogy keresztyén tapasztalatunkban valami csodálatosat várjunk; hősies érzéseink még nem jelentik azt, hogy hősök is vagyunk. Diadalmasan átmenni egy válságon egészen más, mint mindennap Istent dicsőítve élni, amikor annak nincs tanúja, nincs rivaldafény, amikor senki a legcsekélyebb figyelemre sem méltatja. Ha tán nem is kívánjuk a középkori szentek dicsőségét, mégis legalább annyit megkívánnánk, hogy az emberek megjegyezzék rólunk: "Milyen csodálatosan imádkozik ez az ember!" "Milyen kegyes, áhítatos asszony!" Amikor igazán odaszántad magad Jézus Krisztusnak, elérted azt a fenséges magaslatot, ahol már soha senki nem gondol arra, hogy észrevegyen téged, hanem csak azt az egyet veszik figyelembe, hogy Isten hatalma mindig újra kiárad rajtad át. "Csodálatos elhívást kaptam Istentől!" A mindenható Istennek kell testet öltenie bennünk ahhoz, hogy a legkisebb kötelességünket is Isten dicsőségére végezhessük el. Isten bennünk munkálkodó Szelleme az, aki emberi módon olyan tökéletesen a magáévá tesz, hogy az fel sem tűnik. A szent életének próbája nem a siker, hanem a hűség. Keresztyén munkánk céljaként a sikert akarjuk látni; pedig a cél az, hogy Istent dicsőítsük életünkkel. Istenben Krisztussal elrejtve éljünk emberi állapotunkban. A mi emberi kapcsolataink talaján látszik meg Isten tökéletes élete.<o></o>
<o></o>

<o></o>
<o></o>
KEZED SEGÍTSEN <o></o>
<o></o>
Én erőtelen vagyok, Istenem.<o></o>
Karom lankadt, életem gyenge.<o></o>
Nem tudom harcomat megharcolni,<o></o>
Munkám nem megy ahogy kellene.<o></o>
Bízni saját erőmben nem tudok,<o></o>
Fogytán van az ... Gyenge a kezem!<o></o>
Nagy munkámban, amely előttem áll:<o></o>
KEZED SEGÍTSEN!<o></o>
<o></o>
Törhetetlen hitre van szükségem,<o></o>
Szent lángra, mely lelkemben lobog!<o></o>
Konok, bálványos, téves utakon<o></o>
Esdő szívem hevesen dobog.<o></o>
Ó, nézz reám göröngyös utamon,<o></o>
Míg sebzetten csurog a vérem ...<o></o>
Nagy tusámban, mit megküzdenem kell:<o></o>
KEZED SEGÍTSEN!<o></o>
<o></o>
Határozatidat választottam.<o></o>
Így célt érek biztosan tudom,<o></o>
Nem fog győzni az ellen fölöttem,<o></o>
Segítséged biztos oltalom.<o></o>
Zárd kebledre méltatlan szolgádat,<o></o>
S ha látod, hogy lankad a hitem ,<o></o>
Nagy irgalmad adjon győzedelmet:<o></o>
KEZED SEGÍTSEN!<o></o>
Dénes Ferenc<o></o>
<o></o><o>
</o>

kerersztenyzene, vers, Hit , Biblia

Túrmezei Erzsébet versei
<o></o>
<o></o>
AKI HELYETT A KRISZTUS VÉREZETT

Emlékszem: Kemény bilincsbe verten,
bénultan ültem a hideg kövön.
Sötétség, bűn és vád töltötte el lelkem,
ijesztő csend kietlen börtönöm.

Halál: Oly mindegy. Csak nagynéha lázadt
valami bennem. Életvágy talán.
S akkor... szerettem volna összetörni
bűnt és bilincset börtönöm falán...

Neki az ajtó rozsdamart vasának
sámsonkarokkal! Ki a fényre! ki,
ahol szabad mezők ujjongva várnak,
s ahol az élet szent magvát veti!

Néha. És máskor rémek. Megremegtem:
a szívemen kemény, hideg marok.
Egy síron túli hang titkos hívása:
'Jöjj! Jöjj Barabás!' - Nem! Nem akarok!

'Barabás!' Hah, már nem a rém hívása.
Ezer torokból tör ki: Ó, elég!
Ez a halál! Jön értem. Sírom ássa
és nem kiálthatok felé: Ne még!

Most! Súlyos léptek... fegyver csörrenése...
csikordul a zár... szoborrá meredt
minden tagom... egy érdes hang: 'Barabás,
szabad lettél. Le a bilincseket!'

Először mint egy álom. De lehullnak
mégis. Tántorgó lábaim előtt
kitárt kapu áll. Ott kinn vár az élet.
Rám vár. Előre! Hadd köszöntsem őt!

Merre? Hová? Nagy céltalan örömmel
rohantam, mígnem bősz tömegbe vitt,
zúgó tömegben torpant meg a lábam.
Pilátust láttam, népem véneit...

S ott állt egy ember: nagy, szúró tövissel
megkoronázott, véres, tört alak.
Vállán vörös palást, kezébe nádszál.
Hogy le nem roskad annyi kin alatt!

Gyönge, törékeny. Vad lelkemmel érzem:
szelíd, egészen más, mint én vagyok.
Arcán csend, nyugalom. Megtört szemében
valami földöntúli fény ragyog.

Ki ez az ember? Megkövülten állok.
Énrám tekint. Ki Ő? Mit véthetett?

Valaki szól: 'A Názáreti Jézus.
Őt feszítik meg Barabás helyett.'

Oly hosszú út vezet a Golgotára...
Én végigjártam. Két lázas szemem
odatapadt vonagló alakjára,
ott égett minden gyilkoló szegen.

És nem tudtam többé levenni róla.
A szemek fénye... az a szent ajak...
a hulló vér... Múlott a perc, az óra.
Felejthetetlen percek és szavak.

A szívemen gigászi nagyra nőttek
láttán kemény, hideg gránithegyek:
Helyettem! Énhelyettem! Énhelyettem!
Hogy én éljek, hogy én szabad legyek!

Mikor utolsót vonaglott a teste,
mikor már minden elvégeztetett,
mentem alá a gyász hegyéről én is.
- S ölbe vettem egy síró gyermeket...

Megsimogattam... lázadó kezemmel,
mely azelőtt csak gyilkolt és rabolt.
S akkor tudtam meg, hogy Barabás meghalt.
Az ő testét fedi a sziklabolt.

Már csak szeretni, simogatni vágytam,
haladni csendesen, mint Ő haladt,
aki helyettem roskadt le a porba
Golgota utján a kereszt alatt.

Helyettem. Énhelyettem! Énhelyettem!
Ez a szó zengi át életem.
- Napfény gyanánt ez tündököl felettem,
s ez nyitja meg a mennyet is nekem.

'Ki az? Ki zörget?' - kérdik majd. 'Barabás,
aki helyett a Krisztus vérezett.'
S kitárják akkor ujjongó örömmel
a gyöngykaput fehér angyalkezek.

<!--[if !supportLineBreakNewLine]-->
<!--[endif]-->

Sillye Jenő: Békesség legyen velünk
Sillye Jenő: Te vagy az út
Sillye Jenő: Uram irgalmazz

kerersztenyzene, vers, Hit , Biblia

Gyerekeknek



<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CKata%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; color:windowtext;} p {mso-margin-top-alt:auto; margin-right:0cm; mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; color:white;} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> A LEGJOBB BARÁT

Jézus a gyermekek
leghívebb barátja,
ölbe veszi őket,
szereti, megáldja.
Követem Őt én is
hallgatok szavára,
befogad majd végül
fényes mennyországba!
Siklós József
<!--[if !supportLineBreakNewLine]-->
<!--[endif]-->[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
<table class="MsoNormalTable" style="width: 100%;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr style=""> <td style="padding: 0cm;"> EMLÉKEZÉS<o></o>
<table class="MsoNormalTable" style="width: 100%;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr style=""> <td style="padding: 0cm;" valign="top"><!-- árnyék --> <!--

-->Szerző: <o></o>
<o></o>
ELISAZBET KÜBBLER-ROSS 1997-ben adta ki híres önéletrajzi művét, amelyben megrendítő módon beszél egy olyan élményről, amit kisgyermekként élt át. Egy megfázás következtében súlyos tüdő- és mellhártyagyulladása lett, és életveszélyes állapotban, magas lázzal került a zürchi gyermekkórházba. Itt nagyon rosszul esett neki, hogy a vizsgálatot végző orvosok, ápolónők úgy bántak vele, mint egy tárggyal, s egyetlen kedves szót sem szóltak hozzá, egyetlen mosolyt sem engedtek meg maguknak. Egy furcsa térben tért magához, ami ha kívülről láthatta volna formáját tekintve egy akváriumhoz vagy vitrinhez hasonlított, és tejlesen zárt volt. Az ablaktalan helyiségben teljes csend honolt, csak a mennyezeten égett valami gyér lámpa. Hat hétig feküdt ebben a szobában, s továbbra is nagyon rosszul viselte, hogy őt, kb. 6 éves kislányt egyetlen szóra sem méltatják a fehér köpenyesek. A helyiségben két ágy volt. A másikon is egy súlyos beteg kislány feküdt, aki két évvel volt idősebb nála. A betegség olyan külsőt külcsönzött neki, mintah egy szárnyak nélküli porcelánangyal lenne. Soha senki nem látogatta. Nem sokat tudtak beszélgetni egymással, mert nem volt erejük hozzá. De úgy feküdtek, hogy hosszasan egymás szemébe nézhettek, s ez a tartós szemkontaktus biztosította őket arról, hogy nincsenek egyedül. Szavak nélkül is értették egymást. Az önéletrajzíró pappíra vetette, hogy közben az ő egészségi állapoa drámai fordulatot vett: nem tudott semmiről, s mintha mély, ájulásszerű álomba lett volna része. Amikor hirtelen felébredt, meglepődve látta, hogy törékeny lakótára ül az ágya szélén, s várakozva néz rá. Ezután egy csodálatos beszélgetésre került sor köztünk, mélyen érintő és mélyértelmű beszélgetésre. Az én porcelánangyalom közölte velem, hogy ezen az éjszakán itt hagy engem. Ekkor nagyon aggódni kezdtem, de így nyugtatott engem: 'minden rendben mondta rám már várnak az angyalok. Csodálatos, hogy eképp tudta ezt mondani, hogy így harcolhatta meg utolsó harcát egy közel 8 éves gyermek, akit soha senki nem látogatott. Volt valami a lelkében, amit az előbb megfelelő kifejezés híján gyermeki bölcsességnek neveztem. Vajon milyen lenne így elmenni: Rám már vár az Úr JÉzus? Kübler-Ross leírja még a rövid és tömör beszélgetés utolsó tördékét is: Fontos, hogy tovább küzdj, meggyógyulsz mondta. Ezt örömmel hallottam, de aztán hirtelen megváltozott a hangulatom: És veled mi lesz? kérdeztem. Erre azt válaszolta, hogy az ő igazi családja már a másik oldalon van, és arról biztosított engem, hogy semmi okon sincs az aggódalomra. Egymásra mosolyogtunk, és utána mind a ketten csendsen elaludtaunk. Kis barátnőm elutazásának a gondolata már nem nyugatlanított, már nem féltem, de ő sem. Olyan természetesnek látszott az, mint a naplemente és az azt követő holdfelkelte. Reggel láttam, hogy gyermeki bartánőm ágya üres. Az orvosok, nővérek egy szót sem beszéltek velem az ő elutazásáról, de én befelé mosolyogtam, mert emlékeztem mindarra, amit kis barátnőm a végső elutazása előtt rám bízott.<o></o>
</td> </tr> </tbody></table> <o></o>
</td> </tr> </tbody></table>

<!--[if !supportLineBreakNewLine]-->
<!--[endif]-->[FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
<table class="MsoNormalTable" style="width: 100%;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr style=""> <td style="padding: 0cm;"> A BÁRÁNY VÉRE MEGTISZTÍT<o></o>
<table class="MsoNormalTable" style="width: 100%;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr style=""> <td style="padding: 0cm;" valign="top"><!-- árnyék --> <!--

-->Szerző: <o></o>
<o></o>
C
A Bárány vére megtisztít
d GA Bárány vére megtisztít
C FA Bárány vére megtisztít
G C
És mindent újjá tesz.
C G G7 C
Újjá tesz, újjá tesz
C F
A bárány vére megtisztít
G C
És mindent újjá tesz.


A Jézus sebe meggyógyít...


A Megváltó megszabadít...


A Bárány vére megtisztít,
A Jézus sebe meggyógyít,
A Megváltó megszabadít...<o></o>
</td> </tr> </tbody></table> <o></o>
</td> </tr> </tbody></table> [FONT=&quot]<o></o>[/FONT]
<table class="MsoNormalTable" style="width: 100%;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr style=""> <td style="padding: 0cm;"> A KEGYELEM ÁRAD<o></o>
<table class="MsoNormalTable" style="width: 100%;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr style=""> <td style="padding: 0cm;" valign="top"><!-- árnyék --> <!--

-->Szerző: David Ruis Ford.: Szőcs Réka és Prazsák László<o></o>
<o></o>
C F C G
//: A kegyelem árad, és árad és árad,
C F a G
A kegyelem árad, mint az eső,
a F C G C FCG
A kegyelem árad és árad mindenkor. ://

C F C a G
//: Jézus, Tebenned bízunk, Jézus, irgalmad kísér,
C F G C FG
Jézus, veled táncolok örökké ://<o></o>
</td> </tr> </tbody></table> <o></o>
</td> </tr> </tbody></table> <o></o><o>
</o>

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="760"><tbody><tr><td width="345">FOHÁSZ
Túrmezei Erzsébet

Keserű kérdések
egész özönével
kínoztam a lelkem;
Feleletet választ
egyikre sem leltem
nélküled, Úr Jézus.

Kegyelmeddel nyilt meg
mindegyik miértnek
titkos művű zára.
Tebenned találtam
Életem céljára,
Tebenned, Úr Jézus.

Mostmár bármi fájjon
minek kérdjek? Tudom,
aranykalászt terem
fájdalmak vetése.
Áldott a te kezed
minden vezetése;
Csak vezess, Úr Jézus.


</td> <td valign="top" width="411"> </td></tr></tbody></table>

Szép éjszakát

Én vagyok az első és az utolsó, rajtam kívül nincs isten. (Ézs 44,6)
Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, és aki van, és aki eljövendő! (Jel 4,8)
Olvasmányok: Mt 7,21-27(28-29) és 2Pt 1,1-11

<HR align=center width="70%">
Lelki útravaló a mai napra


<CENTER>November 17.</CENTER>

Hétfő [2008.11. 17] Az örök Vagyok imádása



2008.11.17. 00:03 Andreas

*MINDEN NAPRA:
1 MONDATBAN IS; 2 ÚTMUTATÓ IGE, 3 FORDÍTÁSBAN
http://www.garainyh.hu *** http://utmutato.blog.hu *** http://www.garainyh.hu/utmutato

<TABLE class=smtxt style="MARGIN-BOTTOM: 10px" cellSpacing=0 cellPadding=1 width="100%" border=0><TBODY><TR bgColor=#ffffff><TD style="BORDER-BOTTOM: #eeeeee 1px dotted" align=left>- Hétfő [2008.11. 17]</TD><TD style="BORDER-BOTTOM: #eeeeee 1px dotted" align=right></TD></TR><TR><TD align=left colSpan=2><TABLE style="BORDER-COLLAPSE: collapse" borderColor=#111111 cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top align=left width="2%" bgColor=#ffffff rowSpan=10>




</TD><TD vAlign=top align=left width="48%" bgColor=#ffffff colSpan=2></TD><TD vAlign=top align=left width="48%" bgColor=#ffffff colSpan=2></TD><TD vAlign=top align=left width="2%" bgColor=#ffffff rowSpan=10></TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="48%" bgColor=#ffffff colSpan=2>Ézs 44,6



</TD><TD vAlign=top align=left width="48%" bgColor=#ffffff colSpan=2>Jel 4,8


</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4></TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>Ezt mondja az ÚR, Izráel királya és megváltója, a Seregek URa: Én vagyok az első és az utolsó, rajtam kívül nincs isten.


</TD><TD vAlign=top align=left width="3%" bgColor=#ffffff colSpan=2>


</TD><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>A négy élőlény, amelynek egyenként hat szárnya volt, körös-körül és belül tele volt szemekkel, és szünet nélkül, éjjel és nappal ezt mondta: „Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, és aki van, és aki eljövendő!”</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4></TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>Így szól az Úr, Izráelnek királya és megváltója, a seregeknek Ura: Én vagyok az első, én az utolsó, és rajtam kivül nincsen Isten.


</TD><TD vAlign=top align=left width="4%" bgColor=#ffffff colSpan=2>


</TD><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>És a négy lelkes állat, a melyek közül mindeniknek hat-hat szárnya vala, köröskörül és belül teljes vala szemekkel; és meg nem szűnik vala nappal és éjjel ezt mondani: Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, a ki vala és a ki van és a ki eljövendő,</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4></TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>Ezt mondja Izrael Királya s Megváltója, a Seregek Ura: Én vagyok az első és az utolsó, rajtam kívül nincs más isten.


</TD><TD vAlign=top align=left width="4%" bgColor=#ffffff colSpan=2>


</TD><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>Mind a négy élőlénynek hat-hat szárnya volt körös-körül és belül is, tele szemekkel. Éjjel-nappal folyvást ezt zengték: „Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, aki van és aki eljő!”</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4></TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4>



</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE>

Az Úr figyel ránk

kerersztenyzene, vers, Hit , Biblia

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből<o></o>

Fenyít, de nem hagy el soha <o></o>

Nem taszítja el népét az Úr, nem hagyja el örökségét" (Zsolt 94,14). <o></o>
Bizony, egyet sem vet el közülünk. Az emberek között mindig vannak kivetettek, Istennél soha. Az Ő kiválasztása megmásíthatatlan és szeretete örök. Senki sem talál olyan embert, akit Isten elhagyott volna, miután kijelentette magát neki, és az Krisztust Megváltójaként elfogadta. <o></o>
A zsoltáros meg akarja vidámítani a megszomorodottak szívét ezzel a nagy igazsággal. Isten megfenyíti ugyan az övéit, de soha nem hagyja el őket. A törvény és a vessző által Isten nevel bennünket. Nevelése gyümölcse az, ha szellemünk megnyugszik, elménk kijózanodik és nagy békesség tölt el minket. Az istenteleneket magukra hagyja, hadd ássák a vermet, hogy végül a saját vesztükre beleessenek. Az istenfélőket viszont iskolába küldi az Úr, hogy előkészítse őket az odaát váró dicsőséges rendeltetésükre. Eljön az ítélet, hogy végezzen a lázadókkal, és elégtételt szerezzen az istenfélőknek. Ezért viseljük nyugodt alázattal a fegyelmezés vesszejének csapásait; nem a haragvó, hanem a nagyon szerető Isten csapásai azok. <o></o>
Tisztogass bár bajjal olykor engemet, <o></o>
kegyelmeddel szenteld szenvedésemet; <o></o>
bár e test erőtlen, te oltárodon <o></o>
keserű pohárral, hittel áldozom.<o></o>
<o></o>
<o></o>
DÁVID ELSŐ ZSOLTÁRA <o></o>
<o></o>
Boldog ember, aki nem jár<o></o>
A gonoszok útjain,<o></o>
Nem hajol a rossz tanácsra,<o></o>
S nem nyög a bűn láncain.<o></o>
<o></o>
Aki éjjel és naponta<o></o>
Istenében lel gyönyört;<o></o>
Aki hűn figyel szavára<o></o>
És minden törvényt betölt.<o></o>
<o></o>
Mint a partra ültetett fa<o></o>
Szép s hervadatlan ő,<o></o>
Mert a partra ültetett fa<o></o>
Gazdagon gyümölcsöző.<o></o>
<o></o>
Ó, nem így, nem így a bűnös:<o></o>
Lengő ő, miként a por,<o></o>
Melyet a szelek hatalma<o></o>
Felragadva szerteszór,<o></o>
<o></o>
És azért nem állja majd ki<o></o>
Az ítélet ércszavát;<o></o>
Zárva fogja ő találni<o></o>
Az igazak szent lakát.<o></o>
<o></o>
Mert a jók erényes útján<o></o>
Isten a biztos vezér;<o></o>
Amit a gonosz cselekszik<o></o>
Mind mulandó, s célt nem ér!<o></o>
Ford.: Tárkányi Béla<o></o>

kerersztenyzene, vers, Hit , Biblia

Gyerekeknek

<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CKata%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} p {mso-margin-top-alt:auto; margin-right:0cm; mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> <table class="MsoNormalTable" style="width: 100%;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr style=""> <td style="padding: 0cm;"> MEDITÁCIÓ (GYERMEKHANGRA)<o></o>
<table class="MsoNormalTable" style="width: 100%;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr style=""> <td style="padding: 0cm;" valign="top"><!-- árnyék --> <!--

-->Szerző: Lukátsi Vilma<o></o>
<o></o>
Lukátsi Vilma:
MEDITÁCIÓ
(Gyermekhangra)

...megtehette volna,
hogy ne istállóba,
- márványpalotába,
pihe-puha ágyba -
küldje a világra...

de ha így lett volna,
tudnának-e róla
azok a szegények,
akik ma is élnek,
s vele mit érnének?

Megtehette volna,
hogy nyomorék, csonka
más utakon járjon,
s ő csak szépet lásson
ezen a világon...

de ha így lett volna,
lenne bizodalma
hozzá sok betegnek?
csúfnak, elesettnek,
akik hozzá esdnek?

Megtehette volna,
hogy gonosztól óvja,
s ki rosszat mond róla,
lesújtja a porba,
rostából kiszórja!

De ha így lett volna,
mind, aki elmondja,
hogy bűnökben szenved,
akit nem szeretnek,
- de bűnét megbánta -
kérne-e kegyelmet?

S kapna-e kegyelmet?!<o></o>
</td> </tr> </tbody></table> <o></o>
</td> </tr> </tbody></table> <o></o>
<table class="MsoNormalTable" style="width: 100%;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr style=""> <td style="padding: 0cm;"> KEDVES BARÁTOM<o></o>
<table class="MsoNormalTable" style="width: 100%;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr style=""> <td style="padding: 0cm;" valign="top"><!-- árnyék --> <!--

-->Szerző: Szilágyiné L. Anna<o></o>
<o></o>
KEDVES BARÁTOM
FIGYELJ MOST RÁM
MIÉRT VAGY SZOMORÚ?
ÉS MIÉRT NEM VIDÁM?
HA ÉLETED ÜRES ÉS CÉLTALAN
HALLGASD MEG, HOGY MIT TANÁCSOL
NÉKED EZ A DAL

NE ADD FEL A REMÉNYT
HISZ VAN MEGOLDÁS
JÉZUSBAN KI A GOLGOTÁN
ÉRTED ADTA MAGÁT
AKÁRMILYEN ÉLETED VOLT
EDDIG NEKED
HIDD EL, HOGY JÉZUS KRISZTUS
AKKOR IS SZERET

SOK MINDENT MÁR MEGPRÓBBÁLTÁL
NEM VOLT BENNE JÓ
NEM HALLOTTÁL SEHOL SEM
EGY VÍGASZTALÓ SZÓT
ÉLETEDET BETÖLTI MOST A KESERŰSÉG
TALÁN MÉG AZT SEM TUDOD
HOGY MIÉRT IS ÉLSZ

NE ADD FEL...

KEDVES BARÁTOM
FIGYELJ MOST RÁM
ÉN IS KERESTEM
ÉS MEGTALÁLTAM MÁR
JÉZUST, KI EDDIG
ÉS MINDIG VÁRT REÁM
ÉS BETÖLTI SZÍVEMET A TELJES BOLDOGSÁG

NE ADD FEL...
<o></o>
</td> </tr> </tbody></table> <o></o>
</td> </tr> <tr style=""> <td style="padding: 0cm;"> PAAVO GAZDA<o></o>
<table class="MsoNormalTable" style="width: 100%;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"> <tbody><tr style=""> <td style="padding: 0cm;" valign="top"> Szerző: Johan-Ludvig Runeberg<o></o>
<o></o>
Fent a saarijärvi ősvadonban
élt fagyos tanyáján Paavo gazda.
Küzködött, égett kezén a munka,
ám az Úrtól várt földjére áldást.
Gyermekével s asszonyával élt ott,
kínnal szerzett gyér sovány-kenyéren,
árkot ásott, szántott és vetett s várt.
Megjött a tavasz, a hó elolvadt
s hólé elsodorta fél vetését;
jött a nyár, jégzáporok zuhogtak
s a ringó vetés felét lezúzták;
ősz jött s elfagyott, mi megmaradt még.
Haját tépve jajgatott az asszony:
'Paavo, Paavo, átokvert öreg te,
koldusbot vár: elhagyott az Isten:
rossz koldulni, - éhenhalni szörnyűbb'.
Paavo, kézenfogva asszonyát, szólt:
'Megpróbál, de el nem hágy az Isten.
Felerész fakérget tégy a lisztbe,
én ezentúl még több árkot ások,
ám az Úrtól várom majd az áldást'.
Felerész kéreg sült a kenyérbe,
kétszer annyi árkot vájt a gazda,
juha árán vett rozsot, vetett s várt.
Megjött a tavasz, a hó elolvadt
s megmaradt: vetés és porhanyó föld;
jött a nyár, jégzáporok zuhogtak
s a ringó vetés felét lezúzták;
ősz jött s elfagyott, mi megmaradt még.
Haját tépve jajgatott az asszony:
'Paavo, Paavo, átokvert öreg te,
haljunk meg, hisz elhagyott az Isten!
Rossz meghalni, ámde élni szörnyűbb'.
Paavo, kézenfogva asszonyát szólt:
'Megpróbál, de el nem hágy az Isten.
Kétszer annyi kérget tégy a lisztbe,
én meg duplaszéles árkot ások,
ám az Úrtól várom majd az áldást'.
Kétszeres kéreg sült a kenyérbe,
duplaszéles árkot vájt a gazda,
marha árán vett rozsot, vetett s várt.
Megjött a tavasz, csordult a hólé
s ár nem vitt el sem vetést, se földet;
jött a nyár, jégzáporok zuhogtak
s a ringó vetést le nem tiporták;
ősz jött, ám a fagy távol maradt és
sarlót várt a hullámzó arany-dísz.
Paavo gazda térdre rogyva mondta:
'Megpróbál, de el nem hágy az Isten'.
Térdrehullt az asszony is, mig így szólt:
'Megpróbál, de el nem hágy az Isten'.
Agg társához szólt szelíd mosollyal:
'Paavo, Paavo, kapj sarlóra vígan,
felvirradtunk boldogabb napokra,
sutba dobjuk most már a fakérget
s étkünk tiszta rozsból sült kenyér lesz'.
Paavo, kézenfogva asszonyát, szólt:
'Asszony, asszony, elbuknánk a próbán,
éhező testvért ha cserben hagynánk.
Felerész kérget süss a kenyérbe:
elfagyott a szomszédunk vetése!'

(fordította: Képes Géza) <o></o>
</td> </tr> </tbody></table> <o></o>
</td> </tr> </tbody></table>

<table width="100%" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td colspan="3" width="100%"></td> </tr> <tr> <td width="1%"> </td> <td width="98%">


Boldogtalan ember, egy percre állítsd meg utad,
Fékezd tekinteted, mely messze távolba kutat,
Lassítsd le lépteid, és tárd ki kebledet,
És ölelj meg mindenkit, ki biztosan szeret,
Majd lépj tovább egy aprót, csupán egy rövidet,
S zárd szívedbe akkor minden ellenségedet.
Lehetsz te akár bűnös vagy bűntelen,
Rád is kisugárzik az isteni kegyelem,
Mert egykor egy férfi - a nevét ismered -,
Ezredévek előtt éretted szenvedett.
Felvitte keresztjét a hosszú Golgotán,
Könnyes szemekkel a világ hajnalán.
Megmászta mint Sziszüphosz a maga hegyét,
Míg a száraz fa feltörte kérges tenyerét,
A hátán csíkokban az ostornak nyoma,
Jelezve, hogy az ember olykor mily ostoba.
A fejébe nyomtak tövisből koronát,
S szögekkel verték át reszketeg corpusát.
Csak a tekintete maradt tiszta és gondtalan,
Mert tudta, a rá kimért sorsnak itt és most vége van.
Megtette azt, amit tenni csak lehetett,
Szívéből ezer helyt gyúlt lángra szeretet,
Mint megannyi pásztortűz mélysötét éjszakán,
Apró fények égnek mindenhol nyomdokán.
Most rajtunk a sor, hogy kövessük lépteit,
Csökkentsük a világ felsebzett kínjait.
Mert bizony van dolgunk millió s számtalan,
Míg felénk nyújtja kezét ezernyi hontalan,
Míg az utcákon éhezik anya és gyermeke,
S míg felsebzi a földet az önzés fegyvere.
Boldogtalan ember, egy percre állítsd meg utad,
Ne legyen benned többé már indulat.
Tárd ki kebledet, és lassítsd lépteid,
Gyarapítsd már te is a szeretet híveit.
Húsvét előtt hallgasd, mert itt az üzenet:
Szeresd felebarátodat, s majd a világ is szeret.


Kincses Zoltán

</td></tr></tbody></table>

judanit írta:

Endrődi Sándorárbeszéd

Úgye Apám, az ég,
a szép csillagfátyol -
távol van mitőlünk?
- Szédítően távol!

S Isten, úgye azért
lakik a magasban,
hogy mindent Jól lásson?
- Azért lakik ottan!

Odaszállni miért nincs
az embernek szárnya?
- Fiam, az imádság
fölemel hozzája!

Kattints a kibontásához...

nagyon kedves kis vers,köszönöm szépen,hogy megosztottad!

kata53 írta:

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből<O></O>

Fenyít, de nem hagy el soha <O></O>

Nem taszítja el népét az Úr, nem hagyja el örökségét" (Zsolt 94,14). <O></O>

Kattints a kibontásához...

Kata,köszönöm szépen ezeket az áldott szavakat,számomra ez a pár szó sokat üzent! Isten áldjon meg téged érte!

Eljön majd az idő - így szól az Úr -, amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak, olyan királyt, aki bölcsen uralkodik, jog és igazság szerint jár el az országban. (Jer 23,5)
A főpap így szólt hozzá: "Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?" Jézus ezt mondta: "Én vagyok." (Mk 14,61-62)
Olvasmányok: Zsid 10,26-31 és 2Pt 1,12-21
<HR align=center width="70%">
Lelki útravaló a mai napra

<CENTER>November 18.</CENTER>

- Kedd [2008.11. 18] Az Emberfia: a Messiás, a Király és az áldott Isten Fia!

2008.11.18. 00:03 Andreas

*MINDEN NAPRA:
1 MONDATBAN IS; 2 ÚTMUTATÓ IGE, 3 FORDÍTÁSBAN
http://www.garainyh.hu *** http://utmutato.blog.hu *** http://www.garainyh.hu/utmutato
<TABLE class=smtxt style="MARGIN-BOTTOM: 10px" cellSpacing=0 cellPadding=1 width="100%" border=0><TBODY><TR bgColor=#ffffff><TD style="BORDER-BOTTOM: #eeeeee 1px dotted" align=left>- Kedd [2008.11. 18]</TD><TD style="BORDER-BOTTOM: #eeeeee 1px dotted" align=right></TD></TR><TR><TD align=left colSpan=2><TABLE style="BORDER-COLLAPSE: collapse" borderColor=#111111 cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top align=left width="2%" bgColor=#ffffff rowSpan=10>



</TD><TD vAlign=top align=left width="48%" bgColor=#ffffff colSpan=2></TD><TD vAlign=top align=left width="48%" bgColor=#ffffff colSpan=2></TD><TD vAlign=top align=left width="2%" bgColor=#ffffff rowSpan=10></TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="48%" bgColor=#ffffff colSpan=2>

</TD><TD vAlign=top align=left width="48%" bgColor=#ffffff colSpan=2>Mk 14,61-62

</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4></TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>Eljön majd az idő - így szól az ÚR -, amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak, olyan királyt, aki bölcsen uralkodik, jog és igazság szerint jár el az országban.

</TD><TD vAlign=top align=left width="3%" bgColor=#ffffff colSpan=2>

</TD><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>Ő azonban hallgatott, és nem válaszolt semmit. Ismét megkérdezte őt a főpap, és így szólt hozzá: „Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?” Jézus ezt mondta: „Én vagyok, és meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőiben.” </TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4></TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és támasztok Dávidnak igaz magvat, és uralkodik mint király, és bölcsen cselekszik és méltányosságot és igazságot cselekszik e földön.

</TD><TD vAlign=top align=left width="4%" bgColor=#ffffff colSpan=2>

</TD><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>Ő pedig hallgat vala, és semmit sem felele. Ismét megkérdezé őt a főpap, és monda néki: Te vagy-é a Krisztus, az áldott Isten Fia? Jézus pedig monda: Én vagyok. És meglátjátok majd az embernek Fiát ülni a hatalomnak jobbján, és eljőni az ég felhőivel.</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4></TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>Igen, jönnek napok - mondja az Úr -, amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak. Királyként uralkodik majd, bölcsen kormányoz, s gondja lesz a jogra és az igazságra az országban.

</TD><TD vAlign=top align=left width="4%" bgColor=#ffffff colSpan=2>

</TD><TD vAlign=top align=left width="46%" bgColor=#ffffff>De ő hallgatott és nem felelt semmit. A főpap újra kérdezte, és ezt mondta: „Te vagy a Messiás, az áldott (Isten) Fia?” Jézus így válaszolt: „Én vagyok. És látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a hatalom jobbján, és eljön az ég felhőin.”

</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4></TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width="96%" bgColor=#ffffff colSpan=4>

</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE>

kerersztenyzene, vers, Hit , Biblia

BELSŐ SZABADSÁG ÁLTAL GYŐZÜNK<o></o>

"Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek..." (Jn 8,36).<o></o>
Ha meghagytuk magunkban az egyéni véleménynek bármilyen kicsi maradványát, az mindig ezt mondja: "Nem tudom megtenni." A személyiség sohasem mondja ezt, hanem elmélyed Istenben és mindig többet szív magába. A személyiség egyre többet és többet kíván Istenből, ilyennek vagyunk teremtve. Képességünk és rendeltetésünk, hogy Istenhez jussunk. De a bűn és az egyéniségünk visszatart. Isten megszabadít a bűntől, egyéniségünktől nekünk kell megszabadulnunk azáltal, hogy természeti életünket átadjuk Istennek és feláldozzuk, míg engedelmesség által át nem változik szellemi életté.<o></o>
Isten figyelemre sem méltatja természettől való egyéniségünket szellemi életünk kifejlődésében. Parancsa egyenesen keresztülhúzza természeti életünket és vigyáznunk kell, hogy Isten mellé álljunk, vele tartsunk, nehogy szembe kerüljünk vele és így szóljunk: "Ezt nem tudom megtenni!" Isten nem akar zablával rászorítani, nekünk kell magunkat megfegyelmezni. Nem Isten ejti foglyul gondolatainkat és képzeletünket, nekünk magunknak kell ezt megtennünk. Ne mondj ilyet: "Ó, Uram, gondolataim ide-oda kalandoznak!" Ne engedd meg ezt! Szakadj el egyéniséged zsarnokságától és szabadulj fel személyiséggé!<o></o>
"Ha a Fiú megszabadít..." A "Fiú" helyett ne mondj "Megváltó"-t. A Megváltó a bűntől szabadít meg; itt azonban arról a szabadságról van szó, amire a Fiú szabadít fel. Erről beszél Pál a Galata 2,20-ban: "Krisztussal együtt megfeszíttettem". Természetes egyéniségét hagyta megtörni és személyisége eggyé lett Urával; nem beleolvadt, hanem eggyé lett vele. "Valósággal szabadok lesztek!" Szabadok legbensőbb lényetekben, szabadok belülről. Mi inkább a magunk erejével akarunk élni, minthogy Jézussal eggyé válva, tőle nyerjük az erőt.<o></o>
<o></o>
<o></o>
A SZENT KORBÁCS <o></o>
<o></o>
Amit Ő font kötelekből<o></o>
S amivel kiverte az árusokat,<o></o>
Hová lett az az isteni korbács?<o></o>
Töprengtem én ezen, de sokat.<o></o>
<o></o>
Kellene, kellene az a korbács - <o></o>
Így vágyakoztam fiatalon -<o></o>
A galambárusok megint ít vannak,<o></o>
Hol az a korbácshatalom?<o></o>
<o></o>
Fiatalon, hogy nekifeszültem,<o></o>
Duzzasztott az ifjúság gőze.<o></o>
Hol az a korbács, hol az a korbács?<o></o>
Van aki fogja, van aki győzze!<o></o>
<o></o>
Álmomban láttam a Kezet <o></o>
És előtte a szaladókat;<o></o>
Rongyokat szaggat a korbács<o></o>
És szétcsap kalmár-dáridókat.<o></o>
<o></o>
És álmomban láttam, a Mester <o></o>
Isteni szeme villogását<o></o>
És erőlködtem a szememmel,<o></o>
Hogy kiszikrázzam a szeme mását.<o></o>
<o></o>
És addig, addig erőlködtem,<o></o>
Amíg a szeme az enyém lett.<o></o>
S mikor a szeme az enyém lett,<o></o>
Köröttem minden másképp fénylett.<o></o>
<o></o>
Akkor tudtam meg, hogy a korbács<o></o>
Miért nem maradt relikviának:<o></o>
Mert azzal pattogtatni nincs joga,<o></o>
Nem szabad, csak Isten Fiának.<o></o>
<o></o>

<table width="100%" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td colspan="3" width="100%"> </td> </tr> <tr> <td width="1%"> </td> <td width="98%">



A MOSOLY ÉRTÉKE

Semmibe sem kerül, de sokat teremt.

Gazdaggá teszi azokat, akik kapják és nem juttatja koldúsbotra azokozat akik adják.

Egy pillanatig él csak, de emléke néha örökké megmarad.

Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle és senki sem olyan szegény, hogy ne lenne gazdagabb tőle.

Nem jelent földi javakat senki számara: nem lehet megvenni, elkérni, kölcsönadni vagy ellopni - csak önként lehet odaadni.

Ha valaki már túl fáradt ahhoz, hogy mosolyogni tudjon, akkor legalább te nézz rá derülten.

Senkinek nincs annyira szüksége a mosolyra, mint annak, aki maga már nem tud mosolyogni!

Ha megakarod kedveltetni magad az emberekkel, akkor

MOSOLYOGJ!

</td></tr></tbody></table>

<table width="100%" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td colspan="3" width="100%"> </td> </tr> <tr> <td width="1%"> </td> <td width="98%"> Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el.
Nagy örömest dicsekeszem azért az én erőtelenségeimmel, hogy
a Krisztus ereje lakozzék én bennem. 2Kor. 12,9. Link








Link Utazás Kínában Link

"Az égben van a Paradicsom, a Kerek Ég alatt pedig Suzhou és Hangzhou"--hangzik a közismert kínai szólás. "Hangzhou, a világ legelegánsabb égbolti városa"--mondotta Marco Polo, a 13. század neves olasz utazója útleírásában. Ettől fogva a város hírneve az egész világban elterjedt.
</td></tr></tbody></table>