Ehhez a témához kapcsolódóan találtam egy cikket:
A szobanövények közül talán a kaktuszoknak jut a legtöbb figyelem és a legkevesebb megértés. Népszerűségük nem is szorul bővebb magyarázatra, ha meggondoljuk egyetlen más szobanövény sem visel el ennyi megpróbáltatást úgy, hogy mégis túléli gazdáját.
Bár az Európai köztük a hazai otthonokban is milliószámra tartanak kaktuszokat, vannak akik valójában nem tekintik őket többnek, félig eleven zöld díszeknél, amelyek életük során alig változnak.
Az aktív növekedés hiánya igényeik nem ismeréséből, valamint szükségleteik félreértéséből áll. A néphit azt tartja, hogy jól tűrik, sőt egyenesen szeretik, ha elhanyagolják őket. Azt vélik, hogy a kaktuszok hétévenként csak egyszer virágoznak, és egyébként is sivatagból származnak, ahol homok, aszály és egész éven át tartó hőség veszi őket körül. Ezzel szemben az az igazság, hogy a túl sok finomszemcsés homok elpusztíthatja őket, a nyári aszály hatására pedig álomba merűlnek.
Megfelelő fejlődésükhöz és rendszeres virágzásukhoz télen olyan hőmérsékletre van szükségük, amelyben mi vacognánk. Nyáron viszont a katlanszerű, fülledt szobánál jobben kedvelik a friss kerti levegőt. Ha a kaktuszunkat megfelelő körülmények között nevelgetjűk, akkor a poros sivatagi kaktusz fajtól függően akár olyan rendszeresen is virágozhat, akár tavasszal a nárciszok.
A kaktuszfélék családjához számos nemzetség tartozik, de általában mindegyik változatban van valami közös. A Pereskia és a fiatal Opuntia kivételével minden kaktusz levéltelen. A kaktusztesten számos areola ( tövisgyűrű ) van. Ezek párna vagy púpszerű kiemelkedések. Az aerolákon többnyire kinövések vannak, ezek lehetnek: tövisek, tüskék, hosszú szőrök vagy rövid kampók.
A kaktuszok családját két csoportra osztjuk: a sivatagi és az erdei kaktuszokra.
A sivatagi kaktuszok Amerika meleg, félsivatagos vidékeiről származnak. A csoport elnevezése ellenére csupán nagyon kevés faj él meg a puszta homokon. A legtöbb kaktusz ehhez a csoporthoz tartozik. A fajok száma több százra tehető. A legtöbbjüket könnyen lehet dugvánnyal szaporítani. Október közepe és március vége között nagyon kevés vagy szinte semmi vízre sincs szükségük. Ezek a fajok a lehető legtöbb napfényt igénylik, különösen a virágzásuk idején. Amennyiben igazán kedvezni szeretnénk nekik, akkor délre néző ablakpárkányra helyezzük el őket.
Az eredei kaktuszok trópusi Amerika erdős vidékein őshonosak. Átalában természetes előhelyükön fán lakó életmódot folytatnak ( epifitonok ). Ezért nem is meglepő, hogy ezek a fajok mind igényeikben, mind alakjukban eltérnek a sivatagi kaktuszoktól. Az erdei kaktuszok sajnos vonakodva bontanak virágot, és ha évente szeretnénk a virágaikban gyönyörködni, ajánlatos néhány szabályt betartanunk. Biztosítsunk számukra hűvös, száraz pihenési időszakot, Amikor a bimbók megjelennek soha ne mozdítsuk meg őket, és nyáron a kertbe kihelyezve eddzük öket. Kereskedelmi forgalomban csak néhány fajuk kapható. A legtöbbjük könnyen felismerhető kúszó növekedéséről és lapos, levélszerű szártagjairól. Ezeknek a fajoknak télen is szükségük van agy kis vízre, és ajánlatos őket tápoldatozni is. Nyáron enyhe árnyékolást igényelnek. Északi vagy keleti fekvésű ablakba valók.
----------------------------------------
Még annyival egészíteném ki, hogy A szukkulens növények pozsgás, húsoslevelü , vagy szárú növények, amelyek eredetileg száraz, sziklás, sivatagi helyekröl származnak. Levelükben, szárukban és/vagy törzsükben vizet tárolnak. A szukkulens növények körében gyakori a levélredukció. Pl: a kaktuszoknál a szár víztároló szervvé, a levelek tüskékké módosultak (a vízmegtartás miatt). Egyes növények a déli melegben csak a leveleiket forgatják- éllel a nap felé a felesleges kipárolgás ellen védekezve.
Ilyenek pl: agavé, élö kövek - nekem is van-(télen pl. egyáltalán nem szabad öntözni, mert akkor a közepéböl nem hajt ki az új növény). Ameddig ezt nem tudtam, pár tönkrement.
Én a szukkulenseimet azért hetente öntözöm, és mind megvan évek óta. Vissza lehet nézni öket a topik elején. A kaktuszkáimat meg az összes pozsgást nyáron oda teszem ki, ahol a legnagyobb meleg éri. Minden évben virágzanak.
A karácsonyi kaktuszt is ki lehet tenni nyáron, de védett félárnyékos helyre. Így jobban virágzanak télen. Ha már benn vannak, nem szabad öket mozgatni, mert azt nem szeretik.
Beteszek pár fotót a sajátjaimról.
A szobanövények közül talán a kaktuszoknak jut a legtöbb figyelem és a legkevesebb megértés. Népszerűségük nem is szorul bővebb magyarázatra, ha meggondoljuk egyetlen más szobanövény sem visel el ennyi megpróbáltatást úgy, hogy mégis túléli gazdáját.
Bár az Európai köztük a hazai otthonokban is milliószámra tartanak kaktuszokat, vannak akik valójában nem tekintik őket többnek, félig eleven zöld díszeknél, amelyek életük során alig változnak.
Az aktív növekedés hiánya igényeik nem ismeréséből, valamint szükségleteik félreértéséből áll. A néphit azt tartja, hogy jól tűrik, sőt egyenesen szeretik, ha elhanyagolják őket. Azt vélik, hogy a kaktuszok hétévenként csak egyszer virágoznak, és egyébként is sivatagból származnak, ahol homok, aszály és egész éven át tartó hőség veszi őket körül. Ezzel szemben az az igazság, hogy a túl sok finomszemcsés homok elpusztíthatja őket, a nyári aszály hatására pedig álomba merűlnek.
Megfelelő fejlődésükhöz és rendszeres virágzásukhoz télen olyan hőmérsékletre van szükségük, amelyben mi vacognánk. Nyáron viszont a katlanszerű, fülledt szobánál jobben kedvelik a friss kerti levegőt. Ha a kaktuszunkat megfelelő körülmények között nevelgetjűk, akkor a poros sivatagi kaktusz fajtól függően akár olyan rendszeresen is virágozhat, akár tavasszal a nárciszok.
A kaktuszfélék családjához számos nemzetség tartozik, de általában mindegyik változatban van valami közös. A Pereskia és a fiatal Opuntia kivételével minden kaktusz levéltelen. A kaktusztesten számos areola ( tövisgyűrű ) van. Ezek párna vagy púpszerű kiemelkedések. Az aerolákon többnyire kinövések vannak, ezek lehetnek: tövisek, tüskék, hosszú szőrök vagy rövid kampók.
A kaktuszok családját két csoportra osztjuk: a sivatagi és az erdei kaktuszokra.
A sivatagi kaktuszok Amerika meleg, félsivatagos vidékeiről származnak. A csoport elnevezése ellenére csupán nagyon kevés faj él meg a puszta homokon. A legtöbb kaktusz ehhez a csoporthoz tartozik. A fajok száma több százra tehető. A legtöbbjüket könnyen lehet dugvánnyal szaporítani. Október közepe és március vége között nagyon kevés vagy szinte semmi vízre sincs szükségük. Ezek a fajok a lehető legtöbb napfényt igénylik, különösen a virágzásuk idején. Amennyiben igazán kedvezni szeretnénk nekik, akkor délre néző ablakpárkányra helyezzük el őket.
Az eredei kaktuszok trópusi Amerika erdős vidékein őshonosak. Átalában természetes előhelyükön fán lakó életmódot folytatnak ( epifitonok ). Ezért nem is meglepő, hogy ezek a fajok mind igényeikben, mind alakjukban eltérnek a sivatagi kaktuszoktól. Az erdei kaktuszok sajnos vonakodva bontanak virágot, és ha évente szeretnénk a virágaikban gyönyörködni, ajánlatos néhány szabályt betartanunk. Biztosítsunk számukra hűvös, száraz pihenési időszakot, Amikor a bimbók megjelennek soha ne mozdítsuk meg őket, és nyáron a kertbe kihelyezve eddzük öket. Kereskedelmi forgalomban csak néhány fajuk kapható. A legtöbbjük könnyen felismerhető kúszó növekedéséről és lapos, levélszerű szártagjairól. Ezeknek a fajoknak télen is szükségük van agy kis vízre, és ajánlatos őket tápoldatozni is. Nyáron enyhe árnyékolást igényelnek. Északi vagy keleti fekvésű ablakba valók.
----------------------------------------
Még annyival egészíteném ki, hogy A szukkulens növények pozsgás, húsoslevelü , vagy szárú növények, amelyek eredetileg száraz, sziklás, sivatagi helyekröl származnak. Levelükben, szárukban és/vagy törzsükben vizet tárolnak. A szukkulens növények körében gyakori a levélredukció. Pl: a kaktuszoknál a szár víztároló szervvé, a levelek tüskékké módosultak (a vízmegtartás miatt). Egyes növények a déli melegben csak a leveleiket forgatják- éllel a nap felé a felesleges kipárolgás ellen védekezve.
Ilyenek pl: agavé, élö kövek - nekem is van-(télen pl. egyáltalán nem szabad öntözni, mert akkor a közepéböl nem hajt ki az új növény). Ameddig ezt nem tudtam, pár tönkrement.
Én a szukkulenseimet azért hetente öntözöm, és mind megvan évek óta. Vissza lehet nézni öket a topik elején. A kaktuszkáimat meg az összes pozsgást nyáron oda teszem ki, ahol a legnagyobb meleg éri. Minden évben virágzanak.
A karácsonyi kaktuszt is ki lehet tenni nyáron, de védett félárnyékos helyre. Így jobban virágzanak télen. Ha már benn vannak, nem szabad öket mozgatni, mert azt nem szeretik.
Beteszek pár fotót a sajátjaimról.
