Kertesz Imre

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
[h=1]Berlinbe került Kertész Imre munkássága[/h]


Kertész Imre kézirataiból, leveleiből, naplóiból és az irodalmi Nobel-díjas magyar író egyéb dokumentumaiból álló archívum nyílik a Berlini Művészeti Akadémián.

kertesz_imre.jpg

A 35 ezer oldal iratanyagot tartalmazó archívumot november 15-én nyitják meg a tudományos célú kutatások számára.

Ebből az alkalomból felolvasóestet tartanak a német főváros központjában, a Brandenburgi kapu tőszomszédságában álló akadémiai székházban, illetve kéziratokat és más dokumentumokat felvonultató kiállítást nyitnak a szerző jelenlétében ugyancsak november 15-én.

Az archívumban őrzik egyebek mellett a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért és a K. dosszié című kötetek, valamint számos esszé és beszéd kéziratát, továbbá az író 1961 óta vezetett naplóit, illetve 1988 óta keletkezett levelezését.

Az anyag egy része még 2001-ben került az akadémiához, ezt időközben mikrofilmre vették és digitalizálták.

Az anyag egy jóval nagyobb részét pedig 2011-ben vette át az intézmény.

A Berlini Művészeti Akadémia élén hat évig (1997-2003) magyar író, Konrád György állt.

A kínai Aj Vejvejtől a német Günter Grassig mintegy 400 tekintélyes művészt - írót, zenészt, képzőművészt, filmest - összefogó testület 2003-ban választotta tagjai közé Kertész Imrét. A magyar tagok között van még mások mellett Kurtág György, Eötvös Péter, Esterházy Péter és Nádas Péter is.
 

Aeren

Kitiltott (BANned)
Vajh "a magyar genetikailag alattvaló" című műve is szerepel Ádám fiának eme csodálatos kollekciójában?
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
[h=1]A Nobel-díj csak iróniával elviselhető?[/h]


A berlini Kertész Imre-archívum megnyitásáról közölt beszámolót szombaton a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap A Nobel-díjat csak iróniával lehet elviselni címmel.

kertesz_imre_1.jpg

A FAZ szerzője, Andreas Kilb beszámolójában kifejtette: Kertész, aki műveiben "összekötötte Kafka szemléletét Auschwitz és Buchenwald tapasztalatával", a csütörtöki, felolvasással egybekötött ünnepség végén igen nehezen állt fel kerekesszékéből, hogy egy biccentéssel kifejezze köszönetét a közönségnek. "Aki látta (a 83 éves írót), nem tudta elkerülni, hogy feltegye magában a kérdést, vajon ez az utolsó nyilvános fellépése volt-e" - tette hozzá.

A rendezvényen Kertész Imre 2002-ben és 2003-ban keletkezett naplóbejegyzéseiből hangzottak el részletek. Ebben az időszakban a Nobel-díjjal és a Felszámolás című regény befejezésével két olyan esemény történt az író életében, amelyek örömet szereztek neki, de meg is rendítették, mindebből pedig "a harag, a mizantrópia és a gyengédség" egyedül Kertész Imrére jellemző keveréke állt elő. Az irodalmi Nobel-díjat például csak iróniával elviselhető abszurditásként írta le naplójában - áll a FAZ cikkében.

kerteszimre(1).jpg

A magyar író több mint egy évtizede Berlinben él, és a város sokkal inkább emlékezteti gyermekkora Budapestjére, mint a mai Budapest. "Ez az ő köszönete", pedig "mi tartozunk köszönettel" - írta Andreas Kilb.

Kertész Imre munkásságának dokumentumaiból a Berlini Művészeti Akadémián hoztak létre archívumot. Ebben őrzik egyebek mellett a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért és a K. dosszié című kötetek, valamint számos esszé és beszéd kéziratát, továbbá az író 1961 óta vezetett naplóit, illetve 1988 óta keletkezett levelezését.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
KERTÉSZ IMRE (1929-ben a mai napon született)

Nobel dijas író és műfordító
1929. november 9. —


Élj úgy, mint akinek minden lépését áldás kíséri. Élhetsz úgy is, mint aki elátkozott. De akkor átkozott leszel. Viszont: hogy élhettél és munkálkodhattál, történjék bármi is, mindenképpen áldás volt; s azért volt áldás, mert elátkozott mivoltodban is képes voltál észrevenni az élet nagy esélyeit.

Nem szeretjük, hogy élünk. Nem örülünk neki.
Holott nagy kiváltság lehet az élet, ha végül halállal kell megfizetnünk érte.

Megverjük magunkat a mások iránti vaksággal. Az emberi sors, pontosabban az emberiben megnyilatkozó isteni sorsa: várni, amíg elmúlik a magunk vagy a mások vaksága, amíg a szemek kitárulnak, a szívek befogadnak. Generációk múlnak, évszázadok telnek ebben az örökös várakozásban; és soha nem lesz vége, sosem érkezik el a pillanat, amikor mindenki mindent és mindenkit felismert.

Az erkölcsi magány mindenképp az egyik legfigyelemreméltóbb probléma. Egyedül lenni a vélemények harsogása, a közvélemény nyomása ellenében - különös, de e tekintetben az ember úgy viselkedik, akár a biztos búvóhelyet kereső állat.

Az emberek végül is rákényszerülnek, hogy korruptak legyenek, de az emiatti elkerülhetetlen önmegvetésükért egyszer mindig bosszút állnak - valaki máson.

Úgy látszik, az embernek szüksége van arra a képzetre, hogy amíg ő él, a világmindenségben valahol egy trónus ragyog fölötte, és az adminisztráció szakadatlanul működik - lehetőleg az ő lelki üdve érdekében.

A badacsonyi földnyelv, vékonyuló hegyén a jegenyék bozontos, ám szabályos gyertyái. Távolodó, kékbe foszló hegykúpok. A szépség megmagyarázhatatlan ellentéte az emberi világgal. A természet, ez a kopottas, néma elefánt, amely még mindig türelmesen hordoz a hátán. Az élet fojtogató telje, a délutáni napban párolgó szőlők és mezők közt.

Ha egy életen át ugyanazt teszed is (...), legalább ne mindig ugyanúgy tedd.

Az ember nem változik, állapotai vannak, és minden állapotában más nevet kellene adni neki, hogy már nem ugyanazzal az emberrel állunk szemben, akit korábbi állapotában ismertünk.

Megélni az életet, azt, ami jutott, s úgy megélni, hogy a teljes jusson, ez az életfeladat, bárhol is éljünk.

Bármiben hiszel is, meghalsz; de ha semmiben sem hiszel, már élőnek is halott vagy.

Időnként valahogy megtisztul az ember, mint a természet, amikor a friss szél elviszi a súlyos felhőket, kisöpri a nyomott levegőt, a fullasztó párákat: éppolyan kevéssé magyarázható e belső kiderülés és napsütés is, mint ezek a természeti jelenségek.

Mitől félsz, ha tudod, hogy halandó vagy?!

Én is végigéltem egy adott sorsot. Nem az én sorsom volt, de én éltem végig.

Sosem kezdhetünk új életet, mindig csak a régit folytathatjuk.


Happy Birthday!
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
kertesz-imre-diszdoktor-1.jpg

Egyetlen állami intézmény sem jelent meg Kertész Imre díszdoktorrá avatásán

Én itt csak magamat és a barátaimat képviselem

– mondta Kertész Imre.

Díszdoktori címet vett át az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem képviselőitől pénteken Budapesten.

A doctor honoris causa címmel az egyetem Kertész Imrének az élet erkölcsi értékeinek népszerűsítéséhez hozzájáruló munkássága előtt tiszteleg – mondta el Tatiana Danescu, a román felsőoktatási intézmény rektorhelyettese a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában megrendezett eseményen, amelyen megjelentek a román, az osztrák és a svéd budapesti nagykövetségek képviselői is.

A titulust olyan rangos személyek érdemlik ki, akik tevékenységüket az emberiség szolgálatába állították, elkötelezettséget, önzetlenséget és személyes áldozatot tanúsítva.

A díszdoktori laudációban
az egyetem bölcsészkarának dékánja, Iulian Boldea Kertész Imrét a világirodalom és kultúra kiemelkedő alkotójának, korunk lelkiismeretének nevezte, külön megemlékezve a Sorstalanság és A kudarc című regényeiről.


Budapest, 2015. június 12.
Kertész Imre Nobel-díjas író, miután átvette a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem díszdoktori címét Tatiana Danescu rektorhelyettestõl (b) a Magyar Tudományos Akadémia székházában 2015. június 12-én.
MTI Fotó: Marjai János

Ferencz Győző, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, a díj érzése szerint nem csupán Kertész Imre kivételes irodalmi teljesítményének szól, hanem felfedezhető mögötte a barátság, a jóakarat, az európai egység gondolata, valamint a múltunk és jelenük kritikus vizsgálatának igénye is.

Nehéz túlbecsülni ennek a díszdoktori címnek a fontosságát

– mondta.

Én itt csak magamat és a barátaimat képviselem, jól esik a szeretet

– fogalmazott a Nobel-díjas író, hozzátéve, hogy “önmagában nem nagy ügy”, hogy kitüntetést kapott. Ugyanakkor kemény szavakkal hangsúlyozta a kelet-európai nemzetek együttműködésének fontosságát is egy olyan világban, amikor

gyilkolják, lelövöldözik, tűzbe és olajba zúdítják az embereket.

Kertész Imre kifogásolta, hogy egyetlen magyar kulturális vagy állami intézmény képviselete sem jelent meg a román egyetem által rendezett ünnepségen, pedig – mint fogalmazott – Franciaország és Németország második világháború utáni közeledése követendő példát jelenthetne a régió számára is.

Nem értem ezt a kelet-európai csökönyösséget.

A Petru Maior Egyetem díszdoktori címére az 1929-ben született és 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imrét az intézmény doktori iskolája és irodalmi tanszéke terjesztette fel, amely indoklásában az irodalmárt olyan nagyszabású személyiségnek nevezte, akinek írói stílusára a

realista megjegyzések, keserű irónia, politikai támpontok, történelmi és filozófiai elemek jellemzőek.
 

Jártó Róza

Állandó Tag
Állandó Tag
Töredelmesen bevallom, hogy mindössze két regényt olvastam Kertész Imrétől. És csak azután, hogy megkapta a Nobel-díjat. Az első amit tőle olvastam a Sorstalanság volt. Mit mondjak, szenvedés volt számomra minden sora. Unalmas, és nem kötött le és nem rázott meg. Nem maga a történelmi hűség amit nem tudod értékelni az agyam hanem ahogy ez a kis regény meg lett írva. Aztán elolvastam még egy könyvét, illetve elkezdtem olvasni... sosem fejeztem be. Addigra elkészült a film. Végignéztem. Kérem ebből a könyvből egy valamire való rendező olyan, de olyan filmet rittyenthetett volna hogy beleremeg a világ is.... de nem tette.
Mégis azt mondom Ez a Kertész Imre a Mi Kertész Imrénk aki Nobel-díjas író lett, pedig magyar. Ezért tisztelni, becsülni kell, mert én egy ember vagyok és nem egy szakma nem egy szakértő. Kertész Imre maga jelentette ki, hogy "A Nobel-díjat csak iróniával lehet elviselni ".... Innentől még jobban értékelem ezt az embert, mert tudja, hogy nem azért kapta ezt a díjat, mert annyira nagyszerű, hanem azért mert egy olyan korban írta amit írt amikor szinte nem is beszéltek a holokausztról. De ő megírta! Más meg lapított ha ezt a témát bárki felvetette. Igenis azokat értékelni kell akik nem engedik feledésbe merülni az olyan történéseket amik mások számára kellemetlenek és ezért el akarják hallgatni....Igenis a mi feladatunk embereknek nem az ítélkezés, hanem az emlékezés... ahogy tette Kertész Imre magyar származású, Nobel-díjas író.
 

Enmerkar

Állandó Tag
Állandó Tag
Egyetértek Róza asszony hozzászólásával. Engem sem ragadott magával Kertész Imre írói stílusa, ám ízlésről vitatkozni botor dolog, a tények viszont makacs dolgok: Kertész Imre magyar, Nobel-díjas, világhírű - és nem utolsó sorban van humora. Ne fanyalogjunk.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós

Elkerülte a magyar sajtó figyelmét, hogy emléktáblát állítottak Kertész Imrének Berlinben​


Az emléktáblát még tavaly novemberben helyezték el, de nem tudósított róla a magyar sajtó.
A táblaavatást Dragomán György író vette észre, és nemrég Facebook bejegyzést közölt arról, hogy Kertész Imrének Berlinben, egykori lakása helyszínén állítottak emléket.

A tábla felidézi az író 2001 és 2012 közötti berlini tartózkodását. A Meinekestraße-ben és környékén eltöltött életéről és a berlini évekről naplójában is többször írt.

Kertész Imre Parkinson-kór miatt tért vissza Budapestre. Ott halt meg 2016. március 31-én.
Dragomán bejegyzése nyomán több portál is hírt adott utólag a táblaavatásról.


271551806-2155250414627012-3985710598941409760-n-1024x745.jpg
 
Oldal tetejére