Kiderült: az uniós pénzek miatt veszik el a kutatóhálózatot az MTA-tól

Magáncégeket is gazdagíthatnak azok az uniós és költéségvetési támogatásból létrejött fejlesztések, melyeket az MTA-tól elvett kutatóintézetekben hoznak létre. A korábbinál jóval több pénz érkezik a területre.

A Magyar Narancshoz is eljutott az a törvénytervezet, melyből kiderül, hogy a kormány teljesen elevenné a Magyar Tudományos Akadémiától a teljes kutatóhálózatát, sőt a törvény kötelezné az Akadémiát, hogy a vonatkozó vagyonelemeket is adja ingyenes használatba az új hálózatnak. Cikkünk végén a törvénytervezet teljes szövegét megtalálja.

Az Index alapján mi is megírtuk, hogyan is zajlana az átalakítás

ám a törvénytervezetből az is felsejlik, hogy mi a kutatóhálózatok elvételének célja. A törvénymódosítások ugyanis azt sugallják, hogy a kormány a kutatás-fejlesztésre és innovációra kapható uniós támogatásokat akarja a megfelelő magánzsebek felé terelni.

Ehhez pedig fel kívánja használni az MTA-tól elvett intézetek infrastruktúráját, a kutatókat és a felhalmozott szakmai tudást is.

Az új törvény szerint ugyanis:

a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal átveszi a vonatkozó uniós támogatások kezeléséhez kapcsolódó feladatok egy részét a minisztertől. (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program)

Az újonnan létrejövő, a kormány által kiválasztott tagokból álló Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT) kezeli az NKFI pénzeit szétosztó Alapot. Az NTT dönt arról, milyen területre menjen költségvetési pénz, milyen pályázatokat írjanak ki, és stratégiai kérdésekben is döntő szava lesz. Az NKFI továbbra is a Palkovics László vezette minisztérium alá lesz rendelve.

palkovics-mester.jpg

Palkovics-ököl, oda üt, ahova köll

Fotó: shogunse.hu

Az kutatóhálózatok cégei akár kisebbségi tulajdonosként is beszállhatnak magáncégekbe. Ez nagy változás: eddig ugyanis olyan nonprofit gazdasági társaság, melyben az állam volt a többségi tulajdonos, csak olyan cégben szerezhetett részesedést, melyben szintén többségben volt az állami tulajdon.

Szintén fontos változás, hogy a kutatóintézetek cégei által létrehozott innovációk ezentúl nem az államot illetik meg, hanem magát a vállalkozást. Előfordulhat tehát az, hogy a kutatóintézet vállalkozása állami és uniós támogatásokból kifejleszt valamit, majd azt beviszi egy olyan magánvállalkozásba, melyben csak kisebbségi tulajdonos lesz. Így az állami pénzből létrejött vagy kifejlesztett újdonság és azok felhasználási joga magánvállalkozásokhoz kerülhet.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a kormány ezentúl külön programokkal, kiemelten fogja támogatni a kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó magánvállalkozásokat.

Több állami pénzt kaphatnak tehát azok az „innovatív” magánvállalkozások, melyek „az ipar, a gazdaság és a társadalom digitális átalakulását célzó” programokkal, vagy mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkoznak.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, kutatóintézeteket átalakító, sarkalatosnak minősülő törvény már 2019. augusztus elsején életbe lépne. Ennek értelmében Az MTA-ról leválasztják mind a 15 kutatóintézetét.

Az akadémiai kutatóintézetek és -központok fogják alkotni az új, Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH). Az MTA nem is hozhat létre többé új kutatóintézetet, ahogy az intéztetek sem delegálhatnak tagot az MTA irányításába, a szervezeteket tehát teljesen elválasztják egymástól.

Az MTA-nak ingyenesen át kell adnia a kutatóhálózathoz tartozó vagyonelemeket is.

Az ELKH közvetlen irányítója egy13 fős testület lesz, ebből 6-ot a kormány, 6-ot az MTA javasol, de kinevezésükről a miniszterelnök dönt. A testület elnökéről az MTA elnöke és a miniszter, vagyis Palkovics dönt, úgy, hogy a 13 fős testületben a tudomány művelői legyenek többségben. Ez a testület dönt majd a kutatóhálózatot érintő legfontosabb kérdésekben.

Létrejön a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT), ami gyakorlatilag az ELKH fölébe rendelt szervként a kormány tudománypolitikáját fogja koordinálni azzal, hogy átveszi kormány tudományos területre szánt pénzeinek (NKFI Alap) irányítását.

Az NTT gyakorlatilag kormányszerv lesz: 11 tagból áll, tagjait és társelnökét a miniszterelnök kéri fel és nevezi ki, míg az elnöke a mindenkori tudománypolitikáért felelős miniszter, aki jelenleg Palkovics László. Az NTT működésének részleteiről rendeletben határoz majd a kormány.

Az NTT további tagjaira az elnök – Palkovics – tesz javaslatot. A 9 főből 3-at a gazdasági élet szereplőiből kell választani, 3-at a tudományos és 3-at az állami szféra szereplői közül.

Íme a törvénytervezet teljes szövege:

https://magyarnarancs.hu/belpol/kid...IlgT_y44CMaWwZSw4KprDCOSW72HA591ZdP34RYADRdXM
 
Utoljára módosítva:
Őszintén nem értem Palkovicsot, illetve a mögötte állókat (persze miért pont az ő gondolkodásmódjukat érteném).
Ez nem a bevándorlási kötvénypiac, amit kiszervezek és csak lefölözöm a pénzt egy (vagy több) adóparadicsomba bejegyzett cégen keresztül. Nem is orosz gáz, amire rárakok 60 milliárdot a MET-en keresztül.
De még csak nem is a mátészalkai etnikai alapú közösség.
Ezek - többségükben - okos tudósemberek.
Még, ha elkötelezettek is hivatásuk iránt, pillanatok alatt be fogják látni, hogy az új tulajdonosi felállásban a szellemi tőkéjüket nem megfelelően hasznosítják és, ha egy vízvezeték szerelő vagy CNC esztergályos a fizetése tízszeresét keresi nyugaton + komoly megbecsültséget kap, akkor talán ő ennek a többszörösét.
Ráadásul a Richteren kívül jó, ha van egy - két olyan cég kis hazánkban, amelyik önálló kutatást visz, azaz amúgy is erős a nemzetközi kötődésük a kutatásuk terén.
Persze miért is tanulna a vezetés a történelemből?
Meg aztán mit érdekli őket, hogy a Heller - Forgóféle hűtőtoronytól a Fenyőféle lágy-lézeres lámpáig hány és hány magyar találmány szabadalmát szalasztotta el és volt kénytelen külföldről megvásárolni.
De végül is, tönkretették a szakképzést, az oktatást, mehet a lecsóba a legfelső szintje is a szürkeállománynak...
 
Utoljára módosítva:
Őszintén nem értem Palkovicsot, illetve a mögötte állókat (persze miért pont az ő gondolkodásmódjukat érteném).
Ez nem a bevándorlási kötvénypiac, amit kiszervezek és csak lefölözöm a pénzt egy (vagy több) adóparadicsomba bejegyzett cégen keresztül. Nem is orosz gáz, amire rárakok 60 milliárdot a MET-en keresztül.
De még csak nem is a mátészalkai etnikai alapú közösség.
Ezek - többségükben - okos tudósemberek.
Még, ha elkötelezettek is hivatásuk iránt, pillanatok alatt be fogják látni, hogy az új tulajdonosi felállásban a szellemi tőkéjüket nem megfelelően hasznosítják és, ha egy vízvezeték szerelő vagy CNC esztergályos a fizetése tízszeresét keresi nyugaton + komoly megbecsültséget kap, akkor talán ő ennek a többszörösét.
Ráadásul a Richteren kívül jó, ha van egy - két olyan cég kis hazánkban, aki önálló kutatást visz, azaz amúgy is erős a nemzetközi kötődésük a kutatásuk terén.
Persze miért is tanulna a vezetés a történelemből?
Meg aztán mit érdekli őket, hogy a Heller - Forgóféle hűtőtoronytól a Fenyőféle lágy-lézeres lámpáig hány és hány magyar találmány szabadalmát szalasztotta el és volt kénytelen külföldről megvásárolni.
De végül is, tönkretették a szakképzést, az oktatást, mehet a lecsóba a legfelső szintje is a szürkeállománynak...
Rosszul ülsz te a lovon kedves... Ali babát és a 40 rablót a zsebre tehető pénzen kívül érdekli más is ? Ha így lenne, nem rabolták volna le csontig az országot, nem ?
 
Őszintén nem értem Palkovicsot, illetve a mögötte állókat (persze miért pont az ő gondolkodásmódjukat érteném).
Ez nem a bevándorlási kötvénypiac, amit kiszervezek és csak lefölözöm a pénzt egy (vagy több) adóparadicsomba bejegyzett cégen keresztül. Nem is orosz gáz, amire rárakok 60 milliárdot a MET-en keresztül.
De még csak nem is a mátészalkai etnikai alapú közösség.
Ezek - többségükben - okos tudósemberek.
Még, ha elkötelezettek is hivatásuk iránt, pillanatok alatt be fogják látni, hogy az új tulajdonosi felállásban a szellemi tőkéjüket nem megfelelően hasznosítják és, ha egy vízvezeték szerelő vagy CNC esztergályos a fizetése tízszeresét keresi nyugaton + komoly megbecsültséget kap, akkor talán ő ennek a többszörösét.
Ráadásul a Richteren kívül jó, ha van egy - két olyan cég kis hazánkban, aki önálló kutatást visz, azaz amúgy is erős a nemzetközi kötődésük a kutatásuk terén.
Persze miért is tanulna a vezetés a történelemből?
Meg aztán mit érdekli őket, hogy a Heller - Forgóféle hűtőtoronytól a Fenyőféle lágy-lézeres lámpáig hány és hány magyar találmány szabadalmát szalasztotta el és volt kénytelen külföldről megvásárolni.
De végül is, tönkretették a szakképzést, az oktatást, mehet a lecsóba a legfelső szintje is a szürkeállománynak...
Újabb kultúrális forradalom elé nézünk.
 
Az akadémiai kutatóhálózat vezetőinek állásfoglalása


Az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa állásfoglalása a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról. Az állásfoglalást a testület ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett fogadta el.


Az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa állásfoglalása a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról

A javasolt törvénymódosítások nem felelnek meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között lezajlott tárgyalásokon elfogadott megállapodásoknak és a sokszor hivatkozott német főhivatású kutatóhálózati modelleknek.

A tervezett törvénymódosítások nyilvánvalóan sértik az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt tulajdonhoz való jogot, mert kártalanítás és szerződés nélkül határozatlan időre vagyonának ingyenes használatba adására kötelezi az MTA-t mint magánjogi jogalanyt.

A javasolt törvénymódosítások nem biztosítják a kutatóhálózat jövőbeli alapfinanszírozását, alapfinanszírozás nélkül pedig a kutatóintézetek tudományos működése ellehetetlenül.

A módosítások szerint az intézményhálózatot felügyelő és irányító testület elnökén túl annak tagjait is a mindenkori miniszterelnök nevezi ki. Ez a megoldás nem biztosítja a valódi paritást, amely a tudomány művelésének egyik elengedhetetlen szakmai biztosítéka. Az irányító testületben nem biztosított a kutatóhálózat képviselőinek részvétele.

A javasolt módosítások – a korábbi megállapodásokkal ellentétben – nem tartalmaznak garanciát a kutatóhálózat meghatározott idejű egyben tartására, és bármilyen átszervezés lehetőségét az irányító testület egyszerű – nem minősített – többségének kezébe adják.

Aggályosnak tartjuk, hogy az előterjesztés nem rendelkezik arról, hogy a kutatóhálózat tagintézményeinek vezetői a jelenleg hatályos nyílt pályáztatási eljárással és az Irányító Testület minősített többségi döntésével kerüljenek pozíciójukba.

A kutatóhálózat tudományos működésének autonómiáját kérdésessé teszi, ha a kutatóhálózat titkárságának gazdasági vezetőjét a felelős miniszter nevezi ki.

A módosítások lényegében teljes kormányzati – politikai – irányítást biztosítanak a kutatóhálózat felett, szöges ellentétben a mintának tekintett német gyakorlattal. Ez a törekvés, valamint a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács felépítése és abban az illetékes miniszter megnövekedett szerepe potenciálisan veszélyezteti a kutatás és a tudomány Alaptörvényben is garantált szabadságát.

Mindezek alapján az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa felhívja a Kormányt, hogy az előterjesztést a Stratégiai Bizottság konszenzussal elfogadott és mindkét fél által aláírt határozati javaslatait követve dolgozza ki, mert az jelenlegi formájában nem teremt fenntartható és működőképes intézményi keretet a minőségi tudományos kutatások számára.

Budapest, 2019. május 28.
 
Magáncégeket is gazdagíthatnak azok az uniós és költéségvetési támogatásból létrejött fejlesztések, melyeket az MTA-tól elvett kutatóintézetekben hoznak létre. A korábbinál jóval több pénz érkezik a területre.

A Magyar Narancshoz is eljutott az a törvénytervezet, melyből kiderül, hogy a kormány teljesen elevenné a Magyar Tudományos Akadémiától a teljes kutatóhálózatát, sőt a törvény kötelezné az Akadémiát, hogy a vonatkozó vagyonelemeket is adja ingyenes használatba az új hálózatnak. Cikkünk végén a törvénytervezet teljes szövegét megtalálja.

Az Index alapján mi is megírtuk, hogyan is zajlana az átalakítás

ám a törvénytervezetből az is felsejlik, hogy mi a kutatóhálózatok elvételének célja. A törvénymódosítások ugyanis azt sugallják, hogy a kormány a kutatás-fejlesztésre és innovációra kapható uniós támogatásokat akarja a megfelelő magánzsebek felé terelni.

Ehhez pedig fel kívánja használni az MTA-tól elvett intézetek infrastruktúráját, a kutatókat és a felhalmozott szakmai tudást is.

Az új törvény szerint ugyanis:

a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal átveszi a vonatkozó uniós támogatások kezeléséhez kapcsolódó feladatok egy részét a minisztertől. (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program)

Az újonnan létrejövő, a kormány által kiválasztott tagokból álló Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT) kezeli az NKFI pénzeit szétosztó Alapot. Az NTT dönt arról, milyen területre menjen költségvetési pénz, milyen pályázatokat írjanak ki, és stratégiai kérdésekben is döntő szava lesz. Az NKFI továbbra is a Palkovics László vezette minisztérium alá lesz rendelve.

palkovics-mester.jpg

Palkovics-ököl, oda üt, ahova köll

Fotó: shogunse.hu

Az kutatóhálózatok cégei akár kisebbségi tulajdonosként is beszállhatnak magáncégekbe. Ez nagy változás: eddig ugyanis olyan nonprofit gazdasági társaság, melyben az állam volt a többségi tulajdonos, csak olyan cégben szerezhetett részesedést, melyben szintén többségben volt az állami tulajdon.

Szintén fontos változás, hogy a kutatóintézetek cégei által létrehozott innovációk ezentúl nem az államot illetik meg, hanem magát a vállalkozást. Előfordulhat tehát az, hogy a kutatóintézet vállalkozása állami és uniós támogatásokból kifejleszt valamit, majd azt beviszi egy olyan magánvállalkozásba, melyben csak kisebbségi tulajdonos lesz. Így az állami pénzből létrejött vagy kifejlesztett újdonság és azok felhasználási joga magánvállalkozásokhoz kerülhet.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a kormány ezentúl külön programokkal, kiemelten fogja támogatni a kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó magánvállalkozásokat.

Több állami pénzt kaphatnak tehát azok az „innovatív” magánvállalkozások, melyek „az ipar, a gazdaság és a társadalom digitális átalakulását célzó” programokkal, vagy mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkoznak.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, kutatóintézeteket átalakító, sarkalatosnak minősülő törvény már 2019. augusztus elsején életbe lépne. Ennek értelmében Az MTA-ról leválasztják mind a 15 kutatóintézetét.

Az akadémiai kutatóintézetek és -központok fogják alkotni az új, Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH). Az MTA nem is hozhat létre többé új kutatóintézetet, ahogy az intéztetek sem delegálhatnak tagot az MTA irányításába, a szervezeteket tehát teljesen elválasztják egymástól.

Az MTA-nak ingyenesen át kell adnia a kutatóhálózathoz tartozó vagyonelemeket is.

Az ELKH közvetlen irányítója egy13 fős testület lesz, ebből 6-ot a kormány, 6-ot az MTA javasol, de kinevezésükről a miniszterelnök dönt. A testület elnökéről az MTA elnöke és a miniszter, vagyis Palkovics dönt, úgy, hogy a 13 fős testületben a tudomány művelői legyenek többségben. Ez a testület dönt majd a kutatóhálózatot érintő legfontosabb kérdésekben.

Létrejön a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT), ami gyakorlatilag az ELKH fölébe rendelt szervként a kormány tudománypolitikáját fogja koordinálni azzal, hogy átveszi kormány tudományos területre szánt pénzeinek (NKFI Alap) irányítását.

Az NTT gyakorlatilag kormányszerv lesz: 11 tagból áll, tagjait és társelnökét a miniszterelnök kéri fel és nevezi ki, míg az elnöke a mindenkori tudománypolitikáért felelős miniszter, aki jelenleg Palkovics László. Az NTT működésének részleteiről rendeletben határoz majd a kormány.

Az NTT további tagjaira az elnök – Palkovics – tesz javaslatot. A 9 főből 3-at a gazdasági élet szereplőiből kell választani, 3-at a tudományos és 3-at az állami szféra szereplői közül.

Íme a törvénytervezet teljes szövege:

https://magyarnarancs.hu/belpol/kid...IlgT_y44CMaWwZSw4KprDCOSW72HA591ZdP34RYADRdXM
*
Rettenetes! Égbekiáltó bűnök ezek. S, még mindig ők diktálnak, meddig, meddig?!
 
Egy átlag értelmiségi nettó 200e ft-ot visz haza, az ingatlanépítési pörgés miatt a segédmunkás napi 20e ft.
Lassan nem lesz szükség értelmiségire...
 
Egy átlag értelmiségi nettó 200e ft-ot visz haza, az ingatlanépítési pörgés miatt a segédmunkás napi 20e ft.
Lassan nem lesz szükség értelmiségire...
Visz haza....lehet hogy nem sokáig az állam már azon gondolkodik hogy helyettünk spórol nekünk a mi fizetésünkből..
A Világgazdaságnak adott interjút Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke (ÁSZ), aki szerint a mostani helyzetben a kormányzatnak meg kellene fontolnia, hogy a saját maga tartalékolásán túl a lakossági megtakarítások előmozdításában is konkrét lépéseket tegyen.

A kormányzat tehetne egy ajánlatot a foglalkoztatónak, hogy a következő évek bértárgyalásainál nagyobb bérnövekedésre csak akkor kerülhessen sor, ha a munkabér-átutalás pillanatában a foglalkoztatók egy bizonyos összeget nem követlenül a dolgozóknak fizetnek, hanem a dolgozó megtakarítási számlájára utalnak
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,738
Tagok
615,332
Legújabb tagunk
Kecskés Loretta
Oldal tetejére