Kiszámolták, melyik ország a legnagyobb Nobel-díj termelő

A világ legtöbb Nobel-díjával az Egyesült Államok büszkélkedhet: összesen 368 medáljuk van. Ezt főként annak köszönhetik, hogy rengeteg bevándorló tudóst fogadtak be a viharos 20-ik század során, csakhogy ennek a hatása nem tarthat örökké. Egy friss kutatás szerint már ma sem képesek annyi Nobel-díjast kitermelni, mint korábban, és fokozatosan lecsúszhatnak a "trónról". Ráadásul, ha az egy főre jutó medálokat tekintjük mérvadónak, akkor már most sem ők a befutók. De akkor ki lehet?

A halál kereskedője, a tudomány kitüntetője

Ha van ezer ötletem, de pusztán csak egy válik be, én elégedett leszek.
Ezt Alfred Nobel, svéd kémikus és feltaláló mondta egyszer. Saját magára is remekül illik a mondás, hiszen 355 szabadalmából végül csak a dinamittal futott be igazán. 1866-ban fejlesztette ki ezt a pusztító eszközt, amit ő egyébként kifejezetten békés célokra szánt, mint amilyen a bányászat vagy az alagútépítés. Az ötlet (ami tulajdonképpen a nitroglicerin biztonságosabb formába öntése volt) temérdek pénzt hozott Nobelnek, aki ezt végül egy igazán nemes célra fordította: a tudományok kitüntetésére.

Pontosan nem tudjuk, mi vette rá, hogy a Nobel-díjról végrendelkezzen, de sokak szerint nyomasztotta, hogy milyen lenyomatot is hagy majd a világon. A Le Figaro nevű francia lap egyszer tévedésből a halálhíréről számolt be (amikor valójában testvére, Ludvig hunyt el), és ekkor a nem túl hízelgő "halál kereskedője" címmel illették. A híres feltaláló bizonyára nem szerette volna, ha így emlékezik majd a Nobel névre az utókor. Bárhogy is volt, egy dolog teljesen biztos: mára a Nobel-díj a tudományos elismerés csúcsát jelenti. A díj 1895-ben jött létre, elsőként pedig 1901-ben osztották ki.
nobel_sfgd-20180517.png

Klikk a képre!
Forrás: Shutterstock

Kinek van több?

Az óriási presztízzsel és egymillió dolláros jutalommal járó elismerés mára a nemzeti büszkeség forrásává is vált a világon. Adja magát ugyanis az a feltételezés, hogy amelyik ország sok Nobel-díjassal bír, az vagy tele van zsenikkel, vagy példaértékű tudományos élettel bír. Netán mind a kettő. Ezért aztán nem lehet meglepő, hogy mennyire fontos kérdéssé vált a Nobel-díjak világrangsora.

Ha nyersen a díjak számára tekintünk, akkor az Egyesült Államok az egyértelmű befutó a maga 368 aranymedáljával. A második helyezett Egyesült Királyság, jócskán lemaradva, 132 díjazottal büszkélkedhet, majd őt követi Németország 107-tel, és végül a franciáké a negyedik hely 62 medállal.


Csakhogy a Nobel-díj számolásának is van egy tudományosabb megközelítése, ami ezt a sorrendet felülírja! Claudius Gros, a frankfurti Goethe-Universität professzora alaposabban is szemügyre vette a sorrendet és a következővel állt elő. Először is, az egy főre jutó medálokat számolta, hogy a népesség mérete ne torzítsa az arról alkotott képet, hogy mennyire is képes egy ország Nobel-díjasokat kinevelni. Majd a megosztott díjazással is korrigált, ugyanis a Nobel-békedíjat leszámítva akár három ember is kaphatja megosztva az elismerést. Gros professzor csak az adott törtrésszel növelte az országeredményeket, így ha például az USA és Németország egy évben megosztva kapott díjat, akkor csak fél-fél pont járt nekik.

A tanulmányban a német tudós szándékosan kihagyta a pusztán néhány díjjal rendelkező kisebb országokat. Emögött az a megfontolás húzódik, hogy az alacsony elemszámból nem igazán lehet a tendenciákra következtetni. Másképpen fogalmazva: attól, hogy az 50 ezres lakosú Feröer szigeteknek éppen van egy Nobel-díjasa, még értelmetlen azt állítani, hogy ők a legproduktívabbak a tudós-zsenik kinevelésében.

Ez a helyes rangsor

Egyszóval, ha arra keressük a választ, hogy ténylegesen melyik ország is gyűjti a legsikeresebben a Nobel-díjakat, akkor ezeket a fenti korrekciókat mind el kell végeznünk. Ennek eredményeképpen pedig már nem az amerikaiak, hanem a britek kerülnek a trónra. Sőt, emiatt az USA egészen a harmadik helyig csúszik vissza, a németek mögé. A közvélekedéssel ellentétben tehát nem az amerikaiak ülnek a Nobel-díj "trónján", hanem az európaiak.


Ez ráadásul lényegében a díj alapítása óta így van. A 20. század során annyi történt, hogy a németek a második világháború elvesztése után a tudományos élvonalból is kiestek, míg az USA a 70-es évekre feltört, megelőzve a franciákat. A Nobel-díjak alakulásának ezt a történetét az alábbi ábra mutatja:
f2.large-20180517.png

Klikk a képre!
Az ábrán az látszik, hogy miként növekedett a vezető országokban a 100 millió főre vetített Nobel-díjasok száma. Forrás: Claudius Gros, Royal Society

Az idézett munkában a német tudós azzal is foglalkozott, hogy milyen tendencia látszik a Nobel-díjak elnyerésében. Úgy találta, hogy az amerikaiak kezdenek lemaradni, és elveszteni a korábbi lendületüket. Amennyiben kiszámoljuk az évente elnyert népességarányos díjak számát, akkor még szembetűnőbbé válik, hogy miként alakult az országok produktivitása ezen a téren. A német tudós előrejelzést is készített ez alapján, ami szerint az USA 2020-at követő teljesítménye tovább fog hanyatlani. Mindezt az alábbi grafikonon láthatjuk:
f3.large-20180517.png

Klikk a képre!
Az ábra azt mutatja, hogy 100 millió főre vetítve hány Nobel-díjast könyvelhet el magának évente egy ország. Forrás: Claudius Gros, Royal Society

Persze az ilyesfajta ökonometriai kivetítésekkel mindig csínján kell bánni. Ugyanakkor a számokból kiolvasható fordulatot alátámasztja egy történelmi megfigyelés is: az USA pont azt követően vált a legproduktívabbá (Nobel-díj termelésben), miután befogadott rengeteg Európából menekülő tudóst a 20-ik század viharos időszakában. Elképzelhető, hogy ennek az óriási tudományos löketnek a hatása mára kifújt, és emiatt fokozatosan lemaradnak majd az amerikaiak.

Mi, magyarok, jelenleg 13 Nobel-díjnál tartunk, ami egy főre vetítve egyébként nem egy rossz eredmény. Ahhoz ugyanakkor még messze nem szerzünk elég rendszeresen medált, hogy az esetünkben is értelme legyen az említett módszertannal az elemzésnek.
 
Szerintem egy ország sincs a magyaron kívül amelyik annyira ismerné a “Nobel díjasaikat” mind a magyar. :)
-

Azért tettem idézőjelbe a Nobel-díjat mert csak egy ment Amerikába ilyen érdemrenddel, a többi mind külföldön szolgálta meg ezt.
Az irodalmi Nobel-díjat inkább szégyelli a magyarok többsége, mind büszke lenne rá, hiszen ahhoz szembe kéne nézniük a múlttal, és a lábujjhegyen lopakodó jövővel.
-
Épp ma reggel beszélgettem egy volt hazafival, akinek nem tetszett a fenti írás, mert szerinte az egy főre eső Nobel-díjnál a magyarok vezetnek és rögtön elkezdte sorolni, hogy minden jelentős dolog mögött található egy magyar.
-
Feltűnt, hogy az érmek elosztásánál a „Kis-Magyarországot” vette figyelembe míg a származásnál az egész K&K Monarchia tehetségei szerepeltek. :)
-
Mondtam is neki, várjunk még 10 esztendőt és az eredmény még jobban fog kinézni anélkül, hogy tenni kéne hozzá valamit. 1980 óta 1 millióval kevesebben laknak az országban, a tendencia változatlan. Csak nem fogjuk most kényszer-terhességgel csorbítani a világhírünket az egy főre eső Nobel díjasaink száma nap mind nap egyre nő. ;)
-
Szeretném ezt a helyet kihasználni arra, hogy figyelmeztessek mindenkit arra, hogy az „entrópia nő”, nemzeti államok soha nem voltak képesek egyetlen egy Nobel-díjra érdemes felfedezést/felismerést kitermelni. A tudás bedöglik ha geográfiai határok közé akarjuk az ismereteket kényszeríteni.
-
A magyar Nobel díjasok nemcsak otthon tanultak, nemcsak otthon kutattak hanem világszerte.
-
Sose felejtem milyen bátrak, szolidárisak voltak a Német egyetemek professzorai és alkalmazottai amikor ellenálltak Ronald Reagen-nek, aki megakarta tiltani a „csillagok háboruja" miatt, hogy magyar kutatok bizonyos projektekben részt vegyenek. Ez a szolidaritás most is megvan a CEU elleni támadás idején.
 
Az idén nem lesz irodalmi Nobel-dij, söt lehet semmilyen Nobel dij nem lesz.
A svéd akadémia válságban van. 11-re csökkent a létszámuk, és csak 12 választhat be új tagot.
 
A világ legtöbb Nobel-díjával az Egyesült Államok büszkélkedhet: összesen 368 medáljuk van. Ezt főként annak köszönhetik, hogy rengeteg bevándorló tudóst fogadtak be a viharos 20-ik század során, csakhogy ennek a hatása nem tarthat örökké. Egy friss kutatás szerint már ma sem képesek annyi Nobel-díjast kitermelni, mint korábban, és fokozatosan lecsúszhatnak a "trónról". Ráadásul, ha az egy főre jutó medálokat tekintjük mérvadónak, akkor már most sem ők a befutók. De akkor ki lehet?

A halál kereskedője, a tudomány kitüntetője

Ha van ezer ötletem, de pusztán csak egy válik be, én elégedett leszek.
Ezt Alfred Nobel, svéd kémikus és feltaláló mondta egyszer. Saját magára is remekül illik a mondás, hiszen 355 szabadalmából végül csak a dinamittal futott be igazán. 1866-ban fejlesztette ki ezt a pusztító eszközt, amit ő egyébként kifejezetten békés célokra szánt, mint amilyen a bányászat vagy az alagútépítés. Az ötlet (ami tulajdonképpen a nitroglicerin biztonságosabb formába öntése volt) temérdek pénzt hozott Nobelnek, aki ezt végül egy igazán nemes célra fordította: a tudományok kitüntetésére.

Pontosan nem tudjuk, mi vette rá, hogy a Nobel-díjról végrendelkezzen, de sokak szerint nyomasztotta, hogy milyen lenyomatot is hagy majd a világon. A Le Figaro nevű francia lap egyszer tévedésből a halálhíréről számolt be (amikor valójában testvére, Ludvig hunyt el), és ekkor a nem túl hízelgő "halál kereskedője" címmel illették. A híres feltaláló bizonyára nem szerette volna, ha így emlékezik majd a Nobel névre az utókor. Bárhogy is volt, egy dolog teljesen biztos: mára a Nobel-díj a tudományos elismerés csúcsát jelenti. A díj 1895-ben jött létre, elsőként pedig 1901-ben osztották ki.
nobel_sfgd-20180517.png

Klikk a képre!
Forrás: Shutterstock

Kinek van több?

Az óriási presztízzsel és egymillió dolláros jutalommal járó elismerés mára a nemzeti büszkeség forrásává is vált a világon. Adja magát ugyanis az a feltételezés, hogy amelyik ország sok Nobel-díjassal bír, az vagy tele van zsenikkel, vagy példaértékű tudományos élettel bír. Netán mind a kettő. Ezért aztán nem lehet meglepő, hogy mennyire fontos kérdéssé vált a Nobel-díjak világrangsora.

Ha nyersen a díjak számára tekintünk, akkor az Egyesült Államok az egyértelmű befutó a maga 368 aranymedáljával. A második helyezett Egyesült Királyság, jócskán lemaradva, 132 díjazottal büszkélkedhet, majd őt követi Németország 107-tel, és végül a franciáké a negyedik hely 62 medállal.


Csakhogy a Nobel-díj számolásának is van egy tudományosabb megközelítése, ami ezt a sorrendet felülírja! Claudius Gros, a frankfurti Goethe-Universität professzora alaposabban is szemügyre vette a sorrendet és a következővel állt elő. Először is, az egy főre jutó medálokat számolta, hogy a népesség mérete ne torzítsa az arról alkotott képet, hogy mennyire is képes egy ország Nobel-díjasokat kinevelni. Majd a megosztott díjazással is korrigált, ugyanis a Nobel-békedíjat leszámítva akár három ember is kaphatja megosztva az elismerést. Gros professzor csak az adott törtrésszel növelte az országeredményeket, így ha például az USA és Németország egy évben megosztva kapott díjat, akkor csak fél-fél pont járt nekik.

A tanulmányban a német tudós szándékosan kihagyta a pusztán néhány díjjal rendelkező kisebb országokat. Emögött az a megfontolás húzódik, hogy az alacsony elemszámból nem igazán lehet a tendenciákra következtetni. Másképpen fogalmazva: attól, hogy az 50 ezres lakosú Feröer szigeteknek éppen van egy Nobel-díjasa, még értelmetlen azt állítani, hogy ők a legproduktívabbak a tudós-zsenik kinevelésében.

Ez a helyes rangsor

Egyszóval, ha arra keressük a választ, hogy ténylegesen melyik ország is gyűjti a legsikeresebben a Nobel-díjakat, akkor ezeket a fenti korrekciókat mind el kell végeznünk. Ennek eredményeképpen pedig már nem az amerikaiak, hanem a britek kerülnek a trónra. Sőt, emiatt az USA egészen a harmadik helyig csúszik vissza, a németek mögé. A közvélekedéssel ellentétben tehát nem az amerikaiak ülnek a Nobel-díj "trónján", hanem az európaiak.


Ez ráadásul lényegében a díj alapítása óta így van. A 20. század során annyi történt, hogy a németek a második világháború elvesztése után a tudományos élvonalból is kiestek, míg az USA a 70-es évekre feltört, megelőzve a franciákat. A Nobel-díjak alakulásának ezt a történetét az alábbi ábra mutatja:
f2.large-20180517.png

Klikk a képre!
Az ábrán az látszik, hogy miként növekedett a vezető országokban a 100 millió főre vetített Nobel-díjasok száma. Forrás: Claudius Gros, Royal Society

Az idézett munkában a német tudós azzal is foglalkozott, hogy milyen tendencia látszik a Nobel-díjak elnyerésében. Úgy találta, hogy az amerikaiak kezdenek lemaradni, és elveszteni a korábbi lendületüket. Amennyiben kiszámoljuk az évente elnyert népességarányos díjak számát, akkor még szembetűnőbbé válik, hogy miként alakult az országok produktivitása ezen a téren. A német tudós előrejelzést is készített ez alapján, ami szerint az USA 2020-at követő teljesítménye tovább fog hanyatlani. Mindezt az alábbi grafikonon láthatjuk:
f3.large-20180517.png

Klikk a képre!
Az ábra azt mutatja, hogy 100 millió főre vetítve hány Nobel-díjast könyvelhet el magának évente egy ország. Forrás: Claudius Gros, Royal Society

Persze az ilyesfajta ökonometriai kivetítésekkel mindig csínján kell bánni. Ugyanakkor a számokból kiolvasható fordulatot alátámasztja egy történelmi megfigyelés is: az USA pont azt követően vált a legproduktívabbá (Nobel-díj termelésben), miután befogadott rengeteg Európából menekülő tudóst a 20-ik század viharos időszakában. Elképzelhető, hogy ennek az óriási tudományos löketnek a hatása mára kifújt, és emiatt fokozatosan lemaradnak majd az amerikaiak.

Mi, magyarok, jelenleg 13 Nobel-díjnál tartunk, ami egy főre vetítve egyébként nem egy rossz eredmény. Ahhoz ugyanakkor még messze nem szerzünk elég rendszeresen medált, hogy az esetünkben is értelme legyen az említett módszertannal az elemzésnek.
*
Ez nagyon érdekes cikk volt. Meglepően több a magyar név, ez még akkor is érdekes, ha a kitüntetett az USA-hoz tartozik.
 

Természetes, hogy büszkék vagyunk mind azokra akiknek sikerült kitörni a magyar-ugar ingoványából és csináltak valamit az életükből, adtak valami maradandót a világnak, hálásak a támogatásért, hogy ápoljuk az emléküket.
-
Azon erőlködőm itt, hogy bemutassam a menekültekből lehet valami ha segítséget kapnak.
-
Kezdjük az egyetlen számomra unszimpatikus, "magyar Nobel-díjasnak" nevezettel, akit még az én fizikatanárom sem szeretett és ha szoba került csak elhúzta az orrát. Akkor még nem tudtam miért.
-
Lénárd Fülöp (Philipp Eduard Anton von Lenard, Pozsonyban született 1862-ben) - nem szeretem
1907-töl német állampolgár, Nobel-díj 1905-ben a katódsugárcső kísérletek, Lénárd-Ablak…
A nemzetiszocializmus aktív tagja, támogatta a puccs-kisérletét ami miatt Hitlert börtönben zárták Münchenben.

Lénárdnak meggyőződése volt, hogy sarlatánok veszik körül, akik elrabolták a dicsőségét, továbbá zsidó összeesküvők, akik a hiteles tudományt absztrakt és obskúrus matematikával igyekeznek helyettesíteni, így aztán természetes szövetségese volt a felemelkedőben lévő német nemzetiszocialista pártnak.

Hitler alatt ő lett az árja fizika vezéregyénisége, és megírta a négykötetes Deutsche Physik (Német fizika) című munkáját, amely a relativitáselméletet mint zsidó csalást, Röntgent mint a zsidó fizika művelőjét kárhoztatta. Ez bizarrul és nevetségesen hangzott, annál is inkább, mivel Röntgen nem volt zsidó.

Lénárd elveszítette a kapcsolatot az új iránnyal, amelyet a fizika a XX. században vett, s most már csupán a nemzetiszocialista propagandagépezet szócsöve volt. Utolsó éveit keserű elszigeteltségben töltötte, saját nagyszerű eredményei, amelyekkel kiérdemelte az elismerést és a Nobel-díjat, szinte feledésbe merültek.” (Wikipedia)

-
Gábor Dénes (Dionys Gabor, Dennis Gábor, Budapest 1900, Nobel-díj 1971) - szeretem
1920-tol 1933-ig Németországban élt és onnan emigrált Angliába - angol állampolgár
Németországban doktorált, itt fejlesztette ki a Ciklotront, a nagy nyomású higany gőz-lámpát,
Az első zsidótörvény után hagyta el Magyarországot, hazáját szerető "magyar migráns"
-
Richard Adolf Zsigmondy (Wien 1865, Richard Adolf Zsigmondy) - kedvelem
Tanulmányai: Bécs, München, Berlin, habilitáció Graz, prof. Göttingen Nobel-díjat 1925.
Jobb lett volna ha Lázár Bécsben a róla elnevezett "Mondkrater Zsigmondy" utcát látogatta volna meg. (kerület 11, Simmering)
-
Bárány Róbert (Wien 1876, Nobel-díj 2014, halál Uppsala 1936) - kedvelem
Tanulmányai: Wien, Frankfurt am Main, Heidelberg, felismerése pl. az egyensúlyi-szerv
Magyar vonatkozás: az első világháborúban a Monarchia sebésze,
Orosz fogságba került, egy NGO-nak, a Vörös-Keresztnek köszönheti, hogy 1916-ban szabadlábra került
A nációnál szocialista hatalomátvétel után elkezd foglalkozni a zsidósággal, a könyvtárát elajándékozza, ma Jeruzsálemben a Zsidó Nemzeti és Egyetemi múzeumban van.
-
Daniel Carleton Gajdusek (New York 1923 - Tromso (N) 2008) - szeretem
Az Osztrák-Magyar Monarchiából az USA-ba menekült szülök gyereke
Világhírre akkor tett szert amikor Teheránban az Iráni Pasteur-Intézetben dolgozott
-
Palányi János (John Charles Polanyi, Berlin, 1929, Kanadai állampolgár) - szeretem
A család Németországból menekült Angliába a nemzeti szocializmus elöl 1933-ban
Fel sem sorolom milyen előkelő egyetemeken fordult meg, 2001 óta az MTA tagja mint Darwint, ;)
Ma Kanada legkiemelkedőbb kémikusa.
-
A többi nobeldijas tiszta sor.
Szentgyörgyi otthon kapta meg a Nobel-dijat de New Yorkba a nyilvánosság elött pofonvágta öt egy szélsöjoboldali magyar mert Szentgyörgyi közbejárt azért, hogy még a kommunista idöben visszakerüljön Magyarországra a "Szent Korona"
-
109255.jpg

-
Kereken 40 évvel ezelött 1978-ban, katonaság fogadta az emléktárgyat.
Most tünik fel, hogy a katonák fegyverén bajonett van. Mit akartak a késekkel? :(
A repülötér beton burkolata négyzetméterenként töredezett. Régi szép idök. :rolleyes:
 
Utoljára módosítva:
Szerintem egy ország sincs a magyaron kívül amelyik annyira ismerné a “Nobel díjasaikat” mind a magyar. :)
-

Érdekes, hogy a svájciak nem verik úgy a mellüket a Nobel dijasaikkal, ahogy mi. Mint friss menekült, én is előadást tartottam róluk + a gyufa és a többiek.
Csak néztek rám, hogy mit akarok.:D Abba is hagytam. Náluk ez nem téma, vagy nincs szükségük e fajta önbecsülés polírozásra.
Kevesebben vannak(6millió) és voltak mint mi, mégis a 28 díjazott svájci állampolgárbol 19 született svájci.
Plusz a 10 kitüntetett szervezet, köztük a Vöröskereszt.

https://de.wikipedia.org/wiki/Liste_der_Schweizer_Nobelpreisträger
 
Utoljára módosítva:

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,738
Tagok
615,332
Legújabb tagunk
Kecskés Loretta
Oldal tetejére