Kompetencia elvű nevelés az óvódában, iskolában

gnelagi

Állandó Tag
FIÚK LÁNYOK FINIS!!!
Mindenkinek pihentető, kellemes, isteni jó nyarat kívánok...remélem jobb idő lesz, mint most! A záráshoz mindenkinek még egy utolsó hajrá!!!

Ahogy Móricka elképzelte, ugye? Még nem hallottál a pályázati nyomkövetőről, az az igazi pihenés!
 

Kilap

Állandó Tag
Pihenés? Mi is az?
Nálunk még a közbeszerzési eljárás is csak tegnap zárult. Haladékot kaptunk, hogy a továbbképzéseket dec. 31-ig teljesíthetjük. A többivel el kellene számolni (szerződéskötés is csak most márciusban volt, addig egyik nap az volt a hír, hogy nyertünk, a másik nap meg hogy visszavonták). Ami vicces, a továbbképzésen kívül az, hogy az eszközök, de még akik segítettek volna a megvalósításban azok is közbeszerzés alá esnek. :) Van valaki aki hasonlóan valósítja meg ezt a pályázatot?
 

smuku

Állandó Tag
Atyaisten...nekünk annyiból szerencsénk?? volt, hogy nem estünk közbeszerzési kötelezettség alá. De ettől függetlenül, fűt-fát bokrot, vadvirágot kérdezgettünk hogy mit hogyan kéne csinálni. A mentorok már bocsi a degradáló megnyilvánulásért, de sok esetben hülyébbek voltak mint mi!!!!!! Az egészet pénzmosásnak és pénzpocsékolásnak tartom, majd kíváncsi leszek, milyen hülye ötlet jön ezek után. Az összes tanfolyam közül, KB. 2 volt az a, minek értelme volt!!!
Akkor viszont a pihenés helyett mindenkinek hajrá..ismét...és kitartás.
 

N.Márti

Állandó Tag
Hát nem irigyellek benneteket! Mi túl vagyunk a nehezén. Még a második félév értékelése van hátra. Az Educatio honlapján a szolgáltatói kosár (saját innováció-saját innovációk listája) menüpont alatt rengeteg anyagot találhattok.

Jó munkát!:..:
 

N.Márti

Állandó Tag
Elkészült dolgok

Feltöltöm a mi elkészült dolgainkat, hátha ad ötleteket. A családi sportnap a mi önálló intézményi innovációnk. Természetesen mindegyik dokumentumhoz képeket is kellett csatolni. Valamennyit az Educatio honlapján is megtaláljátok a fenn említett helyen.:)
Nálunk most már a fenntarthatóság (5év) következik. Nyáron a modulokat tervezünk újra az idei év tapasztalatai alapján. Úgyhogy lesz tennivalónk nekünk is.:444:
 

tündérrózsa

Állandó Tag
Oviban csináljuk a kompetenciát,a szakmai résszel nincs semmi gondunk.Élvezik a gyerekek és mi is.Az írásbeli munkával nem igazán vagyunk teljesen képben.Pl. három hetes projektnek szerintetek hány oldalasnak kell lenni-e?Még semmilyen konkrét anyagot ,meseládikót sem kaptunk hozzá.Továbbképzéseink is még csak most fognak beindulni.Bármilyen segítséget elfogadok ebben a témában.Köszi
Mi február 1-el kezdtük,a mai napig nem vettünk részt továbbképzéseken.Folyamatos kétségeim:confused: vannak,hogy helyesen csinálom-e.
 

pepeneje

Állandó Tag
Végig olvastam a kompetenciai alapú óvodai neveléssel kapcsolatos üzeneteket és nagyon örülök, hogy ilyen sok lelkes pedagógus van kis hazánkban. Hálás köszönet mindenkinek, aki közzé teszi verejtékes munkáját, nagy segítség minden homályba tapogatózónak. A mi ovink most nyert meg egy DAOP-os pályázatot, amiből valószínű csak jövőre lesz valami, de a támogatás feltétele (apró betűs megjegyzés a pályázatba, amit igazán nem is nagyon vettünk komolyan) a kompetencia alapú nevelés bevezetése óvodánkba. Mondanom se kell, hogy az egyik szemünk sír, a másik meg nevet, mert nagyon örülünk, hogy fel lesz újítva az ovink, de a kompetencia neveléstől nem vagyunk elragadtatva. Még nem kaptunk jelzést mikor és hogyan kell majd hozzákezdenünk, de én úgy érzem jobb lesz minél hamarabb elkezdeni a tapogatózást, tájékozódást.

Ezért még egyszer nagyon köszönök minden infót a témával kapcsolatosan, ígérem, ha elkezdődik igyekszem majd én is segíteni, amiben tudok. Jelenleg nem vagyok kompetens.

Üdv:pepeneje
 

zizi81

Állandó Tag
Falus Iván A kompetencia fogalma és a kompetencia alapú képzés tervezése

Falus Iván
A kompetencia fogalma és a kompetencia alapú képzés tervezése

A szerző meghatározza a képesítési követelmények szerepét betöltő tanulási eredmények: kompetenciák, sztenderdek funkcióit, a velük szemben támasztható elvárásokat: tegyék lehetővé a képzttség megítélését, határozzák meg a képzés tartalmát, szerkezetét, szemléletmódját, biztosítsák a hallgatók felelősségvállalásának és tanulásszervezésének lehetőségeit. Leírja, és példákkal illusztrálja a fenti kívánalmaknak megfelelő kompetenciák jellemzőit. Bemutatja a kompetencia alapú képzés megtervezésének egy lehetséges algoritmusát.

Kulcsszavak: kimeneti követelmény, kompetencia, sztenderd, kompetencia alapú felsőoktatás


A Bologna folyamatot gyakorta a képzés strukturális átalakítására szűkítik le, jóllehet ennek a folyamatnak a lényege az, hogy a képzés versenyképes, piacképes legyen, s módot adjon az országokon belüli és az országok közötti mobilitásra is. Ezeknek a céloknak a megvalósításában kiemelt szerepet kap az a kopernikuszinak tekinthető fordulat, amelynek eredményeképpen nem a bemeneten keresztül, a megtanítandó tananyagon keresztül szabályozzuk a képzés folyamatát, hanem az elérendő tanulási eredmények (learning outcomes) meghatározásának a segítségével. A tanulási eredmények megadásának különböző módjai lehetségesek. Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni a tanulási eredmények megfogalmazásának célszerű módját, tisztáznunk kell, hogy milyen elvárásokat támasszunk a tanulási eredmények (képesítési, kimeneti követelmények) leírásával szemben. A nemzetközi szakirodalom és az eddigi hazai tapasztalatok alapján a legfontosabb elvárásokat az alábbiakban foglaljuk össze. Falus, 2005, Model, 1992)
1. A követelmények öleljék fel a felkészültségnek mindazokat a lényeges elemeit, amelyeknek birtokában az adott tevékenységre felkészített személy eredményesen el tudja látni feladatát.
2. A követelmények megfelelő kritériumai legyenek a képzettség megítélésének. (Segítségükkel el lehessen dönteni, hogy valaki képzett pedagógus, mérnök, közgazdász, orvos stb, vagy sem, kiadható-e számára a diploma, vagy sem.)
3. A követelmények alapján legyenek meghatározhatók az adott személy felkészültségének erős és még fejlesztendő elemei, legyen meghatározható a további fejlesztés (segítés, képzés) iránya, feladatai.
4. A képesítési követelmények a maguk összességében határozzák meg a képzés tartalmi elemeit és ezek célszerű kapcsolódásait. Legyenek kibonthatók a képzési területek, tantárgyak, tanegységek, s ezek főbb témakörei, váljék világossá, hogy melyik tantárgy milyen módon járul hozzá a kompetenciák kialakulásához.
5. A követelmények legyenek hatással a képzés szemléletmódjára, folyamatára, módszereire, mintegy implikálják azt. (Falus, 2004, Darling-Hammond, 2001)
6. A követelmények egyértelműen írják le azt a felkészültséget, amelyet az egyes képzőintézményekben meg kell szerezniük a tanárjelölteknek, de ne határozzák meg az ide vezető utakat, azaz ebben a tekintetben biztosítsák az intézmények autonómiáját.
7. Álljon rendelkezésre olyan mérési metodika, amelynek segítségével a követelmények teljesülése, s annak színvonala megállapítható.
A szakemberré válás folyamatában a pszichikus képződmények összetett rendszerére kell befolyást gyakorolnunk. Nyilvánvaló, hogy a képesítési követelményekkel is ezeknek a pszichikus képződményeknek az alakulását, kívánatos szintjét kell megállapítanunk. Korthagen, egy, nemrégiben megjelent cikkében, felvázolja a szóba jöhető szinteket, s ezek kapcsolódásait (lásd 1. ábra).


3.1. ábra A pszichikus képződmények rétegei
1. ábra
A pszichikus képződmények” hagyma” modellje
(Korthagen, 2004, 80.)

Kérdéses, hogy melyik az a szint, amelyik kellően konkrét ahhoz, hogy kijelölje egy képzés tartalmát, szemléletmódját, s mégsem túlságosan szétaprózott ahhoz, hogy szem elől tévesszük a teljes személyiséget. E kettős megfontolás alapján esik a választás többnyire a kompetenciákra. A szintek kölcsönhatása ad alapot azt feltételeznünk, hogy az egyik szinten megadott célok teljesítése hozzájárul a többi szint szükséges változásához is, illetve, hogy egy adott szinten, a kompetenciák szintjén regisztrálható eredmény mögött a mélyebb szintek változása is meghúzódik.
Úgy gondoljuk, hogy a kompetenciák, illetve ezek mérhető változatai, a sztenderdek, alkalmasak a feniekben megfogalmazott kívánalmak teljesítésére. A kompetenciák képesek felölelni az elméleti és gyakorlati mesterségbeli tudás és nézetek egészét, segítségükkel eldönthető a képesítés szintje, kiderülnek a hallgató erős és gyenge pontjai; kideríthetjük, hogy milyen kurzusok, illetve milyen képzési feladatok juttathatják el a jelöltet a kompetenciák/sztenderdek teljesítéséhez. A kompetenciák sajátos, korszerű felsőoktatás-pedagógiai szemléletmódot is feltételeznek.
De mik is tulajdonképpen a kompetenciák, illetve sztenderdek, amelyektől a képesítési követelményekkel szemben támasztott sokféle szempont megvalósítását várjuk. A kompetencia alapú képzés gyökerei a hetvenes évek Amerikájába nyúlnak vissza. Az alapvetően behaviorista indíttatású irányzatnak a képviselői azt feltételezték, hogy több száz elemi készség meglétének ellenőrzése megfelelő alapot szolgáltat a képesítés odaítéléséhez. A kilencvenes évek kompetenciái, eltérően a hetvenes években kidolgozottaktól, jóval átfogóbbak, s magukba ötvözik azt is, hogy a szakembernek mit kell tudniuk, mire kell képesnek lenniük, vagyis ismereteket, diszpoziciókat, a tényleges tevékenység előfeltételeit jelentik. A sztenderdek a kompetenciák mérhető formái, segítségükkel tényleges, autentikus tanítási helyzetekben kívánják megragadni tanárjelöltek, tanárok gyakorlatra ható tudását, döntéseit, gondolkodását (Darling-Hammond, 2001; Falus, 2001, Model…, 1992; ). Vagyis, a sztenderdek a maguk komplexitásában írják le, illetve mérik a tevékenységben realizálódó képességeket és a mögöttük meghúzódó döntéseket, valamint az ezek meghozatalához szükséges ismereteket.
A komplex sztenderdek kidolgozása az Egyesült Államokban a nyolcvanas években kezdődött el, s a kilencvenes években Európában is követésre talált. A pedagógusképzés területén például Egyesült Államokban azonos elvek alapján két szervezet kezdte meg a munkát. A National Board for Professional Teaching Standards a képző intézményekben végző hallgatóktól elvárt sztenderdeket, míg az Inter State New Teacher Support and Assessment Consortium (INTASC) a kezdő tanári szakasz végére teljesítendő sztenderdeket dolgozta ki.
A sztenderdek, illetve kompetenciák egyfajta pedagógiai szemléletet is képviselnek, s implicite magukban foglalják a szükséges ismeretek, diszpozíciók, tevékenységek széles körét. A 10 sztenderdből álló amerikai lista 5. sztenderdje ( Motivációs és tanulásszervezési kompetencia) feltételezi, hogy a tanár tisztában van az emberi tevékenységre és motivációra vonatkozóan a pszichológia, a szociológia, az antropológia, a pedagógia által feltárt alapvető törvényszerűségekkel, az egyén és csoport kölcsönhatásával, az egyéni és csoportmunka szervezésének stratégiáival; a hatékony és kooperatív munka segítésének módozataival; az osztálymunka szervezésének azokkal az elveivel, amelyek a pozitív kapcsolatokat, az együttműködést, a céltudatos tanulást segítik elő; felismeri azokat a tényezőket, amelyek elősegítik, illetve korlátozzák a belső motivációt, az önszabályzó motiváció kialakulását.
A diszpozíciókat (a magyar nyalvű szakirodalomban gyakorta a nézetek/attítűdök terminust használják) illetően: a tanár felelősséget vállal az osztályban és az iskola egészében a megfelelő légkör kialakításáért; elkötelezett a demokratikus értékek érvényesítésében, értékeli a tanulók kölcsönös segítségnyújtását a tanulás területén; felismeri az intrinsic motiváció jelentőségét az élethosszig tartó tanulásban; elkötelezett abban, hogy különböző motivációs stratégiák segítségével folyamatosan fejlessze minden tanuló képességeit.
A tevékenységek területén többek között: a tanár olyan jól működő tanulóközösséget hoz létre, amelyben a tanulók felelősséget éreznek önmagukért és egymásért, részt vesznek a döntések meghozatalában, egyénileg és közösen is részt vesznek a célszerű tanulási tevékenységben; előkészíti és megszervezi a tanulók egyéni és csoportos munkáját, amely mindenki számára teljes értékű és változatos részvételt tesz lehetővé, stb. (Model, 1992)
Annak érdekében, hogy a felsorolt tudást, diszpozíciókat és tevékenységeket magába ötvöző sztenderd meglétét értékelni lehessen célszerű a sztenderdeket elemeikre bontani. Ilyenek lehetnek például: a viselkedési normák megteremtése és elfogadtatása, a demokratikus, csoportos döntéshozatal tanítása, fegyelmezési problémák megelőzése, hatékony gazdálkodás a tanulási idővel, pozitív verbális irányítás. Az egyes elemeken belül meghatározhatók a közvetlenül megfigyelhető indikátorok. A pozitív verbális irányítás esetében például: a tanár megbeszéli elvárásait a gyerekekkel, az egyéni fejlődést értékeli, nem összehasonlításra törekszik, az együttműködést, nem a versengést támogatja, helytelen viselkedés esetén azt mondja meg, hogy mit tegyenek, s nem azt, hogy mit ne. (Campbell és mtsai, 2000, 20-21., Falus – Kimmel, 2003, 60-63.)
Az előzőekkel azt szerettük volna illusztrálni, hogy a sztenderdek a hallgatók, illetve kezdő szakemberek felkészültségének megítélésére alkalmas kritériumok. Elfogadásuk esetén lehetőség van az intézmények eredményességének megítélésére, munkájuk szabályozására, anélkül, hogy a tanítandó kurzusokat, s azok tartalmát meghatároznák. Vagyis, a jelenleginél sokkalta nagyobb szabadsággal élve, a képző intézmények változatos utakon juttathatnák el hallgatóikat a tanári pályára. A sztenderdek segítséget nyújthatnának a tantárgyak célszerű struktúrájának kialakításában.
A hallgatók számára megnyílik a lehetőség arra, hogy saját felkészültségüket folyamatosan megítélhessék egy adott cél vonatkozásában, illetve a végzéskor világossá váljanak gyenge és még változtatásra szoruló kompetenciáik.
A kompetenciákra/sztenderdekre épülő tanárképzés nemcsak a képzés, hanem az értékelés terén is új módszereket igényel. A fenti kompetencia megítélése nem lehetséges egy záróvizsga keretein belül, hanem a hallgató tevékenységének hosszú időn keresztül történő megfigyelését, értékelését, a hallgató reflexióinak ismeretét igényli. A kompetenciák értékelésnek új módjai az autentikus problémahelyzetek, osztálytermi szituációk elemzése, tananyagrészekhez tankönyvek, taneszközök, oktatási stratégiák kiválasztása, a portfólió (Campbell és mtsai, 2000; Falus-Kimmel, 2003.) stb. A portfólióban a hallgató rendszeresen összegyűjti a tanulmányai során a sztenderdek elérése érdekében végrehajtott tevékenységeinek dokumentumait. Megfigyelések jegyzőkönyveit, videofelvételeket, szakcikkekről készült jegyzeteit, szemináriumi előadásait, stb, s mindezekre vonatkozó reflexióit arról, hogy mennyiben járultak hozzá sztenderdekhez, hogyan ítéli meg kompetenciáinak fejlettségét, a további feladatokat. A portfóliók nemcsak a kimeneti értékelésnek, hanem a formatív értékelésnek is hatékony eszközei. (Quatroche, Duarte és Huffman-Joley, 2002)
A kompetencia alapú képzés megtervezése többlépcsős folyamat. Ennek lépéseit szemlélteti a 2. ábra.








2. ábra A kompetenciák kidolgozásának menete

Az egyes szakterületeken szükséges kompetenciák felmérése, illetve annak a megállapítása, hogy milyen kompetenciák vezetnek a leghatékonyabb tevékenységhez, meglehetősen idő- és költségigényes feladat. Ezért minden olyan esetben, amikor nemzetközileg kidolgozott és elfogadott kompetencia illetve sztenderdlista áll rendelkezésünkre, célszerű azokat átvenni, ivagy szükség esetén adaptálni a hazai viszonyokhoz. Tekintettel arra, hogy a tanári kompetenciákra vonatkozóan néhány olyan kompetencia rendszer állt rendelkezésre, amelyet a tanítás hatékonyságára vonatkozó kutatások szintetizálása alapján fogalmaztak meg, célszerűnek látszott ezekből kiindulni, s nem az iskolai gyakorlat elemzésével kezdeni a munkát. Lényegében az INTASC-ban megfogalmazott kompetenciákból indultunk ki, s ezek adaptálása után jött létre az a 8 kompetenciából álló rendszer, amelynek részletes kimunkálását végeztük el.

1. A TANULÓ SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSE
2. TANULÓI CSOPORTOK, KÖZÖSSÉGEK ALAKULÁSÁNAK SEGÍTÉSE, FEJLESZTÉSE
3. SZAKTUDOMÁNYI, SZAKTÁRGYI ÉS TANTERVI TUDÁS INTEGRÁLÁSA
4. PEDAGÓGIAI FOLYAMAT TERVEZÉSE
5. A TANULÁSI FOLYAMAT SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA
6. A PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK ÉS A TANULÓK SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉNEK FOLYAMATOS ÉRTÉKELÉSE
7. SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
8. ELKÖTELEZETTSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A SZAKMAI FEJLŐDÉSÉRT

Minden kompetenciaterületen belül számos részkompetenciát különböztettünk meg, s azt is elemeztük, hogy az eredményes munka az adott részkompetencia területén milyen tudás, nézetek és képességek meglétét feltételezi. A részkompetenciák szerkezetének, felépítésének illusztrálására 8. kompetencia egy részletét közöljük:
8.4. Kutatás, fejlesztés

Tudás
 Tisztában van a pedagógiai kutatás alapvető sajátosságaival, módszereivel, eljárásaival
 Ismeri a szaktárgyára vonatkozó és a pedagógiai kutatási eredmények hagyományos és elektronikus lelőhelyeit, adatbázisait.
 Tisztában van a kvalitatív és a kvantitatív kutatási paradigmák lényeges ismérveivel.
 Ismeri a pedagógiai kutatási eredmények alkalmazásának lehetőségeit és korlátait.

Attitűdök / nézetek
 Igényli, hogy folyamatosan megismerkedjen a szakmájában és a pedagógiában megjelenő új kutatási eredményekkel, s hogy azokat értelemszerűen felhasználja oktató-nevelő munkája során.
 Szükségét érzi annak, hogy saját tevékenységét tudományos elemzésnek vesse alá, gazdagítsa a saját szaktárgyának tanítására vonatkozó tudományos ismereteket.
 Késztetést érez innovációkra, innovatív megoldásokra saját tevékenysége kapcsán.
 Hajlandó részt vállalni az iskola szervezetfejlesztési tevékenységében.

Képességek
 Képes feltárni és elemezni, értelmezni a szakterületére és a pedagógiára vonatkozó szakirodalmat.
 Képes a szakirodalom eredményeit saját gyakorlati tevékenységére vonatkoztatni, abban felhasználni.
 Felismeri és megfogalmazza a saját tevékenységében kutatást igénylő problémákat
 Megfelelő módszereket alkalmaz az adott probléma megválaszolásához szükséges adatok gyűjtése érdekében.
 Képes feldolgozni és értelmezni a kapott adatokat.
 Megfelelő szakmai fórumokon közzéteszi eredményeit, következtetéseit. (A tanárképzés, 2006,23.)

A szakirodalom és az empirikus kutatások alapján elkészült kompetencialistát felhasználó, munkáltatói bírálatnak vetettük alá. Ugyanis feltétlenül fontosnak tartottuk a jelenleg a gyakorlatban dolgozó szakemberek véleményének érvényesítését a képzést meghatározó dokumentum kidolgozása során. Erről a munkafázisról szól Kotschy Beátának a folyóirat ezen számában olvasható tanulmánya.

A kompetencialista elkészítése után, mint az az algoritmusról leolvasható, három irányban folytattuk a munkát.
Egy felöl a kompetenciák felhasználásával elkészült és megjelent a tanári szakok akkreditálásának alapjául szolgáló KKK-k (képzési és kimeneti követelmények). A kompetenciákat itt általános formában fogalmaztuk meg, abból a célból, hogy a különböző képző intézmények a részletes kidolgozás során különféle utakat választhassanak, központilag csak a mindenütt szükséges általános célok legyenek meghatározva.
A munkálatok második vonulatában egy csoport a kompetenciákra alapozva felvázolta egy tantervi hálót, azoknak a tantárgyaknak a rendszerét, amelyek segítségével a kompetenciák elérhetők. Minden tantárgy leírása a tantárgy segítségével elérendő kompetenciák felsorolásával kezdődik, így látható a tantárgyat tervező szándéka. A háló elkészülte után egy olyan mátrixot készítettünk, amelynek oszlopaiban az egyes kompetenciák, soraiban az egyes tantárgyak szerepeltek. A cellákban jelöltük, hogy melyik tantárgy melyik kompetencia elérését szolgálja. Így áttekintő kép rajzolódott ki arról, hogy milyen az egfyes kompetenciák „lefedettsége”, hol hiányoznak még esetleg tantárgyak a megfelelő felkészítés biztosításához.
A harmadik irányt az értékelő rendszer kidolgozása jelenti. Itt határozzuk meg azt, hogy a hallgatóknak milyen produktumok előállításával, milyen feladatok teljesítésével kell bizonyítaniuk részben a képzés folyamatában, részben pedig annak végén szakmai felkészültségüket.
A három irányban végzett munka végeztével állítható össze az a hallgatói tájékoztató, melynek segítségével a hallgató képes saját tanulmányi tevékenységét célszerűen tervezni, felkészültségét folyamatosan ellenőrizni, felelősséget vállalni saját tanulásáért.

Feltételezésünk szerint a bemutatotthoz hasonló kompetenciarendszerek alapján kidolgozott programok, illetve az algoritmusban felvázolt kompetencia alapú tervezés minden szakterületen hozzájárulhat a tanulási eredményeket, kompetenciákat középpontba állító korszerű képzés megvalósításához.




Irodalom.

A tanárképzés képesítési követelményei (2006): ELTE PPK, (kézirat)

Campbell, D. ésd mtsai (2000): Portfolio and Performance Assessment in Teacher Education, Allyn and Bacon, Boston, 325.

Darling-Hammond, L. (2001): Standard Setting in Teaching: Changes in Licensing, Certification and Assessment, In: Handbook of Research on Teaching, Fourth Edition (szerk.: Richardson, V.), AERA, Washington, 751 – 776.)
Falus Iván (2001c): Gondolkodás és cselekvés a pedagógus tevékenységében, In: Báthory Zoltán és Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris Kiadó, Budapest, 213 -234.

Falus Iván (2004):A pedagógussá válás folyamata.
Educatio, 3. 359-374.

Falus Iván (2005):Képesítési követelmények – kompetenciák – sztenderdek
Pedagógusképzés, 1. 5. – 16.

Falus Iván és Kimmel Magdolna (2003): A portfólió, Oktatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat, Bp. 104.

FitzPatrick, J és Soulsby, D.(2002): Proposal for revised induction standards, TTA, London

Guidance (2002): The Induction Period for Newly Qualified Teachers, DfES 582/2001

Korthagen, Fred A. J. (In Serch of the Essence of a Good Teacher: Towards a More Holistic Approach in Teacher Education, Teaching and Teacher Education, 2004. 1. 77 – 98.

Model Standards for Beginning Teacher Licensing and Development (1992):
Interstate New Teacher Assessment and Support Consortium, INTASC, Washington

Quatroche, D. J. – Duarte, V. és Huffman, Joley, G. (2002): Redefining of Assassment of Preservice Teachers. Standard-based Exit Portfolios, The Teacher Educator, 4. 268 – 81.

TTA (1998): National Standards for Qualified Teacher Status, Teacher Training Agency, London

What is the CEDP? (2003) www.tta.gov.uk (letöltve,2005. 01. 07.
 

elemes

Állandó Tag
Kevesebb tanulás, több tudás

Húsz és harminc év közötti fiatalok segítségével végeztek egy reprezentatív kutatást. A kérdés, amire különböző módszerekkel választ kerestek, az volt, hogy ezek a fiatalok vajon mire emlékeznek abból, amit gimnáziumban vagy középiskolában tanultak.

Lehet tippelni: vajon a húsz és harminc év közötti populáció a gimnáziumi tananyag hány százalékára emlékszik...?

Az eredményről itt:
Kevesebb tanulás, több tudás
 

smuku

Állandó Tag
Ha nem muszáj ne ismételjétek légyszi...
pdf.gif
FÖLD.pdf‎ (1,021.3 KB, 110 letöltés)
pdf.gif
LEVEGŐ.pdf‎ (3.72 MB, 88 letöltés)
pdf.gif
TŰZ.pdf‎ (2.95 MB, 87 letöltés)
pdf.gif
VÍZ.pdf‎ (879.6 KB, 143 letöltés)
Kiegészítések 10 melléklet - 2009-12-16, 03:19 AM

Idézet:
Eredeti szerző smuku
Na kérem itt lesznek a mellékletek, ez 10 darab könyv. ezekkel teljessé válik az anyag. valószínűleg nem sorrendben lesznek, de nem gond remélem:rolleyes:
Mellékletként a Zenei cd-t is csatolni fogom, amit elméletileg a programban emelegetnek, nekem nem tetszik, szeretem az "igényesebb" komolyzenét:rolleyes:.
Légyszi jelezettek majd vissza, hasznosak-e az anyagok, nem szeretném ha olyan dolgokat hoznék, amire nincs szükségetek:wink:.

itt lesznek:lol:
Csatolt file-ok
pdf.gif
zenevarázs.pdf‎ (667.4 KB, 113 letöltés)
pdf.gif
varázseszközök.pdf‎ (599.7 KB, 92 letöltés)
pdf.gif
nephagyomany.pdf‎ (1.51 MB, 100 letöltés)
pdf.gif
kostolgato.pdf‎ (430.1 KB, 94 letöltés)
pdf.gif
babjaték.pdf‎ (942.1 KB, 89 letöltés)
Kompetencia mellékletek 2. - 2009-12-16, 04:00 AM



Csatolt file-ok
pdf.gif
Kiegészítő_segédlA_világ_befogadásának_elérhetősége.pdf‎
Kompetencia mellékletek 3. - 2009-12-16, 04:14 AM


Idézet:
Eredeti szerző smuku



Na talán ezzel meg lesz mind a 10 kötet a kapcsoskönyvhöz. :55:
Csatolt file-ok
pdf.gif
ovoda_felfedezések.pdf‎ (3.51 MB, 91 letöltés)
pdf.gif
jatszunk természetesen.pdf‎ (399.1 KB, 78 letöltés)
pdf.gif
jatek_tanc_elet.pdf‎ (715.2 KB, 82 letöltés)
pdf.gif
játék_bábokkal.pdf‎ (1.72 MB, 82 letöltés)
 

Anettt

Állandó Tag
Sziasztok!
Ahol dolgozok(1 éve) csak két csoportba dolgoznak a kompetencia alapján!
Nagyon tetszik
a módszer. Én a saját csoportomban inkább maradnék az évszakok témakörnél, de hasonló módszerrrel projektekbe dolgozva és egy kis zenevarázzsal megspékelve tervezem a tanévet. Akinek van ötlete, javaslata projektre szívesen veszem!

Köszi
 

oli60

Állandó Tag
Felvételi feladatok

Valaki valamikor régen ( a téma elején) keresett ( központi)felvételi feladatokat. Az oktatási minisztérium honlapjáról indulva lehet őket letölteni.
 

Csatolások

  • A1_8.pdf
    917.4 KB · Olvasás: 166
  • A2_8.pdf
    139.6 KB · Olvasás: 56
  • AJ1_8.pdf
    119.3 KB · Olvasás: 52
  • AJ2_8.pdf
    111.4 KB · Olvasás: 45
  • AT1_8.pdf
    160.8 KB · Olvasás: 54
  • AT2_8.pdf
    156.7 KB · Olvasás: 44
  • ATJ1_8.pdf
    109.4 KB · Olvasás: 50
  • ATJ2_8.pdf
    104.1 KB · Olvasás: 58

Sandrin

Állandó Tag
Sziasztok!
Az iránt érdeklődnék, hogy -mivel a kompetencia csomagnak nincs kidolgozott ajánlása az ének-zene területére- Ti milyen anyagból, ütemtervből tartjátok ezeket a foglalkozásokat az óvodában?

köszönöm!
 

smuku

Állandó Tag
Sziasztok!
Az iránt érdeklődnék, hogy -mivel a kompetencia csomagnak nincs kidolgozott ajánlása az ének-zene területére- Ti milyen anyagból, ütemtervből tartjátok ezeket a foglalkozásokat az óvodában?

köszönöm!

Szia Sandrin :)

Mi úgy csináljuk, hogy felosztjuk a heteket, (heti váltásban dolgozom, de nagyjából délelőttönként mind a ketten ott vagyunk reggeltől)...szóval felosztjuk és keresünk a heti témához kapcsolódó anyagot a Forraiból, Törzsökből, ahonnan csak lehet... és veszünk hozzá -főként- Gryllustól dalokat, meg van egy komolyzenei gyűjteményem, amit használok, a főiskolán zenehalllgatás vizsga volt belőle..Haydn, Handel, Vivaldi, Vangelis - nagyon jó relaxáló számai vannak!!! Aqatica stb... -
Szerintem ez mindenkinek saját gyűjtése lesz, idővel kialakul. :)
 

N.Márti

Állandó Tag
Ének

Sziasztok!
Az iránt érdeklődnék, hogy -mivel a kompetencia csomagnak nincs kidolgozott ajánlása az ének-zene területére- Ti milyen anyagból, ütemtervből tartjátok ezeket a foglalkozásokat az óvodában?

köszönöm!

Saját gyűjtést használunk és a Zenevarázs anyagaiból is válogatunk. Vannak jó dolgok, bár elég újszerű, ki kell próbálni!
 

rittike

Állandó Tag
üdv

Szia! Regisztrálok, és szívesen adok ötletet. Nekem egészségnevelés projektem volt, 3 hetet meghaladó. Vendégeket hívtunk: házi orvos, fogorvos, védőnő, Siesta cipő mintaboltos, mentő autó teljes felszerelését kipróbálhattuk... A sok program nagyon élménydús volt. Természetesen a komplexitás dominált végig.
 
Oldal tetejére