Kortárs irodalom...

Kiscica255

Állandó Tag
Állandó Tag
Orbán Ottó - Dal a szélhámos reményről

Operált koponyámhoz mind közelebb robban a gránát,
Madarakként röpdösnek a leszakadt végtagok;
Így törlesztem az életem árát,
Azt, hogy még itt vagyok,
És ereimben keringhet a hő vér,
Bár előttem egy meredek gleccserfal áll –
Jeges lepedőjén szeretkezni hív a két fekete nővér,
Szívhalál és Agyhalál.


Orbán Ottó - Dal a fagyban lobogó lángról

A dolgok kezdetén sötétlő szén virága
A párzó sejtekből kihajtó szerelem.
Emberi, tehát vak és veszélyes a drága,
És a bolondját járatja velem,
Mert túlél minket, mint az idegek kémiáját az eszme,
Mely születőben oldott vegyszerként habzik az agyban.
Most kezdődik minden, nincs semmi veszve,
Lobog a cingár láng a világvégi fagyban.


Orbán Ottó - Dal a gyilkosokról

Gyilkosoktól nem védhet meg a szellem,
Páncélban él, aki rögeszméinek kábulatában él.
A legjobb érv sem hatásos fegyverek ellen,
Főképp, ha olyan markolja a fegyvert, aki fél.
Mindig támad vezérnek egy vérengző őrült.
És bárkiből lehet még „idegen elem”.
Nem okulunk. A torony helyén, ahol hajdan a géppisztolyos őr ült,
Régi dicsőségünkről hazudozik a történelem.
 

gazikaszim

Állandó Tag
Állandó Tag
Fejős Éva kortárs irodalmunk … alakja. A pontok helyére szinte … behelyettesíthető. Ez utóbbi pontok helyére viszont nem helyettesíthető be bármi, erre tessék vigyázni.
 

Zaják Julianna

Állandó Tag
Állandó Tag
Sohonyai Attila

Várva rád
Addig várok rád, amíg tudok.
Alkukat kötök a sorssal, s ha kell,
a csillagokra is rácáfolok. Ha kell,
időt utazok, múlt leszek érted,
s azért harcolok, hogy lénye lehess
a jövőmnek. Amikor már kemény
lesz a lágy - várok rád.

Addig várok rád, míg a csontjaim
feladják, s ízületeim elsorvadnak.
A kopogó háztető pala akaratai
elhasználódnak, s a feladás vizei
onnan az esőt homlokomra csorgatják.
De miattad, lehet, hogy a földbe
akkor is gyökeret verek, s ha ágaimat
kapálják az irigyek, csendben leszek
akkor is, a bosszúszavak és a lebeszélések
mit sem törnek, mit sem aláznak engem,
mert ki a célért áldozza fel mindenét,
az végül csak nyertes lehet. Ebben
kell higgyek, s ezért kell, ezért nem
adhatlak fel. Minden drága, és féltett
külső kincsemet, mire megjössz,
elvitték már tolvajok, kifosztott
leszek, s belül is ingatag hanyagság;
magammal szemben.

S a világ utolsó óráján, ha
a megrepedt harangot kongatják,
minden bizonnyal én már por leszek,
egy tömör elhasználódás - Kit érdekel?
S a földön szétterült hamumból mikor
már lakmároznak a szelek, remélem
te addigra fölöttem állsz, s e rémképes
várakozásból felébresztesz.
 
Baka István

Gecsemáné


Már évek óta csak búcsúzkodom
S még mindig itt vagyok tréfálsz velem
Hogy annál jobban megalázz Uram
Te azt hiszed hogy végül elhiszem
Meg sem halok s megint nyugodtan alszom
És akkor de csak akkor ujjaid
Egyetlen pöccintésével a férgek
Közé parancsolsz hát nem hát nem hát nem
Nem ejtesz át ily könnyen a bőröndöm
Becsomagolva és lezárva áll az
Ajtóm előtt rég útra kész vagyok
Borok virrasztják át az éjt velem
Szemem csak félig hunyva álmokat
Nem álmodom de látok jóelőre
Mindent amíg a vaksötétbe nézek
Látlak ahogy Te engem sohasem
Mert mit is lát aki maga a Látás
S tudom nem múlhat tőlem e pohár
Kitépem hát az angyalod kezéből
Magam hogy mégse úgy legyen ahogy Te
Akarod hanem ahogy én ahogy
Én akarom én akarom Uram.

15542258_1838515873084619_3333234693059213067_n.jpg
 

Nani1

Állandó Tag
Állandó Tag
Esterházy Péter írta:
Könnyebb jónak lenni, mint rossznak. A rossz kicsit érdekesebb, de nem sokkal. A jó is érdekes, mert mégse olyan könnyű. Azért érdekes, mert bonyolult. Bonyolultabb, mint a rossz.
 

CeciT

Állandó Tag
Állandó Tag
fognék aki volnám
s vanok aki voltom lesz
kopula fakó
a létbüfé kampójára
felakasztott
üres zakó

Parti Nagy Lajos: Létbüfé
 

CeciT

Állandó Tag
Állandó Tag
Babiczky Tibor: Kivilágított ég - kötet

Babiczky Tibor: Jelek

Aki tegnap voltam, lesben
áll. Megszállt. Nincs otthona.
Testéből gyúrtam a testem,
és nem engedem el soha.

Szájüregben árnyék lakik,
és az árnyékban beszéd.
Nem szólsz. Megszólít valakit,
s köpködi magát szerteszét.

Hazugság lesz a kert, a végül
hazugság lesz a házad.
Akit gyógyítanál, sérül,
akit csitítanál, lázad.

Hideg van. Ez a valóság.
Sötét van. Ez az igaz.
Csak lebegés van. Csak vonzás.
Csak egy tükörkép. De ki az?
 

jeszenakjanos

Állandó Tag
Állandó Tag
1801171949200117.jpg


Ezt a könyvet mintegy nyolcvanan írták. Legtöbbjük nem ismeri a másikat, soha nem is találkozott a többi szerzővel. Nyolcvan történet, amely Magyarországon, Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban játszódik – többek között. Nyolcvan egyedi hang és legalább ennyi, ha nem több személyiség. A szerzőkben egyetlen dolog közös: bloggerek. Az interneten vezetik naplójukat. Közkinccsé teszik titkos gondolataikat, vágyaikat. Írnak boldogságról, depresszióról, szerelemről, gyűlöletről, erotikáról, apátiáról.
Ha Önnel valamely város, valamely utcáján szembejönne egy szerző, nem ismerné fel. A neve sem csengne ismerősen. E könyv nyolcvan szerzőjének többsége elbújik a világhálón egy fantázianév, egy előre megtervezett (vagy hirtelen felindulásból kitalált) virtuális entitás mögé.
A könyvben olvasható történetekbe nem nyúltunk bele, ezért előfordulhat, hogy az olvasó olyan szöveggel is találkozik, amelyben nincsenek ékezetek vagy éppen a mondatok kisbetűvel kezdődnek. Ez nem a lustaság, vagy a hozzá nem értés következménye. Így írnak ők.
Ez a könyv, bár vaskos, csak nagyon kicsi szelete a magyar blogkultúrának. Mégis tanulságos, szórakoztató és talán még tanít is.

Bialkó László Gergő – szerkesztő
 
Utoljára módosítva a moderátor által:

jeszenakjanos

Állandó Tag
Állandó Tag
1801172017440131.jpg


Megy a világ előre. És akkor mi marad hátra a végidők kezdetekor? Például Krasznahorkai László titokzatos-személyes elbeszélései, melyek között akad monológ, rövidtörténet, töprengés, vallomás, visszaemlékezés és előrepillantás; igazi mesterdarab mind. Lenyűgözően tágas Krasznahorkai-mondatokban ismerkedhetünk meg az elbeszéléskötet rejtélyes hősével, aki először beszél, aztán elbeszél, végül pedig elköszön. Ebben a hármas léttagoltságban találkozhatunk a többiekkel, akikről ő beszél. A földet először elhagyó Gagarin, a röpülni képtelen okinavai guvatr, a berlini metró peronján dolgát végző hajléktalan, a tébolyult Nietzsche Torinóban, a beváltott éden ígéretét megfesteni igyekvő Palma Vecchio, a Shanghaiban dolgozó tolmács, aki azt tervezi, hogy egyszer elmegy az Angel-vízeséshez, a Victoria-vízeséshez, vagy legalább a schaffhauseni vízeséshez, a hárshegyi gyerekgyilkos, az egy kézen álló indiai aggastyán. Ami a különböző figurákat és históriákat összeköti: az író szenvedélyes, csillapíthatatlan érdeklődése és figyelme az emberi táj iránt. Hogy „egyszer egy tájban a legmélyebb szépségben és enyészetben valamit megpillanthatunk: valamit, azt, ami ránk vonatkozik." A bölcseleti téteket, egzisztenciális kérdéseket fanyar-felszabadító, önmagával is kíméletlen iróniával ellensúlyozva, Krasznahorkai a távolit hozza közel, az univerzálisban az egyszerit csillantja fel, és ahogy olvassuk az írásokat, kirajzolódik saját létezésünk egyetemes mélysége is: „hisz ott áll az ember egy végtelen, számára felfoghatatlan bonyolultságban, és teljességgel értetlenül áll ott, tanácstalanul és elveszetten, kezében az emlék végtelen egyszerűsége – meg persze mind efölött a melankólia pusztító gyöngédsége, mert azért érzi, miközben ott ez az emlék, hogy a valósága ennek az emléknek a szívtelen, józan, jéghideg messzeségben van."

 
Utoljára módosítva a moderátor által:

jeszenakjanos

Állandó Tag
Állandó Tag
1801172027460113.jpg


Sorsok és évszázadok
Történelmi novellák
Tamási Izabella, Marcellus Mihály (Szerk.)
Történelmi novellák



Kiadó: Történelmiregény-írók Társasága

Oldalszám: 212 oldal

Megjelenés éve: 2014

"Tavaly, karácsony előtt, egy, a Történelmiregény-írók Társasága által szervezett pódiumbeszélgetésen az első kérdés számomra már csak azért is emlékezetes maradt, mivel igencsak váratlanul ért, és hosszú másodpercekig törtem a fejem, mit is válaszoljak rá, ami eléggé frappáns, de egyben komolyan vehető is. A kérdés pedig valahogy így hangzott: Mit jelent számodra a történelmi regény? Akkor hirtelen az jutott eszembe, hogy erről most vagy órákig tudnék beszélni (ami nem lett volna szerencsés ötlet), vagy egyetlen szót sem tudok kinyögni róla, ám pár mondatban összefoglalni a gondolataimat lehetetlenség. Végül azzal vágtam ki magam (ami talán eredetileg nem is az én ötletem volt, de akkor „életmentőnek” bizonyult), hogy számomra a történelmi regény nem más, mint az emberiség régi álmának, az időutazásnak a megvalósulása. Nos, azt gondolom, hogy ez a megállapítás a történelmi novellákra is igaz, és ennek a gyűjteménynek az olvasása közben az ókortól a legújabb korig tartó, lélegzetelállító utazásban volt részem. (Fábián Janka)
 
Utoljára módosítva a moderátor által:

Domahidi Klára

Állandó Tag
Állandó Tag
Domahidi Klára: Hócsata


Lehullott az első hó.

Kiabáljunk: halihó!

Örülnek a gyerekek,

a torkuk is bereked.


Süvít a sok hógolyó,

hócsatázni jaj de jó!

Fázik már a tenyerem,

össze is dörzsölgetem.


Hívogat a meleg szoba,

kifulladva érünk haza.

Isszuk a friss meleg tejet,

s körbeölel a szeretet.

DSC00736.JPG
 

Beskid Odett

Állandó Tag
Állandó Tag
"Örökre emlékezetessé tetted magad, amikor elrohantál tőlem, tudva, hogy teljesen be voltam rád indulva! Én nem viselem el, hogy újra itthagyj ugyanúgy! Nem bírnám ki még egyszer, értsd meg! Ennél többet nem adhatok, negyven évesen jobb vagy ügyesebb sem lehetek már! Ez van! De te megint itt vagy velem, a csúcson! Édesen, gömbölyűn, izgalmasan, mint a megtestesült kísértés!"
 

Csatolások

  • 38253893_839357952936193_5174193195080220672_o.jpg
    38253893_839357952936193_5174193195080220672_o.jpg
    302.7 KB · Olvasás: 23

Révész Marianna

Állandó Tag
Állandó Tag
Závada Péter - Szinopszis

m_1915776.jpg



Csak ezt a Májust hagyd, hogy végigégjen!
Oly könnyű volt veled, s velem nehéz.
Múltunk lakik ma minden létigében.
Nem baj, ha nem hiszel. Fő, hogy remélsz.

Platánfa ága csüng a vén ereszre.
Beléd oly görcsösen kapaszkodom.
Felnőtt még nem vagyok, de már gyerek se.
Se bölcsőm nem volt, sem kamaszkorom.

De minden olvadást fagyok követnek:
A polcon Rilke dől egy Proust-kötetnek
- eltűnt időnkben mennyi révület!
És mennyi szép remény zenéje benned!

Hát mondd: ha most ez így veled ma nem megy,
hogy is mehetne bármi nélküled?


(Forrás: Holmi 2010/9.)
AKIT MOST KERESEK
Hogy hideg voltál, mint a krémek.
Ez maradt meg abból a nyárból.
Mondataid árnyékába húzódni,
mintha egy fa tövébe.

Meg a nyomáskülönbség,
amitől a lélegzetből sóhajtás lesz.
A gondok, ahogy üres bádogdobozokként
zörögtek a mellkasodban.

Azt hiszem, összekeverlek az emlékeddel.
Ha hozzád akarok érni,
át kell nyúlnom az időn,
mint egy tükrön.

Akkor voltál az,
akit most keresek.
 

Révész Marianna

Állandó Tag
Állandó Tag
A SZÉGYEN KÖTŐJELEI
Lassan tényleg elfelejtelek, gondoltam, csak az a szúrós,
égett szag mindenütt: mint mikor besárgult
ajtókról égetik le a festéket.

Fűrészbakokra fektetve hevertünk a földszinten,
két családtörténet között: egy többszörösen
összetett szégyen kötőjelei.

A beengedés résnyire nyitott gesztusa mögött
már régen nem voltak szobák. Mint ahogy jókedv
sincs egy félmosoly mögött.

Zsanérjaikból kifordult mondatok nyikorogtak bennünk:
„Felhőivel, mint egy fejfájás.”
 

Jártó Róza

Állandó Tag
Állandó Tag
Lassan 11 éve, hogy tollat vettem a kezembe. Dehogyis tollat, hisz én is számítógépen írok. De az első soraim 2008. december 24-én került a gépbe, mint egy emlék, és akkor egy hét választott el az 59. születésnapomtól.
Ez az írás A Töltött Káposzta volt, ami egy gyermekkori emlékem volt. Aztán jöttek az úttörős emlékeim, amit összefogva született meg az első könyvem a Bagoly őrs, vigyázz! 2009-ben és jöttek a többiek. LoveNet Az internetes ismerkedés világa, a Golgoták és kisdedek, az Anya! Nézd egy szép virág, a Sors szimfonietták, a 6. ami a Bagoly őrs, vigyázz 2. bővített kiadása 2019-ben és 2020-ban egy szépirodalmi regényem történelmi háttérrel, Az élet zenéje.
Ha így nézzük, akkor nagy fordulat volt az életemben, mikor 59 évesen, mint magasan képzett pénzügyes, írni kezdtem. Mert onnantól csak írok és pénzzel csak akkor foglalkozom, ha megjön a nyugdíjam, vagy vásárolgatok, vagy épp a megvásárolt könyveim árát könyvelem és teszem letétbe, hogy összejöjjön annyi pénz az eladott könyvek árából, hogy legalább évente egy könyvet meg tudjak jelentetni. Már készül a 2021 évben megjelenő könyv is, ami Az élet zenéje "folytatása" , de inkább folytonossága lesz. Az élet zenéje az 1970-es évektől, a rendszerváltásig tart, amikor az elvtárs megszólítás megszűnt és onnantól az uram és a hölgyem megszólítás lépet a helyébe...
Még egy lényeges lépést tettem 2012-ben. Zeneszerző barátommal és alkotótársammal megalapítottuk a Róza & Julius Kiadót és lettünk dr. Kovács Gyulával üzlettársak.
 

Csatolások

  • Az élet zenéje borító (1).jpg
    Az élet zenéje borító (1).jpg
    149.3 KB · Olvasás: 7
  • Bagoly őrs, vigyázz!.jpg
    Bagoly őrs, vigyázz!.jpg
    928.1 KB · Olvasás: 6
  • LoveNett Az internetes ismerkedés világa.jpg
    LoveNett Az internetes ismerkedés világa.jpg
    35.5 KB · Olvasás: 6
  • Sors szimfoniája borító 3.jpg
    Sors szimfoniája borító 3.jpg
    284.8 KB · Olvasás: 8
  • Golgoták és kisdedek borító 3.png
    Golgoták és kisdedek borító 3.png
    719.4 KB · Olvasás: 6
  • Anya! Nézd egy szép virág.jpg
    Anya! Nézd egy szép virág.jpg
    165.9 KB · Olvasás: 6
  • Bagoly őrs vigyázz.jpg
    Bagoly őrs vigyázz.jpg
    1.1 MB · Olvasás: 4

Mrhacker

Állandó Tag
Állandó Tag
Cirmi, Már megint!?

Jeffrey azt álmodta, hogy egy szép élénkzöld pázsiton szaladgál.
Körülötte virágok, fák, a fák lombjain szép tarka énekesmadarak.
Kissé furcsállta, hogy valahogy más szemszögből látja a parkot, mint az normálisan megszokott lenne, mintha összement volna, és az is furcsa volt számára, hogy nem két, hanem négy lába, volt, amit hófehér szőr borított.
Meglátott a park közepén egy szökőkutat. Óvatos, ámde mégis, elegáns, ruganyos léptekkel lopakodott közelebb a szökőkúthoz.
Amint odaért, a vízben megtekintette a tükörképét. Egy vastagbundájú, hófehér kandúr macska tekintett vissza rá.
Jeffrey nem ijedt meg a látványtól, sőt inkább egy jó lehetőségnek tekintette arra, hogy új élményekben, új kalandokban lehessen része.
A park fái közül kiválasztotta a legnagyobbat, és az újonnan szerzett macska képességei segítségével egyre feljebb jutott a fa ágai közt.
Amikor már elég magasan volt, lepillantott a parkra. Onnan fentről tökéletesen átlátta az egészet. A játszótéren játszó gyerekeket, a sétányokon sétáló párokat, az óráját nézegető üzletembert fekete halszálkás mintájú öltönyben, az egyik padon csókolózó fiatalokat, a parktól kicsit távolabb a fűben megbújó vadnyulat, ami kicsit furcsa is volt számára, mivel a nyúl bár meglapult ugyan, de ettől eltekintve nem igazán zavartatta magát, a parkban levő emberektől, az emberek zajától.
Egy hölgy épp a felé a fa felé haladt a kutyájával, egy hosszúszőrű skót juhásszal, amelyikről Jeffrey nézelődött. A kutya észrevette a macskatestben levő fiút, és odaszaladt a fa alá, onnan ugatott Jefrey-re. A fiút nem igazán töltötte el örömmel az események ilyetén alakulása, még akkor sem, ha tudta is, hogy a kutya nem tud utánamenni a fára.
A nő kiabálni kezdett a kutyájának, „Byron! Byron!” de ügy tűnt a kutya a füle botját se mozdítja a hívásra.
Végül a gazdája odaért, és elrángatta a fa alól.
Mikor kellő távolságba értek, Jeffrey úgy gondolta, eleget látott már odafentről, meg aztán, nem szerette volna, ha még egy kutya odaszalad a fához, és ő nem mer lemerészkedni miatta.
Szép lassan, óvatosan lejött a fáról, közben figyelve a környezetét, nem bukkan e fel valahol egy újabb csattogó fogú, morgó, ugató fenevad.
Amikor leért még mindig némileg az előzőleg átéltek hatása alatt ált, de minden igyekezetével azon volt, hogy megnyugodjon, hogy túltegye magát rajta.
Jeffrey macskaösztönei működésbe léptek. Leült, és elkezdte a bundáját nyalogatni. Kissé zavarta ugyan a szájába került macskaszőr, de mindaddig nem hagyta abba, amíg valami mozgásra nem lett figyelmes a szeme sarkából.
Egy egér volt az.
Jeffrey mindjárt a nyomába eredt. Az egérnek esélye se volt. Sikeresen levadászta.
Ekkor felébredt. Az ágyán feküdt. Mellette az arcához odabújva ott hevert Cirmi a kedvenc macskája, és egy döglött egér, amit Cirmi hozott be neki a hajnali vadászatából.
Jeffrey igyekezett kiköpni a szájába került macskaszőrt, miközben a kezében az egeret lóbálva, méltatlankodva megszólalt.

Cirmi, már megint!?



AdobeStock_109255057.jpg cat-european-brown-tabby-sitting-4188733.jpg tabby2.jpg
 
Egy olyan rendhagyó könyvet szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, amely sokkal több, mint egy fordulatos kalandregény. Egy tényfeltáró mű rengeteg fantáziával fűszerezve, melyben a képzelet és valóság lélegzetelállító elegye tárul elénk, így biztos vagyok benne, hogy élvezni fogja az olvasását aki kézbe veszi. Adam Brown: A képlet című új regénye ugyanis igen merész állításokat tesz a hatalmi elitről és a jelenlegi pénzrendszerről.
A képlet című könyvben egy szabadságszerető kutatómérnök és csapatának viszontagságait követhetjük nyomon a bankok és a politika becstelen világában, miközben szembeszállnak az összeomló világrend hozadékaival, majd egy rejtélyes képlet segítségével egyenesen létünk értelmét és a világ titkait fedik fel. A kód című könyv szerzőjének új regénye leleplezi a politika manipulációit, a bankoligarchia, a multik és a pénzügyi világ aljasságait és az átlagembereket kifosztó módszereit, mindeközben ellensúlyként létezésünk értelmére is rávilágít.
A könyv főhőse Thomas Freeman, egy kutatómérnök, a kvantumfizika megszállottja, aki bár kitűnő elme, olyan területen végez kutatást, amely a hatalmi elit érdekeivel ütközik. Belekeveredik egy gyilkossági ügybe, a kutatását felfüggesztik, majd belekóstól a Wall street fényűző világába. Tapasztalatai hamar elvezetik a felismeréshez, hogy az egész pénzügyi rendszer nem más, mint egy óriási piramisjáték, amely összeomlani készül. Megkezdődik a versenyfutás az idővel, miközben a főhős eredeti tervéről sem akar lemondani, így ellenségei kereszttüzébe kerül, s az új világrend is egyre elviselhetetlenebb számára. Mindeközben barátja, egy bogaras matematikus, aki az Isten ujjlenyomatának is nevezett fraktálok és Mandelbrot-halmazok megszállottja, kutatása során felfedez egy képletet, amelyet számítógépen ábrázolva egyszerűsége ellenére is mindet leír az univerzumról, anyagi világunkról és hitünkről. S hogy a regény végére összeérő szálak meghozzák-e a végső megoldást, sikerül-e Thomasnak véghezvinni tervét és megkaphatjuk-e a válaszokat a kérdéseinkre, azt most nem szeretném elárulni, mert akkor elvenném a könyv elolvasásának örömét, de a kiadó weboldalán van néhány mintaoldal a beleolvasáshoz.
A könyv egyébként e-book formátumban is elérhető, így nem csak Magyarországon lehet hozzájutni, hanem akár Kanadából is.

a_keplet_cover.jpg
 

karaffagye

Állandó Tag
Állandó Tag
Karaffa Gyula
Festék...


véget ért hát a nagy ünnep
végre kitombolhatta magát hívő
és hitetlen egyaránt volt program bőven
ebben a háborús vészhelyzetben sínylődő kis
közép-európai országban ami egykor (vagy soha?)
szent Istváné volt majd Máriáé lett (vajon tud-e róla?)

a kis falvakban bográcsokban főtt
a birka a disznó no meg akár a kakashere
kinek mit adott a kormánya persze voltak ahol
az önkormányzatok állták a cehhet s tettek ki magukért
egyre megy az új kenyér felvágattatott a cirkusz is bőven megvolt
maradjanak nyugton (ja nem mert választás is lesz közben) a zemberek

bevallom soha sem érdekelt a tűzijáték
most sem még tévében sem volt helyette más
értelmesebb elfoglaltságom is például … szóval bármi
na jó egyet megnéztem ahogy minden évben ez a szentdzsabb-
körmenet mert egykori katolikusként kíváncsi vagyok a szertartásra
és a körmenet komoly szociológiai-emberismereti anyaggal szolgál nekem is

idén például örömmel fedeztem fel
az első sorokban a szomszéd falu két lakóját
és megdöbbenve hallgattam a bíborosi köszöntést
amiben megemlítette Katalin és Anikó asszonyt a férjeket
az állami és egyházi vezetőket és a meghívott kassai érseket is
aki talán életében először (?) kimondta hogy Isten áldd meg a magyart

hiába háborús vészhelyzetben egymásra
kell találniuk legalább a szomszéd nemzeteknek
igaz náluk nincs háborús vészhelyzet és más országban sincs
de nálunk van ezzel is megelőztük a rothadó kapitalista nyugatot
és adtunk egy gyomrost az európai unió hanyatló országainak hogy csak na (!)
eszembe jutott ha Szent István ma élne talán ő is kelet felé orientálódna nem nyugatra

körülöttünk minden rohad és pusztul
egyedül csak mi magyarok tartunk ki az értékek
mellett és a mi keresztény értékeink egyetemesek és meg
is őrizzük azokat mert azt láttuk elődeinktől ezt adjuk át utódainknak
és ha az Istennek nincs szándéka velünk a béketeremtésben akkor majd mi (!)
magunk kiállunk a vártára és ismét és ezredszer megvédjük azt a rohadó nyugatot (?)

közben itt volt a török vezér
és ki tudja még hányan azok közül akik
ugyanúgy gondolkodnak a nyugatról a népvezérük
is úgy ahogy a mi népünk nagy vezére teszi azt kormányzása
utóbbi éveiben keletben gondolkodnak de nyugatra küldik a gyerekeiket
és a nyugati bankokban tartják a pénzüket és nyugaton nyaralnak igaz ott van tenger

hosszú volt a bevezetőm nem is
erről akartam írni nektek kedves test… emberek
hanem a festékről igen jól olvassátok a festékről bizony
mert ahogy a tűzijáték csillogóvá festette a szürke és koszos kelet-
európai eget úgy festi „csillagszeművé” a pénz Katalin asszonyt aki azt
gondolja hogy a magyar köztársaság elnöke pedig a kétharmad egyszemélyi
vezetője nevezte ki tüntetőleg mint nőt ennek az egyébként a nőket komondorokkal

elintéző országban ahol a nők most is
kevesebbet keresnek ugyanazért a munkáért
a gyereknevelés feladata a politikusok szerint „bágátell”
és a kormány focicsapatába is csak mutatóba választ be egy-egy nőt
a csapatkapitány mert vannak dolgok amiket a nők jobban tudnak például
gyereket szülni de a foci helyett maradjanak bugyi nélkül a meleg tűzhely mellett

és akkor ismét csak az a bizonyos festék
még él az emlékezetben amikor Katalin asszony
külföldön boldogulni akaró családanyaként (férje még akkor
katona sem volt) azt üzente hálát ad istennek hogy nem a megalázóan
alacsony magyarországi ápolónői vagy tanári fizetésből kénytelenek megélni
azaz bizonyos fokig „futott a szekér” nekik ám látszottak arcán a fáradtság nyomai

aztán hazatérve politikus lett
narancssárga fülbevalót akasztott a fülébe
és hamar karriert futott be mint „dísznő” a sok kan között
türelmes volt és eljött az az idő amikor magyar viszonylatokban annyit
keres havonta amit tíz tanár vagy ápoló „visz haza” és immáron nincs semmiféle
anyagi gondja a gyerekei is nagyobbacskák lettek kevesebb a gond velük a férje is „ales” lett

és családostul beköltözhetett az ország
legpatinásabb-legmagasabb épületébe ahonnan csakis
lenézni tud mindenre és mindenkire talán ezt kompenzálva néha
elvegyül a zemberek között persze aki nem velük van annak aznap be se kell
menni dolgozni (legalább is ilyen pletyka járja Gyarmaton) és megnézi szeretett hazáját
mennyit fejlődött a vezér és a saját uralkodása alatt van-e füve legelni jó s a nép mint a barom…

és amerre megy csendes a vármegye
és amerre jár csak belőle is a szépség sugárzik
igaz ehhez a szépséghez külön sminkes stábja van és
odafenn a magas kastélyában külön sminkszoba mert a rohadó
nyugattól így láttuk hát mi is így csináljuk igaz közben elveszíti emberi
arcát ő is és stábja is de kit érdekel a kis g.ci mocskos patkány ellenzékieken kívül?

csillagszemű kisimult arcú
nagyon feledékeny Katalin asszony
a festéknek köszönheti ragyogó kinézetét
és reprezentálhatja a magyarik országában hogy
minden nő elérhet a csúcsra és kielégítő családi életet
élhet csak fogadja el a helyzetét és ne akarjon beállni a focicsapatba
 

NorbikaKorg

Állandó Tag
Állandó Tag

Sohonyai Attila - Ha nőt szeretsz​

Ha nőt szeretsz, az legyen nő, ne tétova leányka, kit a jelen idő divat-ideálja dönt délibábba, s nemtudomsága taszítja kecsesből sutába. Ha nőt szeretsz, tudd tisztelni! A nő lenge, finom selyem, ezért akárki nem viselheti: ha nőt szeretsz, légy rá méltó férfi! Ha nőt szeretsz, küzdj meg érte. Elutasítása elveid pirosából az elszántságot ki ne verje. S ha elsőre alul is maradsz, fel ne add; ha nőt szeretsz, legyen érte benned akarat! Ha nőt szeretsz, mutasd neki, - de csak neki! - néha nála is törékenyebb vagy. Ha ő olyan nőből van, tudja; aki nőt igazán szeret, csak érte s védelmére lesz tömör vas. Ha nőt szeretsz, őszinte légy, ne csalfa. Volt épp elég már, ki lelke zongoráját elhangolta. S ha nőt szeretsz, tisztán legyen neked ő az egy, ahogyan te vagy neki: ha nőt tudsz szeretni, akkor vagy igazán férfi!
 
Oldal tetejére