Krishnamurti szerint a világ

ionon · 2011 Június 9

Shaw61 írta:
Azért mert te csak az intellektuális elemző gondolkodást ismered, még létezhet az intuítiv intelligencia is!!!!!!

Létezzen, de a kérdésre még mindig nem adtál választ, intuitíven és ha már benne vagy mikroszkopikusan is tudsz láttatni mert eltudod mesélni mások számára az elmebeli látványod eredményeit akár 2000szeres nagyításban nézve azt miközben a tudatoddal vizsgálod intuitíven az eseményt.kiss

Shaw61 · 2011 Június 9

ionon írta:
Létezzen, de a kérdésre még mindig nem adtál választ, intuitíven és ha már benne vagy mikroszkopikusan is tudsz láttatni mert eltudod mesélni mások számára az elmebeli látványod eredményeit akár 2000szeres nagyításban nézve azt miközben a tudatoddal vizsgálod intuitíven az eseményt.kiss

Ha a Jelenlét állapotában vagy akkor minden gondolat eltűnik, az elemző is.

Ebben az állapotban az analizist felváltja a szintézis.

Ez azt jelenti, hogy az elkülönültség helyére az egység lép.

Ha valamire ránézel, akkor szinte egyesülsz vele, gondolatok nélkül érzed a"lényegét".

Ha ezt analitikusan szétszeded, megpróbálod szavakba önteni, akkor elvész, meghal a lényeg!!!!

ionon · 2011 Június 9

Shaw61 írta:
Ha a Jelenlét állapotában vagy akkor minden gondolat eltűnik, az elemző is.

Ebben az állapotban az analizist felváltja a szintézis.

Ez azt jelenti, hogy az elkülönültség helyére az egység lép.

Ha valamire ránézel, akkor szinte egyesülsz vele, gondolatok nélkül érzed a"lényegét".

Ha ezt analitikusan szétszeded, megpróbálod szavakba önteni, akkor elvész, meghal a lényeg!!!!

Biza meghalt mert nem élve boncolod, remélem a halat. Akkor nem akarsz választ adni, remélem nem lesz tananyag a diákjaid részére, e beszélgetések! :cool:

Sziszusz · 2011 Június 10

a jelen-léten kívül tudtok valamit mondani?...most komolyan kérdem

ionon · 2011 Június 10

Sziszusz írta:
a jelen-léten kívül tudtok valamit mondani?...most komolyan kérdem

Kérlek ad meg az alap firhangot, ami elválaszt egyben.

Sziszusz · 2011 Június 11

ionon írta:
Kérlek ad meg az alap firhangot, ami elválaszt egyben.

nem adom, eszem ágában sincs

ionon · 2011 Június 11

Sziszusz írta:
nem adom, eszem ágában sincs

Hogyan fogalmazzak a fátylon túlról ha nem adsz támpontokat a tévelygő ábrándjaimnak, főleg ha azok hibásak. Kérlek-szépen adj reményt a tévelygőnek, komolyan mondom kissés köszönöm a szavaidat

ionon · 2011 Június 12

</td> <td valign="top" nowrap="nowrap">

</td> </tr> <tr> <td colspan="2" class="postbody">

Gondolatátvitel

Kevesebbet kellene olvasnunk és többet gondolkodnunk, ha azt akarjuk, hogy elménk gyarapodjék, és értelmünk fejlődjék. Ha komolyan vesszük elménk művelését, töltsünk minden nap egy órát valami komoly és súlyos könyv tanulmányozásával, s ötpercnyi olvasás után tíz percet gondolkozzunk, és így tovább az egész órán át. Ezzel szemben rendszerint úgy csináljuk, hogy gyorsolvasással eltöltünk egy órát, aztán félretesszük a könyvet a következő alkalomig. Ezért olyan igen lassú az emberek gondolaterejének a növekedése.

Azok, akik nem tudnak gondolkodni, de azt hiszik, hogy tudnak, nem nagyon haladnak előre. Jobb, ha tisztában vagyunk gyöngeségünkkel, mint ha erősnek képzeljük magunkat, holott gyöngék vagyunk. Gyöngeségeink felismerése – az elme elkalandozása, a meleg, a fáradtság érzése, mely az agyban fellép, ha huzamosabb ideig igyekszünk követni egy nehéz gondolatmenetet – megfelel annak az érzésnek, amelyet erős izommunka után izmainkban érzünk. Rendszeres és kitartó, de sohasem túlfeszített gyakorlással a gondolaterő éppúgy gyarapszik, akár az izomerő. S amint gyarapszik, hatalmunkba is kerül, és meghatározott céljainkra is felhasználhatóvá válik. Ilyenfajta gondolkodás nélkül a mentális test lazán összefüggő és szervezetlen marad. A koncentráció elsajátítása nélkül – tudniillik, hogy gondolatainkat egy dologra tudjuk összpontosítani - a gondolaterő egyáltalában nem is használható fel.

Manapság majdnem mindenki szeretne a gondolatátvitelhez érteni, és arról ábrándozik, milyen szép lesz, ha majd távollevő kedveseinkkel telefon és e. posta igénybevétele nélkül érintkezhetünk. Sokan azt hiszik, hogy ezt igen könnyű megvalósítani, és meglepődnek, mikor kísérleteik teljes kudarcot vallanak. Pedig olyan világos, hogy előbb gondolkozni kell tudnunk, mielőtt gondolatainkat átvihetjük; hogy a kitartó gondolkodásból származó erő képes csak a gondolatáramot a térben továbbítani. Az emberek legtöbbjének gyönge, bizonytalan gondolatai csupán apró rezdüléseket okoznak a gondolati atmoszférában, pillanatok alatt jelennek meg és tűnnek el, nem alkotnak határozott formákat, s az életüket fenntartó erő a lehető legcsekélyebb. Ha azt akarjuk, hogy gondolatformánk bizonyos irányban haladni tudjon, pontosan körvonalazottnak és vitalitással megtöltöttnek kell lennie, és elegendő erővel kell bírnia, hogy rendeltetési helyére érkezve önmagát reprodukáltatni legyen képes.

Két módja van a gondolatátvitelnek. Az egyiket fizikainak, a másikat pszichikainak nevezhetjük, az elsőt az agy és az elme együtt viszi végbe, a másikat az elme egyedül. A tudat megindít egy gondolatot, mely előbb a mentális, majd az asztrális testben okoz rezgéseket, hullámzásba hozza először az agy éterikus, majd sűrűbb alakú molekuláit; ezek az agyrezgések hatnak a fizikai éterre, amelyben a hullámok tovahaladnak, míg elérkeznek egy másik agyhoz, s annak sűrűbb és ritkább (éterikus) anyagában rezgéseket hoznak létre. A felvevő agy aztán rezgéseket okoz a hozzá tartozó asztrális és mentális testekben, s a mentális test rezgései kiváltják a tudatból a megfelelő megrezdülést. Ilyen sok fokozat van a gondolat haladásának ívén. Nem szükséges azonban ilyen körutat tennie. A tudat, mikor mentális testében rezgéseket hoz létre, ezeket egyenesen a felvevő tudat mentális testére irányíthatja, s elkerülheti a fent leírt körutat.

Lássuk, mi történik az első esetben. Van az agyban egy parányi szerv, a tobozmirigy, amelynek erejét és szerepét még nem ismerik a nyugati fiziológusok, s mellyel a nyugati pszichológusok semmit sem törődnek. A legtöbb embernél kezdetleges szerv csupán, de nem csökevényesedik, hanem fejlődik, s a fejlődés gyorsításával oly állapotba lehet hozni, amelyben tulajdonképpeni szerepét betöltheti, azt a szerepet, amelyet a jövőben mindenkinél be fog tölteni. A tobozmirigy ugyanis a gondolatátvitel szerve, éppen úgy, mint ahogy a szem a látás, a fül a hallás szerve.

Ha valaki erősen, megfeszített figyelemmel és koncentrációval gondol egy bizonyos dologra, tobozmirigyében gyönge remegést fog érezni, olyan érzést, mintha hangya mászkálna rajta. Ez a remegés a mirigyet körülvevő éterben megy végbe, s gyönge magnetikus áramot eredményez, ez okozza a mirigy sűrűbb molekuláiban a hangyamászáshoz hasonló érzést. Ha a gondolat elég erős ahhoz, hogy ilyen áramot indítson meg, akkor a gondolkodó tudhatja, hogy sikerült gondolatát oly élessé és erőssé tennie, hogy az immár átvihető.

A tobozmirigy éterikus részének rezgései a környező éterben hullámzást indítanak meg, ezek a hullámok kisebbek és gyorsabbak a fényhullámoknál. Minden irányban kiterjedve mozgásba hozzák az étert, az éterhullámok pedig, elérve egy másik agy tobozmirigyéhez, annak éterikus anyagában is hullámzást indítanak meg, s onnan sorban átjutnak az asztrális és mentális testbe, míg végül elérik a tudatot. Ha ez a második tobozmirigy nem tudja reprodukálni a hullámokat, akkor a gondolat észrevétlen marad, semmi hatása nem lesz, mint ahogy a fényhullámoknak sincs semmi hatásuk, ha vak ember szemét érik.

A gondolatátvitel másik módja az, mikor a gondolkodó egy gondolatot saját (mentális) síkján teremt meg, s nem küldi le az anyagba, hanem a mentális síkon irányítja közvetlenül a másik gondolkodóhoz. Ahhoz, hogy ezt akaratunktól függően meg tudjuk csinálni, sokkal magasabb mentális fejlettségre van szükség, mint a gondolatátvitel fizikai formájához, mert a gondolat küldőjének a mentális síkon is öntudatosnak kell lennie, hogy tudatosan végezhesse ezt a tevékenységet.

Közvetve és öntudatlan azonban mindnyájan használjuk ezt a képességet, mivel minden gondolatunk rezgést hoz létre a mentális testben, ezek a rezgések pedig - a dolgok természeténél fogva – szétterjednek a környező mentális anyagban. Semmi okunk sincs arra, hogy a gondolatátvitel fogalmát csupán bizonyos gondolatnak egyik személytől a másikra való tudatos és szándékos átvitelre korlátozzuk. Mindnyájan folytonosan hatunk egymásra ezekkel a határozott cél nélkül útra bocsátott gondolathullámokkal. Az un. közvélemény is jórészt ilyenekből keletkezik. A legtöbb ember nem azért gondolkodik így vagy amúgy, mert alapos megfontolás tárgyává tette a dolgot, és erre vagy arra az eredményre jutott, hanem azért, mert igen sok ember gondolkodik így, és viszi magával a többieket. Egy nagy gondolkodónak erős gondolata kirepül a gondolati világba, és a befogadásra alkalmas, fogékony elmék felfogják, reprodukálják rezgéseit, és ezzel erősítik a gondolathullámot, mely így megerősödve olyanokra is képes hatni, akiknél az eredeti rezgések teljesen hatástalanok maradtak volna. Ezek szintén hozzájárulnak a hullámok erősítéséhez, melyek most már nagy embertömegekre képesek hatni.

A közvélemény, ha egyszer kialakult, döntő befolyással van a nagy többség elméjére, mert szüntelenül hat minden egyes agyra, és bennük megfelelő hullámzásokat indít meg.

Vannak bizonyos nemzeti gondolkodásmódok, határozott és mélyre vágott csatornák a nemzet történelméből, küzdelmeiből, szokásaiból adódó gondolatoknak évszázadokon át való ismétléséből származnak ezek. Mélyrehatóan megváltoztatnak és színeznek minden elmét, amely az illető nemzetbe születik, s mindent, ami a nemzeten kívülről jön, megváltoztat ez a „nemzeti rezgésszám”. Mint ahogy a külső világból jövő gondolatokat mentális testünk módosítja úgy, hogy mikor hozzánk jutnak, eredeti rezgéseiket saját rezgéseinkkel gyarapítva – a kettő eredőjét – kapjuk meg, ugyanígy a nemzetek is a más nemzetektől érkező hatásokat a saját nemzeti rezgési sebességüknek megfelelően módosítva veszik csak föl. Ezért van az, hogy az angol és a francia, az angol és a búr, bár ugyanazokat a tényeket látják, saját előítéleteiket is hozzáadják még, s teljes jóhiszeműséggel vádolják egymást a tények meghamisításával, becstelen eljárásmódok alkalmazásával. Ha ezt az egyszerű igazságot felismernék, mennyi nemzetközi viszályt lehetne sokkal könnyebben lecsendesíteni, mint a mostani körülmények között, mennyi háborút el lehetne kerülni, vagy sokkal hamarabb befejezni. Akkor minden nemzet felismerné azt, hogy számolnia kell az adott gyarlóságokkal, s ahelyett, hogy a másikat tenné felelőssé a véleménykülönbségért, mindegyik keresné a középutat a két véglet között, s egyik sem ragaszkodnék mereven a saját álláspontjához.

Az egyén számára ebből az állandó és állandó és általános gondolatátvitelből egy igen gyakori kérdés áll elő: Mennyit nyerhet a jóból, és hogyan kerülheti ki a rosszat, tekintve, hogy vegyes légkörben él, amelyben folyton hatnak agyára a jó és rossz gondolathullámok. Hogyan védelmezzem magam az ártalmas gondolatátvitellel szemben, s hogyan vegyem hasznát az előnyöseknek? Elsőrendű fontosságú ezért, hogy ismerjük, miként működik a kiválasztó-képesség.

Mindenki önmaga gyakorolja a legállandóbb hatást mentális testére. Mások csak alkalomadtán hatnak rá, önmaga azonban folytonosan. A szónok, akit az ember meghallgat, a szerző, akinek a könyvét elolvassa, mind hat mentális testére. Ők azonban csak epizódok életében, míg ő maga állandó tényező. A hatás, amelyet önmaga gyakorol mentális testének összetételére, sokkal erősebb, mint bárki másé. Elméjének normális rezgési sebességét ő maga állapítja meg. Olyan gondolatokat, melyek ezzel a sebességgel nem egyeznek, félredob az elme, amikor megérintik. Ha valaki igazul gondolkozik, semmiféle hazugság nem vetheti meg lábát elméjében; ha gondolkodása szertettel teljes, gyűlölet azt meg nem zavarhatja; ha gondolatai bölcsek, tudatlanság meg nem béníthatja. Ebben rejlik a biztonság, s az igazi erő. Az elmét nem szabad parlagon hevertetni, mert akkor bármiféle gondolat gyökeret verhet benne. Nem szabad engednünk, hogy kénye-kedve szerint rezegjen, mert ennek az lesz a következménye, hogy minden futólag érintő rezgésre válaszol.

Ebben rejlik a gyakorlati tanulság. Aki megszívleli, hamarosan rájön értékére és fölfedezi, hogy gondolkodással az életet nemesebbé és boldogabbá lehet tenni, és elismeri a mondás igazságát, hogy bölcsességgel véget lehet vetni a fájdalomnak.

Másolat
</td></tr></tbody></table>

Shaw61 · 2011 Június 12

Sziszusz írta:
a jelen-léten kívül tudtok valamit mondani?...most komolyan kérdem

Igazad van soha nem fogja megérteni, így nem is erőlködöm tovább

ionon · 2011 Június 12

Shaw61 írta:
Igazad van soha nem fogja megérteni, így nem is erőlködöm tovább

Csak bújik a szög a zsákból kedves Shaw61 :cool:

V.T. · 2011 Június 12

Ionon vs. Shaw61

Mindakettotok figyelmeben peace!

"Semmi sem erősíti oly mértékben az egót, mint amikor „igazam van". Az „igazam
van": azonosulás egy gondolati állásponttal, nézőponttal, véleménnyel, értékítélettel,
történettel. Persze ahhoz, hogy neked legyen igazad, szükséged van valakire, akinek nincs, aki
téved, ezért az ego imádja bebizonyítani, hogy a másik téved, mert akkor neki igaza van. Más
szóval: másokat a tévedés pozíciójába kell hoznod ahhoz, hogy erősebben érezhesd, ki vagy
te. Nem csupán személyt, helyzetet is lehet panaszkodás és reaktivitás révén a „téves", a
„rossz" pozíciójába helyezni, amiben burkoltan az is mindig benne van, hogy „ennek most
nem kéne történnie". Ha igazad van, akkor az általad megítélt és vétkesnek talált személyhez
vagy helyzethez viszonyítva képzelt erkölcsi fölénybe kerülsz. Ez a fölénytudat az, ami után

az ego sóvárog, s amelyen keresztül önmagát megerősíti."

ionon · 2011 Június 13

V.T. írta:
Ionon vs. Shaw61

Mindakettotok figyelmeben peace!

"Semmi sem erősíti oly mértékben az egót, mint amikor „igazam van". Az „igazam
van": azonosulás egy gondolati állásponttal, nézőponttal, véleménnyel, értékítélettel,
történettel. Persze ahhoz, hogy neked legyen igazad, szükséged van valakire, akinek nincs, aki
téved, ezért az ego imádja bebizonyítani, hogy a másik téved, mert akkor neki igaza van. Más
szóval: másokat a tévedés pozíciójába kell hoznod ahhoz, hogy erősebben érezhesd, ki vagy
te. Nem csupán személyt, helyzetet is lehet panaszkodás és reaktivitás révén a „téves", a
„rossz" pozíciójába helyezni, amiben burkoltan az is mindig benne van, hogy „ennek most
nem kéne történnie". Ha igazad van, akkor az általad megítélt és vétkesnek talált személyhez
vagy helyzethez viszonyítva képzelt erkölcsi fölénybe kerülsz. Ez a fölénytudat az, ami után
az ego sóvárog, s amelyen keresztül önmagát megerősíti."

Igen így lenne ha lenne ok és okozat és függőség, de ebben az esetben ilyenek nincsenek, mert az igazság egyetemes tőled független és nem ok-okozatiságban él, az igazságot a független szemlélő fogja átlátni aki nem ismeri az ok-okozatiság mikéntjét, vagyis miért folyik itt a diskurzus. Most az folyik itt amit Tolle maga részéről megtett, de a maga részére nem élt vele, a vélemények ütköztetése hívei interpretálják most az ütköztetéseket, és igen morcosak (vajh milyen lenne maga a mester Tolle, ha nem ismerszik meg a tanaiban a csend szava, ő is e végletekben mozogna)de vannak kivételek és köszönöm nekik.

Shaw61 · 2011 Június 13

V.T. írta:
Ionon vs. Shaw61

Mindakettotok figyelmeben peace!

"Semmi sem erősíti oly mértékben az egót, mint amikor „igazam van". Az „igazam
van": azonosulás egy gondolati állásponttal, nézőponttal, véleménnyel, értékítélettel,
történettel. Persze ahhoz, hogy neked legyen igazad, szükséged van valakire, akinek nincs, aki
téved, ezért az ego imádja bebizonyítani, hogy a másik téved, mert akkor neki igaza van. Más
szóval: másokat a tévedés pozíciójába kell hoznod ahhoz, hogy erősebben érezhesd, ki vagy
te. Nem csupán személyt, helyzetet is lehet panaszkodás és reaktivitás révén a „téves", a
„rossz" pozíciójába helyezni, amiben burkoltan az is mindig benne van, hogy „ennek most
nem kéne történnie". Ha igazad van, akkor az általad megítélt és vétkesnek talált személyhez
vagy helyzethez viszonyítva képzelt erkölcsi fölénybe kerülsz. Ez a fölénytudat az, ami után
az ego sóvárog, s amelyen keresztül önmagát megerősíti."

Kedves V.T.!

Nem hiszem, hogy az egos fölényérzetből születtek azok a gondolatok, amelyeket itt leírtam. Az egónak ez a masszív gyökere már rég ismert.
Persze az ego álruhái rendkivül változatosak elhetnek, vagy félre is lehet értelmezni a zsavakat, mert azok soha sem lehetnek tökéletesek.
A szavak közötti csendet figyeld, akkor talán jobban megérted.

hannah22 · 2011 Június 13

olyan érdekes, hogy mindíg a másikban ismerjük fel azt a fránya egó-mumust...

h

Shaw61 · 2011 Június 13

hannah22 írta:
olyan érdekes, hogy mindíg a másikban ismerjük fel azt a fránya egó-mumust...
h

Ez egy természetes folyamt, ugyanis tükröt tartunk egymás elé.

Amit látunk, az mi magunk vagyunk, csak megijedünk a látványtól, ezért toljuk át másra.

V.T. · 2011 Június 13

Shaw61 írta:
Kedves V.T.!

Nem hiszem, hogy az egos fölényérzetből születtek azok a gondolatok, amelyeket itt leírtam. Az egónak ez a masszív gyökere már rég ismert.
Persze az ego álruhái rendkivül változatosak elhetnek, vagy félre is lehet értelmezni a zsavakat, mert azok soha sem lehetnek tökéletesek.
A szavak közötti csendet figyeld, akkor talán jobban megérted.

Oke ertelek.De ha latod peldaul azt hogy iononnak totalisan mas a nezete mint neked de megis mondjuk ugy cirka 4 topicban es kabe 30 hsz-en keresztul probalod neki elmagyarazni azt hogy szerinted igy van o pedig irja hogy szerinte hogy van.Te veded a magad igazat o pedig a sajatjat.Ez total normalis is ha mondjuk egy csetelos oldalon "beszelgetnetek" es ervelnetek egymasnak.De ez egy ezos oldal es fokent az egorol szol a topic hogy hogyan szabadulj meg tole es nem arrol hogy hogyan eltessuk tovabb.Mivel mindenkinek totalisan mas a valosagkep a fejeben ezert sosem fogod tudni elmagyarazni neki amit te ugy hiszel hogy helyes.Ha meg nezed barmit irsz jon ra egybol a valasz(ami mar a kukacoskodast is meghaladja)es te(aki mindig a szavak kozotti csendre figyel) ugyanugy valaszolsz egybol.
Kellemes Napot

ionon · 2011 Június 13

V.T. írta:
Oke ertelek.De ha latod peldaul azt hogy iononnak totalisan mas a nezete mint neked de megis mondjuk ugy cirka 4 topicban es kabe 30 hsz-en keresztul probalod neki elmagyarazni azt hogy szerinted igy van o pedig irja hogy szerinte hogy van.Te veded a magad igazat o pedig a sajatjat.Ez total normalis is ha mondjuk egy csetelos oldalon "beszelgetnetek" es ervelnetek egymasnak.De ez egy ezos oldal es fokent az egorol szol a topic hogy hogyan szabadulj meg tole es nem arrol hogy hogyan eltessuk tovabb.Mivel mindenkinek totalisan mas a valosagkep a fejeben ezert sosem fogod tudni elmagyarazni neki amit te ugy hiszel hogy helyes.Ha meg nezed barmit irsz jon ra egybol a valasz(ami mar a kukacoskodast is meghaladja)es te(aki mindig a szavak kozotti csendre figyel) ugyanugy valaszolsz egybol.
Kellemes Napot

Egyszerű mint a pókháló, mert a csomóknál világos barna, a háló meg sötét barna, hogyan nézed azt látod. Képzeletről beszélek minden tanítás alapja, ennyi ha van tudsz haladni ha nincs nem haladsz sehová. Érdekessége szuper laza vagy tőle...

ionon · 2011 Június 13

hannah22 írta:
olyan érdekes, hogy mindíg a másikban ismerjük fel azt a fránya egó-mumust...
h

Mi az hogy ego, igazmondónak mire jó megeheti cukros-zsíros kenyérre kenheti, vagy vizes-cukros kenyérre, vagy lekváros kenyérre...

V.T. · 2011 Június 13

ionon írta:
Egyszerű mint a pókháló, mert a csomóknál világos barna, a háló meg sötét barna, hogyan nézed azt látod. Képzeletről beszélek minden tanítás alapja, ennyi ha van tudsz haladni ha nincs nem haladsz sehová. Érdekessége szuper laza vagy tőle...

En is igy gondolom hogy a KEPZELET mindennek az alapja. :cool:

ionon · 2011 Június 14

Vajon az idő mit jelent? A nap huszonnégy órából, pillanatok végtelen sorából áll. Minden pillanatot ki kell használnunk, amikor csinálunk valamit, vagy épp csak elmélkedünk az életről.
Paulo Coelho

Krishnamurti szerint a világ

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Hasonló témák