1. Ki volt a világverő Nagy Sándor szintén híres nevelője?
Arisztotelész
2. Melyik hegységünkben keresné a Prédikátorszék nevű, 614 méter magasságú csúcsot?
Prédikálószék? A Visegrádi hegységben. De az 639 méter magas. Talán erről van szó.
3. Mi a vízköpő?
Kőből faragott szobrok, amelyek az esővíz elvezetésére szolgálnak, szolgáltak régi épületeken.
4. Ki írta a Valamit visz a víz című bestsellert?
Zilahy Lajos
5. Ki tervezte a pápai testőrség, az úgynevezett svájci gárda egyenruháját?
A legenda szerint Michelangelo, de a gárdisták jelenlegi öltözete az 1910-es években alakult ki és Jules Répond parancsnok nevéhez fűződik, aki Raffaello freskóiból merített ötleteket.
6. Ki volt Xantus János?
Magyar természettudós, utazó, néprajzkutató, de Xantus János Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, egyetemi tanár.
7. Kihez írta Kossuth Lajos a „Kasszandra-levél" néven ismert nyílt levelét?
Deák Ferenchez. 1867. május 22-én kelt Párizsban Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, melyben az 1849 óta emigrációban élő politikus bírálta a készülő kiegyezési törvénytervezetet, valamint Deák Ferenc politikáját. Azért ezzel a névvel illetik, mert utal Cassandra jóslatára, amit figyelmen kívül hagytak, mint Kossuth kiegyezés elleni tiltakozását.
8. Kik voltak azok a testvérek, akik elsőnek emelkedtek a levegőbe meleg levegővel töltött léggömbbel?
Montgolfier fivérek. De talán az Ő tervezésükkel készített ballonnal Pilatre de Rozier (ő lett később az első ember, aki légibalesetben meghalt) és Francois d' Arlandes márki vállalta, hogy beszállnak a légballon gondolájába. Így, az első, embert is szállító hőlégballonos repülést ők hajtották végre 1783. október 19-én Párizs mellett.
9. Ki fedezte fel a Déli-sarkot?
Roald Engelbregt Gravning
Amundsen norvég felfedező, a sarkvidékek legeredményesebb felfedező utazója. Ő hajózott először át az Északnyugati átjárón, majd 1910–12-es expedíciójával elsőként érte el a Déli-sarkot 1911. december 14-én.
10. Hány igemód van a magyar nyelvben?
Az igemódok száma
tíz felett van, azonban a legtöbb nyelv alaktanilag mindössze 3-4 igemódot tart számon. A leggyakoribbak: a
kijelentő mód, feltételes mód, felszólító mód valamint főként az indoeurópai nyelvekre jellemző kötőmód. Ezen kívül létezik még óhajtó mód
(optativus), tagadó mód
(negativus), kételkedő mód
(dubitativus) stb. viszont ezek a nyelvek többségénél a négy legismertebb mód valamelyikébe olvadnak bele (a tagadó mód például általában a kijelentő módban történő tagadással egyenlő, az óhajtó mód szerepét legtöbbször a kötőmód vagy a felszólító mód tölti be).
