Ledobják-e a britek "atombombájukat" az EU-ra?

A brexiter brit politikusok azzal szokták riogatni európai kollégáikat, hogy Nagy-Britanniából függetlenné válása után offshore adóparadicsomot csinálnak, amely alacsony adóival és laza szabályaival alávághat az agyonadóztatott és -szabályozott európai gazdaságnak. Vajon mennyi a realitása ennek a "tervnek"?

Az az ötlet, hogy London, illetve tágabb értelemben az Egyesült Királyság a szigetország uniós kiválása után Szingapúr lehet a Temze mentén, az egyik legfurcsább elképzelés, ami a 2016. júniusi függetlenségi népszavazás utáni három és fél év brexitvergődése során felmerült - kezdi az elképzelés elemzését a Guadianon megjelent cikkében Howard Davides, az RBS elnöke, aki korábban más pénzügyi vezetői posztok betöltése mellett volt a londoni tőzsde igazgatója és a Bank of Englad elnökhelyettese is. Az ötlet lényege, hogy az EU-ból kivált Egyesült Királyság egy alacsony adókörnyezetű, lazán szabályozott gazdasággá válhat, amely a piaci versenyben elpáholhatja merev, túlszabályozott eurózóna gazdaságát.


Johnson lecsapott: olyan brexit lesz, hogy a fal adja a másikat

Más szóval mindössze 30 kilométerre az Európai Uniótól egy masszív offshore adóparadicsom jöhet létre. Sajátos módon először nem egy kemény brexiter, hanem egy a puha brexit pártján álló politikus, Philip Hammond volt konzervatív pénzügyminiszter dobta be a lehetőséget azzal a céllal, hogy a brexit feltételiről folyó tárgyalásokon ráijesszen az EU-s tárgyalópartnerre. Abba az irányba akarta őket tolni, hogy a barátságos brexit lehetőségét keressék az Egyesült Királysággal, mert ha nem - mutatott rá a Szingapúr a Temze mentén lehetőségével -, annak csúnya következményei lehetnek.

Aki ismeri Szingapúrt...

Akik jól ismerik Szingapúrt, azok tudják, hogy a hasonlat messze van a tökéletestől. A városállam valóban alacsony adókat kínál (kivéve, ha valaki drága autót akar importálni), amihez alacsony közkiadások párosulnak. Nem meglepő, hogy előbbi tetszik a Szingapúr a Temze mentén elképzelése mellett kardoskodó politikusoknak, ám az utóbbi már nem igazán szerepel terveik között. Fontosabb azonban annak ismerete, hogy a városállam egyáltalán nem az az alacsony szabályozást kínáló szabadpiaci paradicsom, amit gondolnak róla. Egy jellegzetes példa: az egészségügyi okokból orvosi előírásra felírt rágógumikon kívül tilos a rágógumi árusítása az országban, mert a város vezetésének elege lett a mindenfelé felragasztott használt gumik eltakarításából.

Guy de Jonquiéres közgazdász professzor tanulmányából kiderül, hogy Szingapúr elsősorban annak köszönheti gazdasági sikerét, hogy aprólékosan szabályozott tervgazdálkodást folytat, amely kiegészül azzal, hogy befolyásos tisztviselők mintegy kéz a kézben, csábító ajánlatokkal vezetik be a városállamba a külföldi befektetőket. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban a nagy pártok a legutóbbi parlamenti választásokon is a klasszikus brit feldolgozóipar feltámasztását ígérték a szavazóknak, nem egy 21. századi európai Szingapúrt.

Megijedtek

Ettől még hatott a riogatás: az európai kontinensen komolyan tartanak attól, hogy a brexit után az Egyesült Királyság deregulációval teremt magának versenyelőnyt az európai gazdasággal szemben, főként a pénzügyi szektorban. Ez tükröződött a pénzügyi szabályozásért felelős uniós biztos, Valdis Dombrovskis szavaiban, amikor azt mondta: minél inkább elmozdulna a szigetország az európai szabályozástól, annál inkább bezárulnának előtte a kontinens pénzpiacai.

A Guardian cikkírója azonban tud ennél fontosabb érvet is a Szingapúr a Temze mentén koncepciójával szemben. Ez úgy szól, hogy nincs olyan érdemi brit politikai erő, amely a banki szabályok deregulációját akarná. A Bank of England (BoE) álláspontja szerint a jelenlegi tőkelevárások megfelelők. A szigetország átlagos Tier 1 tőkemegfelelési mutatja 15 százalék felett áll. Erre szükségük is van, hogy megfeleljenek a BoE kőkemény stressztesztjeinek, amelyek egyebek mellett elvárják, hogy ötszázalékos GDP-csökkenés, a munkanélküliség megduplázódása és lakásárak, illetve a tőzsdei árfolyamok összeomlása esetén is talpon maradjanak.

A franciáknak nem tetszik

A pénzügyi szakértő ezzel szemben felhívja a figyelmet Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter szavaira, aki nemrégiben kiállt amellett, hogy a francia bankok túlszabályozottak, a velük szemben támasztott tőkekövetelmények rontják versenyképességüket. Az amerikai pénzintézetek bezzeg nem szenvednek olyan erős korlátozásoktól, mint európai társaik. Le Maire ezzel a megjegyzésével szembe megy azzal, amit az EU-t képviselő Dombrovskis mond.

Tény, hogy a 2008-as pénzügyi összeomlásra válaszként elfogadott szigorú Basel III banki szabályokat Franciaország és Németország vonakodva fogadta el 2017 végén, mert nehezebb helyzetbe hozta az európai bankokat, mint az amerikaiakat. Ennek részben az az oka, hogy Európában ritkán finanszírozzák a jelzáloghiteleket úgy, hogy a fedezetükkel értékpapírokat bocsátanak ki, továbbá a bankoknak több nagyvállalati ügyfelük van, mint az USA-ban, mert ott ezek a cégek jellemzően a tőkepiacokról vonnak be pénzt a működésükhöz.

Erre azonban az kínál megoldást, ha a szabályozó hatóságok bankról bankra megvizsgálva a feltételeket enyhítenek a Basel III szigorán. A francia módi, az, hogy transzatlanti pénzügypolitikai vitát nyitnának az ügyről, veszedelmes szabályozási, deregulációs háborúhoz vezethet. A Guardian pénzügyi szakírója ennek alapján úgy látja, hogy ez legalább annyira veszélyezteti az európai pénzügyi rendszert, mint a brexittel járó esetleges változások.
 
Volt szerencsém olyan hozzáértőkkel beszélgetni a brexitről, akik elismert gazdasági szakemberek (nem politikailag, hanem nemzetközi gazdasági és pénzügyi téren).
Az volt a konklúzió, hogy a briteket behülyítették azzal, hogy "nem kell nekünk az EU, mi majd megoldjuk a Nemzetközösséggel..." Ez annál is könnyebb volt, mert a kilépést nagyon nagy hányadban az idős szavazók döntötték el, mert a fiatalabb korosztályok - szokás szerint- passzívak voltak. Ezek az idősebbek, pedig még mindig az 1947-ben megszűnt Brit Nemzetközösség mítoszában hittek, hisznek, mert sokan még a Nagy-Britanniában a birodalomban "élnek"
300px-British_Empire_1921.png
. Ma már ez "csak" Nemzetközösség néven ismert.
Jó tudni, hogy azok akik a berxit kampányt elindították, ma már sehol nincsenek, csak a "művük" maradt fenn, amit most szívnak a britek, mert büszke vezetőik már csak presztizsből sem rendeztek népszavazást arról, hogy "vissza adják-e vagy sem a babaruhát?"
A brit kontinens lakói viszont akkor fognak felébredni, amikor egy szép napon azzal szembesülnek, hogy az addig vámmentes holland tulipán, vagy a német siemens gyártmányú cucc, a francia sajt, és a lengyel tej, a spanyol, vagy görög narancs, stb. a piacon a többszörösébe fog kerülni, és a az EU határán történő átlépéshez útlevél kell, vagy ne adj isten, vízum....(bár ez utóbbi csak az én rémálmom), de Angliában élő ismerőseim már -akik tehették- megszerezték a brit állampolgárságukhoz tartozó brit útleveleiket is.
Nem véletlenül tiltakoznak a skótok és az írek a kilépés ellen, és helyezik kilátásba az anyaországból történő kilépést.
Amúgy érdekes epizód lesz, amikor a Nemzetközösség valamely országából, lásd a lenti térképet, megérkezik Londonba, vagy más erre alkalmas légi, vagy szárazföldi kikötőbe az első "olcsó" áruszállítmány.

Commonwealth_of_Nations.png


Mert ugye azt senki sem gondolja komolyan, hogy csak úgy puszira, a királynő iránti tiszteletből történik majd a fuvar?
 
Utoljára módosítva:
A jovo amibe hamarosan kiderul kinek is van igaza a Brexitbe.
Nem szabad elfelejteni a brit gazdasag a legerosebb az Euba , akarhogy is alakul ez stabilitast ad nekik.
Sok utokartya van a kezukbe, pl adoparadicsomot letrehozni, es maris nem csokken ha nem, novekedni fog a GDP -juk.
A gazdasaguk egyreszehez a brit koronahoz tartozo allamok sokasaga is hozzajarul.
Az angol gazdasag akkor is vezeto hatalom volt mikor meg nem leptek be az Eu kozossegbe.
pl az auto ipar , sokszorosat exportaljak a brit koronahoz tartozo(ott) teruletekre, es minden ipari gepeket stb .
Szinte az az erzese az embernek hogy a brit nemzetkozosseg felepitese adta az otletet az Eu megszervezesenek. A legjobb pelda erre India ami mint volt gyarmat egyedul nagyobb lehetoseget ad es adott a ket orszag kozotti egyutt mukodesre. Nagy elony a hogy az oktatas a a nyelv ismerete generaciokon keresztul azonos. HA nem is egy milliard embernek tudnak eladni de ha a felenek akar csak egy Fontert valamit maris behozhatatlan gazdasagi novekedest hoz.
Usaba is azt mondjak ha csak 1 dollarert adsz el valamit az embereknek maris milliomos vagy./mar csak azt kell kitalalni mit adjal el;)/
 
.
Nincs elég kelet-európai az Egyesült Királyságban, hogy műveljék a földet.
Sürgősen idénymunkásokra van szükség az Egyesült Királyságban, ugyanis nincs elég ember a mezőgazdasági idénymunkák elvégzésére.
A Concordia jótékonysági szervezet szerint meg kéne kezdeni a munkások tömeges Egyesült Királyságba szállítását charterjáratokkal, azonban a legtöbb országban járványügyi zárlat van, így az angolok lényegében el vannak vágva az olcsó kelet-európai munkaerőtől.
A probléma azonban nem egészen új, már a járvány előtt gondok voltak a brit mezőgazdaságban, ugyanis a brexit körüli kavarás, és a kelet-európai országok növekvő életszínvonala miatt sokaknak már nem annyira vonzó alternatíva idénymunkásnak állni az Egyesült Királyságban.
Tavaly a gyümölcsszedők 98 százaléka Romániából és Bulgáriából érkezett a brit szigetre. A termelők most a vendéglátásból elbocsátott munkások közül próbálnak napszámosokat verbuválni.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,627
Tagok
615,328
Legújabb tagunk
KissViktória12
Oldal tetejére