Neves radiesztéziai kutatók – köztük dr. Hernádi Mihály ismert orvos – tapasztalatai is igazolták, hogy a földsugárzás erős befolyásolást gyakorol nemcsak az emberi szervezetre, hanem az állatokra is. Saját méhészetemben ezt már évekkel ezelőtt megtapasztaltam.
<!-- START: Adverticum zóna: 25409 (billboard) (js) --><SCRIPT type=text/javascript>// <![CDATA[ var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write('<sc'+'ript type="text/javascript" src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=25409&ord='+ord+'"><\/scr'+'ipt>');// ]]></SCRIPT><SCRIPT src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=25409&ord=44731202" type=text/javascript></SCRIPT><NOSCRIPT>
</NOSCRIPT><!-- END: Adverticum zóna: 25409 (billboard) (js) -->
2/1. oldal
Érdekes megfigyelés, hogy az államalkotó rovarok, köztük a méhek is eltérő módon reagálnak a földfelszín alatt futó vízerekre és egyéb geopatikus hatású sugárzásokra, főként azok kereszteződési pontjaira. Méhészeti körökben ismert tény, hogy egy méhállomány vegyes erősségű méhcsaládokból áll. Régi tapasztalat, hogy egyes méhcsaládok állapota nagymértékben függ az anyaméh, vagyis a méhkirálynő korától, fejlettségétől, petézőképességétől.
Ahol valamilyen oknál fogva a család legyengül, népessége lecsökken, szükség van a méhész beavatkozására. Ilyenkor a méhész idejében fiatal, termékeny anyára cseréli a régit.
Örökletes védekezőképesség
Mi a helyzet a szabad természetben? A vadon élő vagy a kirajzott méhek szívesen keresik fel az öreg fák odvas üregeit. Így volt ez sok ezer évvel ezelőtt is, amikor az ember még nem foglalkozott intenzív méhészkedéssel. Jól tudjuk, hogy ezek az odvas, bütykös és csavarodott törzsű fák a vízerek, az intenzív földsugárzás kereszteződéseiben találhatók. Mégis a méhek és egyes vadon élő állatok kedvenc tartózkodási helyei a faodúk. Nyilvánvaló, hogy az úgynevezett geopatikus sugárzások által előidézett állapot, illetve a szabad elektronok intenzív áramlása ezen zónák felett összefügg egyes élőlények viselkedésével.
Az évezredek során a méhek szervezetében olyan örökletes védekezőképesség alakult ki, melynek segítségével képesek elviselni a faodúban uralkodó földsugárzás hatását, sőt az életműködésük is élénkül a földsugárzás egyébként depolarizáló hatására. Ugyanez figyelhető meg a méhkaptárak hasonló körülmények közé helyezésénél. Az ilyen kaptárakban valamilyen titokzatos erő serkentően hat a méhkirálynő szaporító képességére éppúgy, mint a dolgozó méhek szorgalmára.
Akár 50%-kal több akácméz
Megfigyeltem, hogy tavasszal az úgynevezett geopatikus kereszteződési pontokra helyezett kaptárakban a viszonylag gyengén telelt családok is – hasonló tavaszi serkentő etetés mellett – hamarabb megerősödnek, és az akácvirágzás idejére termelőképes családokká fejlődtek. Azonos erősségű méhcsaládok is eltérő mennyiségű, gyakran 50%-kal is több akácmézet gyűjtöttek. Például 1992-ben a tavaszi szárazság miatt az akác nektártermelése csak a virágzási időszak végére, mintegy 5-7 napra korlátozódott. Ennek ellenére az akkori 12 kilogrammos átlagos hordási teljesítmény mellett az ilyen földsugárzás által befolyásolt méhcsaládoknál 18 kilogrammos hordást is tapasztaltam, ami a pergetéskor derült ki.
Érdekes módon a sugárzónák kereszteződési pontjai a méhek telelését negatívan befolyásolják, ezért ilyenkor ajánlatos a kaptárak áthelyezése.
További összefüggések tapasztalhatók a méhészeti termékek felhasználása és a földsugárzás ártalmainak elhárítása között.
A méz táplálkozási értéke közismert. Emellett apiterápiás szerepe sem szorul bizonyításra.
A méhészek alig ismerik a civilizációs betegségeket
Ismeretes, hogy a fizikai munkát végzők, a szabadban mozgó, természetes életmódot követő emberek kevésbé szenvednek a geopatikus sugárzások ártalmaitól. Ezek közé tartoznak a méhészet kedvelői is, akik a szabad levegőn végzett tevékenységük során állandó kapcsolatban vannak a méhekkel, illetve azok termékeivel. Sok olyan úgynevezett civilizációs betegség ismeretlen vagy alig fordul elő körükben, mint amilyen az infarktus, a keringési, a légúti vagy a tumoros megbetegedések. Mindez összefügg magasabb bioenergia szintjükkel, erősebb vitalitásukkal.
A radiesztézia foglalkozik az egészségkárosító földsugárzások hatásaival, melyek korlátozzák a gyógyulási folyamatot. Mindezek mellett a betegek számára fokozódó veszélyt jelentenek az úgynevezett telepített mesterséges sugárforrások. A gondok ugyanis az alacsony bioenergia szintű, sérült immunrendszerű egyéneknél jelentkeznek hamarabb.
Az apiterápiás kezelés lényege, hogy természetes anyagokkal gyakorolunk pozitív befolyást a szervezet immunrendszerére, így az öngyógyító mechanizmusok segítik, gyorsítják a gyógyulást. Ilyen hasznos termék a méz, a lépesméz, a virágpor, a méhpempő, a méhméreg, a propolisz és a méhkenyér. Ezek hatékonyan befolyásolják az egyén bioenergia szintjének alakulását, elősegítve az energiaáramok (jang és jin) egyensúlyának fenntartását. Gondoljunk a légzésterápiára, a jógára. Fokozhatjuk a pránájáma energiaszabályozó hatását a lépesméz rágásával, amely segíti tisztítani az orrjáratokat, gyógyítva a gyulladt nyálkahártyákat.
Gyakran hallunk az egészségkárosító földsugárzás árnyékolásának lehetőségeiről. Egyik ilyen erre alkalmas természetes anyag a méhek által termelt viasz. Terápiás hatása mellett érvényesül az a tulajdonsága, hogy semlegesíti, illetve elnyeli a káros földsugárzás hatását.
A kaptárak rejtélyes hatása
Végezetül ide kívánkozik a méhkaptárak egy rejtélyes hatásának megemlítése. Ez abban nyilvánul meg, hogy a kaptáraknak – mint a méhészeti termékek természetes laboratóriumainak – olyan sajátos kisugárzásuk van, melynek erőterében (a méhszúrások kizárása mellett) kellemes a tartózkodás. A méhészek mindig szívesen aludtak, pihentek a méhesházban vagy a szabadban a kaptárak mögött. Munka közben a kaptárak fölé hajolva jólesik belélegezni a kaptár levegőjét, amely telített, illatos méztől, viasztól, propolisztól, és a méhzümmögés idegnyugtató hatása kíséri. Ezek összessége felér egy gyógyító inhalálással.
A méhek zümmögő hangjának alacsony frekvenciája hatásában hasonló az alfa-agyhullámok rezgéséhez – szellemileg, fizikailag egyaránt tökéletes kikapcsolódást nyújtva a méhészkedő embernek.