Műanyagevő hernyó mentheti meg a világot

Mintegy 80 millió tonna polietilént termel az emberiség évente, miközben e műanyag lebomlása évszázadokat vesz igénybe a természetben. A környezeti katasztrófa elkerülhetetlen – kivéve, ha egy hernyó elrágcsálja nekünk a plasztikot.

A műanyagok általánosságban véve hihetetlenül ellenállók a természetes lebomlással szemben, és ez a tétel feltétlenül érvényes az évente használt, majd eldobott, nagyjából ezermilliárdnyi polietilén zacskóra. De a Current Biology című folyóirat legfrissebb számában európai tudósok olyasmiről adnak hírt, ami megoldást jelenthet a mindent elborító műanyag hulladék okozta válságra. A kutatás a közönségesen csak viaszkukacként emlegetett, sajátos táplálékigényű hernyókat helyezi reflektorfénybe.

„Eredményeink szerint az elterjedten előforduló nagy viaszmoly (Galleria mellonella) lárvája képes az egyik legellenállóbb és legnagyobb mennyiségben előállított műanyag, a polietilén biológiai úton történő lebontására – jelentette be Federica Bertocchini, az Instituto de Biomedicina y Biotecnología de Cantabria (Spanyolország) kutatója. Egy korábbi tanulmány már rámutatott, hogy az aszalványmoly (Plodia interpunctella) lárvái szintén meg tudják emészteni a műanyagot.

20170425muanyag-evo-hernyo-muanyagevo-hernyo1.jpg

Forrás: AFP/Cesar Hernandez
Egy véletlen felfedezés
Bertocchini és munkatársai a véletlennek köszönhetik felfedezésüket. A viaszmolyok lárvái a természetben méhkaptárakban fejlődnek, és a hobbiként méhészkedéssel is foglalkozó Bertocchini arra lett figyelmes, hogy amikor a kaptárainak tisztítása során eltávolított viaszkukacokat átmenetileg műanyag zacskókba tette, a zacskók egy idő után olyan lyukasak lettek, mint a szita.

Amikor a kutatóintézetben elkezdték módszeresen megfigyelni a jelenséget, kiderült, hogy a hernyók kevesebb mint egy óra alatt komoly kárt tudnak tenni a zacskó anyagában, és 12 óra alatt már a plasztik jelentős hányadát eltüntetik. S ami a leglényegesebb: a hernyók nem egyszerűen megrágják, hanem kémiailag lebontják a műanyagot. A szélnek-víznek ellenálló polietilént alkotórészeire szedik, és egy egyszerű szerves kismolekulává, a fagyálló folyadékokban is használt etilén-glikollá alakítják. Feltehetőleg ugyanígy tesznek a Plodia interpunctella lárvái is.

A sebesség, amellyel a viaszmolylárvák felemésztik a műanyagot, szintén figyelemre méltó: a lebontási folyamat több mint 1400-szor gyorsabban zajlik, mint a polietilént bontó baktériumokban. A viaszkukacok 12 óra alatt 92 milligramm műanyagot dolgoztak fel, míg korábbi kísérletekben a baktériumok 24 óra alatt mindössze 0,13 milligramm műanyagot tudtak átalakítani. A kutatók úgy vélik, hogy a hernyók nyálában vagy belében páratlanul hatékony enzimeknek kell működniük, amelyek megtámadják a polietilénben található kémiai kötéseket.

Végre megszabadulhatunk a műanyagoktól
Bár a viaszkukacok étrendjében eredetileg nyilván nem szerepeltek műanyagok, a tudósok úgy értelmezik a lárváknak ezt a sajátos képességet, mint a természetes élőhelyükhöz való alkalmazkodásuk melléktermékét.

Mivel a viaszmolyok és rokonaik méhkaptárakban rakják le petéiket, a hernyók méhviaszon nőnek fel, amely a legkülönbözőbb, lipid jellegű vegyületek változatos elegye. Hogy a molylárvák pontosan milyen kémiai útvonalon bontják le a méhviaszt, annak részletei még tisztázásra várnak, de a jelek szerint a méhviasz és a polietilén biológiai lebontása hasonló kémiai kötések megbontását igényli. „A viasz is polimer; gondolhatunk rá úgy, mint egyfajta természetes műanyagra, és a kémiai szerkezete nem is idegen a polietilénétől" – magyarázta Bertocchini.

20170425muanyag-evo-hernyo-muanyagevo-hernyo.jpg

Forrás: AFP/Cesar Hernandez
Amint a folyamat molekuláris részletei tisztázódnak, a kutatók szerint mód nyílik majd a polietilén hulladék biotechnológiai úton történő feldolgozására. „Azt tervezzük, hogy felfedezésünk nyomán kidolgozzuk a műanyag hulladék felszámolásának a gyakorlatban is kivitelezhető módját, amely segít majd megóvni az óceánokat, folyókat és általában a környezetünket a műanyag felhalmozódásának elkerülhetetlen következményeitől" – nyilatkozta Bertocchini, hozzátéve: csak azért, mert már ismerjük a biológiai lebontásának módját, még ne érezzük magunkat felhatalmazva arra, hogy továbbra is felelőtlenül szennyezzük a környezetünket a polietilénnel.

A figyelmeztetésnek a brit The Ellen MacArthur Foundation becslése ad nyomatékot, mely szerint 2050-re a világ óceánjaiban tömegre nézve több műanyag lesz, mint hal.

„Ez az egész rendkívül, rendkívül izgalmas – lelkesedett az eredményeket kommentálva Paolo Bombelli, a Cambridge-i Egyetem kutatója –, hiszen a műanyag lebontása mindeddig leküzdhetetlen kihívásnak bizonyult. Ha a kémiai átalakításért egyetlen vagy néhány enzim felelős, akkor a folyamat ipari léptékben, biotechnológiai módszerekkel történő reprodukálása könnyen megoldható." A cambridge-i tudós szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a már létező hulladék-újrahasznosító üzemek fogják az újonnan felfedezett enzimeket a műanyag tömeges lebontására alkalmazni.

Hosszabb távon azonban azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az enzimet közvetlenül a hulladéklerakó helyeken felhalmozott műanyagra permetezzék. Sőt, géntechnológiai eljárással tengeri növényekben kifejezve az enzim az élővizeket szennyező műanyag szemetet is le tudná bontani.

Origo
 
Azon gondolkodom, nem kéne-e az indoor kiskertembe beszerezni egypár efféle kukacot is a földigiliszták mellé, ezeket etethetném a műanyaghulladékkal... A baj csak az ezzel, hogy ezeket semmi eetre se tarthatnám műanyag ládákban vagy cserepekben, mert azokat is megkajálnák. Ezek legfeljebb üvegben lennének tárolhatóak, mondjuk valamiféle akváriumban... Ahhoz azért nincs kedvem. Különben se lenne hasznom belőlük, mit csináljak ha elszaporodnak, megenni őket, hm... perpillanat még kínai receptről se tudok ami róluk szólna, persze ettől még lehet hogy létezik olyasmi...

Az ötlet viszont nagyon tetszik, hogy végre van remény a műanyagszeméttől megszabadulásra.
 
Csak két idézet minden különösebb magyarázat nélkül..
Mennyi kukacka is kellene?
Szerintem optimális esetben egy, amelyik megmondaná, hogy ezt miként csinyájja, bocs, csinálja.
Nem optimális esetben legalább 100 kg, hogy az okos tojás kémikusok ki tudják vonni belőlük a megfelelő enzimet.
----
Kérdés az, hogy mi a felettünk lévő hatalom célja: a Föld bioszférájának elpusztítása, vagy megóvása az emberiség hülyeségei ellen.
Ha a válasz az elsőre igaz, akkor semmi érdemleges nem fog történni.
Ha a másodikra igen a válasz, akkor nagyon gyorsan tenni fognak valamit.
Ha a kérdésre az a válasz, hogy a két csoport harcol egymással, akkor a fene tudja. :)
 
Nagyon érdekes ezen irás , de nagyon kételkedem a késöbbi "hasznositásba " hiszen vagy jó 10-15 éve egy Német kémikus felépitett egy "visszaforditó" üzemet mely a müanyag hulladékot a "kiinduló " anyagra gyártotta vissza , tehát "köolaj" származékokra . Igen ám , de a balga nemszámolt a hatalom erjével értsd az olaj lobby és a financok összefonodásával , igy dicséret , elismerés helyett börtön és más büntetés várta öt és társait :mad2::D
 
Nagyon érdekes ezen irás , de nagyon kételkedem a késöbbi "hasznositásba " hiszen vagy jó 10-15 éve egy Német kémikus felépitett egy "visszaforditó" üzemet mely a müanyag hulladékot a "kiinduló " anyagra gyártotta vissza , tehát "köolaj" származékokra . Igen ám , de a balga nemszámolt a hatalom erjével értsd az olaj lobby és a financok összefonodásával , igy dicséret , elismerés helyett börtön és más büntetés várta öt és társait :mad2::D

Gyulám, hogy te miket tudsz!?
-
A videon egy japán feltalálo mutatja be a privát háztartások céljára kifejlesztett plasztik-olaj-átalakitoját, amivel egyszerü modon lehet plasztikzacskot és styroport olajjá alakitani. A készülék ára kb. 10.000 euro. Egy liter olaj elöállitása potom 20 dollarcent-be kerül. (A PET-palackokat nem tudja átalakitani, azt továbbra is vigyük az ALDI-hoz)
-

-
Gyulám lehet, hogy te azokrol a csalokrol beszélsz akik ipari méretü plasztik-olaj-átalakitok épitéséhez befektetöket keresnek és jol árverik öket, mert a végén nem készül el a gyár? :)
-
Mert azt állitani, hogy aki hozzásegit bennünket a plasztik-szeméttöl valo megszabaduláshoz a kapitalizmusban egy üldözött ember lenne az nem igaz.
-
A világ plasztikproduktioja évente 250 millio tonna, ennek az 1/4 része europa számlájára megy. A legnagyobb felhasználo europában németország, 11,5 millio tonnával.
-
Egy fontos hir. Kina 2018-tol megállitotta az Europábol jövö hulladék importálását.
Nemrég még a müanyag-szemét 60%-át, a parirhulladéknak meg a 13%-át hajora rakta Europa és Kinában lett ujrahasznositva.
-
A hernyokrol jut eszembe. Nagyon praktikus lenne ha a hernyok ehetök lennének, akkor lezárulna a körfolyamat. :)
-
 
Utoljára módosítva:
Azon gondolkodom, nem kéne-e az indoor kiskertembe beszerezni egypár efféle kukacot is a földigiliszták mellé, ezeket etethetném a műanyaghulladékkal... A baj csak az ezzel, hogy ezeket semmi eetre se tarthatnám műanyag ládákban vagy cserepekben, mert azokat is megkajálnák. Ezek legfeljebb üvegben lennének tárolhatóak, mondjuk valamiféle akváriumban... Ahhoz azért nincs kedvem. Különben se lenne hasznom belőlük, mit csináljak ha elszaporodnak, megenni őket, hm... perpillanat még kínai receptről se tudok ami róluk szólna, persze ettől még lehet hogy létezik olyasmi...

Az ötlet viszont nagyon tetszik, hogy végre van remény a műanyagszeméttől megszabadulásra.
Hátha a halaknál beválnának a kukacok,
 
Ez nem olyan fábol vaskarika történet?
Mintha pár hónappal ezelőtt olvastam volna valami történetet egy zseniális fiatalemberröl, tenger és plasztikkal kapcsolatban.

A rákot is már többször legyőztük. Nem is olyan rég mi is közbejátszottunk egy hazai bulvár lap szerint. Egyik nagynéném nagyon jól van informálva.
 
Csak két idézet minden különösebb magyarázat nélkül..


Csatolás megtekintése 1589147

Csatolás megtekintése 1589148

Mennyi kukacka is kellene?

Rengeteg kukac kéne. Tényleg. Csakhogy a cikk arról szól, hogy ki akarják deríteni, miféle enzimet használnak e kukacok, aztán ezt az enzimet nagy mennyiségben előállítani ipari módszerrel, s így aztán elég lenne esetleg ezzel az enzimmel lelocsolni a műanyagot a szeméttározókban. Vagy rosszabb esetben ha ez valamiért nem megoldható, akkor ipari körülmények közt, zárt tartályokban vagy efféle más módon összehozni a műanyagot az enzimmel és kész.

Mindez szerintem tökéletesen kivitelezhető, s nem is kerül sok időbe míg ez megoldható lesz. Engem inkább az izgat, hogy szerintem a project nehéz része a műanyagszemét ÖSSZEGYŰJTÉSE. Azt vajon ki fogja megoldani és mennyiért?!
 
Számomra a kérdés csak az, hogy mindeközben a kukacok ehetőek maradnak-e, mert ha igen, madáreleségként, de van ahol emberi táplálékként is lehet hasznosítani. Én a madáretetéshez máris tudnám hasznosítani. :)
 
-
Hogy a margarin elterjedésének valóban köze lenne a fegyver-olajhoz, a háborúhoz az nem vitatott.
Mindenesetre jóval a második világháború elött, már Napóleon idejében fel lett találva.
Vittassuk csak nyugodtan
Kizárólag a háborús szűkös hadtáp ellátáshoz van köze
Élelmiszer és nem fegyverolaj. #14
 
Csak mi lesz akkor ha a kukac vagy hernyó....fogja magát és elkezd mást is enni....Az hogy elszaporítunk valamit még előtte megkellene nézni milyen negatív következményei is lehetnek..
- A harlekin katicák hat év alatt olyannyira elszaporodtak hazánkban, hogy már a hétpettyes és kétpettyes katicák természetes életterét veszélyeztetik. ... A harlekin katica alapvetően Dél-Szibériától Dél-Ázsiáig őshonos, amit a nyolcvanas években azért telepítettek be Amerikába, hogy felzabálják a tetveket.Sokáig sikerült kontroll alatt tartani a rémkaticákat, de aztán kiderült, hogy nemcsak a tetveket szeretik, hanem szívesen fogyasztanak ízletes zöldségeket és gyümölcsöket is és egyre több helyen rajzottak fel, ekkor már kontrollálatlanul. A szakemberek belátták, hogy óriási tévedés volt a harlekinek betelepítése, ám azóta már világszerte elszaporodtak. Sajnos, ha ezek a bogarak felfedeznek maguknak egy helyet, ahol az életkörülmények számukra ideálisak, akkor lehetetlen őket kiirtani.
 
Mintegy 80 millió tonna polietilént termel az emberiség évente, miközben e műanyag lebomlása évszázadokat vesz igénybe a természetben. A környezeti katasztrófa elkerülhetetlen – kivéve, ha egy hernyó elrágcsálja nekünk a plasztikot.

A műanyagok általánosságban véve hihetetlenül ellenállók a természetes lebomlással szemben, és ez a tétel feltétlenül érvényes az évente használt, majd eldobott, nagyjából ezermilliárdnyi polietilén zacskóra. De a Current Biology című folyóirat legfrissebb számában európai tudósok olyasmiről adnak hírt, ami megoldást jelenthet a mindent elborító műanyag hulladék okozta válságra. A kutatás a közönségesen csak viaszkukacként emlegetett, sajátos táplálékigényű hernyókat helyezi reflektorfénybe.

„Eredményeink szerint az elterjedten előforduló nagy viaszmoly (Galleria mellonella) lárvája képes az egyik legellenállóbb és legnagyobb mennyiségben előállított műanyag, a polietilén biológiai úton történő lebontására – jelentette be Federica Bertocchini, az Instituto de Biomedicina y Biotecnología de Cantabria (Spanyolország) kutatója. Egy korábbi tanulmány már rámutatott, hogy az aszalványmoly (Plodia interpunctella) lárvái szintén meg tudják emészteni a műanyagot.

20170425muanyag-evo-hernyo-muanyagevo-hernyo1.jpg

Forrás: AFP/Cesar Hernandez
Egy véletlen felfedezés
Bertocchini és munkatársai a véletlennek köszönhetik felfedezésüket. A viaszmolyok lárvái a természetben méhkaptárakban fejlődnek, és a hobbiként méhészkedéssel is foglalkozó Bertocchini arra lett figyelmes, hogy amikor a kaptárainak tisztítása során eltávolított viaszkukacokat átmenetileg műanyag zacskókba tette, a zacskók egy idő után olyan lyukasak lettek, mint a szita.

Amikor a kutatóintézetben elkezdték módszeresen megfigyelni a jelenséget, kiderült, hogy a hernyók kevesebb mint egy óra alatt komoly kárt tudnak tenni a zacskó anyagában, és 12 óra alatt már a plasztik jelentős hányadát eltüntetik. S ami a leglényegesebb: a hernyók nem egyszerűen megrágják, hanem kémiailag lebontják a műanyagot. A szélnek-víznek ellenálló polietilént alkotórészeire szedik, és egy egyszerű szerves kismolekulává, a fagyálló folyadékokban is használt etilén-glikollá alakítják. Feltehetőleg ugyanígy tesznek a Plodia interpunctella lárvái is.

A sebesség, amellyel a viaszmolylárvák felemésztik a műanyagot, szintén figyelemre méltó: a lebontási folyamat több mint 1400-szor gyorsabban zajlik, mint a polietilént bontó baktériumokban. A viaszkukacok 12 óra alatt 92 milligramm műanyagot dolgoztak fel, míg korábbi kísérletekben a baktériumok 24 óra alatt mindössze 0,13 milligramm műanyagot tudtak átalakítani. A kutatók úgy vélik, hogy a hernyók nyálában vagy belében páratlanul hatékony enzimeknek kell működniük, amelyek megtámadják a polietilénben található kémiai kötéseket.

Végre megszabadulhatunk a műanyagoktól
Bár a viaszkukacok étrendjében eredetileg nyilván nem szerepeltek műanyagok, a tudósok úgy értelmezik a lárváknak ezt a sajátos képességet, mint a természetes élőhelyükhöz való alkalmazkodásuk melléktermékét.

Mivel a viaszmolyok és rokonaik méhkaptárakban rakják le petéiket, a hernyók méhviaszon nőnek fel, amely a legkülönbözőbb, lipid jellegű vegyületek változatos elegye. Hogy a molylárvák pontosan milyen kémiai útvonalon bontják le a méhviaszt, annak részletei még tisztázásra várnak, de a jelek szerint a méhviasz és a polietilén biológiai lebontása hasonló kémiai kötések megbontását igényli. „A viasz is polimer; gondolhatunk rá úgy, mint egyfajta természetes műanyagra, és a kémiai szerkezete nem is idegen a polietilénétől" – magyarázta Bertocchini.

20170425muanyag-evo-hernyo-muanyagevo-hernyo.jpg

Forrás: AFP/Cesar Hernandez
Amint a folyamat molekuláris részletei tisztázódnak, a kutatók szerint mód nyílik majd a polietilén hulladék biotechnológiai úton történő feldolgozására. „Azt tervezzük, hogy felfedezésünk nyomán kidolgozzuk a műanyag hulladék felszámolásának a gyakorlatban is kivitelezhető módját, amely segít majd megóvni az óceánokat, folyókat és általában a környezetünket a műanyag felhalmozódásának elkerülhetetlen következményeitől" – nyilatkozta Bertocchini, hozzátéve: csak azért, mert már ismerjük a biológiai lebontásának módját, még ne érezzük magunkat felhatalmazva arra, hogy továbbra is felelőtlenül szennyezzük a környezetünket a polietilénnel.

A figyelmeztetésnek a brit The Ellen MacArthur Foundation becslése ad nyomatékot, mely szerint 2050-re a világ óceánjaiban tömegre nézve több műanyag lesz, mint hal.

„Ez az egész rendkívül, rendkívül izgalmas – lelkesedett az eredményeket kommentálva Paolo Bombelli, a Cambridge-i Egyetem kutatója –, hiszen a műanyag lebontása mindeddig leküzdhetetlen kihívásnak bizonyult. Ha a kémiai átalakításért egyetlen vagy néhány enzim felelős, akkor a folyamat ipari léptékben, biotechnológiai módszerekkel történő reprodukálása könnyen megoldható." A cambridge-i tudós szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a már létező hulladék-újrahasznosító üzemek fogják az újonnan felfedezett enzimeket a műanyag tömeges lebontására alkalmazni.

Hosszabb távon azonban azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az enzimet közvetlenül a hulladéklerakó helyeken felhalmozott műanyagra permetezzék. Sőt, géntechnológiai eljárással tengeri növényekben kifejezve az enzim az élővizeket szennyező műanyag szemetet is le tudná bontani.

Origo
*
Végtelenül undorodom a hernyóktól, csúszó mászóktól, siklóktól, kígyóktól, bogaraktól, de ha ez a megoldás?! Hááát akkor sem szeretnék közel kerülni egy ilyen "ügyes" hernyóhoz. Sajnos már ezen nem tudok változtatni, mármint a megrögzött pfujjozásomon.
 
Csak mi lesz akkor ha a kukac vagy hernyó....fogja magát és elkezd mást is enni....Az hogy elszaporítunk valamit még előtte megkellene nézni milyen negatív következményei is lehetnek..
- A harlekin katicák hat év alatt olyannyira elszaporodtak hazánkban, hogy már a hétpettyes és kétpettyes katicák természetes életterét veszélyeztetik. ... A harlekin katica alapvetően Dél-Szibériától Dél-Ázsiáig őshonos, amit a nyolcvanas években azért telepítettek be Amerikába, hogy felzabálják a tetveket.Sokáig sikerült kontroll alatt tartani a rémkaticákat, de aztán kiderült, hogy nemcsak a tetveket szeretik, hanem szívesen fogyasztanak ízletes zöldségeket és gyümölcsöket is és egyre több helyen rajzottak fel, ekkor már kontrollálatlanul. A szakemberek belátták, hogy óriási tévedés volt a harlekinek betelepítése, ám azóta már világszerte elszaporodtak. Sajnos, ha ezek a bogarak felfedeznek maguknak egy helyet, ahol az életkörülmények számukra ideálisak, akkor lehetetlen őket kiirtani.
*
Sajnos vannak és még lesznek is olyan dolgok, amelyeket képtelenek a kutatók a laborok berkein belül tartani. S, ha kiszabadulnak? Mentsen Isten, vagy bárkinek, bárminek is nevezzük. Évekkel ezelőtt a kertünkben és a falu más kertjeiben is elszaporodtak az úgynevezett "drótkukacok". Nem lehetett őket agyon sem taposni, volt, hogy a ház falán is felmásztak. Permeteztünk, permeteztünk és permeteztünk... A közvetlen szomszédaim is, így megszabadultunk tőlük. De volt, aki nem törődött vele, vagy nem volt pénze a permetlére, vagy nem volt, aki ezt megcsinálta volna, így onnan, abból a kertből indult az invázió. Szerencsére évek óta nem találkoztam vele, de volt, igen volt olyan időszak, amikor mindenütt másztak. Visítottam is rendszeresen és kétségbe is voltunk esve. Az amerikai szövőlepke is úgy megtámadta a születésnapomra ültetett és szép kis eperfámat, hogy a végén ki kellett vágni, mert még a permetezés sem segített, a szövőlepkék hangos "vihogását" szinte hallottuk... Nem használt ellenük semmi.
 
Csak mi lesz akkor ha a kukac vagy hernyó....fogja magát és elkezd mást is enni....Az hogy elszaporítunk valamit még előtte megkellene nézni milyen negatív következményei is lehetnek..
- A harlekin katicák hat év alatt olyannyira elszaporodtak hazánkban, hogy már a hétpettyes és kétpettyes katicák természetes életterét veszélyeztetik. ... A harlekin katica alapvetően Dél-Szibériától Dél-Ázsiáig őshonos, amit a nyolcvanas években azért telepítettek be Amerikába, hogy felzabálják a tetveket.Sokáig sikerült kontroll alatt tartani a rémkaticákat, de aztán kiderült, hogy nemcsak a tetveket szeretik, hanem szívesen fogyasztanak ízletes zöldségeket és gyümölcsöket is és egyre több helyen rajzottak fel, ekkor már kontrollálatlanul. A szakemberek belátták, hogy óriási tévedés volt a harlekinek betelepítése, ám azóta már világszerte elszaporodtak. Sajnos, ha ezek a bogarak felfedeznek maguknak egy helyet, ahol az életkörülmények számukra ideálisak, akkor lehetetlen őket kiirtani.

mi lesz akkor ha a kukac vagy hernyó....fogja magát és elkezd mást is enni....

Glyphosat!! :)
 
Csak mi lesz akkor ha a kukac vagy hernyó....fogja magát és elkezd mást is enni....Az hogy elszaporítunk valamit még előtte megkellene nézni milyen negatív következményei is lehetnek..
- A harlekin katicák hat év alatt olyannyira elszaporodtak hazánkban, hogy már a hétpettyes és kétpettyes katicák természetes életterét veszélyeztetik. ... A harlekin katica alapvetően Dél-Szibériától Dél-Ázsiáig őshonos, amit a nyolcvanas években azért telepítettek be Amerikába, hogy felzabálják a tetveket.Sokáig sikerült kontroll alatt tartani a rémkaticákat, de aztán kiderült, hogy nemcsak a tetveket szeretik, hanem szívesen fogyasztanak ízletes zöldségeket és gyümölcsöket is és egyre több helyen rajzottak fel, ekkor már kontrollálatlanul. A szakemberek belátták, hogy óriási tévedés volt a harlekinek betelepítése, ám azóta már világszerte elszaporodtak. Sajnos, ha ezek a bogarak felfedeznek maguknak egy helyet, ahol az életkörülmények számukra ideálisak, akkor lehetetlen őket kiirtani.
A túlszaporodás már más állatokkal is bajt okozott
Bárhol ahol az ember belenyúl a természetbe

Az ormányos kakadu tömeges irtására kérnek engedélyt Nyugat-Ausztrália állam kormányától egyes települések, mivel a nem őshonos és rendkívüli mértékben elszaporodott kis fehér madarak rengeteg kárt okoznak az épületekben és az infrastruktúrában.
A behurcolt és elszaporodott nyulak okoztak bajt
Az emuk is felszaporodtak
Európából behurcolt ponty.
Nem lehet már helyrehozni azokat az ökológiai károkat, melyet a behurcolt haszonállatok megjelenése okozott Ausztráliában.
A betelepítéseket az egyensúly felbontását legtöbbször anyagi haszon miatt tette
 
Utoljára módosítva:

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,920
Tagok
615,341
Legújabb tagunk
Palasti69
Oldal tetejére