Magyar Iszlám Közösség: „Letesszük a Parlament elé a halottainkat”

Sem temetőt, sem óvodát nem kapnak a magyarországi muzulmánok – mondta a lapunknak adott interjúban Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke, aki szerint van félnivalójuk, mert a magyarok egy része iszlamofób.

Az egyházvezető elmondta, hogy már visszavonták a kormánypártokra kiadott vallási tiltást, és konkrét elképzelésekkel rendelkeznek a hazánkba érkező bevándorlók integrációjával kapcsolatban.

Az Iszlám Államot bűnbandának tartó elnök szerint a szigetvári török emlékhely történelmi gesztus a kormány részéről.

71000.jpg

Bolek Zoltán (Fotó: evangelikus.hu)

Az iszlám melyik irányzatát képviselik Magyarországon?

Alapvetően szunnita közösség vagyunk, de ettől még bejöhet hozzánk egy síita is imádkozni. Leginkább a boszniai muzulmánokhoz érezzük magukat közel, egyrészt a monarchiában eltöltött 40 éves közös múlt miatt, másrészt a földrajzi közelség okán is.

Jelenleg melyik mufti alá tartoznak?

Az Európa szerte elismert horvát mufti, Aziz Haszanovics úrhoz, de már beadtuk a csatlakozási kérelmünket a Rijaszethez, mert a boszniai főmuftit szeretnénk felettes szervünknek. Hozzá tartoznak a horvát, a szerb és a szlovén muzulmánok is. Miután felmutattuk a történelmi folytonosságot a két világháború között egy bosnyák őrnagyi rangban leszerelt tábori imám, Durics Hilmi Huszein által alapított Magyar Mohamedán Autonóm Egyházközséggel, akceptálták a szándékunkat. Évente 2-4 alkalommal utazom hozzájuk, Szarajevóba hivatalos tárgyalásra.

c1000.jpg
Aziz Haszanovics (Fotó: igbd.org)
Miért nincs hazánknak önálló muftija?

Addig nem lehet, míg a muszlim közösség el nem ér egy meghatározott létszámot.

Most hány tagot számlál az egyházuk?

Ezt nem tudom konkrétan megmondani, mivel a törvény tiltja, hogy nyilvántartást vezessünk. 40-50 ezer muszlim él Magyarországon, de nem mindegyiknek van állampolgársága. 6-8 ezer magyarról tudunk , akik nem beleszülettek a vallásba, hanem felvették az iszlámot. Többségük külföldön él.
Egyelőre sajnos nem tudjuk abban a minőségben biztosítani a hitéletet híveinknek, mint a legtöbb magyar egyház, mert nincs például óvodánk. Amikor hozzájuk hasonlóan, mi is ingyenes ingatlanért folyamodtunk, nem adtak, igaz, akkor sem, amikor volt rá pénzünk.

Ez melyik kormány idején történt?

A Gyurcsány érában és a második Orbán-kormány idején is megtörtént. Politikai kapcsolatok szempontjából nekünk a Horn-, az első Orbán-, és a Medgyessy-kormányok idejében volt a legjobb a helyzetünk. Az elmúlt húsz évben azt tapasztaltam, hogy sokszor államtitkárfüggő a megítélésünk.
De mondok durvábbat. Lassan betelik a Kőbányán található Kozma utcai muszlim temetőrész. Több helyre is küldtünk kérelmet ezzel kapcsolatban. Volt, ahonnan a mai napig nem érkezett válasz és volt, ahol azt mondták, hogy nincs hely. Egy Budapest környéki településen egyenesen arra hivatkoztak, hogy mit szólna a lakosság.

Mi a megoldás, hiszen a kert végébe mégsem temetkezhetnek?

Ha betelik a temetőnk, és nem kapunk máshol helyet, akkor legfeljebb letesszük a Parlament elé a halottainkat. Miért van az, hogy minden történelmi keresztény felekezetnek és a zsidóknak is van külön parcellájuk, csak nekünk nincs. Pillanatnyilag tárgyalásban vagyunk egy településsel, ahol 10 millió forintért kapnánk egy hektár területet.

c1000.jpg


Egyházi vezetők találkoztak Colleen Bell amerikai nagykövettel, jobb oldalon Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke látható

Előfordulhat, hogy összecsomagolunk

Visszatérve, az önök közösségének mekkora a létszáma?

Nem tudok válaszolni, mert négy közösségünk van: Budapesten, Debrecenben, Győrött és Siklóson. A debreceni mecsetünket a Hajdu-Bihar megyei településekről látogatják, illetve a debreceni egyetem külföldi diákjai, akiknek a 99 százaléka muszlim.

Mecsetről beszélünk vagy imaházról?

Imaházról, mert Magyarországon az elmúlt néhányszáz évben klasszikus mecset nem épült, és a rendszerváltás óta sem volt meg hozzá a politikai akarat. Még az Antall-kormány idején sem, holott – ne felejtsük el, hogy – a kormányfő Germanus Gyula tanítványa volt.
Én már nem ácsingózok olyan ingyenes lehetőségek után, amiket a történelmi keresztény felekezetek rendre megkapnak. Majd megoldjuk másképp: veszünk, átalakítunk. Egy hívő muszlim ezt a helyzetet úgy közelíti meg, hogy biztos Allah nem így akarta, és talán nagyobb súlya lesz annak, amit mi izzadunk ki.

És mit tennének, ha mondjuk, hatósági úton lehetetlenítenék el a mecsetépítési kísérletüket?

Na, akkor van az, pláne ha még az iszlám hit gyakorlását is be akarnák tiltani, hogy el kell innen vándorolni. Összecsomagolunk és elmegyünk, és még kevesebb magyar lesz Magyarországon.

El tud képzelni egy ilyen forgatókönyvet?

Egy szélsőjobboldali kormány idején igen.

Miből jutott erre a következtetésre? Vona Gábor azt írta a könyvében, hogy az iszlám a fény, az emberiség utolsó reménye.

Sok víz lefolyt azóta a Dunán és a Tiszán is.

Amikor ezeket írta, akkor volt önök között bármiféle kapcsolatfelvétel?

Minden párttal próbálkoztunk, de azok közül, akiket meghívtam, egyedül az LMP-s Schiffer és Ikotity urak részéről volt fogadókészség. Illetve a kormányoldalról az egykori kisgazda Turi-Kovács Bélával tudtam találkozni, de őt még abból az időszakból ismertem, amikor még én is tagja voltam a kisgazda pártnak.

Ezek szerint a Jobbikkal sem kerültek kapcsolatba?

Amikor meghirdették a keleti nyitás programjukat, abban számunkra sok szimpatikus elem volt, mivel ők is elsősorban a török népek felé próbáltak nyitni, illetve az arabok közül csak a palesztinok irányába, de ezt nem kell részleteznem, hogy miért. Vona Gábor elnök úr első évértékelőjére kaptam is meghívót, ahova azért nem mentem el, mert úgy gondoltam, hogy vagy mindegyik pártéra elmegyek, vagy egyikére sem.

Arab pénz igen, mecset nem

Miért rekesztette átok alá az önök imámja, Ahmed Kovács Miklós a jobboldali pártokat?

Nem átkozott ki senkit, viszont kiadott egy „Hárám”-ot, ami tilalmat jelent. Akik nem üldözik a muszlimokat, vagy esetleg még támogatják is, azok nekünk partnereink lehetnek. Akik viszont iszalmofóbiát szítanak, azokkal tilos együttműködnünk. A mecsetünk imámja nem azért fogalmazta meg ezt a tiltást, mert olyan kedve volt, hanem azért, mert a Koránban le van írva, hogy ne barátkozzatok az ellenséggel.

c1000.jpg

Ahmed Kovács Miklós

Vagyis, akik nem támogatják önöket, azok az ellenségeik?

Ha valaki egy párt színeiben a menekülteket vegzálja, vagy legazemberezi a muszlimokat, az nem lehet a barátom. Szerintünk nem lehet különbséget tenni muszlimok között az alapján, hogy Magyarországon élnek-e, vagy a közel-keletről, Afrikából, illetve Törökországból érkeztek. Gusztustalan az a kétkulacsos politika, ami itt folyik, hogy kell az országnak az arab pénz, de eszükbe ne jusson itt mecsetet építeni.

Mit szóltak a Hárám alá rendelt pártok?

Miután a miniszterelnök úr korrigálta magát az ENSZ-ben, és elismerte, hogy igenis kell tenni az iszlamofóbia ellen, a Fideszre vonatkozóan egy hónap után visszavontuk a Hárámot. A Jobbikra viszont a mai napig érvényben van, ráadásul az ő médiáik kiforgatták az imámunk szavait, és úgy állították be, mintha egy keresztényellenes kirohanás lett volna, holott erről szó sem volt.

Ön szerint a magyar emberek iszlamofóbok?

Igen, de nem csak itthon, egész Európában. Nézzék csak meg, mekkora tüntetések zajlanak nyugat-Európában, vagy a Skandináv országokban! Ez ugyanaz, mint a nácizmus, amikor pusztán a vallása alapján ítélnek el és korlátoznak, fenyegetek valakit, és megfosztják a jogaitól. A végén még visszahozzák ránk a nyilas törvényeket.

Ez talán túlzás, de az tényleg kérdés, hogy a migránshullám nyomán kialakult közhangulatból önök mennyit érzékelnek?

Nagyon unom már, hogy ebben az országban mindig van egy aktuális ellenség. Miért nem lehet belátni, hogy ha egy muszlim elkövet valami gazemberséget, azt nem azért tette, mert muszlim, hanem mert gazember. A média mégis azonnal odaírja, hogy az elkövető vallása: muzulmán. Ha egy katolikus vagy protestáns az elkövető, miért nem írják oda, hogy milyen vallású? Így az a látszat keletkezik, mintha a keresztények és a zsidók sosem bűnöznének, csak a muszlimok. Sosem hittem volna, hogy egyszer bekövetkezik, hogy azért kell félnem a saját hazámban, mert muzulmán vagyok.

a1000.jpg


Tényleg félnek?

Persze, hogy félünk! A kolléganőmet nemrég egy késsel fenyegették meg a villamoson, mert kendőben volt. Azóta sapkát hord, mert az nem olyan feltűnő. De vertek már meg magyar muszlim lányt a Keletinél, és több olyan atrocitás is érte a híveinket, amikor a rendőrök csak annyit mondtak, hogy tegyünk feljelentést.
Napi szinten kapok olyan fenyegető e-mail-eket, hogy „ha kormányra jutunk, megdöglesz”, és sokszor nem is álnéven írnak, hogy tudjam, kitől kell félni. Azt is biztos hallották, hogy a mecsetünk bejáratára disznózsíros papírt ragasztottak. Azt gondolom, hogyha ugyanez a Dohány utcai zsinagógánál történik, már meglenne a tettes, és talán le is csukták volna.

Asszimiláció helyett integráció

A Magyar Iszlám Közösség hogyan viszonyul a menekültkérdéshez?

Nem etnikai vagy vallási, hanem humanitárius alapon. Amikor Röszkénél élelmet osztottunk nekik, nem azt néztük, hogy honnan jöttek és miben hisznek, csak azt, hogy rászorulók. Sok menekült keresztény is kapott adományt tőlünk. A hatóságok dolga, hogy kiszűrjék, ki a terrorista és ki a gazdasági menekült. Egyetértek azzal, hogy nem lehet mindenkit befogadni Európába csak azért, mert jobba akar élni, de azt sem tehetjük meg, hogy izoláljuk magunkat, és mindenki más oldja meg a problémáját a határainkon kívül.

Arról mi a véleménye, hogy ha migránsok árasztják el egész Európát, akkor alapjaiban változik meg kontinensünk kultúrája?

Erre vonatkozóan kidolgoztunk egy integrációs javaslat-csomagot, amit el is küldtünk a kormánynak, de nem figyeltek ránk. Azért nem asszimilációról beszélek, mert az azt jelentené, hogy az illető egy idő után protestáns vagy katolikus lesz. Míg az integráció esetében a bevándorló és gyermekei olyan magyarrá válnának, akiknek fontos Petőfi és a magyar népzene, de közben nem változtatják meg a vallásukat.

a1000.jpg

Annak mi lehet az oka, hogy olyan nyugat-európai országokban – mint például Franciaország –, ahol tömegméretekben fogadták be a muzulmán bevándorlókat, kudarcot vallott az integráció.

Hát persze, mert elrontották. Úgy nem lehet integrálni, hogy gettóba zárjuk őket és segélyeken vegetálnak nyelvismeret nélkül.

Ön szerint Magyarország hány muszlim bevándorlót tudna befogadni, és az ön elképzelései szerint sikeresen integrálni?

Biztos, hogy nem tízezreket, de ez az ország méretéből is adódik. Ha elkerülhetetlen, mert mondjuk születik egy európai döntés, amit kötelezően végre kell hajtanunk, akkor is csak úgy lehetséges, hogy százasával, és nagyon alaposan előkészítve. Különben úgy járunk, mint a németek a törökökkel.

A németországi törökök állítólag nem annyira szerettek volna integrálódni.

Dehogynem! Nagyon sokan megpróbálták, csak rájöttek, hogy a munkaerejükön kívül másra nincs szüksége a német társadalomnak. Tessék elképzelni, mi lenne a német gazdasággal, ha fognák magukat a török vendégmunkások és az utolsó szálig hazamennének. Németországban is a politikusok számították el magukat, amikor nem kalkuláltak előre a logikus következményekkel. Így már csak az újonnan érkezőket van esélyük integrálni.

Itthon mi a teendő, ha megszületik a kötelező kvótáról szóló uniós döntés?

A migránsokkal szemben ugyanaz az elvárás, mint a magyar állampolgárokkal szemben. Tartsa be a magyar törvényeket, dolgozzon és fizessen adót. Aki pedig bűnöző, azt toloncolják ki nyugodtan. A Koránban a „háború földje” és az „iszlám földje” mellett van még egy kategória, a „szerződés földje”, ami azt jelenti, hogy ahol nem az iszlám a többségi vallás, ott én kvázi egy szerződést írtam alá a befogadó állammal, hogy amíg muszlimként szabadon gyakorolhatom a vallásomat, addig a törvények szerint élek és maximálisan lojális vagyok az új hazám iránt.

Nincs mérsékelt iszlám

A Magyar Iszlám Közösségnek mi a véleménye az Iszlám Állam nevű képződményről?

Ők egy terrorcsoport, és nem állam. Mindaz, amit tesznek – és itt nem a napi ötszöri imára gondolok –, egytől egyig szöges ellentétben állnak az iszlám tanításaival. Egyetlen szent iratunkban sem szerepelnek olyanok, amikre hivatkozva ők tömegmészárlást folytatnak, nem mellesleg sokszor a muszlimok ellen is.
Az a probléma, hogy a nyugati világ úgy tesz, mintha semmi köze nem lenne ennek a szörnyetegnek a létrejöttéhez. Pedig szétromboltak egy történelmi és gazdasági egységet, majd mindenhova a saját bábjaikat ültették, akik sokszor esküdt ellenségei voltak az ott őshonos népnek. Az oszmán birodalomban ugyanezek a népek békésen megfértek egymás mellett, mivel egy közös birodalom alattvalói voltak.

Az Iszlám Állam is egy kalifátus kikiáltására készül.

De mekkora a különbség! Náluk csak annak van jövője, aki terrorista módjára gondolkodik.

Miért nem fognak össze a dúsgazdag arab országok az Iszlám Állam ellen?

A Szaúdiak és legutóbb az Egyesült Arab Emirátusok is felajánlották, hogy katonákat küldenek a térségbe, amennyiben Amerika vezeti az inváziót. Ugyanakkor az öböl államoknak az iráni expanzió okozza most a legnagyobb fejtörést, amely már elérte az „arab tavasz” által legyengített Szíriát, Irakot, Libanont és Jement is. Nem vagyok diktátorpárti, de ha egy térségben ennek a berendezkedésnek van hagyománya, és e nélkül káoszba és terrorista bandák háborújába fullad az élet, akkor nem kérdés, melyik a jobb.

Azt minek tudja be, hogy nagyon sok fiatal csatlakozik az Iszlám Államhoz, még nyugat-Európából is?

Ennek a gyökereit nem a vallásban kell keresni. Azok az emberek, akik európai országokból csatlakoztak a Daesh-hez (az Iszlám Állam – a szerk.), vagy a párizsi merényleteket elkövették, gyökértelen emberek, és a legtöbbjük bűnöző. Nekik jó buli, hogy amikor kimennek, kapnak fegyvert, több feleséget, lakhatást és zsoldot. Ugyanúgy privilegizálják őket, mint a háborúban a nyilasokat, vagy az átkosban a párttagokat. Amiket ők az iszlám nevében elkövetnek, azért egy valódi iszlám többségű államban hosszú éveket ülnének börtönben. Ők nem visszaélnek a vallással, hanem konkrétan semmi közük hozzá. Ezért nincs olyan, hogy mérsékelt iszlám. Aki tisztességesen követi Allah törvényeit, az muszlim, aki nem, az akkor sem az, ha ő maga ezt tartja magáról.

Azt ki dönti el az iszlám világon belül, hogy a muzulmán hit megélésének melyik formája legitim és melyik illegitim?

Nézzék meg, milyen vezetői vannak a Daesh-nek. Egyiknek sincs vallási végzettsége, civilek. Önkényesen válogatnak a Koránból és azt igazítják a stratégiájukhoz.

A sariát is ide sorolja, ami alapján a mindennapi életet szervezik az uralmi területükön?

A sária adott államok vallási törvénykezése Egyiptomtól Szaúd-Arábiáig, és elsősorban az érintett térség hagyományaiból táplálkozik, és nem a Koránból. Van ahol bűn az áttérés a keresztény hitre, van ahol nem. De ez azért nem rám tartozik, mert az adott ország belügye, saját törvényeik alapján hozott döntés. Nekem a magyar iszlám tradíciókat kell figyelembe vennem, mert itt élek és itt nevelem a gyermekeimet.

Ezek szerint, akkor az sem igaz, hogy amely terület a történelem során egyszer az iszlám fennhatósága alá került, azt előbb-utóbb vissza kell foglalni?

Ilyen se a Koránban, se máshol nincs.

A muzulmán világ részéről kinek kellene nagyon határozottan elhatárolódni az iszlám terroristáktól?

A muzulmán világ többször elhatárolódott már, csak sajnos a magyar médiában ez nem jön le. Kairóban volt egy hatalmas konferencia, ahol az összes szunnita vallási vezető megjelent és elítélték a Daesh-t.

Ha kifizetik, lehet emlékhelyük

Mit szól ahhoz, hogy Szigetváron Szulejmán emlékművet és minaretet akarnak építeni az emlékévben?

Magyar emberként azt mondom, hogy anno két birodalom állt hadban egymással, nem vallási, hanem politikai alapon, hiszen Szulejmán leghűségesebb szövetségese a francia I. Ferenc király volt, aki a legkatolikusabb uralkodónak tartotta magát. A magyar uralkodó osztály rövidlátásán múlt, hogy belesodródtunk a háborúba, ami nem is ellenünk irányult, mi csak felvonulási terület lettünk volna. Ez után támadták meg a törökök Nándorfehérvárt.

Szulejmán hét hadjáratot vezetett a magyarok ellen. Miért kapna itt emlékhelyet?

E logika mentén, le kellene rombolni a törökországi magyar emlékhelyeket: Rákóczi Ferencét Rodostónál, Tökhöly Imréét Izmirben és Kossuth Lajosét Kütahyában. Szulejmán a törökök legnagyobb uralkodója volt. Nem méltányossági alapon jár nekik az emlékhely, hanem mert ők fizetik és az uralkodó belső szerveit Szigetvárnál temették el. Ez egy történelmi gesztus.

ATV

iszlam.jpg
 
Miért is nem kell mecset Szigetvárra , melynek ötlete olyan mintha Izraelben Hitlernek állítanának szobrot .
Az oszmán szultán a magyar történelem egyik legpusztítóbb agresszora volt


Recep Tayyip Erdogan még isztambuli főpolgármesterként jelentette ki 1996-ban azt, hogy

A mecsetek a mi laktanyáink, a kupolák a sisakjaink, a minaretek a bajonettjeink, a hívek a katonáink.

Ezért a szigetvári dzsámi- és minaretépítés nem történelmi megemlékezés, hanem politikai tett. Emellett azonban a nemzeti történelem megcsúfolása is, különösen 2016-ban, a Zrínyi Emlékévben. Lássuk, miért:

1. Szulejmán nevéhez fűződik az önálló magyar államiság megdöntése, amely a magyar történelmet évszázadokra kényszerpályára szorította. Miután az általa irányított mohácsi csatában megsemmisítette a magyar haderőt, és II. Lajos király életét vesztette, majd 1541-ben elfoglalta a fővárost, Budát, ennek következtében megszűnt a királyi udvar, így Magyarország irányítása hosszú időre külföldre, Bécsbe helyeződött, ami számos súlyos következménnyel járt.

2. A tények alapján ő tekinthető Magyarország egyik legnagyobb pusztítójának az ország 1100 éves történelme során. Uralkodása a szakadatlan háború és rombolás negyvenöt esztendejét jelentette az országnak.

Ilyen hosszú időn át tartó hatalmas mértékű pusztítást az ország egyetlen ellensége sem okozott.

A Batu kán vezette tatárjárás egy bő éven át tartott 1241–42-ben. A náci német megszállás, a nyilas rémuralom és a szovjet felszabadítás pusztításai is egy borzalmas esztendőn át tartottak 1944 tavaszától 1945 tavaszáig.

Szulejmán első hadjáratát 1521-ben azonnal Magyarország ellen indította. Élete utolsó hadjáratát is ez ellen a föld ellen vezette már súlyos betegen 1566-ban, és Szigetvár ostroma során fejezte be földi pályafutását 72 éves korában. Egyik legfőbb életcéljának Magyarország leigázását tekintette: 1521 és 1566 között hét hatalmas hadjáratot indított Magyarország újabb és újabb területeinek bekebelezéséért. Hadműveletei során falvak százait gyújtatta fel, városok hosszú sorát lövette rommá, égettette fel. Ez történt Szigetvárral is, amelynek első módszeres szétlövetője, felégetője, lerombolója éppen Szulejmán volt. Ezért megdöbbentő, ha az ő tiszteletére akarnak napjainkban dzsámit és minaretet emelni Szigetváron.


Szulejmán seregének pusztításairól egybehangzó leírásokat adnak a korabeli török és magyar beszámolók. A szultán győzelmi jelentése az 1526-os hadjárattal kapcsolatban a következőket mondja: „A hit harcosai elszéledvén az országnak minden része és tájéka felé, bárhol találták az alávaló gyaurokat, akár mezőn, akár hegyekben, közülük a férfiakat a kardok és nyilak áldozataivá tették, a nőket és gyermekeket pedig fogságba hurcolták, lakóhelyeiket feldúlták és felégették, s ők maguk megrakodtak töménytelen zsákmánnyal és mindenféle javakkal.”

1532-ben Brodarics István, a mohácsi csatát is megjárt királyi kancellár, akit Szapolyai János király a Bécs elleni hadjáratából visszavonuló Szulejmánhoz küldött tárgyalni, a látottak alapján a következőket jelentette a szultáni sereg pusztításairól: „Szörnyen romboltak, égettek és öldököltek, az embereket korra és nemre tekintet nélkül elhurcolták.”

3. A szultán emberéletben is hatalmas veszteségeket okozott Magyarországnak. Uralkodásának négy és fél évtizede alatt a nem szűnő háború és pusztítás során magyarok tízezreit ölték meg, és százezres nagyságrendben hurcolták el őket rabszolgaságba az országból. 1530 őszén Oláh Miklós, Mária királynénak, II. Lajos özvegyének titkára a következőképpen számolt be Erasmusnak, a híres humanistának Mehmed bég, nándorfehérvári kapitány Magyarországra betört tízezres seregének pusztításairól:

„… a teherbíróbb, életerősebb férfiakat és ifjakat, tizenötezernél többet fogolyként Törökországba indított. Amikor Thurzó a török eltakarodása után kiment, hogy szemügyre vegye, milyen kegyetlenségeket követtek el,

több mint ötszáz, részben karddal lemészárolt, részben földhöz csapdosott kisgyereket talált ott holtan.

Talált közöttük ötvenet, akik még úgy-ahogy lélegeztek, ezeket – mélyen megrendülve a félholt apróságok iránti szánalomtól és a törökök bestialitása miatt – kocsin várába, Semptére vitette.”


4. A szultáni iratokban rendszeresen megvető, becsmérlő hangnemben beszélt Magyarország lakosairól. A Mohács utáni győzelmi jelentésében például a magyarokat a következő szavakkal minősítette: „szemtelen és becstelen magyarság”, „alávaló átkozottak”,„feslett életű gonoszok”, „tévhitben élő gazok”, a magyar katonákat pedig „ördöggel cimboráló dögök”-nek nevezte.

5. Látványos külsőségek között mészároltatta le magyar hadifoglyok ezreit. A magyar hadifoglyok tömeges lenyakazására a mohácsi csatát követő napon került sor, Szulejmán győzelmi ünnepének keretében. A szultán arannyal bevont trónusán ülve fogadta főtisztjeinek kézcsókjait és osztogatta számukra a kitüntetéseket, majd

a vörös szultáni sátor körül felsorakozó oszmán vezérkar tagjai elé odavezették a mintegy kétezer láncra vert magyar hadifoglyot, és valamennyiüknek fejét vették.

Szulejmánnak ez a brutális tette felülmúlja napjaink Iszlám Államának eddigi legkegyetlenebb tömeges kivégzéseit is.

6. Az ország lakossága ellen tudatosan alkalmazta a megfélemlítés fegyverét. Ezt nemcsak katonai megfontolásból tette, hanem ezt diktálta számára vallása is. A Korán 8. szúrájának (fejezetének) 60. verse ugyanis arra szólítja fel az iszlám követőit a nem muszlim emberekre vonatkozóan, hogy „keltsetek félelmet bennük!” Seregének szerves részét alkották a könnyűlovas martalóc csapatok, az akindzsik, akiknek a neve is azt jelenti: „égető, dúló”. E „hitharcosok” borzalmas pusztításai, brutális kegyetlenkedései nem csupán a zsákmányszerzést szolgálták, hanem azt is, hogy az újabb és újabb területek megszerzését félelemkeltéssel is előkészítsék. Várak, városok feladását is kegyetlen fenyegetésekkel igyekeztek siettetni.

A már elfoglalt területek lakosságát is félelemben kívánták tartani. Az adók serény beszolgáltatása érdekében nem egyszer „nyársba vonással”, azaz karóba húzással fenyegették meg a késlekedő falvakat, elrettentésül hivatkozva olyan falvakra, ahol már beváltották fenyegetésüket.

7. Az uralma alá került hatalmas területen példátlan és szisztematikus rablás zajlott, amelyhez foghatót se előtte, se utána egyetlen hódító hatalom sem hajtott végre az országban. Minden nemesember, városi polgár és a keresztény egyház is elvesztette a föld tulajdonjogát. Az összes föld egyedüli birtokosa a szultán lett. Az elfoglalt országrész mintegy 80 százalékát katonai szolgálat fejében török lovaskatonák kapták meg, ezek főleg a falvak területei voltak. A meghódított területek legértékesebb része, mintegy 20 százaléka a török kincstár kezelésébe került. Ide elsősorban a különböző városok tartoztak. Mindez többnyire a települések hanyatlását eredményezte. Mivel a török kormányzat számára a jól karbantartott, gondozott város képe nem jelentett értéket, a városok hamar nagyon elhanyagolt, lepusztult állapotba kerültek. Jól mutatja ezt az egykori királyi főváros, majd az egész hódoltság központjává tett Buda állapotát bemutató leírás 1555-bõl.

A Fugger bankház megbízottja, Hans Dernschwam a következőket írta az egykori polgárházak, paloták látványáról: „A házak sorban, egymás után beomlanak. Építkezésnek nyoma sincs, legfeljebb annyi, hogy a lakó meghúzhassa magát az eső és a hó elől. A nagy, tágas termeket, szobákat istállószerűen kőből-agyagból-fából összeeszkábált cellák tömegére darabolták fel. Pincékre nincs szükségük. Ezeket szeméttel töltötték meg. Saját házának senki sem ura és gazdája. A házak egytől egyig disznóólakká váltak. Annyira körülépítették őket, hogy az ember jószerivel rá sem ismer a kapukra és a nagy hintóbejárókra. Ugyanis a házak elé – mi több, a házakhoz tapasztva – ereszalját, zsibárus bódékat építettek, melyekben a kézművesek török módi szerint a nyílt utcán ülnek és dolgoznak. A Fugger urak házában most a török kincstartó lakik. A ház előtt fából épített lóistálló, amely egészen a városházáig elnyúlik.”

8. Az általa elfoglalt területeken a megmaradt lakosság súlyos és tartós elszegényítését eredményező gazdasági berendezkedést honosított meg. Egyrészt ő vezette be a szpáhi rendszert. A magyar tulajdonosoktól elvett földek döntő részét katonai szolgálat fejében használó szpáhik egyike sem tudhatta, hogy mikor helyezik át másik birtokra, ezért nem fektetett be a gazdaságába, nem fejlesztette birtokát, hanem abban volt érdekelt, hogy amíg ő használja az adott birtoktestet, addig is minél nagyobb hasznot tudjon belőle húzni. Ez kíméletlen rablógazdálkodáshoz vezetett szerte a hódoltság területén. A szpáhi földesurak a jobbágyoktól nemcsak pénzjáradékot és különféle terményjáradékot szedtek, hanem a legkülönbözőbb egyéb címeken is igyekeztek pénzt kisajtolni tőlük. Így például házasságkötéskor fizetni kellett a menyasszonyért stb. A török földesurak mellett nagy nyomorgatója volt az itt élő lakosságnak Szulejmán török államapparátusa is. Jól mutatja ezt, hogy az állami adó török nevéből, a „haradzs”-ból új magyar kifejezés született, a „harácsolni”.


9. Tudatos megtévesztéssel, barátságot színlelve, tárgyalás ürügyén hívatta magához 1541-ben a csecsemő János Zsigmond magyar király egyik gyámját, Török Bálintot, hogy ott elfogja és az isztambuli hírhedt Héttoronyba zárassa élete végéig. Kínálkozik a történelmi párhuzam, hogy az 1956-os forradalom idején a szovjetek szintén tárgyalás ürügyén hívatták főhadiszállásukra Maléter Pál honvédelmi minisztert, hogy aztán a tárgyalások megkezdése után Szerov tábornok, a KGB elnöke berontva a terembe fogságba vitesse a magyar vezetőt.

10. Ellensége, pusztítója és elnyomója volt a kereszténységnek. A keresztény templomok egy részét már a hódító hadjáratok során elpusztíttatta. A megmaradottak jelentős részét mecsetekké, illetve dzsámikká alakíttatta, de voltak olyanok is, amelyeket istállóvá tettek. A keresztények kezén hagyott templomok használatáért tetemes összegeket kellett fizetni a török hatóságoknak. A harangok használatát mindenütt megtiltották. Új templom építését, a régiek kijavítását csak hitványabb anyagokból engedték és torony nélkül.
 
Magyar emberként azt mondom, hogy anno két birodalom állt hadban egymással, nem vallási, hanem politikai alapon

Ja persze , sőt ők csak jót akartak nekünk :

"Az biztos, hogy noha nem vagyunk tisztában Szulejmán utolsó hadjáratának pontos céljával, de nyilvánvaló, hogy az idős szultán egész uralkodásának „megkoronázásaként” tekintett erre a háborúra. A hadjáratban nemcsak masszív hadsereg vonult fel, hanem a szultáni udvar komoly, tekintélyes személyiségei, sőt maga a szultán is. Egész uralkodásának és a muzulmán oszmán-török uralkodók országlásának fő célja a „Kizil Elma”, vagyis a „Piros vagy Arany Alma” eszméjének megvalósítása volt. Ez nem mást jelentett, mint a teljesség megvalósítását és kiterjesztését a földi birodalmak szintjén, egyfajta iszlám „Isten országának” eljövetelét, az iszlám hódító politikának a beteljesítését, vagyis minden földi uralomnak a szultán alá hajtását. Szulejmán személyéhez komolyan kapcsolódtak ennek az iszlám szakralitásnak a képzetei. Tőle várták, hogy kiteljesíti a „Kizil Elma” eszméjét, ezért a hadjáratnak ez lehetett a fő célja.

Ennek az eszmének természetesen meg volt a konkrétan megfogalmazható földi célja is, amibe különféle források alapján beletartozhatott a Német-római Császárság és a császárváros, Bécs vagy egyenesen Róma. Szigetvár ostroma egyrészt logikus lépés volt a Bécs felé vezető hadi útvonal miatt, másrészt más jelentősége is lehetett a „Kizil Elma” eszméjének megvalósításáért küzdő szultánnak. Magának Szigetvárnak is lehetett olyan vonzereje, amely meghódításával Szulejmán úgy érezhette, hogy újabb darabot illeszthet be koronája ékkövei közé.

A vár építtetője Szigethi István, aki amellett, hogy egyetemi tanár volt, egyházi méltóság is, és ami igazán érdekes: jeruzsálemi pátriárka. A Jeruzsálem-misztikában is otthonos szultán – a város ottomán meghódítója – szemében a hely jelentőségét építtetőjének személye adhatta."
 
Nekem most Yiayia jutott eszembe a Bazi nagy görög lagziból :D (My Big Fat Greek Wedding)
Állandóan csak azt mondogatta, hogy "Bloodthirsty Turks!", nem számított, hogy már jó ideje Amerikában élnek :)

yia.jpg
 
Milyen érdekesek az emberek, és milyen sokszínű a világ.
Az anyukám török, nagyon sokszor voltam Sztambulban már felnőttként is. Szerettem a bazárban nézelődni. Akármelyik kereskedő kérdezett rá,
- honnan jöttél?
- Magyarországról, Egerből
- azt ismerem, ott harcolt a Dobó, nagy harcos volt!
Aztán kiabált mint akinek valami baja van, és több üzletből jött egy egy ember akiknek elmondta, hogy magyar vagyok és egri, aztán órákig meséltek arról, hogy megverték őket az egri harcosok, közben vendégül látott egy eszméletlen erős illatos nagyon finom teára, volt hogy nem vettem semmit mégis kaptam valami apróságot, és ha nem akartam elfogadni azzal erőltette rám a kereskedő
- barátok vagyunk
és széles mosoly volt az arcán!
Mi szapuljuk őket, ők meg mosolyognak és büszkék hogy tudják hol van Eger, és ki volt az a Dobó aki legyőzte őket Egerben.
 
Milyen érdekesek az emberek, és milyen sokszínű a világ.
Az anyukám török, nagyon sokszor voltam Sztambulban már felnőttként is. Szerettem a bazárban nézelődni. Akármelyik kereskedő kérdezett rá,
- honnan jöttél?
- Magyarországról, Egerből
- azt ismerem, ott harcolt a Dobó, nagy harcos volt!
Aztán kiabált mint akinek valami baja van, és több üzletből jött egy egy ember akiknek elmondta, hogy magyar vagyok és egri, aztán órákig meséltek arról, hogy megverték őket az egri harcosok, közben vendégül látott egy eszméletlen erős illatos nagyon finom teára, volt hogy nem vettem semmit mégis kaptam valami apróságot, és ha nem akartam elfogadni azzal erőltette rám a kereskedő
- barátok vagyunk
és széles mosoly volt az arcán!
Mi szapuljuk őket, ők meg mosolyognak és büszkék hogy tudják hol van Eger, és ki volt az a Dobó aki legyőzte őket Egerben.
Ha mi mentunk volna oda megszallni oket 150 evig rabolni, gyilkolni, noket gyerekeket rabolni stb..stb.. akkor is mosolyognanak?
 
10. Ellensége, pusztítója és elnyomója volt a kereszténységnek. A keresztény templomok egy részét már a hódító hadjáratok során elpusztíttatta. A megmaradottak jelentős részét mecsetekké, illetve dzsámikká alakíttatta, de voltak olyanok is, amelyeket istállóvá tettek. A keresztények kezén hagyott templomok használatáért tetemes összegeket kellett fizetni a török hatóságoknak. A harangok használatát mindenütt megtiltották. Új templom építését, a régiek kijavítását csak hitványabb anyagokból engedték és torony nélkül.

Ez mai hir az ISIS-rol? ;)
 
Ha mi mentunk volna oda megszallni oket 150 evig rabolni, gyilkolni, noket gyerekeket rabolni stb..stb.. akkor is mosolyognanak?
Nyilvánvalóan máshogy tekintünk mi a 150-éves török hódoltságunkra, mint ők a majd 500-éves ottomán birodalmukra. Ettől a jelenben lehetünk mi a Dobók, Zrínyiek leszármazottai és ők, a Szulejmánok, Jumurdzsákok leszármazottai barátok. Mindez attól függ, megadjuk-e egymásnak a kölcsönös tiszteletet, és nyitottak vagyunk-e a másikra. Aki járt Sztambulban tudja, hogy a törökök szeretik a magyarokat, és tisztelik is őket. Olyan népet látnak bennünk, aki szinte egyedüliként sokáig dacolt velük. Azt gondolom nincs a két ország között semmi komoly vitás dolog, így a történelmi megbékélésnek nincs semmi akadája. Mindemellett nem örülnék annak, hogy Szigetváron való átutazásaim alatt(alig több mint 30 km-re élek tőle) azt látnám, hogy muszlim emlékhellyé válna anélkül, hogy Zrínyi dicsőségét hirdetné.
 
van ha jól emlékszem a Hasszán nevű , aki a várrajzokat belevarrja a kaftánjába, hogy sebezhetetlen legyen , ath hiszem Bornemissza vágja le .
Nos azt gondolom, anno "karddal törtek ellenünk, s kard által vesztek el". Ma teával, kávéval kínálnak, és vendégül látnak. Akkor is, ha nem veszünk semmit. Nincs és nem is lehet okunk haragudni rájuk. Az apák bűneiért fiaik nem felelnek. :) (Azért jobban haragszok azokra a zömében török vendégmunkásokra, akik átutazóban rajtunk haza, vagy éppen Németország felé az autójukból simán kidobják a szemetet az út mellé, mint azért, mit tettek 500 éve )
 
Szent ég! Mivel érdemelte ki ez a bűnöző, hogy ilyen hosszú cikk jelenjen meg róla? Méghogy ő visszavonta a fatvát... Ki a fenét érdekel ez? Netán semmi más nem számít, csak az, hogy ne keresztény legyen, hanem muzulmán?
Ez 2010-es:
http://index.hu/belfold/2010/02/01/elarverezik_a_magyar_iszlam_kozosseg_mecsetjet/
Ez 2015-ös:
http://hirtv.hu/ahirtvhirei/celpont-vallasi-kontosbe-bujtatott-penzmosoda-1271859

...de van még a neten, csak nézzetek körül. Én nem töltöm ilyen "szent emberrel' az időmet.
 
Nyilvánvalóan máshogy tekintünk mi a 150-éves török hódoltságunkra, mint ők a majd 500-éves ottomán birodalmukra. Ettől a jelenben lehetünk mi a Dobók, Zrínyiek leszármazottai és ők, a Szulejmánok, Jumurdzsákok leszármazottai barátok. Mindez attól függ, megadjuk-e egymásnak a kölcsönös tiszteletet, és nyitottak vagyunk-e a másikra. Aki járt Sztambulban tudja, hogy a törökök szeretik a magyarokat, és tisztelik is őket. Olyan népet látnak bennünk, aki szinte egyedüliként sokáig dacolt velük. Azt gondolom nincs a két ország között semmi komoly vitás dolog, így a történelmi megbékélésnek nincs semmi akadája. Mindemellett nem örülnék annak, hogy Szigetváron való átutazásaim alatt(alig több mint 30 km-re élek tőle) azt látnám, hogy muszlim emlékhellyé válna anélkül, hogy Zrínyi dicsőségét hirdetné.

A cikk írója helyesen fogalmazott, Szulejmán maradványait SzigetvárNÁL temették el, de NEM a szigetvári várban.
A mecset építés/felújítás pedig nem az eredeti állapot visszaállítását jelenti, ugyanis a vár a korabeli rajz szerint eredeti állapotában így nézett ki:
12717503_1101956019849226_7395979552499848984_n_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
 
"Letesszük a halottainkat a Parlament elé"? - ugyan már, nem kellene ennek a jóembernek izgulni, hiszen megy nekünk az integrálódás! Majd mi tesszük a halottainkat a mecseteik elé.

A németek megkergültek: a dzsihád a szeretet jelképe!



A dzsihad – „Mein Dscihad” a narrátor hölgy szerint a békéről és a szeretetről szól. A polgárokat bátorítják a dzsihád elfogadására a fogalmi, ideológiai káoszban – és mentegetik időnként történelmi tényekkel szemben is.

Az oktatóvideó elkészítője a Bundeszentrale für politische Bildung, a szövetségi politikai képzési központ, egy civilszervezet, a német fiatalok számára segít eligazodni a világban, politikai, közéleti kérdésekben. A szervezet célja a civil társadalom elősegítése és a demokrácia erősítése, amelyet a német állam is támogat, így a videó részben (német) adófizetői pénzen készült, egyben a szervezet logóját is magán viseli.

 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,911
Tagok
615,340
Legújabb tagunk
Torda Bernadett
Oldal tetejére