Magyarország egy kanadai szemével: „Ez a magyar pokol”

goyo

Adminisztrátor
Fórumvezető
A turistáknak gyönyörű hely Magyarország, de aki ide költözik, rengeteg bürokráciára, csúszó- és hálapénzfizetésre számíthat – mondja Allan Boyko, aki kanadaiként tíz évet töltött Magyarországon, és máig nem érti, hogy ha valami nem működik, hogy lehet, hogy évek múlva sem próbálja senki megjavítani. Szerette budapesti munkáját, de a Budapest Times főszerkesztői székét mégis az albertai olajmezőkre cserélte, hogy gyerekeinek jobb életet biztosítson Kanadában. Éppen az aratás és egy olajipari központ között csíptük el félúton.

Hogy ment az aratás?

Köszönöm, jól! Tegnap a kombájnnal dolgoztam, a földművelés olyan, mintha felnőtt emberek játszanának játékdömperekkel: mindenki nagyon lelkes, a legkülönbözőbb emberek gyűlnek össze, hogy játsszanak. Annyi a különbség, hogy a játékdömper nem robban le, és nem viszi el a bank, ha rossz a termés, és nem tudjuk fizetni a részleteket. Most pedig éppen átautózom 250 kilométerre Red Deerbe, ott el kell intéznem valamit, hogy el tudjak helyezkedni az albertai olajiparban.

4994866_b8736058fd42aa95131689ea2e283231_x.jpg
pixel.php

„A képen krumplival pózolok, de valójában repcét, zabot és árpát arattam a testvérem sógoránál.”
Fotó: Chris Zachoda
Ezek szerint még munkát keres?

Még keresek, de már több ajánlatot is kaptam. Kedden adtam le az önéletrajzomat, pénteken fel is hívtak, hogy megkérdezzék, hogy tudok-e kezdeni vasárnap este. Közben rájöttek, hogy nincs még meg a kénhidrogén-biztonsági engedélyem, úgyhogy abban maradtunk, hogy hívom őket, ha az megvan. Harminc-negyven helyre adtam le az önéletrajzomat, és két-három helyről hívtak fel, de ez az engedély például mindenhova kell. Egyébként a barátaim szerint egynél többször egy munkaadót sem szabad visszahívni, mert kétségbeesett benyomást kelt, és rontja az alkupozíciót.

Allan Boyko
Rádiósként indult Kanadában, Budapestre tíz évvel ezelőtt költözött, miután magyar nőt vett feleségül. Először angolt tanított, később a Budapest Times főszerkesztője lett. Tíz év után ironikus hangvételű búcsúlevélben köszönt el Magyarországtól, amelyben ezt írta:

„Magyarországon meglátszik az idő, de még mindig szép, és tele van érdekes történetekkel. Mindig megőrzöm a szívemben, mint azt a lányt, akiről mindenki mondta, hogy nehogy járjak vele, mert összetöri a szívemet, a bankszámlámat, vagy talán valami még rosszabbat. Talán észre sem vette az ember a hibáit eredetileg, vagy azt hitte, hogy segíthet neki megszabadulnia tőlük. Végül mégis kiderült, hogy ő olyan, amilyen, és nincs az a rábeszélés vagy jóakarat, ami megváltoztathatná.″


Összességében nem aggódom, de egyelőre csak pár napja vagyok itt. Regisztráltam a munkaügyi hivatalban, először beraktak egy foglalkozásra, ahol megcsinálták az önéletrajzomat. Én újságíró vagyok, tudom, hogy kell önéletrajzot írni, de mindegy, ezzel elment egy nap. Utána betettek egy karrier-tanácsadó kurzusra, úgyhogy flottul megy minden, egy kéthetes olajipari bevezető kurzust is el fogok végezni.

De közben férj és apa vagyok, a családomat a világ másik végén hagytam egyedül. A feleségem egyedül gondoskodik a két gyerekről, úgyhogy neki nagyon nehéz most.

Váratlanul távozott Magyarországról. A döntés is hirtelen volt, vagy tervezte ezt már egy ideje?

Már hosszú ideje beszéltünk róla, de eddig sosem határoztuk el magunkat. Pénzügyileg egyre rosszabb helyzetbe került az újság, 2008 óta folyamatosan estek az eladások. Tavasszal adtam be a felmondásomat, a helyettesem is úgy döntött, hogy elmegy, ugyanazon a napon mondtunk fel. Maradtam a hagyományos háromhetes nyári szünetig, hogy a kiadónak legyen ideje előkészíteni az új főszerkesztő érkezését.

Hogyan fogadták a döntését?

Szomorúak voltak, de meg is értettek egyben. Megpróbáltak több pénzt kínálni, de hát honnan? A gazdasági helyzet nem javul, egyszerűen nem láttam, hogy változhatnának ebbe az irányba a dolgok. Ugyanakkor a feleségem és én azt szerettük volna, hogy a gyerekeink Kanadában járjanak egyetemre, ami még öt-hat év múlva lesz esedékes, de kell egy kis idő, mire hozzászoknak a kanadai rendszerhez.

Miről írt a legszívesebben a Timesba?

A gazdaságról, mert az adatok általában ellenőrizhetők külföldi forrásokból. A kormány, bármelyik, olyan számokat hozott nyilvánosságra, amilyeneket csak akart, és úgy csűrte-csavarta őket, ahogy jólesett neki. Igen ám, de az EU, az IMF és az OECD is megcsinálja a matekot, amit utána el lehet adni úgy Magyarországon, hogy szabadságharcot folytatunk a gonosz külhatalmak ellen, akik megint a nyomunkban vannak, mint a történelmünk során már megannyiszor.

Szakmailag hogy érezte magát tíz év után?

Bármeddig tudtam volna csinálni, élveztem a munkát. Magyarország tele van botrányokkal, Kanadában sokszor kóbor kutyákról írnak cikkeket. Rengeteg a korrupció, szerkesztőként sötét üzelmekről mindig jó hírt adni. Az emberek panaszkodnak, hogy a médiában sok a negatív hír, de nézzünk szembe a tényekkel: miről beszélnek, pletykálnak az emberek? Hát, nem arról, hogy valaki milyen nagyszerű dolgot csinált. A rossz érdekli őket, és Magyarországon nagyon sok rossz van.

Búcsúcikkében arról ír, hogy amikor idejött, egész mások voltak a kilátások: egy felfelé ívelő pályájú országba érkezett, az EU-csatlakozás küszöbén, amitől azt várták, hogy „ripityára töri a bürokrácia béklyóit”.

Amikor Budapestre költöztem, összesen egy hónapnyi tapasztalatom volt az országról, a leendő feleségemet látogattam meg, és ott is házasodtunk össze. Tehát nem ismertem Magyarországot olyan jól, de azt hittem, hogy az EU-tagság miatt az ország egy nyugati modell felé fog közeledni. De hát, te jó ég, az EU maga is csak egy másfajta bürokráciatenger.

Emellett több dolgot megemlít: a cikk szerint Magyarország „bár egzotikus és izgalmas, de makacs, féltékeny, depressziós, hajthatatlan, sértődött és pénztelen is egyben”. Hogyan árnyalta az eredeti képet az itt töltött tíz év?

A fejlődés hiányát emelném ki elsősorban. Amikor nem működik valami, azt várná az ember, hogy előbb-utóbb megjavítják. A Magyarországon élő külföldiek körében van egy kifejezés, a „magyar módszer”, ezt akkor szokták mondani nekünk, ha valamit el akarunk intézni: „Nem, nem lehet, ez a magyar módszer.”

4994872_2cd123a6eedd80873ad346fc805ab9c6_x.jpg

„Az albertaiak 75 százaléka a bölcsőtől a koporsóig dolgozik: öt segéddel vonult ki a szerelő, hogy rendbe hozzák a kombájnt, ami lerobbant alattam.”
Fotó: Allan Boyko

Vegyük például az üzleti életet fojtogató bürokráciát: amikor elkezdtem dolgozni, egy bt.-t kellett alapítanom. Egyetlen ügyfelem volt, az újság, és egyetlen számlám, amivel a felségem havonta bement a könyvelőhöz. Tizenhét különböző adót kellett fizetni abból az egy fizetésből. Vagy amikor valamit el kell intézni az önkormányzatnál – persze igaz, hogy az sok helyen nehéz, Kanadában egyébként pont nem, legalábbis nekem, aki itt nőttem fel.

Mi más volt nehéz vagy meglepő?

Magyarország nagyon szeret a múltba nézni, jellemzően bűntudattal, dühvel és sajnálkozva. Augusztus 20-án kívül nem is tudok olyan nemzeti ünnepet, amin nem valamilyen kudarcra emlékeznek meg. Most például lett egy új ünnep, a nemzeti összetartozás napja, gyakorlatilag Trianon-nap, ami elvileg az összetartozásról szól, de valójában arra szolgál, hogy együtt haragudhatunk Magyarország történelme miatt.

A magyarok sokszor próbálnak felelősöket keresni Magyarország helyzete miatt, akár Trianonnal kapcsolatban. Tény, hogy borzalmasan méltánytalan, ami történt, de úgy nem lehet előrehaladni, hogy az ember feje 180 fokban hátra van fordítva, és tele van keserűséggel. Az emberek valamiért mégis szeretik olyan szorosan bebugyolálni magukat a zászlóval, hogy már fojtogatni kezdi őket.

A magyar nagyszerű nép, és sok ragyogó elmét adott a világnak, elég csak azokra a kutatókra gondolni, akik Nobel-díjat kaptak, a legtöbben miután már elhagyták az országot. De valahogy a társadalomban meglévő irigység miatt elfogadhatóvá vált, hogy az emberek visszatartsák egymást az építkezés helyett. A kanadaiak nem ilyen ragyogó elmék, de a rendszer működik: az átlagember kemény munkával és önfeláldozással előre tud lépni. Rengeteg magyar ember is hajlandó lenne ugyanerre, csak nagy kár, hogy annyi ember és akadály áll az útjukban.

Ön hogyan mutatta be Magyarországot más ideköltöző külföldieknek?

A turistáknak Magyarország remek és gyönyörű hely , ők el sem hagyják az V. vagy a XII. kerületet. Azok, akik ideköltöztek, már egy másik történet: őket figyelmeztetni kell, hogy nem fognak tudni munkát találni, ezért először angoltanítással kell kezdeniük. Meg kell tanulniuk kevesebb pénzzel beérni, de ezzel együtt lehetséges, meg lehet csinálni.

Utána meg kell említeni a bürokráciát, az adókat, a hálapénzt és a csúszópénzt, amit a rendőrök kérnek. De megint csak ilyen az emberi természet: ezekről többet beszélünk, mint arról, ha valami remekül működik. A legelképesztőbb az a hihetetlen mennyiségű papírmunka, amire bármilyen ügyintézéskor szükség van. Az első pár év pokoli volt, a tartózkodási engedélyek és hasonló ügyek miatt, később már hál' istennek nem kellett ilyesmivel foglalkoznom.

Mit gondol, hogyan válhatna az ország egyszerűbbé vagy hatékonyabbá?

Nem hiszem, hogy ez lehetséges. Mondhatnám, hogy ezt vagy azt kell megoldani, de azt hiszem, az ország karakterétől idegen a változás. A válság elején azt reméltem, hogy az ország csődbe megy, mert enélkül az ország csak toldozza-foldozza a problémákat, elég megnézni, mit csinált a Fidesz a magánnyugdíjakkal.

Amíg valamilyen úton-módon lehet pénzt szerezni, a dolgok változatlanul görögnek tovább. Ezért valamilyen válságra van szükség a változáshoz, ahogy az emberek is sokszor csak egy krízis után változtatnak meg bizonyos dolgokat az életükben. Ezért Magyarország szerintem képtelen a változásra, hacsak valami nagy dolog nem történik.

De itt van a nyugdíjak demográfiai problémája is. A nyugdíjasok szavazatán múlik minden, ezért a pártok nekik próbálnak kedvezni. Az anyámnak is van nyugdíja, a saját megtakarításaiból, a személyes felelősségvállalásra épülő rendszerben. Való igaz, valamiből nyugdíjat kell adni a kommunizmus alatt aktív korú nyugdíjasoknak, de ez őrült nagy kiadás, a gazdaság pedig nem elég erős.

Milyennek látja a mai magyar politikát?

A magyar politika olyan, mint amikor két gazda összeveszik egy óriási krumplin, amit az út szélén találtak, mert mindketten azzal akarnak hencegni, hogy ők a kiválóbb földművesek. A valóságban persze a krumpli egyiküké sem, de ahelyett, hogy elfeleznék és jövőre elültetnék, inkább gulyást főznek belőle, húsnak meg leölik az utolsó disznót. Mindeközben nemcsak a saját jövőjüktől loptak, hanem azoktól a családokétól is, akiknek elvileg szebb jövőt kellene teremteniük.

Először is, az előzmények: Gyurcsánynak semmiképp nem lett volna szabad pozícióban maradnia az után a gyalázatos őszödi beszéd után. Nagy tanulság volt, hogy nem tudták kipaterolni azután, hogy nyíltan bevallotta, hogy hazudott a kampányban.

Érdeklődve vártam, hogy Orbán Viktor mihez kezd majd, és a 2010-es választáskor reméltem, hogy a Fidesz kétharmadot szerez, mert azt gondoltam, hogy akkor nem lehet kifogásuk, hogy miért ne hoznák rendbe a dolgokat. De most egyáltalán nem látom demokratikusnak a kormányt, bár formailag ezt tudják igazolni, de valójában nem is figyelnek oda az emberekre. Csak kitalálnak valamit, és lenyomják az emberek torkán. Ez nagyon kellemetlen érzés, és szerintem ha a Fideszt fenyegetné az a veszély, hogy elveszthetik a következő választást, valahogy megoldanák. Persze nem hiszem, hogy a Fideszt fenyegeti ilyen veszély.

A Fidesz részben azért érzi magát feljogosítva arra, hogy így kormányozzon, mert nem kommunista a hátterük. Ez is fontos kérdés, a régióban sok másik ország nyilvánossá tette az ügynöklistákat. Magyarországon ez sosem történt meg, ezért ez még mindig ott kísért minden politikus körül, pártállástól függetlenül. Ezáltal sokan zsarolhatóak lesznek.

A Budapest Times büszkén vallja, hogy független újság, miközben a legtöbb magyar médiaterméknek bevallott vagy bevallatlan, de egyértelmű pártpreferenciája van. Ön szerint van független magyar sajtó?

Nem büszkélkednék annyira a Budapest Times függetlenségével, mert igazából soha senki nem fenyegetett meg minket. Könnyű azt mondani, hogy ne bagózz, ha nincs egy szál cigaretta sehol, úgyhogy nem mondanám, hogy hősök voltunk.

Hogy van-e független magyar média? Igen, nem is kevés. Megvannak az erőforrásaik, hogy jó újságokat csináljanak? Nem biztos, és ez világszerte probléma, nemcsak Magyarországon.

De ez az olvasókon is múlik: az emberek harciasan szorongatják az újságjukat a mozgólépcsőn, sokan ezzel fejezik ki a pártállásukat. És persze sokan nem is hajlandók semmit elhinni, ami a másik lapban jelenik meg, még ha igaz is, mert az nem az ő politikai preferenciájuk.

Milyen pozitív változást látott az elmúlt tíz évben az országban?

Hm, szeretnék találni valamit. Melegebb lett (nevet), és például megkönnyítették az állampolgárrá válást, ami egyben persze körmönfont politikai lépés is volt: miért szavazhatnak a külföldiek? Mert általában az exkommunisták ellen szavaznak. Az állampolgársághoz a papírmunkát persze meg kellett csinálnom, de elég volt az alapszintű magyar nyelvtudás. Talán ötven szót használtam, elmondtam egy viccet, utána meg mindenre azt mondtam, hogy igen.

De fordítsuk meg a kérdést: ön milyen pozitív változást látott az elmúlt tíz évben?

Az EU-csatlakozás kitárta a világot a fiatalok előtt.

Szóval az a pozitívum, hogy könnyebb elmenni? Na szép! (nevet)

Reméljük, hogy sokan visszajönnek. Van-e bármi más, amit szívesen elmondana?

A kedvenc magyar viccem. Meghal egy fickó, és a pokolra jut. Lemegy a lifttel, találkozik az ördöggel, akitől megtudja, hogy egy kicsit várnia kell, még nem ő jön. Az ördög felajánlja, hogy addig körbevezeti: a pokol első bugyrát szögesdrótos kerítés veszi körül, gépfegyveres őrök vigyáznak az elkárhozott lelkekre.
– Ez az orosz pokol – mutatja az ördög.
A következő bugyorban nincs se kerítés, se őrök, csak egy Hölle feliratú tábla.
– Ez pedig a német pokol – magyarázza az ördög, – nem is kell őr, mert mindenki látja a kiírást.
Az utolsó bugyorban sincsenek sem őrök, sem kerítés, de még tábla sem, mégis itt van a legnagyobb tömeg.
– Hát ez meg milyen bugyor? – kérdezi a fickó.
– Ez a magyar pokol – mondja az ördög, – ide még tábla sem kell, mert ha valaki megpróbál elszökni, a többiek visszarántják.

Egyébként a lelkipásztoromtól hallottam, kanadaiaknak is elmeséltem, de ők persze nem értik.

 

Zoli_USA

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy külföldi tehát ilyennek lát bennünket,van benne igazság,de ez akkor is az én,a mi hazánk!

Oké, legyen a te hazád. Nem akarom elvenni tőled, neked adom az egészet ajándékba. Nekem nem kell.

Különben meg csak azt nem értem, ha ilyen a "haza", akkor mi az ördögnek kell vele dicsekedni?! Az ember inkább hallgassa el a szégyenét szemérmesen.
 
P

Pete White 77

Vendég
évezerdes dicső múlt, évszázados kudarc. A kommunizmus paranoiája, a gazdasági helyzet ( kommunisták által előidézett) hanyatlása, gondoljatok bele : ezt a területet az isten is a mezőgazdaságnak teremtette, mi szükség volt ekkora nekézipari fejlesztésre az "átkosban"? Ma európa éléskamrája is lehetnénk, ha már akkor is ezt az utat választották volna. Ez a depressziós, korrumpálható magába forduló hajlam megmarad még jó ideig sajnos, minimum addig, míg az előző rendszer így szocializált generációja át nem adja helyét egy új nemzedéknek. Nem tudom büszke vagyok-e, nem tudom patrióta vagyok-e, csak abban vagyok biztos, hogy magyar vagyok, és örülök neki, hogy tevékeny, hasznos tagja lehetek társadalmunknak
 
P

pacisi

Vendég
Ez egy ember véleménye ! Aki Kanadából jött.Média munkát végzett ami eleve némi elkötelezettséggel jár.Aki idejön és társat, kenyeret, munkát talált.Kanadát ne itt keresse nem fogja találni .Mint ahogy másol sem!Igen nem vagyunk Kanada nem is leszünk soha! Bőven van mit javítani, ez így van!Vannak értékeink is közötte a vendégszeretet.Mindenkit szívesen vendégül látunk!Jönni nem kötelező! Mindenki eldöntheti hová szeretne tartozni Én maradok Magyarnak
Tisztelettel
 

aniko45

Állandó Tag
Állandó Tag
Oké, legyen a te hazád. Nem akarom elvenni tőled, neked adom az egészet ajándékba. Nekem nem kell.

Különben meg csak azt nem értem, ha ilyen a "haza", akkor mi az ördögnek kell vele dicsekedni?! Az ember inkább hallgassa el a szégyenét szemérmesen.

Kedves Zoli!
Nincs mit szégyelnünk,minden népnek van hibája és minden országnak van javítani valója,.sokfélék vagyunk mi magyarok is.,de mindezek ellenére soha,semmiért nem cserélném fel ,nem tagadnám meg, mert ez itt az én hazám!(én nem bántalak téged ,mert te másként látod!) Nekem ma is szent dolog a "Szózat"
 
P

Pete White 77

Vendég
Ilyenkor érzem igazán azt, hogy jó magyarnak lenni :) egy kevésbé jó kritika, és tessék : mennyi felszólalás íródik kis hazánk védelmében. Tiszteletem minden honfitársamnak, határokon innen, s túl :)
 

Zoli_USA

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Zoli!
Nincs mit szégyelnünk,minden népnek van hibája és minden országnak van javítani valója,.sokfélék vagyunk mi magyarok is.,de mindezek ellenére soha,semmiért nem cserélném fel ,nem tagadnám meg, mert ez itt az én hazám!(én nem bántalak téged ,mert te másként látod!) Nekem ma is szent dolog a "Szózat"

Egész másképp látom. VAN MIT SZÉGYELLNÜNK. Bőven.

Hogy mit, azt kb le is írta ez a kanadai muki a cikkben. Réges-rég így láttam már én is ahogy ő, ezért amikor olvastam a cikket, mintha a szívemből szólt volna.

A magyar nép állandóan a múlton rágódik, depressziós, nyavalygós, és mindig másokat okol a bajaiért. Ugye sose mi cseszünk el valamit, hanem az IDEGENEK tolnak ki velünk. A nemzetközi zsidóság, az olajlobby, a dohánykartell, a Nemzetközi Valutaalap, a bankok, az EU, a Világbank, az USA, illetve régebben a ruszkik, a németek, osztrákok, törökök, tatárok...

Hát persze, mindenki épp ránk vadászik, mindenki összeesküdött ellenünk. Biztos isten hogy a vörösiszap-katasztrófát sem mi okoztuk magunknak, hanem mondjuk a „drónok”. Akik direkt azért jöttek hozzánk a mínusz píedik fraktáldimenzió ötödik kvadránsából, hogy megszivassanak minket némi vörösiszappal. És a MALÉV csődjének se mi voltunk az okai, hanem a... ööö... ki is? Megvan! Mondjuk a tupamaró gerillák! Vagy a zsidók, hát persze. Sőt, a tupamarók, de azokat a zsidók irányították. A zsidókat jó belekeverni mindenbe, azt mindig elhiszi a legtöbb vízfejű majom.

Sírunk például amiatt, hogy a doni katasztrófa mekkora tragédia nekünk. Egyrészt ki a fenét érdekel ez majdnem egy évszázaddal később, amikor inkább a jövőbe kéne tekintenünk?! Másrészt akármennyi magyar pusztult is el akkor, ne feledjünk 2 dolgot:

1. A halálesetek legalább fele elkerülhető lett volna, ha a hadsereg jól felkészítve megy oda. De nem, mert szarul voltak felszerelve, papírtalpú bakancsokban például, jó hogy megfagytak. Akkor most ki is a hibás a pusztulásukért? Á, a MAGYAROK, akik ellátták őket hadtáppal meg felszerelték őket, azok biztos nem. Mi sose vagyunk hunyók.

2. Ha nem megy oda a sok birka magyar, nem halnak meg. De odamentek. MI A FRANCNAK?! Mi keresnivalója volt a magyaroknak épp a Donnál?! Most őszintén, a Don, az magyar folyó amit meg kellett védenünk?! Vagy Sztálingrád, az magyar város volt bármikor is amit vissza kellett volna foglalnunk?!

És még a ruszkikra haragszunk emiatt?! Bocs de ők csak a saját hazájukat védték. A magyarok akkor BETOLAKODÓ ELLENSÉG volt, megszálló hatalom. EZ AZ IGAZSÁG. Az ellenséget pedig ki szokták nyírni.

Mi voltunk a fasiszták utolsó csatlósa. Ez tény. Elbántak velünk, ez is tény. A rossz oldalra álltunk akkor és megszívtuk. Most fogjuk be a pofánkat.

De nem, nem azt tesszük hanem különcködünk, "egyéni utakat" akarunk járni a gazdaságban is, és ha nem jön be akkor mindenkit szídunk mintha ők tehetnének róla. Holott a harmadikutas politika nem jött be Albániának se, Észak-Koreának se, Kubának se...

Én sokáig szerettem volna büszke lenni arra, hogy magyar vagyok. De lassan rájöttem, hogy nem tehetem. Nincs mire.

Mire legyek büszke?! Arra, hogy eddig minden szabadságharcunkat sikeresen elvesztettük?! Arra, hogy a magyar mentalitás az a "dögöljön meg a szomszéd tehene is"?! Arra, hogy javában személyi kultuszt építünk?! Arra, hogy minden nagy feltalálónk és művészünk csak akkor tudott érvényesülni, ha előbb elhagyta az országot?!

Primitív, irigy és barbár nép vagyunk, ez az igazság. Szomorú igazság természetesen, de ez van.

És nemcsak Magyarországon ilyen a magyar ember, de külföldön is. Tapasztaltam az USA-ban. Azóta érzem magamat itt jól, hogy nincs egyetlen magyar se a közelemben. Ha korábban mondja ezt nekem valaki, én se hittem volna.

Nem akarok visszamenni. Ha valaha mégis muszáj lesz valamiért, úgy érzem majd hogy a barbárságba térek vissza, s előre tudom, hogy amint tehetem, újra nekivágok, mert számomra a HAZA, az kérlekalássan már EZ, ez itt, az USA. Ezt annyira komolyan eldöntöttem, hogy ha valamiért nem lehetne egyenesen bejönnöm ide, akkor irány Kanada vagy Mexikó, és szépen gyalogosan a zöldhatáron fogok átavelni. Akár barefoot is, ha kell. Természetesen jelentős az esélye annak hogy e kalandba majd belepusztulok, én se adok magamnak több esélyt a sikerre mint mondjuk 10%, de nem érdekel, ezt fogom tenni.

Tudom, vannak mindenféle könnyfakasztó nóták, hogy „szívet cseréljen aki hazát cserél”, meg hogy „idegen a szó, nem élsz csak létezel”, stb.

Bocs de baromság mindez. Igen, idegen a szó. Számomra az angol minden csak nem könnyű. De azért mégiscsak napról-napra egyre kevésbé idegen... Még kevés szót ismerek, de ha olyasmi a téma amihez ismerem a szavakat, akkor már angolul gondolkodom arról beszéd közben, nem az van hogy az előbb magyarul megfogalmazott gondolatot lefordítom úgy-ahogy angolra. Most a télen lesz sok szabadidőm, nekiállok, s egy rakás szót megtanulok. Fog ez menni. Nálam sokkal hülyébbek is megtanultak már angolul. Természetesen életem végéig érződik majd a beszédemen hogy ez nem az anyanyelvem, de ez nem baj.

Szívet cseréljen aki hazát cserél? Nem. Én mindigis azt tartottam civilizált viselkedésnek a szívemben amit itt élnek az amerikaiak, csak a hazámban, Magyarországon nem kaptam meg. Én amerikainak tartom magamat már lélekben. Jogilag nem vagyok még az, de amint erre lesz valami módom, olyan gyorsan kihasználom hogy talán a nyakamat is kitöröm a sietségemben.

Tessék megérteni: én már most is annyira megszerettem ezt az országot, hogy amennyiben tényleg valami komoly támadás érné, amikor tényleg elkél mindenki segítsége, habozás nélkül kész lennék én is mindent megtenni érte, még akkor is, ha ez számomra roppant életveszéllyel járna! Annak ellenére, hogy perpillanat semmi közöm nem lenne az efféle ügyekhez jogilag, mert nem vagyok állampolgár. De megtenném. Állítom, jobban szeretem, mint nagyon sok született honpolgára.

Sajnálom, hogy nem érezhetek így Magyarország iránt. Úgy lenne a jó, ha megtehetném. Az volna a normális is, igen, szerintem is. De hiába. Mert mi a „haza”? Kétféleképp lehet e fogalmat értelmezni: az adott földterületre vonatkoztatva, és az ott élő embereket értve ezalatt.

Nos, a magyar földterületet, tájat, azt szeretem, igen, de állítom, bőven van olyan szép Amerika is. Még szebb is, mert amerre jártam benne eddig, sehol sincs az a hatalmas mocsok mint Magyarországon: mindenfelé szemét az útszélen, sőt a városokon belül is, gazban álló kertek, árokpartok, meg egyéb effélék. S mert az ember egyszerre csak egy helyen élhet, ha visszamennék "magyarba", nem lehetnék itt. Egyszerre úgysem láthatom mindkét országot, akkor meg akár itt is lehetek. S mint mondtam, itt legalább tisztaság van.

Ami meg az embereket illeti, elmondtam már amit akartam erről. Természetesen az amerikaiaknak is van sok hibája, tudom. Tudnék sorolni párat magam is kapásból. A társadalmi berendezkedésük is olyan, hogy volna néhány ötletem, mit lehetne jobban csinálni e téren. Igenám, de lehet hogy tévedek! Mert ugye, lehet ám azért hogy ők csak jobban tudják, mi meg hogy a helyes, hiszen az ő országuk kétségkívül sokra vitte, nem úgy mint a magyaroké...
Aztán meg, úgy látom, összességében mégis ők a legcivilizáltabb ország a Földön jelenleg, minden hibájukkal együtt is.

Ja, hogy van ez a kémkedési-lehallgatási botrány? Bocs de szerintetek más országok kormányai nem kémkednek? Az amerikaiaknak erre több módjuk van ez igaz. Élnek a lehetőséggel. Ez egészen természetes. Más ország is megtenné ezt ha tehetné. Persze hogy védekeznek az ellenségeik vagy potenciális ellenségeik vagy akárcsak vetélytársaik ellen. Szeptember 11 óta bebizonyosodott amit addig is lehetett sejteni: Az USA-nak rohadtul sok ellensége van. Persze hogy van, hiszen gazdag ország, s a gazdagokat sokan irigylik.

A magyarok, sajnálom, de meglehetősen hátul kullognak civilizáltságban a szememben. Nem a leghátul az igaz, de... Egy jellemző történet:

Az egyik fórumon szóbakerült valahogy a téma, hogy Egyiptomban is mint sok arab országban, még ma is művelik az "infibuláció" nevű szörnyűséget, ami azt jelenti hogy a nők csiklóját kivágják, sokszor a szeméremajak egy részével együtt. Persze érzéstelenítés nélkül. Sőt fertőtlenítés nélkül. Többnyire csak valami éles üvegszilánkkal, bambuszdarabbal, koszos zsilettpengével... sokan bele is halnak. Egyiptomban ezen átesik a nők több mint 90%-a manapság is. Azért, hogy ne élvezzék a szexet, s így biztosan ne csalják meg a férjüket. Azaz férfiönzésből.

Én hangot adtam annak a nézetemnek, hogy az efféle extrabarbár országokat erővel is kéne hogy civilizálja valami fejlettebb ország, az USA vagy az EU mondjuk, s erre ha hiszitek ha nem, de én lettem mindenki szemében a gonosz azon a fórumon, mert hogy képzelem én azt hogy nem tisztelem egy másik ország KULTÚRÁJÁT, kulturális identitását, vallását, hagyományait, meg stb. Még nők is akadtak akik ilyen segghülyék voltak. Szerintük a nők megcsonkitása is olyan része egy KULTÚRÁNAK, amit okvetlenül tisztelni kell!

Na menjenek a francba. Efféle érvekkel a fejvadászatot vagy a kannibalizmust is lehetne védeni, hiszen arra is ráfogható, hogy a kultúra része, s ezért tisztelnünk kell. Amikor ilyesmi történik, mindig úgy érzem, igenis fontos civilizációs küldetése van az Egyesült Államoknak, és egyetlen bajom vele hogy rohadtul önző és lusta, mert már réges-rég igenis meg kellett volna hódítania az egész világot, csak azért, hogy az efféle középkori barbárságban levő országokat civilizálja végre! Még akkor is ha ez csak háborúval sikerülhet, ami sok halálos áldozattal jár. A nők megcsonkítása a szememben nem kultúra, hanem csak kultúrMOCSOK, amit el kell törölni a Föld színéről. Az USA-ra igenis óriási szüksége van a Földnek, mert kell a sok apró barbár hatalom közé egy "világcsendőr", aki közbelép, ha a mindenféle barbár uracskák nagyon túllépik a mértéket.

S ha ezt a barbár borzalmat - az infibulációt - a magyar nép védi, akkor ő is barbár. Márpedig védték. Majdnem mindenki ott ellenem szólalt meg. Megkaptam hogy fasiszta vagyok például. Aha. Én. Nem ám azok akik egy életre tönkretesznek nőket, szétvagdalva a legérzékenyebb testrészüket, érzéstelenítés nélkül... Á, ők jó fiúk, mert ez ugye kultúra meg néphagyomány meg minden! Aki védi a nőket, az fasiszta, meg agresszor, mert BEAVATKOZIK!

Ilyen szinten van jelenleg a magyar nép.

Nem, én nem akarok visszamenni. Ha rajtam múlik nem is fogok. NEKEM MÁR ITT VAN A HAZÁM. Ez az a hely, ahol majd valamikor ha eljön az időm, meg akarok halni.

Köszönöm hogy elolvastátok.
 

mustakissa

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy biztos. A magyar ember, legalábbis a magyarországi magyar tényleg mindig mást hibáztat. A bosnyákok péládul nem hibáztatják a törököket, pedig ott 700 évig voltak. Egyébként az albánok sem hibáztatják őket. Az oroszok nem hibáztatják a tatárokat, pedig néhány száz évig ott voltak. A finnek nem hibáztatják a svédeket, stb.
Nekem emberként is gyanus az, aki mindig mást hibáztat, egy nemzet esetében pedig ez kicsit (enyhénszólva) furcsa.
Nem akarom Trianont sem magyarázni, de az 1800-as évek végén kiváló magyar írók által írt könyvekből is egyértelmű, hogy a Trianon előtti magyarság ott tolt ki a nemzetiségekkel, ahol tudott (Noszty fiú esete Tóth Marival, Kopereczky tevékenységére hívnám fel a figyelmet). De sok ilyen regény van, amit jó magyar írók írtak, nem ez volt a regény központi témája, de azért a sorok között kiolvasható az akkori magyarok "nemzetiség szeretete".
Nehéz okosnak lenni, na nem is akarok az lenni. De én is bánom már, hogy a 70-es, 80-as években, amikor fiatal voltam, nem próbáltam külföldön (nyugaton) szerencsét. Igaz, akkor azt disszidálásnak mondták. A múltkor találkoztam a vonaton egy Kanadában élő magyarral. Hazalátogatott. Korombeli volt, 60 körüli. Nem csinált nagy karriert, dolgozott, keményen, az igz. De most nyugodtabban néz, sőt teljesen nyugodtan néz öreg napjai felé. Sajnos én nem. Pedig én is végig dolgoztam az életemet. És amit most leaírtam, az objektív tény. Nem függ össze sem azzal, hogy jó magyar vagyok vagy nem, sem pedig a hazaszeretettel. Elnézést, hogy kicsit hosszabbra sikerült.
 
P

pacisi

Vendég
Zolinak
Igaz hogy itt nem olyan penge minden.Ha hír készítők nem hazudnak önöknél sem. Van volt történtek olyan dolgok bőven amire választott hazájában sem lehetnek igazán büszkék.Itt megküzdünk mindenért.Ha megyek az úton az eberek mosolyognak .Megállnak néhány szóra érdeklődnek hogy vagy.Itt nem leng lépten nyomon a nemzeti lobogó..Még is az emberek Himnuszt állva hallgatják végig és megkönnyezik Itt születtünk Itt nyugszanak szüleim testvéreim és majd én is.Azzal tudattal tartoztam valahová!
 

Zoli_USA

Állandó Tag
Állandó Tag
@pacisi: Én is tartozom valahová. Földi vagyok, a Föld bolygó szülötte.

Ez a bolygó szült, jogom van rajta oda menni ahová akarok, ott élni ahol akarok. Nem tudom, miért kellene bekorlátoznom magamat mintha láthatatlan ketrecben élnék, rácsok nélkül, mentális pórázon, hogy éppen pontosan csak egy picike területen szabad boldogulni igyekeznem, a Kárpát-medencében?!

Ha annyira fontos hogy ki hol született, akkor a magyaroknak eleve ott se lenne szabad lenniük, mert ők is mind bevándoroltak oda valahonnan Ázsiából, mindenesetre jónéhányszáz kilométer messzeségből minimum.

Sőt, ezesetben Európában nem élhetne egyetlen Homo Sapiens sem, mert itt eredetileg Neander-völgyiek éltek, s az ide bevándorolt, eredeti afrikai hazájukat elhagyó mocskos hazátlan Homo Sapiens disszidensek szorították őket ki!

Szóval szerintem az a szó hogy „haza”, alapvetően egy baromság, primitív, barbár fogalom. Ha az emberiségnek megjönne végre az esze, egyszerűen eltörölnék ezt a fogalmat, meg azt hogy „ország”, „nemzet”, „határ”, stb, és egyetlen országgá lenne a Föld.

Na a szememben akkor kezdődne el az igazi civilizáció.
 
P

Pete White 77

Vendég
@pacisi: Én is tartozom valahová. Földi vagyok, a Föld bolygó szülötte.

Ez a bolygó szült, jogom van rajta oda menni ahová akarok, ott élni ahol akarok. Nem tudom, miért kellene bekorlátoznom magamat mintha láthatatlan ketrecben élnék, rácsok nélkül, mentális pórázon, hogy éppen pontosan csak egy picike területen szabad boldogulni igyekeznem, a Kárpát-medencében?!

Ha annyira fontos hogy ki hol született, akkor a magyaroknak eleve ott se lenne szabad lenniük, mert ők is mind bevándoroltak oda valahonnan Ázsiából, mindenesetre jónéhányszáz kilométer messzeségből minimum.

Sőt, ezesetben Európában nem élhetne egyetlen Homo Sapiens sem, mert itt eredetileg Neander-völgyiek éltek, s az ide bevándorolt, eredeti afrikai hazájukat elhagyó mocskos hazátlan Homo Sapiens disszidensek szorították őket ki!

Szóval szerintem az a szó hogy „haza”, alapvetően egy baromság, primitív, barbár fogalom. Ha az emberiségnek megjönne végre az esze, egyszerűen eltörölnék ezt a fogalmat, meg azt hogy „ország”, „nemzet”, „határ”, stb, és egyetlen országgá lenne a Föld.

Na a szememben akkor kezdődne el az igazi civilizáció.
Bevándoroltak? Ember miről beszélsz? Isteníted itt az USA-t basszus, fikázod a magyarokat, és vitatod a magyarság jogát a Kárpát medencéhez? Édesapa, az USA-t az angolok, a spanyolok és franciák elrabolták a benszülöttektől! Afrikai szerencsétleneket csesztettek még évszázadokkal a barbár európában eltörölt rabszolgaság után is! Ha nem tetszik nekik valamely nép, nemzet, vagy vallási csoport nézete lerohanják! Tudod mit? Az amerikai mentalitás szerintem neked tökéletesen megfelelő, kérem az istent, mihamarabb segítsen hozzá hőn áhitott állampolgárságodhoz, nem sértésként mondom, de mielőtt kígyót békát kiabálsz a magyarságra, azért ne feledd el : a magyarok nomád nép voltak, és megküzdöttek (fair körülmények között) ezért a területért, míg a szeretve tisztelt USA alapítói egyszerűen ellopták, elcsalták az őslakosoktól választott hazádat.
 
Utoljára módosítva a moderátor által:

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Felesleges a vita mert nem errol szol a cikk. Minden orszagban van javitani valo es minden orszagban van amiben egyedul alloan kivalo.Nem kell Adam Evaig visszamenni, minden orszagnak volt hodito hadjaratai aminek hol nyertese hol vesztese volt. Regen teruleteket igy szereztek, ma mar ezt a csatat a kulturorszagokban a diplomacia asztalan vivjak.
Talan jobban jart egesz europa hogy az angolok a fraciak a spanyolok mas continensen eltek ki hodito politikajukat.;)
Arrrol nem is beszelve mamar minden lehetoseg adva van kint az oslakossagnak karterites, adometesseg stb.
Ma arra kell torekodni, hogy hatarok nelkul megorizve az intenditasukat, minnel nagyobb lehetosegeket tudjonak az emberek latni elvezni hasznalni.
Canada minta es pelda a multikulturalis megoldasaival, van aki innen is el vagyik van aki ide szeretne jonni.
Mi egy magyarnyelvu webpotal vagyunk es mindnyajunkat osszekot a magyarnyelv a kultura es az az orokeg amit otthonrol hoztunk magunkkal eljunk barhol a vilagban.
 
P

Pete White 77

Vendég
Felesleges a vita mert nem errol szol a cikk. Minden orszagban van javitani valo es minden orszagban van amiben egyedul alloan kivalo.Nem kell Adam Evaig visszamenni, minden orszagnak volt hodito hadjaratai aminek hol nyertese hol vesztese volt. Regen teruleteket igy szereztek, ma mar ezt a csatat a kulturorszagokban a diplomacia asztalan vivjak.
Talan jobban jart egesz europa hogy az angolok a fraciak a spanyolok mas continensen eltek ki hodito politikajukat.;)
Arrrol nem is beszelve mamar minden lehetoseg adva van kint az oslakossagnak karterites, adometesseg stb.
Ma arra kell torekodni, hogy hatarok nelkul megorizve az intenditasukat, minnel nagyobb lehetosegeket tudjonak az emberek latni elvezni hasznalni.
Canada minta es pelda a multikulturalis megoldasaival, van aki innen is el vagyik van aki ide szeretne jonni.
Mi egy magyarnyelvu webpotal vagyunk es mindnyajunkat osszekot a magyarnyelv a kultura es az az orokeg amit otthonrol hoztunk magunkkal eljunk barhol a vilagban.
sajnálom Melitta, elragadtak az indulataim. Megpróbálok a későbbiekben kevésbé inpulzivan viselkedni
 

Zoli_USA

Állandó Tag
Állandó Tag
Bevándoroltak? Ember miről beszélsz? Isteníted itt az USA-t basszus, fikázod a magyarokat, és vitatod a magyarság jogát a Kárpát medencéhez? Édesapa, az USA-t az angolok, a spanyolok és franciák elrabolták a benszülöttektől! Afrikai szerencsétleneket csesztettek még évszázadokkal a barbár európában eltörölt rabszolgaság után is! Ha nem tetszik nekik valamely nép, nemzet, vagy vallási csoport nézete lerohanják! Tudod mit? Az amerikai mentalitás szerintem neked tökéletesen megfelelő, kérem az istent, mihamarabb segítsen hozzá hőn áhitott állampolgárságodhoz, nem sértésként mondom, de mielőtt kígyót békát kiabálsz a magyarságra, azért ne feledd el : a magyarok nomád nép voltak, és megküzdöttek (fair körülmények között) ezért a területért, míg a szeretve tisztelt USA alapítói egyszerűen ellopták, elcsalták az őslakosoktól választott hazádat.

Igen, az USA úgy jött létre, hogy az oda betolakodott fehérek elrabolták a bennszülöttektől. ELISMEREM. Amint a délamerikai országok is hasonlóképp jöttek létre, csak ott nem az angolok voltak a hunyók hanem a spanyolok meg portugálok. Pontosan ugyanazt tették mint a magyarok amikor bejöttek a Kárpát-medencébe. Nem látom be, mennyivel lennének a magyarok kevésbé vétkesek effélében csak amiatt, mert nomádok voltak. A lényeg ugyanis az, hogy haditechnikailag fejlettebbek voltak, mert sokáig nem találtak az errefelé élő népek védekezési módszert a magyarok lovas/íjász hadviselési módszere ellen. És ezzel a magyarok maximálisan vissza is éltek, amíg csak tehették, e korszakot úgy nevezzük hogy „kalandozások”. Micsoda megszépítő név ez arra a tényre, hogy őseink egyszerűen végigdúlták fél Európát! De nem, mi álszentek vagyunk, nem azt mondjuk e korra hogy „a rablóhadjáratok kora”, hanem hogy „kalandozások". Remek! Éljen a magyar őszinteség!

És igen, az USA nagy vétke az újkori rabszolgatartás is. Ezt is elismerem. De ezt szerencsére kinőtte, nem úgy mint a magyarok az önsajnálatot. Megjegyzem, alaposan meg is fizetett a behurcolt négerek ingyenmunkájáért: elárulom, errefelé a „négerkérdés”, az kb olyasmi mint Magyarországon a „cigánykérdés”, épp csak teljesen más, mert sokkal súlyosabb. Amiatt súlyosabb, mert többen vannak. És nem, a legtöbbjük sajnos egyáltalán nincs azon a kulturális szinten, mint a „fehérek”. Tudom hogy ilyesmit nem illik emlegetni, de ez van. Persze van számos kivétel itt is, én a nagy átlagról beszélek. Nem azt mondom hogy bűnözők lennének vagy ilyesmi, sőt, alapvetően ők is egész kedves fickók többnyire. De azért sok dologban meglátszik, hogy van még mit fejlődniük. Na most ez bizony óriási teher az itteni fehérek számára is, szóval az őseik rabszolgatartási vétkét most e nemzedék(ek)nek kell megfizetni.

Nem, én nem mondom hogy az USA hibátlan volna, s a múltban se volt az. Csak azt mondom, hogy még mindig ő a leginkább elfogadható a számomra. Olyan, mint egy hirtelen felnőtt, rendkívüli erejű kölyök: ő maga se érti hogy nőhetett ekkorára, s még nem tudja mit kezdjen az erejével. Szívesen segít másoknak, de néha melléfog; ha megharagítják, odacsap, és néha túl nagyot; néha olyan is van hogy ok nélkül sértődik meg s akkor ártatlanokat bánt; sőt olyasmi is van hogy nagyon akar valamit, s ezért önmagát is becsapva azt hazudja hogy nem is azért küzd amiért, hanem valami sokkal nemesebb célért. De azért úgy nagy átlagban, hosszútávon, igenis több jót tesz mint rosszat. Én ilyennek látom.

Én tehát nem istenítem az USA-t. Te azonban ha ilyen rossz véleménnyel vagy róla, akkor ugyan áruld már el nekem kérlek, mi az ördögnek vagy olyan ANGLOMÁN, hogy a "Pete White" álnevet használod, s nem azt hogy "Fehér Péter"?! Talán bizony te is szégyelled a magyarságodat, vagy titokban te is USA/Anglia/Ausztrália/ÚjZéland/stb imádó vagy?!

Ha pedig ez lenne az igazi neved, akkor az ugyan hogy is lehetséges, akkor jóeséllyel nem is vagy magyar állampolgár, hanem magad is USA-i vagy kanadai vagy ilyesmi, s ezesetben máris megkérdőjelezhető, mi jogon vagy ekkora magyar-soviniszta...
 
P

Pete White 77

Vendég
Igen, az USA úgy jött létre, hogy az oda betolakodott fehérek elrabolták a bennszülöttektől. ELISMEREM. Amint a délamerikai országok is hasonlóképp jöttek létre, csak ott nem az angolok voltak a hunyók hanem a spanyolok meg portugálok. Pontosan ugyanazt tették mint a magyarok amikor bejöttek a Kárpát-medencébe. Nem látom be, mennyivel lennének a magyarok kevésbé vétkesek effélében csak amiatt, mert nomádok voltak. A lényeg ugyanis az, hogy haditechnikailag fejlettebbek voltak, mert sokáig nem találtak az errefelé élő népek védekezési módszert a magyarok lovas/íjász hadviselési módszere ellen. És ezzel a magyarok maximálisan vissza is éltek, amíg csak tehették, e korszakot úgy nevezzük hogy „kalandozások”. Micsoda megszépítő név ez arra a tényre, hogy őseink egyszerűen végigdúlták fél Európát! De nem, mi álszentek vagyunk, nem azt mondjuk e korra hogy „a rablóhadjáratok kora”, hanem hogy „kalandozások". Remek! Éljen a magyar őszinteség!

És igen, az USA nagy vétke az újkori rabszolgatartás is. Ezt is elismerem. De ezt szerencsére kinőtte, nem úgy mint a magyarok az önsajnálatot. Megjegyzem, alaposan meg is fizetett a behurcolt négerek ingyenmunkájáért: elárulom, errefelé a „négerkérdés”, az kb olyasmi mint Magyarországon a „cigánykérdés”, épp csak teljesen más, mert sokkal súlyosabb. Amiatt súlyosabb, mert többen vannak. És nem, a legtöbbjük sajnos egyáltalán nincs azon a kulturális szinten, mint a „fehérek”. Tudom hogy ilyesmit nem illik emlegetni, de ez van. Persze van számos kivétel itt is, én a nagy átlagról beszélek. Nem azt mondom hogy bűnözők lennének vagy ilyesmi, sőt, alapvetően ők is egész kedves fickók többnyire. De azért sok dologban meglátszik, hogy van még mit fejlődniük. Na most ez bizony óriási teher az itteni fehérek számára is, szóval az őseik rabszolgatartási vétkét most e nemzedék(ek)nek kell megfizetni.

Nem, én nem mondom hogy az USA hibátlan volna, s a múltban se volt az. Csak azt mondom, hogy még mindig ő a leginkább elfogadható a számomra. Olyan, mint egy hirtelen felnőtt, rendkívüli erejű kölyök: ő maga se érti hogy nőhetett ekkorára, s még nem tudja mit kezdjen az erejével. Szívesen segít másoknak, de néha melléfog; ha megharagítják, odacsap, és néha túl nagyot; néha olyan is van hogy ok nélkül sértődik meg s akkor ártatlanokat bánt; sőt olyasmi is van hogy nagyon akar valamit, s ezért önmagát is becsapva azt hazudja hogy nem is azért küzd amiért, hanem valami sokkal nemesebb célért. De azért úgy nagy átlagban, hosszútávon, igenis több jót tesz mint rosszat. Én ilyennek látom.

Én tehát nem istenítem az USA-t. Te azonban ha ilyen rossz véleménnyel vagy róla, akkor ugyan áruld már el nekem kérlek, mi az ördögnek vagy olyan ANGLOMÁN, hogy a "Pete White" álnevet használod, s nem azt hogy "Fehér Péter"?! Talán bizony te is szégyelled a magyarságodat, vagy titokban te is USA/Anglia/Ausztrália/ÚjZéland/stb imádó vagy?!

Ha pedig ez lenne az igazi neved, akkor az ugyan hogy is lehetséges, akkor jóeséllyel nem is vagy magyar állampolgár, hanem magad is USA-i vagy kanadai vagy ilyesmi, s ezesetben máris megkérdőjelezhető, mi jogon vagy ekkora magyar-soviniszta...
történelmileg jártas vagy aláírom :) nincs bajom az USA-val, csak az zavar, hogy párhuzamot vonsz két homolkegyest eltérő kultúra között, szeretem amerikai dokgokat, tisztelem a hatalmát, viszont az afro-amerikai kérdéshez lenne egy nyulfarknyi észrevételem, megjegyzésem : szegregáció. Csodálkozol, hogy a "kissebbség" ilyen elmaradott? Nincs min, még a hatvanas években is ki voltak rekesztve a felzárkózás minden lehetőségéből, és valóban, a nickem a valós nevem ferdítése, de nem anglomán hozzáálásom miatt, egyszerűen jobb ötketem akkor nem volt. Ennyi, nem több. Nem vagyok mellemet verő magyar érzületű ember, csak egyszerűen magyar, és látom ennek az országnak a vidám oldalát is, a segítőkészséget egymás iránt, a vendégszeretetét, a humánumát. Ezért mártottam tegnap vitriolba a "tollamat" ha megsértettelek vele, megkövetlek : elragadtak az indulataim, voltak igazságtalan megjegyzéseim, elnézést kérek. Maradok Tisztelettel: Peti
 

Zoli_USA

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem vagyok mellemet verő magyar érzületű ember, csak egyszerűen magyar

Na épp emiatt az átkozott kib... nemzeti büszkeség miatt — én „magyar” vagyok, én „német” vagyok, én zsidó/angol/orosz/kínai/japán/stb vagyok — emiatt vannak a háborúk, meg az országhatárok, meg egymás utálata, semmibevevése, becsapása, kizsákmányolása, s megannyi egyéb más iszonyatos barbár nyomorúság!

Miért nem arra vagyunk büszkék inkább, hogy egyszerűen csak EMBEREK vagyunk?!

Idefigyelj. Védd észre kérlek, aki büszke a maga nemzetére/hazájára, az szükségszerűen megvet más nemzeteket/hazákat! Akkor is ha tagadja. Ugyanis kizárólag arra vagyunk büszkék, ami tulajdonságunk vagy vagyontárgyunk nekünk megvan, de más nem rendelkezik vele, vagy legalábbis nem mindenki. Azokat tehát - e szempontból legalábbis - alacsonyabbrendűnek tartjuk. Gondolj bele: te büszke vagy-e arra, hogy két lábon jársz? Ugye hogy nem! Mert MINDEN EMBER rendelkezik e képességgel. De ha tegyük fel nagyon jól tudod a matekot, máris büszke vagy erre, azért, mert ezt azért aránylag kevesen tudják rajtad kívül!

A büszkeség tehát mindig együtt jár mások megvetésével. A NEMZETI büszkeség más nemzetek megvetésével.

Ez tehát a szememben primitív, barbár dolog. Atavizmus, egy barbár kor hozadéka. Túl kéne lépni rajta.

Igen, én most épp nagyon szeretnék az USA polgára lenni, de csak jobb híján. Leginkább ugyanis a Világállam, az egységesült Föld polgára szeretnék lenni, de azt sajnos nem fogom megélni, mert a Világállam még nem jött létre, és szerintem pár évszázadon belül nem is fog.

De egyszer azért majd igen, tudniillik nincs alternatíva csak ez/ő, mert ha nem ez/ő, akkor az hogy az emberiség kipusztítja önmagát.

De ha olyan segghülye kretén, akkor nem is lesz kár ezért a fajért.
 
Oldal tetejére