Neveli a gyermeket
No, akkor vágjunk bele...
Kölökkoromban imádtam diszkóba járni. Jó zene (90-es évek közepe-vége), jó társaságok. Aztán elmúlt a varázsa. Megjelentek a fiatalok. Halálrészeg 13 éves, 40 kilós srácok, akik mindenkit meg akartak verni, és mindenkit meg akartak dugni. Gondolom mindenkinek ismerős a helyi „Don Juan” csajozós jelszava: „Szétsz*patom az agyát, aztán mehet a
g*cibe!” De a lányok sem voltak jobbak. 12 éves kislány ajánlkozik fel egy sörért. Mindegyik szájában cigi. Undorítóak…
Minden nap azt látom az utcán hogy iszonyat kemény középiskolások vannak nálunk. Mindenkinek beszólogatnak, a buszon hangoskodnak, zavarják a többi utast. Miért nem tudnak kulturáltan viselkedni?
A másik problémám a beszédük. Én elhiszem, hogy ez a menő, de minek kell, hogy minden harmadik szavuk káromkodás legyen? Úgy anyázzák egymást, mint ahogy más az igekötőket használja. A társa meg röhög rajta. Lehet, hogy én vagyok rosszul összerakva, de ha nekem valaki anyázna, akármilyen haverom, úgy vágnám szájba, hogy kiköpi a fogait.
Számos internetes fórumon jelen vagyok, sokat olvasok. Itt még szembeötlőbb a kommunikáció torzulása a fiatalságnál. Amit a legjobban utálok, az a netes szleng ész nélküli használata. A „LOL” kifejezéstől egyenesen a falra mászok. A hideg kiráz tőle. És egyre többet használják nem odaillő helyeken is. „Megyek eszek valamit lol…” Ennek mi értelme? De hallottam már Counter Strike szerveren egy 9 (!) éves kisgyerektől élőben is, semmi hangszínnel. Gusztustalan…
Az anyázás a neten is divat náluk, mindenkinek lóf*szt, válogatás nélkül. Az értelmesebbjével egész jól lehet beszélgetni, de a legtöbbjük, ha vitába szállnak velük, esetleg meg is cáfolják őket, végső érvként a „K*rva *nyád, hülye b*zi!” nevű fegyvert kapja elő. Esetleg még hozzáteszi, hogy „Ennyi!”
A másik vesszőparipám a helyesírás. Egyszerűen nem tudnak helyesen írni. Nem nem akarnak, nem tudnak. „Mongyátok, hadgyuk, külddjetek” és társai. A „j” és „ly” a legtöbb fiatalnak problémát okoz. De akkor vajon mit csináltak az iskolában? Számomra az idegesítő, és bántja a szemem. Ha szól az ember neki, akkor megsértődik, és közli, hogy tud helyesen írni, csak sietett. Könyörgöm, ez egy fórum, hova siet? Saját magáról állít ki szegénységi bizonyítványt azzal, hogy az írására sem ad. Gondolom sokunknak ismerős dragonfx írásnak nevezett random betűdobálása. Nekem fizikai fájdalmat okoz néha kielemezni, mit is akart.
Végül egy kis kulturális példa: Pár hete ülök a buszon, mögöttem kb. 15 éves pár. Egyszercsak elkezdenek Trianonról beszélgetni. Mert ha ők ott lettek volna, megmutatták volna, hogy kellett volna csinálni. Nem tudták, mi is volt Trianon, de ők megmutatták volna…
Nem célom ezen írással bárkit is megbántani, de talán páran magukba néznek, és esetleg nem egy olyan generáció fog felnőni, aki még kommunikálni sem képes…
Én már a majdnem nagymama korosztály vagyok. Van egy 30 éves fiam és egy 23 éves lányom. Szerencsénk volt, mert valahogy majdnem maguktól lettek normálisak A fiam 22 éves korában majdnem elvesztette önkontroll képességét ami viszont már nem a mi hibánk volt. De akkor is ott voltunk neki és tudott erőt meríteni belőlünk a saját hülyesége ellen
Ezt csak azért írtam le, mert sajnos a mai világban nagyon nehéz megtalálni azt az arany középutat, hogy megfeleljen a gyereknek, a szülőknek és a kor elvárásainak is.
Szerintem minden a nevelésen és az odafigyelésen múlik, legyen a szülőnek (mindkét szülőnek) ideje a gyerekére!
Szerintem minden a nevelésen és az odafigyelésen múlik, legyen a szülőnek (mindkét szülőnek) ideje a gyerekére!
Kedves Melitta, akkor váltsunk néhány karaktert az ismeretekről! Igaz, a net valóban forradalmasította az információhoz történő hozzáférést, de az információhalmazt szelektálni, értelmezni is kellene. Igaz, most már nem feltétlenül kell a könyvtárba menni, pedig ott van a könyvtáros néni, aki segíthetne. Marad a fórumokon történő segítségkérés. És mi van akkor, ha a fórumon nincs olyan, aki valóban ért a témához, ne adj isten el is tudja magyarázni? Akkor marad a tévhit, a babona, és növekszik a félműveltek tábora, az önmagukat értelmesen kifejezni nem tudók serege.Az en velemenyem ,hogy az internet forradalmat csinalt es pozitiv ertelemben a tanulasban a tanitasban.
Sokkal tobbet tudnak a fiatalok mint elodeik.
Hogy egy temaban irjanak, ahoz remekul hasznaljak a nettet es bizony el kell olvasni nagyon sok sok infot de celiranyosan, nincs meg egy konyvtar ami rendelkezik ennyi informacioval amit meg is lehet talalni perceken belul.
Ano emlekszek egy egy temara a konyvtarban hany konyvet i s kellett megkeresni atbograszni kiirni kijegyzetelni es meg az is benne volt a pakliban hogy nem lett tokeletes, mert megsem azt talalta meg az ember amire a tanar gondolt.
A sok logikai jatek ami ma a netten van igen komoly tesztek amik megoldandok mert maskulonben nem lehet jatszani vele.
Behozhatatlan elonnyel birnak a fiatalok, hogy ok mar a computerrel nottek fel.
Barmilyne kerdesem van csak hozzajuk fordulok,tudnak, okosak, es ez igy van rendjen is.
"tsengele
TH6777 - a szövegértésről beszéltél...hát ez az ami nem megy nekik. ha nem tudod kiszűrni az adathalomból a lényeget, akkor lényegében akár bemagolhatsz 10 lexikont a-tól z-ig, ha nem érted miről van szó, nem érsz vele semmit (és az időd is csak kárba veszett)."
A magam részéről arra gondoltam,hogy sajnos manapság a
leendő pedagogus jelőltek sem "értik" a szővegértés tanitását.
A gyerekek ugy 9-10 éves korukra azért megtanulnak már olvasni,és ekkor tájt kezdődik el nálluk az a folyamat amikor az olvasás szövegértéssé fejlődik, s a tanulók kedvtelésből olvasnak, vagy azért, hogy információt gyűjtsenek.
Ez utobbira a legegyszerübb hely az Internet "világa" a maga temérdek információ áradatával,ahol böven bőngészhetnek a nebulok,de mi magunk is.Ugy gondolom,hogy az olvasni tudásnak van a legnagyobb szerepe a szővegértelmezésben.
1. " A tanár minél többet tanít, a diák annál kevesebbet tanul. A tanítás zavarja az elsajátítást.” (Carl Rogers)
2."Az oktatás célja, hogy a fiatalokat felkészítse arra, hogy tudják magukat tanítani életük során” (Robert Hutchins)
3."Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében."(Rudolf Steiner)"
Kedves TH6777,
Írod: Semmi kivetni valót nem látsz abban,hogy a mai gyermekek "nem tudnak helyesen írni". Mi felnőttek sem mindig.
Ezzel sem tudok egyetérteni (bár ez nem sokat számít), sajnos ma már a pedagógusok többsége sem tud helyesen írni, sőt egy leírt (ami könnyebb, mint a beszélt) szöveget sem tud megfelelően értelmezni! És ez a legnagyobb baj, mert hogyan fogja megtanítani a diákokat arra, amit ő maga sem tud, vagy ért? Hogyan fogja a diák a nyelvtani szabályok használatát, alkalmazását megfelelő módon elsajátítani, ha a tanáraik sem tudják? (Tehát a pedagógusképzéssel is őrült nagy a baj!)
Hű, majdnem elfelejtettem! Nekem nem a szülőkkel, a pedagógusokkal, a diákokkal, vagy az un. kortárscsoportokkal van bajom, hanem az egymás közötti viszonyukkal. Nem megfelelő, vagy nincs is a felsorolt elemek között koordináció, elfogadható kommunikáció.
Üdv
Rama2010
A funkcionális analfabetizmus,nem azt jelenti,hogy az illető nem tud olvasni. Éppen csak,nem képes értelmezni az olvasottakat,vagy nem képes definiálni fogalmakat. Nem tanítják meg gondolkodni a gyereket az iskolában. Sőt tovább megyek,akinek nem inge...de nem az iskolának lenne csak feladata,hogy a gyereket nevelje,sőt elsősorban az a család feladata,mint az is,hogy felelősen gondolkodóvá alakítsa a neki rendeltetett emberpalántá(kat)t.
A szövegértést nem kell tanítani, az magától alakul ki! Kialakulása pedig a szövegolvasás, és annak elmesélése (fogalmazás) mennyiségétől függ! Egyszerűen hagyni kellene a kisiskolásokat az órán szabadon mesélni, és nem leállítani, csak azért mert a tanerőt nem érdekli, vagy mert nincs ideje rá!A magam részéről arra gondoltam,hogy sajnos manapság a
leendő pedagogus jelőltek sem "értik" a szővegértés tanitását.
A szövegértést nem kell tanítani, az magától alakul ki! Kialakulása pedig a szövegolvasás, és annak elmesélése (fogalmazás) mennyiségétől függ! Egyszerűen hagyni kellene a kisiskolásokat az órán szabadon mesélni, és nem leállítani, csak azért mert a tanerőt nem érdekli, vagy mert nincs ideje rá!
Magával a pedagógus jelöltek kiválasztásával és ismereteik számonkérésével van bajom! És hogy ne legyek igazságtalan: Sem Társadalmi-, sem Anyagi megbecsülésükkel nem lehetünk elégedettek, hiszen ez az oka, hogy egyre kevesebben választják ezt az egyébként gyönyörű hivatást.