Mai fiatalok

Shenon

Állandó Tag
Állandó Tag
kiborulok a visitozó 14 évesektöl

Ne is mondd! 2 napos osztálykirándluásra menet az volt az egyik legnagyobb gondja az egyik lánynak, h csak 2 színű körömlakkból válogathat (barátnőinek csak 2 volt). A másik pedig az, h körömlakklemosó viszont senkinél nem volt. -.-
 

Arianwen

Állandó Tag
Állandó Tag
Ne feledjük, hogy mi is is voltunk abban a korban, mi is követtünk el bolondságokat...
Az öregebb generáció mindig is bírálta/bírálja és bírálni fogja a fiatalokat, megfeledkezve
arról, hogy
ők is voltak abban a korban és mennyire ellenezték amikor őket bírálták... ;)
 

diki89

Állandó Tag
Állandó Tag
Én gyakran nem érzem magam jól a korosztályombeli fiatalokkal. Más a gondolkodásom...
 

HA92

Állandó Tag
Állandó Tag
Már ott tartunk, hogy a fiatalok korát meg lehet határozni a viselkedésünkből, ugyanis évről-évre érezhetően neveletlenebbek.
 

Milano

Állandó Tag
Állandó Tag
Péntek esténként,mikor látom hogy 13-14 éves gyereke részegen ordibálnak,és telehányják a várost,nem egy szép látvány...
 

Shenon

Állandó Tag
Állandó Tag
"Nagyot változott a világ: régen a lányok úgy főztek, mint az anyjuk, ma meg úgy isznak, mint az apjuk." Shirley MacLaine
 

straubildi

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok! Visszaemlékszem a 80as évek elejére, akkor voltam kamasz. Emlékszem, tőlünk is irtózott az idős generáció, mást se hallotunk, csak azt hogy bezzegamiidőnkben. ... Én ezt akkor úgy utáltam, fogadkoztam, hogy száz évesen se fogom szapulni a fiatalokat, hisz én is utáltam. Nehéz gyerekkor után rettenetes sértődött nyakas kamasz voltam, velem nem igazán lehetett mit kezdeni. Feleseltem, szemtelen voltam, lógtam a suliból stb stb. Én komolyan aggódom azonban a mostani fiatalokért. Mert anno én igazán minden rosszban ott voltam, de nem ittam magam eszméletlenre, nem törtem-zúztam viccből, nem voltam erkölcstelen és GONDOLKODTAM, nem a fű és a drogok alakították a kialakuló világképem. Most ez van. Nyilván nem mindenki, nyilván a mai kamaszok jelentős százaléka is kinövi a korát szépen, ahogy kell, de rengeteg elveszett fiatal jár-kel közöttünk. Éjszakánként dolgozom, vonaton. Tömegesen kerülnek tizenévesek piától fűtől magatehetetlen állapotba, azért ilyenre én a saját kamaszkoromból nem emlékszem. Valahogy mindig ember maradtam, még a bulik végén is. Nekünk azért nem a piálás volt az egyetlen szórakozás. Nem általánosítok, ez a fiataloknak gondolom, hogy csak elenyésző hányada, de nagyon sokan vannak. Ahogy némelyiket elnézem, huszadik évükig sem élnek el, nemhogy ők lennének a jövő. Büszke vagyok a gyerekeimre pedig ők is rumlis kamaszok voltak. De csak annyira, mint én anno.
 

mira189

Állandó Tag
Állandó Tag
Én nagyon halkan kérdezem meg, hogy hol vannak a 11-14 éves gyerekek szülei akik megengedik az éjszakázást, piálást stb. ebben a korban.
A gyerekeinkért mi szülők vagyunk a felelősek, hiszen mi akartuk őket.
 

Kertésztimi

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok!
Új vagyok nálatok, de ez a téma nagyon megfogott. Én is látoma a tizenéves korosztály lesüllyedését. Nekem 9 és 8 éves lányaim vannak és már most félek, mi lesz velük pár év múlva. Hiába nem lát itthon ilyen dolgokat, ha elmegy itthonról, márpedig rövidesen többet nem lesz itthon, mindenhol ilyenekbe ütköznek. Most még megrökönyödéssel nézik az ilyen viselkedést, de ismerősök körében látom, hogy ahogy nől a gyerek, úgy megy el az esze. Félek, mert nem akarom majd így látni a gyerekeimet. Szerintem csak a szülők összefogásával lehet gyermekeink dorbézolásainak megszüntetését. Ha nem engedjük el 14 évesen diszkóba, nem engedjük, hogy hajnalig csavarogjon egyedül, vagy barátaival. Az ismerőseim körében sokan gondolják így, remélem pár év múlva is kitartunk elveink mellett.
 

straubildi

Állandó Tag
Állandó Tag
Én nagyon halkan kérdezem meg, hogy hol vannak a 11-14 éves gyerekek szülei akik megengedik az éjszakázást, piálást stb. ebben a korban.
A gyerekeinkért mi szülők vagyunk a felelősek, hiszen mi akartuk őket.

Hát ez az. Bár anno nekem sem voltak a szüleim sehol, mégsem kerültem életveszélybe soha. Ezzel a gyerekeknek adott nagy szabadsággal elértük, hogy nem is igazán érdekli őket, hogy mit beszél a felnőtt. Nyolc-tíz évesen rettenetesen tisztában vannak a jogaikkal az iskolában, csak a kötelességeiket felejtik el. De ez általános szerintem, akinek túl sok a joga, azt nem érdekli a kötelesség. Három gyermekem nőtt fel, hajmeresztő dolgokat tapasztaltam az iskolában is, szerencsére az enyéimmel ritkán.
 

Hitsugaya

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok!
Azt hiszem, én is hozzászólnék a témához, főleg, hogy aktuálisnak érzem, és azt hiszem még bele is tartozom, hiszen mai fiatal vagyok, érettségi előtt állok, így az iskolában is nap mint nap találkozom a "korosztályommal", és azokkal, akikről eddig beszéltetek.
Nagyon sok dologgal egyetértek, amit az előttem szólók leírtak és egy dolgot tennék még hozzá; szerintem a nagyon komoly probléma, ami borzasztóan rontja a korosztályomat az a tisztelet tökéletes hiánya.
Senki nem tisztel senkit, a szüleiket egyáltalán nem. Osztálytársaim telefonálásait hallgatom nap mint nap, ahogy minősíthetetlen stílusban beszélnek anyjukkal/apjukkal. Megszokott azt mondani egy szülőnek, hogy "Halgassá' má' el!" A legszomorúbb az, hogy egy viszonylag jó nevű iskolában tanulok, ahol elvileg azért olyanoknak kellene lenniük, akik komolyabban veszik az életet, nem? Legalábbis én erre számítottam, mikor ide iratkoztam. Ennek ellenére alig bírok szót érteni az osztálytársaimmal, és egyszerűen képtelen vagyok elrejteni a megdöbbenésemet egyikük-másikuk viselkedésének láttán.
A tanárokat sem tisztelik semennyire sem, az számít menőnek, ha valaki kifigurázza, megalázza azt, aki megpróbálja felkészíteni az életre, és ezt személy szerint borzalmasnak találom.
Japán érdekeltségű vagyok, voltam, éltem ott, megtapasztaltam jó néhány dolgot. Onnan visszatérve ide igazi kultúr-sokk volt azt megtapasztalni, hogy a gólyák löknek félre az útjukból a folyosón, hogy a TANÁROK állnak meg, hogy elengedjenek minket.
Borzasztónak találom ezt a helyzetet, mert a tisztelet szerintem egy nagyon alapvető dolog, aminek igenis jelen kellene lennie. Mivel nem tudok ezzel azonosulni, nem is igazán tudom megérteni magam velük - de őszintén szólva nem is igazán szeretnék az ő köreikben mozogni.
Én sem vagyok tökéletes, egyáltalán nem; dohányzom, és igen, szoktam bulikra is járni, italozni is alkalomadtán. De ez nem napi program, és nem is arra megyek rá, hogy én legyek a legrészegebb a csapatban, egyszerűen ha szeretem a tequilát, iszok egy-kettőt. Ugyanakkor megtartom azt a mértéket, ami kell ahhoz, hogy megmaradhasson a tartásom, és ne alacsonyodjak le arra a szintre, hogy a földön fetrengjek a saját hányásomban, mert lehet, hogy a korosztályomnak ez tetszik, nekem nem ez jelenti a bulizást.
Ühm... Bocsánat a hosszú fejtegetésért, de ez kikívánkozott ha már erről folyik a szó. :)

Hitsu
 

_-Pötyi-_

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok!


Gondoltam, én is hozzászólok, mert a többek által legrosszabbnak ítélt korosztályba tartozom (15 és 16 között vagyok), és szeretném elmondani a véleményemet. Nem akarok senkit sem felháborítani, de engem nagyon megviselt, hogy miket írtatok rólunk. Szerintem nem volt helyes dolog ilyen általánosságról beszélni. Mert elismerem, tényleg vannak olyanok, akik az általatok említett rétegbe tartoznak, és ez tényleg probléma. De igenis vannak "normális" 15-16 évesek, igenis vannak, akik nem szólják le a tanárokat, vannak, akik nem isznak, nem cigiznek és a többi dolog, amit mondtatok. Csak valószínűleg ti csak azokat látjátok, akik botrányosak, azokat, akik nem azok, észre sem veszitek. Például a buszon felfigyeltek arra, akik a Trianonról beszélnek hülyeségeket, de arra is figyeltek, aki a sarokban olvas valamit? Azokat, akik előreengednek titeket az ajtóban, észreveszitek, vagy azzal vagytok elfoglalva, hogy azt szidjátok, aki elétek furakodott?
Én sok olyan embert ismerek, akik "illedelmesek" vagy nem tudom hogy hívjátok őket, és nem mondom, hogy ők vannak fölényben, de azért az iskola vagy az osztály elég jelentős része.
Sok mindenben egyetértek veletek, tényleg botrányos, ahogy egyesek viselkednek. Én is voltam már diszkóban és mondok valamit: nem élveztem. Velem volt pár barátnőm: ők sem élvezték. Életemben egyszer elég volt.
Ami a számítógépes nyelvet illeti: a LOL egy érzelem kifejezése. Hogyan írod le, hogy milyen hangsúlyban mondtad a mondanivalód? Írsz valamit és utánaírod zárójelbe (most ezt viccesen, egy kis mosoly kíséretében mondtam)? Tényleg nem használják megfelelően, de aki jól használja, azt is lenézed?
Jól modtatok sok mindent, de nem mindenkit kéne szidni. Ennyi erővel én is mondhatnám: Az összes középkorú visszamaradott, vaksi, semelyik nem ért a számítógépekhez, és mindig mindenen felháborodnak. Nem igaz, ugye?

Bocsánatot kérek tőletek, mert általában nem vagyok ilyen, de nagyon felháborított, hogy így általánosságban beszéltetek rólunk. Kérlek ne sértődjetek meg rám, csak úgy éreztem, muszáj leírnom.

Még egyszet bocsánat.

Pötyi
 

Hitsugaya

Állandó Tag
Állandó Tag
Szia Pötyi!

(Jó látni az ellenpéldát, legalábbis az írásod alapján biztosan az vagy ;))
Ahogy írtad, általánosságban beszélünk itt. Nem rólad, vagy Nagy Mariskáról, hanem általánosságban. És sajnos az általánosság ebben a korosztályban az, amit mi írtunk le.
Természetesen vannak kivételek, hiszen mindenhol vannak. Nem is azt mondjuk, hogy mindenki ilyen, mert nem, nem vagyunk egyformák, vannak olyan fiatalok is, akik tökéletesen értelmesen viselkednek. Örülök, hogy te is közéjük tartozol.
Igazad van, hogy eddig csak a rossz lett kiemelve. Ezért vagy most itt te, és elmondod, hogy van jó is. :) A baj ezzel az, hogy erősen a rossz felé billen a mérleg nyelve, mert kevesebb van az olyanokból, mint te.
Én nagyon régen találkoztam olyan fiatallal, aki teszem azt, átadta volna a helyét a buszon egy idős embernek, vagy valakinek aki jól láthatóan rosszul volt. Sőt, legutóbbi ilyen alkalommal egy jól láthatóan mentálisan sérült fiatal fiú adta át a helyét egy öreg nőnek, nem pedig az egyel mellette karattyoló kilónyi arcfestékben parádézó kislányok. És ez az, ami mélyen elszomorító.

Nem azt mondom, hogy mindenki ilyen. Nem. De a többség az sajnos inkább azokra hasonlít, akiket mi leírtunk, nem azokra, akiket te. Mindenesetre én köszönöm, hogy megjelentél, és megvilágítottad a te nézőpontodat is. Jó látni, hogy vannak még olyan 15 évesek, akik képesek gondolkodni, és normálisan érvelni. :)

Hitsu
 

_-Pötyi-_

Állandó Tag
Állandó Tag
Köszönöm, hogy megértesz, és most, hogy lenyugodtam, kicsit durvának érzem magam, de remélem, mindenki elfogadja, hiszen előfordul, hogy bedühödik az ember. Sajnálom.

További szép napot!

Pötyi
 

Bares

Állandó Tag
Állandó Tag
Köszönöm, hogy megértesz, és most, hogy lenyugodtam, kicsit durvának érzem magam, de remélem, mindenki elfogadja, hiszen előfordul, hogy bedühödik az ember. Sajnálom.

További szép napot!

Pötyi

A "Mai fiatalok..." szöveg legendásan a megállapodott erős korosztály témája. A fiatalokban szerencsére megvan a genetikailag kódolt lázadás és az új út keresés. Ez akkor is igaz, ha történetesen éppen stabil, nyitott, és újdondág-támogató a társadalom. A fiatalok forrongása, ha nem talál utat előre, akkor más célpontot keres. Nem biztos, hogy a most körülöttünk levő világban olyan könnyű új utakat keresni!
Az, hogy mi mutat előre, az is nehezen megfogalmazható kérdés. Történelmünk hősei is bizonyára az akkori felnőtt korosztály ellenérzésével találkoztak.
Ma, szerintem, kevesebb fegyelemre, de nagyobb nyitottságra, bátorságra, önérzetre nevelünk. EZ JÓ DOLOG! Ennek csak a mellékhatása, hogy az útját (még) nem találó fiatal éppen udvariatlan, vagy közönséges... Bevallva az igazat: mikor én gyerek voltam, akkor sem belátásból, tiszteletből, vagy gyöngédségből adtam át a helyemet az idősebbeknek, hanem inkább egy kicsi félelem mozgatott "Jaj, mit fognak szólni..", mert sokkal fegyelmezettebben neveltek, a földrajz tanár kulccsomóval verte a fejünket, és féltünk a felnőttektől.
Az, hogy az idősebbeknek nem "jár" a tisztelet, talán kellemetlen, de azért nem biztos, hogy igazságtalan. Őszintén: minden 40 fölötti polgártársunk tiszteletre méltó? Persze, van, aki igen, de nem tudhatja egyesével mindenki minden fiatalnak megmutatni, hogy ki is ő valójában...
A fiatal miből indul ki? Megnézi, milyen felnőttek vannak a közvetlen környezetében, milyenek a szülei. Ha ezek tiszteletre méltóak, fel fogja tételezni, hogy a többi felnőtt is hasonló, és "jó gyerek" lesz. (Majd koppan egy párszor, mikor nem ilyennel találkozik, vagy amikor azt látja, hogy a tanár a nagypofájú osztálytársának kedvez.)
Ha viszont nem talál tisztelni valót a szüleiben, rokonaiban, tanítóiban, akkor kamaszba fordulva az összes felnőttet egy kalap alá veszi. (És ezzel nem biztos, hogy a végén nem jut előbbre, mint a "jólnevelt" fiatalok - Fenőtt társaim: Olyan a világunk, amiben a "jólneveltek" jobban érvényesülnek? Akinek tényleg ez a véleménye, keressen meg magán mail-ban, MINDENKÉPPEN szeretném megismerni!)

Akármilyenek a mai fiatalok, mi csináltuk őket - nem csak a testüket, hanem a viselkedésüket is ! (Sőt, a világot is, amiben élnek.)

Uff, beszéltem!

Ui: Majd a Pötyi is felébred, ha eddig elringatták, aztán lehet, hogy a kiskacsából héja lesz... vagy, ha nem kapcsol, akkor kacsasült. ;);):):(:confused::razz:

UUi: ...vagy, ha elege lesz a mostani világból, és elég erős lesz hozzá, majd csinál egy olyan világot, ahol a jól neveltek jobban boldogulnak. ÁMEN!

UUUi: Pötyi, amíg a szíved igaz, nem baj, ha tiszteletlen vagy! Ha nincs igazunk, a pofánkba is vághatod!!!! Ha úgy érzed igazad van, NE KÉRJ BOCSÁNATOT!!!!

UUUUi:Hajrá Pötyi!!!!!
 

dia67

Állandó Tag
Állandó Tag
megváltozott a világ, felgyorsultak az események-hová vezet ez az ÚT? -kérdezem én akinek éppen most serdül a kisfia és retteg lkövetkező évektől
 
Oldal tetejére