Súlyos kritikákat fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban Matolcsy György jegybankelnök hétfőn délelőtt a parlament gazdasági bizottságának ülésén, amikor az első napirendi pontban elővezette a Magyar Nemzeti Bank 2021. évről szóló üzleti jelentését és beszámolóját. A Telexnek a bizottság több képviselője is megerősítette az elhangzottakat.
Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért képviselője az Instagramon idézett Matolcsy beszédéből. Eszerint a jegybankelnök többek között azt mondta, hogy „Magyarország válságközeli helyzetben van”, „a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa”, az EU-ban „hátulról a 4. termelékenységi szint”.
Tordai bejegyzése szerint Matolcsy azt is mondta, hogy Magyarországon „a második legmagasabb az ikerdeficit Románia után; jövőre a legmagasabb lesz az infláció, 15-18 százalék”. Matolcsy azt is mondta, hogy az infláció nem „szankciós” vagy „háborús”, mert 2021 nyarától szökött fel az energiaárak emelkedése miatt.
Matolcsy azt mondta, „helytelen a kormány válságkezelési stratégiája”, „az ársapkák 3-4 százalékos inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket”, „Magyarország az egyetlen ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt”.
Az MNB elnöke szerint „2010 után nem hoztuk meg a jó döntéseket”, 2021 után viszont rossz döntéseket hozott a kormány (Matolcsy 2010–2013 között a második Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere volt). Az elmaradt intézkedések között említette az energiahatékonysági beruházások elmaradását és azt, hogy a mezőgazdaságot nem sikerült felkészíteni a klímaválságra. A jegybank szerint az energiahatékonysági fordulatra 20 ezer milliárd forintot kellene költeni, ez lenne a kiút legfontosabb eleme.
Az elhangzottak miatt hétfőn tartott online sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke alkalmatlannak nevezte a Fideszt a válság kezelésére. Az ellenzéki politikus igazságbeszédnek, „elképesztő, az őszödi beszédhez mérhető súlyú kitárulkozásnak” nevezte azt, amit Matolcsy György mondott arról, „hogyan bukott meg az orbáni gazdaságpolitika, és milyen sötét idők várnak Magyarországra, hogyha nem teszünk valamit”.
Matolcsy György esetében eddig is előfordult, hogy vitaindító szakcikkekben egy-egy kérdésben kritizált, de ennyire erős kirohanása eddig még nem volt.
Az elemzők már korábban is jelezték, hogy valami eltörött. Az MNB törekvéseivel szemben, elsősorban Nagy Márton kifejezetten ellentétes lépéseket javasolt. Az MNB beállított egy kívánatos kamatszintet, Nagy Márton lejjebb vitte az effektív kamatokat, vagy az MNB megfogta volna az inflációt, de az ársapkákkal a kormány gerjesztette a keresletet és az inflációt magasan tartotta (bár persze azt kommunikálta, hogy közvetlenül ellene megy.)
Az MNB-t zavarták a kormány ad hoc döntései.
Az MNB-t már hosszú hónapok óta nagyon zavarta, hogy míg a jegybank komoly elemzői csapattal határozza meg a kívánatos intézkedéseket, addig a kormány ad hoc, nem megalapozott döntésekkel befolyásolja a piacot. Márpedig ezek között az ad hoc-döntések között sok olyan volt, amit a közgazdász szakértők teljesen elhibázott, zavart keltő intézkedéseknek neveztek. Ilyennek tartják a kettős kamatrendszert, a kata kivezetését, vagy éppen a sokszor módosított, de komoly hiányt és fosszilis fogyasztást generáló üzemanyag-ársapkát.
Azt ugyanakkor a kritikusok is elismerték, hogy még a későn jött szembenézés is jobb, mintha folytatódik a piactorzítás. Igaz, bár január 1-jén már nagyon indokolt lenne az üzemanyagársapka kivezetése, a kormány könnyen lehet, hogy továbbra sem fogja tudni elengedni a politikai „sikertermékeit”.
Barnóczki Brigitta
Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért képviselője az Instagramon idézett Matolcsy beszédéből. Eszerint a jegybankelnök többek között azt mondta, hogy „Magyarország válságközeli helyzetben van”, „a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa”, az EU-ban „hátulról a 4. termelékenységi szint”.
Tordai bejegyzése szerint Matolcsy azt is mondta, hogy Magyarországon „a második legmagasabb az ikerdeficit Románia után; jövőre a legmagasabb lesz az infláció, 15-18 százalék”. Matolcsy azt is mondta, hogy az infláció nem „szankciós” vagy „háborús”, mert 2021 nyarától szökött fel az energiaárak emelkedése miatt.
Rossz döntéseket hozott a kormány
A jegybankelnök arról is beszélt, hogy bajban vagyunk, sok szempontból a saját döntéseink miatt vagyunk bajban. Megbomlott a jegybank és a kormány gazdaságpolitikája közötti összhang.Matolcsy azt mondta, „helytelen a kormány válságkezelési stratégiája”, „az ársapkák 3-4 százalékos inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket”, „Magyarország az egyetlen ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt”.
Az MNB elnöke szerint „2010 után nem hoztuk meg a jó döntéseket”, 2021 után viszont rossz döntéseket hozott a kormány (Matolcsy 2010–2013 között a második Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere volt). Az elmaradt intézkedések között említette az energiahatékonysági beruházások elmaradását és azt, hogy a mezőgazdaságot nem sikerült felkészíteni a klímaválságra. A jegybank szerint az energiahatékonysági fordulatra 20 ezer milliárd forintot kellene költeni, ez lenne a kiút legfontosabb eleme.
Az elhangzottak miatt hétfőn tartott online sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke alkalmatlannak nevezte a Fideszt a válság kezelésére. Az ellenzéki politikus igazságbeszédnek, „elképesztő, az őszödi beszédhez mérhető súlyú kitárulkozásnak” nevezte azt, amit Matolcsy György mondott arról, „hogyan bukott meg az orbáni gazdaságpolitika, és milyen sötét idők várnak Magyarországra, hogyha nem teszünk valamit”.
Kapkodták a fejüket a képviselők
A Telexnek többen is megerősítették, hogy aki csak bent volt, kapkodta a fejét. A bizottsági ülések jegyzőkönyve lassan kerül ki, de az ellenzékiek mindenképpen ki fogják kérni. Az ellenzék oldaláról az egyes állításokra többször is visszakérdeztek az ellenzékiek, a kormányoldal felől Bánki Erik és Szatmáry Kristóf reagáltak, utóbbi egy mellékes kérdésben kérdezett, mintha nem történt volna semmi, Bánki Erik, a bizottság elnöke pedig arról beszélt, hogy ő korábban is tett javaslatokat.Matolcsy György esetében eddig is előfordult, hogy vitaindító szakcikkekben egy-egy kérdésben kritizált, de ennyire erős kirohanása eddig még nem volt.
Az elemzők már korábban is jelezték, hogy valami eltörött. Az MNB törekvéseivel szemben, elsősorban Nagy Márton kifejezetten ellentétes lépéseket javasolt. Az MNB beállított egy kívánatos kamatszintet, Nagy Márton lejjebb vitte az effektív kamatokat, vagy az MNB megfogta volna az inflációt, de az ársapkákkal a kormány gerjesztette a keresletet és az inflációt magasan tartotta (bár persze azt kommunikálta, hogy közvetlenül ellene megy.)
Az MNB-t zavarták a kormány ad hoc döntései.
Az MNB-t már hosszú hónapok óta nagyon zavarta, hogy míg a jegybank komoly elemzői csapattal határozza meg a kívánatos intézkedéseket, addig a kormány ad hoc, nem megalapozott döntésekkel befolyásolja a piacot. Márpedig ezek között az ad hoc-döntések között sok olyan volt, amit a közgazdász szakértők teljesen elhibázott, zavart keltő intézkedéseknek neveztek. Ilyennek tartják a kettős kamatrendszert, a kata kivezetését, vagy éppen a sokszor módosított, de komoly hiányt és fosszilis fogyasztást generáló üzemanyag-ársapkát.
Az ellenzékiek próbálták kérdezni Matolcsyt, hogy ha látja, hogy műhibák történtek, ő hol volt, és azt miként értékeli, hogy éppen a korábbi helyettese teszi most ezeket a lépéseket.
– válaszolt Matolcsy, de a kissé elkésett „én szóltam, én megmondtam” szembesítés azért így is rettentő különös volt a korábbi nagy sikerpropaganda után.
Azt ugyanakkor a kritikusok is elismerték, hogy még a későn jött szembenézés is jobb, mintha folytatódik a piactorzítás. Igaz, bár január 1-jén már nagyon indokolt lenne az üzemanyagársapka kivezetése, a kormány könnyen lehet, hogy továbbra sem fogja tudni elengedni a politikai „sikertermékeit”.
Barnóczki Brigitta
