A perui Amazónia egyik bennszülött törzse, a mashco-pirók előjöttek az esőerdő mélyéről, és kapcsolatba léptek egy perui falu lakóival. Ez azért fura, mert eddig ők maguk kerültek bármiféle érintkezést a "kívülállókkal". Vajon mi történik a dzsungel mélyén?
A múltban nem egy ilyen próbálkozás ért csúfos - vagy akár halálos - véget. Mégis mit tud kezdeni a civilizáció ezekkel a népekkel, vagy ők mit tudnak kezdeni a civilizációval?
Mennyi törzs bírja civilizáció nélkül?
Senki sem tudja pontosan. "Durva becslések szerint világszerte 100 érintetlen törzs lehet, főleg Amazónia, Új-Guinea környékén" - mondta Rebecca Spooner, a Survival International szóvivője. Ez a londoni szervezet védi a bennszülött törzsek jogait. Brazília tippje állhat legközelebb a valósághoz: a kormány jelenleg 77 elszigetelt törzset tart nyilván a légi felmérések alapján, illetve a már "nyugatiasodott" szomszédos törzsek beszámolója alapján.
Ezenfelül mintegy 15 törzs élhet még Peruban, egy maroknyi az Amazonas-medence további országaiban, néhány tucat Új-Guinea területén, és két törzs India partjainál, az Andamán szigeteken (az indiai szárazföldtől körülbelül 1000 kilométerre keletre, az Indiai-óceánon). Továbbá lehetnek még néhányan Malajziában és Közép-Afrikában.
Tényleg nincs semmi kapcsolat velük?
A legtöbbnek csak minimális, az is közvetve. "Mindig találni valamiféle kapcsolatot más elszigetelt törzsekkel, akik érintkeznek további bennszülött emberekkel, akik kapcsolatban vannak a külvilággal" – mondta Spooner.
A legtöbb amazóniai törzs azért dönt úgy, hogy távol tartja magát a külvilágtól, mert rossz emlékeik vannak az efféle találkozókról. A mashco-pirók például elhagyták addigi élőhelyüket és bemenekültek az erdőbe. A brazíliai Belemben található Emilio Goeldi múzeum etnológusa szerint erre az után került sor, hogy az őserdő jellegzetes növényét, a kaucsukfát feldolgozó gumivállalatok mészárolták a bennszülött törzseket a 20. század környékén. Ebből adódóan több kutató is úgy fogalmazna, hogy ezek a törzsek nem érintetlenek, hanem önszántukból elszigeteltek.
Napjainkban sem könnyű az életük, a törzsek idegengyűlöletét tovább erősítik az ásványi nyersanyag után kutatók, az illegális fakivágók és a drogkereskedők behatolása. Mindenesetre a helyszínre látogató New Scientist riporterét arra figyelmeztették, hogy minden meztelen bennszülöttet rejtőzködőnek kell tekinteni, ebből adódóan pedig nagyon veszélyesnek.
Veszélyes övezet?
Peruban törvények tiltják, hogy bárki az elszigetelten élő törzsekkel kapcsolatba lépjen, emellett védett területeket biztosítanak a bennszülöttek számára, hogy békében élhessenek - de sajnos vannak kiskapuk, melyeken például a bányavállalatok kiválóan beférkőznek ezekbe a térségekbe. Brazíliában is hasonló szabályozás van erre, csak is az életveszélyes helyzetek kivételek ez alól.
Az antropológusok etikai kötelessége, hogy ne okozzanak kárt a kutatási tárgyukban, azaz alanyaikban - rögzíti az amerikai Antropológiai Egyesület etikai kódexe. De a legritkábban ők azok, akik az elsők a kapcsolatteremtésben - a misszionáriusok és a természeti kincs után kutatók jóval előttük járnak - véli Kim Hill, az Arizona Egyetem szakembere, akinek kutatási területe pont ezek a csoportok. Tehát nincs protokoll arra vonatkozóan, hogy lehet a rejtőzködő népekkel bánni.
Miért történt a legutóbbi eset?
A mashco-piro indiánokat már látták néhányszor az Amazonas partjainál, de most kifejezetten ők léptek kapcsolatba a Las Piedras folyónál élőkkel még június 24-e és 26-a között (ez látható a videón). A helyiek szerint élelmet és eszközöket "igényeltek", miután már az erdőben sincs nyugtuk.
Gyakori, hogy úgy érzik, a civilizáció egyszerűen kiszorítja őket az életterükről, így nincs más választásuk, mint beállni a sorba - véli Spooner. Ez is egy túlélő ösztön, mivel a "behatolók" vagy megölik őket, vagy lehetetlenné teszik addigi életvitelüket.
Ritka, de előfordult olyan is, hogy ők maguk kezdeményeztek békés kapcsolatot, hiszen emberi tulajdonság a kapcsolatok bővítése iránti igény. Nagy vonzerő a fémeszközök, az oktatás és a modern orvostudomány.
Mi lesz a vége?
Sokszor egy fél törzset ki tud irtani egy, a szervezetük számára ismeretlen fertőzés - hacsak be nem segít nekik a fejlett orvostudomány és a tartós egészségügyi ellátás - mondta Hill. A civilizációba bekapcsolódott csoportok azonban a létra legalján maradnak, Hill szerint ennek ellenére eddig bárkit megkérdezett, nem talált olyan bennszülöttet, aki visszament volna.
A múltban nem egy ilyen próbálkozás ért csúfos - vagy akár halálos - véget. Mégis mit tud kezdeni a civilizáció ezekkel a népekkel, vagy ők mit tudnak kezdeni a civilizációval?
Mennyi törzs bírja civilizáció nélkül?
Senki sem tudja pontosan. "Durva becslések szerint világszerte 100 érintetlen törzs lehet, főleg Amazónia, Új-Guinea környékén" - mondta Rebecca Spooner, a Survival International szóvivője. Ez a londoni szervezet védi a bennszülött törzsek jogait. Brazília tippje állhat legközelebb a valósághoz: a kormány jelenleg 77 elszigetelt törzset tart nyilván a légi felmérések alapján, illetve a már "nyugatiasodott" szomszédos törzsek beszámolója alapján.
Ezenfelül mintegy 15 törzs élhet még Peruban, egy maroknyi az Amazonas-medence további országaiban, néhány tucat Új-Guinea területén, és két törzs India partjainál, az Andamán szigeteken (az indiai szárazföldtől körülbelül 1000 kilométerre keletre, az Indiai-óceánon). Továbbá lehetnek még néhányan Malajziában és Közép-Afrikában.
Tényleg nincs semmi kapcsolat velük?
A legtöbbnek csak minimális, az is közvetve. "Mindig találni valamiféle kapcsolatot más elszigetelt törzsekkel, akik érintkeznek további bennszülött emberekkel, akik kapcsolatban vannak a külvilággal" – mondta Spooner.
A legtöbb amazóniai törzs azért dönt úgy, hogy távol tartja magát a külvilágtól, mert rossz emlékeik vannak az efféle találkozókról. A mashco-pirók például elhagyták addigi élőhelyüket és bemenekültek az erdőbe. A brazíliai Belemben található Emilio Goeldi múzeum etnológusa szerint erre az után került sor, hogy az őserdő jellegzetes növényét, a kaucsukfát feldolgozó gumivállalatok mészárolták a bennszülött törzseket a 20. század környékén. Ebből adódóan több kutató is úgy fogalmazna, hogy ezek a törzsek nem érintetlenek, hanem önszántukból elszigeteltek.
Napjainkban sem könnyű az életük, a törzsek idegengyűlöletét tovább erősítik az ásványi nyersanyag után kutatók, az illegális fakivágók és a drogkereskedők behatolása. Mindenesetre a helyszínre látogató New Scientist riporterét arra figyelmeztették, hogy minden meztelen bennszülöttet rejtőzködőnek kell tekinteni, ebből adódóan pedig nagyon veszélyesnek.
Veszélyes övezet?
Peruban törvények tiltják, hogy bárki az elszigetelten élő törzsekkel kapcsolatba lépjen, emellett védett területeket biztosítanak a bennszülöttek számára, hogy békében élhessenek - de sajnos vannak kiskapuk, melyeken például a bányavállalatok kiválóan beférkőznek ezekbe a térségekbe. Brazíliában is hasonló szabályozás van erre, csak is az életveszélyes helyzetek kivételek ez alól.
Az antropológusok etikai kötelessége, hogy ne okozzanak kárt a kutatási tárgyukban, azaz alanyaikban - rögzíti az amerikai Antropológiai Egyesület etikai kódexe. De a legritkábban ők azok, akik az elsők a kapcsolatteremtésben - a misszionáriusok és a természeti kincs után kutatók jóval előttük járnak - véli Kim Hill, az Arizona Egyetem szakembere, akinek kutatási területe pont ezek a csoportok. Tehát nincs protokoll arra vonatkozóan, hogy lehet a rejtőzködő népekkel bánni.
Miért történt a legutóbbi eset?
A mashco-piro indiánokat már látták néhányszor az Amazonas partjainál, de most kifejezetten ők léptek kapcsolatba a Las Piedras folyónál élőkkel még június 24-e és 26-a között (ez látható a videón). A helyiek szerint élelmet és eszközöket "igényeltek", miután már az erdőben sincs nyugtuk.
Gyakori, hogy úgy érzik, a civilizáció egyszerűen kiszorítja őket az életterükről, így nincs más választásuk, mint beállni a sorba - véli Spooner. Ez is egy túlélő ösztön, mivel a "behatolók" vagy megölik őket, vagy lehetetlenné teszik addigi életvitelüket.
Ritka, de előfordult olyan is, hogy ők maguk kezdeményeztek békés kapcsolatot, hiszen emberi tulajdonság a kapcsolatok bővítése iránti igény. Nagy vonzerő a fémeszközök, az oktatás és a modern orvostudomány.
Mi lesz a vége?
Sokszor egy fél törzset ki tud irtani egy, a szervezetük számára ismeretlen fertőzés - hacsak be nem segít nekik a fejlett orvostudomány és a tartós egészségügyi ellátás - mondta Hill. A civilizációba bekapcsolódott csoportok azonban a létra legalján maradnak, Hill szerint ennek ellenére eddig bárkit megkérdezett, nem talált olyan bennszülöttet, aki visszament volna.
