Akkora a felhajtás Horvátországban a magyarok „vásárlásturizmusa” miatt, hogy több helyi online médiánál is külön hírblokkot kapott a jelenség. Az egyik horvát napilap szerint Magyarország csak saját magát okolhatja az elszálló árak miatt.
Élelmes nép a magyar, ez derül ki legalábbis a horvát média híradásaiból, amelyben arról írnak, hogy az alacsony élelmiszer- és üzemanyagárak mágnesként vonzzák a magyarokat. Nemrég az Index is beszámolt az ATV riportja alapján arról, hogy mennyire különböznek a két országban meghatározott árak.
Az ATV hírműsorának munkatársai először egy baranyai szupermarketben vették meg a zóna adag paprikás krumpli alapanyagait. A polcokon nem találtak hatósági áras burgonyát, így kénytelenek voltak a drágább fajtából vásárolni. Ez nagyjából 70 forint többletköltséget jelentett számukra.
A HÁROM ALAPANYAGÉRT ÖSSZESEN 913 FORINTOT FIZETTEK A BARANYAI BEVÁSÁRLÓKÖZPONTBAN.
Ezután eurót váltottak, majd átutaztak Horvátországba, a határtól 2-3 kilométerre található Alsómiholjácra. Az ottani egyik üzletben ötfajta burgonya közül választhattak a vásárlók, ezek ára nagyjából azonos volt. Egy kilogramm krumpli átszámítva 260 forintba került. Virsliből csak 90 százalékos hústartalmút találtak, így ebből vásároltak. Amit ott vásároltak, az 400 forintos árfolyamon átszámítva 556 forint volt, tehát ez azt jelenti, hogy 40 százalékkal drágábban vásároltak be otthon, mint a szomszédos Horvátországban.
Külön hírblokk a magyar vásárlásturizmusról
A jelenség olyannyira feltűnő lett Horvátországban, hogy egy külön hírblokkot szentelt neki több média is, köztük a magyar kormánnyal szemben már többször ellenséges horvát Index nevű napilap is. A lap arra is kereste a választ, hogy mi az oka a megnövekedett forgalomnak, amelynek egyik fő okaként nevezték meg, hogy az EU-ban a legnagyobb áremelkedést Magyarország produkálta.
2022 decemberében az infláció elérte a 25 százalékot, ami jóval magasabb, mint a balti államokban, amelyek gazdaságilag és külkereskedelmileg is szorosan kötődnek Oroszországhoz – írta a horvát Index. Lettország, Észtország és Litvánia így Magyarországnál jóval alacsonyabb inflációval zárta az évet (Lettország 20,7 százalék, Litvánia 20 százalék, Észtország 17,5 százalék).
A lap szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EU-t és az Oroszországot sújtó szankciókat próbálja hibáztatni a drágulásért, azonban szerintük „ez egyszerűen nem lehet igaz, mert Magyarországon az ukrajnai háború előtt is magasabb volt az infláció, mint az EU többi részén”.
A lap azzal is foglalkozik, hogy Magyarországon az üzemanyagárak jóval a Horvátországban megszabott árak fölött vannak. A magyar kutaknál a 95-ös benzin literje 1,57 euró, a gázolaj 1,73 euróba került.
Ez drágább, mint más EU-tagállamokban, hasonló fizetésekkel
– emelte ki a lap, hozzátéve, hogy ugyanazon a januári napon Horvátországban a 95-ös literjéért 1,39 eurós, a gázolaj literéért 1,62 eurós átlagárat fizettek a horvátok.
Ezekkel az árakkal Horvátországban 7,5 euróval olcsóbb egy 45 literes tank megtöltése, mint Magyarországon, ezzel is magyarázható, hogy a határközeli magyaroknak megéri Horvátországban tankolni.
A horvát lap összegzésképpen azt is kiemeli, hogy Magyarország az élelmiszerárak növekedéséért nem hibáztathat senkit, ugyanis a legtöbb élelmiszertermék előállításában önellátó. Nem hibáztathat senkit az olaj- és gázárak emelkedéséért, mert kivételt kapott az oroszországi gázimportra vonatkozó uniós szankció alól – tette hozzá a cikk írója.
Az EU legnagyobb drágulásáért elsősorban Orbán kormányának gazdaságpolitikája a felelős, különösen az élelmiszerek esetében
– jelentik ki. A horvát lap emlékeztetett arra is, hogy 2022-ben már számos tiltakozást tartottak „az emelkedő árak, az alacsony bérek és az Orbán-kormány rossz gazdasági döntései ellen”.
Ugyanebben a horvát lapban karácsony előtt arról írtak egy véleménycikkben, hogy Zoran Milanovics horvát elnök az orbáni irányba tereli a saját országát.
MSZ
Élelmes nép a magyar, ez derül ki legalábbis a horvát média híradásaiból, amelyben arról írnak, hogy az alacsony élelmiszer- és üzemanyagárak mágnesként vonzzák a magyarokat. Nemrég az Index is beszámolt az ATV riportja alapján arról, hogy mennyire különböznek a két országban meghatározott árak.
Az ATV hírműsorának munkatársai először egy baranyai szupermarketben vették meg a zóna adag paprikás krumpli alapanyagait. A polcokon nem találtak hatósági áras burgonyát, így kénytelenek voltak a drágább fajtából vásárolni. Ez nagyjából 70 forint többletköltséget jelentett számukra.
A HÁROM ALAPANYAGÉRT ÖSSZESEN 913 FORINTOT FIZETTEK A BARANYAI BEVÁSÁRLÓKÖZPONTBAN.
Ezután eurót váltottak, majd átutaztak Horvátországba, a határtól 2-3 kilométerre található Alsómiholjácra. Az ottani egyik üzletben ötfajta burgonya közül választhattak a vásárlók, ezek ára nagyjából azonos volt. Egy kilogramm krumpli átszámítva 260 forintba került. Virsliből csak 90 százalékos hústartalmút találtak, így ebből vásároltak. Amit ott vásároltak, az 400 forintos árfolyamon átszámítva 556 forint volt, tehát ez azt jelenti, hogy 40 százalékkal drágábban vásároltak be otthon, mint a szomszédos Horvátországban.
Külön hírblokk a magyar vásárlásturizmusról
A jelenség olyannyira feltűnő lett Horvátországban, hogy egy külön hírblokkot szentelt neki több média is, köztük a magyar kormánnyal szemben már többször ellenséges horvát Index nevű napilap is. A lap arra is kereste a választ, hogy mi az oka a megnövekedett forgalomnak, amelynek egyik fő okaként nevezték meg, hogy az EU-ban a legnagyobb áremelkedést Magyarország produkálta.
2022 decemberében az infláció elérte a 25 százalékot, ami jóval magasabb, mint a balti államokban, amelyek gazdaságilag és külkereskedelmileg is szorosan kötődnek Oroszországhoz – írta a horvát Index. Lettország, Észtország és Litvánia így Magyarországnál jóval alacsonyabb inflációval zárta az évet (Lettország 20,7 százalék, Litvánia 20 százalék, Észtország 17,5 százalék).
A lap szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EU-t és az Oroszországot sújtó szankciókat próbálja hibáztatni a drágulásért, azonban szerintük „ez egyszerűen nem lehet igaz, mert Magyarországon az ukrajnai háború előtt is magasabb volt az infláció, mint az EU többi részén”.
Üzemanyag, te drága!
A lap azzal is foglalkozik, hogy Magyarországon az üzemanyagárak jóval a Horvátországban megszabott árak fölött vannak. A magyar kutaknál a 95-ös benzin literje 1,57 euró, a gázolaj 1,73 euróba került.
Ez drágább, mint más EU-tagállamokban, hasonló fizetésekkel
– emelte ki a lap, hozzátéve, hogy ugyanazon a januári napon Horvátországban a 95-ös literjéért 1,39 eurós, a gázolaj literéért 1,62 eurós átlagárat fizettek a horvátok.
Ezekkel az árakkal Horvátországban 7,5 euróval olcsóbb egy 45 literes tank megtöltése, mint Magyarországon, ezzel is magyarázható, hogy a határközeli magyaroknak megéri Horvátországban tankolni.
Csak Magyarország okolható
A horvát lap összegzésképpen azt is kiemeli, hogy Magyarország az élelmiszerárak növekedéséért nem hibáztathat senkit, ugyanis a legtöbb élelmiszertermék előállításában önellátó. Nem hibáztathat senkit az olaj- és gázárak emelkedéséért, mert kivételt kapott az oroszországi gázimportra vonatkozó uniós szankció alól – tette hozzá a cikk írója.
Az EU legnagyobb drágulásáért elsősorban Orbán kormányának gazdaságpolitikája a felelős, különösen az élelmiszerek esetében
– jelentik ki. A horvát lap emlékeztetett arra is, hogy 2022-ben már számos tiltakozást tartottak „az emelkedő árak, az alacsony bérek és az Orbán-kormány rossz gazdasági döntései ellen”.
Ugyanebben a horvát lapban karácsony előtt arról írtak egy véleménycikkben, hogy Zoran Milanovics horvát elnök az orbáni irányba tereli a saját országát.
MSZ
