Megnézték, mi történne, ha egy aszteroida eltalálná Közép-Európát

Ijesztő forgatókönyvet tesztelt egy NASA által irányított nemzetközi kutatócsoport: mi történne, ha egy aszteroida tartana egyenesen a Föld felé? Meg tudnánk állítani az égitestet, vagy elkerülhetetlen lenne a katasztrófa? Az egy héten át tartó kísérlet konklúziója nem mondható biztatónak.


A teszt során a kutatók sikerrel azonosítottak egy olyan kisbolygót
, ami felfedezésekor 56 millió kilométerre volt a Földtől.
A szakértőknek mindössze hat hónapjuk volt cselekedni. Viszonylag hamar feltérképezték az aszteroida méretét, pályáját és a becsapódás esélyét. Ezt követően az európai és amerikai kutatóknak fel kellett mérniük, rendelkezünk-e azokkal a technikai eszközökkel, amik alkalmasak egy közeledő égitest megállítására.
A próbálkozás azonban kudarcot vallott;


A TUDÓSOK ARRA A KÖVETKEZTETÉSRE JUTOTTAK, HOGY A KISBOLYGÓ KIIKTATÁSÁHOZ MÉG NEM VAGYUNK ELÉG FEJLETTEK, ÍGY AZ VÉGÜL KÖZÉP-EURÓPÁBA CSAPÓDOTT, ÉS ÓRIÁSI PUSZTÍTÁST VÉGZETT A RÉGIÓBAN.
Jelenlegi tudásunk szerint nincs olyan aszteroida, ami a közeljövőben bolygónkat fenyegetné, ugyanakkor az is tény, hogy a 140 méternél szélesebb – és emiatt veszélyesebb – aszteroidák mintegy kétharmadát nem sikerült még megtalálni. Ezért is volt többek között szükség a NASA által vezetett szimulációra.
A mostanihoz hasonló gyakorlatok végső soron segítik a bolygóvédelemmel foglalkozó közösségek és kormányok egymás közötti kommunikációját, megteremtve az együttműködést egy potenciális becsapódással járó fenyegetés elhárítására"
összegezte a tapasztalatokat Lindley Johnson, a NASA bolygóvédelmi részlegének egyik vezetője.

Mintha nukleáris fegyverrel támadnák Közép-Európát


A szimulációban szereplő hipotetikus aszteroida a 2021PDC katalógusjelet kapta. A forgatókönyv szerint az objektumot április 19-én észlelték először, és az első adatok alapján 5 százalék esélyt adtak az október 20-i becsapódásra.
A kísérlet második napján, vagyis a szimuláció szerint május 2-án sikerült elemezni az objektum pályáját, és megállapították, hogy a kisbolygó mindenképpen neki fog ütközni a Földnek, a becsapódás helye pedig Észak-Afrika vagy Európa lesz.
A szakértők több ötlettel is előálltak, először űrhajóval semmisítették volna meg az égitestet, az akció lebonyolítására azonban nem maradt volna elég idő. A nukleáris fegyverek bevetése már jobb ötletnek tűnt, de az aszteroida méretei miatt (34,75 és 800 méter közötti szélesség) ez a verzió sem kecsegtetett sok sikerrel.
A kísérlet harmadik napján a kutatók már június 30-ra ugrottak,
EKKOR VÁLT BIZONYOSSÁ, HOGY A 2021PDC KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN FOG LANDOLNI.

Egy héttel az objektum érkezése előtt 99 százalékos pontossággal megállapították, hogy a becsapódás helyszíne a német-cseh-osztrák hármas határ lesz. Mivel a fenyegetést nem sikerült elhárítani, az egyetlen lehetőség az evakuálás maradt.
A ROBBANÁS HELYSZÍNÉN AKKORA ENERGIA SZABADULT FEL, MINT EGY NAGYOBB NUKLEÁRIS FEGYVER BEVETÉSEKOR.

aszteroida becsapódás Föld Közép-Európa

A lehetséges megoldások

A valóságban egy 2021PDC-hez hasonló kisbolygót vélhetően korábban észrevennénk. Természetesen nincs ok tehát félelemre.
A technológia fejlődése szerencsére nem állt le, és a közeljövőben több aszteroidafigyelő eszköz is elérhetővé válik.
A NASA Földközeli Objektum Megfigyelő Missziója (Near-Earth Object Surveillance Mission, rövidítve NEOSM) egy olyan infravörös űrtávcsövet takar, amivel potenciálisan veszélyes kisbolygókra lehet vadászni. Szintén mostanában kezdi meg működését az Európai Űrügynökség (ESA) TBT2 (Test-Bed Telescope 2) teleszkópja és a teljesen automatizált Flyeye távcsőhálózat.

Az aszteroidák megsemmisítésének lehetőségeit is aktívan vizsgálják a szakemberek. Felmerült már olyan ötlet, hogy űrbe küldött bombákat robbantanának fel a kockázatosabb objektumok közelében, de az űrsziklákat aprító lézerek alkalmazását sem vetik el.
A NASA és az ESA júliusban indít el egy küldetést, ami a DART (Double Asteroid Redirection Test) nevet kapta. A célpont egy olyan kettős aszteroida, ami 2022 októberében közelíti meg a Földet.

EGY ÚGYNEVEZETT „KINETIKUS ELHAJLÁS" TECHNOLÓGIÁT ALKALMAZVA EGY 500 KILOGRAMMOS JÁRMŰVET FOGNAK ÜTKÖZTETNI AZ ASZTEROIDAPÁROS EGYIK TAGJÁVAL.

A végső cél az, hogy a kisbolygót letérítsék a pályájáról.

Utajovobe

astroida.jpg
 
Ijesztő forgatókönyvet tesztelt egy NASA által irányított nemzetközi kutatócsoport: mi történne, ha egy aszteroida tartana egyenesen a Föld felé? Meg tudnánk állítani az égitestet, vagy elkerülhetetlen lenne a katasztrófa? Az egy héten át tartó kísérlet konklúziója nem mondható biztatónak.


A teszt során a kutatók sikerrel azonosítottak egy olyan kisbolygót
, ami felfedezésekor 56 millió kilométerre volt a Földtől.
A szakértőknek mindössze hat hónapjuk volt cselekedni. Viszonylag hamar feltérképezték az aszteroida méretét, pályáját és a becsapódás esélyét. Ezt követően az európai és amerikai kutatóknak fel kellett mérniük, rendelkezünk-e azokkal a technikai eszközökkel, amik alkalmasak egy közeledő égitest megállítására.
A próbálkozás azonban kudarcot vallott;


A TUDÓSOK ARRA A KÖVETKEZTETÉSRE JUTOTTAK, HOGY A KISBOLYGÓ KIIKTATÁSÁHOZ MÉG NEM VAGYUNK ELÉG FEJLETTEK, ÍGY AZ VÉGÜL KÖZÉP-EURÓPÁBA CSAPÓDOTT, ÉS ÓRIÁSI PUSZTÍTÁST VÉGZETT A RÉGIÓBAN.
Jelenlegi tudásunk szerint nincs olyan aszteroida, ami a közeljövőben bolygónkat fenyegetné, ugyanakkor az is tény, hogy a 140 méternél szélesebb – és emiatt veszélyesebb – aszteroidák mintegy kétharmadát nem sikerült még megtalálni. Ezért is volt többek között szükség a NASA által vezetett szimulációra.
A mostanihoz hasonló gyakorlatok végső soron segítik a bolygóvédelemmel foglalkozó közösségek és kormányok egymás közötti kommunikációját, megteremtve az együttműködést egy potenciális becsapódással járó fenyegetés elhárítására"
összegezte a tapasztalatokat Lindley Johnson, a NASA bolygóvédelmi részlegének egyik vezetője.

Mintha nukleáris fegyverrel támadnák Közép-Európát


A szimulációban szereplő hipotetikus aszteroida a 2021PDC katalógusjelet kapta. A forgatókönyv szerint az objektumot április 19-én észlelték először, és az első adatok alapján 5 százalék esélyt adtak az október 20-i becsapódásra.
A kísérlet második napján, vagyis a szimuláció szerint május 2-án sikerült elemezni az objektum pályáját, és megállapították, hogy a kisbolygó mindenképpen neki fog ütközni a Földnek, a becsapódás helye pedig Észak-Afrika vagy Európa lesz.
A szakértők több ötlettel is előálltak, először űrhajóval semmisítették volna meg az égitestet, az akció lebonyolítására azonban nem maradt volna elég idő. A nukleáris fegyverek bevetése már jobb ötletnek tűnt, de az aszteroida méretei miatt (34,75 és 800 méter közötti szélesség) ez a verzió sem kecsegtetett sok sikerrel.
A kísérlet harmadik napján a kutatók már június 30-ra ugrottak,
EKKOR VÁLT BIZONYOSSÁ, HOGY A 2021PDC KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN FOG LANDOLNI.

Egy héttel az objektum érkezése előtt 99 százalékos pontossággal megállapították, hogy a becsapódás helyszíne a német-cseh-osztrák hármas határ lesz. Mivel a fenyegetést nem sikerült elhárítani, az egyetlen lehetőség az evakuálás maradt.
A ROBBANÁS HELYSZÍNÉN AKKORA ENERGIA SZABADULT FEL, MINT EGY NAGYOBB NUKLEÁRIS FEGYVER BEVETÉSEKOR.

aszteroida becsapódás Föld Közép-Európa

A lehetséges megoldások

A valóságban egy 2021PDC-hez hasonló kisbolygót vélhetően korábban észrevennénk. Természetesen nincs ok tehát félelemre.
A technológia fejlődése szerencsére nem állt le, és a közeljövőben több aszteroidafigyelő eszköz is elérhetővé válik.
A NASA Földközeli Objektum Megfigyelő Missziója (Near-Earth Object Surveillance Mission, rövidítve NEOSM) egy olyan infravörös űrtávcsövet takar, amivel potenciálisan veszélyes kisbolygókra lehet vadászni. Szintén mostanában kezdi meg működését az Európai Űrügynökség (ESA) TBT2 (Test-Bed Telescope 2) teleszkópja és a teljesen automatizált Flyeye távcsőhálózat.

Az aszteroidák megsemmisítésének lehetőségeit is aktívan vizsgálják a szakemberek. Felmerült már olyan ötlet, hogy űrbe küldött bombákat robbantanának fel a kockázatosabb objektumok közelében, de az űrsziklákat aprító lézerek alkalmazását sem vetik el.
A NASA és az ESA júliusban indít el egy küldetést, ami a DART (Double Asteroid Redirection Test) nevet kapta. A célpont egy olyan kettős aszteroida, ami 2022 októberében közelíti meg a Földet.

EGY ÚGYNEVEZETT „KINETIKUS ELHAJLÁS" TECHNOLÓGIÁT ALKALMAZVA EGY 500 KILOGRAMMOS JÁRMŰVET FOGNAK ÜTKÖZTETNI AZ ASZTEROIDAPÁROS EGYIK TAGJÁVAL.

A végső cél az, hogy a kisbolygót letérítsék a pályájáról.

Utajovobe

Csatolás megtekintése 1797575
*
Bele sem merek mélyebben gondolni. Igaz, vulkánok tövébe is de sokszor vissza- ismét visszatelepültek az emberek. Pedig tudták, egy forrongó vulkán bármikor kitörhet. Mégis ismét oda és u.úgy építkeztek, éltek a legközelebbi tragédiáig. Jobb, ha nem is gondolnak a veszélybe?! A hurrikánt sem lehet megelőzni. Igaz, a jégesőre már kitalálták a megoldást, de vannak dolgok és helyzetek, melyek kikerülhetetlenek. Természetesen ez nem magyarázat arra, miért építkeznek újra meg újra egy vulkán tövébe?! Vannak dolgok, melyek számomra érthetetlenek.
Egy ilyen becsapódást nem lehet(ne) kikerülni, az végzetes lenne. De hová is mennénk, futnánk előle?! Képtelenség.
 
Ráadásul kicsi az esély hogy pont európát találja el hiszen az armegeddon az általában az usa közelében történne de, nem fog...
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,668
Tagok
615,329
Legújabb tagunk
Amberer
Oldal tetejére