A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) és az Amnesty International Magyarország pénteken konferenciát rendezett bíróságok függetlenségéről és gyakorlatilag az igazságügyi miniszter közigazgatási bíróságok rengeteg aggály övezte felállításáról az MTA TK Jogtudományi Intézetében.
A 2020. január 1-től működő közigazgatási bíróságok az állampolgárok és a cégek, illetve az állami intézmények közötti jogvitákban döntenek majd, és mivel az igazságügyi miniszter joga lesz kinevezni a bírákat, sérül a fékek és ellensúlyok rendszere, gyakorlatilag vége az államigazgatás bírói ellenőrzésének. Mivel állami hivatalnokokat is ki lehet nevezni bíróként akár a legfelsőbb szintre is – hívja fel a figyelmet közleményében az MHB – fennáll a veszély, hogy tömegesen kerülnek a bíróságokra olyan emberek, akik nem az önálló, független és pártatlan bírói, hanem az utasításokat teljesítő hivatalnoki munkát szokták meg.
– Egy év múlva a kormány hivatalainak döntését olyan bírók előtt lehet már csak megtámadni, akiket ugyanez a kormány nevezett ki
– emlékeztetett a konferencián Pardavi Márta, a jogvédő szervezet társelnöke, és a pénteki konferencián felszólalt René van Hell, Hollandia magyarországi nagykövtee is. Ő azt mondta, a jogállamiságot érintő bármilyen átalakítás akkor sikeres, ha a reformok hozzájárulnak az állam átláthatóságához, illetve az állami szervek elszámoltathatóságához.
– A jogállamiság benne van az EU DNS-ében, a független bíróságok nélkül nem beszélhetünk jogállamról
– fűzte hozzá a diplomata.
Ez nem az első eset, hogy holland nagykövet beszól az Orbán-kormánynak. 2017 augusztusában Gajus Scheltema távozó misszióvezető a 168 Órának adott interjújában jelentette ki, hogy az Orbán-kormány ugyanolyan elv mentén kreál ellenséget, mint a terroristák. A kijelentésen az Orbán-kormány annyira felháborodott, hogy Szijjártó Péter nyilvánosság előtti bocsánatkérést követelt Hollandiától. Ez a bocsánatkérés azóta sem született meg.
A 2020. január 1-től működő közigazgatási bíróságok az állampolgárok és a cégek, illetve az állami intézmények közötti jogvitákban döntenek majd, és mivel az igazságügyi miniszter joga lesz kinevezni a bírákat, sérül a fékek és ellensúlyok rendszere, gyakorlatilag vége az államigazgatás bírói ellenőrzésének. Mivel állami hivatalnokokat is ki lehet nevezni bíróként akár a legfelsőbb szintre is – hívja fel a figyelmet közleményében az MHB – fennáll a veszély, hogy tömegesen kerülnek a bíróságokra olyan emberek, akik nem az önálló, független és pártatlan bírói, hanem az utasításokat teljesítő hivatalnoki munkát szokták meg.
– Egy év múlva a kormány hivatalainak döntését olyan bírók előtt lehet már csak megtámadni, akiket ugyanez a kormány nevezett ki
– emlékeztetett a konferencián Pardavi Márta, a jogvédő szervezet társelnöke, és a pénteki konferencián felszólalt René van Hell, Hollandia magyarországi nagykövtee is. Ő azt mondta, a jogállamiságot érintő bármilyen átalakítás akkor sikeres, ha a reformok hozzájárulnak az állam átláthatóságához, illetve az állami szervek elszámoltathatóságához.
– A jogállamiság benne van az EU DNS-ében, a független bíróságok nélkül nem beszélhetünk jogállamról
– fűzte hozzá a diplomata.
Ez nem az első eset, hogy holland nagykövet beszól az Orbán-kormánynak. 2017 augusztusában Gajus Scheltema távozó misszióvezető a 168 Órának adott interjújában jelentette ki, hogy az Orbán-kormány ugyanolyan elv mentén kreál ellenséget, mint a terroristák. A kijelentésen az Orbán-kormány annyira felháborodott, hogy Szijjártó Péter nyilvánosság előtti bocsánatkérést követelt Hollandiától. Ez a bocsánatkérés azóta sem született meg.
