Hírek Megszavazták az élelmiszerláncokat érintő törvényt

A legnagyobb élelmiszer-áruházakat kötelezik, hogy a lejárat előtt 48 órával felajánlják az élelmiszerárut az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek.

A legnagyobb élelmiszer-áruházaknak 2022 februárjától kötelező felajánlaniuk az élelmiszerárut a minőségmegőrzési időtartamuk lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) részére.

Az erről szóló, az élelmiszerpazarlás csökkentését célzó jogszabályváltozást az Országgyűlés 138 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadta el kivételes eljárásban a kormány javaslatára.
A törvény azokat a cégeket érinti, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot, vagyis – a Telex gyűjtése szerint – az Aldit, az Auchant, a Lidlt, a Pennyt, a Spart és a Tescót.



Az érintett üzletek arra is jogosultak lesznek, hogy ezt az élelmiszert karitatív szervezeteknek ajánlják fel, a jogszabály célja hivatalosan ugyanis az, hogy a lejáratközeli áru a rászorulókhoz, és ne a kukába kerüljön. Ezen üzleteknek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet is készíteniük kell, amit az Élelmiszermentő Központnak kell benyújtaniuk. Emellett ki kell nevezniük egy élelmiszermentési felelőst is. Bírsággal sújtható az, aki nem készít ilyen tervet vagy aki éves szinten több mint 2 százalékkal átlépi az élelmiszerhulladék tervezett mértékét.

Ezzel együtt a törvény arról is rendelkezik, hogy a legnagyobb élelmiszerüzletek kiskereskedelmi adója növekszik, az árbevétel 2,5 százalékáról annak 2,7 százalékára.
A törvény 2022. február 1-jétől lép hatályba.

tesco1.jpg
 
48 ora utan mar nem alkalmas emberi fogyasztasra. Tudod mi ket nap egy kereskedelembe semmi, mire osszeszedi, majd szortirozak , kiszallitjak es mar orak vannak hatra.
 
48 ora utan mar nem alkalmas emberi fogyasztasra. Tudod mi ket nap egy kereskedelembe semmi, mire osszeszedi, majd szortirozak , kiszallitjak es mar orak vannak hatra.
A segelyszervezetek nem igy mukodnek!

Egyebkent ha dolgoztal kereskedelemben, akkor tudod, hogy az ket kulonbozo fogalom hogy szavatossag, és nem alkalmas emberi fogyasztasra.

Egy eklatáns példát hozok: sokan zaras elott egy oraval mennek sok cukraszdaba, mert akkor már az aznapi sutemények fele áron vagy még annal is olcsobban megkaphatok.
A szavatossag tenyleg nem ugy mukrdik, hogy most fel oraja lejart, és onnantol az étel ehetetlen.
(hozzateszem, szavatossag utan senki ne akarja fogyasztani )

Az hogy 48 órával a szavatossag lejarta elott kell feélajanlani viszont azt jelenti, hogy ha én szervezném a begyujtést, már jóval korabban felmérném minden nap, hogy mi kerul kiajánlásra, és ahogy aa hatarido letelik, mar várnák ott a szállito jarmuvek.
Tehat szerintem ez majd azon a szervezeten fog mulni, aki a begyujtest és szetosztast vegzi.
 
A segelyszervezetek nem igy mukodnek!

Egyebkent ha dolgoztal kereskedelemben, akkor tudod, hogy az ket kulonbozo fogalom hogy szavatossag, és nem alkalmas emberi fogyasztasra.

Egy eklatáns példát hozok: sokan zaras elott egy oraval mennek sok cukraszdaba, mert akkor már az aznapi sutemények fele áron vagy még annal is olcsobban megkaphatok.
A szavatossag tenyleg nem ugy mukrdik, hogy most fel oraja lejart, és onnantol az étel ehetetlen.
(hozzateszem, szavatossag utan senki ne akarja fogyasztani )

Az hogy 48 órával a szavatossag lejarta elott kell feélajanlani viszont azt jelenti, hogy ha én szervezném a begyujtést, már jóval korabban felmérném minden nap, hogy mi kerul kiajánlásra, és ahogy aa hatarido letelik, mar várnák ott a szállito jarmuvek.
Tehat szerintem ez majd azon a szervezeten fog mulni, aki a begyujtest és szetosztast vegzi.
Egy dolgo9t teszek még hozza: ha rajtam mult volna, mar az elokeszito szakaszban felvettem volna a kapcsolatot a segelyszervezetekkel, és őket biztam volna meg a begyüjtéssel és a teritessel!
 
48 ora utan mar nem alkalmas emberi fogyasztasra. Tudod mi ket nap egy kereskedelembe semmi, mire osszeszedi, majd szortirozak , kiszallitjak es mar orak vannak hatra.
Mert szerintem nem is az a törvény célja, hogy összegyűjtse a lejárat előtti termékeket, hanem az, hogy az üzlet inkább árazza le, és ne a szemétbe végezze, hanem a fogyasztónál, aki így hozzájuthat kedvezményes áron olyan termékhez is, amit egyébként nem engedhetne meg magának (pl. farhát helyett vesz inkább lejárati idő előtti mellfilét vagy combot, sajtokat, stb. ami egy 50ezer forint körüli nyugdíjból megfizethetetlen).
 
Gondolod?
Ahogy olvasom minden egyes áruháznak KELL lennie egy felelősnek aki megszervezi az egészet!
Májd rájuk lesz terhelve minden adminisztráció. Persze a hibák is.....
Egyszerűbb lesz az üzletnek is, ha a "felelős" lejárat előtt nem szortírozza és beszolgáltatja, hanem inkább leárazza annyira, hogy biztosan elvigyék még mielőtt lejár a 48 óra.
Az üzlet is jól jár, mert nem ellenszolgáltatás nélkül veszik el az áruját, a fogyasztó is, aki fél- vagy negyedáron hozzájuthat olyan termékhez, amit teljes áron nem engedhet meg magának.
 
Minden uzlet inkabb learaza mint hogy ingyen kidobna.
A szavatosagi ido lejarta utan sehol a vilagon kiskereskedelmi for
galomba nem lehet hozni.
Azonal jogosan perelne be a multi hogy nekik ki kell dobni masoknak az o kidobott arujat lehet ertekesiteni.
Sajnos majd minden arunal van ilyen veszteseg.
A 48 ora a kenyer eseteben hogy mukodik?
Az emberek nem a buggyant elemiszert akarjak olcson megvenni, sokan figyelik a learazasokat, uzlet fajtankent nezik melyik olcso arfekvesu, pl az aldi lehet olcsobb mint a tesco.
A food bankokba sem lehet lejart szavatosagu elelmiszert adni,attol hogy valaki szegeny meg nem kell megmergezni.
 
Az a régi megállapítás, hogy az ostobaság hatalommal párosulva életveszélyes, Magyarországon óránként bizonyítódik.


A beszolgáltatási törvény elsősorban külföldi láncokat érint, a magyarok mentesülnek alóla. Most derült ki, hogy miért.
A múlt héten döntött az Országgyűlés az élelmiszerláncokat szabályozó törvény módosításáról, az úgynevezett beszolgáltatási törvényről. Ennek értelmében jövő februártól az évi nettó 100 milliárd forintot meghaladó árbevételű cégeknek fel kell ajánlaniuk a lejárathoz közeli élelmiszereket az állam számára, hogy szétosszák azokat.
Az érintett körbe elsősorban külföldi hálózatok, vagyis az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar és a Tesco tartoznak, míg a magyar tulajdonú láncok – azaz a CBA, a Reál és a Coop – mentesülnek a kötelezettség alól. A Napi.hu kíváncsi volt, hogyan lehetséges ez, ezért a magyar kereskedőkhöz fordult. A CBA és a Reál hálózatát tömörítő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára, Neubauer Katalin azt állította, hogy

a törvényjavaslat előkészítésébe őket nem vonták be, sőt nem is tudták, hogy készül ilyen szabály.
Azt is mondta, a kormány valószínűleg a túlzott adminisztratív terhek miatt húzta meg a felső sávhatárt, hogy a kisebb vállalatokat mentesítse. Szerinte ugyanis a hazai kereskedőcégeknél nincs kiépítve olyan vállalatirányítási rendszer, amely képes lenne polcon lévő élelmiszerek adatainak informatikai nyilvántartására. A multiláknál ezzel szemben gombnyomással kideríthető, hogy mikor jár le egy, a polcra kirakott áru – magyarázta a Napi.hu.
A főtitkár szerint a magyar láncok többségénél, vagy bármely kisebb kereskedőnél, ahol nincs ilyen típusú adattartalom, jóval nagyobb költséget jelentene ez. „Mi rendszerint az adminisztratív terhek csökkentése mentén próbálunk segítséget kérni a kormányzattól, ezt most vélhetően meghallgatásra talált” – fogalmazott Neubauer Katalin.
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke ugyanazt állította, amit Neubauer is: nem vettek részt egyeztetéseken, a szabályról csak utólag értesültek.
Elmondása szerint a Coopnál ugyancsak fejlesztésekre van szükség, mert a meglévő háttérrendszer már elavult: közel 20 éves és nem felhőalapon működik. A korszerűsítés viszont sok milliárd forintos kiadást jelent majd a Coop-csoportnak. Ebben számít a társaság a kormányzat segítségére, egy közös pályázat kialakítására. A korszerűsítést viszont akkor is muszáj lesz elvégezni, ha a kabinet nem segít a finanszírozásban – mondta az elnök.
 
Eloszor ir rola egy ellenzéki portal:
Csak összehasonlításképpen: Németországban jelenleg többet fizetek a 35 m2-es lakás (alul-felül-jobbról balról szomszéd, nem szélső lakás) fűtéséért, mint Magyarországon a kétszintes kb. 130 m2-es családi ház fűtéséért.
 
Az a régi megállapítás, hogy az ostobaság hatalommal párosulva életveszélyes, Magyarországon óránként bizonyítódik.


A beszolgáltatási törvény elsősorban külföldi láncokat érint, a magyarok mentesülnek alóla. Most derült ki, hogy miért.
A múlt héten döntött az Országgyűlés az élelmiszerláncokat szabályozó törvény módosításáról, az úgynevezett beszolgáltatási törvényről. Ennek értelmében jövő februártól az évi nettó 100 milliárd forintot meghaladó árbevételű cégeknek fel kell ajánlaniuk a lejárathoz közeli élelmiszereket az állam számára, hogy szétosszák azokat.
Az érintett körbe elsősorban külföldi hálózatok, vagyis az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar és a Tesco tartoznak, míg a magyar tulajdonú láncok – azaz a CBA, a Reál és a Coop – mentesülnek a kötelezettség alól. A Napi.hu kíváncsi volt, hogyan lehetséges ez, ezért a magyar kereskedőkhöz fordult. A CBA és a Reál hálózatát tömörítő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára, Neubauer Katalin azt állította, hogy


Azt is mondta, a kormány valószínűleg a túlzott adminisztratív terhek miatt húzta meg a felső sávhatárt, hogy a kisebb vállalatokat mentesítse. Szerinte ugyanis a hazai kereskedőcégeknél nincs kiépítve olyan vállalatirányítási rendszer, amely képes lenne polcon lévő élelmiszerek adatainak informatikai nyilvántartására. A multiláknál ezzel szemben gombnyomással kideríthető, hogy mikor jár le egy, a polcra kirakott áru – magyarázta a Napi.hu.
A főtitkár szerint a magyar láncok többségénél, vagy bármely kisebb kereskedőnél, ahol nincs ilyen típusú adattartalom, jóval nagyobb költséget jelentene ez. „Mi rendszerint az adminisztratív terhek csökkentése mentén próbálunk segítséget kérni a kormányzattól, ezt most vélhetően meghallgatásra talált” – fogalmazott Neubauer Katalin.

Elmondása szerint a Coopnál ugyancsak fejlesztésekre van szükség, mert a meglévő háttérrendszer már elavult: közel 20 éves és nem felhőalapon működik. A korszerűsítés viszont sok milliárd forintos kiadást jelent majd a Coop-csoportnak. Ebben számít a társaság a kormányzat segítségére, egy közös pályázat kialakítására. A korszerűsítést viszont akkor is muszáj lesz elvégezni, ha a kabinet nem segít a finanszírozásban – mondta az elnök.
Ha az élelmiszer pazarlás megállítása lenne a célja a kormánynak akkor nem tenne különbséget az áruházak közt ...hisz tudna segíteni támogatásokkal az informatikai rendszerüket. De, itt csak az a cél hogy minnél több megszorítást.
 
Csak összehasonlításképpen: Németországban jelenleg többet fizetek a 35 m2-es lakás (alul-felül-jobbról balról szomszéd, nem szélső lakás) fűtéséért, mint Magyarországon a kétszintes kb. 130 m2-es családi ház fűtéséért.
Nekünk a 36 négyzetméteres lakásunknak elég kicsi a rezsije....pl: amikor elmondtam hogy 2 havonta 3 köbméter vizet használunk hihetetlenkedtek....pedig csak egy kis odafigyelés.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,865
Tagok
615,338
Legújabb tagunk
Jo Maya
Oldal tetejére