Megválaszolatlan kérdések - félremagyarázott tények...

roberto2 · 2010 Szeptember 9

Érthető is az elhallgatás, hiszen ez alaposan megdöntené nemcsak a hivatalos tudomány néhány alapját, de valószínűleg még a történelemkönyveket is újjá kellene írni. Nemcsak a szakkönyvekre, hanem az iskolaiakra is kihatással lehet.

roberto2 · 2010 Szeptember 9

Ki tudja, mi minden van még a világon, amiről nem tud az emberiség....
Csak mellékesen jegyzem meg, találtak olyan ősi emberi koponyát is, amin egy szabályos lyuk van. Annyira szabályos, mintha egy modern tűzfegyverből származó golyó ütötte volna.

FLAMINGO · 2010 Szeptember 9

Próba

<object width="480" height="385">.

<embed src="http://www.youtube.com/v/mGlAb573NQM?fs=1&hl=hu_HU" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="480" height="385"></object>

bela970 · 2010 December 31

Azon elgondolkodott valaki hogyan épült a piramis?

Részlet

<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:TrackMoves/> <w:TrackFormatting/> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w

unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w

oNotPromoteQF/> <w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther> <w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian> <w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w

ontGrowAutofit/> <w:SplitPgBreakAndParaMark/> <w

ontVertAlignCellWithSp/> <w

ontBreakConstrainedForcedTables/> <w

ontVertAlignInTxbx/> <w:Word11KerningPairs/> <w:CachedColBalance/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> <m:mathPr> <m:mathFont m:val="Cambria Math"/> <m:brkBin m:val="before"/> <m:brkBinSub m:val="--"/> <m:smallFrac m:val="off"/> <m:dispDef/> <m:lMargin m:val="0"/> <m:rMargin m:val="0"/> <m:defJc m:val="centerGroup"/> <m:wrapIndent m:val="1440"/> <m:intLim m:val="subSup"/> <m:naryLim m:val="undOvr"/> </m:mathPr></w:WordDocument> </xml><![endif]--> [FONT=&quot]Nemere István[/FONT][FONT=&quot]EGYIPTOM TITKAI [/FONT] c könyvéből

<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:TrackMoves/> <w:TrackFormatting/> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w

unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w

oNotPromoteQF/> <w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther> <w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian> <w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w

ontGrowAutofit/> <w:SplitPgBreakAndParaMark/> <w

ontVertAlignCellWithSp/> <w

ontBreakConstrainedForcedTables/> <w

ontVertAlignInTxbx/> <w:Word11KerningPairs/> <w:CachedColBalance/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> <m:mathPr> <m:mathFont m:val="Cambria Math"/> <m:brkBin m:val="before"/> <m:brkBinSub m:val="--"/> <m:smallFrac m:val="off"/> <m:dispDef/> <m:lMargin m:val="0"/> <m:rMargin m:val="0"/> <m:defJc m:val="centerGroup"/> <m:wrapIndent m:val="1440"/> <m:intLim m:val="subSup"/> <m:naryLim m:val="undOvr"/> </m:mathPr></w:WordDocument> </xml><![endif]-->
[FONT=&quot]Josimura professzor megszerezte az összes szükséges engedélyt, és csapatával megérkezett Gizába. A Kairó melletti térségen látható a Nagy Piramis és két nagyobb, valamint több kisebb társa a hallgatag Szfinx társaságában. Vagyis olyan helyen határozták el egy kísérleti piramis építését, amely ugyanolyan távol van a Nílustól, mint az ókori minták.[/FONT]
[FONT=&quot]Természetesen az szóba sem jött, hogy ugyanolyan nagy piramist emeljenek! A tervek szerint egy mindössze.... 12 méter magas építményről volt szó. A kísérlet azon alapult, hogy közeli kőbányában kivésett és megfaragott köveket ókori módszerrel hoznak el az építés helyszínére és ott az ókori eszközökkel, valamint puszta emberi erővel a helyükre emelik őket.[/FONT]
[FONT=&quot]Ez volt a terv. Az egyik japán televízió forgatócsoportja is elkísérte őket, hogy mindent felvegyen.

A professzor bizakodott és meg volt győződve - szorgosan nyilatkozta is ezt jobbra-balra az egyiptomi és nemzetközi sajtónak -, hogy eredményes kísérletével végre pontot tehet a viták végére, és ezentúl egyetlen [/FONT][FONT=&quot]„[/FONT][FONT=&quot]fantaszta" sem állíthatja majd, hogy a piramisokat nem is az egyiptomiak építették, vagy nem akkor, amikor, merthogy olyan eszközökkel ez lehetetlen. Ő majd bebizonyítja, hogy igenis lehetséges![/FONT]
[FONT=&quot]Helybeli munkásokat fogadtak fel a japánok, és nekiláttak a munkának. Természetesen mérték is az egyes fázisokra fordított időt. A filmesek meg mindent élénken filmeztek.

[/FONT] [FONT=&quot]A feltevés tehát az volt, hogy csak és kizárólag emberi fizikai erőt, valamint dorongokat, köteleket használnak. Josimura annyira biztos volt a dolgában, hogy az odagyűlt alkalmi nézőket sem zavarta el. Természetesen nap mint nap rengeteg piramisnézőbe jött turista is bámészkodott a készülő miniatűr gúla mellett.[/FONT]
[FONT=&quot]
Aztán kiderült, hogy semmi sem működik úgy, ahogyan azt a japán urak előzetesen eltervezték.[/FONT]
[FONT=&quot]Először is a kövek kivágása a kőbányában sokkal lassabban ment, mint ahogyan tervezték. Amikor aztán végre sikerült egyet-kettőt kidönteni, a megfaragásuk kézzel iszonyú lassú volt, fáradságos és szaporátlan. A japánok óvakodtak attól, hogy a Níluson szállítsák tutajokon, ahogyan gyakorta tették ezt a régi egyiptomiak. Inkább egy, a Nílus innenső partján lévő kőbányát választottak, ahonnan a köveket szárazföldön is elhozhatták.

[/FONT] [FONT=&quot]Ez sem ment simán. Az a módszer, ahogyan a régi ábrázolásokon látták: fából készült szánokon a két és fél tonnás kőtömbök, amiket sok ember vonszol a földön és előtte-alatta vízzel sarat csinálnak, hogy jól csússzon - csak elméletben volt ilyen egyszerű. A primitív szánok nem bírták el a kőtömbök súlyát, és szétestek már az út elején. Akárhány ember vontatta a szánt, az alig mozdult, különösen először volt nehéz megmozdítani. A régi módra fonatott kötelek elpattantak.

[/FONT] [FONT=&quot]A kis piramisnál sem mentek jobban a dolgok. Lehet, az alap alá nem csiszolták le kellőképpen a gránittalapzatot? Vagy más okból történt, hogy a nagy nehezen idevonszolt és egymásra rakott kövek kezdtek kifelé dőlni. Szégyenszemre oldalról nagy gerendákkal kellett megtámogatni az egész minipiramist, szét ne dőljön![/FONT]
[FONT=&quot]A maguk elé tűzött határidő rég lejárt. A kőbányákból meg csak nem jöttek a tömbök - a fentebb leírt okokból is. És azért sem, mert kiderült, hogy kézzel avagy rézszerszámokkal akár hetekig lehet csiszolgatni egy-egy tömböt, míg annak minden oldala egyenes lesz. Ha nem egyenes, a kőtömb nem építhető be, nem illeszkedik, kidől...

[/FONT] [FONT=&quot]A vége felé aztán Josimura feladta. Annak érdekében, hogy a média szeme előtt lévő tizenkét méteres kis piramisát befejezze, engedélyezte a modern módszerek használatát. Attól kezdve a bányában elektromos meghajtású csiszológépekkel simították le a gránittömbök oldalait, majd emelődarukkal teherautókra rakták, és a piramis mellé vitték őket. Ott persze felmerült a következő probléma: hogyan tegyék fel a harmadik, negyedik, ötödik stb. [/FONT][FONT=&quot]„[/FONT][FONT=&quot]emelet" köveit a már meglévőkre?

[/FONT] [FONT=&quot]A világ úgy tudja, hogy az ókori piramisépítők földhányásokat emeltek, homokból és kövekből a piramis felé egyre emelkedő rámpát építettek, és azokon vonszolták fel a kőtömböket. Nos, egy másik tudós számításaiból és kísérleteiből meg az derült ki - hagyjuk itt egy pillanatra a szerencsétlen Josimurát -, hogy sima homokból egyszerűen nem is lehet rámpát készíteni. Többen elemezték a problémát, és tudunk olyanokról is, akik sok száz tonna földet mozgattak meg Egyiptomban azért, hogy utólag bemutassák, miképpen lehetett felépíteni a piramisokat.[/FONT]
[FONT=&quot]Ha mondjuk a Nagy Piramis építéséhez csakugyan ezt a módszert használták volna, akkor az építés vége felé a piramis egyik-másik oldala - vagy mind a négy, tehát a teljes épület - eltűnt volna a föld alatt! Később igen nagy munka lett volna azt ismét kiszabadítani és azt a tömérdek homokot elszállítani onnan. (Mindezt természetesen kézzel, merthogy más szállítóeszköz akkoriban még nem létezett... )[/FONT]
[FONT=&quot]Egy mondjuk 150 méter magas rámpa nem is állt volna meg. A kísérletezők kiderítették, hogy bármilyen jól épített, köves földből és kövekkel megerősített, oldalán fatörzsekkel fedett (!) rámpa is csak körülbelül 80 méteres magasságig volt [/FONT][FONT=&quot]„[/FONT][FONT=&quot]működőképes". Ha még több földet hordtak rá, egyszerűen nem bírta el a saját súlyát és leomlott.[/FONT]
[FONT=&quot]Persze nem zárja kí, hogy használtak rámpákat, csak éppen különlegeseket. Egyesek szerint agyagtéglákat használtak. Csak az baj, hogy bármilyen anyagból készültek is a rámpák, nagyon sokat használtak fel belőlük, és ez megtépázza az életszerűségét. Tény viszont, hogy valami módon fel kellett vinni a kőtömböket az egyre magasabb szintekre, és ezt a korabeli eszközökkel nem emelhették. Hisz még nem ismerték az emelődarut, a kötélcsigát sem! Amikor a Nagy Piramist építették (volna) ezzel a módszerrel, akkor már 15 méteres magasságnál annyi föld kellett a rámpához, ami az egész piramis tömegének egyharmada - amikor elérték a 30 méteres magasságot, már a piramis tömegének több mint a felét a rámpába kellett beépíteni. Igaz ugyanakkor, hogy minél magasabbra mentek, annál kevesebb kőre volt szükség, hiszen a felsőbb szinteken a felhasznált anyag mennyisége rohamosan csökkent, így minél magasabbra emelték a rámpát, azon annál kevesebb követ kellett felvinni.[/FONT]
[FONT=&quot]Mégis, a kutatók a kísérleteikkel oda lyukadtak ki (a laikus nem is sejtené, hány kutató foglalkozott ezzel a kérdéssel!), hogy egyik általuk kitalált rámpafajta sem tökéletes, sok közülük egyáltalán nem is felel meg a célnak. Mindenesetre a rámpa-ügy csak egy a rejtélyek között. Ugyanis még ma sem tudhatjuk igazán, hogyan vitték fel a kőtömböket a piramis fele magassága után. Vagyis miután elhagyták a 70-80 méteres magasságot, milyen rámpák bírták el az építést?

[/FONT] [FONT=&quot]És most térjünk vissza Josimurához.[/FONT]
[FONT=&quot]Mivel már sürgette az idő - a kísérlet elvégzésére záros határidőt kapott az egyiptomi hatóságoktól - hát sietnie kellett. A rámpákon végleg megbukott a dolog - pedig neki csak egy 12 méter magas piramist kellett építenie! Nem 150 métereset, mint Kheopsz piramisa vagy valamivel alacsonyabbat, mint a többiek![/FONT]
[FONT=&quot]Az utolsó csepp a hatóságok számára az volt, amikor Josimura szégyenszemre emelődarukat rendelt minipiramisa mellé és azokkal rakatta fel a kőtömböket a helyükre... Ezt már megelégelte az egyiptomi kormány, és megtiltották a japán kutatóknak a további lépéseket

Lehet gondolkodni...
[/FONT]

bela970 · 2010 December 31

A nagyobb piramisok alatt több km-es, több emelet mély, mesterséges alagútrendszer található.

Feltárása évek óta tart - titokban.

bela970 · 2010 December 31

roberto2 írta:
Érthető is az elhallgatás, hiszen ez alaposan megdöntené nemcsak a hivatalos tudomány néhány alapját, de valószínűleg még a történelemkönyveket is újjá kellene írni. Nemcsak a szakkönyvekre, hanem az iskolaiakra is kihatással lehet.

A darwini fejlődéselméletet mai napig tanítják - bizonyíték nélkül.

hugi96 · 2011 Január 1

Üdv és BUÉK mindenkinek!
Én még új vagyok itt, de a téma nagyon jó, gratula az indítónak!
A probléma alapja, hogy a hivatalos tudomány és a nyitott gondolkodás nem igazán fér össze. A tudományos világ (és természetesen a vele együttműködő, hatalmát őrző gazdasági-politikai elit) ismert története tele van téves hipotézisekkel és olyan korszakokkal, amelyekben ezeket a hipotéziseket tényként kezelték. A nyitott gondolkodó nem veti el a lehetőségeket csak azért, mert az észlelt dolgok, jelenségek a tudomány jelenlegi állása szerint nem magyarázhatók. Sokat segítene, ha a tekintélyelvek helyére a "józan paraszti ész" kerülhetne, de ennek mai korunkban gazdasági akadálya is van. Az emberiség még nem találta meg azt a társadalmi formációt, ahol a tájékozott és gondolkodó tömegek (elvileg lehetséges ilyen) ne okoznának komoly problémákat a hatalmi elitnek.
A "legjobb" módszer mindig is a megmagyarázhatatlan jelenségek eltitkolása, amennyiben ez nem lehetséges, az észlelők "tudományos" kritikája illetve befolyásolása volt.

csibirkas · 2011 Január 4

Hajlamosak vagyunk lebecsülni őseink tudását. A maják, inkák, aztékok a fémek ismerete nélkül, az egyiptomiak kötőanyagok nélkül építettek olyan dolgokat, amiket most is nehezünkre esne utánuk csinálni. A vikingek iránytű nélkül közlekedtek a nyílt tengeren. De nem kell messzire menni, hegyalján évszázadokkal ezelőtt képesek voltak két oldalról pincét ásni úgy, h. pár centi eltéréssel értek össze. És végig 6 m-rel a vízzáró réteg alatt maradtak... Az évszázados csatornák jobban gyűjtik a vizet, mint a legújabb tervezésűek...
Nem kell a rejtélyek mögött Atlantiszt, Ufókat, meg a természetfölöttit keresni, őseinknek volt eszük, és használták is.
Bár a felsorolt leletek némelyike lehet ügyes hamisítvány.

zsuzsanna03 · 2011 Január 4

csibirkas írta:
.....Bár a felsorolt leletek némelyike lehet ügyes hamisítvány.....

HAMISÍTVÁNY !

A megmagyarázni nem akarásra leginkább ez a szabványos magyarázat !
Ebben igen sok szerepet vállal a Discovery Channel, - sok-sok média közreműködésével - akik hűen közvetítik azt az infót, amit némi agymosással kísérve be akarnak ültetni a nagyérdemű tudatába.

Nézzük az "óriások" létét a Földön.
/A Biblia is foglalkozik vele !!!/

Ennyi évezredet azért csak-csak nem lehet folyamatofan hamisítani, na meg a csontokat sem !

ÓRIÁSI EMBERI MARADVÁNYOK

Egy 1926.május 14-i, Nayarit-i (Mexico) újságkivágás szerint D.W.Page és F.W.Devalda kapitányok olyan óriásfaj csontjait fedezték fel, akik átlagban 10 láb (3m) fölötti magasságúak voltak. A helyi legendák szerint Ecuadorból származtak. Erről semmi többet nem lehetett hallani, de ez nem meglepő; az „óriás” szótól bármelyik tudósnak – képletesen szólva – égnek áll a haja. De a több tucat óriási csontvázak kiásása, világszerte megdöbbentette a régészeket.

Mindemellett Josephus Flavius, az isz. első századi hírneves zsidó történész is leírja, hogy az óriások teste olyan nagy, és arckifejezésük annyira különböző más emberekétől, hogy megdöbbentő látványt nyújtottak. Hozzáteszi még, hogy az ő idejében az óriások csontjai még mindig ki voltak állítva.
A legkorábbi jelentések az óriás-csontok megtalálásáról még Krisztus előttiek. Íme néhányuk:
I.e. 600 – Sparta megtalálja Orestes óriás-csontjait.
I.e. 500 - Kimon felfedezi Thescus óriási csontjait.
I.e. 200 - Euphorion óriás-csontokat talál Samos-ban.
I.e. 100 - Anteaus óriási csontjait látták Marokkóban.
I.sz. 1 - Augustus óriás-csontok múzeuma Capri-n, Tiberius birodalma.
- Orontes óriás csontjait fedezték fel Szíriában.
I.sz. 100 - Ajax óriási csontjait felfedezték Rhoetumnál.
- Óriási csontokat állítottak ki Nitriában, Egyiptomban.
I.sz. 200 - Solinus óriási csontokat ír le Pallene-ben és Krétán.
I.sz. 500 - Óriás csontokat mutattak be Konstantinápolyban.

A jelenkori modern ember, amelyik átlagban 6 láb (182 cm) magas és/vagy több hüvelykkel magasabb.
15 láb (4.5 m) magas emberi csontvázat találtak Dél-Kelet Törökországban az 1950-es évek vége felé az Eufrátesz völgyében útépítés alkalmával.Sok sírt ástak ki itt, amelyek óriásokat tartalmaznak.
Maximinus Thrax római császár i.sz. 235 – 238. Ez egy 8 láb 6 hüvelykes (2m,62cm) csontváz volt.
Egy 19 láb 6 hüvelykes (5m 97 cm) emberi csontvázat találtak i.sz.1577-ben egy kidőlt tölgyfa alatt a luzerni kantonban.
Isz. 1456-ban egy 23 láb (7m) magas csontvázat találtak egy folyó mellett a franciaországi Valence-ben.
Egy 26láb 6hüvelyk (8m 10 cm) magas csontvázat találtak i.sz.1613-ban a franciaországi Chaumont várának közelében.
Az már emberi ésszel alig felfogható és hihető, hogy két különálló, egyenként 36 láb (10m 97 cm) magas ember maradványait tárták fel karthágóiak i.e.200-600. körül

Óriás ember csontvázát – melynek hiányzik a feje – ásták ki El Boquin-nál, a Mico folyó mentén, a Chontales térségben. A bordák egy yard (91cm) hosszúak és négy hüvelyk (10cm) szélesek, és a sípcsont túl nehéz, hogy egy ember elbírja. A „chontales” egy indián szó – „vademberek”-et jelent.
1833-ban a kaliforniai Lompock Rancho-nál ásó katonák egy 12 láb (3.6m) magas férfi csontvázát fedezték fel. A csontváz körül kagylószerűen kivájt pajzsok, sisakok, kőbalták és más eszközök voltak. A koponya alsó és felső fogsora is dupla volt. Sajnos ezt a testet titokban temették el, mert a helyi indiánokat felháborították a maradványok.
Ez a különleges óriás mellesleg jelentős hasonlóságot mutat egy másik dupla fogsorú óriás emberrel, akinek csontváz-maradványait a kaliforniai partvidék mentén, Santa Rosa szigeten ásták ki szintén az 1800-as években. Az azt követő kutatás kimutatta, hogy ő, vagy leszármazottai, azokból a kis elefántokból lakomáztak, melyek egykor a szigeten éltek és amelyek réges-régen éppúgy eltűntek, mint azok az óriások, akik megették őket.
A Minnesota-i Clearwater-ben hét óriás csontvázát találták meg dombokban. Ezeknek is csapott homlokuk és teljes dupla fogazatuk volt.
1877 júliusában négy aranyásó felszínre került arany- és ezüstmaradványok után kutatott egy elhagyatott, hegyes területen, a Spring Valley elején, nem messze a nevadai Eureka-tól.
A sziklákat vizsgálva az egyik ember valami különlegeset pillantott meg, amely egy magas párkányról állt ki. Felmászván, hogy jobban megnézze, az aranyásó igen meglepődött, amikor egy emberi lábszárcsontot és térdkalácsot talált, amelyek egy kemény sziklából álltak ki. Szólt a társainak, és együttesen csákányaikkal kiemelték a furcsaságot. Felismerve, hogy egy nagyon különleges leletet találtak, bevitték azt Eureka-ba, ahol aztán kiállították.
Az a kő, amibe a csontok beágyazódtak, egy kemény, sötétvörös kvarcit volt és maguk a csontok is feketék voltak az elszenesedéstől, ami nagyon régi korra utalt. Mikor a körülvevő követ gondosan eltávolították, úgy találták, hogy a lelet combcsontból áll, amely 4 hüvelykkel a térd fölött eltört, valamint a térdkalácsból és térdizületből, az alsó lábszárcsontokból és a láb teljes csontozatából. Több orvos megvizsgálta a maradványokat és meg voltak győződve, hogy anatómiailag azok egyszer valóban egy emberi lényhez tartoztak és meglehetősen “újkorinak” néznek ki.
De a legérdekesebb vonatkozása a csontoknak a méretük volt; a térdtől a sarokig 39 hüvelyk (90 cm) hosszúságúak voltak. A gazdájuk életében ezért legalább 12 láb (3.6 m) magas volt. Tovább növelte a rejtélyt az a tény, hogy a szikla, amelyben a csontokat találták, geológiailag a Jura időszakra, a dinoszauruszok korára datálható - több, mint 185 millió évvel ezelőttre. A helyi újságok számos történetet közöltek a csodálatos leletről és két múzeum is küldött kutatókat, hogy megnézzék, lehet-e még többet is találni a csontváz maradványaiból. Sajnos semmi más, csak a lábszár és a láb volt a sziklában.
1883-ban mindkét nemből való, tíz óriás méretű csontvázat ástak ki a minnesotai Warren-nél. (St. Paul Pioneer Press május 23. 1883)
1891-ben, az arizonai Crittenden közelében, munkások – egy kereskedelmi épület földmunkáinak végzése közben – egy hatalmas kőszarkofágra találtak rá nyolc lábbal a talajfelszín alatt. A vállalkozó szakértő segítséget hívott és felnyitották a szarkofágot. Egy gránit múmia-tartó került elő, amelyik egykoron egy olyan emberi lény testét tartalmazta, aki több, mint 12 láb (3.6m) magas volt. Egy hat lábú ember – a tartón lévő véset szerint. De a testet olyan sok ezer évvel azelőtt temették el, hogy már régóta elporladt.

1911-ben, Guano-bányász munkálatok során számos, mintegy 2-2.5 m magas, vörös hajú ember mumifikált maradványát ásták ki a nevadai Lovelock Cave-nél, 70 mérföldre észak-keletre Reno-tól.Ezek a csontok a helyi Piute indiánok legendáit igazolták az óriásokkal kapcsolatban, kiket ők Si-Te-Cah-knak hívtak. A múmiákat figyelmen kívül hagyta a helyi hatóság és megparancsolta, hogy újra temessék el azokat. Néhány koponyának vörös haja volt, ami csak európaiaknál fordul elő, bebizonyítván, hogy volt a Columbus előtti Amerikában európai jelenlét. Szerencsére az óriási Lovelock koponyák közül az egyiket még ma is megőrizték.

1931 februárjában és júniusában nagy csontvázakat találtak a Humboldt tó mélyén szintén a Nevadai Lovelock közelében. A két talált csontváz közül az első 8 és fél láb (2.5m) magas volt, és úgy tűnt, mintha gumiborítású anyagba csomagolták volna az egyiptomi módszerhez hasonlóan. A második csontváz majdnem 10 láb (3m) hosszú volt.
Az óriás koponyák a többi különböző Lovelock régészeti lelettel együtt a nevadai Humbolt Múzeumban található, Winnemucca-ban. Ezen leletek közül néhány a Nevadai Állami Történeti Társaság múzeumában található, Reno-ban.
1936-ban Larson Kohl, egy német paleontológus és antropológus óriási emberi csontokat talált a közép-afrikai Elyasi tó partján. Később más óriás-csontvázakat is találtak Hava-ban, Transvaalban és Kínában is. Az óriások létezésének bizonyítéka kétségbevonhatatlan. ”Tudományosan igazolt tény” - mondja Dr.Louis Burkhalter.
A második világháború alattIvan T. Sanderson, egy jól ismert zoológus arról beszél, hogy legénysége üledékes kőzetet földgyaluzott, amikor véletlenül egy temetőre bukkantak. Abban olyan koponyák voltak, melyek az aljuktól a tetejükig 22-24 hüvelyk (50-60 cm) nagyságot értek el - tehát közel háromszor akkorák, mint egy felnőtt emberi koponya. Mivel egy felnőtt koponya normális mérete kb. nyolc hüvelyk átmérőjű, egy ekkora nagy koponya döbbenetes méretre utal egy arányosan felépített embernél. Továbbá minden koponyáról azt jelentették, hogy ügyesen meg volt lékelve (trepanálva) - ez olyan eljárás, amellyel lyukat vágnak a koponya felső részébe. Ha azokat a teremtményeket, akikhez ezek a koponyák tartoztak, megfelelően arányba állították volna, kétségtelenül legalább 12 láb (3.6m) magasak lettek volna, vagy még magasabbak.
Tény, hogy gyakori szokás volt a gyermeki koponyát meglapítani és így arra kényszeríteni, hogy nyújtott alakban növekedjen, mind az ősi Peruban, a mayáknál, mind a Montana-i laposfejű indiánoknál. Sanderson megpróbált további bizonyítékot összegyűjteni, végül az egység egy másik tagjától is kapott levelet, aki megerősítette a jelentést. Mindkét levél azt jelezte, hogy a Smithonian Intézet begyűjtötte a maradványokat, bár erről semmi nem tudódott ki. Sanderson meg volt győződve, hogy a Smithonian Intézet megkapta a bizarr ereklyéket, de csodálkozott, hogy az eredményeket miért nem teszik közzé. Azt kérdezi : „Arról van szó, hogy ezek az emberek képtelenek szembenézni azzal, hogy újraírják az összes tankönyvet?”
1947-ben egy helyi újság jelentette, hogy amatőr archeológusok – akik a „halál-völgyben” dolgoztak – kilenc láb (2.74m) magas csontvázakat fedeztek fel. Az érintett régészek azt is állították, hogy kardfogú tigrisek és dinoszauruszok csontjait találták meg az emberi maradványokkal együtt.

Az 1950-es évek vége felé útépítés alkalmával a délkelet-törökországi Homs-ban ténylegesen sok óriás-sírt ástak ki. Ezek a sírok 4 méter hosszúak voltak, és amikor felnyitottak két koporsót, bennük az emberi combcsontokat 47.24 hüvelyk (1m 20cm) hosszúságúnak mérték. Úgy számolták, hogy az a személy, akié ezek a combcsontok voltak, 14-16 láb (4.5 -5m) magas volt. Ennek a csontnak egy gipszből kiöntött mintája a texasi Creationist Múzeumban látható.

1978-ban, egy, az ohioi Toledo közelében talált dombsír 20 csontvázat tartalmazott. Mindegik ülő helyzetben volt, arccal kelet felé, olyan nagyságú állkapcsokkal és fogakkal,melyek kétszer akkorák, mint a jelenkori emberé, és mindegyik mellett volt egy nagy edény „furcsán rajzolt hieroglifa-szerű mintákkal”

Újabban 2.8-3.12 méteres csontvázakat találtak az oroszok, a kaukázusi hegyekben.
Kínában 10 láb (3m) magas csontvázakat találtak.
A Fülöp szigeteken egy óriási emberi csontvázat találtak, amely 17 láb (5m 20cm) hosszú volt.

Egy 3 hatalmas lábnyomból álló együttest fedeztek fel Mulgoa-hoz közel, Penrith-től délre, Új Dél-Walesben.Ezek a lábnyomok - mindegyik 2 láb hosszú és 7 hüvelyk (kb 77cm) széles a lábujjaknál - kb. 1.5 méternyire vannak egymástól. Mindez egy 12 láb (3.6 m) magas óriás lépését jelzi, aki a nyomokat hagyta. Ezeket a lábnyomokat vulkáni láva és hamufolyam őrizte meg, amelyek több millió évvel azelőtt következtek be, hogy az ember egyáltalán megjelenhetett az ausztrál kontinensen a mai tudásunk szerint (ha elhisszük az evolúciós elméletet).

Noel Reeves szörnyen nagy lábnyomokat talált Kempsey-hez közel (Új Dél-Wales) homokkő-ágyakban a felső Macleay folyó mentén.Az egyik nyomban 10 cm hosszú ujj van és a teljes ujj-fesztáv 25 cm, ami azt sugallja, hogy a nyom gazdája 17 láb (kb. 5 m) magas lehetett.
Biztos, hogy a mostani őslakóknak tekintettek nem elsőnek érték el Ausztráliát. Az antropológusok állítják, hogy az “abo”-k egészen újkeletű érkezők, akik megették elődeiket, akik az új-guineai benszülöttekhez voltak hasonlók. Maguk az “abo”-k is elismerik ősi népi kultúrájukban, hogy ezt a földet több embercsoport lakta - óriások is - mielőtt ők itt letelepedtek.
Bathurst-höz (Új Dél-Wales) közeli régi, kavicsos folyómedrekben óriási kőeszközök (bunkók, bárdok, vésők, kések és balták) - mind hatalmas méretűek - fekszenek szétszórva egy széles területen. Ezek súlya 8, 10, 15 fonttól 21 és 25 fontig (3.6 – 11.3 kg) terjed; olyan eszközök, melyeket csak hatalmas méretű emberek tudhattak elkészíteni és használni. Ezen emberek eredeti méretére vonatkozó becslések 10-12 láb (3 – 3.5m) magasságnál vagy még afölött járnak, a súlyukat pedig 500-600 font (220 – 270 kg) körülire teszik .

Forrás: /csontmester.hu

zsuzsanna03 · 2011 Január 4

A földönkívüliek genetikai beavatkozása az emberiség fennmaradásáért

Kutatási anyag 1997. július.

Mottó: "Két világ közt barangolunk: holt az egyik, a másik még meg sem született."

Az emberiség eredetével kapcsolatban legalább három alapvető kérdésre kellene válaszolnunk: mikor, hol és miként jött létre az emberi faj? A mikorral kapcsolatban, már problémák vannak. A tudósok nagy többsége egyetért abban, hogy az emberi faj legalább ötmillió éves, szoros rokonságban van az emberszabású majmokkal, s lennie kell egy közös ősnek, mely az emberszabású majmokat az emberi fajjal leszármazási szinten összekapcsolja. Csakhogy ezt a nézetet semmi sem igazolja! Ugyanis: tény, hogy találtak több millió éves csontmaradványokat (bár az kormeghatározás körül hatalmas bizonytalanságok vannak), melyek emberszerűek. Azonban több emberi leletről derült ki, hogy emberszabású majom csontjairól van szó!

A tudósok mintegy sugalmazzák, hogy a Föld különböző helyein talált, egymástól akár millió évekkel elválasztott csontleletek egyfajta evolúciós leszármazási vonalat jelentenek, s a régebbi leletnek az újabb egyenes leszármazottja. Holott ez abszolút nem így van, és semmiféle bizonyíték sem támasztja alá!

Gondoljunk csak bele! Ha egy adott földrajzi területen valamilyen ok miatt elpusztul az élővilág (földrengés, betegség, meteor-becsapódás, klímaváltozás, stb.), ez azt jelentené, hogy a megürült élettérbe betelepült új fajok a kipusztultaknak leszármazottai lennének?! Szó sincs róla! A Föld története során még az egyes vidékeken is számtalanszor változtak meg gyökeresen a viszonyok. Ez azt jelenti, hogy a Földön egyetlen pont sincs, ahol közvetlen leszármazási vonalat találnánk. Kellemetlen...

Röviden és egyszerűen, a darwini evolúciós modellre semmiféle bizonyíték sincs! Viszont ezzel kapcsolatban egy kellemetlen kérdés merül fel: akkor honnan ered a fajok sokszínűsége?

A fajok tehát nem fejlődhettek globális evolúcióban, a természetes kiválasztódás szép elgondolás, csak - néhány jelentéktelen kivételtől eltekintve - nem létezik. Tény: valóban vannak fajok, melyek a környezet változására látványosan megváltoznak (bizonyos lepkék, kétéltűek, de növények is!). De! Ezen fajok változásai már eleve benne van génkészletükben, s a változások csak külsőleg láthatók, a génállományban nem okoznak változást. Ugyanis mihelyt visszakerülnek a korábbi körülmények közé, abban a pillanatban a korábbi tulajdonságok jelentkeznek. Vagyis: szó sincs természetes kiválasztódásról, az élőlények génkészletében már eleve benne van a különböző élettereken a legkedvezőbb fennmaradási tulajdonságokat aktiváló génkészlet. Akkor tehát hol az evolúció, hol a természetes kiválasztódás? Bizony sehol. (Ja, a zsiráfnak azért hosszú a nyaka, hogy elérje a magasan lévő faleveleket, s a fejlődés során mindig a leghosszabb nyakú zsiráf szaporodott, mert hogy az jutott a legtöbb táplálékhoz, s ezáltal az volt a legerősebb. Pusztán egy gond van, még soha senki sem talált középhosszú nyakú zsiráfot... Arról nem is beszélve, hogy az esetek túlnyomó többségében a zsiráf legelészni szokott...)

A mikorral kapcsolatban további gondok is vannak. Fehérjebiológusok kimutatták ugyanis, hogy a ma élő emberiség genetikailag egységes eredetű, és tulajdonképpen vissza lehet vezetni egyetlen nőre, aki mintegy 150-180 ezer évvel ezelőtt élt. Erre a megállapításra pedig a következő módon jutottak: frissen szült nők méhlepényeit gyűjtötték össze a világ minden részéről, a belőlük kivont mitokondriumok teljes génképletét kifejtették. Ezután vizsgálták, hogy az egyes génszekvenciák mennyire felelnek meg egymásnak. A mutációs gyakoriság ismeretében és a legnagyobb eltérések figyelembevételével ki lehet mutatni, hogy mikor éltek a ma élő emberiség legősibb képviselői. A mutációs gyakoriság pontos értékét igen jó közelítéssel meg lehetett határozni a ma élő emberek és közvetlen őseik genetikai vizsgálatával.

Ezekből a vizsgálatokból az a megdöbbentő felfedezés következett, hogy a ma élő emberiség mindössze egyetlen nőtől, s maximum öt férfitól származik! Ez a bizonyos kis csoport pedig valahol Afrika középső részén élt és nagy valószínűséggel néger volt. Ez az állítás persze mélységesen felháborította a régészeket. Nehogy már a fehérjebiológusok mondják meg, helyettük, hogy honnan ered az emberiség?! Azonnal kontrollvizsgálatokat követeltek - eredményében azonban mélységesen csalódniuk kellett, ugyanis a fehérjebiológusok állítását messzemenően igazolta.

Erre a második vizsgálatra 1989-ben került sor, s ezernél is több nő méhlepényét gyűjtötték össze. A kutatás végkövetkeztetése pedig az volt, hogy valóban egy nőre visszavezethető az egész emberiség genetikailag, valamint - a vizsgálati anyag nagyobb száma miatt -, a szóba jöhető férfiak száma is lecsökkent háromra. Puff neki!

Ez a fehérjebiológiai kísérleti eredmény azonban nem teljesen új. Ismert volt már korábban is, hogy a ma élő emberiség valamennyi tagja a cro magnoni ősember leszármazottja, aki az afrikai Viktória tó környékén élt mintegy 150-180 ezer éve. Egy dologban különbözött valamennyi elődjétől: rajzolt. Vagyis, képes volt a képi elvonatkoztatásra. Erre egyetlen korábban élt emberfaj sem volt képes. A nyelvek leszármazását kutató nyelvészek is mindinkább kezdenek egyetérteni abban, hogy igenis létezett egyfajta ősnyelv, ez egységes volt, valahol Afrika középső részén beszélték, mintegy 150-180 ezer évvel ezelőtt. Túl sok különös egybeesés, nem? És akkor még nem beszéltünk a dogonokról, s más törzsekről, akik Afrika e területén élnek a mai napig is, s törzsük eredetét égi leszármazásra vezetik vissza (szíriuszi hajótöröttek?).

Vannak itt még egyéb problémák is. Az ősemberek legalább 1.5 millió éve ismerik a tüzet - mondják a régészek. Már legalább 800 ezer éve eltemetik halottaikat. Ez eddig rendben is van. Csakhogy ez az ősember nem a mi ősünk!

Tulajdonképpen egyik ismert ősember sem közvetlen ősünk! Ez a kellemetlen tény kezdi zavarni a régészeket is, s el is kezdtek beszélni egy olyan lehetőségről, miszerint a ma élő ember egy teljesen egyéni leszármazási vonalon alakult ki, s nem rokon az emberszabású majmokkal. Ez így nagyon szépen hangzik, csakhogy ezt is be kellene bizonyítani.

További probléma: az össze ma élő emberszabású majomnak 48 pár kromoszómája van. Az embernek 46. Ha közös ős lett volna, valamikor a múltban kellett történnie egy kromoszómapár kiesésnek. Eddig rendben is van a dolog, mindössze a miért és hogyan kérdését kell megválaszolni. Ilyesmi magától ugyanis nemigen szokott végbemenni. A vércsoportokkal is gondok vannak. Az emberben megvan a négy alapvércsoport, az A, a B, az AB és a 0, ehhez képest az emberszabásúakból legalább egy mindig hiányzik, valamelyikből több is. Hogyha közös lenne az ősünk, akkor ez nem lehetne így!

Még mindig vannak problémák: vajon mi a magyarázata annak, hogy az ember számára gyilkos kórok az emberszabásúakra egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben hatnak? Például: aids, ebola, fertőző májgyulladás, és még sorolhatnám. Ha az emberszabásúak ezekre a betegségekre nem érzékenyek annyira, akkor, amennyiben létezett volna közös ős, az emberiségnek sem volna szabad kipusztulnia tőle! Ismét kellemetlen....

A csimpánzokkal viszont a fehérjeszekvenciánk 99%-ban egyezik. Akkor mégis van közünk hozzájuk. De mi? Sőt, ami ennél is kellemetlenebb, a csimpánzok egy kromoszómapárral többel rendelkeznek, mint az ember. Az ő 47-es és 48-es kromoszómájuk egyes részei hozzá vannak illesztve az ember 2. és 3. kromoszómájához. A véletlennek ilyen foka azonban nem létezik. Nem történhet olyan módon szelektív kromoszóma-párkiesés, hogy kieső kromoszóma, bizonyos részei, de csakis bizonyos részei, az emberi kromoszómakészlet bizonyos részeihez csatlakozzon.!

Az emberi DNS egyes szakaszai le vannak árnyékolva metilgyökökkel, míg mások nincsenek. Akadnak köztük létfontosságú részek. Az öregedést kiváltó és irányító gének szabadon vannak. Ha ezeket is leárnyékolnánk, akkor minden további nélkül lehetséges lenne a több ezer éves életkor. A bibliai időkben normálisnak számított az 500-900 éves életkor. Vajon az ő idejükben ezek a génszakaszok még le voltak árnyékolva? A leírások erre vallanak. Súlyos hiba lenne a Biblia íróit számolni nem tudással vádolni. Az Özönvíz után is pontosan írták le, hogy az emberi életkort 120 évben maximálták. Kik? Az Istenek? (Az ember teremtésének leírásakor az Elochim szó szerepel a Bibliában, ami isteneket jelent.)

Egyébként a bibliai kormeghatározással is gondok vannak. Néhány évvel ezelőtt az Ararát hegyén megtalálták Noé bárkáját. Egy gleccser alól bukkant fel az egyik sarka. A kutatók behatoltak a hajóba, s elmondásuk szerint megtalálták magának Noénak is a holttestét. A bárka és a holttest kora azonban mintegy százezer évnek adódott.

A mikor kérdését ezzel nagyjából körbejártuk, most meg kellene vizsgálni a hol kérdését. Már a genetikai és a nyelvészeti kutatásoknál utalás esett Afrika Középső részéről, konkrétabban a Viktória-tó partvidékéről.

Ez a vidék akkoriban sem sokban különbözött a maitól: Közvetlen a tó partjától eltekintve dzsungel. Azzal a különbséggel, hogy mostanra a tó közvetlen környékét mezőgazdasági művelés céljából alaposan átformálták. Az emberré válás azon teóriája, miszerint a síkvidéken kedvezőbbek voltak az életfeltételek, a cro magnoni ember esetére messze nem voltak igazak. Különösen nem, ha figyelembe vesszük, hogy ebben az időben szoros közelségben élt az ausztralopithecusszal, a homo erectusszal, a gigantopithecusszal és a neandervölgyi ősemberrel is. Valamennyi ősember közül a cro magnoni volt testfelépítése szerint a legkisebb, a legtörékenyebb, a leggyengébb. Még az agytérfogat-testméret arány sem volt nála a legkedvezőbb, hiszen a neandervölgyi ősember agya legalább másfélszerese volt, mint a cro magnonié. Mégis a cro magnoni faj maradt fenn, s az összes többi kipusztult.

Vajon mi a magyarázata annak, hogy a nálánál sokkal erőteljesebb testfelépítésű, robosztusabb kortársak, akiknek olykor még nagyobb agytérfogatuk is volt, és nyilvánvalóan könnyebben tudtak zsákmányt szerezni, mint a cro magnoni társaik, mind, az utolsó szálig kipusztulhat. A többi emberfaj is ismerte a tüzet, a szerszámkészítést. Csoportosan vadásztak, gondoskodtak halottaikról. A neandervölgyiek talán még beszélni is tudtak. Mégis - írmagjuk sem maradt. Ha az emberfajoknak vetélkedni kellett a táplálékért, ami nyilvánvalóan megtörtént - hiszen a mi fajunk kivételével valamennyi emberfajta kipusztult - akkor vajon miféle tényezők hatottak a mi fennmaradásunk mellett, s mi hatott az övék ellen? Ráadásul, a mi őseink egyetlen egy nőre (és maximum három férfira) vezethetők vissza, tehát kifejezetten maroknyian voltak. Ha ezerszer végiggondoljuk is, semmi de semmi lehetőségük nem volt a fennmaradásra, csak egy: vigyáztak rájuk.

Hogy ez hihetetlen? Talán igen. De minden magyarázatot meg kell vizsgálnunk, ha mégoly hihetetlen is, ha nincs nála jobb. Márpedig itt nincs. Azonban a Bibliában is szó esik paradicsomról, amit az első emberpár kapott, ahol igenis vigyáztak az emberekre. Aztán elfajzottak és menniük kellett. Az apokrifnak minősített Éva könyvében szó esik arról, hogy az Úr rendszeresen meglátogatta az első emberpárt - egy repülő szerkezeten érkezvén. Ha az Úr a mi általunk elfogadott Istenképpel lenne azonos, akkor vajon miért volt szüksége propellerekkel hajtott repülőgépre. Hipp-hopp, ott is teremhetett volna. De nem tette. Tehát az embert létrehozó Úr nem azonos a mi Istenfogalmunk képviselte személlyel. (A későbbi korokban, Ezekiel, Illés, Mózes - szintén repülő eszközöket használtak.)

Újabb komoly kérdéssel is számot kellene vetni a tudománynak. Ha a cro magnoni emberfaj mindössze 150-180 ezer éves, akkor vajon mi a magyarázata annak, hogy ennyire rövid idő alatt megannyi emberfajta fejlődött ki, akik között ráadásul jelentős anatómiai különbségek is vannak. Hiszen már a testfelépítésük is jelentősen eltér a fehéreknek, a sárgáknak, a rézbőrűeknek, az eszkimóknak, az ausztrál őslakosoknak, az inuitoknak - és még lehetne sorolni a további alcsoportokat. Semmiféle magyarázat egyelőre nincs arra, hogy ennyire rövid idő alatt ennyire változatos legyen egy faj. Ráadásul, az egyes fajták bizonyos földrészekhez is köthetők - fehérek - Európa, sárgák - Ázsia, rézbőrűek - Amerika (a fő vércsoportok is hasonlóképpen emberfajhoz és kontinenshez kötöttek) -, ezt is valahogy értelmezni kellene.

A következő nem kevésbé érdekes kérdés az emberré válás hogyanjának kérdése. Az iskolában azt tanítják, hogy az ember evolúció eredményeképpen vált emberré. Eddig rendben is lenne a dolog, csak ott van azonnal a miért kérdése. Miért vált az ember emberré? Az emberszabásúak többsége fákon él és ott is táplálkozik. Miféle evolúciós előnyt jelenthetett volna lejönni a fáról - ahol a ragadozóktól biztonságban élt, táplálék volt bőven - a síkvidékre, ahol nem látott az orránál messzebbre, s a táplálkozás pedig abszolút nem volt biztonságos. A menekülés - főleg a fiatal és idős példányok számára - egyenesen lehetetlen volt. Valóban, egyes emberszabásúak, mint például a gorillák, lejöttek úgymond a fáról. Csakhogy a ragadozók nemigen szívesen kezdenek ki egy több mázsás gorillahímek egyikével aki felügyeli a csapatot. Ha a fáról lejövetel valamilyen evolúciós előnyt jelentett volna, akkor a gorilláknak a több millió év miért nem volt elegendő az emberré váláshoz? Használnak eszközöket, némelyiküknek még éntudata is van, megtaníthatók egyikük-másikuk a jelbeszédre, csak éppen emberré nem akarnak válni. Az Istennek se.

A mi ősünk pedig korántsem rendelkezett hegyi gorillai fizikai adottságokkal, mégis ember lett. (Magától? - kétlem.) De meg lehet próbálni. Tegyünk ki egy New Yorki átlagpolgárt - aki azt hiszi magáról, hogy ő az emberiség csúcsa - egy szál alsógatyába egy tanzániai őserdőbe. Boldoguljon.

Az evolúció a természetes kiválasztódást jelentené? Tökéletesebb, alkalmazkodóképesebb, egészségesebb egyedek megjelenését? Rendben, de az emberré válás legelejére ez mind nem áll. Az első embereknek eleve kellett rendelkezniük valami olyan plusszal, amivel sem azelőtt, sem azóta egyetlen faj soha sem rendelkezett. Ezt a dolgot pedig nem a véletlen, nem a természetes kiválasztódás hozta, hanem a földönkívüliek.

Az evolúció következtében valóban a tökéletesebb egyed marad fenn? Ahogy az emberiség történelmét végignézzük, ez korántsem így van. A háborúkban az erősebbek, az aljasabb módszerekkel küzdők győztek. A háborúkban általában a kulturálisan fejlettebbek pusztultak el. Akkor mi módon maradhatott volna fenn a kezdetekkor a leggyengébb, a legelesettebb, a legkisebb létszámban jelenlévő faj? Kétségkívül vigyáztak rá. Az a körülmény önmagában, hogy képes volt a képi elvonatkoztatásra - vagyis hogy rajzolt - egy kobrakígyóval szemben édes keveset ér, de egy feldühödött hegyi gorillával szemben sem túl meggyőző.

A földönkívüliek feltűnnek viszont az emberiség legősibb forrásaiban, a népmesékben. A népmesék szájról szájra terjedtek, amíg nem volt írás, de utána is. A mesékben szó esik tündérekről, manókról, ördögökről, istenekről, s hozzájuk különböző fogalmak is csatlakoznak: tündérösvény, ördögszántás, stb. A fent nevezettek nyilvánvalóan nem lehettek emberi lények, de fantáziabéliek sem, hiszen az ember csak olyasmiről tud fantáziálni, aminek valós alapjai vannak. Az agyban nem létező és nem korábban nem keletkezett emléknyomokból nem lehet csak úgy kitalálni valamit. A sámánok vajon hogyan beszélgethettek a szellemekkel, ha nem tudták, hogy léteznek szellemek? Maguktól jöttek volna rá? Kétlem. (Ült a sámán a fa alatt, az ölébe hullott egy alma, mire felkiáltott, heuréka, és elkezdett szellemekkel társalogni transz állapotban.)

Ahhoz sem fér semmi kétség, hogy a megalitikus kultúrának nevezett korszakban hatalmas és rendkívüli precizitással megtervezett és megépített, különböző jellegű és típusú építmények születtek, melyeknek túlnyomó részét a mai technikával is képtelenek volnánk megvalósítani. Hatalmas városokat, piramisokat, csillagászati obszervatóriumokat húztak fel, hihetetlen méretű sziklalabirintusokat vájtak. Állítólag nem ismerték az írást. Az előzetes tervezésnek semmi nyoma. Ráadásul némelyik csillagászati obszervatórium olyan hatalmas, hogy pontos tájolására és bemérésére olykor több száz évig kellett volna igen nagy pontosságú műszerekkel figyelni az eget. Mi volt az a vezéreszme, amely érdekében egy állítólag kőkorszaki szinten élő civilizáció erre képes volt? És akkor még szó sem esett a megvalósítás módjáról, az olykor több ezer tonnás kövek mozgatásáról, amivel kapcsolatban a mai tudomány legfeljebb a fejét csóválja és a karját tárja szét, hacsak nem állít valami bődületes butaságot, mint például a piramisokkal kapcsolatban a rámpaépítést, vagy hasonlót.

Azért kíváncsi lennék arra, hogy nagy tudású mérnökeink mit kezdenének a feladattal, ha ott valahol Afrika közepén megbíznák őket a feladattal, hogy papír, ceruza, számológép és műholdas felvételek nélkül, tegyék oda a Nagy Piramist ahol van, és mindazokat az adatokat építsék bele, amelyek benne vannak, cügőljék oda a köveket, szerezzenek munkásokat, etessék őket, tartassák be a munkafegyelmet egy 300 km hosszúságú szakaszon (mobiltelefon nuku!). Minderre kapnak pár évet és néhány ezer embert. De évente csak fél évig lehet építkezni, mert az év másik felében árvíz van, meg az sem ártana, ha a piramisépítők helyett valaki dolgozna a földeken. Oké rabszolgák, de azokat meg őrizni kell, mert képesek meglépni, de az őröket is el kell látni kajával, mert éhgyomorra még Egyiptomban sem dolgozott a fene se. Nem hiszem, hogy egy régész valaha ezt így végiggondolta, mielőtt előjött a különböző megoldási módszerekkel.

És akkor még nem esett szó a Baalbeki több ezer tonnás alapkövekről, vagy Teotichuacanról, ahol az ottani Nagy Piramis környezete úgy van megépítve, hogy a piramis csúcsától távolodva az egyes nagybolygók átlagos naptávolságát is jelezték, többek közt a Neptunuszét is (a Neptunusz soha sem látható szabad szemmel, észleléséhes elég komoly távcső szükséges, és megfelelő kitartás, hogy elmozdulását észre lehessen venni). A Neptunusz bolygó közepes távolságának megfelelő szentély a piramis csúcsától 30 km-re van. Az egész mesterségesen beépített terület legalább 400 négyzetkilométer! Ez majdnem megegyezik Budapest teljes területével! A szokott szöveg is természetesen elhangzik Teotichuacannal kapcsolatban: az írást nem ismerték, a fémet nem ismerték, a kereket nem ismerték, stb. A mű gigantikusságának fényében régészeink állításai meglehetősen komolytalanoknak tűnnek...

Már a legkorábbi szövegekben is szó esik Óriásokról, istenkirályokról, napkirályokról. De vajon kik is voltak ők?

Ha az emberiség legősibb szövegeit, eredetleírásait összevetjük az eddig elmesélt dolgokkal, arra a következtetésre juthatunk, hogy az embert a földönkívüliek mesterségesen hozták létre. Vagy idetelepítették, vagy pedig földi fajokkal valós kísérletezés során, de mindenesetre egy nő utódai lettek aztán azok, akik benépesítették az egész Földet. Az is biztosnak tűnik, hogy az ily módon megalkotott embereket egyfajta rezervátumba, az Édenbe tették, ahol is vigyáztak rájuk, s az első emberek számára is adtak bizonyos törvényeket a fennmaradásuk érdekében - amit aztán ezek az emberek később meg is szegtek. Az istenek - a földönkívüliek közül azok, akiknek ilyen kísérletezésre joguk és felhatalmazásuk van - kezdetben személyes jelenlétükkel felügyelték kísérletük alakulását.

Végrehajtottak egy génmanipulációt, isteni géneket is ültettek az emberi örökletes anyagba (ezek teszik lehetővé a paranormális képességeket), és figyelték művük alakulását. Ebben az időszakban tehát az istenek - akik valószínűleg fehér bőrűek és szakállasok voltak - személyesen felügyelték a náluk jóval kisebb termetű és néger embercsoport fejlődését. Amikor a dolgokat rendben lévőnek találták - eltávoztak. A Földet a felügyelőkre bízták, akik aztán annak rendje és módja szerint szemet vetettek az emberek lányaira, és utódaik is lettek, a félistenek. Megszegték tehát a kozmosz egyetemes törvényét.

A teremtő istenek visszatértükkor meglátták, hogy mi történt. Rettentő haragra gerjedtek és elpusztították a Föld felügyelőit, űrállomásaikkal, csodálatos városaikkal és mindennemű javaikkal egyetemben - ez volt a Vízözön -, de egyben, mivel ártatlan volt az isteni mesterkedésekben, megmentették az emberi faj egy maroknyi - arra érdemleges - csoportját, Noét és családját, ahogy a Biblia nevezi a túlélőket.

A Vízözön után azonban már az istenek többé nem tartottak fenn személyes, közvetlen kapcsolatot az emberrel. Kiválasztottakat jelöltek ki közülük, akikkel azután közvetett módon léptek érintkezésbe. Ilyen volt például Mózes(?), de több nagy próféta is. Általuk irányították a népeket, mintegy kézi vezérléssel. A kiválasztottak különleges technikai berendezéseket használtak, ők maguk azonban valószínűleg nem ismerték a pontos működésüket.

A felügyelők elpusztítása azonban nem sikerült teljes mértékben. A Föld alatti hatalmas labirintusokba menekültek, s a veszély elmúltával elő is jöttek. Ismét elkeveredtek az emberekkel. Technikai és mérnöki tudásuk révén szenzációs dolgokat alkottak - olykor gépeket is - létezésüket bizonyítja a sok-sok üzenet a jövőnek, vagyis nekünk, a gigászi építmények megléte. Az emberi génállomány - immár ellenőrizhetetlenül - elkeveredett az isteni génekkel, viszont az emberben lakozó ösztönvilág még nem volt képes arra, hogy az isteni géneket isteni elveken működni engedje. Vagyis volt egy aránylag intelligens faj, rendkívüli képességeket lehetővé tévő génállománnyal, de megfelelő értelmi képességek híján. Ebből sok jó hosszú távon nem származhatott.

Ismét tettek egy kísérletet: Jézust. Megpróbálta az ösztönszinten élő ember tudatát az isteni eszmék magasságába emelni. Sajnos ez nem sikerült neki. Elég csak egy röpke pillantást vetni a vatikáni központú Római Katolikus Egyházzal, s összehasonlítani a ténykedését az Evangéliumokban leírt Jézusi eszmékkel, melyeket korábban az esszénusok fogalmaztak meg, még korábban a sumérok.

Jézus volt az utolsó istenember, vagy ha úgy tetszik félisten, aki megpróbálta az emberiséget felemelni, megakadályozván az újabb majdnem tökéletes kipusztítást. Megpróbálta az emberben lakozó Istent előhívni. Csak sajnálhatjuk, hogy nem sikerült.

Jézus halála utáni korszakban ismét változott a földönkívülieknek az emberiséghez való viszonya. Ezután már visszahúzódtak a közvetlen kapcsolat elől is, a kiválasztottakkal látomásokban, jelenésekben, jósló álmokban vették fel a kapcsolatot. A Jézus utáni próféták már nem voltak közvetett kapcsolatban sem a földönkívüliekkel, tudásuk tartalma viszont a kapcsolat meglétére utal. Gondoljunk csak az utóbbi kétezer év nagy prófétáira: Malakiásra, Leonardora, Vernére, Wellsre, XII. Piusra, Edgar Cayre,... és még sorolhatnám.

Ezek az emberek olyan rendkívüli dolgokról szereztek tudást és olyan hallatlan pontossággal, ami pusztán emberi természetet feltételezve egyenesen lehetetlen. (Gondoljunk már egy pillanatra a fáról frissen leszállt majomra, aki mindössze 6000 generációval később a jövőbe lát! - nem igazán bizonyítható gondolat. Sőt, ha a bibliai életkorokat is számításba vesszük, már pedig így kell tennünk, akkor ez a szám 1000 alá csökken! Ha bármiféle evolúciós előnyt jelentett volna a jövőbelátás képessége, akkor elterjedt volna. A jövőbelátás képessége - ha genetikailag kódolt is -, bizonyára olyan gén, ami jelen esetben nem kívánatos, hasonlóan a hosszú élethez. A gén működése természetesen véletlenül is beindulhat, de akkor a működésének öröklődnie kellene. A nagy látnokok utódai nem örökölték a képességet, vagyis sokkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy nem hirtelen kiugrott génműködésről, hanem sokkal inkább a földönkívüliek ténykedéséről volt szó ezekben az esetekben. A kapcsolat típusa miatt ezek misztikus kapcsolatoknak tűnnek, a kapcsolat létét magát bizonyítani csak közvetetten lehet.

Súlyos hiba lenne számolni nem tudással vádolni elődeinket, akik ilyen épületeket létre tudtak hozni, azok a saját éveik számát is csak-csak össze tudták számolni. Akkor viszont meg kéne válaszolni azt a kérdést, vajon miféle evolúció hoz létre olyan mutációt, amitől az adott faj képviselője egyik napról a másikra tízszeres élettartammal rendelkezik, hogy aztán egy katasztrófa visszaállítsa az eredeti állapotot. Az evolúció kutatói erre a kérdésre sem szeretnek válaszolni.

A Vízözön után az Isten tehát megígérte, hogy az egész emberiséget még egyszer nem pusztítja ki (vagyis a földönkívüliek belátták, hogy nem ez a megoldáshoz vezető út). Megpróbáltak az emberek agyának a fejlődésére hatni, kiválasztottak révén közvetlenül irányították az egyes törzsek életét. Aztán ez a módszer sem vált be, ismét mással kellett próbálkozni. Jézus személyében olyan istenembert küldtek el, aki az emberi agyak fejlődésére hatott volna, egyfajta tudatátformálással. Mint tudjuk, tömegesen ez sem terjedt el. Ismét más módszerhez kellett folyamodni. Ez pedig csak az lehetett, hogyha látszólag a háttérben maradva az emberiség génállományát alakítgatják át folyamatosan oly módon, hogy az emberekben lévő isteni eredetű gének mind erőteljesebben és erőteljesebben működnek, szemben az ősi, eredeti emberi ösztönrendszerrel. Ezt pedig csak oly módon tehetik meg, hogy kiválasztják a megfelelő embereket, azokat folyamatos kontroll alatt tartva szinte minden lépésüket és gondolatukat követik, olykor irányítják, ha az illető önmaga vagy a terv számára veszélyesen akar cselekedni. Generációról-generációra. Apáról-lányra, anyáról fiúra, merthogy így teszik, nemet váltva. Huszonegynéhány esetet volt szerencsém feldolgozni, ezek közül egyetlen egyszer fordult elő, hogy az anya a lányának adta tovább e különleges megbízást, de ő is csak azért, mert fiúgyermeke nem született. (Esetleg nem is születhetett.) Rendkívül érdekes volt, ahogy a gyerekek egymás után faggatták ki szüleiket, nagyszüleiket, dédszüleiket, s olykor a dédszülők is tudtak mesélni a saját dédszüleikről. Így mintegy 150 évvel tudtam visszamenni a múltba, s mondhatom, lenyűgöző volt a kép. A szigorú vallásos nevelés tiltotta az ilyen istentelen dolgokra még a gondolást is, de az ártatlan, jól irányzott kérdésekre, hasznos válaszokat lehetett kapni.

Az eljárásukat gyermekkorban kezdik, valamikor a gyerek 3 és 7 éves kora között. Éjszaka vagy nappal meglátogatják, s beavatkozásuk kezdeteként klinikai halál állapotába merítik. Ekkor az orrába és a csecsemőmirigyébe beépítenek egy-egy szerkezetet, melyekkel aztán az immun folyamatait, illetve az agyát közvetlenül is képesek vezérelni.

A csecsemőmirigyről sajnos elég keveset tudunk. Mindössze annyit, hogy a szervezet ellenálló képessége és az öregedés folyamata szorosan köthető ehhez a szervhez. A kiválasztottakat tehát meg tudják védeni a súlyos betegségektől, s az öregedési folyamataikat is irányítás alatt tarthatják, amíg az illető fel nem nevelte ellenkező nemű utódját.

Az orrba épített szerkentyű segítségével közvetlenül az agyat manipulálhatják. A szaglóideg ugyanis nem igazán ideg, sokkal inkább az agynak a nyúlványa. Az összes többi idegpályával ellentétben ugyanis nem kapcsolódik át. Megfelelő manipulálásával az agy tetszőleges része közvetlenül irányítható. Mivel a szaglóidegnek jelentős a vérellátása, s mivel ez az ideg tulajdonképpen az agy nyúlványa, s az őt ellátó erek magát az agyat látják el vérrel, ha meg is találnak egy ilyen szerkezetet, eltávolítása szinte lehetetlen.

Mindkét szerkezetet néhány hetenként éjszakai látogatások közben kalibrálják, illetve cserélik. Segítségükkel az egyén általános állapotát, közérzetét javítják, bioenergiával töltik fel, különböző gondolatokat juttatnak megfelelő időben az eszébe vagy felejtetnek el vele. A klinikai halálba juttatás a szerkezet beépítésénél azért fontos, mert ki kell kapcsolni az agyműködést ahhoz, hogy össze lehessen vele hangolni.

Az éjszakai látogatástól az illető elég rendesen leizzadhat, részlegesen vagy teljesen le is bénulhat egy időre, másnap a szokásosnál sokkal többet iszik és szinte szárnyakat kap, mindenre képesnek érzi magát.

A céljuk ezekkel a beavatkozásokkal elég nyilvánvaló.

A Föld meglehetősen katasztrofális állapotban van, szóba jött az emberi faj részleges, vagy netán teljes kitelepítése, ez azonban nem lehetséges. Több okból sem. Nem élhető ugyanis túl: sem emberileg, sem kulturálisan, sem társadalmilag. Túlélni csak itt a Földön lehet. Az emberek nem tudnák elviselni az űrutazás megterheléseit. Betegségek törnének ki, illetve a romboló ösztönök felerősödnének a bezártság miatt. Válogatni kellene tehát, de annyira leterheltek az emberek genetikailag, hogy nehéz lenne olyan egyedeket találni, akik megfelelnének a kívánalmaknak. A kultúrát sem vihetnék magukkal, kultúra nélkül pedig nincs emberi közösség, nincs civilizáció, nincs jövő, nincs mire emlékezni. Társadalmilag sem élhető túl, hiszen a társadalmi rendszerek különböző érdekcsoportok kénye-kedve szerint működnek, ezek az érdekcsoportok nem bírnák elviselni, ha a hatalmukat át kellene adniuk a földönkívülieknek, tehát folyamatosak lennének a villongások, ami társadalmi instabilitást okozna, vagyis alapjaiban rengetné meg a rendszert.

Ismétlem, csak túlélni lehet az elkövetkezendő eseményeket. Az összes korábbi világkatasztrófánál a túlélés szinte véletlenszerű volt, csak nagyon kevesen voltak kiválasztva, s a körülmények sem olyanok voltak, hogy az akkori kiválasztottakkal túl messzire lehetett volna jutni. Mint ahogy Jézus is mondta: sokan a meghívottak, de csak kevesen a választottak. A Földet ismét katasztrófa fenyegeti, csak most a katasztrófa nem külső, nem mások döntése miatt várható, a katasztrófát most az ember jelenti saját magára nézve. (Aids, ebola, immunrendszer összeomlása, környezetszennyezés, vízszennyezés, ózonlyuk, az agresszivitás térhódítása, az erkölcstelenség, stb.) Ezt a katasztrófát azonban az emberiség kiválasztott része túl fogja élni. Ennek érdekében történnek a beavatkozások.

Ráadásul olyan trükkös géneket is beépíthettek a kiválasztottakba, mely például a polarizált fény érzékelését lehetővé teszi számukra. Az ufonauták így meg tudják tenni, hogy csak azok láthassák egyáltalán őket, akiknek ezt ők korábban lehetővé tették. Vagyis, az illető nem idegbeteg, ha olyan dolgokat lát, hall és érzékel, amit a mellette álló húsz nem, mindössze a génműködése és az agyműködése egy kicsit fel van piszkálva...

Akik túl fognak élni, olyan gondolkodásmóddal rendelkeznek ami univerzális, és élettisztelet-centrikus. Ezt az emberfajtát nemesítgetik már évszázadok óta, s a beavatkozásuk lassan kezdi meghozni gyümölcsét. Ezek az emberek teremtik majd meg az új aranykort, amelyet a szeretet fénye ragyog be és hat át. Az emberiségnek most nem kell gyökeres kipusztulással szembenéznie.

Szólni kell még a drasztikus ufóbeavatkozásokról, a tudósok és a katonaság szerepéről. Attól, hogy a hivatalos emberi tudomány nem tud például a végtelen sebességű utazásról, attól más még tudhat. Máskülönben, a hivatalos tudomány legnagyobb hangú képviselői még soha le nem ültek vitázni egy hiteles ufókutatóval a nyilvánosság előtt. Csak azokat az ufókutatókat figurázzák ki, akik hiteltelenek, felelőtlenek, és abszolút nem lehetne őket ufókutatóknak nevezni, viszont jól el lehet adni rémtörténeteiket.

A katonaság általánosságban az "ostobaság" kategóriájába sorolással és a "nem tudás" látszatának fenntartásával igyekszik minél több információhoz jutni. Érthető a hozzáállásuk, ha el nem is fogadható.

A drasztikus ufóbeavatkozások egyrészt szándékos félrevezetések, másrészt a kiválasztottak érdekében történnek. Emberkísérletek, a kiválasztottak tökéletesítésének érdekében. Erkölcsileg esetleg el lehet ítélni, de a cél szempontjából feltétlenül szükséges.

A kiválasztottaknak végül is most már nincs más dolguk, minthogy megkeressék egymást, hiszen az elkövetkezendő új emberiségnek ők a megalapozói. Persze várnak még rájuk megpróbáltatások, nem is kevés, de fognak segítséget kapni. Sokáig már nem kell várniuk, a Római Klub 1968-ban jó 50 évet adott a Földnek. Az is elképzelhető, hogy ha a változások lezajlanak, visszakapják a bibliai életkort, a 900-1000 éves élettartamot. Az istenek azt is megígérték mellesleg, hogy visszatérnek.

A földönkívüliek ugrásra készen állnak tehát, a változások gyorsak és olykor kegyetlenek lesznek, de szebb és jobb jövő vár ránk. Ezért érdemes élni, s ne felejtsük el a mottót: "Két világ közt barangolunk: holt az egyik, a másik még meg sem született."

Forrás : Aranyi László honlapja

Bihar · 2011 Január 21

Ez a Fórum két vagy tübb más topik összegzése (pl Földönkívűliek és az Őstörténelem stb..)...ezért van értelme?
Josimura pedig -a nagy piramisépítő...szóval először tisztázni kellene, hogy MIÉRT építettek egyiptomban peremeseket. Azután pedig, hogy KIK építették ezeket. Tendenciózusan elhallgatják, hogy kik az egyiptomiak és vannak-e élő utódaik? Ezután jöhet az építési technika...
Persze Darwin elmélete egy kis porszemnyi részigazság. Az utolsó 10 000 évben az emberek ugrásszerűen "okosodtak"...ez nem vontakozik persze minden emberre, inkább csak azokra, akiknek voltak beavatottjaik..hogy kik ők? Erre már van válasz. Esetleg a nagytestűek között is lehet keresgélni őket..

zsuzsanna03 · 2011 Január 22

A hetvenmillió éves falu

A történet főhőse Robert Garcet (1912 - 2001) ,aki egyszer csak nekiállt, és saját maga felépített egy furcsa tornyot az ötvenes évek elején. Összesen 15 év alatt rakosgatta össze a két kezével.
Ezt a mai napig kedvelt látványosságot (mely Belgium, Eben-Emael városkájában áll). flintkőből, azaz kvarcból építette.
Ez a kő bőséggel áll rendelkezésre a régióban.

A torony ma múzeumként is szolgál: Garcet régészeti, ásványtani és földtani érdeklődésének, gyűjtőszenvedélyének eredményét mutatja be.

Külön érdekesség, hogy a toronynak van két föld alatti szintje, és egy olyan labirintus bejáratára épült, ami ősi földalatti járatokba vezet.

Ebben a labirintusban számos fosszília, történelem előtti időkből származó eszközök és ritka geológiai képződmények találhatók.

Garcet állítása szerint úgy kétszáz új organzimust fedezett fel, amelyeket tanulmányozott, és rajzokat is készített róluk.
Ezek többnyire apró rovarok és rákfélék, de van egy hiányos sárkánygyík-csontváza is.

A legérdekesebb mégiscsak a föld alatti labirintus.
Az évek során sok járatot feltárt, és egyik sem végződik sehol, hosszú-hosszú ideig lehetne még tovább ásni, hogy kiderüljön, hova vezetnek.
A környéken azt beszélik, hogy vannak valahol földalatti alagutak, amik egész Németországig és Hollandiáig átérnek.

A régióban számos kőbánya található, és némelyik önmagában is igazi labirintus. Ezek a bányák viszonylag újak – az elmúlt századokból valók -, de találtak néhány sokkal öregebbet is, amiknek nem tudták beazonosítani a korát.

Ami megmagyarázhatatlan…

Garcet a labirintus egyik alagútjában, a toronytól nem messze egy egész földalatti falut talált.
Állítása szerint ezeket a lakhelyeket a sziklák falába vájták, de a föld felett volt az egész, kint a szabad levegőn.
Viszont a falu tetején három rétegnyi óceáni lerakódást lehet látni, ami azt mutatja, hogy a térséget háromszor borította már be hosszabb időre a víz.

Ezekből a rétegekből az derül ki, hogy a falunak körülbelül hetvenmillió évesnek kell lennie, ami a régészetben hallatlan adat. Ráadásul Garcet szerint az összes fal, a kőpadok, minden kvarcból készült, ennek ellenére a felületek nagyon simák, amit kvarcból nemigen lehet létrehozni a maihoz hasonló modern szerszámok nélkül.
A kvarc a pattintott kő maga, hiszen szilánkosan válik le, és mindig durva marad a felülete.

Garcet amint megbizonyosodott arról, hogy helytállóak a felfedezései, meghívta a belga régészeket, hogy jöjjenek el, és vizsgálják meg nyugodtan.
Egyik sem volt rá kíváncsi. Ez azért is roppant szomorú, mert a hatvanas évek végén egy közeli bánya berobbantotta az alagút felett levő területet, és az egész földalatti falut porrá zúzta.

Ki tudja ezt bizonyítani?

A hatvanas évek elején készült egy felvétel a faluról. Részben a kezdetleges felszerelés, részben pedig a világítás nehézkessége miatt a felvétel nem kifejezetten éles és tiszta, de határozottan mutatja, hogy a falu bizony ott volt.
Garcet méretarányos makettet is készített róla, amin látszik a fő utca néhány mellékutcával és különböző épületekkel.

Még játéknak tűnő tárgyakat is talált: erős jóindulattal babának nevezhető, lapos kőből készült figurákat, amikbe belevésték a mintát.

A régészek pedig látatlanban legyintenek az egészre, hiszen számukra az ősi mindössze néhány ezer évre nyúlik vissza.
Pedig még mindig lehetne mintákat venni, és ott vannak a rajzok és a makett…

Egyébként érdemes megjegyezni, hogy Garcetnek nem volt tudomása sima kvarcfalakról sehol máshol, és akkoriban még nem is írt ilyesmiről senki.
Mégis, azóta több olyan eset került napvilágra, amikor hétköznapi emberek véletlenül bukkantak földalatti alagutakra, és olyan szobákat találtak ott, amiknek teljesen sima volt a fala.
És azok, akik ezeket építették, tudták, hogyan kell a követ megolvasztani, hogy ezt a hihetetlenül erős és sima, üveg-szerű felületet kapják.
Biztosan nem a tűz felfedezésével voltak elfoglalva…

De vajon a hetvenmillió éves lelettel miért nem foglalkozik senki?


/A jhkhouw.nl, és kunstgeografie.nl nyomán/

Bihar · 2011 Január 23

Hetvenmillió éves falu még kvarcból (homokkőből?) nem létezett. Ennek alakításához eszközök kellettek és maga az ember. A tiszta kvarc küönben nagyon kemény. E m b e r -ilyen faj- pedig 70 millió éve nem volt még. Ez tehát marhaság, mint annyi más zöld. Barlangok persze lehettek, akár egy bányához kapcsolódva, akár lakásként kivájva, mesterségesek is, de legfeljebb százezer éve. A korábbiak pedig t e r m é s z e t e s képződményként léteztek , főként a mészkőben, jellemzően.
A hosszú földalatti járatokért, termekért pedig nem szükséges sehová sem látogatni.
Van itt Baradla barlang, Jósvafő és vannak Buda környékiek is..van tavasbarlang Tapolcán.. Az avarok idejében(568 után) földalatti folyosó épült a Várhegyig, a központjuktól, vagyis fejedelmi székhelyüktől (Avarbástyától, azaz Budakalász térségétől). Budakalásztól pedig szintén indult egy nagy, hosszú járat a Várhegyre...Ez utóbbi Buda idején készült (Buda fősámán közvetlenűl a mai Budakalász fölött élt, ő Atilla bátyja volt, ezt a térséget most kutatja Lánszki Imre).
Éppen nemrégen találták meg a 11,2 km hosszú (csak feltárt hossza ez!!) a budai Pálvölgytől induló járatot a barlangászok...és lehetne sorolni..
A hunoknak mintegy "mániája" volt a barlang és járatépítés, ezért Ázsiában is vannak ilyenek...de ez messze vezetne. Na és minden valamirevaló piramis alatt nagy üregeket is kivájtak a dolomitban...mellyek kettős céllal épültek.
Na és az un bosnyák piramisoknál is találtak rövidebb járatot...némi ákom-bákommal. Mivel erről ellentmodásosak az infók, jelenleg nem jellemezhetőek megbízhatóan.

Bihar · 2011 Február 27

Azzal nem érdemes foglalkozni, hogy megtalálták a világ legrégibb térképét
egy Észak-Spanyol barlangban. Mindíg kerűlnek elő a régibbnél is régibbek ugyanis..
Viszont -átfutva a korábbiakat- meglepődve vettem észre amit más még nem. Talán kevesen járnak erre. Úgy a "kínai korongok" (2010.03.10) mint a phaisztoszi korong rovásírást tartalmaz. Kína ezért is várt valamiféle megfejtéssel. Kikellet találnia valamit...Kína makacsul nem akarja bevallani, hogy a hunok nyomdokain sokszor jár....Ugyanis ők is felíratkoztak a költött történelem és az elhallagtások----listáján lévőkhöz. Az új Hohhotban (Észak kína) lévő Hun Múzeum is sok kívánnivalót hagy.. A hunok és a kínaiak egymás mellett éltek pár évezredig, Ordosz környékén. Peking igazi alapítói a hunok. Négy hun császárjuk is volt, többek között Atilla dédapja, Hangun, azaz -kínaiul- Huó..
Az Ohióban lévó kígyóhalom persze kígyót ábrázol. Indián munka ez. Az indiánok is építettek ilyen földműveket valaha, nemcsak un kunhalmokat. Amerikában is vannak kunhalmok,bár sokat elszántottak közülük a farmerek ( Ceram: Az első amerikai).
Az indián téma hatalmas itt nem érdemes elsem kezdeni. Csak a "kik ők" kérdésre is már hosszú lenne a válasz...

Bihar · 2011 Március 1

Hosszabb idő alatt arra a követktetésre jutottam, hogy -bár sokat írnak Keletől- a nyugatiak és az ámerikaiak, azonban változó sikerrel teszik ezt. Van, hogy beletalálnak néha az igazságba, azonban többnyire nem ez a helyzet. Ez pedig elsősorban azért van így mert nem ismerik a keletről származott , ill. ott élt emberek hitét és gondolatvilágát, sőt anyagi világát sem igazán megfelelően. Ők gondban vannak, ha Bukarestet , vagy Budapestet kell a térképen elhelyezniük.
Vegyünk néhány példát: ha mondjuk bölcs, tanult régészeik felnyitnak valahol Távolketen egy ősi sírt, akkor a bennelévő -főleg aranytárgyakon- ősi rovásokat valamiféle zagyva díszítőelemeknek vélik. nem is tudják -talán nagyképűségük okán- elképzelni, hogy a keleti hunfajú népek írása -a rovásírás- a világon a legrégebbi írás. Sok olyan N. geografic filmet is láttam pl ahol ez megvalósult.
Ha továbblapozunk és a sírban lévő valamilyen -rendszerint ez is arany- totemállat ábrázolást találnak, akkor megint nem tudják, hogy ez a rajz, véset, jellemző lehet arra a törzsre, melynek az elhunyt a tagja-vagy fejedelme- volt. Kabar törzsbeli sírja pl soha nem tartalmaz szarvast...vagy a szkítáké stb sem.
A temetési mód -csontváz vagy hamvak- megint jelent valamit.
Nem is folytatom, nem vagyok régész.
A gondolatvilágukba nem fér bele -láthatóan- Atilla sem. Annyi marhaságot olvastam már róla, hogy tizede is sok lenne..Ezek a kitalációk pedig alapvető dolgokról, elvekről is elvonhatják a figyelmet: mit akart Atilla? Vagy az őt ideküldő népközösség vezetése? Rendszerint még a születési dátumát (412) sem ismerik, nemhogy belelátnának a hun hadsereg szervezésébe, szellemi központját pedig szintén nem ismerik. Illetve nem is gondolják, hogy volt ilyen. Pedig nagyonis volt..
Éppen megemlítemneóó csak a magyarokat, valamiféle jólhangzó Magna Hungáriába képzelik őket, mely az Uralnál volt. Pedig eleink a Volgától keletre és nyugatra is éltek, éppen egy-két törzsük még az Ural közelében is...Átmenetileg., mert nem volt fix őshaza. Azért nem mert: a környező népekkel (Kazáriával főleg, de másokkal is) konfliktusokba is keveredtek és ekkor lakóhelyet is változtattak gyakran...Kievtől (Kevevára) egészen az Aralig. Nem úgy kell "megfogni " őket, hogy fix őshazában éltek, egészen más a helyzet..A honfoglalásuk sokéves előkészületeiről -és magáról a végrehajtásról- pedig azután végleg csak LEEGYSZERŰSÍTŐ találgatásaik vannak..De az egész történetet szeretik leegyszerűsíteni, mely így már a nem igaz kategóriába kerűlhet..Nincs tudomásuk arról sem, hogy három törzsük kintmaradt (Gyarmat, Béla, Gyula). Ennek okairól végképp..
Nem beszélve arról, hogy nemtudják Álmosst, Árpádot és a többieket kik várták itt és miért?
Tehát valahogy így érdemes az írásaikra gondolni.

Bihar · 2011 Március 6

Kik a hunok és kik a magyarok?
Ez un jó kérdés. Azthiszem kevesen ismerik erre a választ.
Keleten már az őskortól éltek un hunfajú népek, akik később törzsekbe tömörűltek. A törzsek egy előző megnövekedett létszámú rokontörzsből jöttek létre általában. Az új törzset a régi törzs fejedelmének a fia vezette a leggyakrabban, de nem mindíg. Az új törzs pedig megalakulásakor általában az első fejedelmének nevét vette fel. Ennyire egyszerű ez a szaporodással összefüggő elmélet.
A nagy távokeleti térségekben letelepedett hunfajú törzsek pedig ie. 4040.-ben létrehozták a 24 Hun Törzsszövetséget, Ordoszban. Ordosz egy nagy fennsík és egy település neve . Ma Északnyugat Kínában van és Ordoszt Baotounak vagy -besenyő néven- Paotunak nevezik, a Sárga folyónál.
A Hun Törzszövetség első fejedelme AGABA (Öreg Medve) volt.
A kínaiak első allama is Ordosz környékén alakult ki, de jóval később, mint a Hun Törzsszövestégé.
A 24 törzs pedig Ordosz körűl helyezkedett el, egészen az óceánig. Voltak itt fekete és fehérhun törzsek, ez újabb megkülönböztetést jelent. Fehér hun pl a jász, a manysi, hanti, avar---fkete hun pl a török, a úz (palóc)...a kun.
A magyarok nem voltak jelen Ordoszban.ennek oka: még ez a hunfajú törzsekből kialakult nép ekkor nem létezett. Ők az Uralnál "születtek", méghozzá döntően manysikból és kabarokból. Ez a történet azonban hosszú.
Kétféle hun népcsoport van/volt: a kazahunok és a székihunok (székelyek).
Azért "hunoznak" ma is, bár ennek eredetét nem ismerik, mert a Hun Törzsszövetséget - sokáig- az előbbi hun törzsek vezették. Ilyen alapon persze a magyarok is hunok.

Bihar · 2011 Március 7

Az Uralnál pedig sokáig a Béla törzs élt.Ők nem is jöttek be Álmosékkal, azonban egy tyumenjük még az avarokhoz csatlakozott Alpárral. A Bélák a ny-i oldalon éltek a Béla (Bjelája) folyónál. A székhelyük Füzesgyarmat volt, ma is létezik egy ilyen nevű magyar helység. Őket rendszeresen félremagyarázzák, mert azt hírdetik, hogy ez a Magna Hungária volt a magyaropk őshazája. Holott ez csak a Magyar Törzsszövetség életének csak a legutolsó időszakára -és egyetlen törzsre- igaz. A magyarok élete az Uralnál elég komplikát történet, ők első fejedelmük, Magyar nevét vették fel, aki 206-225 között volt a vezetőjük.
Az új nép pedig -a 275. év után- kettéoszlott: a Volgától keletre a magyar, nyugatra a magyari törzsek éltek. Ehhez még elkell fogadnunk, hogy az ő régióikban is voltak helyi vándorlásaik. A magyariak fővárosa Albéla volt, a Donnál, a magyaroké pedig Bakát az Aral tó közelében ill. később Etilvár.. Ezenkívűl pedig a magyar törzsek (tíz volt) közűk három kabar volt: a Kürt, Keszi és a Kéri. Ennek a furcsaságnak pedig a magyarázata abban a tényben rejlik, hogy a magyarok kialakulása kabarok és manysi törzsek közötti házasságok alapján történt. Ezek a házasságok tömegesek voltak a kabarok Urálhoz való letelepedése után. Az un kabarvész- mely még az Altájnál történt- szintén fontos momentum a megértéshez.
A történelem tehát eléggé bonyolult, a mai leegyszerűsítő oktatása pedig nem alkalmas a megértéséhez. nem is értik...
Még ahhoz sem, hogy megértsük pl a suoma törzsek már jóval a Magyar Törzsszöv. megalakulása előtt átmentek az Uralon -Ordoszból- és nagyjából a mai terleteikre érkeztek. Tehár nem is találkozhattak magyarokkal...Ezért kevés pl a közös szavunk, a finnekkel. Azonban rokonnépeink ők, kb ugyanazon a fokon, mint a törökök vagy a baszkok, a tatárok, mongolok, újgúrok, kazakok, maramik, bolgárok stb. Az előbbiek szerint tejhető jól helyre a hosszú ideje tartó finnugor vita..

buboszakszofon · 2011 Március 10

Gratulálok Zsuzsannának ezért a nagyon tartalmas érdekes oldalért-köszönet-ilyenkor rádöbbenek milyen kevés a tudásom és milyen kevés az élet mly időbeosztására nagyon kell ügyelnünk-hogy minéltöbbet tudjunk meg az elmult időkről-mégegyszer köszönet.

Bihar · 2011 Március 10

Özönvizekről...
Mezopotámiára gondoljunk, a két nagy folyó -Tigris, Eufrátesz- alsó szakaszaira ha az özönvizekről van szó. Továbbá arra is, hogy a jégkor után fokozatosan indult meg a jégsapka olvadása a nagy hegyekben. Ez azután a ciklikus felmelegedések függvényeként találkozhatott nagy esőzésekkel is. Ilyenkor özönvizek fordulhattak elő.
Ma Dél-Mezopotámiában mindössze 200 mm körűli az évi eső. Az Araráton és a többi -vízgyűjtőn lévő- hegyen pedig nincs vagy nagyon kicsi a jégsapka.
Dél Mezopotámia azért hangsúlyozandó mert ez a terület az ősi Suméria, a mai Bagdad alatt..Itt volt Uruk (Jézus is itt alapítja meg az egyházát, bár erről nem ír a Biblia, de volt egyháza..), Úr, Eridu, Nippur, Bab Tibira, Kis, Umma, az úzok városa, Susa az írópapoké stb..szóval a városállamok. Eridu, Úr és Uruk volt a legközelebb azonban az öbölhöz. Ide érkeztek a hajós kereskedők az őskorban...sok idegen is élt ezekben a városokban, kereskedelmi raktáraik is voltak.
Az özönvizek úgy kerűltek a Bibliába mintha csak egy ilyen lett volna, holott tucatnyi nagy (és számtalan kisebb) volt.
Egy hatalmas özönvíz ie. 5030 körűl keletkezett. Éppen ekkor alapította meg Buda Úr és Uruk városokat. Úr kicsit alacsonyabban volt, ezért elolvadtak a vályogházai, szentélyei. az első özönvízkor, mert itt nem volt kő, bevett építési anyag a vályog volt.
Az utolsó özönvíz pedig ie. 3540-ben volt, ekkor élt még Gilgames is. Ő egyébként az Árpád nevet kapta születésekor. Igen, ez az a família, a világon a leghosszabb...és jogosan hívatkozott rá akár Álmos, akár a fiai..Gilgames egy hőstettéért vette fel ezt a nevet, ilyesmi akkor szokásban volt!
Sumériában kialakult kicsit később az a praktikus szokás, hogy a lugal palotáját és a templomokat, kegyhelyeket nagy csonka gúla tetejű földművekre építették fel. Ezek ma is megvannak nagyjából és Éannának nevezik őket.
Pontos számot nem tudok eredeti magasságaikról, de kb 20 m körűli platót alakítottak ki a csonka gúlákon.

Bihar · 2011 Március 14

A Magyar történelem...nem a magyaroké...
Vagyis: nem normális nemzettudattal rendelkező szerzőktől származik a magyar történelem, úgy an-blokk. A Habsburgok "íratták" ezt elfogult németszármazású (Hunsdorfer-Hunfalvy, Budenz..) NYELVÉSZ szerzőkkel vagy 130 évvel ezelőtt.
Részekre lehet bontani ezt a hunsdorferi zagyvalékot: a Habsburgi időkből például elhallgatják az erőszakkal -a törökök után- megszerzett országban a negatív uralkodóréteg tevékenységét és eltúlozva kiemelik annk "jótéteményeit"...mellyek nem voltak. Igaz, malmokat építettek, mellyekre Bécsnek szüksége volt...hasznostól.
Hunsdorfert magát 26 évesen már akadémiai taggá fogadták. Zseni lehetett. A Habsburgok és köreik utálták, lenézék a magyarokat, minden rétegüket és kizsákmányolták. Volt itt is sajnos egy őket utánzó ostoba kis réteg..Az általuk íratott történelem pedig -sajnos- máig regnál. Pedig rájöttek már

l csak nyelvészkedéssel nem lehet történelmet létrehozni...de ez máig nem számít...Hogy miért? Mert valakiknek továbbra is érdeke, hogy ez a hamis mult tovább éljen, belerugva a nemzeti öntudatba. Mintha ma nem lenne már antropológus, régészképzés, genetikusképzés nem haladt volna a történészek tudománya egy lépést sem...Csak legfeljebb abban: azt vitatják (pl az Arvisurát) amellyet elsem olvastak...(ez a Brüsszel szindróma). Különben ma a lényeg: elveszni a részletekben...hogy egységes igaz történelem ne jöjjön létre.
A mai régész és történészkedések ugyan rendre igazat mondanak a feltárások során találtakról...de -ez a lényeg- nem rakják össze ezeket. Így azután ma sem tudni kik a magyarok, hol és merre éltek...Persze van erre is egy általánosító megjegyzésük: az Uralban éltek...DE: hogyan kerűltek az Uralba és mindíg ott éltek-e? Az Ural nagy, közelebbről melyik oldalán vagy mindkettőn? Hogyan lehet, hogy a hunokhoz kapcsolja őket VALAMI, amikor a hunok soha nem éltek az Uralban? Hogyan éltek eleink keleten, kik voltak itt a vezetőik? Miért jöttek be a Kárpátokon és kiket találtak itt? Talán a létszámban máig sokszorosított szlávot? Vagy pár szál germánt? Számos kérdésre nem válaszolnak...mintahohgy leegyszerűsítik a dolgokat Álmos idejéből IS: Árpád bejött a Kárpátokon...Ki is volt ekkor Árpád? Csak egy hágón jöttek be? Hol van Álmos? Hogyan telepedtek le...és megvoltak-e már ekkor a főbb mai településeink? Debrecen, Pécs Veszprém, Győr stb...? MIntha mély hallgatás lenne ezügyben is. Meddig lesz ez így? ha Atilla hun volt, akkkor ez rokonnép? Miért? Kik az avarok? Ők is rokonaink? Kihaltak az Árpádok? STB..

Megválaszolatlan kérdések - félremagyarázott tények...

Állandó Tag

Állandó Tag

Ne kérj hozzáférést! Ha jár, a rendszer ADJA.

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Új tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Csatolások

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)

Állandó Tag

Kitiltott (BANned)

Kitiltott (BANned)