Hírek Mellár: Amíg az ellenzék nem tudja a megélhetési politikusokat kiszorítani, ez a helyzet marad

Melitta írta:

A négy éve függetlenként győztes, és a Párbeszéd frakcióját választó Mellár a hatpárti megosztottság ellen foglalt állást. Szerinte két pártra, egy bal- és egy jobboldalira lenne szükség, és ezekhez kapcsolódhatnának alegységek, ahogy anno az MDF felépült.

Kattints a kibontásához...

Ezt csak kivárom figyelem, hány párt is lesz
A "szerinte" az csak egy szellentés a fürdőben.
Kérdés mekkora ráhatása van azokra, kik bekerültek.
Miközben új pártok is alakulnak(Márki , Pálinkás,Gémesi) és Megoldás művész úr

glisser- írta:

Még nincs válasz mit kell tenni
Még csak az van meg mit ne tegyen
Ne vonjon ki létesítményeket, amit kivon annak bevételét fordítsa új építésre.

Kattints a kibontásához...

Igen, nem ártana, ha új lakásokat építene a kormányzat. A rendszerváltáskor volt 700 ezer bérlakás, most kb. 100 ezer. Az első orbán-kormány épített 10-12 ezret. Most épít? Szerintem nem.

kuempepe írta:

Igen, nem ártana, ha új lakásokat építene a kormányzat. A rendszerváltáskor volt 700 ezer bérlakás, most kb. 100 ezer. Az első orbán-kormány épített 10-12 ezret. Most épít? Szerintem nem.

Kattints a kibontásához...

Na kiderítetted a 700 ezer bérlakást.
ijesztő a különbség
De több lépcsős ez.
A tulajdon szempontjából is lehetett nézni
A szolgálati lakások nem bérlakások.És nem is mindig állami vagy tanácsi tulajdon
200 ezres nagyságrendre saccolom a tanári és egyéb "ingyen"lakások számát
Ez nem bérlakás.
Aztán bérlakás-e még, a szociális lakás?
Ezek nagy része valóban államosított tulajdon volt.
Ezekért se fizettek a lakók.
Nézzük mik a munkáslakások
Azok amiket vállalatok építettek?
igen azok azok
Tudok közülük: szolgálatiként kapott vagyis, nem bérlakás.
De lakhatási megoldás.
______________________
Azt kérded épít e bérlakást a mostani Orbán kormány?
Senki se képzelje, hogy az a mindent csak nekem, felfogás épít
Méregdrága tandíjas Elit iskolákat építenek nem bárlakást
____________________
Na még a lakáspiac:
igaz nyilvánvalóan nem bérlakás, az OTP értékesítésű lakás
Azt nevezzük egyszerűség kedvéért panel öröklakásnak
Azt is lakás megoldás közzé kell vennünk
Ez hány milliót épített?
És még a családi házas önerős 5% hosszútávú kamatost nem is vettük
Konkrétan még a belvizes támogatással épülő lakások is ösztönöztek új lakás létesítésre.
Ennyire komplex a lakhatás állami és társadalmi segítése

kuempepe írta:

1. Schiffer Pál - Fekete vonat

Kattints a kibontásához...

Ebbe most belenéztem
És igaz nem a Fekete vonaton.
De Budapesten "IBUSZ" lakás formájában laktam és 1 hónapban egyszer volt részem abban hétvégi utazásban.
És igen a tényleges ingázókkal úgy meg volt telve a vonat eldőlni nem lehetett
Állva megszunnyadtam.
IBUSZ lakás mi?
vállalat által adott munkásszállás egy formája
De nem tömegszállás, hanem magánlakásban vállalat által (bérelt) adott munkás lakhatás.
A szabolcsiak rá voltak a fekete vonatos ingázásra kényszerítve.
Mi nem.
Most is járnak Pestre dolgozni.
De mi lakhatás van?
Magánbérlet
Akkor meg arra megy el.
Nagyobb gond ez, mint ahogyan Orbánék semmit se tesznek.
És minden kor tett valamit, kivéve ezek.
Helyette a mindenki annyit ér amije van
Aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér, ezt tudom mondani. Annak annyi az élete

glisser- írta:

Mint ahogy tették, Wekerléék, vagy tették a bemutatott korok
Mindegyiknek volt új lakhatás programja.
Még a kapitalista gyárak munkás lakásoknak is.
De volt az ONCSA a vidékre

Kattints a kibontásához...

Most elkapott egy kicsit a gépszíj, utána fogok nézni részletesebben az egyes korok lakhatási problémáira adott válaszoknak.
A Wekerletelep nekem kifejezetten tetszik. Nagyon egyedi, pofás épületek, zöldövezetben. Elméletileg egy ország megismerhette a barátok közt című gagyiságból. Győr-Gyárváros hasonló munkáslakótelep.

ONCSA-ról sem hallottam eddig. 1940-től, 10 év alatt, 12 ezer ház építése vidéken, a mélyszegénységben élő, legalább 4 gyerekes családok számára. Földdel, állattal, vetőmaggal is segítve őket az önfenntartás eléréséhez. Ehhez pedig vállalni kellett a ház árának max. 30 év alatt történő letörlesztését, a családfő folyamatos munkaviszonyát, a gyerekek iskoláztatását. Családsegítők is rendelkezésre álltak a megváltozott kulturális közeg könnyebb feldolgozásához.

Hogy mennyire sikerült ez a társadalmi, szociológiai kísérlet, ahhoz pedig elolvasom ezt: ONCSA - Egy szociálpolitikai és építészeti kísérlet Magyarországon 65 év távlatából

kuempepe írta:

A Wekerletelep nekem kifejezetten tetszik. Nagyon egyedi, pofás épületek, zöldövezetben.

Kattints a kibontásához...

Ez abban az időben is újszerű és kiváló tervezésű volt
Nálam is kiemelkedő jelentőségű.
Nem jártam ott de van egy Ganz tisztviselőtelep is ami nem kertes de akkor minőségi volt
És igyekezett olcsó létesítés lenni:

A telep története azzal a célkitűzéssel kezdődött mely a kispénzű tisztviselők lakáshiányát próbálta megoldani. Az elképzelés szerint az 1871-ben megalakult Hivatalnokok Első Házépítő Egyletének tagjai kölcsönpénzből saját otthont szerettek volna teremteni, úgy, hogy a kölcsön havi törlesztése ne legyen magasabb, mint egy belvárosi bérlakás fenntartása. A bankok azonban nem tudtak eleget tenni a kérésnek. Így a nemes cél éveket váratott magára, míg nem a gondolat, az 1883-ban újonnan megalakult 300 fős Házépítő Tisztviselők Egyesületének elnökével, Gaal Ferenccel az élén, újra megszületett. Az alapos utánajárás végén az akkor beépítetlen, városi birtokok mezőgazdasági területére, valamint lóvásároknak és katonai gyakorlótérnek használt, úgynevezett rákosi telkekre esett a választás.

Nézzük a dátumokat 1800 évek második fele
zöldmezős építés

A kijelölt, felparcellázott területen 117 családi ház épülhetett. Az 1886-os közművesítés után az utcákat ideiglenesen petróleumlámpák világították be. A leendő lakók facsemeték ültetésével gondoskodtak a zöldövezet kialakításáról is. Bár az évek alatt sok fa elpusztult és helyükre újak kerültek, a zöld juhar, a fehér akác és a szép platánfák még ma is láthatók. Az utcák elnevezése is beszédes, hiszen a mai Reguly Antal utca korábban a Család nevet kapta ezzel is mutatva a terület lakóinak képletes viszonyát. A széles Elnök utca pedig Tomcsányi Mórra az Egyesület egyik vezetőjére utal. A telep későbbi bővítése során a Villany utca egy félrehallás áldozata lett, s azóta a Villám nevet viseli.

glisser- írta:

Nem jártam ott de van egy Ganz tisztviselőtelep is ami nem kertes de akkor minőségi volt
És igyekezett olcsó létesítés lenni:

Kattints a kibontásához...

Erről tudok. Tetszik. A Google Street View segítségével be is jártam az egészet.

kuempepe írta:

ONCSA-ról sem hallottam eddig. 1940-től, 10 év alatt, 12 ezer ház építése vidéken, a mélyszegénységben élő, legalább 4 gyerekes családok számára.

Kattints a kibontásához...

az ONCSA házak kicsik voltak
Óriási kerttel
De típusterves és önerős kivitelezés
Saját-maga vert vályog is lehetett.
és ebben a szoba-konyhában 6-8 gyerekkel is jobb volt lakni mint sehol
amit itt látsz nyitott gang verandát.
Néha utólag beépítve alakítottak ki plusz szobát

kuempepe írta:

Erről tudok. Tetszik.

Kattints a kibontásához...

Gondolom a gettósodás miatt az is lecsúszott vagy ha a palotanegyedben van akkor már Rogáné
A Ganz kolónia az más.Neve talán Golgota.De volt a neve görög kolónia is
Az építésekor még jó hely volt

Az 1873-ban alapított MÁV Gépgyár (Ganz Mávag) Józsefváros és Kőbánya határára eső hatalmas telepének délnyugati részén, a Golgota – Szapáry (ma: Bláthy Ottó) – Simor (ma: Vajda Péter) – Delej utcák közötti területen 1908-09-ben épült fel a gyár munkásainak és tisztviselőinek lakótelepe. Az épületegyüttes azonban több lett, mint egyszerű munkástelep: a szociális gondoskodás mintapéldája ma is.

A négyemeletes házak a belső, kertes udvar felé nyílnak, bennük 645 szoba-konyhás munkáslakásnak és tíz, két-három szobás tisztviselői otthonnak jutott hely. A telep közepén víztorony magasodik, tövében hatalmas közösségi tömb. Volt itt minden, amire száz éve szükség lehetett: az alagsorban kád- és gőzfürdő (tekintve, hogy egy lépcsőház kivételével a 24 lépcsőházra tagolt négyemeletes épületek lakásaiban nem volt fürdőszoba, és a külön WC is kinn volt a lépcsőházban), közös mosókonyha és szárító, a földszinten vendéglő és tekepálya, a félemeleten tisztviselői kaszinó, az emeleten elképesztően tágas színház- és moziterem. Emellett orvosi rendelő, mentőállomás, könyvtár, óvoda, mosoda és jéggyár, hogy meg ne romoljon az étel a lakások jégszekrényeiben.



A díszterem vagy színházterem

A csinibaba film ott zajlik a KI-MIT tud helyszíne
És mai elveszett sorsa

kuempepe írta:

Most elkapott egy kicsit a gépszíj, utána fogok nézni részletesebben az egyes korok lakhatási problémáira adott válaszoknak.

Kattints a kibontásához...

Nem hinném hogy sokkal többet találsz.
Mert kulcs dolgokat
Mária Valéria telep és hadikórház I.vh utánitól József Attila lakótelepig
Lefedi a két nagy lakás-gondnak a történetét.

A világháború harctereiről már az első háborús évben olyan nagy számú sebesült katonát kellett a főváros közkórházaiban elhelyezni, hogy Budapest katonai parancsnoksága kénytelen volt ideiglenes barakk-kórház építését kérni a Székesfővárostól.


Az építkezés már 1914 őszén megkezdődött, s két éven belül 120 ideiglenes barakk várta a frontokon megsebesült katonákat.
A háborút követően a drámai budapesti lakáshiány csökkentésére e barakképítményeket 1919-1920 között átalakították szükséglakásokká. Az első időben 1033 egyszobás, komfort nélküli lakásban 8 ezer ember talált otthonra. Az 1930-as évek második felében a telep bővült, a lakások a száma 1940-ben már 1776. A telepen három, jól elkülöníthető rész alakult ki: délkeleten, a Határ út felé 54 fabarakkot téglaépületté alakítottak át (kislakásos telep), amely a József Attila lakótelep építésének idejében is sokáig fennállt. A telep középső része 80 fabarakkból állt, ahol a legnagyobb nyomor volt tapasztalható, s itt voltak a legrosszabbak az életkörülmények. A telep harmadik része az Ecseri útnál elhelyezkedő 16 nagyobb téglaépületből állt. 1927-ben a Székesfővárosi Mérnöki Hivatal engedélyezte, hogy a barakkok előtt, a lakások hosszának megfelelő, másfél méternél nem szélesebb területeket a lakók előkertként használatba vegyék


Esetleg még izgalmas a rengeteg cukorgyárak munkáslakás lakótelepei
Ennyire gondoskodtak a kapitalista gyárosok is.

Valahogy volt rálátásom még egy szükséglakásokra
a Bányász városok robbanás szerű fejlődésekor (előtt) a barakk-sorra
egyszerűen csak barakk volt a neve.
De tudok a DCM és sztálin-város építésének barakkéletéről
Igen és Pesten is találni barakk telep címszóval

Vagon-, majd barakk-lakók. Az I. világháború után elcsatolt területek vasúton menekültjei a nagyvárosok – főleg Budapest – pályaudvarainak külső vágányaira tolt vagonokban éltek mindaddig, amíg munkanélküliek voltak. Budapesten 1920-ban 16 ezer vagonlakó élt így, 1921-ben 2212 vagont használtak lakásnak.
Érdekes még, mert árfogó cikk:

glisser- írta:

az ONCSA házak kicsik voltak
Óriási kerttel
De típusterves és önerős kivitelezés
Saját-maga vert vályog is lehetett.
és ebben a szoba-konyhában 6-8 gyerekkel is jobb volt lakni mint sehol
amit itt látsz nyitott gang verandát.
Néha utólag beépítve alakítottak ki plusz szobát

Kattints a kibontásához...

Most így hirtelen beugrott a vörösiszap-károsultaknak épített ócsai lakópark, mint egy mai ONCSA, de úgy emlékszem, hogy ott nem kevés probléma volt/van.

glisser- írta:

Gondolom a gettósodás miatt az is lecsúszott vagy ha a palotanegyedben van akkor már Rogáné

Kattints a kibontásához...

Nem tűnt lecsúszottnak. Külső-Józsefvárosban van az Orczy kert alatt, Üllő út, Könyves Kálmán Krt. sarok. A Ganz kolónia ott van mellette. Az inkább lepukkantabb, bár így is szép.

glisser- írta:

A Ganz kolónia az más.Neve talán Golgota.De volt a neve görög kolónia is
Az építésekor még jó hely volt

Kattints a kibontásához...

Ennek is utánanéztem anno.

glisser- írta:

Nem hinném hogy sokkal többet találsz.

Kattints a kibontásához...

Inkább a részletekben merülnék el egy kicsit jobban. Aztán mennyire váltak be ezek intézkedések, mi lett a sorsuk, hova futottak ki, milyen konzekvenciát vontuk le belőle, ha levontunk bármilyet is? Hogyan és mit tudnánk ezekből a jelen korba átültetni, hasznosítani?

kuempepe írta:

Hogy mennyire sikerült ez a társadalmi, szociológiai kísérlet, ahhoz pedig elolvasom ezt: ONCSA - Egy szociálpolitikai és építészeti kísérlet Magyarországon 65 év távlatából

Kattints a kibontásához...

Én meg ezt lapoztam át
És politikai kiemelést teszek:
Magyarországon az agrárlakosság is komolynehézségekkel küzdött. Ahogy arról fentebb már írtunk, Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter 1907-ben nagyszabású programot dolgozott ki a falusi lakáshelyzet megjavítására.
Itt is a dátumra és a felelős országvezetésre teszem a hangsúlyt:

Darányi Ignác
magyar jogász, agrárpolitikus, nagybirtokos, miniszter, ifj. Andrássy Gyula elkötelezett híve. 1909-től tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. A 19–20. század fordulójának kivételes tehetséggel megáldott agrárpolitikusa, aki munkásságával a magyar mezőgazdaság fellendítését szolgálta és 12 éven át irányította a Földművelésügyi Minisztériumot.

Tehát háború előtti Horthy kor
A tehetségtelen kormányzó korában is lehettek jó miniszterek
És ma ha már annyira példakép a Horthy rendszer.
Ne csak a diktatórikussága miatt és nacionalistasága miatt legyen példa hanem hogy ő is törődött az országgal.
Na persze az államférfi nem Ő volt, hanem a miniszterei időnként.

Ki jut eszünkbe még nagy név?
Bethlen kormány, Wekerle kormány
Baross Gábor
Más miniszter és kormány ne jut eszembe
Hogy ne csak 45 utáni szociálpolitikai ügyekre tekintsünk
Ez a Darányi Ignác igen figyelemre méltó képességű lehetett
És megtette azt lépést Orbán is:
Elneveztek egy tervet:
A második Orbán-kormány 2012 januárjában 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégiát hirdetett meg, amelyet róla neveztek el Darányi Ignác Tervnek.
De hogy az elnevezésen kívül mit hozott nem tudom
Nevezni azt szoktak Széll Kálmán(de hogy ő mit is tett nem tudom)

kuempepe írta:

Inkább a részletekben merülnék el egy kicsit jobban. Aztán mennyire váltak be ezek intézkedések, mi lett a sorsuk, hova futottak ki, milyen konzekvenciát vontuk le belőle, ha levontunk bármilyet is? Hogyan és mit tudnánk ezekből a jelen korba átültetni, hasznosítani?

Kattints a kibontásához...

Na ez egy igen dicséretes dolog.
Mert én a híressé és sikeressé váltakat soroltam.
Az oncsáról eszembe jutott az ócsai lakópark
Az eredetileg tervezett 500 családi háznak csak a töredéke épült meg ténylegesen.
A vörösiszap katasztrófa áldozatai is ott kerültek elhelyezésre
Eredetileg bukott devizahitelesek fogadására indított program
Ezek bérlakások lettek

Mert olvasom:
Az ócsai devizahiteles lakótelepen 2019 januárjától már nem a Nemzeti Eszközkezelő, hanem az önkormányzat a fenntartó, amely úgy döntött, hogy 2021-től minden lakás bérleti díját több mint háromszorosára emelik,
Hogy mekkora egymásra mutogatás lett ebből az Ócsai lakóparkból
2013-ig csak 80 ház épült fel
Élete: 2011-2014 ben végképp döntés született
2014 ben végképp döntés született
Katasztrófa sújtotta területekről kitelepítettek átmeneti szállásává minősítette át a kormány az ócsai szociális lakóparkot.
az ócsai házak egyenként 34 millió forintért épültek fel.
Ez nagyon bukásnak látszik






Kérdések:
* Miért pont Ócsán?
* Miért így kellett belefogni a devizahitelesek “megsegítésébe”?
* Milyen problémát tervezett megoldani ezzel a kormány, ha 2010. óta több mint 10.000 elhelyezés nélküli kilakoltatásra került sor.
* Kezdetben a Máltai Szeretetszolgálat üzemeltetett ott egy irodát, és a munkatársaik gyakran fuvarozták a segítségre szorulókat valamelyik közeli faluba. De miután elköltöztek, ez a segítség is megszűnt.

Ócsát én is megemlítettem feljebb. Minden eszköz adott volt, hogy jól csinálják. Nem tették.

Megélhetési politikusok....azonnal szaladnak az unióhoz.
„A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselőjeként ezért levélben fordulok Ursula von der Leyenhez, melyben arra kérem az Európai Bizottság elnökét, hogy vizsgálják ki az ügyet. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy Orbánék simán előkészítik a terepet a további lopásokhoz is tizenévekre előre. A magyar autópályákat ugyanis uniós támogatások segítségével építették a magyar emberek hasznára, és nem azért, hogy egy felcsúti gázszerelő tulajdonába kerüljenek!”
az autópályák kezelését adták át 35 évre Mészáros Lőrincnek”.
(ennek az lesz a visszhangja hogy azt fogják harsogni hogy idegeneknek akarják eladni a hazát...)