Egy kis párt jegyzi azt a kezdeményezést, ami pár napja kering a neten, és önkénteseket keres a Magyarországra kirótt 1293 menekült befogadásához. Azt, hogy az ötlet nem teljességgel naiv és elrugaszkodott a valóságtól, mutatja az is, hogy Kanada valami hasonló módszerrel már közel 30 ezer menekültet fogadott be.
Pár napja felhívás kering a neten, a Demokratikus Magyarországért Civil Társaság önkéntes települések jelentkezését várja menekült családok befogadására. "Az EU 6000 eurót fizet menekültenként, mi pedig megspórolunk 250 ezer euró büntetést szintén menekültenként", valamint okafogyottá válik a 6 milliárdba kerülő népszavazás. A jelentkezőket szeptember 1-ig várják.
A kezdeményezés szervezőjét, Büki Zoltánt nem kell bemutatni a közéletet figyelő magyar közönségnek, ő zárt le több hidat, az Erzsébet hídon – legális módon – robbantott is, hirdetett meg országos útblokádot, és például idén március 15-én ellentüntetést szervezett a fővárosban a Nemzeti Múzeumnál tartott központi ünnepség mellé. Büki úgy látja, a kormány nem gondolkodik előre, politikai tőkét akar kovácsolni a menekültkérdésből már tavaly nyár óta. Büki szerint a kérdést igenis csak egységesen, EU-s szinten és részvétellel lehet megoldani. Az biztos, hogy egy település sem akar magához menekülttábort, de ha egy településnek csak 3-4 embert kell befogadnia, az nem okozna semmilyen gondot.
Büki Facebook-oldalára öt nappal ezelőtt került fel a felhívás, és már ezer megosztásnál tart. Már több mint 150-en jelentkeztek, hogy szívesen látnának menekülteket, s nemcsak egysoros emaileket írnak, hanem megadják nevüket, címüket, telefonszámukat, személyi azonosító dokumentumaik számát, vagyis komolyan gondolják az ügyet.
A többség az ésszerű befogadás mellett áll
A cél, hogy összejöjjön 2000 ember, hogy meglegyen annyi ember, akik – elméletileg – el tudnák helyezni a Magyarországra kirótt 1293 menekültet, ennyi embert kéne most az országnak befogadni az Európai Tanács határozata értelmében. A kormány szerint ugyan ha ezt megengednénk, akkor még több, több százezer menekültet kapnánk még a nyakunkba, és ezért fontos a kvótanépszavazás is. De már arról is erősen megoszlik a szakemberek véleménye, hogy a mi kvótanépszavazásunk mennyire kötelezné az EU-t bármire is.
Hogy konkrétan mit gondol Büki a saját kezdeményezéséről? "Sok értelme nincs", mondja, de hozzáteszi, ha összegyűlne a megcélzott felajánlás, akkor megpróbálnának leülni a kormánnyal, hogy esetleg a jelentkezők közt érdemes lenne a felajánlott EU-s pénzt szétosztani. "Egy problémát nem másra kell tolni, hanem meg kell oldani" – fogalmaz Büki.
Büki Zoltán egy tüntetésen
© MTI / Marjai János
A felajánlkozó, pozitív reakciók mellett persze érkeznek negatív, gyalázkodó hozzászólások is az ötletre. De Büki úgy látja, a többség az ésszerű befogadás mellett áll. "Fontos a hozzáállás", mondja a politikus, "hogy várhatunk el bármilyen segítséget az EU-tól vagy bárkitől szükséghelyzetben, ha mi nem vesszük ki a részünket a szükségből? Csak élősködünk az EU-n."
A kormány mostani döntései csak látszatmegoldások, a 8 km-es mélységi határellenőrzés is csak valamiféle rossz pingpongozást jelent a menekültekkel a szerb és magyar fél között.
Kanada valami hasonlót csinál
Van egyébként egy olyan ország, ahol a Bükiékhez hasonló módszerrel fogadnak be menekülteket. Kanada már a kezdetektől fogva más úton jár, mint a többi ország: viszonylag kis számú menekültet fogad be úgy, hogy egyrészt a helyszínre, a szíriai, libanoni, törökországi, jordániai menekülttáborokba mennek el a hatóság emberei (kb. 500-an), ott választanak ki fokozottan sérülékeny családokat, befogadandó menekülteket, akiket le is ellenőriznek biztonsági szempontból.
Ugyanakkor településszinten koordinálják a befogadókat, sőt vannak családok, közösségek, akik maguk is jelentkezhetnek befogadásra, magánszemélyek, cégek jelentkezhetnek az áttelepítéshez szponzornak. Az állam minden segítséget megad az integrációhoz. A bevándorlási hivatal nem tud jelentősebb integrációs feszültségről, amit magyarázhat az is, hogy a kanadaiakban mélyen benne él a befogadás aktusa, a migrációs tudat.
Bár korábban 2016 márciusára 35 ezer embert terveztek befogadni a kanadai hatóságok, ettől az ütemtől elmaradtak, jelenleg 28 876-ot mutat a hivatal számlálója, ebből tízezer körül van a magánúton szponzorált menekültek száma, akiknek útját és letelepítését kanadai cégek vagy magánszemélyek vállalták magukra. 306 közösség várja a menekülteket Kanada-szerte (Quebecen kívül, oda 7500 menekült érkezett), ezenkívül 16 807 kérelem átvilágítása van folyamatban, 2643-é pedig befejeződött, de még nem utaztak be Kanadába. A legtöbben libanoni menekülttáborokból érkeztek, itt van amúgy a legtöbb egységnyi lakosra jutó menekült. Térképen is követhető, hol mennyi embert fogadtak be a kanadai közösségek.
Ahogy korábban is jelezték a kanadai hatóságok, hogy nem tapasztaltak jelentősebb problémákat, továbbra sem történt semmi nagyobb vagy egész Kanadát megrázó bűneset, amit a betelepítéshez lehetne kötni.
HVG
Pár napja felhívás kering a neten, a Demokratikus Magyarországért Civil Társaság önkéntes települések jelentkezését várja menekült családok befogadására. "Az EU 6000 eurót fizet menekültenként, mi pedig megspórolunk 250 ezer euró büntetést szintén menekültenként", valamint okafogyottá válik a 6 milliárdba kerülő népszavazás. A jelentkezőket szeptember 1-ig várják.
A kezdeményezés szervezőjét, Büki Zoltánt nem kell bemutatni a közéletet figyelő magyar közönségnek, ő zárt le több hidat, az Erzsébet hídon – legális módon – robbantott is, hirdetett meg országos útblokádot, és például idén március 15-én ellentüntetést szervezett a fővárosban a Nemzeti Múzeumnál tartott központi ünnepség mellé. Büki úgy látja, a kormány nem gondolkodik előre, politikai tőkét akar kovácsolni a menekültkérdésből már tavaly nyár óta. Büki szerint a kérdést igenis csak egységesen, EU-s szinten és részvétellel lehet megoldani. Az biztos, hogy egy település sem akar magához menekülttábort, de ha egy településnek csak 3-4 embert kell befogadnia, az nem okozna semmilyen gondot.
Büki Facebook-oldalára öt nappal ezelőtt került fel a felhívás, és már ezer megosztásnál tart. Már több mint 150-en jelentkeztek, hogy szívesen látnának menekülteket, s nemcsak egysoros emaileket írnak, hanem megadják nevüket, címüket, telefonszámukat, személyi azonosító dokumentumaik számát, vagyis komolyan gondolják az ügyet.
A többség az ésszerű befogadás mellett áll
A cél, hogy összejöjjön 2000 ember, hogy meglegyen annyi ember, akik – elméletileg – el tudnák helyezni a Magyarországra kirótt 1293 menekültet, ennyi embert kéne most az országnak befogadni az Európai Tanács határozata értelmében. A kormány szerint ugyan ha ezt megengednénk, akkor még több, több százezer menekültet kapnánk még a nyakunkba, és ezért fontos a kvótanépszavazás is. De már arról is erősen megoszlik a szakemberek véleménye, hogy a mi kvótanépszavazásunk mennyire kötelezné az EU-t bármire is.
Hogy konkrétan mit gondol Büki a saját kezdeményezéséről? "Sok értelme nincs", mondja, de hozzáteszi, ha összegyűlne a megcélzott felajánlás, akkor megpróbálnának leülni a kormánnyal, hogy esetleg a jelentkezők közt érdemes lenne a felajánlott EU-s pénzt szétosztani. "Egy problémát nem másra kell tolni, hanem meg kell oldani" – fogalmaz Büki.
Büki Zoltán egy tüntetésen
© MTI / Marjai János
A felajánlkozó, pozitív reakciók mellett persze érkeznek negatív, gyalázkodó hozzászólások is az ötletre. De Büki úgy látja, a többség az ésszerű befogadás mellett áll. "Fontos a hozzáállás", mondja a politikus, "hogy várhatunk el bármilyen segítséget az EU-tól vagy bárkitől szükséghelyzetben, ha mi nem vesszük ki a részünket a szükségből? Csak élősködünk az EU-n."
A kormány mostani döntései csak látszatmegoldások, a 8 km-es mélységi határellenőrzés is csak valamiféle rossz pingpongozást jelent a menekültekkel a szerb és magyar fél között.
Kanada valami hasonlót csinál
Van egyébként egy olyan ország, ahol a Bükiékhez hasonló módszerrel fogadnak be menekülteket. Kanada már a kezdetektől fogva más úton jár, mint a többi ország: viszonylag kis számú menekültet fogad be úgy, hogy egyrészt a helyszínre, a szíriai, libanoni, törökországi, jordániai menekülttáborokba mennek el a hatóság emberei (kb. 500-an), ott választanak ki fokozottan sérülékeny családokat, befogadandó menekülteket, akiket le is ellenőriznek biztonsági szempontból.
Ugyanakkor településszinten koordinálják a befogadókat, sőt vannak családok, közösségek, akik maguk is jelentkezhetnek befogadásra, magánszemélyek, cégek jelentkezhetnek az áttelepítéshez szponzornak. Az állam minden segítséget megad az integrációhoz. A bevándorlási hivatal nem tud jelentősebb integrációs feszültségről, amit magyarázhat az is, hogy a kanadaiakban mélyen benne él a befogadás aktusa, a migrációs tudat.
Bár korábban 2016 márciusára 35 ezer embert terveztek befogadni a kanadai hatóságok, ettől az ütemtől elmaradtak, jelenleg 28 876-ot mutat a hivatal számlálója, ebből tízezer körül van a magánúton szponzorált menekültek száma, akiknek útját és letelepítését kanadai cégek vagy magánszemélyek vállalták magukra. 306 közösség várja a menekülteket Kanada-szerte (Quebecen kívül, oda 7500 menekült érkezett), ezenkívül 16 807 kérelem átvilágítása van folyamatban, 2643-é pedig befejeződött, de még nem utaztak be Kanadába. A legtöbben libanoni menekülttáborokból érkeztek, itt van amúgy a legtöbb egységnyi lakosra jutó menekült. Térképen is követhető, hol mennyi embert fogadtak be a kanadai közösségek.
Ahogy korábban is jelezték a kanadai hatóságok, hogy nem tapasztaltak jelentősebb problémákat, továbbra sem történt semmi nagyobb vagy egész Kanadát megrázó bűneset, amit a betelepítéshez lehetne kötni.
HVG
