Menekult statusz Canadaban

phoonix

Kitiltott (BANned)
Ha jol tudom evente atlagban kb. 20 ezer ember ker menedekjogot. Ez kb. napi 50 kerelem, szoval a szamokon nem kellene annyira meglepodni. Nem cikkeznek altalaban arrol, hogy naponta eppen hanyan jottek, honnan es miert.
Ha viszont az bejelentik, hogy MO.rol hanyan jottek ....-adikan, akkor azt is szeretnem tudni ES naponta, hogy tegnap peldaul hanyan jottek, melyik orszagokbol, hany volt a megalapozott, hany volt a megalapozatlan, bizar, kevesbe bizar, vagy egyaltalan nem bizar kerveny.
Hogy megalapozott vagy sem egy kerelem azt addig nem lehet kijelenteni amig az ugyeket egyenileg ki nem vizsgaljak, mert egyebkent mi ertelme lenne vagy van az egyeni elbiralasnak. Majd amikor atragtak magukat azon az 51 ezer ugyon amin evek ota ulnek, akkor majd kiderul, hogy hany ugy volt abbol megalapozott, hany volt megalapozatlan es hany volt azokbol valojaban bizar.
Addig viszont csak ezek a cikkek bizarok itt is es otthon is.
Toronto azonban valoban egy szep es erdekes varos. Remelem a cikk iroja jol erezte magat.
evente 20 ezer : IGEN az EGESZ ORSZAGBAN
napi 50 kerelem : IGEN az EGESZ ORSZAGBAN
gyorsan vonj egy atlagot a Canada teruleten levo repterekrol es HANY FO JUT IS NAPONTA / repter ???
- alig talan 1-2 az atlag
NEM 110 es TOBB napon keresztul NAPI 50 FO
KIZAROLAG TORONTO REPTEREN
+ add hozza a repterre eso /napi orszagos 50 -bol/
statisztikai adatot ...

SZOVAL NYUGODTAN MEG LEHET LEPODNI !!!
SOT AKAR MEGDOBBENNI IS !!!
 

Gyongyi54

Állandó Tag
Állandó Tag
Ennek nincs jelentosege menedekjog keresnel.

Vagy azt mondod, hogyha a 110 ember aranyosan elosztva Kanada osszes repuloterere erkezett volna, az nem lett volna sem meglepo, sem megdobbento? Kepzeld el a cikkeket akkor, ....vagy inkabb ne.
 

Judith

Állandó Tag
Állandó Tag
Ennek nincs jelentosege menedekjog keresnel.

Vagy azt mondod, hogyha a 110 ember aranyosan elosztva Kanada osszes repuloterere erkezett volna, az nem lett volna sem meglepo, sem megdobbento? Kepzeld el a cikkeket akkor, ....vagy inkabb ne.
Köszi, erről van szó, no meg az elöző hozzászolásodról, amivel teljesen egyetértek. No meg a cikk is azért érdekes, mert pont azt állitja, amit én mondok, hogy nem létezik ennyi ember kérelmét olyan gyorsan feldolgozni. Mint irtam már, volt rá precedens, hogy a Backlogot egy uj csoport felállitásával megoldják 1988-ban, rengeteg pénz és időbe telt. Arról már nem is beszélek, hogy most követjük a kanadai törvényt és egyénileg döntünk, vagy politikai nyomásra, tömegével?
 

Frank-FHI

Kormányos
Kormányos
Köszi, erről van szó, no meg az elöző hozzászolásodról, amivel teljesen egyetértek. No meg a cikk is azért érdekes, mert pont azt állitja, amit én mondok, hogy nem létezik ennyi ember kérelmét olyan gyorsan feldolgozni. Mint irtam már, volt rá precedens, hogy a Backlogot egy uj csoport felállitásával megoldják 1988-ban, rengeteg pénz és időbe telt. Arról már nem is beszélek, hogy most követjük a kanadai törvényt és egyénileg döntünk, vagy politikai nyomásra, tömegével?

Szerintem két különböző dologról van szó és költségvonzata sokkal kisebb, mint a feltorlódott ügyek elbírálásának felgyorsítása.....

Én úgy látom, hogy a lényeg a az országok besorolása és a PIF kitöltése. Ha jól értettem, a PIF kitöltése már maga egy meghallgatás lesz. Hiába mondja a kérelmező, hogy Ő bizony menekült, amikor a PIF kitöltése közben olyan történetet ad elő az ügyintézőnek, ami nem ütköztethető a menekültügyi törvénybe, vagy már akkor kiderül, hogy nem volt alternatív menekülés, nem tudja megindokolni, hogy miért nem vette igénybe a hatóságok védelmét.... vagy már akkor, ott kiderül, hogy hazudik.

Ezek az ügyek szerintem nem is fognak bekerülni a NAGY menekültügyi rendszerbe.... A PIF kitöltése a menekült elmondása alapján fog történni és nem egy ügyvéd fogja összeállítani.... amiről csak 3 év mulva derül ki, hogy kitaláció .... és sok esetben a menekült nem is tudja, hogy pontosan mi lett leadva. / Az a trükk, hogy jogában áll, hogy ügyvéd legyen jelen a meghallgatáson de miért kell ügyvéd az igaz adatok és történet elmondásához? A jogsegély megkérése lassabban fog bonyolódni, mint maga a menekültügyi eljárás.. ;) ha trükközni akar valaki, lehet "zsebbe nyulni"/

Ha az igazság kiderítése a cél és ez így olcsóbb, csak üdvözölni tudom az ötletet.
 

phoonix

Kitiltott (BANned)
Szerintem két különböző dologról van szó és költségvonzata sokkal kisebb, mint a feltorlódott ügyek elbírálásának felgyorsítása.....

Én úgy látom, hogy a lényeg a az országok besorolása és a PIF kitöltése.
Ha jól értettem, a PIF kitöltése már maga egy meghallgatás lesz.
Hiába mondja a kérelmező, hogy Ő bizony menekült, amikor a PIF kitöltése közben olyan történetet ad elő az ügyintézőnek, ami nem ütköztethető a menekültügyi törvénybe, vagy már akkor kiderül, hogy nem volt alternatív menekülés, nem tudja megindokolni, hogy miért nem vette igénybe a hatóságok védelmét.... vagy már akkor, ott kiderül, hogy hazudik.

Ezek az ügyek szerintem nem is fognak bekerülni a NAGY menekültügyi rendszerbe.... A PIF kitöltése a menekült elmondása alapján fog történni és nem egy ügyvéd fogja összeállítani.... amiről csak 3 év mulva derül ki, hogy kitaláció .... és sok esetben a menekült nem is tudja, hogy pontosan mi lett leadva. / Az a trükk, hogy jogában áll, hogy ügyvéd legyen jelen a meghallgatáson de miért kell ügyvéd az igaz adatok és történet elmondásához? A jogsegély megkérése lassabban fog bonyolódni, mint maga a menekültügyi eljárás.. ;) ha trükközni akar valaki, lehet "zsebbe nyulni"/

Ha az igazság kiderítése a cél és ez így olcsóbb, csak üdvözölni tudom az ötletet.
Frank !
ha ismered a belepteto lefolyast akkor tudnod kell,hogy a belepteto tiszt NEM menekultugyi szakember .
Mikor elhangzik az "en menekult" kifejezes akkor BE KELL ,hogy kiserjek az ugyeletes FO bevandorlasi tiszt ele a potencialis menekultet !!!
ITT az ELSO MEGHALLGATAS >>> vannak eszkozok es modszerek ezert fordul elo az azonnali visszatoloncolas !
DE a genfi konveciok kotnek !!
Majd mingggyaaaa jon a "csinaltmagabol volt menekultugyi biro " :``: es sziiiipen elmagyarazza mi IS vooot az o idejeben ugy vagy 15 evvel ezelott, de lehet az maaa tan 20 is, amikor o menekultugyi biro volt :``:
IGAZ, jo az csak ulnoknek, DE annyit ismetli hogymaaa el IS hiszi magarol , pluss o a mindenttudo ...:``:
A genfi konvencio KIVESZI a dontest a BELEPTETO KEZEBOL , DE rahatasa lehet /ezt ertsd ahogy akarod /
Az egyetlen megoldas a gyorsan lezavart elbiralas
ezt engedi a passus .
a PIF maaa egy mas kerdes addigra MAR ITT VAN !! annak CSAK annyi a jelentosege ,hogy elkiseri amig canadaban el ...az alapjan eloszedhetik akar 50 ev multan IS ...
A Sved rendszer a legjobb jelentkezik menekultnek OK azonnal beteszik a menekultrendszerbe >>> selter rendszer 3x-ori etkezes, agy, asztal , tisztalkodas biztositasa . SLUSSSZZZZ !
Max. 3 honap alatt kimondva kap -e menekult statuszt vagy nem .
HA nem azonnali tolonc !!!
az orszagok besorolasa gyorsito ugymenetet eredmenyez DE azeeeeee csak abba kene JO erosen belegondolni mikor a szomszedbol az USA-bol ker valaki menedekjogot ...
azt ugye azonnal kerdezes nelkul kene visszaforditani az orszaglista alapjan...
ES MEGIS MIND MEGKAPJA a MENEKULT STATUST ...
/most NEM ternek ki a miertre es a hogyanra /
A mostani tervezet Ha NEM IS koveti a Sved mintat DE ahhoz hasonlo ugymenetet iger !
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Ennek nincs jelentosege menedekjog keresnel.

Vagy azt mondod, hogyha a 110 ember aranyosan elosztva Kanada osszes repuloterere erkezett volna, az nem lett volna sem meglepo, sem megdobbento? Kepzeld el a cikkeket akkor, ....vagy inkabb ne.

Europabol altalaban elso allomas Toronto.
Nagyon keves gep erkezik europabol kis varosi repterekre.
Sok esetben Torontobol mennek Montrealba vagy akar a nyugatabb provincokba is.
 

Frank-FHI

Kormányos
Kormányos
Frank !
ha ismered a belepteto lefolyast akkor tudnod kell,hogy a belepteto tiszt NEM menekultugyi szakember .
Mikor elhangzik az "en menekult" kifejezes akkor BE KELL ,hogy kiserjek az ugyeletes FO bevandorlasi tiszt ele a potencialis menekultet !!!

Phoonix!

Nem ismerem a beléptetés technikai részét, de nem hiszem, hogy részletes kihallgatást tudnak csinálni. A PIF kitöltésénél viszont igen és ha jól emlékszem arról van szó az új rendszerben, hogy a PIF kitöltését tolmács segítségével, menekültügyi szakember fogja végezni. Bárki fogadhat ügyvédet... jogai maximálisan biztosítva... amire a reptéren szerintem nincs mód.

Úgy tudom elképzelni, mint a feljelentés kiegészítés elrendelését a büntetőeljárásban. Egy "kiskapu" ami még nyomozás elrendelése előtt biztosít lehetőséget nyomozati cselekményre, de nem azonos az elrendelt nyomozással így a vonatkozó eljárásjog is más.

ITT az ELSO MEGHALLGATAS >>> vannak eszkozok es modszerek ezert fordul elo az azonnali visszatoloncolas !
DE a genfi konveciok kotnek !!

Szerintem csak azok fognak kapni teljes menekültügyi kivizsgálást, akik a PIF gyorsított kitöltése után megkapják a státuszt. Itt akar a rendszer "csapást mérni". Gyorsan és pontosan akarja tudni a menedékkérő történetét és ezt nem egy ügyvéd kozmetikázott összeállításában, hanem magától a kérelmezőtől aki egy szakember kérdéseire válaszol!!!! A genfi konvenciók csak azoknak biztosítanak jogokat, akik beletartoznak a menekült kategóriába. A státusz megadása előtt más nemzetközi ... jogszabályok kötik az eljárás menetét, mint pl. az ártatlanság vélelme, a megalázó embertelen eljárás tilalma, jogok ismertetése...

Ha sikerül /mert a puding próbája az evés/ akkor nem fordulhat elő, hogy egy ügyvéd által kreált történet alapján valaki megkapja a menekült státuszt, három évig "vár", majd mielőtt kiderülne, hogy egy hangot sem ismer a leadott történetéből, "angolosan távozik".
 

Anthony71

Állandó Tag
Állandó Tag
A Kanadai rendszer naiv,drága,sokkal egyszerübben át lehetne vágni ezt a "csomót"!

Vizumkényszer nem lesz,mert rinyálnak,hogy akkor az Unióba vizum kell a Kanadainak,na nem mintha tömegével jönnének Europába,azt se tudja legtöbb, hol van Budapest!(néha még az emigráns magyar sem..)

Torontóba néhány európai nagyvárosból van átszállás,Budapest direct járat megszünt,mert eladták a heavy-B767 -vasakat.

Sokan nem tudják,de Amerikába ugyan nem kell vizum,de előre le kell adni az adatokat utazás elött,és a két ország információcsere egyezménye működik!Ez persze egy oldalú,a magyar utazóról kérnek adatokat a magyar központi Bűnügyi Nyilvántartásból!

Nos,a megoldás itt rejlik,jó alappal lehet számitani arra,hogy a roma emberek szerepelnek-e nyilvántartásban!

Igy Kanadának nincs más dolga,mint a repülőjegy megvásárlása után egy automatikus Check a magyar nyilvántartásba,ez a legegyszerűbb,és a legolcsóbb!!!!!!
Ugyan a törvények szerint igy is be kell vallani utazás elött még egy szabálysértést is-lsd Kanada Budapesti Nagykövetségének honlapját,vagy az itt unottan emlegetett "sic"oldalt..-de a legtöbben itt sem jogkövetők!

Tehát két megoldás:

1,Europa 5 nagy átszálló repterére Kanadai officer telepitése,olcsóbb,jobb,hatékonyabb!(az Israeli járatokon ez rég működik,igaz,más célból..)

2,ha feltétlenűl fel kell engedni a gépre,kiszállás után kérdések,majd szemesiteni a magyar Nyilvántartó adataival!Igy ugyan a légitársaság szivja be,de nem kell belemenni a bűvös szó-refugee-kimondásáig,hisz a beléptetés feltétele rögtön az elején nem teljesül!

Ez a megoldás,csak ez!
 

Judith

Állandó Tag
Állandó Tag
Anthony, ez már évek óta létezik, minden nagyobb nemzetközi reptéren vannak kanadai ügynökök, akik figyelik, hogy kik mennek Kanadába. Azért nem értem, hogyan csúsznak át ezek a Romák, akik legtöbbször családostól jönnek. Május elején jöttünk vissza Bécsen keresztül és ott is találkoztunk az kanadai ellenörzéssel.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
A Kanadai rendszer naiv,drága,sokkal egyszerübben át lehetne vágni ezt a "csomót"!

Vizumkényszer nem lesz,mert rinyálnak,hogy akkor az Unióba vizum kell a Kanadainak,na nem mintha tömegével jönnének Europába,azt se tudja legtöbb, hol van Budapest!(néha még az emigráns magyar sem..)

Torontóba néhány európai nagyvárosból van átszállás,Budapest direct járat megszünt,mert eladták a heavy-B767 -vasakat.

Sokan nem tudják,de Amerikába ugyan nem kell vizum,de előre le kell adni az adatokat utazás elött,és a két ország információcsere egyezménye működik!Ez persze egy oldalú,a magyar utazóról kérnek adatokat a magyar központi Bűnügyi Nyilvántartásból!

Nos,a megoldás itt rejlik,jó alappal lehet számitani arra,hogy a roma emberek szerepelnek-e nyilvántartásban!

Igy Kanadának nincs más dolga,mint a repülőjegy megvásárlása után egy automatikus Check a magyar nyilvántartásba,ez a legegyszerűbb,és a legolcsóbb!!!!!!
Ugyan a törvények szerint igy is be kell vallani utazás elött még egy szabálysértést is-lsd Kanada Budapesti Nagykövetségének honlapját,vagy az itt unottan emlegetett "sic"oldalt..-de a legtöbben itt sem jogkövetők!

Tehát két megoldás:

1,Europa 5 nagy átszálló repterére Kanadai officer telepitése,olcsóbb,jobb,hatékonyabb!(az Israeli járatokon ez rég működik,igaz,más célból..)

2,ha feltétlenűl fel kell engedni a gépre,kiszállás után kérdések,majd szemesiteni a magyar Nyilvántartó adataival!Igy ugyan a légitársaság szivja be,de nem kell belemenni a bűvös szó-refugee-kimondásáig,hisz a beléptetés feltétele rögtön az elején nem teljesül!

Ez a megoldás,csak ez!

Meg szerencse, hogy nem te dontesz ebben az ugyben.
Valaki turistakent kivan egy orszagba menni azt elobb kriminal ellenorzesnek tenned ki.:confused:
Pofara adnak a beutazast mert aki esetleg nem szimpi a officernek az marad.:confused:
Igaz 20-30% az aki a hosszu repulo ut alatt valtozik turistabol refuge ra,de mi van a 70-80% kal aki valodi turista vagy rokon latogato?:confused:
Es mi a helyzet a magyarokkal , akik szinten refuget kernek es nem romak?

Mi sajnaljuk a legjobban hogy megszunt a kozvetlen jarat,de az okokat mar itt regebben boncolgattuk , fals infoid vannak errol.
Csak parat
heti ket jarat borzalmas magas az ado a Torontoi repteren
egy gep megy 12-15 fos szemelyzettel 2x tehat also hangon is szamolva a fizesteseken kivul 15 szobat kell egy honapig fentartani reszukre egy szallodaban itt Torontoba.
A 15 fo fizetese sem minimal berrel szamolhato.
Volt probalkozas ,hogy HAmiltonba legyen kozvetlen jarat mert olcsobb lenne ,de az is elbukott meg indulas elott.
Arrol mar nem is beszelve a konzulatus mellett bereltek vagy felemeletet es ott is dolgozott vagy 20-30 ember , gondolom nem csak a heti ket gepet navigaltak hanem a cargot szerveztek vagy kitudja mit?
A koltsege ennek a csillagos egeket verte.
Jegy eladassal es cserevel nem foglalkoztak.;)azt kiadtak utazasi irodaknak.
Egyszeru szamtan es sajna ezeket a koltsegeket lehetelen kigazdalkodni.
+++ maga az utazasi koltsegek szervizek takaritas feltoltese a gepnek mindennel, taxok stb.
 

Ginger

Állandó Tag
Állandó Tag
Anthony, ez már évek óta létezik, minden nagyobb nemzetközi reptéren vannak kanadai ügynökök, akik figyelik, hogy kik mennek Kanadába. Azért nem értem, hogyan csúsznak át ezek a Romák, akik legtöbbször családostól jönnek. Május elején jöttünk vissza Bécsen keresztül és ott is találkoztunk az kanadai ellenörzéssel.

Mi kicsit több mint 1 éve jöttünk ki, bevándorlóként, olyan bő 3 év várakozási idő után, korrekt vízummal.
Helsinkin keresztül jöttünk és ott a váróban ellenőrzött egy kanadai tiszt hölgy, megnézte a vízumunkat.
Nem tudom, hogy csúszhatnak be ezek után bárminemű menekültek, pláne azok után, hogy Magyarország nem számít diktatúrának... érdekes.
De ahogy már Németországban is láttam, itt is egy iparág épül a menekültekre (vagy "menekültekre"), jó pár állást teremt a velük kapcsolatos ügyintézés.
Ez egyébként a bevándorlókra is vonatkozik.
A rendszer valahogy önmagát tartja fent, a probléma csak az, hogy lassan el fog fogyni a pénz.
Ontario tartományi adóssága kb. fele a görög államadósságnak.

Görögország: 10 million people
http://en.wikipedia.org/wiki/Greece#Demographics
2010 debt: 328.6 billion EUR ( ~ 460 billion CAD )
http://en.wikipedia.org/wiki/Economy_of_Greece#2010.E2.80.932011_Debt_Crisis

Ontario: 13 million people ( http://www.fin.gov.on.ca/en/economy/ecupdates/factsheet.html )
2011 debt: 244.7 billion CAD
http://www.ofina.on.ca/borrowing_debt/debt.htm

A görögökkel való összehasonlítás onnan jött, hogy valami érdekes oknál fogva a helyi TV-ben mindig a görögöket (újabban az olaszokat is) helyezik előtérbe, Ontario eladósodásáról nem szokott szó esni (egyelőre).
Már számtalanszor hallhattuk az okfejtést, hogy Európa gazdasági csődje miatt Kanada is egyre rosszabb anyagi helyzetbe kerül stb. stb.
Egyelőre alig hallani olyan véleményt főműsoridőben, hogy talán itthon kellene a helyi recesszió okai után kutatni.
Persze lehet, hogy elmulasztottam valamit, mi csak az esti híradót szoktuk nézni meg az O'Learyék hírműsorát.
Eddig én személy szerint csak egy kis online hírújságban botlottam bele egy olyan megjegyzésbe, hogy tök jó, hogy Kanada mindenféle külföldieken igyekszik segíteni, de talán azokon a kanadaiakon kellene előbb, akik maguk is a látminimum alatt élnek és nem is kevesen (a cikk az itteni őslakókat és a kisgyerekeiket egyedül nevelő szülőket hozta fel például).
http://www.portstanleynews.com/details/headline.aspx?menu=1024_news_Editorials_Our+Global+Image

Talán az lesz majd a menekültügy spontán adódó megoldása, hogy nem kap egy fillért sem aki idejön... irány a szabad munkaerőpiac...
 

Spanky

Állandó Tag
Állandó Tag
Europabol altalaban elso allomas Toronto.
Nagyon keves gep erkezik europabol kis varosi repterekre.
Sok esetben Torontobol mennek Montrealba vagy akar a nyugatabb provincokba is.

Pici tevedes Melitta,
Tobb (direct) napi jarat van Europabol Vancouverbe.
Altalaban London, Amsterdam, Munich es Frankfurt-bol.
:)
 

Pandora's Box

Állandó Tag
Állandó Tag
A romák már nem mehetnek csak úgy Kanadába!

Aggódik az ORÖ
A romák már nem mehetnek csak úgy Kanadába

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) arra figyelmezteti a magyarországi romákat: a Kanadába történő kivándorlás "komoly kockázatokat rejt magában".
2011.11.22 17:37 - MTI

Farkas Flórián
, az ORÖ elnöke keddi közleményében úgy fogalmazott: "akik eddig elhagyták az országot, nem jártak jól, tudjuk, hogy a kanadai hatóságok tömegesen utasították el a menedékkérő státust, ami által a kivándorolni szándékozó családok még rosszabb helyzetbe kerültek, nincstelenné váltak".

Mint írta, a kanadai nagykövet az ORÖ-t úgy tájékoztatta, hogy a kanadai jogrend előírásai szerint a családok a menekülti státus "hosszadalmas és bonyolult" kivizsgálása előtt nem térhetnek vissza Magyarországra.

Ennek következménye, hogy vannak családok, amelyek - bár szívesen visszatérnének hazájukba - több hónapja nem jöhetnek haza.

Farkas Flórián arra is kitért, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és az ORÖ ez év májusában aláírta azt a "történelmi jelentőségű keretmegállapodást, amely érdemben változtatni tud a magyarországi romák helyzetén".

Az ORÖ elnöke szerint "a magyarországi cigányság jövője itt van, saját hazájában".

Kanadába 1994. november 1-jétől lehetett vízummentesen utazni, de az országba érkező nagyszámú, főként roma menekültek miatt 2001. december 5-én újból vízumkötelezettséget vezettek be Magyarországgal szemben. 1998-tól 2001-ig 8600 magyar állampolgár folyamodott menekültstátusért Kanadában.

A vízumkényszert Kanada 2008. március 1-jével szüntette meg újra Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával szemben, és akkor ismét nagyobb menekülthullám indult el.

A kanadai hatóságok 2009-es és 2010-es adatai szerint Mexikó után Magyarországról érkezik a legtöbb menekült az országba, ezért tárcaközi háttérrel külügyi, rendészeti és szociális vonatkozású kétoldalú kapcsolatokat létesítettek.

A kisebbségi ombudsman a vízumkényszer eltörlése után tájékoztató füzetet készített, amelyben felhívta a figyelmet a kanadai kivándorlás kockázataira. Ez év szeptemberében a magyar hatóságok azt közölték, hogy a vízumkényszer újbóli eltörlése óta mintegy hétezer magyar állampolgár kért menedékjogot Kanadában, de az évekig elhúzódó eljárás során alig néhány százan kapták meg a státust. Ezt megelőzően Magyarország több településén is arról beszéltek, hogy uzsorakölcsönökből eredő tartozásuk, különféle atrocitásoktól való félelmük miatt vagy a jobb élet reményében sok száz család kivándorolt Kanadába, és további százak szeretnék követni a példájukat.

Helyes Imre, az ottawai magyar nagykövetség vezető konzulja azt mondta: 2010-ben 1178 menekültkérelem került a kanadai hatóságok elé, és mindössze két százalékát fogadták el.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Pici tevedes Melitta,
Tobb (direct) napi jarat van Europabol Vancouverbe.
Altalaban London, Amsterdam, Munich es Frankfurt-bol.
:)

Ez igaz,lehet igy utazni, de amirol szo van a menekult aradat es a riport a Toronto Starban es a torontoi repuloteren keszult.
NA aztan sokra megyunk ha Vancoverbe kozvetlen jarattal :rolleyes: Bp -rol /de nem jar/nekunk meg kell repulni toletek vagy 5oookm -ert.
Kozvetlen jarat ugy ertendo hogy Bp-Vancouver, vagy Bp -Toronto.
Ha meg ki kell repulni Frankfurtba vagy Amsterdemba az sehogy nem kozvetlen jarat.;)
Sajna mi is igy repulunk haza valamelyik eu nagy varosba es onnan masik geppel Bp-re.:D

Gratulaltunk szuleidnek a hazassag evfordulojukhoz a radioban.Hallottad?:D
 

Gyongyi54

Állandó Tag
Állandó Tag
Mint írta, a kanadai nagykövet az ORÖ-t úgy tájékoztatta, hogy a kanadai jogrend előírásai szerint a családok a menekülti státus "hosszadalmas és bonyolult" kivizsgálása előtt nem térhetnek vissza Magyarországra.

Ennek következménye, hogy vannak családok, amelyek - bár szívesen visszatérnének hazájukba - több hónapja nem jöhetnek haza.


Mar kik ternenek szivesen haza? Akik most menekultek onnan? ....hat, rohej ez a ket mondat.
A kanadai szabalyok szerint aki munkanelkuli vagy szocialis segelyen van, nem hagyhatja el az orszagot. Akkor sem ha itt szuletett. Esetleg nagyon rovid idore es nagyon indokolt esetben.

Mondjuk ez cikk legalabb nem reklamozta a menekult statuszt mint az elozo 50.
 

leffler

Állandó Tag
Állandó Tag
[FONT=&quot]Mi elől menekülnek a magyar romák:[/FONT]

  • [FONT=&quot]Rendelkezésre állási támogatást[/FONT][FONT=&quot] Idén már csak egy személy kaphat, ennek [FONT=&quot]havi összeg[/FONT]e az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. (28.500.- ft) egy családon belül[/FONT]
  • [FONT=&quot]Rendszeres szociális segélyben[/FONT][FONT=&quot] részesülhet még a család egy másik tagja, ha a feltételeknek megfelel [FONT=&quot]havi összeg[/FONT]e:[/FONT]
  • [FONT=&quot]1. [/FONT][FONT=&quot]rendszeres szociális segély: A családi jövedelemhatárhoz igazodó, nem fix összeg. Legfeljebb 57 815 Ft[/FONT]
[FONT=&quot]2. [/FONT][FONT=&quot]időskorúak járadéka [/FONT]
[FONT=&quot]- családban élő: 22 800[/FONT]
[FONT=&quot]- egyedülálló: 27 075[/FONT]
[FONT=&quot]- egyedülálló, 75 év feletti: 37 050[/FONT]
[FONT=&quot]3. [/FONT][FONT=&quot]ápolási díj[/FONT]
[FONT=&quot]- alanyi jogú: 28 500[/FONT]
[FONT=&quot]- magasabb összegű: 37 050[/FONT]
[FONT=&quot]- méltányossági: 22 800[/FONT]

  • [FONT=&quot]Családi Pótlék:[/FONT]
[FONT=&quot]A pótlék összege havonta[/FONT]
[FONT=&quot]1. [/FONT][FONT=&quot]Egy gyermekes család esetén: 12.200.- Ft[/FONT]
[FONT=&quot]2. [/FONT][FONT=&quot]Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén: 13.700.- Ft[/FONT]
[FONT=&quot]3. [/FONT][FONT=&quot]Két gyermekes család esetén (gyermekenként): 13.300.- Ft[/FONT]
[FONT=&quot]4. [/FONT][FONT=&quot]Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): 14.800.- Ft[/FONT]
[FONT=&quot]5. [/FONT][FONT=&quot]Három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként): 16.000.- Ft[/FONT]
[FONT=&quot]6. [/FONT][FONT=&quot]Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): 17.000.- Ft[/FONT]
[FONT=&quot]7. [/FONT][FONT=&quot]Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén: 23.300.- Ft[/FONT]
[FONT=&quot]8. [/FONT][FONT=&quot]Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén: 25.900.- Ft[/FONT]

  • [FONT=&quot]gyermekgondozási segély[/FONT][FONT=&quot] (GYES) [/FONT]
[FONT=&quot]Gyermek 3 éves koráig, tartósan beteg vagy a súlyosan fogyatékos gyermekek esetén a 10. életév betöltéséig jár.[/FONT]
[FONT=&quot]- alapösszeg: 28 500 Ft[/FONT]
[FONT=&quot]- ikrek esetében: 57 000 FT[/FONT]

  • [FONT=&quot]gyermeknevelési támogatás[/FONT][FONT=&quot] (GYET)[/FONT]
[FONT=&quot] „Főállású anyaság”, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár. Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára (GYES, GYET), a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő veheti igénybe.[/FONT]
[FONT=&quot]- alapösszeg: 28 500 Ft[/FONT]

  • [FONT=&quot]Anyasági támogatás[/FONT]
[FONT=&quot]Anyasági támogatásra a szülést követően az a nő jogosult, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson részt vett.[/FONT]
[FONT=&quot]- alapösszeg 64 125 (!egyszeri!)[/FONT]
[FONT=&quot]- ikrek esetében 85 500 (!egyszeri!)[/FONT]

  • [FONT=&quot]Lakhatási támogatás[/FONT]
[FONT=&quot]A támogatás összege egy személy vagy kiskorú gyermeket nem nevelő igénylő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (28.500.- ft), az igénylő háztartásában nevelt legalább egy – menekültként elismert – kiskorú gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb kétszerese, az igénylő háztartásában nevelt legalább három – menekültként elismert – kiskorú gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb háromszorosa. A támogatást úgy kell megállapítani, hogy annak összege a támogatás első alkalommal történt megállapításától számított egy éven belül a bérleti, albérleti díj vagy szállásköltség 70%-át, egy éven túli folyósítás esetén 50%-át ne haladja meg. Ez az összeg kiskorú gyermek/fogyatékkal élő nagykorú személy együttköltözése esetén havonta és gyermekenként/fogyatékkal élő nagykorú személyenként 5.000 Ft-tal emelhető. A támogatás egyidejűleg több, azonos lakcímre költöző, a folyósítási feltételekkel rendelkező személynek is nyújtható.[/FONT]

  • [FONT=&quot]Roma fiatalok tanulmányi támogatása[/FONT]
[FONT=&quot]A magyarországi államilag elismert egyetemek és főiskolák esti vagy levelező munkarendje szerint szervezett költségtérítéses képzésben résztvevő szociálisan rászoruló roma fiatalok támogatása, valamint a roma kisebbségi oktatás-nevelés hatékonyságának, illetve a kisebbségi oktatásban-nevelésben résztvevő roma értelmiség számának növelése. (ritka mint a fehér holló)[/FONT]
[FONT=&quot]A támogatás módja:[/FONT][FONT=&quot] vissza nem térítendő támogatás a nyertes pályázó által fizetendő költségtérítéshez. A rendelkezésre álló keretnek, a pályázók számának, illetve a hallgatók tanulmányi eredményének függvényében a támogatás mértéke a költségtérítés részleges vagy teljes összege lehet.[/FONT]

  • [FONT=&quot]Nyugdíjszerű szociális ellátások[/FONT]
[FONT=&quot]1. [/FONT][FONT=&quot]rendszeres szociális járadék [/FONT]
[FONT=&quot]- korhatár felettiek: 27 300 - 31 360 Ft[/FONT]
[FONT=&quot]- korhatár alattiak: 27 000 Ft[/FONT]
[FONT=&quot]2. [/FONT][FONT=&quot]rokkantsági járadék: 33 330Ft[/FONT]
[FONT=&quot]3. [/FONT][FONT=&quot]átmeneti járadék: A várható nyugdíj 75%-a[/FONT]
[FONT=&quot]4. [/FONT][FONT=&quot]egészségkárosodási járadék: korábbi keresettől függően kerül meghatározásra (maximum összege az öregségi nyugdíjminimum háromszorosa 2009. január 1-jétől 85 500 Ft.)[/FONT]
[FONT=&quot]5. [/FONT][FONT=&quot] vakok személyi járadéka: 15 360 Ft[/FONT]
[FONT=&quot]6. [/FONT][FONT=&quot]házastársi pótlék: 20 410 Ft [/FONT]
[FONT=&quot]7. [/FONT][FONT=&quot]házastárs utáni jövedelempótlék: 14 160 Ft[/FONT]

[FONT=&quot]Forrás: [/FONT]
· [FONT=&quot]A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti ellátások[/FONT]
· [FONT=&quot]A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény[/FONT]
· [FONT=&quot]A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Törvény[/FONT]
· [FONT=&quot]http://hu.wikipedia.org/[/FONT]

TESSÉK SZÁMOLNI!!! És ez még nem teljes, mert csak aromák tudják, hogy mire kapnak még támogatást! Pl.: óvodás kortól a tankötelezettség felső határáig, ingyen étkeztetés az iskolában, ingyen tankönyv, iskolabusz hozza-viszi a gyerekeket!
Ui.: Miért félnek Lakatos Armandótól az általános iskola első osztályában?
- Mert az apukája a nyolcadik B osztályba jár!

Üdv.: Zsolt
 

Anthony71

Állandó Tag
Állandó Tag
Cigányok a Kanadai moziban

A cigány család Torontóba moziba megy és érdeklődnek a pénztárnál.
- Tesssík mondani, jáccák aztat a filmet, amiben a cigányok legyűzik
Bruszlííít?
- Nem.
- És aztat, amiben a cigányok legyűűzik a Artúr Király lovagjait?
- Nem.
- És aztatat, amiben a cigányok lesznek a világ urai?
- Azt sem.
- Há akkor, mégis mit játszanak?
- Azt, amiben a cigányok nem kapnak a kanadai államtól segélyt, mert becsületesen élnek és
minden nap dolgozni járnak, a kölkeik pedig iskolába meg óvodába. A kanadai
börtönökben pedig csak elvétve találni cigányt... Kérnek rá jegyet? - Nem
kérünk, mert utáljuk a fantasztikus filmeket! </pre>
 

Pandora's Box

Állandó Tag
Állandó Tag
"Mindenki igyekszik, hogy az otthona legyen Kanada"

"Mindenki igyekszik, hogy az otthona legyen Kanada"

Utolsó módosítás:2011. 11. 27., 18:14

Stresszes és bizonytalan az életük Kanadában, mégis minden követ megmozgatnak, hogy maradhassanak. Van, aki küzd, hogy megtanuljon angolul és munkát találjon, van, aki kerülőutakon keresi a túlélést - így élnek a menedékjogot kérve Kanadába vándorló magyar romák. Egy kanadai iskola, ahol harcolnak a magyar gyerekekért, és más-más utat bejáró cigányok történetei - az [origo] riportja Torontóból, ahol már van olyan utca, ahol szinte csak magyar szót hallani.

Harmadikos kisfiú ücsörög a Queen Victoria általános iskola igazgatói irodáján. Megpróbál kislisszolni, de az iskolatitkár észreveszi, és rászól: "Szandor, you have to stay here and wait for your Mommy." "Csak kimegyek és megnézem, itt van-e az anyu..." - feleli a gyerek magyarul. "Szandor, uljel le itt" - szól rá a pult mögül egy férfi is, erősen törve a magyart. Erre a kisfiú bánatos arccal visszaül a padra. Maradnia kell, pedig kint az udvaron, a torontói Jameson Avenue sarkán nyüzsögnek a hangoskodó gyerekek: a kanadaiakon kívül ázsiaiak, feketék és cigányok.

Amikor a torontói Parkdale negyedben 2009 szeptemberében a Queen Victoria iskola megnyílt, a frissen összeállt tanári kar meghökkentő jelenséggel szembesült: újabb és újabb szülők jelentek meg a beiratkozáson, akik nem beszéltek angolul. Mindannyian Magyarországról érkezett cigány menedékkérők voltak. "És nálunk nem volt senki, aki magyarul tudott volna" - mondta David Finkelstein igazgató az [origo]-nak.

Az iskola 600 gyereket várt, de szeptember végéig 670 diákot írattak be. A tanév végére 730 tanulójuk volt, az év közben érkezők legnagyobb része magyar roma kisgyerek. "Egészen példa nélküli, hogy év közben 130 új diákot írassanak be egy iskolába. Úgy is mondhatnám, hogy ez lényegében soha nem fordul elő, egyszerűen lehetetlen, de velünk mégis megtörtént" - mondta az [origo]-nak Finkelstein, aki szerint hogy ugyanez történt a városrész két másik általános iskolájában is ugyanekkor.

A kihívást részben a nyelv jelentette, részben a magyar gyerekek tudásában "tátongó lyukak", részben pedig a tény, hogy egy ekkora "homogén csoport" érkezett. "A legtöbb újonnan érkező gyerek egy kicsit azért tud angolul, ők nem tudtak. Ha csak egy-két diák jön, számukra nagyon sürgős, hogy megtanuljanak angolul - hogy játszani tudjanak a többi gyerekkel, hogy meg tudják kérdezni, hol a mosdó. A magyar diákoknak erre nem volt szükségük, mert a társaikkal tudtak magyarul beszélni. Még a tanórákon is a magyar lett az uralkodó nyelv, és ezzel a tanárainknak meg kellett birkózniuk" - mondta az igazgató. Az iskola végül nyitott összesen nyolc új osztályt, kapott egy magyar származású igazgatóhelyettest, és felvett új tanárokat.

"Nem csak a lexikális tudásukkal kell törődnünk, hanem a mentális egészségükre is figyelünk" - magyarázta az igazgató. Túlnyúltak az iskola határain, és az egész családokkal foglalkozni kezdtek, együttműködve a helyi szociális szolgáltatókkal, akik a bevándorlók beilleszkedését segítik. Egy idő után Parkdale-ben találtak egy magyarul beszélő szociális munkást, aki nem csak az iskolarendszerben segített eligazodni a családoknak, hanem a bürokráciában, az egészségügyben is. Havonta egyszer ismerkedő reggeliket tartanak, ahol a családtagok kérdéseket tehetnek fel az iskoláról, de akár a kanadai társadalom működéséről is - mondta Finkelstein.

Mivel az iskola nem tudott magyarul beszélő tanárt találni, gyakran előfordult, hogy tolmácsok segítségével tartottak órát. A tolmácsok fordítottak a szülők és az iskola között, és a gyerekek közötti konfliktusokat is segítettek kezelni, ami alaposan próbára tette az iskolát. "Minden gyerek balhéba keveredik néha játék közben. Ilyenkor mi leültetjük a diákokat, és megkérdezzük, hogy mi történt. Aztán megbeszéljük, és elmagyarázzuk nekik, hogy miért kell másként viselkedniük" - magyarázta az igazgató. "A magyar gyerekekkel viszont csak jelekkel tudtunk kommunikálni, és a konfliktusok feloldása enyhén szólva nem volt kifinomult. Az lett a vége, hogy annyit mondtunk, 'nem szabad', mert ezt azért megtanultuk, hatása viszont alig volt. A gyerekek kisétáltak, és persze elölről kezdték."

Az igazgató szerint az elmúlt két évben sokat léptek előre ugyan, de a végcél - például, hogy minden gyerek együtt játsszon - még messze van. "Csak elképzelni tudom, milyen lehet egy olyan osztályban ülni, ahol a tanár mondjuk kínaiul beszél, megállás nélkül. Ők ilyen helyzetben vannak, miközben nagyon szeretnének megtanulni olvasni, és jól teljesíteni. Természetes, hogy a tizenöt perces szünetben magyarul beszélnek."

Az iskolának egyelőre sok gondja van a hiányzásokkal is. A roma gyerekek ugyanis kevésbé szoktak hozzá a mindennapi iskolába járáshoz, úgyhogy sokan hiányoznak például péntekenként az igazgató szerint. "Azt is meg kell érteni, hogy ma már a diákok jobban értenek angolul, mint a szüleik. Szóval, ha egy szülő orvoshoz megy, vagy találkozója van, elviszi a gyerekét, hogy segítsen fordítani neki" - tette hozzá. Paul St. Clair, a menekülteket segítő torontói civil szervezet, a Culture Link vezetője szerint általában egy évbe telik, amíg a szülők felismerik, hogy a kanadai az iskolákban valóban segíteni akarnak nekik, és nem "eldugni a gyereket valamilyen speciális osztályban, vagy a hátsó padsorokban".

Az is tény, hogy a roma gyerekek élete - mivel a családjuk jövője bizonytalan - az átlagosnál feszültebb. "Amikor a menekültügyi hatóságnál meghallgatásuk van, akkor nagyon idegesek. Ezek nagyon kemény helyzetek a diákoknak, éppúgy, mintha elválnának a szüleik." Finkelstein szerint az iskolában csak remélni tudják, hogy a magyar családok maradni tudnak Kanadában, de erre a folyamatra nincs ráhatásuk. Sok gyerek volt már, akinek családostul vissza kellett mennie Magyarországra. Ilyenkor az igazgató szerint a legtöbbször nem köszönnek el, csak eltűnnek, és a tanárok csak utóbb hallanak arról, hogy már nincsenek is az országban. "Néha csak annyit mondanak, hogy ma van az utolsó napom az iskolában."

Ezzel a bizonytalansággal néz szembe a kisebb budapesti kerület méretű Parkdale-ben mintegy négyezer Magyarországról jött cigány. Ezt a városrészt, és fő utcáját, a Jameson Avenue-t "leszállópályának" becézik a torontóiak, mert úgy alakult, hogy a bevándorlók többsége először ide költözik. A Globe and Mail szerint itt kezdtek új életet a nyolcvanas években ide érkező indiaiak, latinok, filippínók, szikhek és tamilok, majd a kilencvenes években nagyobb tömegben érkező tibetiek.

Az elmúlt években viszont a kelet-európai romák vették át a főszerepet - olyannyira, hogy a Jameson Avenue-n ma már nem lehet úgy megtenni tíz métert, hogy az ember ne hallana magyar szót. "Nagyon jó itt, mi nem akarunk hazamenni. Itt van húsipari munka, van csokigyár, likőrgyár, én egy mosodában fogok dolgozni. Jól is fizetnek, kéthetente" - mondta egy idős cigány asszony a Jameson Avenue sarkán arról, hogy miért jöttek Torontóba.

Az ő családja két éve érkezett Kanadába, először ő a férjével, majd a három lányuk és azok családja is követte őket. Az asszony azt mondta, sajószentpéteri, kazincbarcikai, edelényi, miskolci roma családokat is ismer a környéken. A többségük szerinte azért nem félt belevágni a bizonytalan kimenetelű kivándorlásba, mert Magyarországon számukra nincs munkalehetőség, csak nélkülözés.

Jameson Avenue a torontói belváros utolsó olyan környéke, ahol még viszonylag jutányos áron lehet lakást bérelni, és errefelé a tulajdonosok sem olyan szigorúak, mint másutt. Az [origo]-nak többen beszéltek arról, hogy a háziurak nagyon meggondolják, hogy kinek adják bérbe a lakásukat, és jellemzően nem szeretik a szociális segélyekből élőket. Olyan bérlőket várnak helyettük, akik biztos keresettel rendelkeznek.

Paul St. Clair szerint nem véletlen, hogy az elsőként érkezőket követve ugyanoda költöznek a roma menedékkérők: Parkdale-ben erős a szociális háló, van egy segíteni akaró helyi szervezet, az iskolák már fel vannak készülve az újonnan érkezők fogadására, és az egymás közelében élő emberek is segítenek egymásnak, például ügyvédet vagy tolmácsot találni. "És itt könnyen tudnak ismerkedni egymással, találkoznak az iskolában, az utcán, és bulikat szerveznek" - mondta. St. Clair szerint nem alakultak ki nagy feszültségek a régóta Parkdale-ben élők és a beköltöző romák között, ha pedig volt is ilyen, az idővel elcsitult. A lakók főleg a számukra szokatlanul hangos zenére és az éjszakába nyúló mulatságokra panaszkodtak.

"Sokszor kellett eltagadni a származásomat"
A Jameson Avenue-n bérel egy kis lakást a férjével és a kislányaival egy harmincas roma nő is, aki egy évvel ezelőtt az egyik árvíz sújtotta faluból érkezett Kanadába. A fiatal nő azzal a feltétellel mesélt magáról és a romák torontói életéről, hogy nem írjuk le a nevét.

"Lehet ezt sejteni: majdnem mindenki anyagi okból jön. Nem az üldözés miatt, hanem mert otthon nem tudnak megélni" - mondta. Az asszony a férjével együtt azután döntött a távozás mellett, hogy a házuk az árvízben lakhatatlanná vált, és úgy érezték, hogy már nincs erejük újrakezdeni. Több olyan korábbi élmény is áll azonban a döntésük hátterében, amely nélkül nem hagyták volna el Magyarországot. A fiatal nő azt mondta, sokszor kellett a származását "eltagadnia", hogy előrejusson.

A nagyobbik lányukért például - aki kitűnő tanuló volt a falusi iskolában - soha nem merte a férjét küldeni tanítás után, mert az ő bőre sötétebb, és "egyből látszik, hogy roma". A nő attól félt, hogy ha az iskolában megtudják, hogy a kislánya roma származású, akkor át akarják majd tenni a kisegítő osztályba. Egy alkalommal viszont muszáj volt a férjét küldenie a kislányért. Még aznap délután csörgött a telefon: az iskolaigazgató azt kezdte magyarázni, hogy a kislány teljesítménye az utóbbi időben annyira leromlott, hogy jobb lenne osztályt váltania. A nő szerint ez végül nem történt meg, mert megmondta az igazgatónak, hogy ha a kisegítő osztályba helyezik át a gyerekét, akkor az ombudsmanhoz és a sajtóhoz fordul.

Az árvíz után eljöttek, "mint minden család az elején, tudatlanul", és menekültként jelentkeztek be. Mindjárt az első próbán elbuktak: a nagy köteg dokumentumot, amit egy hónappal az érkezése utánig minden menedékkérőnek kitöltve vissza kell küldenie, rábízták egy torontói ismerősre, aki azt mondta, odaadja egy helyi magyar ügyvédnek, és az majd intézkedik.

Egy hónappal később viszont felhívták őket a kanadai bevándorlási hivatalból azzal, hogy illegálisan tartózkodnak az országban, mert nem küldték vissza a papírjaikat. "Itt sok ember járt ugyanígy, nem egy történetet hallottam. Az itteni magyar ügyvédek nem foglalkoznak a menekültekkel, csak a pénzt nézi" - mondta a nő, hozzátéve, hogy ekkor kerestek egy másik ügyvédet, aki viszont olyan ügyes volt, hogy elintézte nekik a letelepedési engedélyt. A családnak így már nem kell aggódnia a menekültügyi eljárás, a meghallgatások, vagy a kitoloncolás miatt. "Mostanra megnyugodtak a gyerekek is, a kicsit bevették óvodába. Én a munkavállalásit várom, addig meg minden nap tanulok angolul" - mondta.

Kanadában van munka, de az kemény, és késni tilos
A legtöbb Torontóba érkező romáról viszont nincs jó véleménnyel a nő. Szerinte most már "túl sokan" jönnek, és "eltolnak mindent": a tizedük sem dolgozik, ahogy otthon sem, és közben vannak, akik lopnak. "A kanadaiak nagyon aranyosak és segítőkészek, elhiszik, amit mondasz nekik, de most már sok boltban van testőr a környéken" - állította a nő. Az is zavarja, hogy a magyar romák egymást "csalják ki" Kanadába. Sokan meggondolatlanok, felszámolnak mindent maguk mögött, és kijönnek, mert azt hiszik, hogy itt mindenük meglesz - magyarázta. "Pedig itt sem könnyű az élet, a lakbér magas, a rezsi magas, a segély kevés, és dolgozni kell keményen" - mondta. Ennek ellenére "itt mindenki igyekszik, hogy meg tudjon ragadni, hogy az otthona legyen Kanada".

"Vannak romák, akik kikaparják magukat"
Hasonlóan vegyes tapasztalatokat szerzett az utóbbi időben érkezett romákról Zsófia is, aki cigány származású, de nem menedékkérőként érkezett Kanadába 12 évvel ezelőtt. Akkor éppen nem volt vízumkötelezettség, viszonylag könnyű volt szerencsét próbálni. Zsófia először takarított, éveken át dolgozott bejárónőként, mellette tanult. Ma már sikeres fotográfus, saját műterme van, 14-16 órákat is dolgozik egy nap - ahogy az Kanadában szerinte megszokott - a torontói középosztály életszínvonalára küzdötte fel magát.

"Vannak itt romák, akik kikaparják magukat, egy barátnőm vezető designer lett egy könyváruházban, de ez nagyon kemény. Itt van munka, mehetsz a répagyárba, takaríthatsz, de nem lehet késni, és dolgozni kell" - mondta. Szerinte sokan vannak, akik rengeteget dolgoznak, aztán vesznek egy házat, és megvetik a lábukat, "mert a cigány nagyon kreatív, és tehetséges". Viszont sokan vannak, akik tudatlanul jönnek ki a rokonaikhoz, és bekerülnek egy nagyobb cigány közösségbe, aminek megvannak a maga szabályai, és ahol "tizenötből két ember dolgozik, és tartja el a többit".

"Ismertem egy lányt, aki így jött ki. Azt mondták neki, ha köztünk akarsz maradni, akkor be kell szállnod a csekkezésbe. Ez azt jelenti, hogy kiveszik a csekkeket a postaládákból, és valahogyan beváltják. Nekem is eltűnt egyszer az adóvisszatérítésem" - mondta. Több megkérdezett roma azt mondta, rengeteg szóbeszéd kering a "csekkezésről" és a "kreditkártyázásról" is, azt azonban egyikük sem tudta megmondani, pontosan milyen módszerrel tudnak így pénzhez jutni az emberek. Sok cigánylány sztriptíztáncosként dolgozik, ezzel segítik a családjukat - mondta Zsófia.

"Kiabáltak, hogy ide több gyereket nem szüljek"
Nagy tervei vannak Kanadában Soltész Gábor Jánosnak és családjának is, és ezek között nem szerepel a hazatérés. A férfi és felesége, Rigó Tünde és két gyerekük tavaly márciusban érkeztek menedékkérőként Kanadába Kispestről, ahol a férfi az építőiparban dolgozott. Toronto külvárosában fekvő bérelt lakásukban meséltek magukról, a polgári stílusban, tömörfa bútorokkal berendezett nappalijukban ülve, a krumplipüréből és fasírtból álló vacsora után.

Soltész János szerint azért hagyták el Magyarországot, mert "gárdista-neonáci támadások" érték őt és a feleségét. "Engem a Ferenc körúton támadtak meg egyszer, leköptek, megvertek, megvágták a kezemet. Tündét is megtámadták, és akkor feljelentést tettünk, de nem történt semmi" - mondta.

A felesége azt mondta, ez után a támadás után állandó félelemben élt otthon, legfeljebb a kisközértbe mert kimenni. Azt mondta, a gyalogos felüljárón akart épp átmenni a két gyerekével, amikor a lejáratnál megjelent "három nagy, kopasz férfi gárdista jelvényes ruhában". "Meglöktek, megrugdostak, csúnyán beszéltek velem. Én elestem, a gyerekek ordítottak, ők meg kiabáltak, hogy ide több cigány gyereket ne szüljek, meg hogy takarodjunk el a környékről, mert ez az ő kerületük, és megölnek minden cigányt" - mondta. Aztán valaki felbukkant a felüljárón, és akkor elmentek - tette hozzá. Később többször követtek, és fenyegető leveleket is kaptam - állította.

Soltész János azt mondta, ezek után mindent eladtak, kértek segítséget az ismerős cigány szervezetektől, és a keresztény egyházi közösségüktől is, aztán Torontóba jöttek. Kanadában is az ottani magyar keresztény gyülekezet tagjai segítettek nekik - tette hozzá. "Nem szeretnénk visszamenni, hanem tiszta lappal akarunk munkába állni" - mondta. A férfinak az a terve, hogy építkezéssel és takarítással foglalkozó vállalkozást nyit, ahol menedékkérőket alkalmaz majd. "Segíteni akarunk, hogy a magyar romák beilleszkedjenek, és becsületes munkából meg tudjanak élni itt, és az új nemzedéknek legyen jövője" - mondta. A menedékkérelmükről szóló döntésre húsz hónapja várnak.

"A kanadai rendszert nehéz átlátni, és amikor ezek az emberek kijönnek ide, akkor el vannak veszve, kell nekik a segítség. És senki nem mondja nekik, hogy merre - és vannak, akik a rossz irányba indulnak" - magyarázta Zsófia. Szerint a kanadai kormány sem csinálja jól: beletelik pár évbe, amíg az érkezők átesnek a "kulturális sokkon", kezdenek egyenesbe jönni, esetleg gyerekeik születnek - és éppen ekkor küldik haza őket. Az emberek szerinte szinte "rögeszmésen" próbálnak Kanadában maradni, minden fellebbezési lehetőséget kihasználnak.

A cikk elkészülését a Göbölyös József Soma Alapítvány és a Független Médiaközpont támogatta.
 

limoka

Új tag
segitseg

Sziasztok egy 33 eves no 2 gyerekkel szeretne kimenekulni a ferjetol a kerdes hogy kitud e jonni menekultkent!? Nem cigany es jelenleg korhazban apljak es a rendorok vigyaznak ra! Tud jonni vagy mar vizum kell kerlek segitsetek valaszokat varok koszonom!
 
Oldal tetejére