Meskó Bertalan: az orvos, akinek félmillió asszisztense van

Dr. Meskó Bertalan forradalmian új és jóval olcsóbb betegellátási rendszeren dolgozik.
A jelenlegi egészségügyi rendszer fenntarthatatlan; mielőtt végleg összeomlana, Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató változtatni akar rajta.


Mi a célja? A betegeket meggyőzni arról, hogy felelősek a saját egészségükért, ők a saját egészségük irányítói; az orvosokat pedig meg kell tanítani egy sor új, digitális egészségügyi eszköz használatára. Meskó Bertalan azon dolgozik, hogy a beteg és az orvos ne alá-fölérendeltségi, hanem partneri viszonyban legyen.

A beszélgetés elején egy kis, mobiltelefonra csatlakoztatható eszközzel mutatja be nekem, hogy

a jövő már itt van, csak be kell engedni az orvosi rendelőkbe.

Az apró, olcsó és a legmagasabb minőség-ellenőrzésen átesett eszköz ugyanazt tudja és teszi, mint a hatalmas, több százezer forintos EKG-berendezések. A szemem előtt méri Dr. Meskó Bertalan szívműködését, és az okostelefon kijelzőjén látom az EKG-görbét.


VIDEÓ: Így működik az okostelefonos EKG:



- A foglalkozása orvosi jövőkutató. Úgy tudom, ön az egyetlen a világon.

- Magamnak találtam ki, azért, hogy az orvos, kutató genetikus és geek énemet egyesítsem.

- Mit csinál az orvosi jövőkutató?

- Rendkívül szerteágazó a munkája. Évente 90-100 előadást tartok, ezen kívül a Semmelweisen tanítom az új médiát, a jövő technológiáit, ősszel a Stanfordon tartok mesterkurzust. Blogot írok, twittelek, van YouTube-csatornám és LinkedIn-profilom. A masszív online jelenlétemmel hatékonyan juttathatom el ezt az üzenetet az emberekhez. Igyekszem példát mutatni az életmódommal és a munkámmal is: meg kell mutatnom, hogyan lehet hatékonyan használni a digitális módszereket. Tanácsadóként is dolgozom: cégeknek, kormányoknak, egyetemeknek mondom el, hogy mit kezdjenek a felénk érkező technológiai cunamival. Könyveket is írok: igyekszem az emberekkel megértetni, hogy a technológia nem ellenség, sőt.

- Ez az orvoslásban mit jelent?

- Az emberi viszonyt ma az orvoslásban csak a technológia segítségével lehet fenntartani. Egyre olcsóbb, jobb technológiával. Ráadásul az internetnek köszönhetően havonta fél-egy millió kollégával dolgozom szó szerint a világ minden tájáról. Úgy nőttem fel, hogy digitális csatornával rendelkezem hozzájuk. Szakmailag soha nem vagyok egyedül, és ez elképesztően jó érzés. Azt szeretném elérni, hogy minden orvos ugyanezt érezhesse: hiába van magára hagyva egy kistelepülésen az ország eldugott pontján, szakmailag még sincs egyedül. Ezrek segíthetnek neki a munkájában a neten.

- A kapcsolatkeresés nem korlátozódik a világ nagyvárosaira?

- Állítom, hogy nem. A legerősebb angol szakmai közösség tagja vagyok Pestről… Internetkapcsolattal milliókat érhetek el. Ez lehet egy apró sziget a Maldív-szigeteken vagy éppen New York központja. Mindegy, hol vagyok, és milyen a hátterem; ha jól tudok kommunikálni, és a csatornáimat hozzáértéssel és elszántsággal használom, hatalmas közösségem alakulhat ki. Azt szoktam mondani, nekem félmillió asszisztensem van, akik kiválogatják nekem az információk közül azt a 3 tanulmányt, ami aznap a legfontosabb. Látom a csatornáimon, mi az a 2-3 cikk, amit mindenki újraoszt, amiről mindenki beszél, amit elküldenek nekem. Ugyanezt csinálom én is: kiválogatom a követőim számára azt a 2-3 cikket a netről, amit én fontosnak tartok.



- Tapasztalt Magyarországon az orvosok között idegenkedést az új technológiával szemben?

- Nem magyar jelenség, a világon mindenütt előfordul. Az egyedi embereken múlik, hogy egyáltalán nyitottak-e a változásra, vagy egyenesen félnek tőle. Senki nem mondhatja, hogy az új technológia drága, mert már nagyon olcsó. Azt sem mondhatja senki, hogy nincsen ellenőrizve, mert az új eszközök, mint a mobiltelefonra csatlakoztatható EKG, a legmagasabb minőségi ellenőrzésen mennek át. Egyszerűen csak nem akarnak változást. Fogalmuk nincsen, hogyan kellene csinálni. Valamelyest mindannyian tartunk az újtól, mégsem használunk már befőttesüvegbe zárt békát az időjárás előrejelzésére. Az az információs és technológiai cunami, ami felénk tart, hamarosan hatalmas káoszt fog okozni az egészségügyben.

- Félelmetesen hangzik. Mit ért káoszon?

- A beteg tudja, hogy a problémájára, arra a kórképre van megoldás: látta a tévében, az interneten, a közösségi oldalakon. Vagy digitális eszköz, vagy más formában, de létezik megoldás. Például a Parkinson-kóros betegeknek fejlesztettek speciális kanalat, amivel ők is tudnak enni a kézremegés ellenére. Most még közel 100 ezer forint, de egyre olcsóbb lesz. A beteg látja az új eszközöket, és fel fogja tenni a kérdést: akkor ezt miért nem kapom meg a kezelések során? Mi a válasz? Mert nálunk nincsen rá szabályozás, nálunk nem elérhető. Mindenkivel ezt szeretném megértetni: a káosz felénk tart.

Ha nem változtatunk a döntéshozásban, a páciensek és az orvosok gondolkodásmódján, akkor itt katasztrófa lesz.

- Mi okozza majd a katasztrófát?

- Olyan világ jön el, amit senki nem akarhat: ahol nem lesz többé emberi érintés, információk dobálásából áll majd az egész. Nem ez a cél. Emberek vagyunk, empátiára van szükség. De ne azon múljon az életünk, hogy az orvos éppen olvasta-e azt a tanulmányt, ami megmentheti az életünket, vagy nem. Az emberek meg fogják kerülni a hagyományos utakat és abból minden lesz, csak jó nem, a kuruzslástól az alternatív módszerekig. Gyakran egyébként nem a hagyományos orvoslás kevésbé hatékony volta vagy technológiai hiányosságai, hanem az emberi tényező miatt fordulnak el tőle.

Nem mindig terápia vagy gyógyszer hiányzik, hanem két jó szó.

Ha valaki volt már beteg, tudja, mennyire más lelkiállapotba kerül, mennyire védtelen. Ilyenkor egy rossz szó az orvostól, a nővértől nem kimozdítja, hanem tönkre vágja, és lelkileg darabokra töri. Ha csak ez megváltozhatna! De amíg egy nővér 88 ezret keres havonta, amíg elavult gépeken dogoznak az orvosok, amíg betegként nem kaphatom meg a saját adataimat a vizsgálatokról, mert a programban nincsen export funkció... Ne vicceljünk már.



Az új technológia szinte minden ponton segítené a gyógyítást

- Gyorsan jön a káosz?

- Bár azt mondhatnám, hogy lesz időnk. Sci-fi rajongó vagyok, a húszas évektől minden sci-fi filmet láttam, így nekem öröm, hogy ez a munkám, ezzel foglalkozom. De még sci-fi rajongóként, nekem is sok, amilyen gyorsan érkeznek a változások. Ma egy napon délig 3 olyan hír jön ki, amilyen korábban 5 év alatt sem. Az ember csak ül és néz.

Egy amerikai cég például élő veseszövetet nyomtatott 3D-ben, majd délre kijött a hír, hogy a Pfizer egy másik céggel együttműködve nanorobotokat építtet. Eddig ilyen csak tudományos-fantasztikus filmekben volt, például az 1966-ban készült Fantasztikus utazásban, amikor lekicsinyített tengeralattjáróban hatoltak be a beteg testébe. A Nestlé egyik ágazata pedig ételt nyomtat. Egy dél-koreai hajógyárban a munkás exoskeletonnal, mesterséges külső vázzal dolgozik. Ennél hétköznapibb használatot el sem lehetne képzelni.

- Mondana még konkrét példát arra, hogyan használhatnák az orvosok az új technológiákat?

- Ne azért haljon meg csak az Egyesült Államokban naponta 18 ember, mert nincsen átültethető szerv, hanem lehessen 3D-ben nyomtatni legalább szerv szövetet, amellyel életben lehet még tartani. Ez technikailag már lehetséges. És ez csak egyetlen példa a több ezerből. Az én küldetésem az, hogy a science fiction technológiát behozzam a mindennapi orvoslásba. Úgy látom azonban, hogy

"
sokkal nehezebb a fejekben változást elérni, mint a technológiát megregulázni.


Fotó: Esteticamedia

- Lehet veszélye annak, ha valaki rendelkezik egy tucat mérőeszközzel, kütyüvel, alkalmazással és otthon öndiagnózist állít fel?

- Megfordítom a kérdést. Miért rosszabb az, ha rendelkezik egy pár tízezer forintos klinikai eszközzel, és otthon csinál magának EKG-t, ami megmondja, fennáll-e stroke-veszély, minthogy egyáltalán nem fér hozzá ilyenhez sehol? Ha csak havonta egyszer leül valaki és elvégzi az EKG-t, már tett valamit az egészségéért. De ahhoz, hogy ma valaki itthon EKG-t csinálhasson, el kell mennie orvoshoz, hiányoznia kell a munkából emiatt, várnia kell, majd kap egy papírt.

- Ezek szerint például a várandós kismamák CTG-vizsgálatát beutaló, sorban állás, várakozás nélkül elvégezhetnék?

- Létezik már olyan pánt is, amely a kismamák testére téve méri a magzat pulzusát. Nem kell állandóan figyelni, mivel magától jelzi, ha valami rendellenességet észlel. Miért nem használjuk? Ma például a faluban élő páciens, akinek a településén nincsen háziorvos, munkaidőben kénytelen elutazni egy másik településre az orvoshoz, ahol vár, vár, még egy kicsit vár, kap egy orvost, vár, receptet írnak fel, vár… Pedig

egy védőnőt százezer forintnyi eszközből fel lehetne szerelni, a helyszínen megmérne 10 perc alatt mindent, amit kell, és elküldené egy klinikára pdf-ben, ahol egy orvos ellenőrizné az adatokat, be kell-e mennie a betegnek.



- Milyen anyagi előnyökkel jár a digitális eszközök használata az egészségügyben?

- Ha csak azt kiszámoljuk, mennyi munkából feleslegesen kiesett órát, napot, hetet spórolhatna a magyar társadalom, már agyvérzést kapunk. És akkor még nem is beszéltünk az elektronikus szolgáltatásokról, például a digitális receptről, amit a világon már száz helyen használnak… Nonszensz, hogy a betegnek, aki az elmúlt hónapokban ugyanazt a gyógyszert kapta ugyanott, ugyanattól az orvostól, háromhavonta menni kell újra a rendelésre, csak azért, hogy újra felírják neki. Amerikában a beteg egyéni kártyával rendelkezik. Az orvos a beteg adatait átküldi a gyógyszertárnak, ott a beteg azonosítja magát az egyéni kártyájával, és megkapja a gyógyszerét. A technológia már elérhető, csak be kéne hozni a gyakorlatba.

- Mi a megoldás? Milyen lépéseket tehetne a magyar egészségügy, hogy elkerülje az összeomlást?

- Tapasztalataim szerint

azokban az országokban, ahol az egészségügyi rendszer olyan állapotban van, mint nálunk, ott nem az a megoldás, hogy lépegetünk. Itt ugrani kell.

Ha nem ugrunk, itt mocsár lesz, orvosi ellátás nélküli káosz. Ettől okkal retteg mindenki. Ott, ahol orvoshiány, pénzhiány van és a betegek elvesztették a bizalmukat a modern orvoslás iránt, ott bátran vállalni kell a technológiai ugrást.



Dr. Meskó Bertalan új könyvében az orvoslás jövőjéről ír

- Na de mi lesz azzal a rengeteg idős emberrel, akik nem az új technológián nőttek fel, nem használják és nem értik a működését?

- Állítom, ha egy falun élő idős ember választhatna, hogy az unokája segítségével megtanuljon kezelni egy egyébként 3 gombnyomással működtethető eszközt, vagy a között, hogy egy napot töltsön azzal, hogy beutazik a rendelőbe, az előbbit választaná. Ha az orvos választhatna a között, hogy egy nap 80 beteggel kelljen foglalkoznia a rendelési időben, akik közül 20 csak receptért jött és 40 betegnek pedig akár telefonon/online megmondhatta volna, hogy felesleges bejönnie, vagy a között, hogy aznap csupán 20 emberrel kell foglalkoznia, azokkal, akiknek valóban szükségük van rá, vajon mit választana? A technológia olyan világot hozhatna nekünk, ami már jól működik a világ egyes régióiban, például Hollandiában vagy Clevelandben. Az orvos érdeke az, hogy ne égjen ki fél év alatt, a beteget pedig feljebb kell tolni, hogy partneri viszonya alakuljon ki az orvossal.

- Hogyan lehet a beteg az orvos partnere a digitális világban?

- Úgy, hogy saját maga lelki, szellemi, fizikai szakértője is. Vigyáz magára, ügyel az egészségére. Az lenne a jó, ha a páciens figyelné magát, a testét stb. Én például 1997 óta mérem az egészségemet különféle eszközökkel. Magamtól jöttem rá, hogy ha nem edzek, akkor másnap nem tudok dolgozni, és érzelmileg sem vagyok jól. Ha viszont legalább fél órát edzek, a másnapot végig tudom vinni szellemileg, érzelmileg. A jelenleg használható új, digitális eszközökkel mindenki teljesen személyre szabottan mérheti az egészségét.

VIDEÓ: Külföldön van, ahol áruházi automatát is igénybe vehetnek az emberek az egészségi állapotuk gyors felmértéséhez



- A pácienseknek is tudatosabbnak kellene lenniük?

- Az kevés. Tudatossá kell válnunk. Az egészséget ne a fejünk fölött szervezzék, ne a megkérdezésünk nélkül döntsenek. Az én jövőképem az, hogy a beteg ül a sofőr helyén az autóban, a kocsi pedig automata. Működik a rendszer, de a beteg van döntési helyzetben. Orvossal együtt dönt, de ő maga dönthet. Ma már kellő mennyiségű információ áll rendelkezésre például a diabéteszről, és egy sor otthon használható eszközhöz juthatnak hozzá a betegek.

- Egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az internetes orvosi témájú oldalak nagy része nem hiteles. Honnan tudhatják a páciensek, hogy megbízhatatlan egy oldal?

- Már abból kiderülhet, hogy ez egy ingyenes oldalon lévő aloldal, vagy a tulajdonos áldozott rá, és kifizette a domain nevet. Az is árulkodó, ha semmilyen dizájnnal nem látták el az oldalt, ez olyan, minta egy könyvnek nem lenne borítója. Gyanús, ha a cikkek mellett sehol nincsen szerző. Ha hiányzik az oldalról az impresszum, vagyis nem lehet tudni, kik csinálják. Ha nincs jogi nyilatkozat, nincsen szerzői lista, amit a beteg csekkolhat, nincsen semmilyen elérhetőség, nincsen archívum, a cikkek nincsenek dátumozva, és nincsenek tanulmányra hivatkozások. Ebben az esetben a kóklerekkel állnak szembe, akik erre nem szántak időt. Vagy ha egy oldalnak az a címe, hogy Azonnalfogyjle.hu, akkor az nagy valószínűséggel nem hiteles. Ez a híroldalaktól a YouTube- és Twitter-csatornákig mindenre igaz.

- Milyen változásokkal jár az orvoslásban, ha tudatosabb, jól informált páciensek kerülnek az ellátórendszerbe?

- A tudatos, magára figyelő, jól informált beteg jobb partner a gyógyulásban. Tehát nem csak az orvost kell lejjebb rángatnom az elefántcsont-toronyból, hanem a beteget is feljebb kell tolnom, mert az ő egyéni felelőssége is óriási.

Most minden felelősség az orvosokra hárul. Hogyan várhatjuk el tőlük, hogy jól dolgozzanak, ha ilyen sok pácienssel kell foglalkozniuk, ennyi adminisztrációs terhet raknak rájuk, ha lapokat kell kézzel kitölteniük, ha kilencvenes években készült szoftvereken dolgoznak,

ha a véletlenen múlik, hogy éppen olvassák-e azt a tanulmányt, ami a munkájukhoz kell, és ha mindennel kell foglalkozniuk, csak a tényleges munkájukkal nem? Nem csoda, ha idő előtt kiégnek.

Ez nem az orvos, nem a beteg hibája, hanem azé a rendszeré, amely őket körülveszi. Ezt a rendszert nem lehet fejleszteni, ezt a rendszert szét kell bontani, és hatalmas ugrással, új technológiákkal alulról megszervezni az újat. A páciensek azzal, ahogy az egészségüket fejlesztik, és az orvosok azzal, ahogyan a munkájukat igyekeznek javítani, ezzel lehet megváltoztatni az orvoslást. Ehhez pedig mind kellünk. Nagy bátorság is kell, ez a bátorság pedig hiányzik nálunk és a környező országokban. Pedig amikor beüt a katasztrófa, már késő lesz.

Dr.Meskó Bertalan

DrMeskoBertalan.jpg
 
Ez mind szép, de több baj is van vele. Az EKG értékelésére tapasztalt ember (orvos) szükséges, figyelembe véve, hogy nem olyan egyszerű a helyzet, mint bármivel, amit számok nyelvén ki lehet fejezni (pl. vércukor meg hasonlók). A szimpla érzékelők, amiket ezek az okoseszközök használnak a közelében sincsenek érzékenységben az akárhány elvezetésés orvosi eszközöknek, ennek következtében sok a fals pozitív vagy negatív eredmény (vannak tesztek, ahol összehasonlítják őket a 12 elvezetésés EKG-vel). Van egyébként a cikkben szereplő készülék mellett vagy tucatnyi másik is a piacon.
 
Dr. Meskó Bertalan forradalmian új és jóval olcsóbb betegellátási rendszeren dolgozik.
A jelenlegi egészségügyi rendszer fenntarthatatlan; mielőtt végleg összeomlana, Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató változtatni akar rajta.


Mi a célja? A betegeket meggyőzni arról, hogy felelősek a saját egészségükért, ők a saját egészségük irányítói; az orvosokat pedig meg kell tanítani egy sor új, digitális egészségügyi eszköz használatára. Meskó Bertalan azon dolgozik, hogy a beteg és az orvos ne alá-fölérendeltségi, hanem partneri viszonyban legyen.

A beszélgetés elején egy kis, mobiltelefonra csatlakoztatható eszközzel mutatja be nekem, hogy

a jövő már itt van, csak be kell engedni az orvosi rendelőkbe.

Az apró, olcsó és a legmagasabb minőség-ellenőrzésen átesett eszköz ugyanazt tudja és teszi, mint a hatalmas, több százezer forintos EKG-berendezések. A szemem előtt méri Dr. Meskó Bertalan szívműködését, és az okostelefon kijelzőjén látom az EKG-görbét.


VIDEÓ: Így működik az okostelefonos EKG:



- A foglalkozása orvosi jövőkutató. Úgy tudom, ön az egyetlen a világon.

- Magamnak találtam ki, azért, hogy az orvos, kutató genetikus és geek énemet egyesítsem.

- Mit csinál az orvosi jövőkutató?

- Rendkívül szerteágazó a munkája. Évente 90-100 előadást tartok, ezen kívül a Semmelweisen tanítom az új médiát, a jövő technológiáit, ősszel a Stanfordon tartok mesterkurzust. Blogot írok, twittelek, van YouTube-csatornám és LinkedIn-profilom. A masszív online jelenlétemmel hatékonyan juttathatom el ezt az üzenetet az emberekhez. Igyekszem példát mutatni az életmódommal és a munkámmal is: meg kell mutatnom, hogyan lehet hatékonyan használni a digitális módszereket. Tanácsadóként is dolgozom: cégeknek, kormányoknak, egyetemeknek mondom el, hogy mit kezdjenek a felénk érkező technológiai cunamival. Könyveket is írok: igyekszem az emberekkel megértetni, hogy a technológia nem ellenség, sőt.

- Ez az orvoslásban mit jelent?

- Az emberi viszonyt ma az orvoslásban csak a technológia segítségével lehet fenntartani. Egyre olcsóbb, jobb technológiával. Ráadásul az internetnek köszönhetően havonta fél-egy millió kollégával dolgozom szó szerint a világ minden tájáról. Úgy nőttem fel, hogy digitális csatornával rendelkezem hozzájuk. Szakmailag soha nem vagyok egyedül, és ez elképesztően jó érzés. Azt szeretném elérni, hogy minden orvos ugyanezt érezhesse: hiába van magára hagyva egy kistelepülésen az ország eldugott pontján, szakmailag még sincs egyedül. Ezrek segíthetnek neki a munkájában a neten.

- A kapcsolatkeresés nem korlátozódik a világ nagyvárosaira?

- Állítom, hogy nem. A legerősebb angol szakmai közösség tagja vagyok Pestről… Internetkapcsolattal milliókat érhetek el. Ez lehet egy apró sziget a Maldív-szigeteken vagy éppen New York központja. Mindegy, hol vagyok, és milyen a hátterem; ha jól tudok kommunikálni, és a csatornáimat hozzáértéssel és elszántsággal használom, hatalmas közösségem alakulhat ki. Azt szoktam mondani, nekem félmillió asszisztensem van, akik kiválogatják nekem az információk közül azt a 3 tanulmányt, ami aznap a legfontosabb. Látom a csatornáimon, mi az a 2-3 cikk, amit mindenki újraoszt, amiről mindenki beszél, amit elküldenek nekem. Ugyanezt csinálom én is: kiválogatom a követőim számára azt a 2-3 cikket a netről, amit én fontosnak tartok.



- Tapasztalt Magyarországon az orvosok között idegenkedést az új technológiával szemben?

- Nem magyar jelenség, a világon mindenütt előfordul. Az egyedi embereken múlik, hogy egyáltalán nyitottak-e a változásra, vagy egyenesen félnek tőle. Senki nem mondhatja, hogy az új technológia drága, mert már nagyon olcsó. Azt sem mondhatja senki, hogy nincsen ellenőrizve, mert az új eszközök, mint a mobiltelefonra csatlakoztatható EKG, a legmagasabb minőségi ellenőrzésen mennek át. Egyszerűen csak nem akarnak változást. Fogalmuk nincsen, hogyan kellene csinálni. Valamelyest mindannyian tartunk az újtól, mégsem használunk már befőttesüvegbe zárt békát az időjárás előrejelzésére. Az az információs és technológiai cunami, ami felénk tart, hamarosan hatalmas káoszt fog okozni az egészségügyben.

- Félelmetesen hangzik. Mit ért káoszon?

- A beteg tudja, hogy a problémájára, arra a kórképre van megoldás: látta a tévében, az interneten, a közösségi oldalakon. Vagy digitális eszköz, vagy más formában, de létezik megoldás. Például a Parkinson-kóros betegeknek fejlesztettek speciális kanalat, amivel ők is tudnak enni a kézremegés ellenére. Most még közel 100 ezer forint, de egyre olcsóbb lesz. A beteg látja az új eszközöket, és fel fogja tenni a kérdést: akkor ezt miért nem kapom meg a kezelések során? Mi a válasz? Mert nálunk nincsen rá szabályozás, nálunk nem elérhető. Mindenkivel ezt szeretném megértetni: a káosz felénk tart.

Ha nem változtatunk a döntéshozásban, a páciensek és az orvosok gondolkodásmódján, akkor itt katasztrófa lesz.

- Mi okozza majd a katasztrófát?

- Olyan világ jön el, amit senki nem akarhat: ahol nem lesz többé emberi érintés, információk dobálásából áll majd az egész. Nem ez a cél. Emberek vagyunk, empátiára van szükség. De ne azon múljon az életünk, hogy az orvos éppen olvasta-e azt a tanulmányt, ami megmentheti az életünket, vagy nem. Az emberek meg fogják kerülni a hagyományos utakat és abból minden lesz, csak jó nem, a kuruzslástól az alternatív módszerekig. Gyakran egyébként nem a hagyományos orvoslás kevésbé hatékony volta vagy technológiai hiányosságai, hanem az emberi tényező miatt fordulnak el tőle.

Nem mindig terápia vagy gyógyszer hiányzik, hanem két jó szó.

Ha valaki volt már beteg, tudja, mennyire más lelkiállapotba kerül, mennyire védtelen. Ilyenkor egy rossz szó az orvostól, a nővértől nem kimozdítja, hanem tönkre vágja, és lelkileg darabokra töri. Ha csak ez megváltozhatna! De amíg egy nővér 88 ezret keres havonta, amíg elavult gépeken dogoznak az orvosok, amíg betegként nem kaphatom meg a saját adataimat a vizsgálatokról, mert a programban nincsen export funkció... Ne vicceljünk már.



Az új technológia szinte minden ponton segítené a gyógyítást

- Gyorsan jön a káosz?

- Bár azt mondhatnám, hogy lesz időnk. Sci-fi rajongó vagyok, a húszas évektől minden sci-fi filmet láttam, így nekem öröm, hogy ez a munkám, ezzel foglalkozom. De még sci-fi rajongóként, nekem is sok, amilyen gyorsan érkeznek a változások. Ma egy napon délig 3 olyan hír jön ki, amilyen korábban 5 év alatt sem. Az ember csak ül és néz.

Egy amerikai cég például élő veseszövetet nyomtatott 3D-ben, majd délre kijött a hír, hogy a Pfizer egy másik céggel együttműködve nanorobotokat építtet. Eddig ilyen csak tudományos-fantasztikus filmekben volt, például az 1966-ban készült Fantasztikus utazásban, amikor lekicsinyített tengeralattjáróban hatoltak be a beteg testébe. A Nestlé egyik ágazata pedig ételt nyomtat. Egy dél-koreai hajógyárban a munkás exoskeletonnal, mesterséges külső vázzal dolgozik. Ennél hétköznapibb használatot el sem lehetne képzelni.

- Mondana még konkrét példát arra, hogyan használhatnák az orvosok az új technológiákat?

- Ne azért haljon meg csak az Egyesült Államokban naponta 18 ember, mert nincsen átültethető szerv, hanem lehessen 3D-ben nyomtatni legalább szerv szövetet, amellyel életben lehet még tartani. Ez technikailag már lehetséges. És ez csak egyetlen példa a több ezerből. Az én küldetésem az, hogy a science fiction technológiát behozzam a mindennapi orvoslásba. Úgy látom azonban, hogy

"
sokkal nehezebb a fejekben változást elérni, mint a technológiát megregulázni.


Fotó: Esteticamedia

- Lehet veszélye annak, ha valaki rendelkezik egy tucat mérőeszközzel, kütyüvel, alkalmazással és otthon öndiagnózist állít fel?

- Megfordítom a kérdést. Miért rosszabb az, ha rendelkezik egy pár tízezer forintos klinikai eszközzel, és otthon csinál magának EKG-t, ami megmondja, fennáll-e stroke-veszély, minthogy egyáltalán nem fér hozzá ilyenhez sehol? Ha csak havonta egyszer leül valaki és elvégzi az EKG-t, már tett valamit az egészségéért. De ahhoz, hogy ma valaki itthon EKG-t csinálhasson, el kell mennie orvoshoz, hiányoznia kell a munkából emiatt, várnia kell, majd kap egy papírt.

- Ezek szerint például a várandós kismamák CTG-vizsgálatát beutaló, sorban állás, várakozás nélkül elvégezhetnék?

- Létezik már olyan pánt is, amely a kismamák testére téve méri a magzat pulzusát. Nem kell állandóan figyelni, mivel magától jelzi, ha valami rendellenességet észlel. Miért nem használjuk? Ma például a faluban élő páciens, akinek a településén nincsen háziorvos, munkaidőben kénytelen elutazni egy másik településre az orvoshoz, ahol vár, vár, még egy kicsit vár, kap egy orvost, vár, receptet írnak fel, vár… Pedig

egy védőnőt százezer forintnyi eszközből fel lehetne szerelni, a helyszínen megmérne 10 perc alatt mindent, amit kell, és elküldené egy klinikára pdf-ben, ahol egy orvos ellenőrizné az adatokat, be kell-e mennie a betegnek.



- Milyen anyagi előnyökkel jár a digitális eszközök használata az egészségügyben?

- Ha csak azt kiszámoljuk, mennyi munkából feleslegesen kiesett órát, napot, hetet spórolhatna a magyar társadalom, már agyvérzést kapunk. És akkor még nem is beszéltünk az elektronikus szolgáltatásokról, például a digitális receptről, amit a világon már száz helyen használnak… Nonszensz, hogy a betegnek, aki az elmúlt hónapokban ugyanazt a gyógyszert kapta ugyanott, ugyanattól az orvostól, háromhavonta menni kell újra a rendelésre, csak azért, hogy újra felírják neki. Amerikában a beteg egyéni kártyával rendelkezik. Az orvos a beteg adatait átküldi a gyógyszertárnak, ott a beteg azonosítja magát az egyéni kártyájával, és megkapja a gyógyszerét. A technológia már elérhető, csak be kéne hozni a gyakorlatba.

- Mi a megoldás? Milyen lépéseket tehetne a magyar egészségügy, hogy elkerülje az összeomlást?

- Tapasztalataim szerint

azokban az országokban, ahol az egészségügyi rendszer olyan állapotban van, mint nálunk, ott nem az a megoldás, hogy lépegetünk. Itt ugrani kell.

Ha nem ugrunk, itt mocsár lesz, orvosi ellátás nélküli káosz. Ettől okkal retteg mindenki. Ott, ahol orvoshiány, pénzhiány van és a betegek elvesztették a bizalmukat a modern orvoslás iránt, ott bátran vállalni kell a technológiai ugrást.



Dr. Meskó Bertalan új könyvében az orvoslás jövőjéről ír

- Na de mi lesz azzal a rengeteg idős emberrel, akik nem az új technológián nőttek fel, nem használják és nem értik a működését?

- Állítom, ha egy falun élő idős ember választhatna, hogy az unokája segítségével megtanuljon kezelni egy egyébként 3 gombnyomással működtethető eszközt, vagy a között, hogy egy napot töltsön azzal, hogy beutazik a rendelőbe, az előbbit választaná. Ha az orvos választhatna a között, hogy egy nap 80 beteggel kelljen foglalkoznia a rendelési időben, akik közül 20 csak receptért jött és 40 betegnek pedig akár telefonon/online megmondhatta volna, hogy felesleges bejönnie, vagy a között, hogy aznap csupán 20 emberrel kell foglalkoznia, azokkal, akiknek valóban szükségük van rá, vajon mit választana? A technológia olyan világot hozhatna nekünk, ami már jól működik a világ egyes régióiban, például Hollandiában vagy Clevelandben. Az orvos érdeke az, hogy ne égjen ki fél év alatt, a beteget pedig feljebb kell tolni, hogy partneri viszonya alakuljon ki az orvossal.

- Hogyan lehet a beteg az orvos partnere a digitális világban?

- Úgy, hogy saját maga lelki, szellemi, fizikai szakértője is. Vigyáz magára, ügyel az egészségére. Az lenne a jó, ha a páciens figyelné magát, a testét stb. Én például 1997 óta mérem az egészségemet különféle eszközökkel. Magamtól jöttem rá, hogy ha nem edzek, akkor másnap nem tudok dolgozni, és érzelmileg sem vagyok jól. Ha viszont legalább fél órát edzek, a másnapot végig tudom vinni szellemileg, érzelmileg. A jelenleg használható új, digitális eszközökkel mindenki teljesen személyre szabottan mérheti az egészségét.

VIDEÓ: Külföldön van, ahol áruházi automatát is igénybe vehetnek az emberek az egészségi állapotuk gyors felmértéséhez



- A pácienseknek is tudatosabbnak kellene lenniük?

- Az kevés. Tudatossá kell válnunk. Az egészséget ne a fejünk fölött szervezzék, ne a megkérdezésünk nélkül döntsenek. Az én jövőképem az, hogy a beteg ül a sofőr helyén az autóban, a kocsi pedig automata. Működik a rendszer, de a beteg van döntési helyzetben. Orvossal együtt dönt, de ő maga dönthet. Ma már kellő mennyiségű információ áll rendelkezésre például a diabéteszről, és egy sor otthon használható eszközhöz juthatnak hozzá a betegek.

- Egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az internetes orvosi témájú oldalak nagy része nem hiteles. Honnan tudhatják a páciensek, hogy megbízhatatlan egy oldal?

- Már abból kiderülhet, hogy ez egy ingyenes oldalon lévő aloldal, vagy a tulajdonos áldozott rá, és kifizette a domain nevet. Az is árulkodó, ha semmilyen dizájnnal nem látták el az oldalt, ez olyan, minta egy könyvnek nem lenne borítója. Gyanús, ha a cikkek mellett sehol nincsen szerző. Ha hiányzik az oldalról az impresszum, vagyis nem lehet tudni, kik csinálják. Ha nincs jogi nyilatkozat, nincsen szerzői lista, amit a beteg csekkolhat, nincsen semmilyen elérhetőség, nincsen archívum, a cikkek nincsenek dátumozva, és nincsenek tanulmányra hivatkozások. Ebben az esetben a kóklerekkel állnak szembe, akik erre nem szántak időt. Vagy ha egy oldalnak az a címe, hogy Azonnalfogyjle.hu, akkor az nagy valószínűséggel nem hiteles. Ez a híroldalaktól a YouTube- és Twitter-csatornákig mindenre igaz.

- Milyen változásokkal jár az orvoslásban, ha tudatosabb, jól informált páciensek kerülnek az ellátórendszerbe?

- A tudatos, magára figyelő, jól informált beteg jobb partner a gyógyulásban. Tehát nem csak az orvost kell lejjebb rángatnom az elefántcsont-toronyból, hanem a beteget is feljebb kell tolnom, mert az ő egyéni felelőssége is óriási.

Most minden felelősség az orvosokra hárul. Hogyan várhatjuk el tőlük, hogy jól dolgozzanak, ha ilyen sok pácienssel kell foglalkozniuk, ennyi adminisztrációs terhet raknak rájuk, ha lapokat kell kézzel kitölteniük, ha kilencvenes években készült szoftvereken dolgoznak,

ha a véletlenen múlik, hogy éppen olvassák-e azt a tanulmányt, ami a munkájukhoz kell, és ha mindennel kell foglalkozniuk, csak a tényleges munkájukkal nem? Nem csoda, ha idő előtt kiégnek.

Ez nem az orvos, nem a beteg hibája, hanem azé a rendszeré, amely őket körülveszi. Ezt a rendszert nem lehet fejleszteni, ezt a rendszert szét kell bontani, és hatalmas ugrással, új technológiákkal alulról megszervezni az újat. A páciensek azzal, ahogy az egészségüket fejlesztik, és az orvosok azzal, ahogyan a munkájukat igyekeznek javítani, ezzel lehet megváltoztatni az orvoslást. Ehhez pedig mind kellünk. Nagy bátorság is kell, ez a bátorság pedig hiányzik nálunk és a környező országokban. Pedig amikor beüt a katasztrófa, már késő lesz.

Dr.Meskó Bertalan

Csatolás megtekintése 1480896
*
Jó és hasznos dolog lenne, ha mindenféle kütyüt rácsatolhatnánk a számítógépre, s az pedig továbbítaná a mért eredményeket a házi orvosunknak. De egy, ami nagyon fontos lenne, hogy ne tereljenek minket össze és vissza, ne "ketreceljenek" be egy-egy körzetbe, hagyják meg a szabad orvosválasztás lehetőségét. Nekem ezzel van gondom, nekem ezzel van személy szerint problémám. Többszörös kínlódás után tudok a saját orvosom által - abba az intézménybe jutni vizsgálat céljából, amit ő és én is jónak tartok. Nem minősítek, itt nyíltan, de van egy vidéki kórház, ahol egész nap csiszatolnak, takarítanak - de az orvosok - TISZTELET A KIVÉTELNEK! mert KIVÉTEL van, többek között egy Harkay nevezetű sebész orvos! Aki kitűnő, jó felkészültségű és talpig ember. No hozzá hasonló - elvétve - abban a kórházban van. Hangsúlyozom, elvétve. S, mivel területileg oda tartoznék, külön vesszőfutás, hogy másik kórházba menjek vizsgálatra. Ezt meg kellene hagyni, szabad orvos választásra. S, abba a kórházba, ahová az emberek nem szívesen, vagy nem mennek, ott hulljanak a fejek, ott legyen új vezetés, mert ott valami nagy bajnak kell lennie és van is. Mondom, van kivétel! De ők kevesek - egy kórház tökéletes üzemben tartásához.
*
No igen, Ausztráliában már hasonló rendszerek működnek.
*
G.B.
 
Mikor ezt olvastam, már legyintettem:
"Az apró, olcsó és a legmagasabb minőség-ellenőrzésen átesett eszköz ugyanazt tudja és teszi, mint a hatalmas, több százezer forintos EKG-berendezések."

Ha a doktor úr ezt komolyan is gondolja, én inkább nem mennék hozzá.
Ezzel nagyon egyet tudok érteni. Sajnos tapasztalatból tudom, hogy vannak orvosok, akik így gondolják.

Ha ezeket az apró és könnyen kezelhető kütyüket arra hegyezik ki, hogy a beavatkozás, az orvosi beavatkozás szükségességét jelezzék, akkor komoly haladást lehet elérni. A beteget megnyugtatja anélkül, hogy az orvos idejét szükségtelenül elvonná, az orvost tehermentesíti, és egyúttal informálja.
Viszont a modern orvoslásnak a tünetcentrikusságán csak rontana. A beteg, az ember még kevésbé látszana ki a tünetei mögül.
 
Ezzel nagyon egyet tudok érteni. Sajnos tapasztalatból tudom, hogy vannak orvosok, akik így gondolják.

Ha ezeket az apró és könnyen kezelhető kütyüket arra hegyezik ki, hogy a beavatkozás, az orvosi beavatkozás szükségességét jelezzék, akkor komoly haladást lehet elérni. A beteget megnyugtatja anélkül, hogy az orvos idejét szükségtelenül elvonná, az orvost tehermentesíti, és egyúttal informálja.
Viszont a modern orvoslásnak a tünetcentrikusságán csak rontana. A beteg, az ember még kevésbé látszana ki a tünetei mögül.
Hát ez az! Ha beszél a beteggel egy orvos, akkor sok esetben már az anamnézis alapján tudja, hogy célzottan milyen vizsgálat kell vagy nem kell (vagy akár már diagnózist is fel tud állítani és csak annak megerősítésére kell valami vizsgálat). Egy sor száraz adat viszont nem biztos, hogy rávezet a probléma okára (csak egy triviális példa: vér, vizelet eltéréseknek egy sor okat lehet - s, ha már a vérnél tartunk, a sejtek számát faszányosan meg tudja határozni egy gép, de sejtek morfológiáját még mindig orvos nézi mikroszkóp alatt). Nem volt hülyeség a Dr. House-ban, hogy mindig a legfontosabb információt a beteg előélete hordozta...
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,798
Tagok
615,335
Legújabb tagunk
KevinSon
Oldal tetejére