Miért kerül háttérbe a férj a gyermekek megszületése után?

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Kár, hogy elcsendesedett ez a topic, pedig nagyon érdekes és fontos témát feszeget.
Annak, hogy a gyerek megszületése ne szorítsa háttérbe a férjet egyetlen módon lehet ellene tenni. Hogy nő számára érzelmileg fontosabb marad a férje, mint a gyereke, még akkor is, ha a gyermek, különösen kezdetben, több figyelmet és törődést igényel, mint a férj. Ám ahogy a gyerek nő és fejlődik, be kell állnia a normális sorrendnek, és nem szabad, hogy továbbra is a gyerek legyen az első helyen. Az első helyen a férjnek kell lennie egy nő életében. Csak így biztosítható, hogy a házasság boldog legyen, ami a gyermek érdeke is. Ráadásul ez később nagyban megkönnyíti a gyerek önállósodását majd elengedését is, mert az anya nem a gyerekében látja az élete értelmét, és nem ragaszkodik hozzá görcsösen. Mert akkor a nőnek a férje lesz a lelki társa, ahogy lennie is kell, nem pedig a gyereke, ami egy abszolút egészségtelen viszony, legfőképp a gyerek szempontjából.
A gyerek akkor érzi biztonságban magát, és akkor tud helyesen fejlődni a személyisége, ha a szülei szeretik egymást, nem pedig akkor, ha az anyja ajnározza, és bálványt csinál magának belőle.

Ki lehet próbálni fordítva, és a gyereket tenni az első helyre, és borítékolható a rossz párkapcsolat, sőt, az ilyen anyákból lesznek később a rettenetes anyósok is, akik életük végéig úgy érzik, saját maguknak szülték a gyereküket, és állandóan irányítani akarják a gyerek életét, már a középkorú gyerekét is, tisztelet a kivételnek!

És még egyet mondok: amelyik nőnek nem a férje van a szívében az első helyen, hanem a gyereke, az nem is szereti a férjét!
 

kisskun

Állandó Tag
Állandó Tag
Teljes mértékben egyetértek Jaszladannyal. Rengeteg egyedülálló anyuka van manapság Magyarországon, ami az általa felvázolt helyzetnek is köszönhető.
 

ABandi66

Állandó Tag
Állandó Tag
Upszzzzz....

No ... elnézést, hogy egy "jó" kicsit hanyagoltam a fórumot. Közben megszületett a második gyermekünk - a második házasságomból. Elsőből még van három ... tehát nem véletlen indítottam el ezt a témát.
Bocsánat a kiesésért ... de most megpróbálom újraéleszteni ... hisz közben még tapasztaltam egy-két dolgot és a megkérdezett alanyaimtól is gyűjtöttem ötleteket.
Persze először megköszönöm Jaszladany beszólását, amelyhez máris toldanék egy gondolatot. Ez nem az anya-apa viszonyról van ... hanem többen említették nekem, hogy vannak pillanatok mikor a gyerekünket el kell engedjük és nem kell mindig kimentsük, mert ahányszor ezt tesszük azzal egy kicsit "nyomorékká" varázsoljuk őket. Néha jobb ha egymagukban odlják meg a problémáikat. Erre egy saját bőrömön tapasztalt eset: a fiamot (18 éves korában) kisértem fel Brassóba egyetemre való beíratkozáshoz. Egyszer azon kapom magamat, hogy sorban állok a dossziéval ... hogy beírassam. Hátra is szóltam a mögöttem levő apukának: mondja maga is a fiát íratja be? Igen - jött a normális válasz. Tyűűűű - reagálok én: nem ők kellene a helyünkben legyenek és mi egy árnyékos helyen igyuk a hideg sört amíg ők végeznek??!! :) Szóval ... ne csodálkozzam, hogy a fiam (már 25 éves) még mai nap is nehezen vehető rá, hogy elmenjen és elrendezzen valami papírt egy hívatalban ... és utálja is az ilyeneket ... főleg ha sorba kell álljon. :((
A lányommal ... aki most töltött 23 évet ... már nem követtem el ezt a hibát. És meg is látszik. Egyetmen, ami lehetőség volt mindent kihasznált ,,, pedig nem kevés papírmunkába került ... pld. így végezett el egy fél évet Spanyolországban az Erasmus program keretén belül. Ahogy végzett ... munkakönyves munkahelyet szerzett Németországban és most Angliába készülnek a barátjával.
Szóval ... egyetértek Jaszladannyal ... ne tegyük "fogyatékossá" gyerekeinket ... azzal, hogy mindig - mindenben kisegítsük.
Folytatás következi.....
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Igazad van, kedves ABandi66, tudnunk kell a megfelelő időben elengedni a gyerekünk kezét. Nekem is van egy 18 éves fiam és a egy 14 éves lányom, szóval mi is épp az "elengedési" szakaszban vagyunk.
Az én tapasztalatom szerint ez egy folyamat, aminek kb. 14-15 éves koruk körül kell kezdődnie (a lányomnál most kezdjük), és szép fokozatosan egyre több önállóságot és felelősséget bízunk rájuk. Közben állandóan itt vagyunk a háttérben, és monitorozzuk, hogyan boldogulnak egyedül, hogy ha szükséges, számíthassanak ránk, vagy ha úgy látjuk átvehessük az intézkedést. A fiam mostanra már egyedül intézi az iskolai ügyeit, a nyári munkáját, az orvost, és még sok minden mást is. Nagyban elősegítette az önállósodását az is, hogy már van választottja, és ő maga is igényli, hogy felnőttként kezeljük, és saját élete, saját privát szférája lehessen.

Nem könnyű időszak ez a "húzd meg ereszd meg" elengedéses időszak, hisz félti az ember a gyerekét, és akárcsak Te, én is hajlamos vagyok arra, hogy kivegyem a kezükből az intézkedést, hogy tehermentesítsem őket, és mert nekem gyakorlottabban megy. De úgy van, ahogy mondod, hagyni kell, sőt biztatni kell őket az önállóságra, az önálló döntésekre. Kicsit hasonló ez, mint amikor járni, biciklizni, vagy úszni tanítottuk őket. Eljött az a szakasz, amikor el kellett engednünk őket, hogy megtanulják ezeket, de ott futottunk, úsztunk mellettük árgus szemekkel, hogy elkapjuk őket, ha baj van, míg végül már nem volt ránk szükségük. Így lesz ez az életükben is.

Ugyancsak tapasztalatom, hogy nagyon nagy segítség ebben a boldog házasság, a harmonikus kapcsolat a házastársunkkal. Én ilyen házasságban élek, és nagyon jó, hogy a férjemmel közösen meg tudjuk beszélni, együtt el tudjuk dönteni, mikor, hogyan helyes ezt az elengedési folyamatot segíteni. És nekem nagyon nagy segítség az is, hogy én a férjemhez ragaszkodok elsősorban, nem pedig a fiamhoz. Ezért nekem ez az elengedési folyamat nem okozott semmilyen lelki traumát. A fokozatosság, illetve az, hogy az életemet a férjem tölti ki, ő a középpontja, és nem a gyerekek, nagyban megkönnyítette számomra azt, hogy mostanra már önálló, felnőtt emberként tudok nézni a fiamra, aki elsősorban nem hozzám, hanem a majdani feleségéhez tartozik. Meggyőződésem, hogy a helyes gyereknevelés alfája és omegája a boldog házasság, a gyermek minden korszakában. Állítom, hogy így még elrontani sem lehet, még ha hibázunk is néha. Egy boldog házasságban és családban szinte nem is tudnak másképp fejlődni a gyerekek, csak egészségesen.
 
Utoljára módosítva:

tipasa

Állandó Tag
Állandó Tag
Kár, hogy elcsendesedett ez a topic, pedig nagyon érdekes és fontos témát feszeget.
Annak, hogy a gyerek megszületése ne szorítsa háttérbe a férjet egyetlen módon lehet ellene tenni. Hogy nő számára érzelmileg fontosabb marad a férje, mint a gyereke, még akkor is, ha a gyermek, különösen kezdetben, több figyelmet és törődést igényel, mint a férj. Ám ahogy a gyerek nő és fejlődik, be kell állnia a normális sorrendnek, és nem szabad, hogy továbbra is a gyerek legyen az első helyen. Az első helyen a férjnek kell lennie egy nő életében. Csak így biztosítható, hogy a házasság boldog legyen, ami a gyermek érdeke is. Ráadásul ez később nagyban megkönnyíti a gyerek önállósodását majd elengedését is, mert az anya nem a gyerekében látja az élete értelmét, és nem ragaszkodik hozzá görcsösen. Mert akkor a nőnek a férje lesz a lelki társa, ahogy lennie is kell, nem pedig a gyereke, ami egy abszolút egészségtelen viszony, legfőképp a gyerek szempontjából.
A gyerek akkor érzi biztonságban magát, és akkor tud helyesen fejlődni a személyisége, ha a szülei szeretik egymást, nem pedig akkor, ha az anyja ajnározza, és bálványt csinál magának belőle.

Ki lehet próbálni fordítva, és a gyereket tenni az első helyre, és borítékolható a rossz párkapcsolat, sőt, az ilyen anyákból lesznek később a rettenetes anyósok is, akik életük végéig úgy érzik, saját maguknak szülték a gyereküket, és állandóan irányítani akarják a gyerek életét, már a középkorú gyerekét is, tisztelet a kivételnek!

És még egyet mondok: amelyik nőnek nem a férje van a szívében az első helyen, hanem a gyereke, az nem is szereti a férjét!
.Az anyáknál ha a fiú Nem törvényszerű ,de kiemelt szerepet kap Gyakran el ie rontják Nekem.két lány megkülönböztetett figyelemmel- Helyezés nagyon elol .Rendszerint bemutatták a fiukat. Valószínű a lányok vonzották a valamilyen szinten sérűlt egyedeket Remélem nem ez az általános. Volt olyan aki életében nem végott egy szelet kenyeret. A mama reszortja Ennyi anyás tutyimutyi sérült fiút. Az többségre esernyőmet sem biznám .
Az utolsó sor amit írtál. Nem tudom miért nem lehet
mindkettő.
Más és más a szeretett jellege szintje formája Nem kizáró ok.A férj háttérbe kerül-? Megtette a ráeső feladatot.Van nem is várnak többet !
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
.Az anyáknál ha a fiú Nem törvényszerű ,de kiemelt szerepet kap Gyakran el ie rontják Nekem.két lány megkülönböztetett figyelemmel- Helyezés nagyon elol .Rendszerint bemutatták a fiukat. Valószínű a lányok vonzották a valamilyen szinten sérűlt egyedeket Remélem nem ez az általános. Volt olyan aki életében nem végott egy szelet kenyeret. A mama reszortja Ennyi anyás tutyimutyi sérült fiút. Az többségre esernyőmet sem biznám .
Az utolsó sor amit írtál. Nem tudom miért nem lehet
mindkettő.
Más és más a szeretett jellege szintje formája Nem kizáró ok.A férj háttérbe kerül-? Megtette a ráeső feladatot.Van nem is várnak többet !

Sajnos biztos elég gyakori esetek ezek, amikről írtál.
Hogy ne lenne sérült, tutyimutyi egy olyan fiú, aki apa nélkül nő fel? Honnan venné a megfelelő férfimintát? Vagy aki olyan apa mellett nő fel, akiről mindig azt hallja az anyjától, hogy apád ilyen meg olyan? Rombolják előtte az apa tekintélyét...
Vagy aki három apa mellett nő fel, de egyik se az édesapja, sem fizikai sem lelki értelemben? Legfeljebb valami haver?
A nők azt hiszik, ha összejönnek egy pasival, azt már a gyerekük automatikusan apjának fogja tekinteni. Soha nem fogja, és soha nem lesz előtte apaminta! A legjobb esetben is egy barát! De az is ritkán, mert a gyerek az új férjet betolakodónak tekinti. Akkor is, ha addig csonka családban volt, akkor meg pláne, ha az apa helyére jött!
Hogyne lenne sérült a gyerek! Pláne a fiúgyerek!

Nem lehet a nő szívében első helyen a férje is, és a gyerekei is! Valóban más a szeretet jellege, de a férj iránt érzett szeretetnek és ragaszkodásnak kell az erősebbnek lennie. Mert az a tapasztalatom, hogy ha nem az, akkor automatikusan elfoglalja a gyerek a férj helyét is a nő szívében. Nem tudom miért van így, de így van!
És általában pont azért tudja elfoglalni, mert a férjnek soha nem is volt helye a nő szívében. Ha a férj csak a keresőgép szerepét tölti be, csak kisegítő személyzet a nő és a család életében, akkor valóban végül, amikor már teljesítette a feladatát, akkor leselejtezésre kerül. És ez végtelenül szomorú! És ezt látják a gyerekek is, és ezt a szemléletet viszik tovább!
 

tornando

Őstag
Ezüst támogató
Állandó Tag
Vagy aki három apa mellett nő fel, de egyik se az édesapja, sem fizikai sem lelki értelemben? Legfeljebb valami haver?
A három apás verzió mögött már, nagyon más probléma is van.
Meggondolatlanság?
Szerintem még a haverja se lesz a gyereknek.
Csak egy jött ment.Hát egymást váltják ezt tapasztalja.
Rosszabb mint a csonka család, stabilitást se ad.
Eredménye lehet egy értékrend nélküli kezelhetetlen, fiú.
......................
Ezt látom itt velem szemben, felnőtt a fiú de mindég bizalmatlan volt egy jó szóra is rácsodálkozott.
Most meg valahol valami szektás csoportban keresi a valahová tartozást.
Meg a férfi mintát.
Talán bőrfejúek?
Nem tudom az öltözködés és a hajviseletből sejtem.
 
Utoljára módosítva:

tipasa

Állandó Tag
Állandó Tag
A három apás verzió mögött már, nagyon más probléma is van.
Meggondolatlanság?
Szerintem még a haverja se lesz a gyereknek.
Csak egy jött ment.Hát egymást váltják ezt tapasztalja.
Rosszabb mint a csonka család, stabilitást se ad.
Eredménye lehet egy értékrend nélküli kezelhetetlen, fiú.
......................
Ezt látom itt velem szemben, felnőtt a fiú de mindég bizalmatlan volt egy jó szóra is rácsodálkozott.
Most meg valahol valami szektás csoportban keresi a valahová tartozást.
Meg a férfi mintát.
Talán bőrfejúek?
Nem tudom az öltözködés és a hajviseletből sejtem.
Lányokról semmi? Sok a sérült gyerek az biztos Gyereke bárkinek lehet. Példakép kevés vagy nincs
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Lányokról semmi? Sok a sérült gyerek az biztos Gyereke bárkinek lehet. Példakép kevés vagy nincs

Igazad van.
És a lányokról is érdemes szólni néhány szót... Nekik is ugyanolyan fontos a megfelelő apakép, mint a fiúknak. Egyáltalán, a megfelelő minta a házasságra. Mindegy, milyen nemű a gyermek, a legnagyobb ajándék, amit a szülők a gyermeküknek adhatnak, hogy szeretik EGYMÁST!
 

tipasa

Állandó Tag
Állandó Tag
Igazad van.
igazad lehet
bárkinek lehet gyereke !Drogosnak idúlt alkoholistának stb.Milyen mintát látott az a lány.Újszülött gyermekét hagyta meghalni Disznóolban rejtette el!Szönyü még leírni is.Újszülött gyermekét földhözvágta Rettenetes! Példakép a fél utca csavarlazitot iszik ! Melyik gyerekből lesz repűlőgép szerelő ? Példakép és rengeteg odafigyelés és igy sem könnyü.Bizony volt amit mi sem vettünk észte Nagy gonddal neveltük a lányokat Még is !
Elmosolyodtam a záró szavaidon.A lányok imádták ha ennek bármilyen Apró megnyilvánulását látták !
Kitünő téma ! gyermeknevelés.Iskola család
 

philippagregory

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok! Szerintem magyaroszágon a 3 éves gyes is káros, rombolja a házasságokat. A nő teljes mértékben kiesik a munkából, egyebekből és ez sok egyéb frusztrációt okoz a házasságon belül. Mi a véleményetek erről?
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Sziasztok! Szerintem magyaroszágon a 3 éves gyes is káros, rombolja a házasságokat. A nő teljes mértékben kiesik a munkából, egyebekből és ez sok egyéb frusztrációt okoz a házasságon belül. Mi a véleményetek erről?

Szia!

Az én véleményem... Én 19 éve vagyok "gyesen", vagyis 19 éve vagyok itthon (kiesve a munkából), és ez nemhogy nem rombolta a házasságomat, hanem kifejezetten boldog a házasságom. 34 éve élek szerelemben és egyetértésben a férjemmel.
Én úgy vagyok boldog és kiteljesedett, hogy itthon nevelem a gyerekeinket, vezetem a háztartást, intézem a család ügyeit, és engem teljesen elégedetté tesz, hogy feleség vagyok és anya (ebben a sorrendben). Ettől egyáltalán nem vagyok frusztrált, és eszem ágában sincs visszatérni a munka világába, ha nem muszáj. És a férjem sem frusztrált, legalábbis nem úgy tűnik, hogy zavarja, hogy egy kiegyensúlyozott, szerelmes feleség várja otthon csókkal és vacsorával, egy békés, rendezett otthon, egy olyan család, ahol felnéznek rá, tisztelik, elismerik az erőfeszítéseit, és rajongásig szeretik :)

A gyes nem kötelező, ha valaki úgy érzi jól magát, hogy bevágja a gyerekét a bölcsibe 6 hetesen, és elmegy dolgozni, azt is megteheti. Szerintem fontos, hogy minden házaspár, de főleg a nő, maga dönthessen arról, hogy mi a fontosabb számára, vagy mire van lehetősége a családnak. Fontos lenne, hogy aki akar, otthon maradhasson.
A gyes önmagában nem rombolhatja a házasságot. Nem muszáj gyes-re menni.
Szerintem sokkal inkább rombolja a házasságot az, ha mindkét fél egész nap melózik, este hazaesnek hullafáradtan, akkor a nyakukba szakadnak a gyerekek, egymásra alig van idejük, és a mindennapos taposómalomban a házasság átalakul egy családfenntartó, gyereknevelő Kft-vé, a szerelem pedig szép lassan kihűl. Ez az ami frusztrációhoz vezet.
 
Utoljára módosítva:

tipasa

Állandó Tag
Állandó Tag
Ha két gyerek van A Mami otthon van egy gyerekre 1/2 szeretet odafigyelés gondoskodás jut. Ovi bölcsi 1/ valami sok Ennyire eegyszerü.Az a fontos mi a gyereknek a jó. Ő azt szereti ha otthon van .a mami Még a tesó is sok sokszor.Ezzen kivül minden más szükség megoldás. Ami bizony nyomot hagy.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Így van, sok szempontot kell figyelembe venni a családi élet kialakításánál, és ebben, különösen kezdetben, a fő hangsúly a gyermek(ek) igényein van. És én is azt vallom (és tapasztalom), hogy a gyerekek számára nincs jobb, mint ha az egyik szülő otthon van velük, és nem egy gyerekmegőrző intézményben töltik a napot, távol a szüleiktől. Ma már pszichológiai felmérések igazolják, hogy valóban "nyomot hagy" a gyermek fejlődésében, ha korán el kell szakadnia a szülőktől. Nem lesz később olyan erős a kötődése a szüleihez.

Mindemellett, hogy a poszt témájához hűek maradjunk, állítom, hogy a férj is sokkal kevésbé szorul háttérbe a gyerek születése után akkor, ha a feleség otthon van a gyerekekkel. Hiszen akkor nem vesz el a munkahely a nő idejéből 8 vagy több órát, nem szívja le az erejét, és nem csak a maradék jut a gyerekekre, a férjre és a háztartásra. Mert lássuk be, este 6-10-ig mire marad idő? A gyerekek etetését, fürdetését, leckéjét nem lehet elhanyagolni. A háztartást, mosást, vasalást, stb. megint csak nem lehet, hisz reggel mindenkinek kell a tiszta cucc. Akkor kire nem marad idő? Egymásra, a férjre, a kapcsolatra, még akkor sem, ha a férj is besegít.
Az otthon maradó anyuka sokkal jobban be tudja osztani az idejét, amiből marad a férjre is. Sokkal kevésbé fárad el estére, hisz napközben is tud pihenni. Sokkal kevesebb a problémája, hisz nem nyomasztják munkahelyi gondok. Minden figyelmét, energiáját, idejét a gyerekeire és a férjére tudja fordítani. És ez szerintem mindenkinek sokkal jobb. És ahogy a gyerekek nőnek, és már nem igényelnek annyi törődést, úgy fordul a feleség figyelme újra egyre jobban vissza a férjére, és a kapcsolatukra. És ez is jó, a gyerekeknek is!

De a szempontok között persze ott vannak az anyagiak is, hogy ezt nem mindenki teheti meg. Én ezt is megértem. Nekünk is sok lemondással járt, nem nyaraltunk pl. évek óta, nincs csodaautónk, nincs falméretű lapostévénk, se ájfonja az egész családnak. Mi másba fektettünk. Szerintem megérte.
És vannak nők, akik meg nem bírják az otthonlétet, nem elégíti ki őket az anyaság, karriert akarnak, dolgozni akarnak, hiszen diplomások, vagy mittudomén. Hát ez is egy szempont. Ezért mondom, hogy az lenne a jó, ha mindenki dönthetne: otthon akar-e maradni, vagy dolgozni akar. De sajnos az előző a legtöbb nőnek nem opció az anyagiak miatt. Ami nagy kár, mert nagyon jó! És szerintem sokkal kevesebb válás lenne, ha otthon maradhatna az a nő, amelyik ezt szeretné.
 

*Rima

Kitiltott (BANned)
Szia!

Az én véleményem...
az En velemenyem pedig
egy nonek a legfontosabb MINDENKOR a GYEREKE(I) kell hogy legyen
a ferj az masodik es mindez sohasem felcserelendo


a szolgalelku noket a ferfiak nem sok mindenre becsulik max. ingyencselednek

2017 -ben egy no legyen onmaga es ne egy him haztartasi alkalmazottja
2017-ben egy no tudja hovatart es nem elegiti ki az agymelegito szerep
2017 -ben egy no mar tanult es onnallo kepes eltartani magat ,nem kell arra egy him
2017 -ben egy no csaladot tud alapitani egyenjogu parnerral egyenjogu partnerkent
2017 -ben egy no tudja hogy a gyerkoce nem lesz leki toprongy mert az anyjanak is van carrierje
2017 -ben egy no ne legyen kiszolgaltatott helyzetben

mindderre kepes volt mar a 40 azaz negyven evvel ezelotti csaladot alapito no IS
 

tipasa

Állandó Tag
Állandó Tag
Így van, sok szempontot kell figyelembe venni a családi élet kialakításánál, és ebben, különösen kezdetben, a fő hangsúly a gyermek(ek) igényein van. És én is azt vallom (és tapasztalom), hogy a gyerekek számára nincs jobb, mint ha az egyik szülő otthon van velük, és nem egy gyerekmegőrző intézményben töltik a napot, távol a szüleiktől. Ma már pszichológiai felmérések igazolják, hogy valóban "nyomot hagy" a gyermek fejlődésében, ha korán el kell szakadnia a szülőktől. Nem lesz később olyan erős a kötődése a szüleihez.

Mindemellett, hogy a poszt témájához hűek maradjunk, állítom, hogy a férj is sokkal kevésbé szorul háttérbe a gyerek születése után akkor, ha a feleség otthon van a gyerekekkel. Hiszen akkor nem vesz el a munkahely a nő idejéből 8 vagy több órát, nem szívja le az erejét, és nem csak a maradék jut a gyerekekre, a férjre és a háztartásra. Mert lássuk be, este 6-10-ig mire marad idő? A gyerekek etetését, fürdetését, leckéjét nem lehet elhanyagolni. A háztartást, mosást, vasalást, stb. megint csak nem lehet, hisz reggel mindenkinek kell a tiszta cucc. Akkor kire nem marad idő? Egymásra, a férjre, a kapcsolatra, még akkor sem, ha a férj is besegít.
Az otthon maradó anyuka sokkal jobban be tudja osztani az idejét, amiből marad a férjre is. Sokkal kevésbé fárad el estére, hisz napközben is tud pihenni. Sokkal kevesebb a problémája, hisz nem nyomasztják munkahelyi gondok. Minden figyelmét, energiáját, idejét a gyerekeire és a férjére tudja fordítani. És ez szerintem mindenkinek sokkal jobb. És ahogy a gyerekek nőnek, és már nem igényelnek annyi törődést, úgy fordul a feleség figyelme újra egyre jobban vissza a férjére, és a kapcsolatukra. És ez is jó, a gyerekeknek is!

De a szempontok között persze ott vannak az anyagiak is, hogy ezt nem mindenki teheti meg. Én ezt is megértem. Nekünk is sok lemondással járt, nem nyaraltunk pl. évek óta, nincs csodaautónk, nincs falméretű lapostévénk, se ájfonja az egész családnak. Mi másba fektettünk. Szerintem megérte.
És vannak nők, akik meg nem bírják az otthonlétet, nem elégíti ki őket az anyaság, karriert akarnak, dolgozni akarnak, hiszen diplomások, vagy mittudomén. Hát ez is egy szempont. Ezért mondom, hogy az lenne a jó, ha mindenki dönthetne: otthon akar-e maradni, vagy dolgozni akar. De sajnos az előző a legtöbb nőnek nem opció az anyagiak miatt. Ami nagy kár, mert nagyon jó! És szerintem sokkal kevesebb válás lenne, ha otthon maradhatna az a nő, amelyik ezt szeretné.
Ez bizony igy van ! Jó Apám mondta Tudnod kel mit szeretnél annak mi az ára. Mert ára van mindenek. Előbb utobb fizetni kel Aki gyermek vállalásban gondolkodik Tudnia kel mivel jár Miről mondanak le. Rengeteg lemondás és annál jóval több öröm Gyermeket vállalni felelőség lemondás Feladat lehető legnagyobb odafigyelést igényel Egyaltalán nem könnyü És életre szoló aggodás . Legalább nálam. is Nincs kézi könyv ami segitene A legnagyobb odafigyelésel is tévedhetsz. Ez is nyomot hagyhat Külsöre egyformák De belül szinte semmi. Ami hatott az egyiknél A másiknál közel semA gyereknek egszer nemet mondtunk. Miért nem? Kislányom nem az én zsebemben van a bölcsek köve Nem vagyok biztos hogy jól döntünk. Úgy gondoljuk igy helyes Majd az élet elldönti Eltudod képzeni Apád rosszat akar neked. Majd felnősz lesznek gyerekeid Meglátod közel sem egyszerű a gyereknevelés Gyrekeivel körbevéve mondta emlékszik az egészre Milyen igazam volt. Mégegy tévedés Az gondojuk tudjuk mit szeretnének Ez ne mindig igaz Valahol vásároltunk A gyereknek tetszett egy párforintos terrakotta szobrocska Ez hülyeség nem vesszük meg.Szótlanul jött melletem Nagyon szomorú volt.Na itt a pénz szaladj.Olyan boldogsággal szoritotta úgy örült neki Annyi ajándékot kapott már azóta Olyan boldogságot felszabadult örömet nyújtotta fészkelte kicsi pracliját a tenyerembe . Mit sem számít apénz felnöt fejel döntük minek örüljön.
Minden soroddal egyetértek Tiszteletem becsülésem
 
Utoljára módosítva:

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Köszönöm!
Igen, ismerem jól ezt a dolgot, mi is megvettünk a gyerekeknek mindent, amit szerettek volna, erőnkön felül is. Persze a nagy részük most már csak egy halom műanyag szemét, na de amikor annak idején megvettük nekik, boldogságot vettünk nekik vele. Amíg pénzért lehet nekik boldogságot venni, miért is ne tegyük! Azokat a dolgokat, amik felnőtt korukban jelentenek majd boldogságot nekik, már úgysem nem fogjuk tudni pénzen megvenni nekik.

Egyetértek, a gyereknevelés borzasztóan nehéz, mert az ember tényleg nem mindig tudja, mikor tesz jót vagy rosszat, mi az, amit muszáj megkövetelni, mi az, amiben lehet engedni, főleg, mikor már nagykamaszok. Valóban csak az idő mutatja meg, mit tettünk jól, vagy rosszul. És sajnos nekik is csak az idő mutatja meg, miben kellett volna ránk hallgatniuk.
De bízok abban, hogy egy jó házasságból jó példát visznek magukkal, és ha valamit elrontottunk is (mert biztos rontottunk), úgyis az marad meg bennük, amit láttak és tapasztaltak a szüleik életében, nem pedig az, amit a gyereknevelésben tévedtünk.
 

tipasa

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Jászladány
Nagyon örülök az írásaidnak. Köszönet aki elinditotta . Lehetne nagyobb érdeklódés Hiszen a gyerek nem csak a család része. Ők a jövő A mérnök a munkás a képviselő. A gyermeket vállaló neemzedékNagy a tét. Nem mindegy hogy alkotó vagy romboló Nagy a felelőség. Mert mint írtad másolnak hasonlóan élnek .Nincs elég tisztelendő makulátlan példakép.
 
Utoljára módosítva:

Dalnokomega

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Jászladány
Nagyon örülök az írásaidnak. Köszönet aki elinditotta . Lehetne nagyobb érdeklódés Hiszen a gyerek nem csak a család része. Ők a jövő A mérnök a munkás a képviselő. A gyermeket vállaló neemzedékNagy a tét. Nem mindegy hogy alkotó vagy romboló Nagy a felelőség. Mert mint írtad másolnak hasonlóan élnek .Nincs elég tisztelendő makulátlan példakép.

Nagyon egyetértek. A apa-példakép a legfontosabb szerintem.
 
Oldal tetejére