Mi a tudomány? (viták a tudományról)

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
A Hamlet malmánál már rögtön az ábrák magyarázatánál leragadtam. Ez a malomtengely-világtengely analógia a történelem előtti időkre szerintem erősen sántít. A tengely körül forgó malomkövet valamikor a görög-római időkben találták fel, a korábbi (kézi)malmoknak még nem volt tengelyük. Az őrlőkő közepébe fúrt lyukba öntötték az őrlendő gabonát, és egy a széle közelében lévő lyukba dugott fapálcával forgatták a követ.
A földtengely precesszióját mint ciklikus jelenséget ide keverni megint csak fura dolog. Egy precessziós ciklus hossza kb. 26000 év. Néhány ezer éves, az akkori eszközök adta pontosságú megfigyelési adatsor birtokában (aminek persze a történelem előtti időkből nincsen tárgyi nyoma) az elmozdulás tényét meg lehet állapítani, de annak ciklikusságát legfeljebb csak jósolni lehet, kikövetkeztetni, kiszámolni nem.
Ezzel kapcsolatban én is meglovagolnám egyik régi vesszőparipámat.;) Mint tudjuk, a régi mítoszok, legendák értelmezésének könyvtárnyi irodalma van, ami nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy rengeteg értelmezési lehetőségük van, a "kódolásuk" messze nem egyértelmű. Szerintem ennek oka lehet az is, hogy hiányzik a kódolt anyagnak egy jelentős része, amire szükség volna a pontos dekódoláshoz. Azt is tudjuk, hogy a régi regösök, kalevala-énekesek, bárdok, rapszodoszok, szkáldok, griotok, stb. dalban adták elő történeteiket. Az írásbeliség elterjedésével a szövegeket lejegyezték ugyan, de a dallamokat többnyire csak jóval később próbálták meg rekonstruálni, és akkor sem a szövegek értelmezésének kiegészítéseként.
Ugyanakkor kiderült, hogy az ausztrál bennszülöttek körében ma is élő és gyakorlatban is használt walkabout-daloknál a dallam is hordoz pl. a tér- és időbeli távolságokra vonatkozó információkat. Ezeket a dalokat a férfivá avatáshoz szükséges rituális vándorlásoknál szinte térképként tudják használni, és állítólag más vidéken élő, más nyelvjárást beszélő bennszülöttek felvételről visszahallgatva is elég jól vissza tudják adni a tartalmukat a saját nyelvükön.
Ezen az alapon szerintem elképzelhető az is, hogy a régi mítoszok és legendák mára már elveszett zenei rétege hordozott olyan kiegészítő információkat, amik a szöveg szimbólumrendszerével együtt egy viszonylag pontos megfigyelési adatbázisként szolgálhattak korokon és kultúrákon át.
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
Isten malma 4. Vetés és aratás.....

Ahogy a magot, ha elvetjük nem várhatjuk el már másnapra eljöjjön az aratás ideje, úgy kell viszonyulni a Hamlet malma c. dolgozathoz is.. A jól előkészített talajba elvetett mag, ha a tenyészidőszakban is törődünk vele bő, egészséges termést ad...
Nem, nem rébuszokban beszélek.. Santillana 50 évvel ezelőtt írta az alapművet, melyet Dechenddel közösen 45 éve bővítettek ki.. Azóta történt egy, s más... A könyv egy gondolkodásmód bemutatása.. Kellő alapokkal rendelkezők ennek az analógiájára kialakíthatják saját elképzeléseiket a világról... A mű egy alapüzenet köré van felfűzve: a régi korok embere sokkal fejlettebb csillagászati ismeretekkel rendelkezett mint a mai utódok, az egyszerű napi tevékenységektől, a rituáliákon át, eszközökig, legendákig csillagászati és természettudományos ismeretek nélkül a múlt kutatója(régész, történész) tévutra kerül... vagy meg sem érti a dolgokat...
Azt gondolom az egész dolgozat elolvasása után, sőt közben ennek - annak utánna olvasgatva lehet beszélni, nem a dolgozatról, hanem az általa vizsgáltakról..... (S ehhez adalék a Bibliothehe, Bruno, Laplace, Newton, Russel, Prigogine etc.)
Nem a dolgozat konkrét példáit kell alapul venni, mert ugye pl. Dechend aki Frobenius tanítványként Afrika néprajzával kezdte tudományos pályáját, eleve egyfajta szemléletet is "felvett" , ahogy M. Griaule a szintén "tanítvány" követte el a 20. század legnagyobb etnográfiai csalását a dogonokkal és a SzíriuszB-vel...
A malomra és a Föld tengelyére vonatkoztatott párhuzam sem szószerint értendő, csak egy picit tovább kell emészteni nem a dolgozat elejét, hanem az egészét..
A malom maga is a legjelentősebb szimbólumok egyike.. A szampo nemcsak gabonát őröl... S az északi legendák évszázadokig csak szájhagyomány útján terjedtek, hasonlóan a védákhoz, közel-keleti, görög társaikhoz, vagy a zsidók könyveihez, de a Bibliához is, s csak az időszámítás első századaiban kerültek leírásra, sőt jelenlegi formájukat csak a 19. században nyerték el..
A malommal kezdődik a nem szakrális, nem lakáscélú építéstörténet,de a házipart követő ipartörténet, a környezeti energia hasznosítás... A malom volt a védett hely, ahol a templomhoz hasonlóan, az oda menekülő oltalmat nyert, a török időkben az egri káptalannak a törökökkel közösen használt malmai voltak, de a Dunántúlon is több ilyen volt. A molnár is ácsot, faragómolnárt jelentett, ők voltak a középkori várépítőmesterek, később különültek el az őrlők... egyéb malmoknál(kalló) később különültek el az iparágak...
Ismert: aki kalácsot akar, annak meg kell várni az őrlést ... S ugye a dagasztást és sütést is.....Ha kiragadott részek alapján kezdünk beszélgetést az általam ajánlott dolgozatokról, akkor nem a tudományról fogunk beszélgetni....
Ezért javasoltam egész nyári olvasnivalónak.. remélve többen elolvassák, elgondolkodnak, picit "más szemmel" átgondolnak régen tudottakat, s ősszel esetleg kialakulhat egy hasznos beszélgetés.. Egy kis őrlés, emésztés után azt gondolom pontosabban meg lehet fogalmazni: miként is látjuk a világot mi...
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Azóta történt egy, s más... A könyv egy gondolkodásmód bemutatása.. Kellő alapokkal rendelkezők ennek az analógiájára kialakíthatják saját elképzeléseiket a világról... A mű egy alapüzenet köré van felfűzve: a régi korok embere sokkal fejlettebb csillagászati ismeretekkel rendelkezett mint a mai utódok, az egyszerű napi tevékenységektől, a rituáliákon át, eszközökig, legendákig csillagászati és természettudományos ismeretek nélkül a múlt kutatója(régész, történész) tévutra kerül... vagy meg sem érti a dolgokat...
Bizony történt... A munka alapján azóta sem sikerült egy egységes, következetesen alkalmazható "mítosz-dekódolási" rendszert kifejleszteni, és a neolit-kori egységes világkultúra hipotézisét sem sikerült tudományos elméletté fejleszteni, amit aztán tárgyi leletekkel igazolni vagy cáfolni lehetett volna.
Valóban, a könyv láthatóan egy gondolkodásmód jellegzetes példája: a Snow-i "Két Kultúra" humán ágának egy ma már elavulóban levő tudomány-felfogását illusztrálja. Az ehhez kellő alapokkal rendelkezőkben nyilván kialakíthat analógiáival valami többé-kevésbé konzekvens világképet, a más alapokkal rendelkezőket viszont tökéletesen hidegen hagyja. Az efféle szubjektív, racionális érvelés helyett analógiákra építő "üzenetek" csak szűk "célközönséget" érnek el, ez pedig erősen korlátozza elképzeléseik helytállóságának ellenőrizhetőségét is. Ilyen körülmények között nehezen lenne elvárható a legkorszerűbb csillagászati és természettudományos ismeretekkel rendelkező kutatók (vagy legalábbis ismereteik) bevonása a régészeti kutatásba, és talán éppen ezért halad ma már más irányba a régészet és a történettudomány is, mint amit de Santillana és von Dechend képviseltek.

Nem a dolgozat konkrét példáit kell alapul venni
Hát akkor mit? A klasszikus tudományos érvelésmód, de az elemi formális logika szerint is konkrét példákat azért hoznak fel, hogy azokkal támasszák alá az érveket. Hogy a szerzőknek vagy Neked pl. a malomról mi jut eszedbe, az egy adott kultúra és műveltség függvénye, tehát semmi értelme kiterjeszteni más kultúrákra, más műveltségi rendszerekre. Míg Te malom alatt egy épített szerkezetet értesz a fent leírt attribútumokkal, Amlodhi malma az eredeti szövegben (a könyv angol címétől eltérően) nem "mill" volt, hanem "quern", magyarul kézimalom, egy kerek kő, amit egy másik, lapos kövön kézzel forgattak, és pl. kifejezetten a háziipar, a paraszti önállóság jelképe volt az uradalmi malmokkal szemben, ahol a terményadót szedték.
Ja, és a szampóról jut eszembe: :) Először azt hittem, csak a magyar fordító sara, hogy a finn rúnó (ének) helyett következetesen rúnát emleget a Kalevalával kapcsolatban. De ahogy elnézem, az angol kiadásban is így van...
És még valami: Volt régen egy finn tv-minisorozat a Kalevalából, nálunk Vaskor címen futott. Nagyon tetszett benne a mítosznak, mágiának, varázslásnak egyfajta "világi", materialista értelmezése, az, amit a mi Kodolányink is elővezetett pl. a Vízözönben. Ebben a filmben pl. a szampó egy nyomódúc volt, amivel aranypénzt hamisítottak. (Ilyen hamisított pénzek elő is kerültek a kora-középkori Skandináviából.) Nem volt semmi meló, mire a falusi kovács a nyomómintának megfelelő keménységű acélt tudott készíteni.:)

Egy kis őrlés, emésztés után azt gondolom pontosabban meg lehet fogalmazni: miként is látjuk a világot mi...
És mi lenne, ha megpróbálnánk együtt őrölni és emészteni? A Te tájékozottságod a klasszikus ókori és középkori források terén sokat segítene a megértésben, és talán én is tudnék újat mondani a természettudományos vonatkozásokat illetően.
(De most megint lemegyek egy kicsit a térképről, ígérem, közben szorgalmasan olvasni fogom a könyvet.:))
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
Isten malma 5. Tényleg akkor miről is?.....

Abban gondolom egyetértünk, a pénzverő is egyfajta malom is lehet, hisz nemcsak forgó malomkövek, hanem ütő(kalapácsos) malmok is vannak, sőt éppen a mozsártól indulva, az az ősibb.....
Az északi népek írásbelisége a kereszténység után alakult ki, sokkal későbben, mint a délebbre élő népeké. Ezért téves következtetésre vezethet a nyelvészkedő megközelítése legendáiknak, eposzaiknak, na meg a malomnak...Gondoljunk csak a Bibliára is, ahol a történetek eredeti nyelvét már az ie. első században sem beszélte pár papon kívül senki.. A leírt nyelv pedig szintén számtalan torzítás lehetőségét hordozta az eredetihez képest, a fordítások ezt tovább bonyolították..Ez az Eddára és a Kalevalára is elmondható, ráadásul az utóbbiak a 19.század "átdolgozásai"...
De ez ugye nem nyelvészeti téma, bár a felvetés a megközelítés, a megközelíthetőség sokszínűségét is mutatja...
Miről is beszélünk, vagy helyesebben miről is beszélhetünk a Mi a tudomány? kapcsán.....úgy, hogy csupán csak másik fajta malomban őröljünk, ne pedig egy másik malomban...
Francis Bacon a Novum Organum c. könyvében 1620-ban írta: Az emberi megértés nem tiszta megvilágosodás, az akarat és az értelem is befolyásolja, így keletkeznek azok a tudományok, amelyekre ez a név illik "Tudomány, ahogy az ember szeretné". Mert az ember a legjobban azt szeretné igazságnak látni, amiben hisz.Elhessegeti magától azt ami nehéz, mert a vizsgálódáshoz nincs türelme, ami ésszerű, mert szűklátókörű, azt ami mélységesen természetes, babonaságból, a tapasztalat világosságát fennhéjázásból, önhittségből, a szokatlan eredetiségét a közfelfogás előtti meghunyászkodásból. Röviden szólva megszámlálhatatlanul sok módja van, hogy az érzelmek színezik és alakítják a megértést...
Folytathatunk vitát arról is, mi tudomány, mi nem tudomány, mi áltudomány, de akkor résztvevőként elfogultan saját álláspontunkat fogalmazzuk meg.. De ez is szerintem ide tartozik...
Vagy beszélhetünk arról, mi tartozik magába a beszélgetés(a tudomány) körébe, vagyis lehetséges a fogalom által felölelt szabályszerűségek matematikai formulákba öntése.. Ugye ez tágabb értelemben a fizikus feladata is: a természetben található szabályszerűségek felmutatása és egyszerű matematikai képletekbe foglalása... de az, hogy miért lehetséges ezt a matematika nyelvén leírni, s miért vannak ezek a szabályszerűségek, az már a metafizika területe...
(a görög meta, phüszika-ból: ami a fizika után következik) A valóság természetének általános érvényű leírása....
Aki tudja csinálja, aki nem képes rá, tanítja.. Ez talán másként igaz..Richard Feynman szerint a tudományfilozófia a tudós számára csak annyi haszonnal bír, mint a madaraknak az ornitológia. De ugye a halak is köszönik, de jól el vannak hidrodinamikai ismeretek nélkül.. Ez ugye igaz a valamiről való véleményalkotásra is. Hisz a matematika-fizika, filozófia együtt van jelen gondolkodásunkban felkészültségünktől függően. Ezért gondolom helye van itt a fenti különböző megközelítéseinek az alapkérdésnek...
Neumann János csak a nagy számok törvényszerűségének tulajdonította, hogy a természet törvényszerűségei leírhatóak. Heisenberg sírfelírata is az itt nyugszik helyett Er liegt irgendwo hier(valahol itt nyugszik).. Számosan vallják, hogy a merev meghatározottság helyett, csak valószínűségekről lehet beszélni, a törvények statisztikai jellegűek.. Sőt Born szerint a klasszikus fizika determinizmusa csak csalóka kép, amelyet matematikai-logikai fogalomalkotásunk túlbecsülése idézett elő...
S mindezeken is túllép Ilja Prigozsin A bizonyosság vége c. dolgozatával, bár Ő volt az is, aki azt mondta: Isten nem több egyszerű levéltárosnál, aki egy már régen megírt kozmikus forgatókönyv lapjait forgatja, s rakosgatja ide oda...

Miről is beszélünk akkor? Miről is beszélhetünk? Szerintem mindenről... mert a címben szerintem az előzőek mindegyike benne foglaltatik...
S akkor miért ne kezdhetnénk Hamlet malmával?.... S miért ne ajánlhatna más is további dolgozatokat.....
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
Isten malmai 6. Tudomány-Vallás-Világnézet.....

A világot, amelyben élünk, szó szerint azzal teremtjük meg, hogy benne élünk... Ha igaznak fogadjuk el Humberto Maturana chillei biológusprofesszor szavait, akkor a világot úgy szemléljük, ahogy élünk benne , ahogy gondolkodunk róla, na és amilyennek leírják nekünk, akiknek ítéletében megbízunk...
A tudomány feladata egy objektív világkép megrajzolása. A vallás (annak ellenére, hogy sokan tévesen a tudomány ellentettjeként állítják be) a miként viszonyuljunk a világhoz kérdésre ad választ.( Vagyis a tudomány tárgya a természet, a vallásé az etika, ezért sem lehetnek "ellenfelek"..)
De objektív-e az objektív valóság, melynek megismerésére törekszünk? Az Ilja Prigozsin nevével fémjelzett paradigmaváltás, mely szerint világunkat csak statisztikai valószínűségeken alapuló bonyolult fügvényekkel írhatjuk le magát az objektívitást és a bizonyosságot kérdőjelezi meg...Már Descartes-nál megjelenik a "kétely" a világmegismerés motivációs alapjaként, s ha belegondolunk önmagunkra sem különállóként tekintünk, hanem egy közös világ részeként(legalábbis számosakkal közös világé). Ebből következik, hogy értékeléseink sem objektívak, hanem objektív-szubjektívek, ami azt jelenti, hogy megegyeznek mások túlnyomó többségében megegyező vélekedésével ugyanazon dolgokról ...
Azt mondják a tapasztalat az a dolog, melynek közvetlenül azután jutunk birtokába, miután szükségünk lett volna rá. Mégis ismereteink jelentős részét tapasztalati úton szerezzük, jelentős részét megfigyeléssel, de a legjelentősebb hányadát mások által leírtak, elmondottak alapján. Bár a tudományosság egyik ismérve a megérthetőség és a bárki által, bárkinek elmagyarázhatóság, napjainkra oly mértékű ismeret halmozódott fel, hogy a tudományos elméletek elmagyarázásához, de megértéséhez is több éves, évtizedes gyakorlat szükséges...
A Mi a tudomány kérdés megválaszolásakor, a különböző világképű válaszadók, világnézetüktől függetlenül közel azonos megfogalmazásra jutnak, csak abban lesz jelentős eltérés, hogy mit sorolnak a tudományágak közé...
Vannak számosan, akik személyes tapasztalásokra hivatkozva írnak le mások által kétkedéssel fogadott történéseket, de ezt sem cáfolni sem igazolni nem lehet, viszont a tudományosság kritériumainak semmiképpen nem felelnek meg, hisz ezek csak egyesek, nem mindenki által megtapasztalhatóak. A megismételhetőségre azért nem hívatkozom, mert a mai fizikában számos esetben a megismételhetőség csak elméleti lehetőség, ellenben a tudományosság alapvető feltételeinek megfelelnek ezek az elméletek...
Laplace, akinek Napoleon tanítványa volt a Katonai Akadémián, mikor a Mecanique Celeste c. munkáját Napóleonnak megmutatta Napóleon megkérdezte Tőle : Uram az Ön munkájában miért nem tesz említést sem Istenről, hiszen Sir Newton munkáiban kivétel nélkül szerepel? Laplace válasza: Nekem erre a feltételezésre nem volt szükségem....

Ezért gondolom én is, ha már 200 éve elboldogult a tudomány enélkül a "feltételezés " nélkül, akkor manapság is helyén kezelhetjük, a szubjektív világképnél...S maradunk az objektívitásnál, vagy pontosabban az interszubjektívitásnál...

S talán eljutva Hamlet malmá-tól S. Hawking Az idő rövid történetéig(a CH e-book topicjában letölthető), s tovább...
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Az Ilja Prigozsin nevével fémjelzett paradigmaváltás, mely szerint világunkat csak statisztikai valószínűségeken alapuló bonyolult fügvényekkel írhatjuk le magát az objektívitást és a bizonyosságot kérdőjelezi meg...
Ha tényleg ezt mondta, akkor nyilvánvalóan tévedett. A világ jelenségei – amint azt a mindennapi gyakorlat is mutatja – leírhatóak egyszerű függvényekkel, vagy akár jobb-rosszabb fogalmi analógiákkal is, attól függően, mekkora elvárás van a leírás által szolgáltatott előrejelzések pontosságával szemben. A kijelentés szerintem helyesen úgy hangzana: minél magasabb ez az elvárás, annál inkább "csak statisztikai valószínűségeken alapuló bonyolult függvényekkel" írhatjuk le őket. Ez pedig éppenséggel javítja a leírás objektivitását: a pontosság növekedése egyre kevesebb teret hagy szubjektív elvárásainknak a jelenségek várható kimenetelének előrejelzésénél. (Itt természetesen a jelenségek nem maguk a természeti törvényszerűségek, hanem a nekik alávetett objektumokon végzett megfigyelések, mérések.) Azt a hamis bizonyosságot viszont tényleg kikezdi, ami szerint bármilyen jelenség kimenetelét tetszőleges pontossággal előre lehetne jelezni, ugyanakkor ezek a statisztikus leírások "melléktermékként" pl. az egy adott pontossággal előre jelezhető kimenetelek bizonyosságának mértékére (valószínűségére) is számszerű előrejelzést adnak.
 

jasszemúj

Állandó Tag
Állandó Tag
Vagyis amire akarat lesz arra ott az elvárások tömkelege a statisztikai görbék mutatói, miként lehet mindent meghamisítani, az objektívitás érdekében, de figyelmebe véve a szubjektív analógiákat a teremtés történetben, aminek egyenes következtetését vonhatjuk le, az unalom malmai lassan de örülnek, mindenki részvételével
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
Ha tényleg ezt mondta, akkor nyilvánvalóan tévedett. A világ jelenségei – amint azt a mindennapi gyakorlat is mutatja – leírhatóak egyszerű függvényekkel, vagy akár jobb-rosszabb fogalmi analógiákkal is, attól függően, mekkora elvárás van a leírás által szolgáltatott előrejelzések pontosságával szemben. A kijelentés szerintem helyesen úgy hangzana: minél magasabb ez az elvárás, annál inkább "csak statisztikai valószínűségeken alapuló bonyolult függvényekkel" írhatjuk le őket. Ez pedig éppenséggel javítja a leírás objektivitását: a pontosság növekedése egyre kevesebb teret hagy szubjektív elvárásainknak a jelenségek várható kimenetelének előrejelzésénél. (Itt természetesen a jelenségek nem maguk a természeti törvényszerűségek, hanem a nekik alávetett objektumokon végzett megfigyelések, mérések.) Azt a hamis bizonyosságot viszont tényleg kikezdi, ami szerint bármilyen jelenség kimenetelét tetszőleges pontossággal előre lehetne jelezni, ugyanakkor ezek a statisztikus leírások "melléktermékként" pl. az egy adott pontossággal előre jelezhető kimenetelek bizonyosságának mértékére (valószínűségére) is számszerű előrejelzést adnak.

Igazad van, de mint írod is a hangsúly az elváráson van... Lehetséges, túl sok mindent fűztem egybe, s esetleg a mondandóm rovására ment....(Feltehető Prigogine kijelentése az eredeti szövegkörnyezetben helytálló, de ugye minden idézés egy picit kiragadás is, torzítás is, de én felvállalom...)
Próbálom felrajzolni a lehetséges megközelítéseket a Mi a tudomány?(viták a tudományról) beszélgetéshez...
S arra próbálok rávilágítani, hogy számosan keverik a világképet és a világnézetet, a tudomány és a vallás közti különbségre, valamint az objektívitás csak valószínűség....S van néhány elmélet amit ideje lenne méltóképp meggyászolni, na és eltemetni(pl. Darwin fajok eredete), s a tudományfilozófia elegendő "erőforrás" egy laikus fórumon a beszélgetéshez, még ha a kérdést boncolgatók manapság a metafizikát(mint első filozófiát) választják...
Hisz a fizika mint elsődleges tudomány is elégséges a laikusoknak a kvantumfizikával szemben, ahogy a gyakorlat számára newtoni képletek is általános körülmények között elfogadható, hasznosítható eredményt adnak...
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
Vagyis amire akarat lesz arra ott az elvárások tömkelege a statisztikai görbék mutatói, miként lehet mindent meghamisítani, az objektívitás érdekében, de figyelmebe véve a szubjektív analógiákat a teremtés történetben, aminek egyenes következtetését vonhatjuk le, az unalom malmai lassan de örülnek, mindenki részvételével


Kedves jasszemúj!

Bocsáss meg, de ha picinyt részletesebben is leírnád mire gondolsz, nem igazán értem ugyanis....

Legyen szép napod!
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
Isten malmai az unalom malmai?....Unalom vagy untatás?....

A narancsnak van héja és van magja.... Akkor ami a héj és a mag között van az maga a narancs? Nem, a narancs: a héj, a mag és ami közte van, együtt... Annak ellenére, hogy az érett(teljes) narancs magjában a narancsfa is benne van a jövő narancsaival....
Ha azt vizsgáljuk mi nem a tudomány, akkor a "hámozás után" megkapjuk a "tudományt", a mag pedig mi magunk vagyunk a szemlélődő, megújulni képes ember...
Ugyanazt a világot (a héj, mi= a mag és ami közte van) látjuk sok esetben másképp...
Freeman Dyson Disturbing the Universe c. könyvében ír egy Szilárd Leo és Hans Bethe közti beszélgetésről, melyben Szilárd kijelenti, naplót fog írni, de...
"- nem szándékozom közzé tenni, csak rögzíteni akarom a tényeket Isten számára...
-nem gondolod, hogy Isten úgyis tudja a tényeket? -kérdi Bethe...
-igen valóban tudja a tényeket, de vajon tudatában van -e a tények ezen változatának?..
.."
Paul Davies Isten gondolatai könyvéhez Stephen W. Hawking írt bevezetőt......
Optimizmusomra jellemző, úgy vélem ősszel lesz beszélgető partner a témában, még ha most az "unalom" és érdektelenség, na meg esetleg az untatás jut eszébe a témáról egyeseknek...
(A hívatkozott Dyson , Davies könyvek a CH-ról letölthetőek...)
Na ...legrosszabb esetben a címváltoztatás következik.... Mi a tudomány?(Monológok a tudományról..)
 

jasszemúj

Állandó Tag
Állandó Tag
A narancsnak van héja és van magja.... Akkor ami a héj és a mag között van az maga a narancs? Nem, a narancs: a héj, a mag és ami közte van, együtt... Annak ellenére, hogy az érett(teljes) narancs magjában a narancsfa is benne van a jövő narancsaival.... Ha azt vizsgáljuk mi nem a tudomány, akkor a "hámozás után" megkapjuk a "tudományt", a mag pedig mi magunk vagyunk a szemlélődő, megújulni képes ember... Ugyanazt a világot (a héj, mi= a mag és ami közte van) látjuk sok esetben másképp... Freeman Dyson Disturbing the Universe c. könyvében ír egy Szilárd Leo és Hans Bethe közti beszélgetésről, melyben Szilárd kijelenti, naplót fog írni, de... "- nem szándékozom közzé tenni, csak rögzíteni akarom a tényeket Isten számára... -nem gondolod, hogy Isten úgyis tudja a tényeket? -kérdi Bethe... -igen valóban tudja a tényeket, de vajon tudatában van -e a tények ezen változatának?...." Paul Davies Isten gondolatai könyvéhez Stephen W. Hawking írt bevezetőt...... Optimizmusomra jellemző, úgy vélem ősszel lesz beszélgető partner a témában, még ha most az "unalom" és érdektelenség, na meg esetleg az untatás jut eszébe a témáról egyeseknek... (A hívatkozott Dyson , Davies könyvek a CH-ról letölthetőek...) Na ...legrosszabb esetben a címváltoztatás következik.... Mi a tudomány?(Monológok a tudományról..)
a felvetésed igaz, de az alap esetben csak?, ha minden rendben van az egészséged terén, de ha eltérések mutatkoznak sajnálatos események miatt a szemlélődésedben már más tények lesznek a mérvadóak, aki tapogatva tudja mindezeket látni nála a fontossági sorrend és az élet sorrend változásban jelenik meg, főleg a gondolati minták amiket elmesél az eseményekről, érdekes tudunk mit kezdeni vele. sorolhatom minden ember egyéni sajátosságára hivatkozva tényszerűségeket alkalmazhatok az eseményeim tükrözésében, de mivel a szubjektív akarásom és az a tény mit nem akarok kifejezésre juttatni, mert minden áron elterelem róla a figyelmeteket és a figyelmemet, tényszerűvé válik ezektől mentesen? igen tény, mert mindent egyszerre megjeleníteni azt a tudomány sem tudja, még?
 

Qeem an

Állandó Tag
Állandó Tag
Mi is az a tudomány,elég nehéz megválaszolni ezt a kérdést.
Az elméleti tudománnyal nincs semmigond,hisz az semmilyen kárt nem okoz.A gyakorlati alkalmazásával már egész más a helyzet,úgy tűnik mintha szándékosan rohannánk a saját vesztünkbe vele.Egyre jobban tönkretesszük környezetünket vele(lassan élhetetlenné változtatjuk bolygónkat vele)és ez már nem feltételezés ez a kőkemény valóság.Ha ez így van akkor a tudomány az emberiség végének a kezdetét is jelentheti,vagy talán abban bízunk hogy a kényelmi szempontok mellett egy olyan szintre tudjuk hozni amely a környezetünket védi és támogatja az élet sok színűségének fennmaradását.Ez az idő azt hiszem még nem jött el,és belátható jövőn belül nem látható.Azért látok jó dolgokat is a tudományban,az egyik ilyen éppen az amit mos használok mégpedig az Internet.Még pedig azért mert egyre több emberhez eljut,és kialakítja azt a viselkedés formát ami arra kényszeríti az embert,hogy a felmerülő problémákat meg kell oldani.Nem lehet figyelmen kívül hagyni,mert az egész rendszer össze omlásához vezethet.Bizony a világgazdasági válság,és a környezet szennyezési válság,ugyan ehhez a problémához fog vezetni.Mikor már az egyszerű ember is rákényszerül arra hogy tegyen valamit saját érdekébe a a számítógépén a vírusok és a törölhetetlennek látszó kéretlen alkalmazások ellen.Akkor talán a előzőleg említett gondok ellen is előbb utóbb cselekvésre szánja el magát.Szerintem az Internet fogja megmenteni világunkat a végső pusztulástól,köszönet érte az Amerikai hadseregnek.
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
Mi is az a tudomány,elég nehéz megválaszolni ezt a kérdést.
Az elméleti tudománnyal nincs semmigond,hisz az semmilyen kárt nem okoz.A gyakorlati alkalmazásával már egész más a helyzet,úgy tűnik mintha szándékosan rohannánk a saját vesztünkbe vele.Egyre jobban tönkretesszük környezetünket vele(lassan élhetetlenné változtatjuk bolygónkat vele)és ez már nem feltételezés ez a kőkemény valóság.Ha ez így van akkor a tudomány az emberiség végének a kezdetét is jelentheti,vagy talán abban bízunk hogy a kényelmi szempontok mellett egy olyan szintre tudjuk hozni amely a környezetünket védi és támogatja az élet sok színűségének fennmaradását.Ez az idő azt hiszem még nem jött el,és belátható jövőn belül nem látható.Azért látok jó dolgokat is a tudományban,az egyik ilyen éppen az amit mos használok mégpedig az Internet.Még pedig azért mert egyre több emberhez eljut,és kialakítja azt a viselkedés formát ami arra kényszeríti az embert,hogy a felmerülő problémákat meg kell oldani.Nem lehet figyelmen kívül hagyni,mert az egész rendszer össze omlásához vezethet.Bizony a világgazdasági válság,és a környezet szennyezési válság,ugyan ehhez a problémához fog vezetni.Mikor már az egyszerű ember is rákényszerül arra hogy tegyen valamit saját érdekébe a a számítógépén a vírusok és a törölhetetlennek látszó kéretlen alkalmazások ellen.Akkor talán a előzőleg említett gondok ellen is előbb utóbb cselekvésre szánja el magát.Szerintem az Internet fogja megmenteni világunkat a végső pusztulástól,köszönet érte az Amerikai hadseregnek.


Azt gondolom nem értünk egyet... Épp az elmélet esetén nehéz külön választani, meddig tudomány, s honnan csak hit, vagy rosszabb esetben fantáziálás... A gyakorlat olyan, mint az autóvezetés ahol az első kanyarban kiderül az igazság... Éppen a tudomány megállapításainak, s a segítségével létrejött találmányok mellőzésének köszönhető, ha a világ, a környezet sérül... Az internet a legkevésbé alkalmas eszköz a világ megmentésére, legalábbis szerintem, mert a valóságból egy virtuális világba való elköltözés nem megoldja, hanem csak elfedi a problémákat... S az internetet nem az amerikai hadseregnek köszönhetjük, hanem a polgári tudománynak.. Ugyan az ARPANET a hadsereg igényeire lett hangolva, de a hadipari kutatások mindig valami ellen dolgoznak ki metódusokat, nem pedig valakiért... Jelen esetben ez a lehallgatás ellen, az oroszok ellen irányult, s ugyan 1983-ban a katonai és a polgári hálózat különvált, de 1989-ig igen szigorú 'katonai' megfigyelés alatt állt, ennek köszönhető a féregjárvány(worm) is.... a valóban közhasználatra, s a tudományt segítő hálózat a CERN-nek köszöszönhető és a brit Tim Benners Leenek.... S ne legyünk igazságtalanok, de az 56Kbps-es sebességről optikai kábelek lefektetésével 45Mbps-re való átépítés, ami ma is az USA gerinchálózata a Védelmi Minisztériumnak köszönhető... De nincs miért hálálkodnunk...
 

Nick2h23

Állandó Tag
Állandó Tag
A wikipédia szerint a tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett ismeretek összessége. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük.
 

Csillagözön

Állandó Tag
Állandó Tag
A wikipédia szerint a tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett ismeretek összessége. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük.

Ez a megfogalmazás kizárja azt, hogy a tudomány az emberi megtapasztalást vizsgálja. Már pedig az ember számára az a meghatározó, amiket a mindennapjaiban megél.

Számtalan olyan élménye lehet egy embernek - ha nem mindegyik - melynek létrejöttében, megvalósulásában csak mint "megélő", elviselő lehet jelen. Ezért az ismétlés, melyet a tudomány előír, "kivitelezhetetlen".

Legfeljebb a mások véleményét, tapasztalatait is figyelembe vevő tudomány lehetne eredményes a megismerésben. Ez viszont azért nem lehetséges, mert az anyagelvűség mindenhatóságával kizárja magát a Világ teljes megismeréséből....
 
Utoljára módosítva:

Jazzter

Állandó Tag
Állandó Tag
A wikipédia szerint a tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett ismeretek összessége. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük.
Ha az azonos eredmény a tudomány alapfeltétele lenne, akkor nem lennének tudományos viták.
 
Oldal tetejére