Agaba végakarata..
Agaba a Hun Törzsszövetség első fejedelme volt (ie. 4040-től). Végakarata szerint utódainak keresniük kell az elsüllyedt nagy szigeten - Ataiszon-élő rokonnépeket, mert tudta, hogy nemcsak az Ő idejében létező -és a Törzsszövetségbe szerveződött- hunfajú népek éltek a szigeten.
Ez is ösztönözte Törzsszövetség mindenkori vezetőt arra, hogy expedíciókat -akkor kalandozásnak nevezték- indítsanak, különböző irányokba.
Mivel a Sárga folyón sokszor akadályozták a kínaiak a hajózásukat, ezért lépéseket tett a lovas társadalom kifejlesztésére is. meglepő például, de a kunok igen jó hajósok voltak, a hajókészítők pedig a mordvinok voltak többnyire.
Az előbbie meggondolásból több kalandozás indult a sumérok térségébe és Egyiptomba, továbbá az Indushoz és még az un Melegvizek Birodalmába (Kárpátmedence) is. De északra is történtek kalandozások, a Bajkálhoz ugyanúgy mint a mai Skandinávia felé (Violáj). Ezek időben is nagyon eltérőek voltak, mert már ie. 4020-ban Kerka, Viroláj és Uzapani elindult hosszú utakra..Még felderítették később hajósaikkal a Peruba származott népeket is...akiktől igen sok aranyat is hoztak Csaba hajósai, ie. 1705-1680 között, mindhárom útja alkalmával. Csaba idejében élt Maja is..
Nagyon hamar kiderűlt, hogy a legműveltebb rokonnépek a sumérok, azaz Szumír vezér népe. Tőlük még Egyiptom is sokmindent átvett, sőt a sumér írnokiskolákba egyiptomiak is jártak, tanultak.
A sumérok népe jóval a nagy sziget -Ataisz- elsüllyedése előtt már komoly kolóniiákat, településeket létesített a mai Irak déli részén a nagy folyóknál, pl Eridut, Suruppakot, Ummár, Bab Tibirát, Nippurt...kb ie. 5700 körűl. Kitelepülésük nem volt véletlen.
A Földközi tengernél Szidon kikötője volt nagyon fontos Ordosz -és elszármazottjai- számára . Ebben a térségeben jött létre egy új népnek nevezhető népcsoport, az etruszkok, mellyet első vezérükről, Eturról neveztek el, aki ie. 4000-3970 körűl élt itt. Etur a garaúz fejdelem egyik fia volt. (a gara-úz az úzok egyik fajtája).
A vallás is többféle volt ebben a térségben. Anyahita még a nagy Ataisz szigetén élt, mely ie. 5038.-ban süllyedt el, vulkánosság okán. A Hun Törzsszövetség eleinte még a Tóremhitet vallotta nagyrészt. Később sem lett általános az Anyahita féle egyistenhit, ezt inkább a széki hunok (székelyek), avarok, és a később kialakult magyarok vallották. Sumériában, Egyitomban pedig sokistenhit létezett. Ez a történet azonban szintén igen hosszú...
Anyahita vallásának legnagyobb prófétája Jézus volt.
Babilonban azért akarták felépíteni a Bábel tornyaként ismert építményt, mert úgy gondolták, erről felmehetnek Ata Isishez, ahol paradicsomi körűlmények között élhetnek. Mint ismert, ez a torony sohasem épült fel, abból a kissziolárdságú téglaféléből ugyanis még egy 30 méteres torony sem építhető...