Minden, ami régészet...

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Középkori folyami szállítóhajó a Dunában

Az Argonauta Kutatócsoport augusztusban bukkant a Dunában arra a középkori folyami szállítóhajóra, amely a legritkább régészeti leletek közé tartozik Európában.


17081_buvar.jpg



A magyar búvárrégészek 12 hónapon belül már a harmadik középkori hajóroncsra találtak rá.
Ezekhez hasonló az egész kontinensen alig tucatnyi akad, és kedden már a Discovery News is beszámolt a
magyar felfedezésekről.
http://news.discovery.com/history/medieval-shipwreck-danube-120911.html

Dr. Tóth János Attila, - http://buvarregesz.blog.hu/- az Argonauta Kutatócsoport vezetője elmondta, hogy a Tahitótfalu környéki a legígéretesebb az eddigi leletek közül.
A dunaföldvári és a ráckevei hajómaradványok ugyanis rosszabb állapotban vannak.



tahitotfalu-vorosko-etterem-es-szalloda-vorosko_1.jpg

Tahitótfalunál most olyan középkori folyami szállítóhajóra bukkantak, amelynek a rakományából egy fazék is előkerült.
Sőt miután az első feltárásnál csak a roncs egy darabját, a zátonyból kiálló részeket lokalizálták, abban bíznak, hogy a lapos fenekű vízi jármű kavicsokkal borított többi részén, a hajótestben még további leleteket találnak.
Idén ezért egyszer még biztosan visszatérnek a helyszínre, hogy legalább egy rajzos dokumentációt készítsenek, mondta Tóth, aki közelebbről nem akarta megnevezni a roncs helyét, nehogy az amatőr kincskeresők áldozatául essenek a maradványok.




haj%c3%b3-szon%c3%a1r.jpg

Szonárkép a tahitótfalui roncsról

A kutatócsoport a rakomány újabb darabjainak előkerítésén túl a jármű oldalfalát is szeretné megvizsgálni.
A lelet ugyanis igen jó állapotban van, és az is bíztató, hogy még kis vízállásnál is befedi a roncsot a Duna, így az amatőr kincskeresők nem teszik tönkre a leleteket, ahogyan az például Dunaföldváron történt egy 14. századi hajómalom roncsával.
(A dunaföldvári hajó feltételezhetően egy 1327-es fegyveres akció során szabadulhatott el, amikor egy közeli birtokot megtámadtak a katonák.)



37395.jpg

Egy gerenda a hajóból (fotó: buvarregesz.blog.hu)

A Tahitótfalu közelében előkerült hajó építészeti jegyeit tekintve párhuzamba állítható a dunaföldvári és a még nem keltezett, 2011 decemberében előkerült ráckevei hajóval.
A vasszegek használata a kényes pontokon, illetve az egyetlen fából készült oldalelem végének lefaragása a ráckevei hajóval mutat szorosabb párhuzamot.
A két hajó mérete is hasonló lehetett, bár a most előkerült roncs nagyságát egyelőre csak becsülni tudják a kutatók.




243566-corabie1.jpg
Kovácsoltvas szeg (fotó: buvarregesz.blog.hu)


Tóth elmondta, hogy a most előkerült szállítóhajókhoz hasonlóak a Duna magyarországi szakaszán korábban nem nagyon voltak ismertek, fehér foltnak számítottunk a középkori folyami hajózást tekintve.
Most viszont felzárkóztunk Lengyelország, Németország (Rajna-vidék) és Franciaország mögé, eddig ezekben az államokban került elő néhány - még tucatnyira sem tehető - hasonló lelet.



maria_kiralyne08.jpg
-Hol rejtőzik Mária királyné kincse?

A magyar búvárrégészeknek nemcsak a sekélyebb vízben, a mellékágak környékén előbukkanó leletek felkutatása a célja. A Duna fősodrában, valahol a Duna-kanyarban süllyedt el Mária királyné kincse 1526-ban, amikor II. Lajos király özvegye a mohácsi csata után értékeit menekítette.
Hatvan hajó indult útnak a folyón felfelé, amikor megtámadták őket.
Az elsüllyedt kincs megtalálása régóta vágya a hazai kutatóknak, de ehhez egészen speciális és drága felszerelés kellene, így még tovább kell várni e kutatások beindulására.



origo.hu/tudomany/tortenelem/20120912
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Szolnokon az avar időkben -673-ban- épűli várat kellene megtalálni, feltárni, azt, mellyet Szolnok főtárkány építtetett..
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
Még ha el el is tekintünk némely dologtól...

Szolnokon az avar időkben -673-ban- épűli várat kellene megtalálni, feltárni, azt, mellyet Szolnok főtárkány építtetett..


Kedves Iván!

Javíts ki, ha rosszul tudom, de Te ha jól emlékszem "vizesmérnök" vagy. Most nincs kéznél de majd megkeresem a Tisza régebbi térképét ez a I. Katonai felmérés térképe, de ezen is látható, miért a nyugati parton és a torkolatnál létesült a település...
I. Katonai fem. 1782..jpg s ha megnézzük az 1617-ben készült metszetet, a település, a vár, a híd,a "lehetséges" helyen van..
Szolnok1617.jpg Ha pedig egy kicsit utána nézünk a régészeti leleteknek, még néhány megállapítást tehetünk.. A rómaiak nem létesítettek állandó településeket az Alföldön, így a Tiszánál sem, a területet a szkíták, kelták, szarmaták vették birtokba. A talált leletek a torkolattól(Tisza-Zagyva főág) keletre és nyugatra cca.2km távolságban kerültek elő, nyilvánvalóan bizonyítva, hogy a "honfoglalás" előtt ott voltak a települések. A Zagyva gát építésekor településmaradványokat, edénytöredékeket, ill. kellő bizonyítékot találtak arra, hogy a vasmegmunkálást, a korongozást a szkíták honosították meg. 1952-ben a reptér bővítésekor, ami keleti parton van, több mint 200 szarmata és gepida sírt tártak fel. A gepidák kincsleletét onnan nem messze, Ó-Szandán ásták ki. A gepidákat az avarok váltották.
A hunok semmilyen régészeti nyomot nem hagytak maguk után, ebből arra következtetnek, hogy valószínű az ott élő népek behódoltak.
Nos azt állítod, hogy az avarok építettek várat Szolnoknál, tehát előtte nem volt vár ott. S valóban, miért is lett volna, a Tisza mindkét partján ugyanis az előző "lakók" ugyanazok a népek, ill. a követők is rokonok voltak. De miért építettek volna az avarok várat maguknak, hisz szintén ők lakták a folyó mindkét partját? Ráadásul várépítésre az egyetlen lehetséges hely a 11. században kialakult település, vagy a "vársziget", ahol a tatárjárást követően emeltek egy palánkvárat. Ha a területen lettek volna avarok, akik ráadásul maguk voltak az építők, ez nem maradt volna nyom nélkül, márpedig csak onnan pár km-re volt településük..(Ekkora építkezés, sehol sem lelet nélüli) S az, hogy meghatározóak voltak a IX. századig a rákóczifalvai Kastélydomb leletei, melyek jó egy km-re lévén a településüktől a (temetkezési helyül szolgált), ill. a Szandaszőllősön előkerült leletek sokasága egyértelmű bizonyítják.

A várban épült két nyolcemeletes lakóház építésekor, amelyek ráadásul a Kőolajkutatónak épültek, rendkivül komoly alapozási munkák váltak szükségessé, illetve ezt megelőzően számos mintavétel történt. Már a 15. századot megelőző időből sem került elő arra mintaanyag, hogy bármi mesterséges építmény létezett volna..Ezt követte a MÁV kórház építése a másik "várszigeten", ahol szintén csak azt a következtetést lehetett levonni, a torkolat környéke, a "lehetséges várhely", csak a XI. századtól lakott. Az Árpád korban a település védelmére emelt földsáncokat pedig a folyamatos építkezések folyamán "elépítették"...

Kíváncsian várom mire alapozod az avarok várát Szolnoknál? De ha az Arvisurát hozod fel, ugye nem haragszol, ha válasz nélkül hagyom...
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Arra az állításra, hogy:-
Szolnokon az avar időkben -673-ban- épűli várat kellene megtalálni, feltárni, azt, mellyet Szolnok főtárkány építtetett.. (
quote_icon.png
Eredeti szerző Bihar )


- nincs leletekkel, írásbeli dokumentumokkal alátámasztott bizonyíték. /egyetlen forrása az Arvisúra/


Aki viszont kíváncsi a napjainkig "felderített" valós tényekre, az irdatlan mennyiségű anyagot talál
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltjáról.


Horváth Tibor
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE ŐSTÖRTÉNETE A RÉGÉSZET
MEGVILÁGÍTÁSÁBAN.
http://vfek.vfmk.hu/00000113/03fej.htm

***

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK
VÁRMEGYE
MULTJA ÉS JELENE
http://vfek.vfmk.hu/00000113/tartalom.htm


Szolnok az irodalomban:
http://vfek.vfmk.hu/00000132/002.html



Tinódi Sebestyén.
A történeti hűséget mindennél fontosabbnak tartó Tinódi fáradságot nem kímélve járta be a bejárható helyszíneket és a fellelhető lajstromokba is betekintve rendszerint az eseményekben személyesen részvevőktől tájékozódott a történtekről.
Így történhetett Szolnok esetében is.
Valószínűsíthető, hogy Szolnok várába már be nem juthatván Egerben keresett adatokat, ahol 1552 októbere és az év vége között járt.
A históriás énekből idézett részlet Szolnok várának Tinódira jellemző pontossággal való leírása.

Oly igen szép erős Szolnok vára vala
Egyfelől az Tisza alatta foly vala,
Másfelől az Zagyva alatta foly vala,
Vár alatt az két víz öszveszakadva vala

Sőt a felszél felől nagy árokja vala,
Három szegén három erős bástya vala,
Csak nagy magas töltés neki fala vala,
Házak az töltésből ki nem látszanak vala.


Verseghy Ferenc
Külső Szolnok c. verse minden részletet megfigyelő, remek tájleíró költemény


Külső Szolnok

Hirdessék ëgyëbek más várasit ősi Hazánknak,
hol dühődő ostromlatok által
vérpatakok folytak, vagy lágy pompának eredvén
dúzs Nëmësink, palotákat emeltek!
Én kül Szolnoknak sükeres térségeit áldom,
hol remegő ſzemeimben az első
napragyogás ötlött. Itt hempëlyëg enyves iſzapjánn
a Tiſzavíz; itt omlik ölébe
Zagyvánk. Ëgybevëgyültt vizeinn a ſöke folyónak
a ſzép hid: ‘a Szandai dombig
két sor fűzfa között izmos töltésëk; utánnok
ſzöllök a’ Varsányi határig.
Legmagosabb partyánn a’ víznek látſzik az ëgyház,
a’ sótár ‘s hajdani földvár.
Mindën ëgyéb tájánn dúzs rétëk, barna barázdák,
zöld legelök elëgyitve tenyéſznek.
És hogy legböcsösebb diſét ëgyſzerre kimondgyam:
ſzinte azon partyára emeltek
a’ két ëgybefolyó víznek, hét régi vezéri
honnyokbúl kiſzakadtt Eleinknek,
tiz ſzáz évek előtt, ëggy várfokot a’ nyilak ellen,
mëllyre utóbb a’ mostani épült.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Természetes, hogy nincs írásos nyoma a szolnoki avar várnak. Nyugatnak fogalma nem volt és nincs még arról sem kik az avarok..nemhogy részletekbe mennének...Nagy Károlyról is csak gondolják, hogy létezett. Azonban a vár léte sem zárható ki, ha megtalálják a helyét és kiássák. Miután sokszor egymásra épültek ezek, így nembiztos, hogy nehéz lenne megtalálni a vár egykori helyét, majd maradványait.
Ki is írták az Arvisurát és miért?
Nincs írásos nyoma, csak némi ködölés a magyar honfoglalásról sem, mégis volt. NIncs nyoma annak sem, hogy a magyarok előtt itt avar uralom létezett, mégis volt ilyen...nincs írásos nyoma annak sem, hogy Petőfit merre temették el, mégis volt illyen költőnk..A magyar azt mondja: aki keres az talál..
Nincs írásos nyoma annak sem, hogy a tatárlaki amulett kitől származhat, mégis megfejtették, tudják..
A történelem újraírásához nemcsak írásos nyomok szükségesek. Ez a vizsgált kor időbeli távolságától is függ.
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
Természetes, hogy nincs írásos nyoma a szolnoki avar várnak. Nyugatnak fogalma nem volt és nincs még arról sem kik az avarok..nemhogy részletekbe mennének...Nagy Károlyról is csak gondolják, hogy létezett. Azonban a vár léte sem zárható ki, ha megtalálják a helyét és kiássák. Miután sokszor egymásra épültek ezek, így nembiztos, hogy nehéz lenne megtalálni a vár egykori helyét, majd maradványait.
Ki is írták az Arvisurát és miért?
Nincs írásos nyoma, csak némi ködölés a magyar honfoglalásról sem, mégis volt. NIncs nyoma annak sem, hogy a magyarok előtt itt avar uralom létezett, mégis volt ilyen...nincs írásos nyoma annak sem, hogy Petőfit merre temették el, mégis volt illyen költőnk..A magyar azt mondja: aki keres az talál..
Nincs írásos nyoma annak sem, hogy a tatárlaki amulett kitől származhat, mégis megfejtették, tudják..
A történelem újraírásához nemcsak írásos nyomok szükségesek. Ez a vizsgált kor időbeli távolságától is függ.


Már megbocsáss, de szó szerint azt írtad: racionálisan gondolkodó mérnökember vagy(ok). Ez nekem azt jelenti, hogy ha az óperencián túl(Ober Ens), vagy egyszerűbben, már a Lajtán túl, azok a gaz papok az erdőben szedtek gyújtóst, s nem rovópálcával tüzeltek ( a Bajor Állami Könyvtárban ugyanis írásos dokumentumai vannak Nagy Károlynak, az avaroknak, ráadásul korabeli, s digitalizált, Te is olvashatod), valamint előző hozzászólásomban azt írtam, hogy az avarok legalább négyszáz évig kizárólagos lakói voltak a mai Szolnok környékének(ezt számtalan régészeti lelet igazolja) az azt jelenti 1500 éve tudnak róluk... Valamint leírtam az egyetlen lehetséges helyen, ahol építhettek(s ahol később építettek is mások) várat, ott olyan mélységben kutattak, hogy ha bármi nyoma lett volna egyetlen arra tévedt avarnak is megtalálják, ráadásul egy földvár építése is minimum egy éves program többszáz embernek is... Már pedig egy törött szerszám , egy cölöp mindenkép kerülközik, s mint Zsuzsanna írta, Szolnok történelme rendkívül jól dokumentált.
S gondolom érzékelni tudod, hogy 1500 év , vagy 8-10 ezer év(tatárlaki leletek) vissza az időben nem vonható párhuzamba....
Ezt a gondolat menetet gondold újra, igazad van aki keres az talál, de Te biztos rossz helyen kerested..(mármint a választ)

PS. A Tisza akkoriban a kanyarulatai miatt egy olyan természetes védelmet biztosított, hogy az avar település csak egy szűk átjárón volt szárazon megközelíthető kelet felöl, ráadásul az is ingoványon át vezetett.. Oda csak pár íjász kellett egy egész hadsereg ellen,nem vár....
 

Mrs Tanár

Állandó Tag
Állandó Tag
Füzéri vár

Páratlan leletek kerültek elő a napokban a füzéri várban immár két évtizede tartó régészeti feltáráskor, a felső vár kútjából, 25-27 méter mélységből az 1600-as évekből származó, mintegy öt köbméternyi faanyagot emeltek ki a régészek.
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Újra látszik az ország első hídja

A 2003-as aszályos időszak idén is megismétlődött.
A Tisza alacsony vízállása miatt Szolnokon újra láthatóak, szabad szemmel is a török kori híd maradványai.




szolnok_01.jpg * szolnok.jpg

450 éve megszületett egy korszakalkotó építmény, amit a mai napig megőrzött számunkra a szőke folyó.
Csodás érzés a múltba révedni, miközben ezeket a több száz éves tölgyfacölöpöket szemléljük.

1552-ben a törökök elfoglalták Szolnokot, majd 1562-ben a debreceni ácsok munkával fizették meg adójukat, és Güzeldzse Rüsztem budai pasa utasítására megépítették a 110 méteres szolnoki hidat.
Ez volt az első állandó folyami híd a Tiszán, sőt Magyarországon is.

A hídépítőknek nem volt könnyű dolguk, mivel a Tisza áradáskor gyors folyású, télen pedig nagy jégtáblákat is sodor magával, melyek roncsolják a pilléreket.


Az 1500-as években a helyben fellelhető építőanyag a fa volt, ez azonban nem volt alkalmas hídépítésére.
Az első hidat a Tiszán az északi területről úszatott kemény tölgyfából építették.
Kő nem jöhetett szóba, mivel az legközelebb a Mátrában volt, ennek a szállítása túl drága lett volna.

A híd építéséről a legfontosabb forrás a Verancsics Antal egri püspök Miksa cseh királynak 1562. május 29-én írt levele: „…A budai pasa Szolnoknál vala, és már belekezd vala hidat rakni az ő vára alatt, az ellenségnek közelében a Zagyva partján, és – ahogy mondják – nagyon kitartó munkálatokkal, olyan szélességgel, hogy két szekeret befogadjon, az negyedrészében már csaknem el is készült vala.”

Évszázadok után, 2003 nyarán a Tisza megmutatta rejtve őrzött kincsét.
A rönkök átmérője 20–30 cm, nagy része függőleges állapotban maradt meg, de lehet látni vízszintesen fekvőket is. A cölöpök eloszlásának vizsgálatából a kutatók rájöttek, hogy eredetileg nem egy, hanem kettő, korban egymást követő hídról lehet szó.

A kormeghatározást az MTA debreceni Atommagkutató Intézetének Környezetanalitikai Laboratóriuma végezte.
A múltbéli pusztítások és a gyakori tűzvész miatt nem sok történelmi emlék maradt a városban ezért is nagy látványosság, ha néha láthatóvá válnak a facölöpök.
2008-ban még Oya Tuzcuoglu a Török Köztársaság magyarországi nagykövete is ellátogatott a városba, hogy részt vegyen a szolnoki „Török kori híd” kiállítás megnyitóján az Aba-Novák Kulturális Központban.



ng.hu/Civilizacio/2012/09
Írta és fényképezte: Lenner Ádám, természetvédelmi és tájgazdálkodási mérnök

*****
Lásd még:

<!-- google_ad_section_end -->[FONT=cd9800398d99cea60b2b7d10#3c0b00]Tisza-hidak a török hódoltság korából radiokarbon ésdendrokronológiai vizsgálatok tükrében
http://hu.scribd.com/doc/12733463/Tiszahidak-a-Torok-Hodoltsag

és:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szolnoki_török_kori_híd



[/FONT]
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
A vár története - röviden

*
**

Páratlan leletek kerültek elő a napokban a füzéri várban immár két évtizede tartó régészeti feltáráskor, a felső vár kútjából, 25-27 méter mélységből az 1600-as évekből származó, mintegy öt köbméternyi faanyagot emeltek ki a régészek.


-------------
rajz-03.jpg


Építésének pontos idejét nem ismerjük, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja építtette. 1264-ben említik először oklevélben.

A vár 1235 előtt a király, II. András birtokába került.

Egy 1270 évi oklevél egyik utalása alapján bizonyos, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt.

IV. Béla 1262-63 körül egyik lányának, Anna hercegnőnek adta Füzért és uradalmát.

1264-ben IV. Béla fia, István herceg, apja ellen harcolva a királyhoz hű Anna hercegn&otilde; füzéri birtokát és a várat elvette. IV. Béla megpóbálta ostrommal visszafoglalni fiától a várat, de István várnagya, Endre fia Mihály a támadást visszaverte.

Az 1270-ben V. Istvánként trónra lépő herceg a várat Endre fia Mihálynak és testvérének adományozta.

1285 után a vár Aba Amadé birtokába került.

A rozgonyi csata (1312) után Károly Róbert az Amadé fiaktól a várat elkobozta és Drugeth Fülöpöt nevezte ki várnaggyá.

Zsigmond király előbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat.
A Perényiek a XV. és a XVI. században jelentős építkezéseket folytattak Füzéren.
A Perényi család birtoklása idején az 1440-es évek közepén a vár átmenetileg Pálóczy László királyi ajtónálló mester kezébe került.

Az 1480-as években Mátyás király összetűzésbe került a Perényi családdal és Perényi Istvánt kiűzte a füzéri várból. Mátyás később István fiának, Perényi Imre nádornak visszaadta a várat.

1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után, ahelyett, hogy a koronát szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna, azt Füzérre szállíttatta és legalább egy évig ott rejtegette. Perényi Péter erődítési munkálatokat végeztetett Füzéren, fia Gábor az 1560-as években a palotaszárnyakat építtette át reneszánsz stílusban.

1567-ben Perényi Gábor halála után a Báthoriak szerezték meg a birtokot.

1603-ban Báthori Erzsébet révén a Nádasdy család kezére jutott.

1626 körül rövid időre Bethlen Gábor csapatai szállták meg.

1654-ben elzálogosítás útján Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott.

A Wesselényi-összeesküvésben mind Nádasdy Ferenc, mind Bónis Ferenc belekeveredett, ezért 1670-ben birtokaikat, köztük a füzéri várat is elkobozták, és az a királyi kincstár kezelésébe került.
A Kamara német őrséget rakott a várba, de kevéssé törődött az erősség állapotával.
Mivel a vár hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Ezután a környék lakossága kőbányának használta a romokat.

Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron.

1977-től kezdődően Feld István és Juan Cabello, majd 1992-től Simon Zoltán vezetésével feltárási és helyreállítási munkákat végeznek Füzéren.



Fuzer_kisposzter.jpg


"Az írott adatok, a birtokos családok története és a tárgyi emlékek együtt talán elképzelhetővé teszik, hogy milyen volt egykor a füzéri vár.
Talán arra is sikerült választ adnunk, hogy miképp és miért keletkezett, mikor, milyen szerepet játszott, s végül miért pusztult el..." 


FELD ISTVÁN — JUAN CABELLO
A FÜZÉRI VÁR
http://mek.oszk.hu/08000/<WBR>08095/08095.pdf

***
Simon Zoltán​
A füzéri vár az újabb kutatások tükrében
http://www.castrumbene.hu/<WBR>files/06_simon.pdf



 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Több százezer éves dárdafejek Schöningennél

Neanderthaler%20Jagd.jpg

Háromszázezer éves hajítódárdák kőhegyeit fedezték fel a Tübingeni Egyetem régészei Németország északi részén, Schöningen közelében; ezek az ismert legrégebbi fegyverek a világon.


CoalMine.jpg

A Tübingeni Egyetem archeológusai egy valamikori külszíni barnaszénbányában végeznek ásatásokat, ahol számos pattintott kőeszköz és állati csontmaradvány került napvilágra.
A leletek arról tanúskodnak, hogy az eszközök, fegyverek egykori készítői, használói ügyes mesteremberek és vadászok voltak, akik rendelkeztek az absztrakt gondolkodás képességével is.
A tudósok feltételezése szerint a környéken a heidelbergi ember (Homo heidelbergensis) élhetett, noha emberi maradványok eddig nem kerültek elő - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.


Nagytestű állatok - elefántok, orrszarvúak, lovak és oroszlánok - csontjai kerültek napvilágra, ahogy kétéltűek, hüllők fosszíliáit, kagylókat és rovarokat is megőrzött a barnaszén.
A leletekből, valamint a növényi maradványokból következtetni lehet, hogy milyen környezetben élt 300 ezer évvel ezelőtt a heidelbergi ember.

*****



400000-year-old-7-foot-long-spears.jpg

Érdekes !

Egy régebbi hír szerint (2010) viszont találtak ugyanezen a területen teljes vadász fegyvereket, amik
a radio-carbon vizsgálatok alapján 380-400 eter évesek !
http://reinep.wordpress.com/2010/04/07/400000-year-old-spears-found-in-an-german-coal-mine/



7ba244b40c2e14b9.jpg
***

400000-yearold-spears.jpg

És még régebben...

http://www.sciencenews.org/pages/sn_arc97/3_1_97/fob2.htm
March 1, 1997.- German mine yields ancient hunting spears
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Ősi Buddha szobor meteoritból

A "vasember" nevet viselő 24 centiméter magas 10 kilogramm súlyú szobor Vaisravana (tibetieknél Jambhala) istent ábrázolja.
Antropológusok szerint a relikvia mind a buddhista, mind az valamivel korábbi Bon-kultúra stílusjegyeit magán viseli.



image_616-418x215.jpg - image_616.jpg - 0927-spacebuddha_full_600.jpg
*
bskyb_image_195251_v1_270912_buddhist_statue_iron_man_that_the_nazis_stole_from_tibet_in_1938_ca.jpg

A szobrot a német zoológus, Ernst Schäfer által vezetett expedíció fedezte fel 1938-ban.
Az expedíció egyik érdekessége, hogy Heinrich Himmler, az SS vezére finanszírozta, egyes források szerint a csapat tagjai mindannyian az SS kötelékébe tartoztak, ezzel egyfajta Indiana Jones-i fordulatot adva a történetnek.

ernst_schafer_tibet.jpg


1938-1939 German Expedition to Tibet
http://en.wikipedia.org/wiki/1938%E2%80%931939_German_expedition_to_Tibet

Később Schäfer azzal védekezett, hogy az SS támogatását csupán tudományos munkája, a tibeti élővilág és antropológiai kutatásának előbbre vitele érdekében fogadta el.
A történészek szerint Himmler támogatása azon a hitén alapult, hogy az árja faj eredete Tibetben található.

A szobrot átszállították Németországba, ahol egy magángyűjtemény darabja lett és csupán 2007-es elárverezéskor bukkant újra fel, ezt követően, az új tulajdonosnak köszönhetően vált tanulmányozhatóvá, aki a Stuttgarti Egyetem szakértőihez fordult.
A szobor eredetét elsőként Dr. Elmar Buchner csoportja vizsgálhatta meg.
"Egészen biztos voltam benne, hogy egy meteorit, első pillantásra, már 10 méterről egyértelművé vált számomra" - idézte fel Buchner az első találkozást a relikviával.

Elemzésük megállapította, hogy a szobor anyaga egy ataxit, a vasmeteoritok egy ritka csoportja, melynek fő jellemvonása a magas nikkel és kobalt tartalom.


Nickel_Poor_Ataxite.jpg - xlarge.jpg

http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1945-5100.2012.01409.x/abstract

A vasmeteoritoknak csupán 1 százaléka ataxit, gyakorlatilag ez a legritkább meteorit típus.
Számos kultúrában a meteoritokra az égi, konkrétan az isteni tevékenység jeleként tekintenek.
Az ősi inuit eszkimók egyes kései és ékszerei is vasmeteoritokból készültek, ezek eredetét azonban rendszerint nagyon nehéz felderíteni.
Ezért is meglepő, hogy a "vasember" esetében egy adott eseményhez tudták kötni az alapanyagot.
"A szobrot a Chinga meteorit egy töredékéből faragták ki, ami körülbelül 15.000 évvel ezelőtt ért földet Mongólia és Szibéria határvidékén" - magyarázta Buchner.
"Bár az első törmeléket hivatalosan 1913-ban aranyásók fedezték fel. úgy véljük a szóban forgó töredéket sok-sok évszázaddal korábban gyűjtötték be"


345gChinga.jpg

Chinga meteorit​


Buchner szerint a szobor a 11. századi Bon-kultúrából eredeztethető.
Ami az értékét illeti, Buchner kiemelte, hogy ez az egyetlen ismert emberi alak ábrázolás, amit meteoritba faragtak.

"Nincs semmi amivel összevethetnénk, ha az értékét szeretnénk megbecsülni. Ha a korával kapcsolatos becsléseink helytállóak, és a szobor megközelítőleg ezer éves, akkor felbecsülhetetlen értéket képviselhet" <!-- google_ad_section_end --><!-- eTarget ContextAd End -->


http://www.sciencedaily.com/releases/2012/09/120926104255.htm
Magyar szöveg:sg.hu/cikkek
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Akkor most Buddha vagy Bon? Nagyon nem mindegy...

*****

A Buddha személyt jelöl, jelentése: "Az, aki ismeri a dolgokat."
A Bön-Bon- Bonpo- Bon-po pedig Tibet ősi vallásaként (?!) ismert, eredeti pre buddhista vallás (?!) és kultúra.

Követői, hívei úgy vélik, hogy mintegy 18.000 évvel ezelőt egy megvilágosodott mester Shambalaból jött Tibetbe.
A buddhista szertartások sok ősi Bon elemet tartalmaznak, és a tibeti buddhizmus bár eltér indiai és más társaitól, de kétségtelenül hatással voltak egymásra.
A Bon-t mint vallást az újabb kutatások Tadzsikisztáni Olmo Lungring földről származtatják.

És most itt álljunk meg egy szóra !
Engem bosszant, hogy minden ősi émlékezetet, tudás és hit-világot vallási katyvaszba akarnak
csomagolni.
A hit általánosságban egy objektíve megerősített állítás igaznak tartását jelenti, míg a vallás uniformizálja, elmondja, hogyan és milyen körülmények között hidd, amit hiszel.


Bon kúltúra
http://www.bonfuturefund.org/<WBR>wp/about-the-bon/


 

yeti108

Állandó Tag
Állandó Tag
Elolvastam.
Volt egy klassz, meteoritból faragott négyágú vadzsra medálom. Sajnos elejtettem és eltört...azt hittem , keményebb....
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Elolvastam.
Volt egy klassz, meteoritból faragott négyágú vadzsra medálom. Sajnos elejtettem és eltört...azt hittem , keményebb....

*****


A szakrális szimbólumokknál megesik, hogy nem minden az aminek látszik !

(Nepáli kézműves bolt, egyedi pamut ruházat, sálak, ékszerek, lakástextilek, ajándéktárgyak, buddhista kellékek, lampionok, maszkok Nepálból, Tibetből, ...stb.) - túristáknak!

A valódi meteorit darabkák sikeresen túléltek pár ezer vagy párszázezer évet.
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Újra porondon a "szerkezet"

Griechenland_371-362.jpg



Isten és a régészet malmai lassan őrölnek - de őrölnek.

"Búvárok térnek vissza Antiküthéra szigetére, amely arról nevezetes, hogy itt találták meg az antiküthérai szerkezetként ismert, több ezer éves antik számológépet.
A szakemberek szerint a lelőhely még több kincset rejthet.
A kutatók remélik, hogy a három hétre tervezett projekt során sikerül megállapítaniuk a hajó eredetét, s újabb darabok kerülnek elő a kétezer éves számológépből."

Az az antiküthérai szerkezet néven ismert mechanikai csoda 1902. május 17-én 40 méter mélységből került a
felszínre egy, a Küthéra és Kréta között fekvő Antiküthéra szigete mellett elsüllyedt római hajó kincsei közül, a tenger mélyén keresgélő szivacshalászok jóvoltából.

A készülék maradványait 1902-ben Valerios Stais -
images
- (1857 –1923) - görög régész szerezte be az athéni Nemzeti Régészeti Múzeum számára.

A szerkezet megtalálása után, több mint ötven évvel Derek de Solla Price régész -
derekdesollaprice.jpg
-nagyító alatt vizsgálta meg, és vette észre a szerkezetben a fogaskerekeket.
Az ezt követő években röntgensugárral és egyéb modern technológiai eszközökkel vizsgálták a bronzdarabokat.

http://www.nature.com/nature/journal/v444/n7119/box/444534a_BX1.html


1978-ban a mélytengeri régészettel foglakozó Jacques Cousteau néhány napot töltött a roncs helyszínén, ahol több apró leletet hoztak felszínre; többek között ekkor sikerült megtudni, hogy a hajó valószínűleg Kis-Ázsiából érkezett, s i.e. 70-60 között süllyedt el.

Azóta viszont senki nem volt a tengerfenéken.
Több év tárgyalás után Brendan Foley tengeri régésznek sikerült megállapodnia a görög hatóságokkal, hogy a massachusettsi Woods Hole Oceanographic Institution búvárai merüléseket végezzenek a helyszínen.


antikythera_fragment.jpg


*
6683060_f248.jpg


2006 őszétől indult az antiküthérai szerkezetet kutató program (Antikythera Mechanism Research Project), melynek keretében egy különleges számítógépes tomográf segítségével száz százalékos biztonsággal megállapították: tényleg egy ókori analóg számítógép darabjai lehetnek a bronzdarabok.
A részletes vizsgálódások eredményeként megtudhattuk, hogy az antiküthérai szerkezet 37 apró fogaskerékből, valamint olyan különleges „differenciálművekből” áll, amely segítségével még a Hold különleges mozgását is sikerült leképezni.


Mike Edmunds -
pic.php
-
véleménye szerint a találmány elképesztő precizitással működött.
Csak egy példát kiemelve: a szerkezet azt is figyelembe vette a bolygómozgások előrejelzésénél, hogy a Hold ellipszispályája miatt néha gyorsabban mozog az égbolton.

The Antikythera mechanism
http://www.crystalinks.com/antikythera.html

Több mint 2000 írásjel és szimbólum található rajta.
Az eredeti szerkezetet nem engedélyezték külföldön tanulmányozni, sőt még a múzeum épületéből sem vihető ki.
Így a tudósok a vizsgáló gépeket kénytelenek voltak a múzeumba szállítani.
A szerkezeten levő, mára már szinte láthatatlan feliratokat az X-Tek háromdimenziós tomográfjával sikerült újra láthatóvá tenni, amit egy német cég, a Volume Graphics szoftverével dolgoznak fel.


*

[video=youtube;L1CuR29OajI]http://www.youtube.com/watch?v=L1CuR29OajI&feature=related[/video]​


Az interneten található források felhasználásával.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Ez egy csalás lehet---Ilyenszintű, azaz preciziós kidolgozást nem tudtak elvégezni a bronzon kb 2000 éve. Abronzot öntik ha jóltudom...? Nem világos az sem, mi köze egy analóg gépnek a Holdhoz, ha nem működik hogyan tudják a pontosságát? Azonban nem érthető a számomra, hogy a Hold adatai és "lüktetése" miként volt követhető, kivitelezhető és ábrázolható egy főként fogaskerekekből álló micsodán. Rejtélyes...
A bronzot gondolom jelentősen károsítja az sós tengervíz, kétezer évig...de még 200 évig sem biztos, hogy nem esik szét egy ilyen kis lemezvastagságú elemekből készült szerkezet..
Ezt az ötven éve készült szerkezetet valaki a vízbe dobta itt, ugyanis elromolhatott..vagy arra gondolt, hogy húsz év mulva megtalálja és..Milyen érdekes, hogy matematikai példákkal nem rukkolnak elő amikor elemzik a kis gépet...mellőzik az utalást a fő rendeltetésére vonatkozóan...micsoda nagyvonalúság vagy csalás..
 
Oldal tetejére